Délmagyarország, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-11 / 187. szám

KEDD, 1953, AUGUSZTUS 11. G. M. Maienkov elvtárs beszéde a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésén (Folytatás a harmadik oldalról) gazdasági együttműködői. Éppen Mórt a demokratikus tábor országai­nak baráti kapcsolatai és test­véri együttműködésük töretle­nül fejlődni és erősödni fog. A Szovjetuniónak é» az egész demokratikus tábornak a békéért viv0tt tevékeny fa oélluda.os harca bizonyos eredményekkel járt. A nemzetközi helyzetbeo bizonyos vél. tozás történt. A feszültség fokozó­dásának hosszas időszaka után. a háború ntánl években először vált érczlic'ővé a nemzetközi légkör enyhülése. Az emberek százmilliódban egyre in. kább szilárdul « remény, hogy meg ldhet találni az utat a vít;ís szolgálnak ez Egyesült Államok kulturális kapcsolatai más országok, kai? A „hidegháború" feladataira. A tények azt bizonyítják, hogy a „hidegháború" politikája egyre in­kább arra vezet, hogy a normális diplomáciai kapcsolatokat a páran, csolgatás politikája vádja fel, a „hidegháború" politikája egy­re Inkább dczorganizálja n nem­zetközi kapcsolatokat; mester­ségeden kiélezi az országok kö­zötti kapcsolatokat, A „hidegháború" politikájának végrehajtása terén mutatkozó mérhetetlen buzgalom arra vezet, hogy e politika végrehajtói lábbal tiporják az államok közötti kultúr. kapcsolatok elemi törvényeit és e tárén gyakran nevetséges helyzetbe és megoldatlan kérdések rendezésé- ! Stá vouZrThTJ^t hÜ® w p, . „g.^i—v . .... I vo't annak. ™>.?y a „hideg­| háború" hírhedt straógiáját alkal­mazták még aa Amerika éa a Szov­hez. Ez tükrözi a népeknek a tóa és állandó békéro való mélysé­ge® terekvését. Feltétlenül 'látni kell azonban, hogy vannak erők, amelyeik a nem­zetközi feszültség enyhülésének po­litikája ellen cselekszenek, megpró­bálják mindenáron meghiúsítani ezt a politikát Éppen ezért volt a hu­zavona a koreai fegyverszüneti tár. gyalásokon, ezért létesülnek katonai felvonulási területek Nyugat-Né. metországban és Japánban, ezért szerveznek provokációkat a demo­kratikus tábor országai ellen, ezért folyik az atomzsarolás politikája. Az agre-szív körök makacsul ezembeazállnak a nemzetközi helyzet enyhülésével, mert félnek, ha az események ala­kulása ezen a vonalon halad, akkor csökkenteni kell a fegyverkező i hajszát, amely hatalmas profitot hoz a fegyvergyárosoknak és mesterségesen tartja fenn az ipar foglalkoztatottságát. Reszketnek mesés profitjaikért. Ezek a kö­rök attól is félnek, hogy a nemzetközi légkör foszültségének enyhülése eseten újabb é» újabb embormilliók értik meg, hogy az északatlanti tömb, amelyet állítóhig védelmi célokra hoztak létre, a való­ságban a béke ügyének legnagyobb veszedelme. Az agresszív körök ar­ra is számítanak, hogy- míg most, a fes/ült nemzetközi helyzetben az északatlanti tömböt belső harc és ellentmondások mardossák, addig c, feszültcég enyhülése a tömb Ezét. esésére vezethet. Telje en nyilvánvaló, hogy o bé­keszerető erők mellett a világban működnek olyan erők, amelyek túl­ságosan odakötötték magukat a nemzetközi helyzet kiélezésének po­litikájához. Ezek az erők háborúra ulapozzé.k számításaikat, a béke nem. felel meg nekik. A feszültség cny. h-illéséi szerencsétlenségnek tekintik. Kalandorúton hitadnak és agresszív politikát folytatnak E politika szogítat.