Délmagyarország, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-06 / 183. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1953. AUGUSZTUS «. Sztanyiszlavszkíj (1863-1938) Tiuehttl esztendővel ezelőtt, jdlofitMii tiéhAnyun, köriül tök 1 u1 1938. augusztus 7-éfl liali mog- j nacscriszklj is nem láttak többül Kt>lis|iintin Szergejevics A íexej, j elirópni m'tltálc U|át1*ásáhál. LA szfnészl nevén: SrtuhyiszUvszkij, a byegében hlteöhló álUspeöítjt togXX. század legnagyobb Minp-Kfi laltek el a felsZaba-Utláp dlö't se. fgyértla'gfl. Silányiselnvszkij n vi. lúg legjobb szfnhéaánitk, a rvosrkvai Művrás Színháznak mecalapí. lójll, kiváló tehetségű féltaetd rá szfnésf.. aa orosz színház Íéfőínm' torti és a színmű vészét törvényeit lerakó rendszer megalkotója. Settinytáalavsekij .egész él©lében sz 'nvtxlólyesen , lanulmónyoztu. a színházművészetét..Már egész fia. totoil mdkelvelö társulatot szervezett. s mint a mosnkvai Irotltilmi ós Művészeti Társaság voritójp, etöadúokat rendezett. Más mű. kedvelő lár-mságokbnn Is fellépőit rá sikereket ért cl. Tanuk úllnrittóan, « tehetsége rá kritikai érzéke meggyorsították művészi fejlődését. Később UhUkozott Nsrnvrovten Daticsenkóvál, á'mo&ltVni Kis Színház nagytehetségű dramaturgjával, akivel együtt mogft)nnl|oia éS 1898-ban meg ia nyitotta a Művész. Színházat. Nyrm'revlrs Dáhrsntiké mól:6 tárra volt Sr.twiylzzlavszklj. nak, .s egész életükben együtt dolgozva, hatalmas eredményi-kel éltek cl a Művész Színház fejtesztó. sébtm. SatnnyiszlavsZkij forrvln, lom előtti munkássága is óriási jelentőségű, tevékenysége azon. b:m a Nagy Októberi FnfrtidltloM mán még nagyobb eredménye,el hozött. A rendszer télies mofjalkotása 1917 után fejeződik l>e, a ezzel együtt okkor arajtn Sztnnyiszlavezklj léciídgyobb rendezői sl. korolt, A Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet állam kUlönös gwnürkl foglalkozott SnlQttyisa. lavsBklj művészetével. nertt egyszer megvédte a RAPP.iaták. ti proletkultosok támadásától, >'ayen. pelte, segitwle n négy Müvésa és színháza fejlődésériek Útját. S

zianyisrlnvaakij hatalmas jelen lő munkásságának, a színművészet törvényeit feltáró «!. méletónek, de gynlcorlati munkájának Is alapja, kiinduló pontja az Oroszországi felswthnditó mozgatóikkal párhuzamosan felvirágzó demokratikus kul. túra. An orosz nép kultúrájának XIX. századi hataimns fellendülése megmutatkozott a színház, fejlő, dérében |». Az orosz klnssZtatts széplrodtiiom. a forradalmi esztéták munkássága, a mosakvni 1<U Színház tevékenysége alapján, abból kiintlülvi és wödményeíket továbbfejlesztve teremtette meg Srimnyisriavszkij etmélett rend. szeréi és annak alapján fejlődőit gyakorlati tevékenysége is, A Mű. vész Színház munkájában nagy s ereprt játszottak Griibojedoy, rtiakin, Gogol, Csehov és Gorkij művei is, Puskin eoztéHkai nézete! nlnpját jelenük SztanylstbiVszkij elméletétvek. Csehov darabjai, nak rendezésével érte e! ft Művész Színház, első nagy sikereit. Tolsztoj a színházat naturalista tülzásnlrtt figyelmei let te. Oorkil és Sztanyisalavszkij között egészen szoros vo't a» együtlműködrá. Gor„ kii darabjainak, elsősorbsit az Éjjeli menedékhely előadásának nagy eikerc segtfeite keadethon i« n réa. lista színjátszás megerősödéséiGorkij nagy figyelőmmel kísérte SrtanyiazkiVízkij elméleü rcnJ fairének kialakulását. Töhhször beszélgetlek a rendszer problémából. Fontos szerepe vo't