Délmagyarország, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-06 / 183. szám

(CSÜTÖRTÖK, 1953. AUGUSZTUS 6. 5 Nagyobb gondossággal, egyéni elbírálással, személyes beszélgetés alapján osszák be a hallgafókat a pártoktatásba az Újszegedi Kender- és Lenszövőgyár pártalapszervezeteiben Am uf pártobtaiáal év sikeré­nek egyik feltétele a hallgatók he­lyes kiválogatása a tanfolyamokra. Pártszervezeteink most beszélget­nek el a leendő szemináriumi hall­gatókkal és a pártoktatás külön­böző tanfolyamain résztvevő elv­társakkal- Ennek megfelelően vég­zik ezt a munkát Újszegedi Kender- Lenszövő Vállalatnál is, a pártszervezetek által létrehozott ki­válogató bizottságok. Az Ujseegedi Kender-Lenszövő VálltiÜHtnálezt a munkát eléggé ké­sőn kezdték meg és még ma. sem fo­lyik tervszerű egyenletességgel és kielégítő módom. Az, hogy egyes alapszervezeteknél o kiválogató bizottságok az elbeszélgetés fo­lyamán helyesein magyarazzák meg a tanulás kérdését és érvelve meg. győzik a húzódozó párttagokat is, csak egy kisebb eredménye a kivá­logatásnak. Természetesen helyes az, hogy elmondják; a tanulással jobban látja munkája célját a. hall­gató és helyesen tudja megítélni a politikai, s a gazdasági őseimé, nyeket. Helyesen magyarázzák a»t. hogy a képzettebb párttagok szín­vonalasabb pártmunkát tudnak vé­gezni, stb. de ez még nem minden. Mindenesetre a kiválogatás mun. kajának pozitív oldalát adják az olyan és hasonló nyilatkozatok, mint Dőczi Sándoré, a III. ©s alap­eaervezetnél, aki a beszélgetés után azt válaszolta: „Örömmel vtszem tudomásul hogy a politikai iskola második évfolyamára javasolnak. Az oktatás megkezdése után, — mondotta — ígérem, hogy becsület­tel végig járom az évet és a tan. folyam anyagát eredményesen el­•ajátítam." A kiválogatás munká­jában, a legjobb eredményt a szövő pártszervezetnél érték el ebben nz üzemrészben már a hallgatók túl­nyomó többségével beszélgettek, _ s megadták beosztásukat. Itt már sok hallgatóval elbeszélgettek a Párttörténet I. évfolyamára ja­vasolt elvtársak közül is. De en­nek ellenére ennél e pártszervezet­nél is, de az üzem többi alapszer. vezet énéi is fogyatékos ságok _ van­nak. Nincs tervszerűség a kiválo­gatás munkájában. Am általános tapasztalat az, hogy az elbeszélgetés nem beiite. mezés szerint történik. A hallgatók, kail nem közlik előre, hogy mikor fognak velük beszélni az oktatás, ban való részvételéről, sőt ez? tudja még a pártcsoport vezetője eem, hogy előzőleg ő már foglal­kozhatna a csoportjába tartozó párttagokkal. Az elbeszélgető bi­zottságok legtöbb esetben ötletsze­rűen beszélnek a hallgatókkal, s rövid, egy-két perc alatt „megbe­szélik" a beosztását. Ez a helyte­len gyakorlat mutatkozik meg a szövő alapsaervezetnél is, ahol ily­módon osztották be a Párttörté­net I. évfolyam hallgatóit, ,s szin­te lemezszerűen ismétlődtek mer a beszélgetés jelenetei, s 19 perc alatt 6—7 fővej. A IV-es alapszervezetnél még nagyobb hiányosságok vannak o kiválogatásnál. Itt is lassan és ha­sonlóan végzik ezt a munkát. Itt csa'k a behívás alkalmával tudja meg a. dolgozó, hogy javasolni akarják szemináriumra, A párt­szervezet vezetősége, moly egyéb­ként más irányban jól végzi mun. Icáját, még a mai napig sem tudja, hogy kiket javasoljon a Párttörté­neti tanfolyamokra, s meg sem kezd­te a tanfolyam hallgatóinak ki­válogatását erre a szakra. Az al­sófokú tanfolyamok hallgatóinak kiválogatása lassan megy. Napon, ta mindössze két-három fővel be. szélgetnek. A tervezet szerint mint­egy 90 főt akarnak bevonni párt. oktatásba, s ennek még alig felé­vel beszélgettek el. Általánosságban h'hn, hogy az üzemi pártbizottsághoz tartozó hét alapszervezet mindegyikénél az elfcesEé'getés során nem mondják meg a hallgatóknak, hogy a tanfo­lyam anyaga, például a PárUör­ténet I. évfolyamánál miről szói, mivetl fognak megismerkedni. Nem, vagy csak igen ritkán beszélget" I nak például arról, hogy az illető párttag, amennyiben van pád­megbízatása, hogyan végzi azt, mennyire eredményesen. Nem bíz. zák meg pártmumkával azokat a párttagokat az elbeszélgetés során, akiknek még nincs ilyenirányú be­osztásuk. Nem használják fel ezt nz alkalmat arra, hogy megbeszél­jék a hallgatókkal egyéni problé­máikat. a munkájukban mutatkozó nehézségeket. Elmulasztják azt, hogy behatóbb beszélgetéssel elő­segítsék a párttagok nevelését cs fejlődését is. Ezak a főbb hiányos­ságok, melyek fennállnak az Új­szegedi Kender-Lenszövő Vállalat­nál a hallgatók kiválogatása térin. Feladat itt és minden pártszer­vezetnél, ahol ilyen hiányosságok vanmak. elsősorban a kiválogatás munkájának tervszerűbbé tétele ós meggyorsítása, (de nem elkapko­áása). Behatóbban és részleteseb­ben beszéljék meg © párttagokkal problémáikat, a* őket érintő kér­déseket. A kiválogatás munkájá­nál vegyék igénybe a pártcsopork bizalmiak és a népnevelők segítsé­gét az új párt oktatási év előkészí­tésének e szakaszáén. Az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalat üzemi pártbizottsága az oktntásfelelős jelentésének értéke­lése mellett, ellenőrizze jobban a pártalapszervezetek ilyenirányú munkáját, a hibákra, hívják fel a kiválogató bizottságok tagjainak figyelmét és segítsék munkájukat. Meg kell változtatni a kiválogatás gépies ós ötletszerű menetét. Olyan munkát kell végezni, hogy ezzel sokban elősegi'sék a pártszerveze­tek a® ok tatári év akadálymentes beindítását, s eredményes lefo­lyását EMBERRABLÓK Magyarul beszélő csehszlovák film a Szabadság-mozi műsorán M m m 1950. tavaszán amerikai ügynökük megszervezték egy csehszlo­vák repülőgép utasainak elrablását Nyugat-Németország terűidére, Jan Kádár és Elmar Klos ezt a hiteles eseményt vették az Ember­rablók című film alapjául. Képünk; a film egyik izgalmas jelenete. A szegedi háromhetes propagandistaképző pártiskola hallgatóinak köszönete A háromhetes propagandistáképző pártiskola hallgatóinak nevében kö­szönetemet fejezem ki pártunknak, hogy alaposan felkészített bennün­ket arra. hogy az új oktatási évben, a tömegek nevelésében sikerrel meg­álljuk helyünket Mi ide, a szegedi pártiskolán tar­tott tanfolyamra, a megye minden részéből jöttünk össze. A tanfolya­mon való részvételt megtisztelő kö­telességnek tekintettük és arra tö. rekedtünk, hogy legjobban elsajá­títsuk az itt tanultaikat, hogy