áha állítatták nz úgynevezett „hidegháború straté­giáját" és a nemzetközi provoká­ciók minden fajtáját. A nemzetközi kapcsolatok törtenete nem látóit még o'yan mére'ű aknamunkát, olyan durva beavatkozást az álla­mok brtügyribe, olyan rendszeres nemzetközi provokációkat, amilyené, ket mostanában folytatnak az agresszív erők. A dolog odáig jutott, hogy egyes amerikai körök a kor. mánypolitlka ozínvonalárn emel­ték a szuverén országok törvé­nyes kormányai dlen folyó ak­namunkát. E céltól nz Egyesült Államok álla­mi költségvetéséből hatalmas össze­geket juttatnak arra, hogy a társa, dalom söpredékéből diverzáns ban. dákat toborozzanak E ban Iákat az­után a demokratikus országokba küldik, hogy olt kártevő munká1 végezzenek. E célból kormányszer­ve zetek hálózata létenült. E szerve, zeiek egymásután követik el a nemzetközi provokációkat, a béke. szerető országok elleni erőszak ós a gyűlölet kultuszát propagálják. Jellemző, hogy az Egyesült Álla­mok elnöke mellett működő, „pszi­hológial háború kérdéseivel foglal­kozó bizottság" éppen okkor telte közzé hivatalos jelentését, midőn tehetődig nyílt a nemzetközi helyzet komoly enyhülésére. Egy gondolat, egy következtetés hatja át ezt nz. egész dokumentumot: nz Egyesült Államok egész külpolitikai tevékeny. Bégének n továbbiakban még na­gyobb mértékben kell szolgáln'a „a hid-gháború", vagy a „pszihológiai" háború érdekeit. Mivel kell foglalkoznia az ameri­kai diplomáciának a jelentés sze. rint? Kiderül, hogy: — „hideghá­borúval jetunió csapatai közötti raltkmérkö. zéa rendezésének kérdésében is. Az igazságügyi minisztérium és a kül. iigyminiszterlum megfosztották nz amerikai sakkozók által vendégül hívott szovjet sakkozókat attól a jogtól, hogv pihenni kiutazzanak a szovjet ENSZ-képviselet villájába, Glor.coc városba, amely 12 mérföld­re van New Yorktól, Mint ismere­tes, a Szovjetunióban látogató kül­földi vendégek ezrei, köztük ame. rikaiak is, utazgatnak az országban és elmehetnek például Taskentbe, Tbiliszibe, Kievbc vagy más vidé­kekre. Kiderül, hogy az Egyesült Államokban dés történt. Az Egyesült Államok már régóta nem monopolisták az atombombagyártás terén. Az utóbbi időben a béke óceánontúli ellenségei újabb vigaszt találtak.. Az Egye­sült Államok — úgymond — ha­talmasabb fegyverrel rendelkeznek, mint az atombomba, monopolistái a hidrogénbombának. Ez szemmellát. hatóan bizonyos vigasz lett volna számukra, ha megfelelt volna a valóságnak. Ez azonban nem így van, A kormány szükségesnek tartja jelenteni a Legfelső Tanácsnak, hogy az Egyesült AUamok a hidrogénbomba gyártása terén sem monopolisták. Amint látják, a meggyőző tények szétzúzzák a Szovjetunió „gyenge­ségét" hangoztató fecsegést Azok azonban, akik az ilyenfajta fecse­gésscl telük idejüket, jobban szere­tik a tényéknél a feltevéseicet és ki­találásokat. így járnak el még egyes htvatn. los személyiségek is, akik az Egye­sült AUamok legagresszívabb cso-. portjának ideológiáját ég politiká­ját fejezik ki. Ezek a személyisé­gek mindenféle feltevéseket és ki. találásokat felhasználva nz úgyne­vezett „kemény irányzat" folytatá­sát követelik a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal szemben, nyo­mást gyakorolnak atlantt tömbbel! partnereikre, rendszeresen élezik a nemzetközi viszonyokat. A „kemény irányzat" politikájá­nak hívei szüntelenül