Délmagyarország, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-27 / 227. szám

DÉLMÜGYilRORSZfiG 4 VASÁRNAP 1953 SZEPTEMBER 27 Jlátogahu a m&s>.zkaai teUoirMn úudiúbiui Fényár önti el a Moszkvai Központi Televíziós Stúdiót, A munkások beállították a díszleteket, keréken gördítettek be újabb reflektorokat. A zenészek befejezték a hangolást, s egymásután jönnek a jelenésre a felvételhez „sminkelt" színészek. Az operatőrök, fejhallgatóval fülükön, felvevőgépükhöz állnak. A kellékesek mégegyszer kipróbálják, biztonság okából, a „vízcsobogást", a telcfoncscngést. óraülést, a műterem falán kigyúlnak a jelzőlámpák: „Teljes csendet!" — és megszólal a hangszóró: — Figyelem, kezdődik az adás! PILLANAT ALATT OLYAN CSEND LESZ, hogy a díszletben szereplő ébresztőóra ketyegése is tisztán hallható. 'A rendező irányltja a műtermi munkát a vezénylőasztal mellől. A felvevőgépek lencséje előtt fakerct áll, miniatűr színpadi függönnyel. A néző, aki otthon a készüléke előtt ülve gyönyörködik a televíziós műsorban, ezt a függönyt redős, nagy bársonykárpitnak látja. Mikor a függöny szétlibben, kék háltér előtt megjelenik a bemondó mosolygós arca. ö köszönti a televíziós adás közönségét. A reflektorok fényt árasztanak a bemondóra, aztán elguritják elöle a nagyteljesítményű lámpákat és a „színpadon" kezdődik az előadás. Más műsorszám: a zongora előtt Lev Oborin ül. Kezét, fejét s a hangszert fehér fénycsóva világítja meg. Hosszú rúdon a zongorához közelít a hengeralakú mikrofon, az operatőrök fényképezik a művészt... A hangverseny következő száma: megjelenik a vásznon Galina Vianova hófehér jelmezes alakja, lábujjhegyen libben a tükörfényes parketten, s viharos gyorsasággal szö kell a felvevőgépek elölt.. A gépek lencséi olyan közel hozzák a nézőhöz, hogy ruhájának legkisebb re döje is jól látható. S meg-megkop pan könnyedén a balettcipő orra... Miközben ez a felvétel folyik, a látókör határán kivül már előkészítik a következő műsorszámot. A MŰSZAKI TEREMBEN sorakoznak az adókészülékek feketere lakkozott, óriási fémszekrényei. Fjodor Bolsalcov, a stúdió műszaki vezetője, a berendezésen mutatja be a világ legtökéletesebb távolba-' látási rendszerét. A felvevőkészülék lencséje a képet egy csillámlemez kis felületére irányítja. A kép egymástól elszigetelt szemcsék sokaságából áll a csillámlemezen. Ez ;n a „vetítővásznon" 500 ezer ily m szemcse, ilyen fényérzékeny pont van, s minden pont egy-egy apró fotocella. Az 500 ezer fényérzékeny pontból nyert elektromos töltések árammá alakulnak át, majd ultrarövid rádióhullámokká, amelyek kisugárzódnak az éterbe. A televíziós vevőkészülékben fordított folyamat megy végbe. Itt az ultrarövid rádióhullámok alakulnak át képpé. Mérnökök figyelik az éterbe sugárzó kép minőségét — az élességet és erősséget — kiküszöbölik az esetleges zavarokat. A vezénylőasztal mellett az ősz Szergej Pctrovics Alekszejev rendező ül. Széles üvegablakon keresztül figyeli a művészek munkáját, s az asztala felett elhelyezett kisebbnagyobb vetítőfelületeket, amelyekre rávetítődnek a stúdióban felvett képek. A képek közül villámgyorsan kiválasztja a legérdekesebb és éppen szükséges képet és azt „bocsátja" ki az éterbe. IME, NEHANY MŰSORSZÁM a televíziós studó egyik adásából. A Sztálin-díjas kőműves, Foma Malcev bemutatja munkamódszerét, hogy hogyan használja a maga szerkesztette új szerszámokat. AÍjosa Nasze.dkin tízéves úttörő, a Központi Zeneiskola második osztályának növendéke játszik zongorán részleteket a saját operájából. Venjamin Giigorjevics Bogarov Sztálin-díjas pre.