Délmagyarország, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-15 / 216. szám

kedd, 1933. szeptember 15. 3 Filmpropagandistáink jobb munkájáért MEGTISZTELŐ és felelősségtel­jes a fllmpropagandista hivatása. Jól ismerjük Lenin elvtársnak nagyjelentőségű megállapítását: „Az összes művészetek közül számunkra legfontosabb a film". A film fontosságát az adja meg,, hogy a legtömegszerűbb művészet, a legnagyobb tömegek által leg­inkább hozzáférhető, látogatható. A kapitalista országok filmjeinek 90 százaléka a tőkések haszonszer­ző céljait szolgálja. A ml filmmű­vészetünk célja viszont a dolgo­zók kulturális igényeinek kielégí­tése. A szegedi filmpropagandista elv­társak hozzájárulnak ennek a cél­kitűzésnek megvalósításához. Jenei Sándor elvtárs a Jutaáru­gyárból, vagy a Villamosvasúttói Zékány elvtárs, az újszegedi Ken­dergyárból László elvtársnő jelen­tős közönségszervező munkát vé­geztek. Üzemeink nagyrészében jól halad a filmekkel kapcsolatos kö­zönségszervezés. A dolgozók meg­lehetősen nagy számban és rend­szeresen látogatják a filmeket. Különösen emelkedett a filmek lá­togatottsága a 33 százalékos ár­csökkentés óta. UGYANAKKOR EGYES ÜZE­MEKBEN a közönségszervezés rosszul halad. Nem elég jól moz­gósítanak a filmszínházak látoga­tására. A Ládagyárban, a Falemez­gyárban, a Paprikafeldolgozóban nem kielégítő a filmpropagandis­ták munkája. Egyes üzemekben a közönségszervezés terén néha ug­rásszerű fejlődés tapasztalható, ké­sőbb pedig nagy a visszaesés. A Téglagyárban a Szovjet Film Ünnepén 100 százalék volt a szer­vezés eredménye. A szovjet film­ünnep óta azonban ez a szám 25 százalékra esett. A Szegedi Ken­derfonóban Németh Vlncéné elv­társnő az elmúlt évben az orszá­gos versenyből az ország első kö­zönségszervezőjeként került kl. Most viszont eddigi munkája alap­ján az országos verseny döntőjébe is alig kerülhet be. AZOKBAN AZ ÜZEMEKBEN érnek el jó eredményeket a film­propagandisták, ahol munkájukat segíti az üzemi bizottság, ahol az aktívahálózatot minden üzemrész­ben kiépítették és azokkal rend­szeresen foglalkoznak. A jó munkaimódszer a siker egyik alapja. Feladatunk az, hogy az őszi évad kiemelkedő rendezvé­nyeit sikeresen lebonyolítsuk. En­nek érdekében az iskolák állítsa­nak be új filmpropagandista elv­társakat, építsék ki az aktívaháló­zatot és azokkal állandóan foglal­kozzanak. Az üzemekben már meglévő aktívahálózatot erősítsék meg és filmpropagandistáink agi­tációs és szervező munkájuk meg­javításával készüljenek az előttünk álló feladatok megvalósítására. Filmpropagandistáinknak a jövő­ben még sokkal inkább élen kell járni abban a harcban, amelyet egész dolgozó népünk a kormány­programm megvalósításáért foly­tat. Gaól Antalné, Szegedi Közönségszervező Iroda Mire ianit a Szovjetunió következetes árleszállítás! politikája? Á párt és a kormány határozata alapján népi demokráciánk is Tátért a következetes árleszállítás! politika rendszerére. Ezen a téren 1» a szovjet példát követjük. Ezért helyes, ha a számadatok tükrében megvizsgáljuk, milyen összefüggést találunk a Szovjetunióban a ter­melési tervek teljesítése, a termelékenyság emelkedése és az azt kö­vető árleszállítás között. A háború utáni első árleszállítás 1947 de­cemberében, a jegyrendszer megszüntetésekor és a pénzreform beve­zetésekor következett be és évi 86 milliárd megtakarítást biztosított a szovjet népnek. Az első árleszállítást 1949-től 1953-ig öt további ár­leszállítás követte. Állítsuk egymás mellé azokat a számokat; amelyek megmu­tatják az összefüggést a tervteljesítés és az árleszállítás között: Ipari torm. T«rme!