fenyegetik dik, hogy ehhez meg kell terem. teni a megfelelő előfeltételeket. Az utóbbi időben Angliában és több más országban fokozódik a széles közvéleménynek az a köve­telése, hogy tegyenek hatékony in­tézkedéseket a nemzetközi feszült­ség enyhítésére. Ezeknek az orszá­goknak politikai köreiben egyre In. kább elismerik a vitás kérdések ren­dezésének lehetőségét. Ma azonban már nem elég az, hogy csupán sza­vaikkal ismerjék el ezeket a lehető­ségeket. Az Egyesült AUamok elnöke ápri­lis 16. i beszédében az Amerikni Lap­szerkesztők Társa-ágában kijelen­tette: „A vitás kérdések közül, le­gyenek azok nagyok vagy kicsi­nyek, egyetlenegy sem megoldha­tatlan, ha megvan az óhaj minden más ország jogának tlsztelctbcn. tartására". Ez fontoa kijelentés, amelyet csak üdvözölni lehet. Saj­nos, azonban Eisenhower elnöknek ezze! • kijelentésével az Amerikai Egyesült Akarnok uralkodó kö­retnek politikája kibékíthetetlen ellentétben van. Ha komolyan arról van szó, hogy valamennyi ország jogait tisztelet­ben tartsák, akkor le kell mondani az agresszív politikáról, a nemzet­közi kérdések rendezésének útjára kell lépni az érdekelt felek kölcsö­nös megegyezésének alapján. Ha komolyan arról van szó, hogy tiszteletben tartsák valamennyi or­szág jogait, akkor véget kell vetni isssssk i2mmfSLvöi i SS^! rak í s^s rA rft lalmazaák, míg a Szovjetunióban a „jgj SteágánSc' el tó* nöke teszi — hogy az Egyesült Ál­lamok Intézzenek a Szovjetunióhoz több ultimátum jellegű követelést és „támasszák alá azokat erővel" Az amerlka- külügyminisztérium ismert képviselői azt követelik, hogy az Egyesült Államok csakis egy nyel­ven, „az erő nyelvén" tárgyaljanak a Szovjetunióval, Anélkül, hogy részletekbe bocsát­koznánk. külföldi vendégek szabadon megte­hetnek ezer mérföldeket. Hogy mer. nek ezután a Szovjetunióban lévő „vasfüggönyről" fecsegni? A nem. zefközi események fejlődése azt mu­tatja, hogy a „hidegháború" politi­kája, a nemzetközi provokációk po­litikája megmérgezi a nemzetközi légkört. Egyes magasan álló, de — ®ng®. d.'lemmel szólva — szűklátókörű óceánontúli személyiségek a nemzet­közi helyzet kiélezésének irányvona­lát követve gyengeségünk megnyil­vánulásának tekintik a Szovjetunió­nak azt a törekvését, hogy biztosítsa a népik közti békét, gondoskodjék a nemzetközt feszültség enyhülésé­ről. Éppen ez az egz/elen feltevés magyarázza meg az1, hogy az Ame. rlkai Egyesült Államok egyes körei nyilvánvalóan értelmetlenül nyúlnak hozzá a vitás nemzetközi kérdések megoldásához, ez magyarázza meg Z3NR©]ó és mindenfajta kalandokba bocsátkozó politikájukat. Persze, ebben a „filozófiában" nincsen semmi új sem. A világnak még nem volt Ideje elfeledni, hogy nem más, mint Hitler bocsátkozott országunk elleni bűnös kalandba ab­ból az esztelen számításból kiindul­va, hogy a Szovjetunió „ngyaglábú ko'osszus". Ismeretes, hogy ez a né­met fasizmus teljea bukását ered­ményezte. Engedtessék meg, hogy megkér­dezzem: milyen alapon ismétlik most meg egyes amerikai politikusok a Szovjetunió gyengeségét emlegető szólamokat? Egyetlen józanul gondolkodó em­ber sem fogja tagadni, hogy a Szovjetunió nemzetközi hely­zete jelenleg szilárdabb, mint valaha, hogy velünk együtt test­véri egységben halad a hatalmas demokratikus tábor, hogy a szovjet állam következetes har­ca nz új háború veszélye ellen hatalmas tekintélyt és