Délmagyarország, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-01 / 179. szám

SZOMBAT, ÍM8. 'AUGUSZTUS T. Használják fel jobban az augusztus 20-1 munkaverseny fellenditésére az irásos szemléltető és a kulfúragitációt a Szegedi Falemezgyárban Fakerítés mögött húzódik meg a Szegedi Falemezgyár. A nagy széles kaputól jobbra a gellérthegyi szabadság-szobor kicsinyített mása hirdeti a békét, a boldog jelent. Fehérkeretű üvegvitrinből tekint szét. Csúcsán büszke fényben vörös csilleg ragyog. A bejárattól balra, igen ügyesen elkészített grafikon. Sugáralakban gumiszálak ágiaznak szét, amelyeken le-fel húzható, sárga és piros golyócskák díszlenek. A golyókat a legutóbbi eredményt mutató száza" létszámra tolják. így például meg. tudjuk, hogy a kocsizók 165 száza, lékra. a vastag élragasztck 135 százalékra teljesítették n.-rmájukat oz augusztus 20.i munkaverseny elindításához híven. Mindez nagyon szép és érdekes Ezen mindent meg lehet állapítani, erak egyet nem. Azt, hogy az élragasztó és a 'öbbi üzemrészek mikor érték el ezeket ez eredményeket? Ugy látni, régen nem nyúlt hozzá emberi kéz. Ugyanis az tgéfz tábla előtt vigan szövögeti egy kör vér, jóltáplált pók a hálóját. Zavartalanul vadászgat legyekre. Má részségében annyira haladt, hogy kiterjesztette birodalmát a faliújságra ís. — Nem kár érte! — Vélekedhetett magában, bűuót kisebbítve. — Kit érdekelnek a régi papircódulák, szabályok, felhívások? _ Friss cikkeiket régen láthatott tnár. Erről tanúskodik az is, hogy amikor az ember közelebb hajol a táblához, pókháló akad az orrára. Pedig vo na miről írni a faliújságon Eredményekről, hibákról, időezerű politikai kérdésekről stb. De menjünk tovább. A kultúrteremben nagy, piros-sdrgarojtos függöny előtt sürögnek az emberek. Előadásra, készülnek? Nemi \ fekete zongora, csodálkozva bámul a szobát ellepő emberekre, lemezekre. Mintha raktár, vagy munkaterein lenne itt. Az is, mert úgy mondják, hogy nincs más terem és a lemezeknek tiszta helyre van szükségük, így nem csoda, ha kétség-beesetten kiáltják a színpad fejetp piros betűk: „Kultúrával a szocializmusért r Augusztus 20-ra készülünk — mondja Körmendi elvlársnő, az üb.-elnök. — Igaz a kuUúrcsoport tagjainak zöme szabadságon van. De azért készülünk. — Széli Ferenc üvteznkiualcB, — aki már két éve táncol és a tánccsoport egyik kivájó tagja — nem tud errőL Talán titák? Vagy csak az üb-elök tudhatja? — Tudunk kél új táncot, — mondja Széfll etvtárs. — azzal felléphetnénk, de azt csak úgy tanultuk. Augusztus 20-ra még nem tudom mit táncolunk, bár jó lenne, mert nagyobb lelkesedéssel tanulnánk, készülnénk. Az a legnagyobb baj, hogy nincs zenészünk! — Pa. noKzkodik tovább Széli elvtárs. Az Újszegedi Ládagyárból jár át hozzánk egy elvtárs harmonikázni. Ez r.em megy könnyen. Mi két óráig do'górunk, ők pedig négyig. Mire ideér, körülbelül ötöl mutat az óra. A munkásoknak elmegy a kedvük a lánctól a hosszú várakozás vtán. Sok problémát okoz az is, hogy zenészünk kénytelen pró. hanélkül játszani, mert munkahelyén is benn van a zenekarban. Ez komoly nehézséget jelent ám! Keltene ezen segíteni. Jó lenne, ha a keret megengedné és felvehetnénk egy zenészt. Kovács Éva elvtársnő azon szo. morkodik, hogy kevés a tánccsoportban a, fiú. — A fiúk kevesen vannak és még .,. , nem is tárnak el a próbákra rendszeresen. így tehát sántít a kullúrmunka. — Pedig a kultúrszomj itt sem kisebb, mint más üzemben. Csak lehet, hogy máshol több segítsége', anyagi támogatást adnrJc a kultúrcso* portnak. Segítenek itt is a vezetők, de többet is nyújthatnának a csoportnak, az viszont jobb mun. kával nagyobb segítséget adna a termeléshez. A Szecedi Fa lemez gyárat bevonja a napfény. Zakatolnak a gépek. Nyugalom, béke, terjeng az udvaron és a, szívekben. A hibákat megszüntetjük! — csillog az akarat a szemekben. A hibák el. múlnak, az eredmények megmaradnak, szebbik lesznek, magasabbra szárnyalnak augusztus 20-i-a. Balogh Klári A Siegedi Orvostudományi Egyetem újítási mozgalmáról Munka után tanulnak, szórakoznak a szegedi dolgozók Szeged dolgozói a napi munka után tízezrével keresik fel a különböző szórakozóhelyeket fürdőket, könyvtárakat, hogy testileg, szellemileg felfrissülve láthassák el másnap feladatukat. Ezekben a napokban legtöbben a Tisza hűs hullámaiban keresnek menedéket a nagy nyári hőség előL A városi partfürdőt közel 200 ezer forintos költséggel korszerűsítették, mintegy ezerötszáz férőhelylyel bővítették az öltözőket. Ebben az évben ötezer dolgozó váltott partfürdőre bérletet, Vasárnaponként mintegy tízezren keresik fel a Tisza strandját, úszóházait. Egy hónap alatt egy millió pohár sört fogyasztottak ' Az esti órákban sokan látogatják a mozikat, hangversenyeket, az éttermeket és más szórakozóhelyeket. A vendéglátóipari vállalatnak közel félszáz italboltja, étterme, cukrászdája van a városban. A Tiszaparti halászcsárdákban — ahol ízletes halpaprikás, különböző ételek, italok várják a dolgozókat — naponta sok százan szórakoznak. A város vendéglőiben egy hónap alatt mintegy egymillió pohár sört fogyasztottak el, tizenöt százalékkal többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. Ezrek és ezrek a hangversenyeken Az életszínvonal emelkedésével növekszenek a dolgozók kulturális igényei is. Az újszegedi Liget árnyas platánjai alatt felépített szabadtéri színpadon esténkint Beethoven, Kodály és más világhírű zeneszerzők műveinek hangjai csendülnek fel az Országos Filharmónia szegedi zenekarának előadásában. Ezrek és ezrek gyönyörködnek az itt rendezett hangversenyeken »Vidám esték—en. Csak az elmúlt két hét alatt mintegy hatezren látogatták az Országos Filharmónia előadásait. Nagy érdeklődéssel várják a szegedi dolgozók a szombati operett estet, amelyen fellép az Állami Operaház több tagja és a debreceni MAV szifónikus zenekar is. Élénk érdeklődés nyilvánul meg a három szegedi mozin kívül néhány héttel ezelőtt felállított Kertmozi előadásai iránt is. A "Gőgös hercegnő* című filmet több mint hétezren, legutóbb a "Twist Olivér—t hat nap alatt közel ötezren nézték meg a Kert-moziban. Tizenkétezer könyvkölcsönző júniusban Sok szegedi dolgozó tölti szabadidejét a szépirodalmi és szakmai könyvek "olvasásával. Erre minden lehetőségük meg van, mert egyedül a Somogyi könyvtárban közel 170.000 kötet közül válogathatnak. A könyvtár is közelebb igyekszik vinni a kultúrát a dolgozókhoz, hogy a város különböző kerületeiben többszáz kötetes fiókokat állított fel. Legutóbb egy hónap alatt közel 12 ezer dolgozó kölcsönzött a Somogyi könyvtárból. Egyedül a Petőfi-telepi fiókkönyvtárból ezer kötetet vettek ki egy hónap alatt. Az újszegedi partfürdőben felállított könyvtár iránt is nagy az érdeklődés, naponta kétszáz könyvet kölcsönöznek a strandolok. A Somogyi könyvtár ebben az évben még hét fiókot létesít, elsősorban a munkásnegyedekben és termelőcsoportokban. Rövidesen megnyílik egy új fiókkönyvtár Alsóvároson, ahonnan vasárnap is lehet kölcsönözni, hogy a dolgozó parasztok is könnyen hozzájussanak a jó könyvekhez. AZ EGYETEMEKNEK s így az orvostudományi egyetemnek is tulajdonképpen hivatásszerű köteles, sége az újítás: új és biztos mód* szerek kidolgozása a betegségek felismerésére és megelőzésére, új gyógyszerek és gyógyító eljárások felfedezése és az eddigieknél jobb eredményesebb oktatási módszerek kidolgozása teljes feíkéazü'ksógü orvosok kiképzésére. Felszabadulás előtti egyetemünknek azok a tudományos dolgozói, akik szívvel-leiekkel s sz akkori mostoha viszony,->k ellenére is kiváló eredménnyel feleltek meg hivatásuknak, ma egyetemünk megbecsült vezetői: professzorok, akadémikusok Kossuth-díjasok, oktatói és nevelői ifjúságunknak. Ezek a kiváló tudósok valóban újítók voltak, sőt „sztahanovisták", mert gyakran saját maguk állal fel. fedezett és kidolgozott kutató módszerekkel érték el eredményeiket. Az egyetem dolgozóinak többsége előtt azonban ismeretien volt az újítás lehetősége. mert nem látták értelmét és célját annak, hogy kisebb jelentőségű, például anyagtakarékosságra vonatkozó elgondoló, sukat megvalósítsák. Az anyagiakarékosság ismeretlen volt az egye. tem területén. A Horlhy-kormány. zat takarékoskodott ugyan, de csak a dolgozók rovására: állás- é9 fi" zetéscsökkentések, elbocsátások ke. servej jellemzői voltak ennek a rezsimnek. Az anyaggal nem takarékoskodott a rendszer, hiszen az anyagot az uralkodó osztály szállította, a nagykereskedők, a gyárojsok, s minden megtakaritás a* ő hasznukat csökkentette volna, ösztönösen érezte ezt még a politikailag kevéssé fejlett dolgozói is, s így érthető, hogy csáki-szalmája volt az állami vagyon. PÁRTUNK POLITIKAI nevelő munkájának köszönhetjük, hogy dolgozóink túlnyomó többsége világosan látja, hogy az állami vagyon már nem a kizsákmányolók állama, nak, hanem a nép államának vagyona. Minden méter ügyes technikával megtakarított sebkötöző anyag, minden lapátnyi, új fűtési módszerrel megtakarított szén hoz zájárul életszinvonalunk emeléséhez, új csecsemőotthonok, üdülőtelepek stb. létesítéséhez. Ennek tudatában érdeklődéssel és szeretettel IV. VIT SZÍNHELYE: BUKAREST A román főváros tegnap, ma ás holnap! A régi Bukarest a kiáltó ellentétek városa volt, mint általában a kapitalista országok fővárosai. A központi, úgynevezett üzleti negyedet ultramodern stílusban épült sokemeletes, formátlan házskatulyák ék. telenítctték el. A villanegyedekben pompás kertekben ós parkokban terpeszkedtek az olajmágnások, a bankárok, a gyártulajdonosok fényűző villái és palotái, A román főváros legnagyobb részében, a hihetetlenül zsúfolt, elhanyagolt munkásnegyedekben és lakótelepeken borzalmas szegénység és egészségtelen viszonyok közepeite éltek a főváros dolgozói. Itt hiányzott a vízvezeték, a csatornázás ég a villanyvilágítás. Bukarest dolgozói már a népi hatalom első éveiben hozzáfogtak a főváros arculatának megváltoztatásához. Számos fővárosi ipari üzemet újjáépítettek, 1948 közepéig több mint 12.000 épületet helyreállítottak, 2578 házat pedig teljesen átépítettek A Román Munkáspárt és a kormány szüntelen gondoskodása folytán évről-évre szebb lett Bukarest, a Román Népköztársaság legnagyobb városa. A külső városnegyedekben új lakóházak sorai nőttek ki a földből A villanyvilágítást és a vízvezetéket eljuttatták a küiső várór negyedeikbe és a városszéli telepekre is. Több tucat kilométer hosszú trolibusz-, villamos- és autóbuszvonalat létesítettek. A mullban bozóttal benőtt, beépítetlen területeken gyönyörű kerteket és parkokat telepítettek. Számos virágoskert és park díszíti az „Augusztus 23", a Vörös Grivita és a Fcrentál- kerületeket, Wábbá a Grozavesti Rahova Steaua, Vatra Luminoasa telepeket, aho korszerű lakóházakat építettek. Felépült az „Emil Irsa" gyermekklinika, a „Köztársaság" stadion, a „Floreasca" sportváros és még sok más hatalmas épület. A főváros régi üzemeit újjáépítették éa kibővítették, számos új gyár és üzem létesült, mint például a .Dinamó" gyár, a „Tudor Vladimirescu" mezőgazdasági gépgyár, a „Gh. Gheorghiu-Dej" konfekciógyár stb. Bukarest a román fém- és gépipar legnagyobb központjává fejlődölt Még idén befejezik a ,-T. V. Sztálin" Scanteia Háza Poligráfiai Kombinátot, gyors ütemben épül a bufteai filmközpont és a rádió háza. A román főváros lakóinak kedvenc pihenőhelye a Snagov-tó és környéke. A felszabadulás előtt itt azelőtt csak a burzsoá ingyenélők szórakozhattak. Ma az üdülők, a villák és a csónakházak a dolgozók rendelkezésére állnak. Vasárnaponkint a bukaresti dolgozók tízezrei keresik fel ezt a festői helyet. Tavaly, november 13-án a Komán Munkáspárt Központi Bizottsága és a minisztertanács határozatot hozott, amelynek alapján hozzáfogtak egy általános városépítési terv kidolgozásához. Ez a terv 15—2(i évre szól és biztosítja Bukarest szocialista fejlesztését. A tervben számításba veszik, hogy a főváros lakossága ezalatt az idő alatt 1,500.000—1,700.000-re növekszik. Románia fővárosát a szocializmus építésének nagyszerű korszakához méltó fővárossá fejlesztik. A főútvonalak és a terek mentén a román építészet haladó hagyományainak és a szovjet építészet értékes tapasztalatainak felhasználásóval monumentális épületeket emelnek. Már folynak a próbafúrások és rövidesen megindul a bukaresti metró építése is. A Bukarestet átszelő Dambovita folyót hajózhatóvá bővítik és Bukarestnek tengeri hajók befogadására alkalmas kikötője lesz. A terv szerint a főváros körül erdőövezetet létesítenek, jelentősen kiszélesítik a bukaresti dolgozók ellátását biztosító zöldövezetet. Cjabb szanatóriumok és nyaralótelepek is épülnek majd a dolgozók pihenésének még jobb biztosítására. Bukarest építése hatalmas lendületet öltött ebben az évben. A román főváros a IV. Világifjúsági és Diák Béketalálkozó keretében vendégüliátja az egész világ békeszerető ifjúságának küldötteit. Az ulolsá simításokat végzik az "Augusztus 23* Sport- és Kultúrpark építkezésein, ahol már elkészült a 80.000 néző befogadására alkalmas stadion és a 4000 férőhelyes szabadtéri színpad. Ugyancsak a napokban fejezték be a Vörös Grivita kerület 1000 férőhelyes új filmszínházát és a főváros Dalszínházát. 116.456 négyzetméter területű parkot létesítettek és több mint 100.000 négyzetméter útburkolatot készítettek. A VIT építkezéseit az ország minden dolgozója a maga ügyének tekintette. A 4000 ifjú brigádtag mellett, akik a különböző VITépítkezéseknél dolgoztak, egymásután alakultak az ifjúsági és a felnőtt-brigádok nemcsak Bukarest kerületeiben, hanem szerte az ország minden városában és számos falujában is. Egyedül a bukaresti "Augusztus 23* kerületben több, mint 100 brigád alakult, mintegy 19.000 taggal. Vasárnaponként az ország különböző részeiből tucatszómra érkeztek a brigádok, amelyek tagjai szabadidejüket a VITépítkezéseknél töltötték. Ezek az önkéntes brigádok több mint 200 ezer munkaórát végeztek ezeknél a nagy építkezéseknél. foglalkoznak munkájukkal. Példák mutatják, hogy még a legegyszerűbb munkaterületen, mint például a takarítás, is lehet új munkamódszereket és a munkaeszközökön célszerű módosításokat kigondolni, a kapitalizmus gépiesen dolgozó robotemberéből ésszel dolgozó szocialista típusú emberek fejlődnek. Ez a fejlődés nemcsak a fi. zikai dolgozókra vonatkozik: fiatal kutatóink ia követik a párt üzeneté1 : Bátran kezdeményeznek, nem félnek az új utaktól és új leísérle. tektöl. Felsaaiwdultak a kozmopo. lifizmus, a külföldi „nagy nevek1' tekintélyének lenyűgöző hatása elől és mernek új módszerekkel, új eredményekkel kiállani a tudományos világ ítélőszéke elé. EGYETEMÜNKÖN az újítási mozgalom akkor vett komoly lendületet és kezdett lassanként tömegmozgalommá válni, amikor 1951-ben minisztertanácsi rendelet országosan megszervezte és r&zleiesen szabályozta az újítási mozgalmat. Ennek a rendeletnek szelleme és intézkedései teljes mértékben megfelelnek a demokrácia követeimenyednek: sz újítási javaslat soraa é» az újító díjazása fe'ől nem egyetlen sze. mély dönt, — aki tévedhet jóhiszeműen is — hanem újítási bizottság, s ennék határozata ellen az újító, lia sérelmesnek találja, a végzést felsőbb szervikhez mindig fel. lebbezhet. Egyetemünkön az újítási mozgalom fejlődését a következő számadatok is visszatükrözik: Míg 1951ben 70 elfogadott újítás még csak 27 ezer forint megtakarítást eredményezeft, 1952-ben 89 újítás már ennek több mint négyszeresét, a folyó év első féléve pedig 100 ezer forint megtakarítással járt. Ezek a számok eltörpülnek ipari vállalataink újítási mozgalmának anyagi eredményei mellett. Az egyetem azonban nem szorosan vett termelő intézmény: a legtöbb újítás a kutató, gyógyító- és oktatómunka megkönnyítését és eredményesebbé tételét szolgálja és ezekc* eratmémyek pénzértékben nem fejezhetők ki. Mivel egyetemünknek országosan alkalmazható újításait az Egészségügyi Minisztérium Értesítőjében rendszeresen közzéteszi, nagy részük a többi egyetemen és egészségügyi intézménynél is bevezetést nyer s így az egyetemünkre vonatkozóan kiszámított megtakarítások összege országos viszonylatban megtöbbszöröződik. KÜLÖNÖSEN nagy eredménye újítási mozgalmunknak egyetemünkön, hogy szorosabbra fűzte a kapcsolatot vezető és alsóbb kádere, ink között, Számoe olyan újításunk van, melyeknek közös szerzői egye. temi t^nár és laboráns, ragy adjunktus és technikai asszisztens. Jellemző még újítási mozgalmunk, ra, hogy csaknem pontosan ugyan, olyan számban vesznek részt benne kutatóink, orvosaink mint az alsó éa középkáderek. A mozgalom terén jó példával Járnak elő professr szoraink. Az újítók sorában 6 professzort is találunk, köztük Kos. suih.díjas akadémikust is. Néhány országosan nagyjelentőségű újítása egyetemünknek: Horváth István dr. virustitráló eljárása, Lichtneckert István dr. fotokimografionja. Forró László dr. és Abrándi Endre mikro injekciós készüléke. Agócsi János májfunkciós tűje is oktatási vonalon Czoniczer Gábor dr. professzor újítása szívhavgoknak hanglemezről történő közvetítésére. Vannak még hibák újítási moz. galmunkban, de egy bizonyos, dolgozóink és egyetemünk vezelősége magukénak érzik a mozgalmat, áU érzik célját éa jelentőségét: a mun. kához való viszony megváltoztatását, népgazdaságunk erősítésén keresztül a szocializmus építésének meggyorsítását és mindannyiunk közös célját a béke megvédését. Dirner Zolfán dr. a szegedi Orvostudományi Egyetem újítási megbízottja Ci (matatást nyújt a mindennapi pártmunkában