éh«nyséq tv t»rv lelj. % 106 103 102 103.5 101 Á XI. Autójavító Vállalat dolgozói készülnek a szakszervezeti bizalrniak választására 1948 1949 1950 1951 1952 % év * 15 1949 10-30 13 1950 10-50 12 1951 10—22 10 1952 12-30 7 1953 5—50 ArleliáMIUi évi megtakarítás 71 110 34.5 28 53 milliárd rubel milliárd rubel milliárd rubel milliárd rubel milliárd rubel Ezek az adatok önmagukért beszélnek. Arról tanúskodnak, hogy az árleszállítás szoros összefüggésben áll a nép jó munkájá­val, a terv fegyelmezett teljesítésével, a termelékenység állandó emelkedésével és az önköltség csökkentésével. A Szovjetunióban év­ről-évre rendszeresen csökkennek az árak, olcsóbbá válik a megélhe­tés. mert a szovjet emberek évről-évre teljesítik a tervet, többet, jobbat és olcsóbban termelnek. Tehát az árleszállítás a párt és kor­mány politikájának, az egész dolgozó nép jó munkájának következ­ménye. Most ml is ráléptünk az árleszállítás politikájának útjára. A párt és a kormány határozata biztosítja a szocialista gazdasági rend­szer legfőbb elvének érvényesülését: az egész nép jólétének állandó emelkedését. Tőlünk, magyar dolgozóktól függ, hogy a tervteljesítés­sel, a termelékenység fokozásával, az önköltség csökkentésével lehe­tővé tegyük az árleszállítás politikájának folytatását a következő esztendőkben. Krónika /VVVVVVWvwvwvvvvwvv»wvvvvvvrowwvv>?w Tíz perc az iskolában AH ff tíz perc a szünet ideje a sze­gcdi tamttónőképzö­ben is, mégis egy tel­jes óra is kevés lenne elmesélni, mi minden történik egy tízperces szünidőben. Amint a csengő hangja behatol a csu­kott teremajtók mögé, eqyszerre megelevene­dik, feléled a hatal­mas énület. A folyo­són felbomlik a ketfeg sorokban kivonult osz­tályok rendje. Kisebb csoportok alakulnak, néhányan gyűlésre, vagy az irodába siet­nek. A 11 órás szünet általában minden megbeszélés, tanórán kívüli foglalkozás ideje. As első emeleti fordulónál fekstriő falitábla az MHK­telelősök részére hir­det értekezletet. Sza­ladnak is a sportfele" lösök, hogy még ide­jében elérjék a tor­naterem küszöbét• Az első emeleten ' ismét egy fekete tábla fe­hér krétabetűi vil­lognak az arra jövő­menők felé• Ezen a táblán az énekkarve­zető tanár hívja szó­lampróbára a kis kó­rus tagjait. A DISZ­szoba előtt a tanulmá­nyi vezetők csoportja gyülekezik a tanév­kezdeti tájékoztató meghallgatására. Akiket a fali hir­detményei: nem• érin­tenek a~ osztályter­mek előtt megállapo­dó kis csoportokban készülnek a követke­ző órára. A kör kö­zepén valaki hangos, kissé éneklő hangon magyarázza a törté­nelmet. — Hatlő, négy ne­gyedikest kérünk! — hallatszik a tanári szoba nyitott ajtajá­ból. Most folyik a se­gélykönjrvek kiosz­tása, s bizony van mit emelgetni a négy leánynak, míg végre közel 70 tankönyvet a terembe szállítanak. A könyveknek több, minf felét teljesen ingyen kapják a ta­nulók az iskolától egyévi használatra­A szünetben Pál­völgyi tanítónő segít­ségre mindig kész tü­relemmel beszélget a legközelebb gyakorló tanítónővel. Nem könnyű munka a hm nítás, gonos előké­születet, sok gyakor­lást igényel. Nem árt egy-egy tlzperc­ben a tanítás problé­máiról is beszélgetni. Az első osztályokban folyik az osztálydí­szítés. Két negyedi­kes ügyel a munká­ra és látja el a ke. vésbbé tapasztalt első­éveseket tanácsaival. A szünet végét jelr ző csengő azonban vé­getvet annak a felső­rolhatatlanül sok te­vékenységnek, mely a szünet idejében ta­rán, diákot elfoglal. A harmadik emeleli zeneteremben elhall­gat a Pattogó induló, véget ér a szünefi hangulat. Néhány má­sodperc elteltével is­mét ünnepélyes csend, ben lélegzik nz iskola 300 növendéke- .4. ; tünetnek vége, meg­kezdődött a komoly "n ka. FENAKEp JUDIT A XI. sz. Autójavító Vállalat üzemi bizottsága jól használja fel a szemléltető agitációt, a termelés fo­kozásának e jól bevált fegyverét. A műhelyek falain elhelyezett öt­letes rajzokkal, jelszavakkal díszí­tett táblákon az egyéni, páros és műszakok közötti verseny eredmé­nyeit szemléltetik. A dolgozók nagy érdeklődéssel figyelik, kinek a neve kerül az -üzemrész leg­jobbjai* feliratú táblákra. Naponta váltakoznak itt a nevek, hisz sokak­ban él a vágy, hogy túlszárnyalja a legjobbakat. Ez késztette Tóth Im­re motorszerelő brigádját 201 szá­zalékos, Bellér Lászlót 183 száza­lékos és Gálfi Aladárt 150 százalé­kos teljesítményre. A naponta elért nagyszerű ered­mények is mutatják, hogy a XI. sz. Autójavító Vállalatnál a szak­szervezet gazdája a munkaver­senynek. A harmadik negyedév ed­dig eltelt időszakában igen komoly munkát fejtett ki a termelés nö­velése érdekében a vállalat szak­szervezeti bizottsága. Hetenkint rendszeresen összehívta aktíváit, akik ezeken a megbeszéléseken be­számoltak tapasztalataikról, el­mondták a csoportjukba tartozó munkások meglátásait. Az Üzemi Bizottság vezetői és a bizalmiak ezekből tanulva, mindig arra töre­kedtek, hogy még élénkebbé te­gyék a munkaversenyt, megte­remtsék a szükséges előfeltétele­ket, A vállalat szakszervezeti bizal­miai ezévben is becsülettel, lelki­ismeretesen végezték a rájuk bí­zott feladatokat. Valamennyien bi­zalmi naplót vezetnek, amelyben nyilvántartják a csoport tagjainak vállalását s azoknak teljesítését is. Simonovics István, a szakszerve­zet elnöke, rendszeresen ellenőriz­te a bizalmiak munkájút, de ugyanakkor hathatós segítséget nyújtott egy-egy felmerült problé­ma megoldásához. Kelemen Imre kárpitos egyike a legjobb bizal­miaknak. Beosztottjaival állandóan foglalkozik. Csoportjában mindenki rendesen fizet tagdíjat. Későnjövő, igazolatlan hiányzó a csoport tag­jai közül a harmadik negyedévben ezideig még egy sem volt. Csoport­jának tagjai valamennyien jóval száz százalék fölött teljesítenek. A szakszervezet vezetősége és a bizalmiak jó munkájáról tanúsko­dik az ls, hogy augusztus 20-ra a vállalat minden dolgozója tett fel­ajánlást s adott szavakat teljesítették is. Alkotmányunk ünnepének tisz­teletére indított munkaversenyben a vállalat globálisan 145.9 százalé­kos eredményt ért el. # A szakszervezeti bizottság és ak­tívái most újabb harcba indultak. Egy-két héten belül üzemükben is megkezdik a szakszervezeti ve­zetők és bizalmiak újraválasztását. A szakszervezeti bizalmiak újravá­lasztásának előkészületeit szeptem­ber 10-én tartott összevont ÜB­ülésen kezdték meg, amelyen az üzemi bizottság elnöke ismertette a SZOT augusztus 17-i határoza­tát és részletesen elemezte az el­múlt bizalmiválasztásnál szerzett tapasztalatokat. Az ÜB-ülésen ala­pos vita után több olyan határoza­tot hoztak, ajhelyek elősegítik az eredményes bizalmlválasztősokat. Először is kijelölték az ÜB-tagok közül üzemrészenkint ki a felelős a választások előkészítéséért. Egy­ben meghatározták azok tenniva­lóit ts. A patronálók az üzemré­szekben beszélgetnek a dolgozók­kal, érdeklődnek, meg vannak-e elégedve bizalmijukkal, milyen hi­bákat tapasztalnak munkájukban, így megismerik a dolgozók hangu­latát, kívánságait. Ez egyik leg­fontosabb feltétele a választások sikerének. Az üzemben a választások sike­res lebonyolítása munka- és ütem­terv szerint történik. A szakszer­vezet vezetősége munkatervben rögzítette, hogy a kijelölt határidőkig milyen feladatokat kell elvégezni. Az ütemterv megszabja a választások napját, helyét, Időpontját és fel­tünteti a csoportgyűlést vezető ÜB-tag nevét Az ÜB-ülésen hozott határozatok és a munkaterv már ezideig ls ko­moly segítséget jelentett a válasz­tások előkészítésében. A kitűzött határidőre elkészítik a bizalmiak beszámolójához szükséges vázlatot és ugyancsak elkészítik a pontos szakszervezeti létszámkimutatást. Ez igen fontos a választásoknál, mert csak annak van szavazati joga. aki rendezte szakszervezeti tagkönyvét. Határozatot hozott a szakszervezeti vezetőség arra ls, hogy a választásra jogosultak név­sorát három nappal a választások előtt minden szakszervezeti cso­portban kifügesszék. Alig egy hét van még hátra a bizalmi választásokig. Ezidő alatt az Autójavító Vállalat, de Szeged minden egyes üzemi bizottságának és aktíváinak elsőrendű feladata, hogy tudatosítsák a szakszervezeti tagság előtt a választások jelentő­ségét, tegyenek meg minden előké­születet s így vigyék sikerre a szakszervezeti bizalmiak választá­sát. Jobb munkavédelmet a Szegedi Kenderfonógyárban A kormányprogramm megjelené­se óta több munkavédelmi Intéz­kedés történt a Szegedi Kender­fonógyárban is. A külső nyers­anyagraktárból a továbbszállító ko­csihoz nem is olyan régen még háton hordták a bálákát a dolgo­zók. Ez Igen nehéz és kimerítő munka volt, mert egy métermázsá­nál ls súlyosabb egy-egy bála. A munka megkönnyítésére most itt sínháiózatot építettek és kis ko­csikon történik az anyag szállítá­sa a raktártól a továbbszállító te­hergépkocsiig. Munkavédelemmel kapcsolatos újítás például a zslnórzógépre sze­relt hátsó leállító szerkezet. Csak egyik oldalán volt eddig a gépnek leállító szerkezete. Emiatt a dol­gozónak, amikor a gép baloldalán végezte munkáját, keresztül kel­lett nyúlnia a gépen, hogy azt ki­kapcsolja. Ilyen esetben sűrűn be­rántotta a forgó géprész a ruháját, amiből baleset is adódott. A hátsó leállító szerkezet felszerelésével az ilyen baleseti lehetőség megszűnt A cérnázógépekre lábféket készí­tettek az orsók leállítására, amit ezideig kézzel végeztek. Ezzel megkönnyítették a fonénő munkáját, dőráesok. Sok helyen egészen nagy rés tátong a forgó géprészeknél, mert nem sürgeti a művezető azok kijavítását. Az előfonó egyik gé­pén pedig nem húzzák fel a védő­rácsot a dolgozók. A dolgozók egészségvédelmét, biztonságosabb munkafeltételek megteremtését bízták a Szegedi Kenderfonógyárban a munkavédel­mi bizottságra. Felelősséggel tar­toznak a bizottság tagjai minden­ért, ami káros a dolgozók egész­ségére vagy megnehezíti munká­juk elvégzését. Harcoljon jobban q bölcsetek megelőzéséért Szűcs István, a vállalat biztonsági megbízottja is és ne tulajdonítsa­nak minden balesetet véletlennek vagy figyelmetlenségnek. Mindenekelőtt tisztaságot kell teremteni a külső gyárban, külö­nösképpen a kátrányozó üzemrész­ben, hogy minden balesetnek ele­jét vegyék. A munka biztonságo­sabbé tétele nem egy-két személy feladata. A havi ellenőrzések al­kalmával éppen ezért meg kell • hallgatni minden dolgozó jogos k&vt»lé»él és aszerint intézkedjenek is. Nem intézkedett azonban a munkavé­delmi bizottság a megfelelő por­álarc biztosításáról. A moetaní minőségileg nem alkalmas, mert nehéz benne a légzés. Kétszelepes porálarcra lenne szükség; ez Jól be­vált. A fejkendők beszerzése is sürgős megoldást kíván. A bizal­miak, a dolgozók szinte egymás­nak adják a kilincset Szűcs Ist­ván biztonsági megbízottnál a fej­kendő ügyben. A kormányprogramm elsőrendű feladatnak tekinti a dolgozók mun­kavédelmét. A Szegedi Kenderfo­nógyár vezetősége is rendszeresen ellenőrizze a kiadott munkavédel­mi feladatok végrehajtását. Hall­gassák meg a dolgozók vélemé­nyét, javaslatait és minden ap­róbb elintézhető kérdésben tegye­nek sürgős intézkedéseket