~ fesszor előadásában a televíziós készülék bemutatta a nézőknek a mélytenger életét, koraitokat, vízinövényeket, különleges halfajtákat sajátos környezetükben, természetes életkor," lényeik között. A kis 'Aljosa Naszedkin ámulva figyeli a felvételt, a hullámok morajlását, s a képen elébe táruló messzi tengert... — Az évezredek során — hallja a professzor magyarázatát — koráitok milliárdjai óriási tömegű meSict raknak le és szigetelőt alkotnak. Műtermen kivül is számtalan falvétel készül: a Nagy Színháztól a Dinamo-stadionlg, mindenütt. -4 „híradó" egyik pillanatában futballcsapat összjátékát, a következőben a Hattyúk tava egy jelenetét láthatják, hallhatják lakásukon a szovjet dolgozók. A stúdió közvetíti a színházi bemutatókai, de képeket, közvetít a kolhozföldek életéről is. A műtőasztal felett elhelyezett felvevőkamra bonyolult műtétekkel ismertetheti meg a nézőt. Közelhozhalja a rakétával kilőtt felvevőkamra útján a világűr csodálatos jelenségeit. Nem ismer lehetetlent, mert a távolbalátás eddigi sikereit a szovjet tudósok számtalan újítása fejleszti újabb és újabb lehetőségek felé. Az uf-ca és a föld fia Fövény Lászlóné könyve József Attiláról Társadalmi ellenőrük a kormányprogramm végrehajtásáé? A Szeged Városi Tanács Kereskedelmi Állandó Bizottságának aktívái, a társadalmi ellenőrök értékes segítséget nyújtanak abban a munkában, amely a dolgozók jobb ellátása, az árUk helyes elosztása és általában az állami kereskedelem ellenőrzése szepontjából a tanács kereskedelmi osztályára hárul. Arudákbnn, piacokon, a vendéglátóipar helyiségeiben és mindenütt, ahol megjelennek a társadalmi ellenőrök, a dolgozók érdekében tevékenykednek. A munkájuk során szerzett Jó, vagy rossz tapasztalatokat a szocialista kereskedelem elveinek megfelelően a vásárlók és a bolti dolgozók közötti kölcsönös megbecsülés kialakítására használják fel. Tevékenységük elősegíti a hibák gyors felfedését, a szabálytalanságok leleplezését. Az egyes árudák problémáit azonnal továbbítják az illetékes szervhez, de legtöbbször maguk segítenek a problémák megoldásában. A társadalmi ellenőrök javaslatai alapján javult meg a külterületek áruellátása. Különösen az áruk minőségének és helyes tárolásának ellenőrzése terén értek el nagy eredményeket az ellenőrök. Vevőankétokat szerveztek a dolgozók kívánságai és panaszai meghallgatására. A társadalmi ellenőrök — akik többségükben MNDSZ asszonyok — versenyszerződést kötöttek Kecskemét város társadalmi ellenőreivel. A verseny első szakaszát a szegediek nyerték. Jó munkájuk elismeréseként az Állandó Bizottság legutóbb elismerő oklevéllel tüntetett ki 25 társadalmi ellenőrt. Kormányzatunk a dolgozók életszínvonalának emelése érdekében tett legújabb intézkedése, az árleszállítás, ismét komoly feladatok megoldására mozgósítja társadalmi ellenőreinket. A társadalmi' ellenőrök legutóbbi értekezletükön lelkes hangulatban vállalták, hogy a rendelkezésükre bocsátott árjegyzékek alapján ellenőrzik, hogy az árcsökkenés alá eső legfontosabb közszükségleti cikkek valóban a csökkentett áron kerüljenek a fogyasztókhoz. Ezzel ls segítik kormányzatunk célkitűzéseinek, a dolgozók életszínvonala állandó emelkedésének maradéktalan végrehajtását. Láng Károly Állandó Bizottsági elnök Ezévben 844 fajta tankönyvet, több mint öt és félmilliós példányszámban adtak ki Nagyon érdekes és hasznos kiállítást rendezett a tankönyvkiadó vállalat. Az 1953-as év első nyole hónapjának „tankönyv termelését" mutatja be. Táblákon ísmorteíi a kiállítás: 814 fnjta tankönyvet 5,652.687 példányban adtak ki. Az általános iskolák 46, a középiskolák 364, oz egyetemek és főiskolák 67, egyéb tanfolyamok — levelező, szakérettségi — 367 féle kiadvánnyal szerepelnek. A tankönyvek ára 40 százalékkal csökkent az elmúlt évekhez képest. A nagy magyar írókról szóló A könyvsorozatban a napokban megjelent a József Attiláról szóló monográfia is. A költőről haJála ótá íródott szépszámú művek kö. zött ez az első, amely József Attila életművének egésze ismeretében, a költő élete, sorsa fonalán költészetének ismertetését ég elemzését nyújtja. Az életrajzi vonatkozásokat csak főbb vonásaiban vázolja s csu_ pán annyira, amennyire költészetének fejlődésrajzához nélkülözhetetlen. A mű zöme, igen helyesein, Jó.zsef Attila költészetével, költői fej. lődésével, élete egy-egy korszakának legjellemzőbb verseivel ismerteti meg a dolgozókat, tanulóifjúságunkat. Arányaival is kifejezi s az elemzett versekkel is igazolja, hogy a költő emberi és költői fejlődésében is akkor volt élete csúcspontján, amikor — a húszas évek végén és a harmincas évek legelején — sorsa és költészete a legszorosabban kapcsolódott össze a néppel, az illegális párttal. Az ez1 megelőző tapogatózások, a párt nyújtotta eszmei szilárdság keresése n különféle tRútakon, majd a párttól való tragikus elszakadást követő, idegeit összeroppantó ma_ gánv, érthetően • nyomot hagyott a költő életművében. "C1 tanulmány érdeme, hogy sziA-J nes, eleven stílussal, sok ér_ tékcs ráeszméltetéssel vezeti végig az olvasót a klasszikussá vált pro. letárköltő költészetének fejlődésvonalán s alaposan — néha tálén túlrés'zletezőn is — elemzi, magyarázza legszebb, legjellemzőbb ko'te. menyeit. Igen tanulságos és gazdag szempontot érvényesít, amikor több ízben is rámutat József Attila költészetének és a népköltészetnek hol tartalmi, hol formai rokonságára, amelyet eddig ;s sejtettünk. de ilyen lényegesnek, alapvetőnek elfogadni — nem volt rá elég bizonyítékunk. József Attila költészetének ez a vonása, demokratikus népisége az, amely a magyar irodalom akkori "urbánus* és "népies* kettéhasadtságában szinte egyedül képviselte a falusi és városi népet egyaránt, s benne különösképpen a falusi és városi szegénységet. *Az utca és a föld fia* volt ő, mint már pályája kezdetén megfogalmazta, s az maradt haláláig: a munkás-paraszt szövetség nagy nemzeti költője.* így lesz folytatója — írja ezzel kapcsolatban Fövény Lászlóné — a forradalmi népiesség irodalmi hagyományának, és megteremtője, előfutára egy új irodalmi népiességnek, a kommunista pártosság szellemében kibontakozó minden eddiginél gazdagabb tartalmú népies* ségnek, mely e korszakának leggyobb verseiben a népköltészet legszebb formai és nyelvi hagyó* mányait folytatja.* Egyebek közt ezzel is vált József Attila életműve mai, szocialista-realista nem* zeti irodalmunk példaképévé. IJa keveseljük a könyv életrajzi -1-1- anyagának arányához képest is a pályakezdésnek, a makói és szegedi éveknek elemzését, nem szűklátókörű lokálpatriotizmusból tesszük, hanem mivel meggyőző* désünk szerint ezek jelentősége na* gyobb, mint a szerző véli. Bár igaz, hogy a pesti proletárgyerek már verseket farag, kétségtelen, hogy költővé, mégpedig egycsapás* ra figyelemreméltó, jelentős költő* vé itt válik. Nem a *véletlen« hozza közvetlen baráti kapcsolatba őt Juhász Gyulával, amint azt Fövényné állítja, hanem egy nagyon ls szoros ezsmei-irodalmi törvényszerűség: a makói pártfogók, elsősorban a méltánytalanul említetlen Espersit János, ismertették meg a fiatal diákköltőt Juhász Gyulával, akinek makói kapcsolatai ugyancsak döntőbbek, költészetére is nagyobb hatásúak, mint az közismert, Egy igen érdekes művelődéstörténeti körkép bontakozik ki a kutató előtt, ha szemügyre veszi a magyar vidék ezidőszerinti haladó kulturális-szellemi életét, mely mindeddig kívülrekedt az irodalomtörténeti köztudaton. Pedig ez a szellemi környezet jó és rossz hatásaival együtt, közvetve vagy közvetlenül nemcsak József Attilát, de