aztán át is tudjuk adni a hozzánk beosz­tott hallgatóknak. Az itt tanultak alapján világosan párhuzamot tu­dunk vonni a kapitalizmus gazdasági alaptörvénye és a szocializmus gaz­dasági alaptörvénye között, amit olyan világosan megfogalmazott Sztálin elvtárs „A szocializmus köz. gazdasági problémái a Szovjetunió­ban" című korszakalkotó munkájá­ban. Nekünk, propagandistáknak köte­lességünk. hogy a dolgozókkal meg. ismertessük, hogy mit is jelent a két gazdasági alaptörvény közötti különbség, hogy elméletileg is, gya. korlattlag is tisztán lássák, hogy a szocializmus gazdasági alaptörvé­nyének érvényesülése népi demo­kráciánkban. milyen feladatoka4 ró­nak minden egyes dolgozóra. Céljaink megvalósításához komoly segítséget ad pártunk politikája, kormányunk programmja. A pro­gramm megvalósításához munkahe­lyeinken alaposan és érthetően kell megmagyaráznunk dolgozótársaink­nak, hogy miként tudnak sajá4 jó­létek, a szocializmus építése érde­kében hozzájárulni a kormány pro­grammjának megvalósításához. Hogy ezt sikerrel tudatosíthassuk, ehhez adott nagy segítsége4 a háromhetes propagandistaképző tanfolyam. Nacsa Ferenc, propagandistaképző pártiskola hallgatója A nyugalnémetorszúgi repülőtéren amerikai katonák figyelik a csehszlovák repülőgép megérkezését. 1 Ma este az újszegedi szabadtéri színpadon budapesti művészek, szerepelnek Az Országos Filharmónia rendé, zésébeu ma este 8 órakor az új­szegcdi szabadtéri színpadon ven­dégszerepel: Kazal László, Zárav Márta, Putnoki Gábor. Tabányi Mi­hály és zenekara. „Hegedűszó, muzsikaszó, cimba. lom" címmel augusztus 8_án, szom. haton ©ste fél 8 órakor az Orszá. gos Filharmónia vidám zenecs'et rendez. A szabadtéri színpadon sze. repelnek Svéd Sándor, Mészáros Ag: Kossuth-díjas művészek. Tiszturak Szatymazon 1919. augusztus 5. A falhoztámasztott lécekből ösz­szerótt állványon hatalmas vászon feszült. Az állvány jó két hónap­pal előbb még az istálló falához volt támasztva az udvaron. Ak­kor még éjjelente a tyúkok ültek rajta. A hajnal ébredését a tanyák népével a kakas róla tudatta. Most festőállvány lett belőle. A rajta kifeszített vásznon a szinek egymás mellé, egymásra rakásából a hajnal jötte, az emberiség ébre­dése bontakozik ki, amint a sötét éj szörnyeit harcban bátran meg­semmisíti. A festő: nő. Kicsi és törékeny. Arca fáradt, hervadt. A ruhája egyszerű, elnyűtt, régen volt az, amikor új volt, amikor a varró­mühelyből kikerült. így a festő: mint nő, jelentéktelen. A haja is rendetlen, színe fakószőke, fény­telen. A szeme szürke, a fáradt arcban a finom homlok alatt mé­lyen bentülő, de kutatóan messze, nagyon messze néző. Kukovecz Nana a festő, Szeged nemes város ösztöndíjával 1913-ban továbbta­nulni Párizsba került. Édesanyja Szegeden maradt. Nana rokont nem ismert a végtelen földtekén. Anyja Itthon alkalmi munkával tengette életét; a lány tanult, hogy egyszer szebbé tehesse édesanyja szürke életét és a színek valóságá­val mutathassa meg a világnak, mi a szép, nemes cs mi a csúf, förtel­mes. Háború lett. Nana is internálótá­horba került. Itt töltötte el a há­ború idejét. Amikor vége lett a háborúnak, az internáltak