n Művész 9sln. ház tevékenységének seuttráében ti forradalmi esztéták BjoltpszkiJ, UssznylszovsiklJ és Dobroljubov művelnek is. A nagy forradalmi csrilélikusck nézetei erősítenék a raliig!a színjátszást, segítették a Művész. Színház tnflhikáseágát abban a tekintetben is, hogy színpada szóaeé'tké, magasztos eszmék kÖBVStílőJévé váljék. A Művé* Színház nagyjel"htő»égű mutikü. ját tevékenyen tárnogattw. a mosikval Kis Szíhház rá a jobbágyból leit o'.v«z sztoésB, Scsepkin tevékenysége, munkája is. A Kis Szin. ház az, rrosz roalieto, színházi kultúra őfiöje volt. Az ő tevékenységüket feileaitctte tovább Szia. nytsztovsaklj rneg1e»renlte;te Mflvéattl Színház. Sz;aliyÍ67.lavsz.klj elméleti é» gyakorlati munkássága a* orosz kultúra XIX. századi hala'mas felvirágzása nyomán fejlődött, Mztá. nyiBrilaVMkij tehát liem e külföldet utánoz'a, bár tn'ndlg figyelem, möl iattuhnányozla nz európai ízln. tiázak eredményeit, A nagy orosz művész munkájúnak értékelésiben kim nálunk Miijjyr iroizzúgoü t.í Ez az állásp-nit Sztanyiszlavszkíj rgéSz ievékcnyéígénsk meg nem ér. léséből ftihndi. Azt hirdetni, hogy n Művész Színház nem nz orosz talajból nőtt tiapoyá, htnem szolgai másolója voh az. európai min. 'ákrtnk és hogy eruk európai halá:;e';at közvetített .az orozz cZÍnllá*. művészetben: Sritt nyifiZtevsZkljltílk, a Művész RzínbázruvV, a XX. századi oroSz színházi kultúrának elórzttás&t je'cnu. S

ítanylsflavazkii 0!rész éietén ú( dolgnzotl óriási jelentő, ságü niunkdeságán és megteremtette a színházművészei hefeíezeit elmtj le:ét. A színház ós „ színmüvéüfet elméielének megalkofásám koráblnn i« pi'óbHkoviak. A fran. cla Diderot re « német Lesaitig « rajtuk kívül még sokan megkísó. lelték ennek a feladatnak a megqt. dázát. azonban sikrttelenUl. Sztauyiez.lnvszkii már nz Irodalmi és Művészeti Tám-iságban meg. Indftottn a rendszer kidolgozásának munkáját és először lDOö.lian próbálkozott a színpadi alkalmazással Kmn Hfrmsun Az élet drámája rtmíí müvé'i'k előadáséban igyekezett me'-wwlósí'nni elméleti elképzeléseit. Ez a lcisérlet azonban ku. darcrai végződött. SzlnnyiszlaVszkij ugyanis úgy próbálta kidomborítani Knut, Hnmjswn hősei, nek zárkózott lelkivilágát, hogy megtiltotta n Színészeknek a külső kifejezését, a gesztusuk, a miiügás alkalmazását, azzal az élgottdolóíanh hogy így néin lesz — Bzlfttiyiszkivszklj sAavaiVal élve ittplll, matériáitisítikus" a kifejezés, A kudflrd 0ka az volt, liogy Szta. nylsziflVszklj a reft.iatá séínjálszfls Iörvényeit egy olyati műfe igyeke. zeft alkalmazni, amiely nem volt rallléta, e a kát irány összekapcsolásit nem vezethetett eredményre. 1909 decemberében azonban Turgcnyevt Egy hónap fulun című színmüvének előadásában (c). jre sikerrel valósította meg elméleti elképzeléseit. 1913-ban a rétidszer alikalmazasAniak problémája múr túllépi Q Művész Színház ké. reieiti előadásokat tttrlának róla, folyóira|okbin Cikkek jelennek meg a rendszerről, Vitákat vált ki Sf'a. nyi.szlavs/kij elmélete. A rendszer azonban Csak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után fejlődölt ki. Sztanylszl.ivsíkil rendazere ekkor megszabaddlt bizonyos idealista vonásoktól. A forradalom előtt pékiául azöszlöftössés szerepe a tudatossággal sze.Uben. előbbre kerüli e rendszerben. A foirndnlőm után állította Szlanyisz. lavezklj a, tudatosságot az ösztönösség fölé, Sztanyiszlavszkíj rendszerének, a színművészet