Juhász Gyulát, sőt Adyt is jelentősen inspirálta, ám József Attila pályakezdésében egyenesen döntő is volt. Ezért olvastuk volna szívesen e korszak részletesebb elemzését. Jp óképpen versmagyarázataival válik ez a könyv a József Attila költészetében elmélyedőknek nagy segítségére. S ha stílusát ittott hosszú körmondatok, nyelvhelyességi hibák, pontatlanságok kissé megfoltosítják is, a könyv, mint olvasmány is élvezetes és sikerült. Gyakorlati forgathatóságát növelhette volna a szerző ha függelékül egy kis bibliográfiát is ad a továbbkutatók számára, s ha az elemezett verseket egy címmutatóval áttekinthetővé, könnyen fo lapozhatóvá teszi. Az ízléses kiállítású kötet bizonyára az irodalomszerető dolgozók hasznos kalauza lesz abban a gazdag virágoskertben, melyet József Attila költcszete számunkra jelent. Pcter László A szegedi UépzáinuvísztU a MUééit Szocializmust építő országunkban a képzőművészek megtalálják munkájuk értelmét, hisz a széles Miért nem irt Sós elvtársnő? Lakásépítés a Román Népkfiztársasáoban A román dolgozók nz állnm támogat ásáv*al nngy lakásépítkezésekbe fogtuk. 1952—53-bnn nz állam 120 millió lej kölcsönt utalt ki családi házuk építéséro. Ebből az ősszegből 23 millió jutott n bányászoknak, 17 millió 500 ezer a fa-, papír- és cellulozoipnri minisztérium vállnlalu'.bun dolgozóknak, 15 millió a fémipari munkásoknak. Az állami gazdaságok, valamint gép- és traktorállomások dolgozói 11 millió 500 ezer lej kölcsönt kaptak. oétkülőzhetetlen az agitációs munkában Fenn a körkemencén — a szegedi I .sz. Téglagyárban — kélt overálos asszony az égető: Sós Ferencné. Kis foggantyús lapátiával tempósan nyúl a szénért és táplálja a tüzet. Végighalad a tűzsorokon és igazit a huzatszabályzón. Aztán kijön a kemence feljárójához, mélyen besszívja a friss levegőt és a tüzelési szünetben leül kicsit pihenni a lócára. Sósné melleit a lócán vadonatúj, feketelakkos iskolás táska. Pi'yu fiáé, aki most első osztályos, s mivelhogy délután jár, ott játszik valahol a napsütötte udvaron. Az aszszony arcán mosoly bujkál, ahogy nézi a táskát. Nagy benne a vágy, hogy magához szólítsa és megsimogassa kisfiát, aki most tanulja a betűvetést és az írást. De csak hadd játszón. Betűvetés. írás... Sósné az élenjáró dolgozó, egyik levelezője a párt szegcdi lapjának: a Délmagy országnak. Több levelet Irt már és így segítette üzemében a termelést: hírt adva az élenjárókról s felfedve a hibáka.t Az első levelét sem könnyen irta s küzdött azzal hogyan vesse papírra a gondolatokat. Felvetődött benne: talán ne n is )6 lesz, amit írok. De aztán mégis irt és így is segített. De Sós elvlársnő egy idő ó/a nem írt a párisajlónak. Vájjon miértT Nem könnyű erre a válasz, hisz az emberi lélelc bonyolult, sot: mindenre reagál. Pláne, ha nao múlik nap után, Sósné nemrégen került a kemencére égetőnek. Kezdetben bizony, amíg bele nem szokott, volt nehézség is és munkája most sem éppen könnyű. De jókedvűen és tökéletesen ellátja. Közben megválaszlollák öt a megyei téglagyárak kullúrfclelőssének, s ez is persze munkával jár. Aztán ott a szeretett kisfia, őt is tanítgatni kell. Szóval van tennivalója. • Gondolt arra, olyan kötelességszerűen, liógy írni kellene: a jót követendő példának állítani és a roszszat üldözni. A levélírás azonban elmaradt. Aztán — egyik bíráló levele után, amely nagyban segítette egy üzemében lévő hiba megszüntetését, — így szólt hozzá akkor Tóth elvlárs, az igazgató: — Tudod-e Sós elvtársnő, csak úgy lehat írni, elküldeni, ha megmutatod nekem... Igaz, nem dühösen, hanem szépen mondla ezt Tóth elvtárs, de azért mégis .. . Erről így vélekedik Sós elvtársnő: — Tóth elvlárs nem rossz indulatból mondta. Igaz, helyes az, ha a levelező megbeszéli a kérdéseket a pártszervezet, az üzem vezetőjével, de senki nem kötelezheti a levelezőt arra, hogy bemutassa amit ír, pláné ellenőrizni nem lehet. Egy levél megírásához nem kell a vállalatvezető engedélye! Sós elvtársnő nem mondta, de 5izonyos, hgy reagált lelke az igazgató 'megállapítására, amely végeredményben — tudva, vagy tudatlanul — megsértette a levelező jogát, s kedveszegő volt kijelentése. Telték a napok, amelyek új és uj kérdéseket hoztak a téglagyárban is. Volt szép eredmény, votl hiba. — Sósné még sem irt. tJóllehet, ha a szerkesztőség előbb foglalkozik problémáival, azok eloszlanak Nehéz szavakba önteni az érzéseket és Sósné kicsit keresi a szavakat, amint elmondja: — Nem. Írtam ... igaz, összejöttek" a dolgok, de mégis kellett volna írni. Ha erősen akarom, akkor ... akkor jut rá idő, szóval elkészül a levél. Eszembe ötlött, ezt, vagy azt megírom, de azlán csak elmaradt, valahogy clodázódoti.. Mert fontos ám és oly szép — folytalja lelkesen — a levelezők munkája, — csakhát néha mcgfclcdjük. Baj ezt Milyen jó lett volna például megírni: nem népszerűsítik nálunk az élenjárókat, nem értékelik az egyes dolgozók eredményeit, csak az egész műszakét egyben. Ha megírom ezt a pártsajtónak, segítségével megszüntettük volna ezt a hibát. • Magaelé néz, kicsit hallgat. Pestéül és bántja is, hogy a levelezésben egyideig tétlen volt. Azlán felveti a fejét és azt mondja: -- Ezután nem torpanok meg is írok leveleket. Hírt acjok üzememből, mert úgy is előbbre jutunk. Aztán olt leszek az október U-i Levelező értekezleten is. Szívcsen megyek és írok ... Elmegy, szenet lapátol a tűzre. Amikor végez, kijön a feljáróhoz és hívja a fiát: — Pityu, Pityukámt Gyere, készülj, mert nemsokára mégy az iskolába. Fürgén jön édesanyjához Pityu, s nemsokára hátán a táskával, indul. Anyja néz utána, s tán arra gondol: amikor- tollat vesz kezébe és ir a pártsajtónak, a kisfiúért, dolgozó társaiért — a gondtalanabb életért teszi. S ez oly megtisztelő. n. s. tömegek gyönyörködtetését, tant-i tását szolgálják. A szegedi képzőművészek is sok szép alkotással büszkélkedhetnek már. A művészek igyekeznek, hogy minél jobban kifejezzék népünk legfőbb vágyát, a béke megvédését. A nemrég megnyílt megyei képzőművészeti kiállításon a tavalyi tizenhattal szemben közel harminc csongrádmegyei művész, köztük sok szegedi alkotása szerepel. A kiállított művekben azonban még sokszor nem találták meg a megfelelő témát, vagy az ábrázolási mód nem volt megfelelő. Sok olyan festmény ls van azonban, amely híven tükrözi népünk békeharcát. Az októberben megrendezésre kerülő grafikai kiállítás központi gondolata is a béke megvédése lesz. Ez a cél vezeti azokat a művészeket is, akik a -megyénk új életébőlcímű országos pályázatra készülnek. A szegedi képzőművészek vezetésével sok tehetséges fiatal sajátítja el. a festészet, szobrászat alapelemeit. Mintegy száz hallgatóval működik a szegedi képzőművészeti kör, emellett a- MÁV, a Szegedi Kenderfonógyár dolgozóinak szakszervezeti képzőművészeti köte van. A legtehetségesebb fiatalok évről-évre Budapesten szakiskolán gyarapítják tovább tudásukat, A szegedi középiskolákban is számos tehetséges fiatal van. Most az Építőipari Technikum hallgatói alakítottak szakkört, amelyen az egyik festőművész irányításával szatirikus fáliújságot készítenek. Szeged legforgalmasabb útján, a Lenin-utcán felállított nagy faliújság-táblán rövidesen megjelenik a -mit kapargált ki a kis kakas e héten* című szöveges híradó. Ezen keresztül is a béke megvédését segítik elő, mert megírják azokat a hibákat, kigúnyolják azokat a bürokratikus Intézkedéseket, amelyek a város dolgozóinak építő munkáját gátolják.