Délmagyarország, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-27 / 227. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK / A Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterének parancsa Jelentések a harmadik negyedévi tervteljesítésről Megvédik szövetkezetüket a kübekhazi Sarló cs Kalapács termelőszövetkezet tagjai AZ M D P C .S O N G R A DM egy el PA R TB I 1 o T-T SÁGÁ NA K t IX. ÉVF. 227. AHA Ml KII.1.EH VASÁRNAP 1C53 SZEi'l E.MBER 27 Köszöntiük a termelőszövetkezetek és gépállomások dolgozóinak megyei értekezletét Ma délelőtt tárgyal Hódmezővásárhelyen a termelőszövetRezetek és gépállomások dolgozóinak megyei értekezlete. Mint ahogy a szeptember 19-én és 20-án Budapesten megrendezett tanácskozás az egész ország életére kiható, nagy esemény volt, ugyanúgy ez az értekezlet is kihat egész Csongrád megye életére, termelőszövetkezeteink és gépállomásaink további munkájára, megerősödésére. A mi megyei értekezletünknek elsősorban jelentőséget ad az a tény, hogy most. ezekben a napokban, termelőszövetkezeti parasztságunk nagyjelentőségű csatát vív meg a közös, nagyüzemi gazdaságok megszilárdításáért. Különösen fontos eseménnyé teszi a mai megyei értekezletet az, hogy a termelőszövetkezeti tagsag ebben a harcban most minden eddiginél nagyobb, sokoldalúbb segítséget, támogatást élvez. Számos kormányintézkedés szolgálta eddig ls a termelőszövetkezetekbe tömörült parasztság jövedelmének növelését, a gazdálkodás piegkönnyítését. Pártunk Központi Vezetőségének határozatai nyomán a kormány tíz százalékkal csökkentette az idén a termelőszövetkezetek minden irányú beadási kötelezettségét; leszállították a gépállomásoknak fizetendő munkadíjat és törölték a mult évi hátralékokat; elengedték a termelőszövetkezetek és a tagok beadási és adóhátralékait, ugyanúgy a tsz-ek rövidlejáratú hiteltartozásait. Az MDP Központi Vezetőségének az új begyűjtési rendszerre vonatkozó irányelvei szerint 1954 január 1-től kezdve negyedrésszel csökken az önálló és III. típusú szövetkezetek terménybeadási, 30 százalékkal pedig az állatbeadási kötelezettsége. Megszűnik a háztáji tehenek utáni beadás is már ezév október elsejétől kezdve. Nagyösszegű támogatást kapnak a termelőszövetkezetek a szőlészet, az öntözőgazdálkodás és a halgazdaság fejlesztéséhez, létrehozásához is, — mégpedig úgy, hogy az erre kiutalt pénzösszeget, ha a tagság maga építkezik, egyáltalán nem kell visszafizetni. A kezdet nehézségeivel küzdő termelőszövetkezetek megsegítésére, ahol az idén viszonylag alacsony pénzjövedelmet értek el, a tagok pénzjövedelmének azonnali növelésére az állam százmillió forint kölcsönt folyósít. A kormánynak ezek az intézkedései világosan, a tettek erejével juttatják kifejezésre pártunknak és államunknak a termelőszövetkezetekkel kapcsolatos politikáját. A termelőszövetkezeteket segítő intézkedések azt fejezik ki, hogy pártunk, kormányunk nagy szeretettel és megbecsüléssel őrködik szövetkezeti parasztságunk sorsa, boldog jövője felett és gondoskodik fejlődésük előmozdításáról. Ez a politika és a termelőszövetkezetek, gépállomások élenjáró dolgozóinak a napokban megtartott III. országos tanácskozása irányt mutat a mai megyei értekezlet résztvevőinek is. A termelőszövetkezetek ellenségeinek, a kulákoknak, volt csendőröknek, nyilasoknak semmi sem fáj annyira, mint az, hogy látják: a párt és a kormány Intézkedései révén ugrásszerűen növekszik majd a termelőszövetkezeti tagok életszínvonala, annál is inkább, mert a szövetkezet tagjai a munkafegyelem megszilárdításával, az őszi szántás-vetés meggyorsításával támogatják a kormányprogrammot. Most ezek a semmiházi, a szövetkezeti tagokat halálosan gyűlölő munkakerülök és ingyenélők támadják a szövetkezeteket, mert azt szeretnék elérni, hogy a tagság egyrésze visszatérjen a bizonytalan egyéni útra, hogy szétzilálják a közös vagyont, amit olyan fáradtságos munkával gyarapítottak. Az ellenség támad és pártszervezeteink nem egy helyen védekeznek cz ellen a támadás ellen, ahelyett, hogy ellentámadásba mennének át és kíméletlenül szétzúznák, megsemmisítenék, vagy nevetségessé tennék a szövetkezetek ellenségeit. A harmadik országos értekezleten Hegedűs András elvtárs szóvótette a felszólalásokra adott válaszában: "Tanácskozásunkon több felszólaló elmondotta, hogy az ellenséges elemek hogyan dolgoznak. Beszéltek olyan kulákokról, volt csendőrökről, akik nemcsak saját falujukban, hanem négy-öt faluban is aláírósokat gyűjtöttek a termelőszövetkezetek feloszlatása mellett. Viszont meg kell állapítanom, jóformán egyetlen felszólaló sem tudott azzat dicsekedni, hogy 6 is járta volna a falvakat és szervezte volna a szövetkezetek híveit ezek ellen a kulák, csendőr és egyéb ellenséges elemek ellen*. Nos, most itt az alkalom: a csongrádmegyei termelőszövetkezetek becsületes és szorgalmas tagjai — akik tűzönvízen keresztül kitartanak szövetkezetük mellett és hajlandó, ha kell, foggal-körömmel harcolni a közös gazdaság megszilárdításáért és azért, hogy egyetlen tisztességes, munkaszerető tag sem lépjen ki saját meggyőződése ellenére — szólaljanak fel a megyei értekezleten és mondják el, mit tesznek azért, hogy leleplezzék az ellenséget és hogy embertől emberhez járva meggyőzzenek mindenkit a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről. N Ennek a megyei értekezletnek lesz a feladata az is, hogy termelőszövetkezeti parasztságunkat és a gépállomások traktoristáit mozgósítsa, különösképpen az őszi munkákra. Sokan helytelenül úgy képzelik, hogy a part politikáján alapuló kormányintézkedések egymagukban elegendők ahhoz, hogy a termelőszövetkezet megszilárduljon. A jövő évi bőséges termést, a nagy részesedést már most az öszi munkákkal a közös búza és ősziárpa gyors elvetésével kell megalapozni. A tsz pártszervezetek ennek érdekében harcoljanak minden olyan jelenség ellen, amely ezekben a szorgos napokban a kilépésről, október 1-ről beszél, mert az ilyen fecsegéseknek a tsz gyengítése a céljuk. Az őszi munkák sikeres végrehajtása a termelőszövetkezetek megszilárdításának, a tagság életszínvonala emelésének legfontosabb előfeltétele. Az értekezlet egyik fontos célja, hogy feltárja, mennyivel előnyösebb a szövetkezeti gazdálkodás; megmutassa, hogy az, aki kilép, magára vállalja az újonnan kezdett egyéni gazdálkodás nehézségeit, terheit, önmaga fosztja meg magát a felemelkedésnek attól a nagy lehetőségétől, amelyet termelőszövetkezeteink tagjai a párt és a kormány segítsége által kétségtelenül élveznek. S ezzel együtt a mai megyei értekezlet nagy feladata: a felvilágosító munkára mozgósítani a termelőszövetkezeti tagokat, a gépállomási dolgozókat, hogy a becsületes, de ingadozó termelőszövetkezeti tagokkal felismertessék saját érdekeiket. Szélesítsük tovább az újítómozgalmat Műszaki dolgozók levelei SOK FELADAT VÁR AZ ŰJlTÖKRA Az újítómozgalom fejlődése nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a Szegedi Kenderfonógyár a népgazdasági tervből reá háruló feladatokat még ezideig maradék nélkül teljesítette. Mór ötödször ékesíti üzemünket a büszke élüzemjelvény. A mozgalomba bekapcsolódott dolgozók a maguk területén azon igyekeznek, hogy újtltásaikkal a munkát termelékenyebbé, könynyebbé tegyék és minőségi árut biztosítsanak a továbbfeldolgozó üzemek számára. Jónéhány olyan újítás is bevezetésre került vállalatunknál, amely az egész Iparág számára hasznos és jelentős megtakarítást eredményez. Az előfonó üzemrészben eddig számos észszerűsítés és újítás alapján tudtuk növelni a termelést. Igen jelentős a Marton Ferenc által benyújtott javaslat, amelyet az előfonó fésűtovábbító csigára alkalmazott. Horváth István és Szűcs Jenő újításának bevezetésével elértük, hogy egyenletes szalagot kapunk. Ők egy szalaghiányjelző készülék felszerelését javasolták, ami minden esetben jelzi, ha egy szalaggal kevesebb kerül a gépbe. Hiba üzemrészünkben az, hogy egyes dolgozók a jól bevált és kikísérletezett újításokat nem alkalmazzák. Ez történt a felügyeletem alá tartozó üzemrészben is. Itt a népnevelőkre, bizalmiakra hárult az a feladat, hogy felvilágosító munkával megértessék a dolgozókkal, hogy az újítás az üzem termelékenységét, a minőség javítását segíti. Újítóink előtt komoly feladatok állnak. Ilyenek többek között a kúpfogaskerekek marása, konzolos marógépen, amelyek az előfonó üzemrészben ezerszámra futnak. Megoldásra vár a kender vágásánál a baleseti lehetőség megszüntetése és még sok egyéb újítási feladat, amelyeknek végrehajtásával a munkavédelmet, a termelékenységet, a minőséget javítsuk és a kormány programmját valósítsuk meg. Juszt József, sztahánovista előfonó művezető A termelés állandó emelésének egyik elősegítője az újítómozgalom. Az üzemi dolgozók mind nagyobb kedvet kapnak az újításra; munkájukat megkönnyítik ezzel és keresetük is több lesz. A vállalatok vezetői karolják fel a jó kezdeményezéseket, segítsenek az újítóknak. lássák el műszaki tanácsokkal őket. Az újítások kivitelezéséhez adjanak meg minden támogatást, mert csak így válik az újítómozgalom a nagyszerű kormányprogramm megvalósításának, a terv teljesítésének, a könnyebb munkának elősegítőjévé. SEGÍTSÜNK AZ ÚJÍTÁSOK KIDOLGOZÁSÁBAN Üzemünk dolgozói, a műszaki brigád tagjai számos újítással segítették elő a terv teljesítését, amelyeknek . tervezésével igen nagy összegeket takarítottunk meg. Újításaink közül kiemelkedik — a műszaki brigád újítása —, egy különleges bakelizálási eljárás, amelynek során nemcsak • külföldi anyagokat sikerült teljes egészében pótolni, hanem a bakellzált lemez külföldön az egyik legkeresettebb export cikkünk lett. Ennek évi megtakarítása 400.000 forint. Rácz Rudolf javaslata alapján tovább hámozhatjuk hengereinket. Ezáltal anyagkihasználásunkat tovább tudjuk javítani, amely havi 4— 5 ezer forint megtakarítást jelent üzemünknek. Hajdú József újításával megoldottuk a szellőztetési problémát is. Alig pár ezer forint befektetéssel 380 ezer forintot takarítottunk meg. Ezen újítások mellett még igen sok kisebb jelentőségű újítással tesszük könnyebbé dolgozóink munkáját és az önköltség csökkentését is elősegítjük. Mivel az újítások tervteljesítésünket ls előbbre viszik, ezért dolgozóinkat állandóan tanácsokkal látjuk el, bátorítjuk őket és segítséget nyújtunk egy-egy újítás kidolgozásában is. A következő jelentős feladatunk a kormányprogramm megvalósítása érdekében az újítómozgalom nagyarányú kiterjeszPintér lslvdnn-l neve mindig ott látható a versenytdbldn az ihő helyen. Ezt a helyet nem igen engedi <lt mustnak, Büszkék il ra a Szegedi Nöiszabó Szövetkezet tagjai. Tervnaptúra már az 1913 un év végét mutatja. Szorgalmával és ügyességével kivívta munkatársainak megbecsülését. A legjobb minőségi munkást megillető vándor zászló is orról tanúskorlik, hogy Pintérné az elsők között halad. Hibátlanul, minőségileg elsőrendűen dolgozik szövetkezetbe lépésének első percétől kezdve, — Egy éve, hogy cl nyertem a ml ndorzászlót, — mondja büszkéit — és azóta még nem Sál te el tőlem senki. Továbbra is úgy' igyekszem, hogy ezt a kitüntetést megtartsam. Ha valami új munka érkezik a szövetkezeibe, a mintadarabokat mindig ő készíti cl. Más munkáknál is kikéri a szövetkezet vezetősége Pintérné véleminvíl: A jobb minőségért tése a Szegedi Falemezgyárban. Az újitóbizottság egy aktívahálózatot épít kl, amelynek tagjai a legjobb újítókból tevődnek öszsze. Ezek az aktívák egyénenkint foglalkoznak majd a dolgozókkal és igyekeznek minél többet bevonni a műszaki brigád munkájába. Rendszeres újítómunkával jobb eredményeket és a jelenleg meglévő termelési problémákat akarjuk megoldani. Michcl József üzemvezető MEGSZÜNTETJÜK A HIBÁKAT A Szegedi Ruhagyárban eddig az újítómozgalom területén sok hiányosság mutatkozott. A dolgozók által beadott javaslatok elfeküdtek. Sok újítás — amely ki is lett fizetve — az újítóbizottság határozata és a vállalatvezetés utasítása ellenére sem lett bevezetve. Itt a műszakiak hanyagsága, nemtörődömsége mutatkozott meg. A vállalat Igazgatója kollektív szerződésben vállalta a kísérleti műhely felállítását. Ez azonban ezideig még nem történt meg és emiatt sok értékes újítás kivitelezését nem tudtuk megvalósítani. Példa erre egy szabászgép lerögzítése, melynek kivitelezése hosszú hónapokig elhúzódott a kísérleti műhely hiánya miatt. Ezt a hiányosságot, közös munkával igyekszünk a közeljövőben megszüntetni. Vannak olyan újítások, amelyeket hónapok óta, alkalmaznak a termelésben, időt és anyagot takarítanak meg vele. Ilyen a 999 számú Csuri-féle javaslat. Ez év május 20-án vezették be, de még nem díjazták. Ez mind annak eredménye, hogy az újítási előadók sűrűn változtak a Szegedi Ruhagyárban. A III. negyedévben az elmúlt félév hiányosságalt nagyrészben felszámoljuk. Az újításért járó díjakat kalkuláció alapján folyamatosan kifizetjük. A IV. negyedévben pedig teljesen megszüntetjük az újítómozgalomban fennálló hibáinkat. Rendszeresen értékeljük a beadott javaslatokat és pontosan vezetjük az újítások nyilvántartását. Molnár Andor újítási megbízott hogyan lehet csinosabb ruhákat, minőségileg tökéleteset, rövid idő aluli előállítani. Készségesen, fáradtságot nem ismerve oktat másokat i» a kiváló munkás. Szívesen hallgatják és meg is fogadják tanácsait a szö vetkezet tagjai, Néhány hónappal ezelőtt arra lett figyelmes Pintér Istvánné, hogy Mogyorós Irén, Cseri Sándorné és Fejős Józsefné nem halad a kiadott munkával. Még a normájukat sem teljesítették. Segített neklk. Megmutatta, hogyan forgassák ts hogyan te. ayúk a géptü aiá a félkész ruhát. Munkamódszerének alkalmazásával sok felesleges mazilulatott hagytuk el mindhárman. Különösen Fejős Józsefné követte mindenben Pintérné tanácsát. Teljesitményo 130 szátalékra emelkedett. Már sokszor kapott dicséretet és jutalmot munkája minőségéért. Ez még jobban ösztönözte munkájában. Különösen most igyekszik tőkéiéin. :ebb árut kiadni kezéből, "udja, hogy a kormánynrogramm megjeleni se cs az árleszállítássáI kapcsolatos kormányrendelet óta egyre többen keresik fel szövetkezeti áruházukat. A vásárlók igényesebbek lettek, tehát a minőséget kell még jobban előtérbe helyezni. Régi vágya már Pin tér Istvánnénak, hogy sztahánovista legyen. A minőségi munka területén, hosszabb idő óta sztahánovista szinten dolgozik. Azért igyek. szik most, hogy mennyiségileg is elérje a sztahanovista szintet,