Délmagyarország, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-24 / 172. szám

PÉNTEK, 1953. JULIUS 24. T tm As Országos liéketanács ütése Az Országos Békctanács csütörtökön délelőtt kibővített ülést tartott a parlamentben. Az ülésen megjelent Andics Erzsébet Kossuth-díjas akadémikus, az Országos Béketanács elnöke, Lukács György Kossuth-díjas akadémikus cs Péter János református püspök, a Béke Világtanács tagjai, Mihályfi Ernő és Nánási László, az Országos Béketanács alelnökei, Benke Valéria, az Országos Béketanács titkára. Résztvett az ülésen Kristóf István, a SZOT elnöke, a Magyar Dolgozók Pártja politikai bizottságának tagja, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Szabó István altábornagy, Petrák Lajos, a DISZ Központi Vezetőségének titkára, Vass Istvánné, az MNDSZ főtitkára, Vető Lajos és Dezsérl László evangélikus püspökök, valamint a művészeti élet számos kiválósága, sztahénovisták, élenjáró dolgozók. Az Országos Béketanócs vendégeként résztvett az ülésen Armando Carvajal chilei békeharcos, karmester és felesége, Blanca Hauser operaénekesnő. