Délmagyarország, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-27 / 227. szám

VASARNAP 1963 SZEPTEMBER 27 DÉLMflGYARORSZAG ^OtíiEOÍF A szegedi Nemzeti Színház előadása A szegedi Nemzeti Színház napok óta sikerrel játsza évadnyitó darabját, Strauss: Denevér című operettjét. A Denevér klasszikus operett, a bécsi operett múltszáza, di virágkorából. Szerzője a szórakoztató zene legünnepeltebb és leg. eüstmertebb képviselője, Johaun Stoauss, a keringők királya. Az ő muzsikájával jut világhírnévhez ez a népi eredetű friss, vidámlejtésű tánc Habár éppen Strauss az, aki koringőibe.i nemcsak egyszerű tánczenét ír. Elődei egyszerűbb táncsorozatából magasabbrendű formát fejleszt, kaleidoszkóp-szerű valcer ciklusokat ír. Ellentétes hangulatú, lassúbb bevezető rész után, olyan könnyedén röppen fel a keringő dallama, mint komor tájból a ezázBzínü pillangó, ha felragyog a nap a jön egyik dáliám a másik után áradóam, szűnni nem akaróam. A befejezőrészben visszatérésszerűe.i felhangzik valamennyi fődalliaim. Köininyed ritmus, dallambőség, humor, jókedv életszeretet — ez {Strauss muzsikája. Operettjei Bem mások, mint szöveggel ellátott keretbe foglalt keringő sorozatok. De tz a keringő muzsika legjobb operettjeiben, mint a Denevérben is, sokszor már a drámai cselekmény hordozójává válik, ábrázol, jellemez, megjelenít. Elég itt a harmadik felvonás elejének kísérő zenéjére gondolni, mely a fogliázigaz. gató hazaérkezését festi alá szellemesen groteszk hangzással, a cselekmény hangulatát, a szereplő lelki tartalmát ábrázolja. Miért népSzerű ez a muzsika? Mert dallamos, közvetlen hangú, népi zamatű, A Denevér első bemutatója. .1874 óta ájlajidóan kedvelt daraibja zeinés Színházaknak, operaházaknak Maradandóvá teszi és fenntartja ez a remek muzsika, mely minden csepp. jé ve] beleissza magát a hallgatók jelkébe, üdít, felderít, szórakoztat A szövegkönyv felett eljárt az idő. A mult századvégi Bécs polgári világát ábrázolja felületes, Szokványos operett meséiben. Éppen így a felületem és szokványosán éltek e kor átlag polgárai is, kik a multat feledve, jelenük problémáitól menekülve és a jövőt félve, borba, duhajkodásba, mámorba temetkeztek. De a cselekmény nem mond bírálatot, nem büntet, nem ítél, hiszen minden, csak tréfa. Hűség, szerelem, becsület, barátság, csak színlelés, képmutatás. Minél jobbam megszabadul valaki ezen elő. ítéletiektől, annál többre jut — a (dekadens polgári világrend] erkölcsrendje ál] előttünk, kedélyes, megszédítő beállításban. A Szegedi Nemzeti Színház előadása a mű zenei megoldásában nyújt elsősorban említésreméltót. Strauss zenéjének hiteles, hangula. fcos megszólaltatásában főrésze van 'az előadást vezénylő Paulusz Elemér karnagynak, ki ezer ötlettel igyekszik felszínre hozni a muzsika sok apró részletét. Lelkes szuggesztív vezénylése az egész előadás légfőbb lendítő kereke. A zenekar a bemutató előadáson elemében, vont, fényes, kiegyenlített hangzással, •hangulatosan, színesen muzsikált. Rosalinda szerepében Moltíován Stefi mutatkozott be a szegedi közönségnek. Zeneileg jól oldotta meg feladatát hangjának Szép vivőereje, meleg csengése van. Színészi játékában kissé határozatlan. Mozdulatai sokszor merevek. A természetes színpadi mozgást nem mindig találja el. Adél, a szobalány szerepét Olgyai Magda játsza Szerepének nem egy énekes részletét könnyedén, bravúrosan oldja meg, hangjántik tiszta csengése inkább a magasabb hangfekvésbein érvényesül, a középsőben kevésbbé. Színészi játokában kissé sok a tettetés. Décsi Györgyi, mint Ida balerina, eléggé egysíkú szere, pét változatos hanglejtéssel és mozgással igyekszik hangulatossá tetnini. Orlovszky herceget Papp Teri ala. kítja. Hangja sokszor fakó, nem érvényesül eléggé, színészi játéka azonban meggyőző. Mozgása, beszédmodora jól érzékelteti a fiatal herceg élv hajhászását. Eisensteint, a férjet alakító Katona András játékában sok a póz, kevés az őszinteség, sok a szokvávámyos operettszínpadi fogás, kevés az egyéniség. Sokszor küzködött a zenével s emiatt nem toldott mindig eléggé felszabadultam játsza. ni. Szerepének humoros lehetőségeit igyekezett elég jól kimeríteni. Alfrédet, a tenoristát Németh János alakítja. Szépen énekel, első felvonásbeli játéka derűs, hangulatos, hanghordozása azonban sokszor túl nyers. Az első felvonásbeli helyzete komikussá tételére, választékosabb eszközöket kellene talál, nda. így is a jelenet mozgalmassá tételében dömíő szerepe van. Frank fogházigazgató Szerepében kimérten, méltóságteljesen, kedélyesen, játszik Károlyi István. A harmadik felvonásban Sugár Mihállyal játszott jelenetei az előadási legjobb részletei közé tartoznak. Sugár Mihály a fogházőr szerepében jó alakítást nyújt, közvetlen, természetes, szeretetre méltó. Még olyan suta jelenetet is, természetessé varázsol, mint a cica jelenet. A színpadon való minden egyes megjelenése esemény. Mindig ugyanaz és mégis mindig más. A cselekmény szempontjából igen fontos Fálke doktor szerepe. Minden bonyodalom az ő ötletéből, tréfás bosszújából fakad, ő az egész cselekmény hol háttérben, hol előtérben álló mozgatója. Pataki Béla színészi játéka nem mindig érzékeltette ezt eléggé élethűen. Játéka néha hideg, száraz volt. Blind ügyvéd szerepében Gál József igen jó alakítást nyújtott, megjelenése, beszédmodora igaz humort árasztott. A második felvonás műsorában keringőt táncol Markovits Vera. Megjelenése, könnyed nőies mozgása, finom kidolgozott mozdulatai, sikert arattak. A kompozíciót koreográfiai szempontból azonban sokkal gazdagabban fel lehetett volna építeni. A tiroliak tánca túlságosan stilizált népi tánc, bár a részletekben sok hangulatos elemet láttunk. A táncokat tervezte és betanította Mezei Károly. Mére Ottilia Strauss: Tavaszi hangok című keringőjét adta elő. Kiművelt technikájú, tisztán csengő koloratur hangja nagyon jól érvényesült a keringő könnyed, légies szárnyalásában. Az előadást Horváth József rendezte. A rendezés jól egységbe foglalja a darab részleteit, sikeresen építi fel ab egyre fokozódó hangulati képeket. Nagyobb gondot kell azonban arra fordítani, hogy több őszintébb, elmélyültebb színészi alakítást láthassunk, még ilyen sovány mondanivalót tartalmozó operett történetben is. A díszletek Sándor Sándor tervezése nyomán készültek. Említésre méltó a második felvonás megoldása, a fényben úszó hercegi palotával, bár a palota kertje kissé szűk térhatású. A Nemzeti Színház évadnyitó előadása a mű jellegének megfelelően gondtalan, könnyed szórakozást nyújtott. Erdős János Megvédik szövetkezetüket a kfibekházi Sarló és Kalapács termelőszövetkezet tagjai Újvári Dezső Néphadseregünk hadnagya a feleségével örömmel veszi át az új rádiót. 