bizalmat bizto<tatt számára az ember, milliók szenében h világ m'n. den országában. Még országunk leggonoszabb el­lenségei is elismerik, hogy a máso­dik világháború befejezése után a Szovjetunióban évről-évre jelentős mértékben fejlődik a gnzdaság. a kultúra és a nép jóléte. A fizovjet társadalom egysége még sohasem volt olyan összeforrott, a szovjet n-spek testvéri barátsága még soha. sem volt olyan erős és mcgbonlha­latlan, mint mo t. Igaz, külföldön akadtak olyan politikusok is, okik országunk gyengülését látták abban, hogy lelepleztük és ártalma liánná tettük Boriját, a nép ellenségét. De eztk rövidlátó politikusok. Minden­ki számára világos, hogy az, hogy olyan hamar éa Ideje­korán sikerillt leleplezni és ár­telmabíanná tenni nz imperializ­mus megrögzött Ügynökét, ez egyáltalában rcn tanúskodhat n szovjet állam gyengüléséről. Ismeretes, hogy külföldön a há­ború hívei régóta illúziókban rin­M'.t kel! szolgálnia az Egyesült gatták magukat az Amerikai Egye­Albwnok kereskedelmének és gazda- sült Államoknak az otombornba­sági tevékenységének? háborút". Milyen feladatok! A „hideg­megoldására gyártás terén meg/évő monopó'iu. mát illetően. Az élet azontan bebi­zonyította. hogy itt mélységes léve­«zt válaszoljak Wlley úrnak éa mindenkinek, aki az erő politi­káját hirdeti a Szovjetunióval szembeni „Hetvenkedsz koma, pedig rosszul ropod a láncot". Elvtársak! A nemzetközi viszo­nyok alakulásának jelenlegi szaka­sza különösen fontos és felelősség­teljes. Bűn volna az emberiséggel szemben, ha a nemzetközi légkör észrevehető bizonyosfokú enyhülése, a feszültség új fokozódásának adná át helyét. A Bzovjet külpolitika világos. A Szovjetunió következetesen és állhatatosan a béke fenntartásának ét megszilárdításának politikáját fogja folytatni, fejleszteni fogja az együttműködést és « kereskedelmi kapcsolatokat azokkal az országok­kal, amelyek a maguk részéről erre törekednek, erősíteni fogja a test­véri barátság szálait és a szolida. ritást a nagy kínai néppel, minőién népi demokratikus országgal. Szilárdan azon az állásponton vagyunk, hogy nincs jelenleg o'yan vitás, vagy megoldotton kérdés, nmelyef ne lehetne békés úton megoldani az érdekelt or­szágok kölcsönös megegyezése alapján Ez az Amerikai Egye­sült Államok és a Szovjetunió között fennálló vitás kérdésekre is vonatkozik. A két rendszer békés egymás mel. lett élése melleit voltunk és va­gyunk. Ugy véljük, hogy r.lncs eb. jokfív alap az Amerikai Egyesült AUamok éa a Szovjetunió közötti összeütközés számára. Mindkét ál­lam biztonságénak érdekei éppúgy, mint a nemzetközi biztonság érde­kei, az Egyesült Államok és a Szovjetunió kereskedelme fejleszté­sének értekei biztosítottak lehetnek a két. ország közötti normális kap­csototek alapján. Napjainkban minden ország kor. mánya — ha komolyan gondosko­dik nép8 sorsáról — köteles intéz­kedéseket tenni annak érdekében, hogy tettekkel segítse elő a vitás nemzetközi kérdések rendezését. A nagyhatalmak közti tárgyalások, természetesen, nem csekély szere­pet Játszhatnának. Magától értető­Küldött elvtársakI A szovjet kormány bei- és külpo­litikája megfelel a Szovjetunió min_ den népe létérdekeinek. Ezért ha­tártalan támogatásukat élvezi. Szocialista államunk erejénck és szilárdságának, a komniun:zmus épí. lése terén elért sikereinek hatalmas forrása a szovjet nép crkölcsi-p»'i­tikai egysége, tömör felsorakozása állítani a Kir.ai Népköztársaság megsértett jogajt az Egyesült Nem­zetek Szervezetében. A nagy kínai hatalomnak el kel! foglalnia jogos helyét mind az Egyesült Nem-etek Szervezetében, mind pedig a nom. zetközl kapcsolatok rendszerében. Az egész jelenlegi helyzet kiömöli a nagyhatalmak különös felelőssé­gét a nemzetközi fc«zültteg tárgya­lásokkal és a vitás kérdések rende­zésével való további enyhítéséért. Az ENSZ alapokmánya éppen rájuk hárítja n fő felelősséget a nemzet­közi béke éa biztonság fenntartá­sáért. A béke és a nemzetközi biztonság megerősítésének létérdieked követe­lik, hogy a nagyhatalmak minden erőfeszítést megtegyenek • valódi haladás elérésére a fegyverkezés csökkentése, az atom- és más tö­megpusztító fegyverek betiltása te­rén. Az emberiség érdekében bizonyos nagyhatalmaknak fel kellene hagy. riok az öt -nagyhatalom közöttt békeegyezmény megkötése kérdésé­nek elfogult kezelésével. A Szovjetunió a maga részéről kész minden szükségest megtenni e kérdések keülvcző megoldása érde­kében. Meg kell oldani olyan halaszt­hatatlan kérdéseket, mint a német kérdés, amelynek első­rendű jrlentősége van. A német kérdést rendezni kell és rendezni lehet. Ehhez minden euró­pai állam biztonsága, elsősorban Németország nyugati és keleti szom­szédai biztonsága mogerősítesénck érdekeiből és e-zel együtt a német nép nemzed érdekeiből kell kiin­dulni. Ennek érdekében le ke'l mon. dnni Németország agresszív kato­nai tömbökbe való bevonásának po­litikájáról. az agresszív militarista Németország újjáteremtésének po­litikájáról. Azt akarják tőlünk, hogy egyezzünk bele nz agresszív milita­rista Németország újjáéles/, térébe és megengedik maguknak, hogy ez­zel kapcsolatban az európai béke biztosításáról beszéljenek. Népünk fiainak és leányainak milliói azon. ban nem azért outetták vérüket n militarista Németország ellen vívott háborúban, hogy újjászülessék ez a legveszélyesebb európai háborús tűz­fészek. A nagyhatalmak arra kötelezték magukat, h,ogy fenntartják Német­ország ncmzicii egységét, nem pe­dig arra. hogy szélzúzzák, arra kö­telezték magukat, hogy fcüztosílják Németországnak békeszerető, demo­kratikus állammá vnló alakulását, neim pedig arra, hogy elősegítik a német militarizmus újjászületését. iii. o® Ügyünk legyőzhetetlen a kommunista párt és a szovjet kormány mögött- A Szovjetun ó, az alkotóerőkkel teli óriási szocialista hatalom, sikoresen halad előre a kommunista társad-alom felépítésének útján. Az országunkban fennálló szocto. lista rendnek hatalmas lehetőségei vannak gazdaságunk új, meg hatol, masabb fejlesz lésére és kultúránk A Szovjetunió minden erejét latba­veti, hogy a maga részéről elősegít­se ezeknek a kötelezettségeknek tel. jesítéséf. A német nép komoly következte­téseket vont le saját történelméből. Nem akarja ismét vérét hullatri annak a militarista klikknek érde­kében, amely már nem egyízben jut­tatta Németországot pusztulásba. Egy militarista Németország — függetlenül attól, vájjon korábbi mezében, avagy „az európai védel­mi közönség" álarcában lép-e fel, halálos ellensége Franciaországnak és a többi szomszéd államnak. Ép­pen ezért minden olyan kísérlet, hogy Franciaországot hozzákap. caolják az „európai védelmi közös­séghez", azt jelentené, hogy Fran­ciaországot kiszolgáltatják a német revrnsisláknak. A francia nemzeit kiutat keres ab­ból a zsákutcából, amelybe Fran­ciaország a külföldi parancsnak való engedelmeskedés következtében ju. tett. Kiút feltétlenül van. A kiút visszatérés az önálló, független külpolitikához, amely megerősíti az ország biztonságát és meg fog fe­lelni Franciaország újjászületése érdekeinek. Ezen az úton teljes szívből sikereket kívá­nunk a francia népnek, amellyel népünket sokéves barátság és o közös ellenség, a német milita­risták elleni harcban közösen kiontott vér köti össze. Nem feledkezünk meg arról, hogy a Szovjetuniónak és Franciaország, nak szövetségi és kölcsönös segély­nyújtási szer/fidése van, amely ala­pul szolgálhat az országaink közti kapcsolatok fejlesztése és megérő. &ítese számára, szolgálhatja az eu­rópai biztonság ügyét. Rendezni kell az osztrák kérdést ls ami mindenekelőtt a négy hata­lom között fennálló egyezmények­nek ellentmondó „rövidített szerző. dés".féle mesterséges akadályok el­távolítását tételezi fel. Senki Mm vitathatja, hogy a német kérdés he­lyes rendezése elősegítené az Mk (rák kérdé3 megoldását is, A béke megszilárdítása tlgvének fontos feltétele az Egyesült Nemze­tek Szervezete tekintélyének és Eze. népének cmeléso. Ma ez a nemzet­közi szervezet ténylegesen mély váL ságban van, mert az északattanti tömb egyik előmozdítójának btere­pére süllyesztették. Az Egyesült Nemzetek Szerve, zeténck viasza kell térnie arra az útra, amelyet az ENSZ alap­okmánya megszabott. Az Egyesült Nemzeteik Szervezeté, nek egyenes kötelessége, hogy elő­segítse a nemzetközi problémáit rendezésé1 fa kizárja azt a lehető. séget, hogy az ENSZ bármelyik tágja agressziót kövessen el más államok ellen. A szovjet kormány e téren erőteljes támogatást nyújt. A Szovjetunió rendíthetetlenül folyíatja cs fogja folytatni békés politikáját. A Szovjetuniónak nincs szándékában, bárkit is megtámadni. Idegenek tőle az agresszív tervek. Erről meg lehetnek győződve vala­mennyi ország népei. A béke ügyé. ért állhatatosan harcolva azonban ugyanakkor szilárdan emlékeznünk kell arra, hogy szent kötelességünk fáradhatatlanul erősíteni és tökéle­tesíteni a nngy Szovjetunió védei. m-ét. Kötelességünk ezt meglenni arra az esetre, hu valakinek az a gondo-lata támad, hogy esztelenséget kövessen cl és megpróbáljon hazánk biztonsága ellen törni, A szovjet embereknek készeknek kell lcnniök, hogy bármelyik pillanatban lehűt­sék mindenfajta kalandorok és há­borús provokátorok forró fejét éa arra kényszerítsék őket, hogy tisz­teletben tertsák a szocialista vív­mányokat és a Szovjetunió erejét. A szovjet kormány számára, szá­munkra, valamennyi szovjet ember számára nem taktika és diplomá­ciai mesterkedés kérdése a béke megszilárdításának é3 a népek biz­tonsága megóvásának ügye. Ez fő vonalunk a külpolitika terén. Az emberek százmilliói hisznek és reménykednek abban, hogy a kö­zeljövő a noonzetközi feszültség to­vábbi enyhülését hozza. Gondoskod­ni kell arról, hogy a népek ne osn. lódjanak várakozásaikban éa remé­nyeikben. felvirágoztatására, „ nép jólétének további emelésére és mi felhasz­náljuk mindezeket a lehetőségeket, hogy biztosítsuk a szovjet társada­lom további sokoldalú haladását és fokozatos áttérését a kommuniz­musra. Nem lehet kételkedni aw. han, hogy így is lesz. Mindazt, (Folytatás az ötödik oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom