Délmagyarország, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-11 / 187. szám

KEDD, 1953, AUGUSZTUS 11. G. M. Malenkov elvtárs beszéde a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésén r y Folytatás a második oldalról.) lakások minőségét és a dolgozók joggal tesznek szemrehányásokat emiatt. A feladat az. hogy megjavítsuk « lakásépítkezést, biztosítsuk a lakásépítés és javítás terén az állami foladaiolc maradéktalan etje. BÍtését. | '! i Több iskolára, gyógy- és gyermekintézményre is szükségünk van. Az 1953. évi népgazdasági "erv a mult évhez képest előírja az iskolaépítés 30 százalékkal, az óvőda- és bölrsődeépítés 40 százalékkal ós a kórházépítés 54 százalékkal való emelését. Az iskolák, kórházaik és gyermekintézmények építése az idén minden hiányosság ellenére gyorsabb ütemben halad, mini más építkezések. Sokszor előfordul azon. han, hogy a kiutalt összegeket nem teljesen használják ki és az iskola., valamint a gyermekiMézményépít. kezes lássam halad. Rosszul telje, sitik a gyermekintézmények építésének lervét a könnyűipari vállalatoknál, ahol — mint ismeretes — sok nő dolgozik és ezért különö. sen naigyjelentőségű az óvódák és bölcsődék kérdése. Neon kielégítően folyik a gyermekintézmények építése Ukrajnában, Bjelorussziáb.'in és az OSZSZSZK több vidékén. Az Iskolák, kórházak, bölcsődék és óvódák hálózatának kiterjesztése és munkájának megjavítása terén nagy felelősség hárul uz egészségügyi minisztériumra, valamint a helyi szovjet. é» pártszer. vekre, amelyek kötelesek fokoz, ni gondoskodásukat az iskola-, gyermek, ós győgyintézmény-épi lésről, nagyobb figyelmet kell fordítaniuk erre. Elvtársak! ' 1" l Az ipar, a mezőgazdáság tfi a nép jólétének emelése terén elöltünk áldó halaszthatatlan feladatok megoldása érdekében új, Jelentékenyen magasabb j színvonalra kell emelnünk egész gazdasági és szervezési munkánkat. Helytelen volna, ha nem látnánk azokat a lényeges hiányosságokat, amelyek ez állami éa gazdasági szervek munkájában mutatkoznak. E hiányosságok nem csekély kárt okoznak a népgazdaságnak. Ezek. ről a hiányosságokról szó vcjt pár. tunk XIX. kongresszusának határozataiban. El kell ismerni, hogy is. minisztériumok, valamint a lielyi párt- ós szovjetszervek még nem kielégítően teljesítik a kongresszus irányelveit és nem tesznek kellő intézkedéseket a vállalatokat irányító munka megjavítására. A feladat az, hogy erőteljesebben szüntessük meg a meglévő hiányosságokat. A vállalatok nemi kielégítő irányi, fásának példájául szolgálhat az, hogy gazdasági, pénzügyi és tervező szerveink nem fordítanak figyel, met az önköltség csökkentésének kérdéseire. Ismeretes, hogy az önköltség alapvető mutatószám, ntmely a vállalat egész munkájának minőségét jellemzi. Sok gazdasági vezető megfeledkezik erről, kevéssé ér. deklik a vállalat rentabilitásának kérdései. Egész sor iparágban nem teljesítették az ipari termék önköltsége csökkentésének és a munka termelékenysége növelésének ez év első félévi állami tervfeladiatait. Az iparban még sok veszteséggel dolgozó vállalat van, amelyeknél a termékek önköltsége magasabb, mint ezeknek g, termékeknek a megállapított ára; az ilyen vállalatok veszteségeit a jövedelmező, jól dolgozó vállalatok terhére fedezik. A veszteséggel dolgozó gyárak, üzemek és bányák lété — amelyek az élenjáró üzemek rovására él. aiek — aláássa a gazdasági számítás alapjait iparunkban, nem teremti meg 0( szükséges ösztönzést a felhalmozás további növelésére ée károsan hat az állami költség, vetés jövedelmének növekedésére. Igen sok a veszteséggel iolgozó vállaltat és nagy a veszteségek ösz" szege a szén. és faiparban. Ezekben az iparágakban sok vállalat több éven keresztül nem teljesítette nz öniköltségcsökkentési tervet ós r munka termelékenysége emelésének tervét. Ennek következtében a szén- és faiparban a termékek ön. költsége még mindig magas és a szén. valamint a faanyagok magas önköltsége késlelteti nemcsak e termékek árának csökkcutésct, de sok más ipari termék árának csökkentését is. 1952-ben a nem jövedelmező ipari vállalatok veszteségei 16 milliárd rubelre rúgtak. Jejentős vesztesé, geket okoztak a neon jövede'mező vállalatok 1953 első felében is. Az önköltségcsökkentési tervfel. adatok teljesítőre terén mutatkozó kedvezőtlen helyzet nemcsak az Iparban lalálható meg. Még mindig magas ez építkezés önköltsége és nagyok a veszteségek az építőSzervek többségénélnem teljesíti a tervfeladatokat a munkák ön. költsége terén sok gép- és traktorállomás, nem kielégítő a helyzet az önköltségcsökkentés terén a folyami szállításoknál, nem teljesitik a forgalmi költségek csökkentés ének feladatait a kereskedelemben. A termék önköltsége csökkentésének döntő feltétele valamennyi vállalatnál a munka termelékenységének növelése. Minden lehetőségünk megvan ahhoz, hogy ezt a feladatot sikeresebben oldjuk meg. Vállalataink élenjáró technikai felszerelése helyes kihasználása esetén lehetővé teszi, hogy egyre inkább megkönnyítsük a munkát és biztosítsuk a munka termelékenységének szakadatlan növekedését. A munka ter. melékenységének növelése, valamint a termék önköltségének csökkentése szempontjából hatalmas jelentőségű a termelés észszerű megszervezése, ez, hogy növeljük a fő termelési folyamatokban foglalkoztatott dolgozók arányát a miellékmunkákaí végző, kiszolgáló és kisegítő sze. mélyzet rovására. Az önköltség csökkentése és a munka termelékenységének növelése a szovjet nép anyagi jólétének fokozása szempontjából a termelés valamennyi ágazatában döntő jelentőségű. Minél nagyobb vállalatainknál a munka termelékenysége, minél alacsonyabb az önköltség, annál kisebb valamennyi termék és áru ára, an. nál magasabb a nép életszínvonala. A feladat az, hogy végetvessünk a termelés önköltsége kérdései elli anyagolásánatk, biztosítsuk az ön. költség rendszeres csökkantésót é3 elérjük, hogy minden egyes vállalat rentábilis legyen. Hogy sikeresen megoldjuk az előttünk álló feladatokat, alaposan fokoznunk kell a felelősséget az állami és gazdasági igazgatás minden láncszemének munkájában és növelnünk kell annak kultúráitságát. Az uiébbi hónapokban végrehajtottuk a minisztériumok összevonását és jelentősen kibővítettük ti miniszterek hatáskörét. Ezek az intézkedések kedvező eredménydere II. vzetnek a gazdaság vezetéséhen és lehetővé telték, hogy idén majdnem hat és félmilliárd rubelt takarít, runk meg. De el kell ismerni, hogy az igazgatási apparátus fenntartása még mindig sokba kerül. A kormány továbbra is javítani fogja az államapparátus munkáját é3 határozottabban csökkenti a fenntartására irányuló kiadásokat. Bizonyos módosításokat kell foganatosítanunk a népgazdaság egyes ágai további fejlesztésére irányuló új feladatokkal kapcsolatban ni minisz. lériumak eddig végrehajtott . átszervezésén. Népgazdaságunk magabiztosan halad a további fellendülés útján. Erőink forráíta a munkások, kol. hozparnsztok és értelmiségiek hatalmas aktivitása é® kezdeményezése, óriási lehetőségeink vannak fő fejadatunk — a nép állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximálás kielégítése — megvalósítása terén. Szilárd meggyőződésünk, hogy rövid idő alatt nagy sikereket érünk el e feladlat megvalósításában. A nemzetközi helyzet éa a Szovjetunió külpolitikája Küldött elvtársaik! Belső kérdéseink megvizsgálása kor, természetesen, nem tekinthetünk el a nemzetközi helyzettől. A nemzetközi helyzetet Jelenleg mindenekelőtt azok a komoly sike. rek jellemzik, eimelyeket a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, a béke és a demokrácia egész tábora elért a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a békéért, az új világhá ború elhárításáért vívott harcban. Keleten megszűnt a vérontás, amelynek szörnyű sok emberélet esett áldozatául és amely a legkomolyabb nemzetközi bonyodalmak ve. szélyét rejtette magában, A világ népei kitörő örömmel fogadták a koreai fegyverszünet alá. írását é® joggal tekintik azt a békeszerető erők győzebnéniek. A béke és a demokrácia táborra több, mint három éven át harcolt a koreai háború megszüntetéséért. A fegyverszünet aláírása megkoro. názta e harcot- Az emibermilliók akarata olyan hatalmas és hatékony erővé lett, hogy az agresszorok kénytelenek számolni vele. Az agresszív körök — háborút robbantva ki Koreában, — abban reménykedtek, hogy sikerül térdre kényszerűteniök a koreai népet, A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen háborút indító Intervenciósok azonban elszámították magukat. Nem tudták megtörni a hős koreai népet. Háborús kalandbai kezdve az inter. venciósok arra számítottak, hogy céljukat villámgyors csapással cs minden különös erőfeszítés nélkül elérik. A valóságban ez máskép alakult. Az intervenciósok liosz. szú véres háborúba bonyolódtak és miután emberiben és hadianyag, ban nagy veszteségeket szenvedtek, alaposan megtépázódott katona: te. kintélyük, kénytelenek voltak lemondani hódító terveikről. Ahogyan azt mondani szokták, gyapjúért mentek és megnyírva tértek vissza A koreai nép harca az intervenciósok és a Li Szin Man-klikkhez tartózó bérenceik ellen, bebizonyította, hogy a szabadiság és a haza függetlensége iránti odaadás hatalmas állhmtaltosságot, bátorságot és tömeges hősiességet szül. A koreai nép, amelyre a modern imperializmus leghatalmasabb katonai gépe. zjete zúdult, legyőzhetetlenné vált, mert az igazi ügyért küzdött. Sohasem tűnik el az emberek emlékezetéből a dicső kínai népi önkéntesek nemes hőstette Sem, akik segítségére siettek a koreai népnek. Er. re a hőstettre nemcsak a hatalmas kínai nép. de az egész haladó emberiség büszke. A Szovjetunió népei teljes szívükből üdvözlik a koreai és a kínai népet a fegyverszünet elérése alkalmából. A feladat most az, hogy biztosítsuk az újjászületet bóké3 é'etet a sokat szenvedett koreai népnek, amely nagy áldozatok árán védelmezte meg joigát. hogy rendel, kezhessék saját sorsával, országá. nak sorsával. Mi, szovjet emberek forrón óhajtjuk, hogy a dicső koreai nép élete békében virágozzék. A Szovjetunió segíti a koreai népet, hogy behegeszthesse a háború okozta súlyos sebeket. A kormány elhatározta, hogy egymilliárd rubelt juttat azonnal Korea szétrombolt gazdasági életének újjátercmtésérc. Meggyőződésünk, hogy a Legfelső Tanács egyhangúlag helyesti ezt a döntést. Nyugaton á Szovjetuniónak a békés politika fojytatásiban megnyilvánuló következetessége és áHhatatossága meghiúsította a berlini provokációs kalandot. A berlini kaland szervezői meszszemenö célókat követtek. Az volt a céljuk, hogy elnyomják Németország demokratikus erőit, szétzúzzák a Német Demokratikus Köz. társaságot, Bimely a német nép békeszerető erőinek támasza, Németországot militarista állommá tegyék, Európa közepén újjáé'eszszék a háború® tűzfészket. Kétség, telen, hogy ha a Szovjetunió nem lenne kitartó és állhatatos a béke érdekeinek védelmezésében, a berlini kaland igen komoly nemzetközi következményekre vezetett volna. Ezért kell úgy tekinteni a berlini kaland felszámolását, mint a béke ügyének fontos győzelmét. A Szovjetuniónak a nemzetközi feszültség enyhítéséért vívott harc terén elért sikereihez tartozik a szomszéd államokkal való viszony megjavítása. A valamennyi ország békés együttműködésének fejlesztésére törekvő szovjet kormány különös jelentőséget tulajdonit a Szovjetunió és a szomszédos államok közötti kapcsolatok megszilár. dátásának. E kapcsolatoknak az igazi jószomszédság szírvonalára való felemelése: ez az a cél, amely, nelc megvalósítására törekszünk és fogunk törekedni. A Szovjetuniónak nincs területi követelése egyetlen állammal szemben sem, így egyetlen szomszédos áUlamumal sem. Külpolitikánk megingathatatlan alapelve minden ország — legyen az nagy vagy kicsi — nemzeti szabadságának és szuverénttásának t'szieletbentartása. Magától értetődik, hogy a különbség országunk és néhány szomszédos állam társadalmi és gazdasági rendszere között nem lehet akadálya a baráti kapcsola. tok megszilárdulásának. A szovjet kormány a maga részéről lépéseket tett a jószomszédi barátság megerősítésére ezekkel az államokkal kapcsolatban és most az a kérdés, hogy kormányaik készek-c tevékenyen hozzájárulni a barátság megteremtéséhez nem puszta szavakkal, de tettekkel, olyan barátság megteremtéséhez amely kölcsönös gondoskodást léte lez fel a béke és országa"nk bizton, sága megszilárdításáról. Dpli szomszédunk IráD. Három és fél évtized tapasztalatai bebizonyít ot ják, hogy a Szovjetunió és Irán érdeke a kölcsönös barátságos együttműködés. A szovjet-iráni kapcsolatoknak ilymódon szilárd alapja van, ami lehetővé teszi a két fél közötti kapcsolatokban fel. merülő kérdések kölcsönös meg. elégedésre történő megoldását. Jelenleg a Szovjetunió kezdeményezésére tárgyalások folynak bizonyos határkérdések rendezéséről é® a kölcsönös pénzügyi igényekről. Reméljük, hogy a tárgyalások sikeresen éritek végit. Nemrégiben kölcsönösen előnyös alapon megállapodás jött létre a két ország közti áruforga'om növeléséről. Az iráni kormánytól függ, hogy n szovjet-iráni viszony a jószomszédi viszony útján, a gazdasági és kulturális kapcsoltatok szélesítése útján fejlődjék. A Szovjetunió és Afganisztán viszonya változatlanul szilárd é® azt a kölcsönös érdekek tiszteletben, tartása jellemzi. Ez előnyös feltételeket teremt országaink kapcsolatainak további szilárdítása számára. Mindenki emlékszik még árrá a nyilatkozatra, ejmelyet ai szovjet kormány a török kormánynak tett. Ez a nyilatkozat megteremti a lényeges előfeltételeket a jószomszédi viszony fejlesztéséhez, természetesen akkori ha a. török fél a maga részéről kellő erőfeszítéseket tesz ebben az irányban. Törökország é® a Szovjetunió viszonyának javulása feltétlenül hasznára válna mindkét félnek és fontos hozzájárulást jelentene a Fetete-tenger körzeti biztonság megszilárdításának ügyéhez. A Finnországhoz fűződő Haposo. latok terén a Szovjetunió mindkét erszág érdekeiből indiul ki 1950. ben ötéves gazdasági egyezményt írtunk alá. Ezt később kiegészítettük az 1952—1955. évi áruforgalmi egyezménnyel. Ez jelentékenyen kiterjesztette a Szovjetunió és Finn. ország gazdasági kapcsolatait. A Szovjetunió és Finnország barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződése megfelel mindkét ország érdekeinek és a béke és a biztonság megszilárdítását segíti elő Európa északi részében. A szerződés jó alapul szolgál a jószomszédi viszony kialakításához. Szükséges, hogy e szerződést ne csak a mi kormányunk, hanem Finnország kormánya ia töretlenül végrehajtsa. A szovjet kormány — az általános feszültség egyhítésére törekedve — beleegyezett az Izrael ál. lammnll való diplomáciai kapcso. latok helyreállításába. Ezzel kapcsolatban figyelembe vette, hogy Izrael kormánya kötelezettségei vállalt, hogy „Izrael nem vesz részt cemilyen szövetségben vagy egyez, menyben, amelynek agresszív céljai vannak a Szovjetunióval szemben." Reméljük, hogy a diplomáciai kancsolatek helyreállítása elő fogja segíteni az együttműködést a két állam között. Alaptalanok egye® külföldi lapok kijelentései, amelyeik szerint az Izraellel való diplomáciai kapcsolatok helyreállítása, állítólag Szovjetunió és az arab országok közötti kapcsolatok gyengülésére vezet. A szovjet kormány továbbra is erősíti az arab állomokkal való l»aráti kapcsolatokat. Kormányunk kezdeményezést tett óbban az irányban, bogy hosszas szünet után nagyköveteket cseréijen Jugoszláviával és Görögország. gal.Arra számítunk, hogy ez megfelelő rendeződésre vezet a két országgal való viszonyban és hatznos eredményeket hoz. Semilyen tárgyi ok sincs, amely megakadályozhatod a Szovjetunió és Olaszország viszonyának megjavítását. Természetesen nz államok közötti kapcsolatok csak akkor erősödhetnek, ha a kölcsönösen vállalt kötelezettségeket teljesítik. A kedvezően fejlődő szovjet-olasz kap. csolatok esetén Olaszország nagy nehézségekkel küzdő ipara jelentős támaszra találhatna az államaink közötti gazdasági kapcsolatok javulásában. Kölcsönösen előnyös e/yez. mény alapján Olaszországot elláthatnánk szénnel ós gabonával és ipara számára megrendeléseket bizr losílhatoánk. Nem kétséges, hogy ez elősegítené az olasz ncp életszín. vonalának javulását. Minden ország népei reménykednek abban, hogy a koreai fegyverszünet aláírása fontos hozzájárulás a béke és a biztonság megerősítésének ügyéhez, mindenekelőtt a TávolKeleten. Ezzel kapcsolatban aktuális 'jelentőséget nyer az összes távolkeleti államok közötti kapcsolatok rendezése és közöttük Japánnal való kapcsolatok rendezése. Ezen az úton komoly akadályok mutatkoznak, mert az Amerikai Egyesült Államok megszegték a szövetségesek között a háború alatt ós a báború után kötött egyezményeket és Japán nemzeti függetlenségének elfojtására, katonai támaszponttá alakítására irányuló politikát folytatnak. A japán nemzet egászségeis erői egyre inkább felismerik: le kell küzdeniök a fennálló akadályokat é3 meg kell védelmezniük az ország nemzeti függetlenségét. Megértik, hogy csak ilyen úton lehet biztosítani hazájuk békés fejlődését, a szükséges külpolitikai és a megfelelő gazdasági kapcso-; latokat a szomszédos államokkal. Azok a lépések, amelyeiket Japán ezen az úton tesz, a Szovjetunió és minden békeszerető nép együttérzésével és támogatásával találkoznak. Keleten a. béke megszilárdítása . zempontjából nagyjelentőségű olyan nagy állam állásfoglalása, mint amilyen India. India jelentékenyen hozzájárult a békeszerető országoknak a koreai háború megszüntetését szolgáló erőfeszítéseihez. Indiához fűződő kapcsolataink erősödnek, kulturális és gazdasági kapcsolataink fejlődnek. Raméljük, hogy o továbbiakban India és a Szovjetunió kapcsolatai a barátságos együttműködés je. gyében tovább erősödnek és fej. lödnek. A Szovjetunió nagy Jelentáséget tulajdonít arfnak, hogy Pakisztán, hoz fűződő kapcsolataink sikeresen fejlődtek. Biztosítottuk a. két állaim mindenoldalú kapcsolatainak megszilárdulását. Ez kétségtelenül pozitíz szerepet fog játszani az ázsiai béke tartóssálétole szempontjából. A szovjet kormány következetesen folytatja a gazdasági kapcsolatok kiszélesítésének politikáját a külföldi országokkal. Növekszik azoknak az orsz'goJc. nak száma, amelyekkel a Szovjetuniónak kereskedelmi kapc/olatai vannak, ugyanakkor növekszik a Nyugat és Kelet országaivá1 lebonyolított áruforgalom is. Kereskedelmi egyezményeket kötöttünk Franciaországgal, Finnországgal. Iránnal, Dániával, Görögő' szággal, Norvégiával, Svédországgal. Argentínával, Izlanddal, fizei^st egyezményt Egyiptommal. Sikeresen ha. iádnak a tárgyalások tobb más állammal is. Szándékunk, bogy még nagyobb állhatatossággal kövessük a Szovjetunió ás a külföldi államok áruforgalma fejlesztésének vonalát. Érthe'ő és idejénvalók több ország üzleti köreinek törekvései nrra, hogy a nemzetközi áruforgal >m útjából elhárítsanak mindenfajta megkülönböztető intézkedési, amely szűkíti a világkereskedelmet. Rég. óta megérett a szük.«évo?ség. bogy belyreálljanak a normális kereskedelmi kapcsolatok qz olyan országok között, amelyek számára az árucsereforgalom szilárd hagyomány. Mindenki, aki helyesen úgy véli, hogy a gazdasági kapcsolatok fejlesztése a béke erősítésének ügyét szolgálja, szükségszerűen elősegíti a nemzalközi kerekedelem egészségesebbé válását. A Szovjetunió kormánya elsőrendű telentőséget tulajdonít a de. mekratikus tábor országaival való kipcsolatok további megerősítésének. Ezeket a kapcsolatokat a szoros együttműködés és f«z ig»zi lestvéri barátság jellemzi. Hatalmas és megbonthatatlan barátság fűzi össze a Szovjetuniót a Kínai Népköztársasággal; gyors ütemben és jelentős mértékben növekednek e két ország gazdasági és kulturális kapcsolatai. Bőviil és erősödik a Szovjetunió sokoldalú együttműködése Lengyelországgal, Csehszlovákiával, Romániával, Magyarországgal, Bulgáriával, Albániával, a Mongol Népköztársasággal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal. Állandóan erősödnek baráti kapcsolataink a Német Demokratikus Köztársasággal; a Szovjelurió segítséget és támogatást nyújt ás r.yújt továbbra is a Német' Demokratikus Köztársaságnak, amely oz egységes, békeszerető, dómokra, tikus Németországért folyó harc támasza. A demokratikus tábor egyik döntő előnye — és ebben elvileg különbözik az imperialista tábortól —, hogy nem maircngrlják belső ellentétek ós harcok, hogy erejének ós haladásának dön'ő forrása a demokratikus tábor vaut mennyi országának érdekeiről való kölcsönös gondoskodás ós a szoros (Folytatás a negyedik oldalon ) » I