a mun­kavédelmi feladatok maradéktalan végrehajtása érdekében. s megóvják attól is, hogy megsé­rüljön. A kötélvágó gépnél balta helyett most már a kötélvégek le­vágását is gép végzi. Ezzel nö­vekszik a termelés. Az eredmények mellett azonban még jócskán találunk olyan pro­blémákat, amelyek felett elsiklott a gyár vezetőségének figyelme. Vaslépcső vezet a gömbölyítő és a finomító üzemrészbe. Amikor esik az eső, de különösen télen, mikor ráfagy a csapadék a lépcső­re, igen síkos. Elcsúsznak, csúsz­kálnak rajta a dolgozók. A veze­tők azonban nem tettek semmit a baleseti lehetőség megszüntetése érdekében. Tetőt kellene húzni a lépcső fölé. Ez házilag is elkészít­hető lenne. A- cementes udvar javí­tása is elengedhetetlenül szüksé­ges, és a fűtők mindjárt könnyeb­ben tudnák kihordani a salakot a kazánházból. A vizesfonó osztály mellett a simítógépek alatt lévő csatornákat nem tisztítják rendszeresen. Az emiatt keletkező bűz megbetegedé­seket is okozhat. Krizsán Ferenc művezetőnek ez nem tűnt fel ed­dig, pedig a dolgozók egymás kö­zött igen gyakran beszélnek erről. A művezetők felelősek minden üzemrészben az oda beosztott dol­gozók testi épségéért. A kártoló és előfonó művezetőjének nagyobb gondot kell fordítani az ellenőr­zésre. A kártolón hiányosak a vé­Megnyito'tók a Móra Ferenc Múzeum új időszaki kiállitáiáf Vasárnap a Móra Ferenc Mú­zeumban nagy érdeklődés mellett nyílt meg az „Alföldi festett pa­rasztbútorok" című néprajzi kiál­lítás, amely a népi művészet egyik legjellemzőbb formáján, a bútorké­szítésen és bútorfestésen keresztül ismerteti meg a látogatót a pa­rasztság életmódjával, ízlésével. Néhány évszázaddal ezelőtt a nincstelen zsellérek szobájában alig volt bútornak nevezhető tárgy. Körben a fal mentén széles sár­padka szolgált alvóhelyül. Ezt a sárpadkát később deszkával borí­tották be. Még a vagyonosabb pa­rasztok házában is egészen a XVIII. századig csak egyszerű bú­torokat találunk, amelyeket vásári asztalosok készítettek. A nemesi lakásokban viszont már három év­századdal hamarabb megjelennek az úgynevezett úri bútorasztalosok (műbútorasztalosok) készítményei. A parasztság szobáiba az évszáza­dok múlásával szép, ízléses búto­rok kerültek. Az Alföldön is bú­torkészítő központok alakultak ki az 1800-as évek elején. Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Tótkomló­n, Békéscsabán faragott, mintás bútorokat készítettek. Hódmezővá­sárhelyen 1808-ban érdekes díszítő­stíkis fejlődött ki. Ennek fő jellem­zője a sárga vázából kiemelkedő rózsacsokor. Ebből a virágcsokor­ból az asztalosok kezén magyar népi motívum lett. Békéscsaba az egyik legrégibb bútorkészítő köz­pont. Itt inaskodott Munkácsy Mi­hály, akinelj feljegyzéséből kide­rül, hogy „a ládákra zöld alapon fehér és kék virágokat mázoltak". Ez volt az akkori egyszerű díszí­tési forma. Tótkomlóson még ma is vannak olyan asztalosok, akik értenek a hagyományos, színes bű­tor készítéséhez. Sok dolgozó pa­raszt háza ma is ilyen bútorokkal van berendezve. Szegeden a XVIII. és a XIX. században virágzott a vásározó asztalosipar. Munkájukat elősegítette a tiszai tutajokon ér­kező jóminőségű faanvag. 1R3®-ban 29 mester 58 segéddel 40 Inas­sal dolgozott a városban. A Móra Ferenc Múzeumban ki­állított bútorok között megtalál­hatjuk a tulipános ládákat, fara­gott székeket, asztalokat, amelye­ket élénk S2ínű alföldi virágokkal díszítettek. A nagy érdeklődéssel fogadott kiállítást Bálint Alajos múzeum­igazgató nyitotta meg, majd Varjú Irma zongoraművésznő Ko Vly Ma­rosszéki táncok című művét lát­szotta el zongorán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom