Délmagyarország, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-30 / 203. szám

vasárnap, 1963 augusztus 30 A propqqondistoképiő tanfolyamok munkájához % modern kapitalizmus gazdasági alaptörvénye című anyaghoz »» Felmerüli néhány konferencián, hogy a túl sok politikai gazda, ságtani fogalom tisztázása mellett, nem elemeztek eléggé magát, az alaptörvényt, ezen túl a cél c* eszköz kérdése sem tisztázódott egészen. Sztálin elvtárs ú] művében klasz. sz'kusan meghatározza a kapitalizrnus gazdasási alaptörvényét. „A maximális lökés profit biztosítása a: adott ország lakossága többségé, nek kizsákmányolása, tönkretétele és nyomorbadöntése útján, más or. szagok, különösen az elmaradott or. szagok népeinek leigázása és rend, szeres kifosztása útján, végül a legmagasabb profit biztosítása háborúk és a nemzetgazdaság miiHarizálása út ián". Ez tehát a kapitalizmus alaptörvénye. Alaptörvény azért, mert — mint Sztálin elvtárs mondja — as adott termelési möd fejlődésének nem egy és nem akármilyen folyamatát, hanem ennek a fejlődésnek valamennyi főoldalát és fő folyamatát, vagyis az aáott termelő mód lényegé' határozza meg. Az alaptörvény objektív törvény 'A modern kapitalizmus gazdasági alaptörvénye n monopóliumok kialakulásával és uralkodóvá válásá. val jött létre. Az imperializmus, — mint a kapitalizmus általános vá). ságának korszaka — idején, csak a maximális profit teszi lehetővé a kapitalizmus számára a rendszeres, bővített újratermelést. Ezért tehát a maximális profit biztosítása objektív szüks-égszerüség. A monopóliumok között az állandó versengés, n piaeprobléma, a ter_ molőkapacitás krónikus kihasználatlanságával, neheztti a tőkés országok helyzetét. Különösen sú. lyosbhftja a helyzetet a kapllali*. mus egységes világpiacának szétesése. ami n II- világháború után következett he. A kapitalizmusnak nz imperializmus előtti szakaszában a tőkések harca az átlagprofit megszerzéséért folyt: a monot»éllu_ mok kialakulásával a harc a m?xitnális profitért folyik. Egy társadalmi rendszer _ gazdasági alaptörvénye meghatározza as adott gazdasági rendszer válctmeny. nyi törvényszerűségét; úgyszintén meghatározza a termelés célját is a rét elérésének eszközét ts. A terme_ les céljtft minden társadalomban nz uralkodó tulajdonviszonyok ba'á l-czzák meg. Éppen ezért a kap'tn. lista termelés célja a maximális profilszerzés. Ami n fogyasztást illeti, erre a kapitalizmusnak nnynyibnn van szüksége, nmonn/iben biztosítja a profitszerzést. Ezentúl a fogyasztó^ kérdésének n kopi'nlizmus számara értelme nincs. El. leniéiben a szocialista termelés cél. jávai a kapitalista termelésnél nem érdekes a szükségletek kielégítése. A kapitalizmusbon az ember a maga szükségleteivel eltűnik a látó. körből. A kapitalista termelés szüntelenül újratermeli a tőkés é» a munkás közti viszonyt is. A tő. kés tohát növeli tökéjét és gyarapítja n munkások kizsákmányold, sáriak eszközeit. Mivel a kapitalista termelés céilj* a profitszerzés, a ka. pilalizmusfonn objoktfv szükségszerűség a munkán ok egyre fokozódó kizsákmányolása. Bárhogy fejlődnek is a termelőerők, bárhogy nö. vekszik n termelés, — ez a munkást a kapitalizmusban nem teszi gacingnbbá. Ellenkezőleg: szegényebbé toszá. A modem kapilaliz. mus n maximális profitszerzés kíméletlen törvényének rendeli alá a dolgoZákrit, A maximális profitszerzésnek több eszközét határozta meg Sztálin elvtárs. Az adott ország lakossága több, ség ének leigázása, tönkrelé'de és nyomorbadöntése, az eguik igen fontos eszköze „ maximális profitszerzésnek, A gyakorlatban láthat, juk, hogy ezt eszközi hogyan alkalmazzák- Állati kegyetlenséggel zsákmányolják ki a dolgozók millióit, Ma a tőkés országokbm fhinség, nyomor, infláció, munkanélkü. ltaóg van. Megalázzák, últati sorba taszítják pz embert. Japánban például közönséges rabszotgakeres. kedelcm folyik: 1951 Jiez képes' 19.12.re kétszeresére emelkedett a vabszolgakerrskeddcm. Azaz 11.200 rabszolga oóás.véte\ történt. Ezt még n tókiói' rádió is beismerte. Bizonyttja a tőkések könyörtelen, sógét az is, hogy Japánban 3052. b?u annyi ember lett öngyilkos a nyomor mirtt; összegezve ogy napra kb. 45 öngyilkosság esik- Spanyolországh-in nz 1952—"3-as tan. évben másfélmillió gyermek nem járt iskolába cipő. és ruhahiány mintj. A kapitalista országokban a munkanélküliek száma állandóan nő. A legutóbbi statisztikai adatok szerint Amerikában hárommi'lló o tel/ts és lt millió a részleges munkanélküliek száma. Angliában tem jobb a helyzet. 1952-ben lOSl.hez képest 64 százalékkal növekedett a munkanélküliség. Olaszországban kétmillió teljes és 4.2 millió részleges munkanélküli van. Estköze n maximális profitszerzésben a tőkésnek más országok, különösen az elmaradott országok leigázása és rendszeres kifosztása• Az imperialista országok a gyarmatok Mgázásával, azok kirablásával. a kapi'aJista áruk drága eL adásával, q gyarmatoktól viszont olcsón való vásárlással igyekeznek biztosítani profitjukat. Napjainkban az amerikai imperializmus példája mutatja legjobban mennyire az a cél, hogy a régebben független kapitalista országokat gyarmati, félgyarmati sorba kényszerítsék. A Marsha'l.terv is cet n törekvé. süket szolgálta. Ezt az eszközt nem_ csak az amerikai imperialisták, hanem más töJcés országok imperialistái is alkalmazzák. Az angol gyarmatosítók például a szó szoros éneimében tartományokra szaki, tották Libdát és megszállva tartják. A francia gyarmatosítók a legke. gyetlenebbüt üldözik a függetlencégért harcoló nlgiri néptömegeket. Ennek nz eszköznek az alkalmazását tükrözik az iráni, marokkói és a kenyai események is. A maximális profitszerzésben eszköz a tőkéseknek a háborúk és a nemzetgazdaság mililarizáJása is. A tőkések profitja a háborúk idején emelkedik ft legmagasabbra- A II. világháborún az USA tőkései 52 milliárd dollárt szereztek. Ezen a hatalmas hasznon túl a tőkések nem törődtek azzal, flbgy emberek milliói pusztultak el, váltak hajlék, talonná. Nem törődtek azzal, hogy ezrekre, milliókra növekedett 0z árvák és özvegyek száma. A tőké_ seket egyedül a profit érdekelte. Éppen ezért mesterkednek különböző eszközökkel a III. világháború kirobbantásán. A tőkések egyre inkább militnri. zálják r. nemzetgazdaságot. Ezt napi példákból láthatjuk- A nemzeti jövedelemnek az amerikai imperialisták majdnem háromnegyed részét a hadiipar céljaira fordítják. A költségvetés nagyrészét te. hát lökhajtásos bombázókra és a haditechnika egyéb újdonságaira költik, miközben embermilliók éhez. nek. Az imperialistáknak a nemzetgazdaság militarizálására irányuló törekvése egyre jobban kiélezi az ellentéteket a tőkés országok közölt. De élezi n helyzetet a töltések és a pro'etáriátus között is. A ka, •pitalizmusban tehát nnlagonisztf. kus ellentét van a termelés célja és eszközei között. A maximális profit érdekében alkalmazott eszközök csökkentik a tömegek vásárló képes, ségét, egyre jobban szűkül a belső piac. Er. viszont közelebb viszi a kapitalizmust a gazdasági válságok, hoz. Ezért azok az eszközök, amelyeket a tőkések a maximális profit biztosítása érdekében alkalmaznak, a kapitalizmus létét veszélyeztetik. A modern kapitalizmus gazdasági alaptörvénye tehát feltárja a kapitalizmus elkerülhetetlen pusz. tuláaát Szovjet bélyeg kiállítás Szegeden A Szovjet Könyv Háza a Magyar Bélyeggyűjtő Szövetség helyi csoport iával együtt szeptember hó 6_tól 12-ig szovjet bólyegkiállít.Át rendez a Horizont üzletének helyi, séfjében. A kiállítás ünnepélyes megnyitása szeptember 6-án, vaaárnap lesz. A megnyitás napján n kiállítás területén alkalmi postahivatal fog működni, különleges em. lékbélyegzővel A kiállítási nnvag felöleli Szov. jetunió összes bélyegeit, nz 1921ben kiadott első acélmetszettel ké_ szült bélyegtől kezdve a közeli na. pokbnn megjelent Kujbwev emléklé'yegig. A gazdag bélyeganyag elénkiária Szovjetunió történelmét a Nagy Októberi Szocialista Forradalomtól kezdve, napjainkig. A kiváló szovjet művészek, mint pl. Zsukov, Sztálin-dljas festőművész, Luhaszov, Klumasin, Mandruseov. s!b. által készített szovjet bélyegek igen sokat mondanak a nem bélyeggyűjtőknek is- A miniatűr képek sora elénk tárja a szov_ jet kultúra, művészet, tudomány ós technika fejlődését, megörökítik a szovjet nép dicső napjait, nngy fiainak, vezéreinek, bátor kutatók, nak, tudósoknak. íróknak, költőknek. zeneszerzőknek, a Nagy Fonvédő Háború diaső harcosainak ne. vét. A háború előtti bélyegek meg. ismertetnek bennünket a szocializmus építésidnek eredményeivel, a legújabb bélyegek viszont már a kommtfnizmus nagy építkezéseit mutatják be. Az amerikaiak boismerték, hogy kalonai repülőgépek ismét három izben megsértették a fegyverszüneti egyezményt Keszon (Uj-Kina). A katonai fegyverszüneti bizottság pénteki ülésén az amerikai fél beismerte, hogy katonai repülőgépei ismét három ízben megsértették a fegyverszüneti egyezményt. Az amerikai fél ugyanakkor igye. kőzett elhárítani magáról a felelősséget a fegyverszüneti egyezménynek katonai repülőgépei áttai más alkalommal történt ismételi megsértése miatt Azt nz ürügyet hozta fel, hogy nem állnak rendelkezésére megfelelő jelentések és az eseteket nem sikerült kivizsgálni. Li Szan Csual tábornagy hangsúlyozta. hogy az amerikai félnek meg keM taniue a megfelelő lépéseket annak biztosítására, hogy parancsnoksága alatt áUó egységek szigorúan megtartsák a fegyver, szüneli egyezmérjv rendelkezése t. Öt éve halt meg Zsdanov elvtárs At éve halt meg Andrej Alexan" drovics Zsdanov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának kimagasló tehetségű szervezője, a marxizmus-leninizmus kiváló teoretikusa, a béke ügyének bátor harcosa. 1896-ban született Mariupolban, a mai Zsdanovban. Tizenhat éves korától résztvett a forradalmi mozgalomban. 1917-ben már a Bolsevik Párt egyik kiváló vezetője, akinek tevékeny szerepe volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előkészítésében. -Sadrinszkban, az Uraiban, a katonák közt Zsdanov vezette a felkelés megszervezését* — írja a Párttörténet. Mint zászlós, ezredében bolsevik katonacsoportot alakított, mely rendszeres munkát fejtett ki nemcsak a katonák, hanem a környék takácsmunkásai és vasutasai között is. így ez a kis csoport a későbbi hatalmas szervezet bölcsőjévé vált. 1934-ig a párt Gorkij területi bizottságának, attól kezdve a Leningrádi Pártbizottságnak volt a titkára s egyben tagja s egyik titkára volt a párt központi bizottságának is. ; A XVIII. pártkongresszuson Zsdanov elvtárs tartotta a területi beszámolót (-"Módosítások az SzK (b)P szervezeti szabályzatán*). Kemény harcot vívott a pártdemokrácia eltipról, az önkényeskedők ellen. A pártépítés kérdéseiben sokat tanulhatunk ebből a beszámolóból. A Nagy Honvédő Háború idején a párt megbízásából Zsdanov vezette a "hős város*: Leningrád védelmét. Lfsdanov elvtársnak mindig kimagasló szerepe volt a Szovjetunió kulturális életében. 1934-ben a párt és a kormány nevében beszédet mondott a szovjet írók elsó országos kongresszusán. Lángoló szavakkal buzdította munkára a fasizmus, a háború, a dekadens burzsoá irányzatok elleni harcra a -lélek mérnökeit*: a Szovjetunió íróit és az egész világ minden haladó íróiát. Különösen jelentős volt Zsdanov elvtárs irodalmi munkássága a Nagy Honvédő Háború győzelmes befejezése után 1945 és 48 között. Ebben az időben a Szovjetunió kulturális életének szinte minden területén termékeny viták folytak. E vitákban a Párt Központi Bizottságának álláspontját legtöbbször Zsdanov elvtárs képviselte. A Zvezda és a Leningrád cimű folyóiratokról tartott előadói beszédében élesen bírálta azokat az írókat, akik az eszmenélküliség, az apoliticizmus mocsarába kerültek. Felszólalása a szovjet zenei szakemberek tanácskozásán a formalista és kozmopolita zenei Irányzatok ellen harcolva utat mutatott nemcsak a szovjet zenei életnek, hanem a világ minden haladó zeneszerzőjének. Mire tanítanak Zsdanov elvtársnak az irodalom és művészet munkásai számára adott útmutatásai? Arra, hogy a főkérdés az irodalom és művészet számára az: hogyan Három éve épül a kujbisevi ví: TTárom éve, 1950- au. " gusztus 21,én, a szövet kormány határozatot hozott a ''Vág leg nagyobb vízierőm.üve — a kujbisevi vizierömü fel. építéséről. A kujbisevi vizierő. müvet 1955-ben helyezik majd üzembe teljes kapa vitással. A víz'e-ömű a Szovjetunió népgazdaságának évenként 10 mii. liárd kilowatt olcsó elek. tromosencrgiál 1ug szolgáltatni. A vízierőmüvek éj-ílésének történe'ében még soha nem fordult elő, hogy iljUfn hatalmas mé. reiü ipílkczht, ilyen rövid idő alatt hozzanak leire. Elég, ha vsak egy számot említünk ahhoz, hogy némi-fog ilmuvk legyen nz építkezés nagyr-ágárót. Az ép i ö vízi. erőmű területéről 150 millió köbméter főidet kell kiemelni Már három éve folyik ut építkezés. A -íziero, mű teljes üzem behelyezéséig még k't év van hátra. A hatalma* gépek és ginszerkezetek munkájának üt ima és minősége, a munkások, mérnökök és vezetők jó munkája, s az újítómozgalom a biztosítékai annak, hogy a kujbisevi vízicrónű, a szovjet kormány határozat" értelmében határidőre elkészül és újabb te. rületeket lát H villany, erővel. AT a már felcpiiHek a hatalmas épületekA szokoli hegyekről elénk tárul a Volga bulpartján folyó hatalmas építkezés látképe. A hajózható csatorna partján állunk, óriási villany szivó. kotrógépek működnek itt. — Amikor a Volga útját — mondja a mérnök — elzárja a kujbisevi vízierömü gátja, a víz magassága a víztárolóban, amelyei az építők Zsiguli tengernek nevez, tek el. 25 méterre fog emelkedni. A víztárolót két 40 >p fogja közre. Miutdn a Vo'yán lefelé haladó moloroshnjók átmentek az alsó zsilip ka. púján, egy ő kilométeres ulat tesznek meg a hu, Iózhafó csatornán és újbál a Volgán frityti/fák útjukat.,. — Hamarosan megkezdjük a csa'orv.a partjának fásítását és parkirozását — folyrilja o mérnök. — Bár a hátra lévő két év már nem sok idő, a határidő napjára mégis elkészülünk. Gavrila Pelrov, az alsó zsilip építésvezetője is bekapcsolódik a beszélgetésbe : — Az óv végért az alsó zsilipnél befejezzük a főbb munkálatokat. Jö, vöre pedfg már csak a befejező munkákon dob gótunk. /l/f agasgn emelkednek * a levegőbe a portáldaruk fémkarjai, amelyek a cemenltii elegeket szállítják a gyárból az építkezés színhelyére. .4 Volga jobbpartján a vízierömü épülete előtt alapárok építése folyik. Az exkavátorkeze\ö'; már 'öbb, mint 40 mi-eres ár kot ástak. Iván Jermolenko, Vlagytlen Mjaesev és Nyilcobij Boro. gyin brigádja\ érték el a legnagyobb c; é lményt. Már főbb, mint 6 millió köbméter földet emeltek ki az árokból. .4; exkavd torok napi lermcíókenyséierőmű ge eléri a 25—28 ezer köbmétert. A dolgozók mindent megtesznek an nak érdekében, hogy a betonozók minél nagyobb területen rakhasíák le a cementet. Ezévben a kujbisevi vízierömü építkezésén teljesen befejezik a ldsegí'tő vállalatok fúipíUUét A mult évben például több, mint százezer négy. zctmé'ter lakó'eiilctct adtak üt a do gozókngk. Vi klub, könyvtár, áruház és fodrászüzlet nyílt. Eredményesen '.'üködül a vízépítészeti Itchnlkum esti tagozata is, ihol száz ós szóíz építőmunka* a termelőmunka félbehagyása nélkül növeli tu. clását. Már sokan szerez, tek diplomát. Jevgcnyij Kamajev, aki nemrég még evkavátorkezdő volt. ma már egy fontos rósz. leg vezetője. Az épVők le'.kvs munkájukat abban -a biztos tudatban végzik, hogy 1955-ben a kujbisevi vízierömü üzembe hely ezé. sével a kommunizmus építésének újabb győzet, mét ünneplik. Alekszej Szlyepunov segíti a haladó erők világméretek* ben folyó harcát a reakció ellem Ez mindenekelőtt a magasfokú eszmeiség és a pártosság követelményét jelenti az írók és művészek munkái iránt. De Jelenti egyben a magas művészi színvonal követelményét Is, hiszen lehetetlen a haladás, a béke, a szocializmus ügyét másképpen szolgálni, mint összefoiTva a néppel, a nép számára érthető nyelven, magasrendű művészi formában alkotva meg a regényeket és verseket, a festményeket és operákat, Zsdanov elvtárs ideológiai munkássága kiterjedt a tudomány területére is. A szovjet filozófia-történeti tankönyvről szóló vitában rámutatott arra, hogy a marxizmus keletkezése forradalmi változást Jelentett a filozófia történetében, hogy Marx és Engels, — bár minden értékeset felhasználtak a mult századok filozófiai rendszereiből —• a régi, a néptől idegen filozófiai iskolákkal ellentétben gyökeresen újat hoztak létre. Olyan filoeófiát —a dialektikus materializmust —• mely az összes tudományágak területén a kutatás egyetlen helyes módszere, s *fegyver a kapitalista elnyomás alóli felszabadulásukért küzdő proletártömegek kezében.* Zsdanov elvtárs példája és tanítása nemcsak a kultúra és tudomány munkásainak, hanem minden dolgozónak szól. Valamenynyiünket lelkesedéssel és büszkeséggel tölt eJ az, amit a szovjet íróknak mondott: »Ma már nem azok vagyunk, akik tegnap voltunk és holnap már nem azok leszünk, akik ma vagyunk* A művészet és filozófia kérdéseiről címmel jelent meg magyar nyelven az a kötet, mely öszszegyüjti Zsdanov elvtárs ideológiai tárgyú műveit. A magyar értelmiség legjava innen ismerte meg és tanulta meg szeretni és tisztelni a nagy szovjet hazafit, aki hatalmas tárgyi ismeretek birtokában, meggyőzéssel, igaz barátjukként adott Irányító tanácsokat íróknak, művészeknek, filozófusoknak. A mi értelmiségünk, a magyar írók, művészek, filozófusok és a tudomány munkásai joggal érzik, hogy Zsdanov elvtárs útmutatásai nekik is szólnak. Es tanulnak tőle, többek között lángoló hazafiságot is, a nemzeti kultúra alapos ismeretét és szeretetét. Zsdanov elvtárs tevékeny résztvevője és Jelentős vezetője volt a nemzetközi munkásmozgalomnak. 1/ ilenc Kommunista Párt varsói értekezletén, a Komlnform (Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája) megalakulásakor 1947-ben — ő képviselte Malenkov elvtárssal együtt a Szovjetunió Kommunista Pártját, »A nemzetközi helyzetről* tartott beszámolója nemcsak a kommunista pártok számára mutatott irányt hosszú időre, hanem bíztatást és lelkesítést adott a világ minden dolgozója számára. Igaz ügyünk győzelmébe vetett hitet sugároznak akkor mondott, azóta sokszorosan beigazolódott szavai: ,,A világ népei nem akarnak háborút és a béke pártján álló erők annyira jelentősek és hatalmasak, hogy ha ezek az erők a béke védelmében szilárdan és keményen állanak, ha állhatatosságot tanúsítanak, akkor a támadó tervei teljes csődbe kerülnek.* ' Keserű Bálint a marxizmus-leninizmus tanszék tanársegéde Magyarországon először Csongrád megyében vetítik a fitniútságot A Csongrádmegyei Moziüzemi Vállalat új kezdeményezéssel lepi meg a községek dolgozóit. Magyarországon először megyénkben vetítik rendszeresen az ingyenes filmújsáfiot. A íilmújságot egyszer egy héten vetftik a keskenyfilmet vetítő mozikban, ahol a községek dolgozói különféle híradó filmeken keresztül megismerkedhetnek a legújabb bel- és külpolitikai eseményekkel. A filmújságot először Hugusztus 18-án mutatták be megyénk 16 községében. Teheránban folytatódnak a letarióz áfások Teherán (MTI). Az „AFP" tehe_ róni jelentósé'tól kitűnik, hogy Irén fővárosában folytatódnak a lelar. lóztatások. A jelentés szerint a rendőrség augusztus 28-rR virradóra letartóztatta az iráni néppárt 25 tagját.