módszerének alapja az átélés művészete. Sztanyiszlavszkíj munkássága mélyen .realista jellegű. Azt tanítja a rendszer, hogy a színészhek a szerep körülményei közölt helyesen, ember módjára kell akarnia, goiidölkednla és cselekednie. A régi színóssi iskolák arra tniiították a színészt, hogyan ábrázolja, hogj-an játssza ezt, Vagy azt az érzést, s milyen rniriiikn, gesztikuláclrt, tíikcló szükséged ennek, vagy annak az érzelemnek az ábrázolásához. Sz.tanyiszlavszklj viszont ezt mondja u művészeknek: „Tanulják meg, hogy rte játsszanak, hanem cselekedjenek és akkor kész színészek lesznek,* A dráma cselekmény. A színész a dráma cselekvő személye azért lép színpadra, hogy cselekedjék. SZtanyiszlavszkij azt követeli meg a színésztől, hogy a színpadi Cselekvéseket állítsa munkájának középpontjába. A rendszer SZCHnt a színpadi előadások kidolgozásának munkája azzal kezdődik, hogy meghatározzák a színpadon végzendő cselekményekét. SZtanyiszlavszkij abból indul ki, hogy érzéseket lehetetlen játszani, a színész művészete a cselekvésekkel, a legegyszerűbb színpadi feladatok végrehajtásával ábrázol helyesen és így kelti fel az egyes érzéseket. Éppen eZért a színész figyelmének a szerepkidolgozás kezdeti szakaszában a cselekvésekre kell irányulnia. A rehdszer határozott elképzeléseket követel á színésztől arravonatkozólag, hogy ml célból történik és milyen célok szolgálatában áll a cselekvés. A

z az elmélet kidolgozza a realista szttljútsZús összes követrlméiiyeit. U'thUtatíist ml a színésznek, hogyan küzdodjék szerepe tettlolgozásúhuz. 8ztaliyis'zlavszkij rendszere azonban természetesen Itesn 'erem' tehetségeket. De a szfo ítész, aki felfegyvetzi magú1 a rend. szer ismeretével, az az níkolús új forrósait ismeri fel és megtalálja tehetsége kibontakozásának ú'jú'. S

zlanyisziavszklj rendszere — amint itévai József elvtárs Ittemlóün — a színészi nntnka „egyeben tudmáíiyos" dmélcle. Ep, |len ezért a mi színészeinknek, a magyal* színészeknek a fdadata '5 rendszer alkotó elsajátítása. Ebben a tekintetben a magyar színházak a felszabadulás óta értek el eredményekéi. S*tiinyiSzlaVszkÍj-kö_ rök működnek színházainknál, ome" lVek egyengetik a fejlődés ú'já'. •Segíti ezeknek a köröknek jó mtiilkáját az is. hogy a realista játszás gondolata neen idegen a mm gyár színjátszás haladó hagyomány a :,ól. Nogv színészeink mindig ettlista előadásmódra törekedlek. Á Sztanyiszlavszkíj rendszer alkotó feibasználása o mi szfhliázálnknát meggyorsítja és megerősíti n reális, fa silnjálifáttt, segít', gyorsabbá leszi a magyar színházi kuttúra és tízzel a magjrar ktlllúra felrirágzá. sát. Ilkr"* Uísz'ó A technika a kommunizmus hatalmas építkezésein A kommunizmus hatalmas épíikc^. zé9Ct — nagyszabású vízierőművek — soha nem látott munkalendtiletat igényelnek Öl.hét ár alntl 3 miilitr:l hÜbmötaf földet mozgatlak meg. 19 hiHUó köbifláter betont rákiak le, A talAj kl • V6=e ós a beíonU'fnkős mellett még hatalmas méretű mttnrok buldózerek, szívókotrógépek, fölígynlúk, betonsímílógépek, etek. trdvibrátorok, nngyteijc&ltméiiyü dn. ruk és számos más gép és gépezet, önműködő betdngyáfnkat helyeznek Üzembe. A gépek egyikét, amelyet alkalmaatak a V, 1. Lenin ttovét viselő ká'atok folynak. PéWáu! egyedül a , injó'ható csatorna épít tjujbisevl és jztáüngrúdi yizierőművek ápftéséttél n kfttöltóífikre, Vte.te, leilílö és szűröi'efCndCkésekfn a csatornák és gálák