1552 forint helyett 1330 forintba került az árleszállítás után. Aznap konyhabútort is vásároltak összesen 700 forintot takarítottak meg. Számos probléma foglalkoztatja ezekben a napokban a kübekházi Sarló és Kalapács termelőszövetkezet tagságát. Miért nem értük el a várt termésátlagokat? Hol van az a széna és kukoricaszár, amit a papírok szerint megvásárolt a vezetőség, többek között Bodó Józseftől is, aki viszont nem adott el ilyen takarmányt, hiszen a tavaszszal maga is szűkében volt? Milyen jövedelem várható ebben az esztendőben a szövetkezettől és mennyit jelent egy-egy tagnak az állam bőséges gosdoskodása.,, és hasonló kérdések. Választ a szövetkezet tagjai nemigen kapnak kérdéseikre. Nem is kaphatnak, mikor a szövetkezetben ismeretlen a kollektív vezetés. Ismeretlen, hogy fontos kérdések eldöntése előtt kikérik a tagság véleményét. Eltelik két hónap is, hogy szövetkezeti közgyűlést tartanak. A pénzügyi ügyeket az elnök, ifj. Horváth József mellényzsebből intézte, megfelelő ellenőrzés nélkül. Hogy mindezekre nem kaptak kielégítő választ a termelőszövetkezet tagjai, ezért a szegedi járási tanácsot és a szegedi járási pártbizottságot terheli súlyos felelősség, Támad az ellenség Á bajok okára rávilágít egy eset, amelyet ismertetünk: az egyik tsz tag bement a központba, hogy a szövetkezet terméséből dinnyét vigyen haza munkaegysége után családjának. Az asztalnál az elnök, a járási tanács kiküldöttje és mások dinnyét falatoztak. i— Dinnyét vinnék «-» mondja a tsz-tag. — Hozza a pénzt, akkor kaphat dinnyét — válaszol az elnök. Képzeljük magunk elé az esetet: Oto ül az asztalnál a gazda szerepét játszó elnök, eszi a dinnyét — nyilván fizetség nélkül —, azt a terményt, amelyet a szövetkezet termelt, az a tag is, aki mos?, munkaegysége után jogosan részt kér belőle. Ahelyett, hogy adtak volna neki, pénzt követeltek tőle ós a járási tanács kiküldöttje mind. ezt csak helyeselte. Ez a bajok oka. Emiatt — és hasonlók miatt, — nem érezték elég. gé magukénak a szövetkezetet a termelőcsoport tagjai. Ilyen viszonyok viszont alkalmas terepet teremtettek a szövetkezeti gazdálkodás ellenségei számára. Az ellenség nem is késlekedett. „Sok a föld, nem győzi ennyi tag megmunkálni'' — és hasonló „ér. vekkel'' tartotta távol egész évben az elle.iség, a tagság egyrészét a szövetkezeti munkától, aminek a becsületesen dolgozó tsz tagok látták kárát. Pásztai (Pamuk) Mi. hály, volt rendőrőrmester — akiről faluszerte tudják, hogy köze volt a háború alatt a zsidók éltei elkövetett gaztettekben, Csányi Vincze — annak a Kiss Balázs ku. Iáknak a veje, akit már kétizben ítéltek el gazdasági szabotálásért, Micsik József harangozó — aki reggelente valóságos kisgyűlés keretében jelentette ki a brigádszálláson: ..addig dolgozok, míg fel nem robbantom a csoportot'", Szepesi János — aki a községbe érkező párt- és állami funkc'onáriusokat „aktatáskás kupeceknek"' nevezi, Egri József volt nyilas és a többiek most nyíltan színre léptek. A legutóbb tartott csoportgyűlésen — amely előtt Csonka Károly &okatsejtetően jelenítette ki: „úgy meg van szervezve, hogy merjen csak egv kommunista a szövetkeze; melleti beszélni"... — nyíltan kimutatták ezek a ..hangadók'" a fo. guk fehérjét. A szövetkezet vezetősége által elkövetett súlyos és feleíős&égrevonást követelő hibák miatt joggal elégedetlenkedő Szövetkezeti parasztokat igyekeztek saiát, ellenséges érdeküknek megnyerni. Nem késlekednek az élenj'árá szövetkezeti tagok Ez a gyűlést izásba hozta a falut. Egyesek — akik nem láttak tisztán, a „hangadók" szavát követték, mások viszont a kommunista és munkában élenjáró pártonkívüli szövetkezeti parasztok nézetét vallották: „nem gondolkodtunk, az ellenség demagógiájára hallgattunk". Hogy ezek voltak nagyobb számban arra bizonyíték, hogy napjainkban is csakúgy feketéllik a határ, a cukorrépát szedő tsz tagoktól; halad a szántás-vetés, csépelik a napraforgót, gondozzák az állatokat. Olyan tekintélyes szövetkezeti tagok, mint Szűcs Antal — akinek már mintegy 400 munkaaivséne van V ennen István. Szűcs György, Kecskeméti Pál, Kocsis István, Farkas Ferenc, Kovács András, Kocsis András, Kecskeméti Anna, Mátyási Jánosné, Puskás András, Huszka Istvánná — aki például asszony létére már 300 munkaegységet teljesített —, Visnyei Ferenc és sorolhatnánk tovább a többi tagokat, harcba indultak, sok nehézség árán nagy gazdasággá fejlesztett szövetkezetük megvédéséért. Azt a szövetkezetet, amelynek istállóiban és óljaiban 127 marha, 135 ló és csikó, 240 sertés és egyéb jószág van és amelyet — az ország többi szövetkezeteivel együtt — az állam olyan bőkezűen támogat, nem hagyják ebek harmincadjára. Ez a szövetkezet — jó vezetés mellett — gondtalan megélhetést nyújt minden becsületesen dolgozó parasztnak, olyat, amilyenben a jómódú kö* zépparasztoknak sem volt részük. Csak nem ismerik eléggé a szövetkezet tagjai azokat a nagyjelentőségű kedvezményeket, amelyeket a kormány programmja a szövetkezeti parasztságnak nyújt. Nem verik vissza a népnevelők az ellenségnek azt a hazugságát, hogy "•nem jut kukorica osztalékra, hiszen 180 holdra szerződést kötöttek és azt mind át kell adni*. Holott ez is éppen ellenkezőleg igaz: a 180 hold minőségi kukoricát tényleg át kell adni az állami vállalatnak, de helyette — ugyananynyi mennyiségben —• a szövetkezet szokványminőségű kukoricát kap vissza cserébe. Ráadásul a szokvány és minőségi kukorica közötti árkülönbözet mázsánként mintegy 12 forint bevételt jelent a szövetkezetnek, Minden tag ismerje meg az állam nagy segítségét Nem ismerik eléggé a tagok, hogy például az őszi kapások beadásának 10 százalékos csökkentése révén 314 mázsával több terményt «— tagonként egy mázsával többet —i oszthatnak szét az őszszel. Vagy, hogy egyes hitelek törlése után 351 ezer forintot nem kell visszafizetni az államnak, amely tagonként mintegy ezer forintot jelent. Nem ismerik eléggé, hogy például azoknak a szövetkezeti tagoknak, akik ezután is a tsz-ben gazdálkodnak, csupán Kübekházán 45.850 liter tejet nem kell beadniok a háztáji tehenek után, amely több mint százezer forint újabb bevételt jelent. Vagy ismerik-e a Sarló és Kalapács-tsz tagjai, hogy a párt Központi Vezetőségének javaslata alapján kidolgozott új beadási rendelet milyen újabb juttatásokat jelent? Csupán a Sarló és Kalapács-tsz tagjainak a következő gazdasági években 1079 kg tojással, 1511 kg baromfival, 5170 kiló élőállattal, 227 mázsa terménnyel és 2726 liter borral kevesebbet kell beadniok egy esztendőben. Azoknak egyrésze, akik most a szövetkezetből való kilépést azzal indokolja, hogy "nem kapunk semmit*, olyanok, akik vajmi keveset dolgoztak a közös gazdaságban, de annál többet követeltek a szövetkezettől. Jogos-e Köpösdi Jánosné igénye gabonára, miután ebben az évben egyetlen munkaegységnyi munkát a szövetkezetben nem végzett? Azok a szövetkezeti tagok viszont, akik egész évben a közös gazdaság gyarapítása mellett voltak és serényen dolgoztak, maguk látták hasznát. Lakita Mihály már nem fiatal ember, mégis már 600 munkaegysége van, amely után 18 mázsa búzát vitt haza. A szövetkezet mellett szilárdan kiálló tagok bátrabb, határozottabb fellépésére van azonban szükség ahhoz, hogy a még ingadozó tagokat is kivonják a „hangadók", aa ellenség befolyása alól és megértessék velük azt, amit az egyik szövetkezeti tag így fejezet} ki: — Igaz, igaz, hogy a kormány támogatja az egyéni gazdálkodást is. De aki most kezd el egyénileg gazdálkodni, úgy jár, mint az az ifjú pár, amely semmi nélkül hagy. ta ott a családi házat, hogy új életet kezdjen. De itt a szövetkezetbea minden megvan ahhoz, hogy holdat guljunk, csak jó vezetésre és mi& den (ag becsületes munkájára szükség. Ez a józan, paraszti ész hangjai és ezt tanácsolja a párt és a kormány is a még ingadozó szövetkezeti lagoloiak. A párt és kormány mogató karja viszont nagy erő, bizton bízhatják életüket, soreukat erre az erőre. Legfőbb feladat: vetni, vetni A szövetkezetet bomlasztó ellenséges elemeknek azzal adjanak csattanós választ a közös gazdáikén dáshoz hű dolgozó parasztok, hogy gyorsan betakarítják földjeikről az őszi terményeket. Minél gyorsabb ez a munka, annál hamarabb jő a juttatás, a termény után járó cukor, olaj, pénz és egyéb; annál ha+ marabb teremtik meg az előfeltételt a jövő évi bőségés terméshez. Olcsóbb a gépállomás díja, hiszen a szövetkezet 3311 holdján a vetőszántás és mélyszántás — ha első kategóriába tartozó földet számítunk — a gépállomási munkadíjak csökkentése révén 36.421 kilóval kevesebbe kerül, mint az elmúlt gazdasági évben. Le kell leplezni a szövetkezetben fellelhető gépellenes nézetet, amely azt mondja: „nem alkalmas a mi földünkre a gép, mert megnyomja." Könnyű ennek ellenkezőjét bebizonyítani: tavasszal kukorica alá sáros Időben szántott a traktor a háztáji földeken és a közös földeken egyaránt. Mégis a háztáji földeken holdanként 35—40 mázsájával fizet a kukorica, a közös földön viszont jóval kevesebbet. Az igazi ok: a .háztáji kukoricát bőségesen kapálták, a közösét meg elhanyagolták. Száz és száz mázsa terménnyel oszthatnának most ki többet, ha minden földet jó gazda módjára műveltek volna meg, Olyan jól dolgozó traktoristák segítenek a szövetkezetnek, mint Naszradi József, aki jó munkája után ebben a hónapban csupán előlegként 1203 forintot kapott a gépállomástól, de miután tagja a szövetkezetnek -is, munkaegységet is beírtak részére a végzett munka után. 270 hold vetőszántást és 300 hold mélyszántást végeztek el a szövetkezetben. Földben van már 70 hold ősziárpa, 52 hold angolperje, 15 hold őszi takarmánykeverék. Mindez azonban kevés, Talpon áll még a sok kukorica, ricinus, gyapot; földben még a répa egyrésze. Ennél alkalmasabb időt az őszi betakarításra, szántásra-vetésre nem várhatunk. A kübekházi Sarló és Kalapács termelőszövelkezetbcn a szövéíke. ze'i gazdálkodáshoz hű tagaknak keményen össze kell fogniok a pártszervezet irányításával, hogy meggyorsuljon a munka. Azokat a szövetkezeti tagokat viszont, akik — bár néhány napja a kilépés melleit voltak, de a józanészre hall. gaíva meggondolták magukat, úgy kel] a munkában fogadni, mint. oyanokat, akik rendíthetetlenül meggyőződtek, hogy maguk és családjuk felemelkedését csalt a szövet, kezet; gazdálkodás hozza meg. Rácz Lajos Jenei Hedvig MÁV pályamesteri elömunkás az árleszállítás után a Minőségi Áruházban jelentősen olcsóbban cipőt vásárolt. Jóminőségűt, a legmegfelelőbbet választotta ki magának.