szaba­dok lehettek. Nana is szabad lett s ncgynehezen haza is érkezett má­jus végén. Egyszerű foltozott ruhá­ban, könnyű táska volt a podgyá­sza, amikor kiszállt a vonatból Szatymaz állomáson. A vonat nem megy tovább. Szegedet megszállva tartják a franciák. Lezárva minden út és határ. Hiába gyalogolt kis táskájával a kettős határnál lévő francia vonalig. Mutatja útlevelét — a vonalon nem engedték át: hátha beviszi a kommunista mé­telyt. Csüggedten tér vissza. Ho­gyan és mint éljen? Pénze nincs, földmunkához nem ért, ugyan mi­ből éljen. Tanácstalanságában egy parasztasszony segít rajta. Menjen a direktóriumhoz Központra, az mindent eligazít. Központon a direktórium lakást utal ki részére. Nana legjobban Szatymazon szeretne lakni, mert egy jó órás séta után a Fehértó felső vonalától már jól láthatja Szegedet, ahol anyja lakik. Szaty­mazon kap lakást. Pénze nincs, Lap ötszáz koronát, majd ledol­gozza, a direktórium ad munkát számára. Fessen olyan képet, amely a munkát, a munkást mu­tatja meg a mindennapi küzdelem­ben. Nana azonban "független mű­vész* akar lenni és maradni. Min­dent úgy fest, ahogyan látja. Ebből ő nem enged. Különben meg a festéssel baj van, mert sem festékje, sem ecsetje nincsen, de vászon sincs Témáit, amelyeket meg szeretne festeni, vázlatfüzetéből mutatja. In­ternálótáborbcli arcok, alakok, a győzelmi mámoros francia utca, úti benyomások a tájról, a vasúti kocsi utasairól, a várótermek foly­ton változó utasnépéről. Munkácsi István, a kereskedelem szerve­zője, az vásárol élelmet a fővá­rosi munkásság számára, a Vörös Hadseregnek. Helyette ipari árut hoz, melyre a tanya népének van szüksége, ö hozza meg Nana ré­szére a festéshez szükségeseket. A tanyán kevés a kenyér, a liszt. A kevés kenyérre Nana is felesleges. Szél Mihály bácsi —ta­nyai költő — vállalja, hogy leviszi kocsiján vissza Szatymazra és út­ban kerül egy kis kenyérke is. Ka­pott Széléktől más alkalommal is. Amikor megérkeztek Nana ré­szére az ecsetek, a festék és a pa­letta, a kapott ötszáz koronát — Gárdonyi »Bor* színművéhez disz­letfestéssel ledolgozta. Sőt még ka­pott is pénzt érte. Akkor került be szobájába a tyúkülő festőállvány. De most nem korpászsák feszül rajta — mert a díszletfestést arra másolta —, hanem valódi festéshez való vászon. A kép rajza a világ tér­képe. Az országhatárok elmosódva látszanak. Az egész fölé pókháló feszül, melynek központja Róma. A nagy fekete keresztes pók is ott van. Talán ezer lába is van, me­lyek elérnek minden ország fölé és a háló fonalával hurcolják körül az országok népét jellegzetesen raj­zolt alakokat. A nagy orosz térség felett szét­szakadt a háló. A hálóhurkot fejti le a sok alak magáról. Le­tépve, sárba taposva, részben vo­naglik a polypkar a lábak alatt a térségen. Az orosz térség felett üde, levegős, fényes a kép: a haj­nal áttöri az éj sötétségét. Áthat • derengés a szomszéd tájakra, né­pekre, tétován nyúl a kéz, hogy a hálóhurkot, a csápot magáról le­tépje. Magyar föld felett is szakadt már a háló, a polyp csápja le van szakadva a három alak testéről, tarkójáról. így van már a kép a festővász­non. A tárt ablakon hull rá a fény. Nana