lejtőjének megnZHáfdltúSéhi körülbelül 10 millió köbiiiéter követ, homokot, zúíottka. vicsot és sótíert használnak Majd fel, körülbelül 80.000 tonna fémcölöpöt vernek be. Ilyen haialmaB munkál, ilyen rövid határidő alftit cfiak nftgyteljesít. méhyü fechhlka segílségóvél lehet elvégezni. A Szovjetunió hatalmas ipara mágnsszInvonívlO technikával fegyverezte fel a nagy épltarZrr ket. A szovjet tudósok és mérnökök, a termelés újítóival egyült, űj gépeket és hetCnde/ésekci alkotnak sz építkezéshez, A vízierőművek és csatornák építkezéseire szakadattan áradatban érkeznek az új exkavéto. i kczé.'ért, msélcs körben használják a kommunizmus más épílkezéícin ls. Ez a gép a szívókutró, A ezívékotfót n'ápgö'lrök épftésfnél. gátnk. vlZftiatti és Icvezolő ejatnrnáh megatapozásáhál alkalmazzák, amikor « fü'dmuiikákat tt víz alatt kell végezni. A szfvókotrogép hatalmas uszály, hajó,' ameiyro hagyteljeaítaiényíl, csővel ellátóit szivattyút szefeHek. A csfí a Inliíjlaaltógép keretén helyezkedik ef és azzal együtt a víztároló medrére ereszkedik le, A szí. vúkotrúgép munkakörijén a víz alatt fellazítja a talajt, vízzel együtt fel. szívja a csővezetékbe, amelyben a massza (vízzel kevert föld) a kirakodás helyére kerül. A szívúkotrógéjnek ebben a jesttményű centrifugális szivattyú, ég azzal együtt ereszkedik le a víztároló fenekére. term-b?n belyezkídik el u nagytelA szlvat;yú( szívócsövei látták cl A korszerű szovjet szívókotrógépek, amelyek n kujbisevi, sztállngré. dl, kahuvkai vízierőművek és a Turkmén Főcsatorna építkezéseinél dolgoznak, igen nngyleljesítmé. rtyűek. A képeken olyan szlvókotró* gépeket látunk, amelyek óránkint többezer köbméter talajt dolgoznak fel és szállítanak el néhány kilométerre. Kézimunkával ilyen hattel. inas lendületű munkálatokhoz C5.(j|00 kubikosra és 15.000 lóra l+t vob.a szükség. Egy éV alatt cz a szhókotrógép több mini 3 millió köbméter talajt képes kiemelni és négy kilométerig terjedő távolságra elszállítani, A „SztáUngadszkij 1003".as típusú szlvókotrőgép TyeljaCslj-szigrt feerüleíóben dolgozik, nem messze a kujbisevi vízierőmű főépületének alapgödré(3l. A gép segítségével verik be a vízlefalyógút horgonyait. A nagyteljesítményű gtp téjetí é? fcyáren egyaránt dífeozik. gí ii éti líi liii i hz ni % 9Jo»zh»ii lolyó egyik legcsodásabb kanyarulaténak partján áll egy gyönyörű kőépület. Kora reggel. Csend van. De alighogy félbukkan a nap, megszólalnak a csengők és fiúk, lányok vidám kacagása veri fel az épület csendjét. A fiatalok az épület előtti téfeh sorakoznak Harmonika kísérettel reggeli tornájukat végzik, majd lesietnek a foiyőhoz A hűvös víz elmossa az álom utolsó nyomait is. Nagyszerű vízicsata alakul ki. Üjból. megszólal a csengő, már tolonganak az étterem felé — ízletes, bőséges reggeli var reájuk. Itt, Moszkva környékéhek egyik festői körzetében — a -Szép özvegy* körzetben — a moszkvai egyetem szanatóriuméban üdülnek a Szovjetunió legnagyobb főiskolájának diákjái. A jövendő fizikusok, biológusok, történészek, közgazdák a vizsga után Ideutaznak, hogy üj erőt gyűjtsenek a jövó tanévhez. Az egyetem vezetősége, a pártós á szakszervezetek már jóval n tanév befejezése előtt kidolgozták a nj ári szünidei üdültetés tetvét A morzkval állami egyetemnek körülb.dül 250(1 diákja üdül nyaranként a* ország szanatóriumaiban. Az egyetemi íiRtalök százai töltik szabadságukat a -Szép özvegy* körzetben és a Fekete-tenger portján. a Kaukázusban, Ukrajnában, a Volga vidékén, Az egyetem szakszervezet* idejéVdülnek a fiamtól.A moszkvai egyetem diákjainak nyári szünideje ben nagyszámú beutalást szerzett az ország szanatóriumaiba. A diákok közül sokan irigyen, vagy jelentős engedménnyel kapják a beutalásokat. Kitűnően üdülnek az idei nyáron a sportoló diákok. A fiatalok a nyári vakáció idején érdekes versenyeken, baráti sporttalálkozókon mérik össze erejüket. A moszkvai állami egyetem diákjai a leningrádi, kieVi egyetemek és az ország különböző intézetei sportküldöttségeinek vendéglátogatását várják. A moszkvai egyetem atlétái, röplabdázói és kosárlabdázói erős edzésekkel készülnek á mérkőzésekre. A tijári napokban aZ egyetem úszó és vitorlázó szakosztályai nagy munkát Végeznek. A Moszkva folyó sportállomásaih nagy élénkség uralokdlk. A tapasztalt úszók készülnek a versenyekre, a vitorlázás kedvelői pedig a jachtokat veszik • igénybe. Az egyetem motorkerékpárosai meglátogat ját: az ország egyetemi városait, fíiesclnek a diákokrtak a nautikai palota építéséről, a Lenin hegyen emelkedő moszkvai egyetemnek erről az új, nagyszerű építményéről. A természetbarátok nagy túrákat bonyolítanak le. Megtekintik a Szovjetunió legkülönbözőbb tájait. Az északi folyókon csónakokon ereszkednek le. pompás utakat tesznek az Altájban, az Ural hegységben és a Fekete-tenger partvidékén ... Ezen a nyáron turista utakra több ffllnt 600 hallgató és előadó ihdUl. A fizikai fakultás diákjai tapasztalt társaik, M jaszojedov, Cslbrlkin és mások vezetésével a Bajkál tó környékére és a Szajani hegyeknek még hem eléggé átkutatott körzeteibe látogatnak el. A diákoknak egy másik csoportja a Gorrtel—Kiev—Zapurozsje vonalon halad és megismerkedik Boloruszszia és Ukrajna természetével. Más túrista csoportok a Brjahszki erdőbe, az. Ural hegységbe és Kaukázus vidékére készülnek. Harminc alpinista diák meglátogatja a Partjjrt. Itt a Gartrio gleescseri folyó alsó folyasáháí, fl Sztálin bsücs közeiében rendezik Ínég a Szovjetunió Tudorriáhyos Ákrtdémiájsi és' a rf.ofzkvái' "állatni' egyetem alpirfista táborát. Ez n nyár sok örömöt ígéf a fiatal túrirtáknak, felejthetetlen benyomásokat, megismerkedés haZai téi termésedével, AzSk som pihennek rosszabbul, akik Moszkvában maradtak. Érdekes kiállításokon vesznek részt, meglátogatják a múzeumokat ós a Színházakat. A diákok kiutaznak a városból, megismerkednek a főváros környékével, hajóznak a Moszkva csatornán. Éstónkint az egyetemi klubban kiváló vendégművészek előadásában gyönyörködhetnek, vagy valamelyik új filmet nézhetik meg. Az iídülő teremben televíziós adást tekinthetnek meg. Majakovszkij születésnapjának hatvanadik évfordulóján sok diák szerepelt a kitűnő proletárköltő egyegy versének előadásával. A difik ok százat a nyári hónapokban ls meglátogatják a moszkvai egyetem új, bagysZerfi palotájáhak építkezését. A nagyszerű építkezős közeledik befejezéséhez. A diákok megismerkednek az új előadótermekkel és laboratóriumokkal, megtekintik az új agrobotáhikai és alpesi kertet. Észrevétlenül elröppen a nyári szünet. A diákok vidáman, kipihehteh, a hflptól lebarnulva térhek vissza szeretett egyetemükre. Óiból megtelnek a dolgozószobák és kíbofdtíriumok. a tágas előadótermekben újból hallani lehet a tüdősök sZnVÍt, kigyulladnak a lámpák az Vilvasőtérmekben. A ítíorZkvai egyetem diákjai új erőt'H Hó.fJÍHák meg n tudományt.