Délmagyarország, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-10 / 212. szám

CSÜTÖRTÖK, 1953 SZEPTEMBER í(f 5 Egy iskola munkaterve A szocialista termelést a terv­szerű munka jellemzi. A gyá­rak, üzemek terveket készí tenek, amelyek irányt szab­nak munkájuknak. Az iskolai munkában is igen fontos a mun­katerv. Az iskola munkaterve meg­határozza a tanév legfontosabb feladatait és a végrehajtás módját. Biztosítja az egységes oktató-ne­velő munkát. Iskoláink néhány éve dolgoznak munkaterv szerint, de a tervszerű munka jó eredmé­nyei máris tapasztalhatók. Az is­kola munkáját segítő tényező tehát a munkaterv. Gondos elkészítése éppen ezért nagyon fontos: kihat az iskola egész évi munkájára. Jól tudja ezt Mohos Károly elvtárs, a Pedagógiai Főiskola II. sz. Gya­korló Általános Iskolájának igaz­gatója. — Munkatervünk iskolánk leggyakrabban használt okmánya — mondja. Már a munkaterv kül­sején is látszik, hogy nagy gondot fordítottak elkészítésére. Szép, vi­lágoskék fedelén, sötétkék festék­kel rajzolva az iskola képe. Mi­előtt a munkaterv elkészült volna, Mohos elvtárs, az iskola igazga­tója és a tanári kar tanulmá­nyozta az Oktatásügyi Miniszté­rium határozatát, az elmúlt éwégi tanári értekezlet jegyzőkönyvét. Mohos elvtárs az éveleji tanári testületi értekezlet elé terjesztette a munkaterv vázlatát. Az iskola nevelői ezt a vázlatot néhány ja­vaslattal kiegészítették. Az iskola munkaterve tehát közös munka eredménye. A benne foglaltakat a nevelők magukénak érzik s lelke­sen dolgoznak megvalósításán. A munkaterv három főrészből áll: a bevezető részből, a szerve­zeti részből és a negyedéves mun­katervből. Az Iskola feladatait az új tan­évre az Oktatásügyi Minisztérium a következő feladatokban jelölte meg: az oktató-nevelő munka szín­vonalának emelése, az iskolaveze­tés színvonalának emelése, a ká­dermunka továbbjavítása, iskoláz­tatás, iskolafejlesztés. Az új tanév feladataihoz tar­tozik a mult tanévi iskolai munka hibáinak kijavítása. Az új mun­katerv a tavalyi évvégi tanári ér­tekezlet jegyzőkönyvére is épült. Az évvégi jegyzőkönyv szerint a fél­évhez viszonyítva a tanulmányi eredmény emelkedett. A legszebb eredményt a VIII/Á. osztály érte el 0.63 százalékos emelkedésével. Ez azt mutatja, hogy ha a nevelők egységes álláspontot foglalnak el az oktató-nevelő munkában és ha az osztályfőnökök helyes irányítást adnak az osztályban tanító kartár­saknak, az eredmény nem marad el. Az elmúlt tanévben a tanulók 15 százaléka elégséges és elégtelen osztályzatot kapott. A munkaterv feladatul tűzi ki, hogy az új tan­évben csökkenteni kell a bukottak és az elégségesek számát. Ennek legfőbb eszköze a tanítási óra szín­vonalának állandó emelése, de hozzátartozik a korrepetálás foko­zása, a tanulószoba jobb megszer­vezése, a tanulópár rendszer kiszé­lesítése és a családlátogatások he­lyes felhasználása a tanulmányi eredmény fokozásában. Fontos helyet foglal el a munka­tervben az éveleji ismétlés .ió meg­szervezése. Az idei ismétlés célja kiemelni az anyagból a lényeget, .központi részeket jelölni meg a tárgyban, amelyre az új anyag épül. Az évközi részösszefoglalások célja, hogy minden összefoglalási órán más-más szempontból vizs­gálják meg az elvégzett anyagot. Az elmúlt iskolai évben is láto­gatták a nevelők egymás óráit, de az idei tanévben már minden ne­velő saját órarendjében óraszerűen illeszti be a heti egy óra látogatást. Az iskolában tavaly nem volt elég egységes fegyelem. A munka­terv most kimondja, hogy ennek elérésére az osztályfőnökök készít­senek egységes tervet és ismertes­sék azt az osztályokban tanító ne­velőkkel. A tavalyi tanév tapasz­talatai, valamint az évzáró értekez­let határozataira támaszkodva az idén iskolai eseménynaplót rend­szeresítenek, amelybe az egész is­kolát, egyes osztályokat érintő ese­ményeket vezetik be. Az oktató-nevelőmunka további javítása érdekében emelni kell az oktatási óra színvonalát. A neve­lők minden óra keretében nyújtsa­nak konkrét képzeteket, világos fo­galmakat, szilárd ismereteket, biz­tos készségeket. A tanítási óra színvonalának emelésében nagy szerepe van a jó óravázlatnak. A nevelők a tanmenet egyes össze­függő anyag részeire eső órákat tg$y£?£ék meg előre ás erre a jpl átgondolt tervre építsék egyes óráik vázlatát. Öra után rögzítsék tapasztalataikat az óravázlatokon a jövőben való felhasználás céljá­ból. Az iskola minden nevelője szeptember elsejére elkészítette tanmenetét, amelybe nem általá­nosságban illesztették be az év­eleji ismétlést, hanem az anyag­rész megjelölésével központi ré­szeket jelöltek meg a mult év tan­anyagában. A jó osztályközösség kialakításá­ban vezető az osztályfőnök. Az is­kola munkaterve kimondja, hogy az osztályfőnökök állandó kapcso­latot tartsanak az osztályokban ta­nító szaktanárokkal. Az osztályfő­nökök résztvesznek raj- és csapat­gyűléseken. Az iskola és a család kapcsola­tának további elmélyítésére az idén az első lépés a vezetőségvá­lasztó szülői munkaközösségi gyű­lés, amelyre nagy gonddal készül­nek az iskolában. Az idei tanév­ben a szülők iskolája látogatásá­ban való ingadozás felszámolására nemcsak a nevelők és a SZMK választmányi tagjai folytatnak fel­világosító munkát, hanem az MN­DSZ is. Népszerűsíti az iskola ez­évben az élemunkás és sztaháno­vista szülőket. A munkaterv kimondja to­vábbá, hogy emelni kell a szakkö­rök színvonalát, változatossá, érde­kessé kell tenni munkáját. Az is­kolában a következő szakkörök működnek: földrajz, orosz, fizika, micsurini és modellező. A szak­köri munka október elsejével in­dul meg. Az iskolavezetés színvonalának emelése érdekében az idei tanév­ben az igazgató feladata az irányí­tás mellett a fokozottabb ellenőr­zés és a gyakori hospitálás. Az iskoláztatási terv teljesítése érdekében már most évelején meg kell tenni a kezdő lépéseket. A nyolcadikos osztályfőnökök tervet készítenek a középiskolákkal való kapcsolat kiépítéséről. Az úttörő­vezető meghív minden rajgyűlésre a tavalyi úttörők közül olyanokat, akik középiskolákban tanulnak.. A munkaterv szervezeti részében meghatározza — a többi között — az új nevelőkkel való foglalkozás módját is. Az új nevelők mellé idősebb nevelőket osztanak be, akik bevezetik őket az iskola rend­jébe. Ebben az évben az iskola kap egy tanteremre való modern csővázas padot. A tornaterem pa­dozatot megjavítják. A munkaterv pontosan előírja a tanítási napok menetét. A tanulók reggel fél 8 és háromnegyed 3 óra között gyülekeznek az előcsarnok­ban. A napos felügyelő vigyáz a rendre. A gyülekezés osztályon­ként sorakozva történik. A három­negyed nyolc órai csengetésnél a tanulók az udvarra vonulnak. Az udvaron zászlófelvonáshoz állnak s itt olvassák fel a napiparancsot. Ezt az alkalmat használják fel egyes osztályok és tanulók megdi­csérésére, vagy bírálására. Korre­petálás, szakköri munka és tanu­lószobai foglalkozás délután van. Meghatározza a munkaterv az is­kolai ünnepélyek rendjét is. A munkaterv harmadik része az első negyedévi munkaterv. Ebben a részben a feladatok pontosan napról-napra vannak rögzítve. A Gyakorló Iskola mun­katervében jelentős helyet foglal el a leendő tanárok, a főiskolai hall­gatók gyakorlati képzése. Az igaz­gató feladata, hogy a mptódikusok­kal elkészítse a hospitálás és a gyakorlati tanítás ütemtervét, elő kell segítenie a hospitálások és gyakorlati tanítások eredményes lefolyását. A nevelők feladata a de­monstrációs órák tartása, azok elő­készítése és megbeszélése, a gya­korló tanításokra előkészítés, a ta­nítások alatti megfigyelés és meg­beszélés. A szakvezető tanárok be­vonják a jelölteket az osztályon kí­vüli iskolai munkába is. Az iskola munkaterve gondos, alapos munkával készült. Megva­lósításának jó eredményei meg­mutatkoznak majd a tanulmányi színvonal emelkedésében, a fegye­lem megszilárdulásában. Az iskola nevelőinek most az a feladata, hogy a jó munkatervet jó munká­val váltsák valóra. Juhász Zsuzsa Teljes ütemben folyik a vetömagcseróre szánt minőségi vetőmagvak vizsgálata és fómzárolása A kormányprogramm alapján a dolgozó parasztságnak juttatott sck kedvezmény között igen jelentős a minisztertanácsnak az őszi minő­ségi vetőmagakcióról szóló határo­zata. Az idei terméseredmények is kézzelfoghatóan bizonyították, hogy a nemesített vetőmag hasz­nálata tetemesen növeli a termés­eredményt. A minőségi vetőmagot az arra kijelölt gazdaságokban szaporít­ják. Az országos vetőmagfelügye­lőség dolgozói minden vetőmagsza­porító gazdaságban személyesen győződnek meg arról, hogy a sza­porításra elvetett magból fejlődött növény megfelel-e a követelmé­nyeknek. Az egész országban nagy ütem* ben folyik a minőségi vetőmag vizsgálata. Eddig mintegy 500 va® gan ősziárpát, 800 vagon ro® zsot és több mint 2000 va® gon búzát vizsgáltak meg és fém® zároltak. A vizsgálatok gyors üte® me lehetővé teszi, hogy az őszi ka® lászosok vetőmagjai korán kike® rüljenek a gazdaságokba, ahol ko® rán elvethetik azokat. A vetőmagakció során gondos® kodnak arról is, hogy az egyes vidékekre olyan gabonafajták ke® rüljenek, amelyek az országos faj® taösszehasonlító kísérletek eredmé® nyei szerint az illető vidéken a legnagyobb eredménnyel termeszt® hetők. A vidéki színházak ünnepi hetének szeidai vitája A vidéki színházak ünnepi hete tanácskozásainak harmadik napján szerdán délelőtt a szolnoki Szigli­geti Színliáz előadását vitatták meg_ Boté Béla. az Állami Falu­színiház főrendezője tartott referá­tumot a szolnoki egyiiTtes szerepűé, séről Karvas: „Mi történi a mi Ut­cánkban ..?'' című vígjátékában. A referátumot élénk vita követte. A délutáni tanácskozáson megje­lent Non Györgv népművelési mi­niszterhelyettes. Major Tamás Kos_ suth-díjas, a Magyar Népköztársa­ság: kiváló művésze, a Nemzeti Színház igazgatója tartott referá­tumot az ÁMami Faluszínház sze. repléséről. amely Egri Viktor cseh­szlovák állami díjas író „Közös ŰF* című színiművét adta elő. Rámuta­tott a dolgozó parasztság körébea rendkívül népszerűvé vált Falu­színház jelentőségére, továbbá arra^ hogy ezt a lelkes tehetséges Színé­szekből á'ló, nagy feladatokalt megoldó együttest nemcsak a fesz­tiválon, lian-em egésw éven át fi® nyelemmel kell kísérni, társulatit tovább erősíteni és munkáját aegí. teni. f A beszámolót számos hozzászólás követte, majd Major Tamás vála­szolt a felmerült kérdésekre. (MTI)] Szegeden szerepel a Tiszántúli Nagy Cirkusz A Városi Tanács elismerő oklevéllel tüntetett ki 160 szegedi élenjáró dolgozó parasztot A Városi Tanács nagytermében értekezletre jöttek össze azok a szegedi dolgozó parasztok, alkik a határidőre és becsülettel végzett mezőgazdasági munkájuk termés­eredményéből az elsők között tel­jesítették beadási kötelezettségüket. Az értekezleten Dénes Leó elvtárs, a VB elnöke és Nagy István elv. társ, a VB elnökhelyettese tartott beszédet, ahol isimertették a be­gyűjtés időbeni teljesítésének jelen tőségéit. Ezután emléklapokkal tün­tették ki azokat az élenjáró dol­gozó parasztokat, akik egész évi munkájukkal és beadási kötelezett, ségük gyorg teljesítésével példát mutattak Szeged dolgozó paraszt, jainalk. Az értekezleten Sefeiin La­jos Tolbuchin sugárút 19. Kasza Ádám Mihálytelek, Rákóczi út 6, Lakatos Antal Kézdi utc;l 12. szám alatti és még rajtuk kívül 157 dbl­gozó parasztot tüntettek ki elisme_ rö oklevéllel. Nagy András Szeptember 10-től néhány napos vendégjátékra Szegedre érkezik az országszerte nagy sikert aratott Tiszántúli Nagy Cirkusz. A mű­sor keretében az élvonalbeli fővá­rosi artisiták mellett külföldi ven­dégeik is fellépnek a Német Demo­kratikus Köztársaságiból: Hell Rix és Szilvia humoros egyensúlyozó művésziek. A humor jegyében le­zajló két és félórás kacagtató lát­ványos, vidám műsorban egzotikus idomított vadállatok is szerepelnék A cirkusz állatkertjében krokodilus] majmok, medve, oroszlánok látha­tók. A gyermekeknek, felnőtteknek egyaránt kédives Horváth kutyare­vű újabb érdekes produkcióval leni meg a közönséget. Az egylábon ál. ló kutya, az idomítás csúcsteljesít­ménye. A humorról kitűnő bohóc­együttes gondoskodik. A Tiszántúli Nagy Cirkusz ti Marx-téren szeptember 10-én, csü­törtökön este 8 órakor tartja meg­nyitó díszelőadását Vasárnap két előadás lesz, délután 4 és este 8 órakor. Az állatkert egész nap megtekntbető. Az üzemek és vál­lalatok dolgozói kedvezményes je­gyeiket igényelhetnek a kultúrfele­lősökön keresztül. A cirkusz bejá­ratánál egésznapos jegyelővétel! pénztárt állítanak fel. A cirkusz helyárai a leszállítót* árakon érvényesek. Az eddig 4.30 forintért kapható jegy most 3 fo­rintba kerül. Az eddig 12 forintos jegy most 8 forintért kapható. Á cirkusz igazgatósága a jegvvásár_ 'ás Inegkönnyítése érdiekében, a Széchenyi tér Lenin utéai oldalán lévő újságpavülon/ban jegyelővételt pénztárt nyit. Hz Egyesült Államok és Franco-Spanyolország közötti kalonai tárgyalásokról Washington (TASZSZ). A wa­shingtoni sajtó jelentőse szerint Dunn, az Egyesült Államok mad­ridi nagykövete Washingtonban iartóizkodik és az Egyesült Álla­mok és Spanyolország közötti ka­tonai egyezmény utolsó részletéi­nek kidolgozásával foglalkozik. A framcoista Spanyolországgal kötött egyezmény előirányozza, hogy Spanyolország légi• és hadi. tengerészeti támaszpontokat bocsát <jz Egyesült Államok ren­delkezésérc. 1 Az egyezmény aláírását szeptom. ber végére várják. , Az öreg Csűri Márton fe­leségével és menyével ilyenkor, nyárvégén ízes­zaftos körtét és hamvas szőlőt szokott árulni a pia­con. Kisteleki dolgozó pa­rasztok ők, földjükből egy darabka szőlős, egy darab­ka gyümölcsös. A 70 esztendős Csűri Márton mozgása mégis fürge, fiatalos. Igaz, ami igaz: jó gazdának tartják. Kedvtelve el-elgyönyörkö­dik fáiban, amelyeknek ár­nyékában kis unokája ka­carászva oly' jót szokott játszani. A kis unokát is Mártonnak hívják, mint az öreget és annak fiát. Büsz­ke is erre a vén Csűri. Hát hogyne! — Minálunk — így mondja — három Csűri Márton van ... Egy vér.., Csúri bácsi nagy gonddal új szőlővesszőket telepít, új fákat ültet; felesége, ez a jóságos szemű asszony, égő piros és hófehér virágokat nevel. S a két öregnek csakúgy vidul az arca, ha látják: mily' jóízűen cse­megézi az unoka a maguk termesztette szőlőt, körtét. Hónapokkal ezelőtt tör­tént — tavasz idején —, amikor a szőlőt nyitották, hogy a legkisebbik Márton ott tipegett, játszott a kert homokján. Az öreg Csúri életepárjával, meg a me­nyével szorgoskodott. Köz­ben beszéltek erről is, ar­ról is. Ahogy kitakarták a szőlővesszőket, Csúriné egyszer csak így szólt fér® BÉKEHARCOSOK — Apjukom, aztán mi­kor tartanák a házunknál azt a gyűlést, vagy mifé­lét? — Holnap este. Amaz megrázta 'fekete fejkeszkenős fejét és nem kis haraggal azt mondta urának: — Hát odagyünnek baj­nak hozzánk ... Miért nem tartják azt a gyűlést má­sutt? — Ejnye, ejnye — ingat­ta fejét az öreg Csűri —, nem bajnak gyünnek azok az embörök oda mihozzánk. A békéről lesz ott szó. Hát a mi házunknál is helyet köll adni a békesség ügyé­nek. Asszonya ezekre a sza­vakra előre lendítette kar­ját és megint csak azt haj­togatta: "Odagyünnek hoz­zánk bajnak*. Ezzel annyi­ban maradt a dolog és másnap aztán a leszálló es­tében Csúri Márton, Nagy Sándor-utca 14. szám alatti házánál gyülekezni kezd­fekvés előtt, amikor végig­cirógatta és megcsókolta a már alvó unokát, akaratla­nul is elsuttogta: — Isten mentsen meg bennünket a háborútól. Telt, mult az idő. Több kisgyűlést tartottak már Csúri Mártonéknál. Azasz­szony nagyon figyelt és ahogy hallgatta a hozzászó­lásokat, valahogyan eszébe jutott: — Bizony, ha háború lenne, mindig rínna a kis unokám, tán még a szőlő, a kis kert is belepusztul­na.. . Ott vannak azok a szép virágok, a két ke­zünkkel ültettük őket, hát azt is baj érné... Az öreg, ráncos arc re­dői mélyültek és nedves lett Csúri néni szeme. Sze­rette volna odakiáltani az embereknek: — Nem kell a háború! — de aztán mégis benne ma­radtak a szavak. Valami nagy, belső érzéstől hajtva ellépett a szobába és meg­tek a szomszédok: Farkag Pál, Tóth Ferenc, Buchül nézte unokáját. Antal, Rehák Julis, m^ _ MiIyen édesen alszik a lelkem — motyogta és többen mások. Csúri Mártonné behúzó­dott a szobába és várta, mi lesz. — Csak csinálják —gon­dolta, de azért, amikor megkezdődött a békekis­gyűlés, ő is ott volt és hall­gatott. A gyűlés után keveset nézte, nézte., Ahogy kiment újból az udvarra, egyszer csak az ura hangját hallja: "Szé­pen virágoznak a gyü­mölcsfák és ápolom is én őket. Lesz sok gyümölcs... Aztán barátaim, ismeritek tik a fijamat —, ő most Ion — és a kis unokám, aki szép gyerek, mii? Mi­nékünk nagyon kedves a család, a főd, a kert, hát azért mondom ... — és itt kis szünetet tartott és fel­emelte hangját — békes­ség kell nékünk — s ezzel leült, de két eres kezének egy mozdulatával még nyo­matékot adott szavainak. A fejkendős asszonyok, derűsszemű fiatalok, feke­te kalapos, őszülőfej fi pa­rasztok bólogattak és gon­dolatuk családjukon, föld­jükön járt. • Az ízes-zaftos körtéből Csúri bácsi megkínált en­gem is. A kaskából kivá­lasztott egyet és nyújtotta: — Edd meg fijam ezt a körtét, jó.. — és közlé­kenyen adta hírül — jö­vőre, meg aztán is lesz ilyen jó gyümölcs, meg szőlő, pláne majd ha az új telepítés hozza a ter­mést —, a' lesz csak fi­nom! Szó került újból az uno­káról, a munkáról és a tervekről. — Mink előre nézünk — állapította meg az öreg —, mert vannak ám nekünk terveink. Esztendőnk szá­ma mindkettőnknek sok, de nem érezzük magunkat öreg embereknek. Nem bi­zony! — nevet és fiatalos fény lobog szemében. — Oszt' az őszi munkát is — el ne feledjem — vásá­rolunk is ám, mer' futja, meg olcsóbbodás is van. És tudod fijam — nézett sze­membe, amint megfogta a karom — mink az asszo­nyommal együtt békessé­get akarunk. Nem kell a háború! Elhallgat, csend van. Nem tudni, hogy Csúri Márton melyik tervére is gondol, de egy bizo­nyos: egy szóhoz mindig vissza-visszatér: béke! Felesége is látja már: nékik ott a faluban mun­kával kell oltalmazni az unokát, a házat, a kertet, — a békét, s már szive­sen veszi, ha békegyűlést tartunk. A minap is Csúri néni a szobából minden széket kihordott a kisgyű­lésre. Hadd üljenek az emberek! Aztán már ér­deklődik is: — Mikor lesz mán gyű­lés? Né feledjük meg a béke ügyét... • Menyük most tér vissza a bevásárlásból. Karján jó­néhány csomag. A kis Már­ton szoknyáját fogva tipeg­topog utána. Már ott van­nak az öregek közelében, amikor meglátja őket Már­tonka: — Nadapa! Nadapa! s nyújtja kis karját. A hívásnak nem lehet nem engedelmeskedni. Elő­ször Csúri néni kapja kar­jára, aztán az öreg öleli magához s a gyermek nagyapja mellén úgy bújik meg, mint kismadárka bé­K öregasszony sl*» villanyt szerei a Dunántú® elvégzem ám jókor, Na.és kés fészkében, R. q,

Next

/
Oldalképek
Tartalom