nézi művét, majd messze­messze néz. Ismét a vászonra tér tekintete s az ecsetet a festékhez kenve, a magyar részleten valamit javítani kezdene: legyen az kifeje­zőbb, érthetőbb, hogy a hajnal a dolgozóknak hoz űj életre ébresz­tőt. Munkájában a kapásné ijedt hangja zavarja meg: — Az állomásnál a fehérek akasztják a vörösöket. Nana munkájában elmerülve ta­lán nem értette, mit mondott a ka­pásné s éppen olyan hálásan felelt, mint amikor az gyümölcsöt rakott számára az ablakdeszkára: Köszö­nöm. £s festett tovább. Az állomás melletti akasztások után a tiszturak ittak. Zsák igaz­gató úr velük ivott. Szóba jött, hogy a városi ösztöndíjjal Párizsba küldött Kukovecz Nana Szatyma­zon van. A tiszturak közül hárman gáláns látogatásra szánják magu­kat. Ha művésznő, bizonyára szép és ily "hősöknek* nem tagad meg egy pár mosolyt, vagy mást sem. Thurzó hadnagy a legvitézebb. Társa Bibó cs Bicskei Andor. Bics­kei Dorozsmán Salm-Salm gróffal együttműködve Újhelyi tanítót az alá és fölé tett éles hasábfa-rács között halálra táncolták. — Bon jour — köszöntöt' be Nanához Thurzó, nagyot dobbant, va, mert sarkat összeülni sohasem fudta. — Tiszteletünk tesszük... Mikor feléje fordul', Nana Jelenték­telen, keskeny, fáradt kis "rca to­vább nem Is folytatta. Belépett a másik kettő is. Néznek. Nem Hyeil. nek képzelték Nanát. Kényszeredet­ten kérdezik: Művésznő, mit csi­nál? Szeretném pontosan kifejezni, ml. lyen a vliág, — nyugodt hangon válaszol* Nana. A tisztek a vászon cié álltak. A festményhez nem kel­let; magyarázat. — Te ringyó, i* vörös cafat! Frre kaptál ösztöndi­jat? — száttt a dühöd' felhorkanó hang Nana felé. Bicskei arcul csap, ta, « mcg'ngott nő hajának tincsét Thurzó elkapta. Nana az ablakból hátrált, az ablakdeszkára ült egy pillanatig, és tabuit felhúzva lor­dul' kl az ablakon az udvarra. Fu­tott Nana a szőlőkön, kerteken. A három tiszt utána rohant, de nem érték utó!. A távo'ság foyton nő't közöttük. Lövöldöztek utána, "iig egy lövéstől Nana el'crütt. A sebbri fetrengő nőt összerugdatták kegyet­'cnül s utána egy a'mafára fel. akasztották. A tiszturak prdlg, hogv „nemzett felszabadító'' mun. kájukut végezték, ástak n 'etem átall egy sekély gödrit', ahova bűn. fénylik áh'hzaiát elrej'et'ék. Szeged felé szabaddá lett az li'. A franciák nem (ártottak a Ket'fis. határnál záró vonatat. A forgatom szabaddá váltával a hír is fzaha­dabban haladt. így megtudta Kuko­vcezné is, hogy lánya Franciaország­ból visszaérkezett és Szatymazon la­kott. Kigyalogolt és kereste lányát. Megmutatták, hol lakott, de hogy hova let', nem tudták. Napok mui­tán latolták meg. Bevitték Szegeri. re, eltemették. A lányát gyásza'ó enya a sírhalmot fehér 'e!jeg szek­fűvcl illtette fele. E'nyilott a fehér ®zekfű, magol is k'itött, a mag 'okja k'nyitf és magot a szél a sír­halomra széthintette. Uj tavasz jött. Kikelt n sírhal. mon a rászóródoit mag ,s a sok bimbó kipattant, szinte egyszerre mind Nana sírját a fr'iér szekfü magjából kelt égőpiros szekfíípalást borította be. Erről a csodáról valószínűleg va­lamelyik szegedi kommunista mun* kás nő gondoskodott, Varga János

Next

/
Oldalképek
Tartalom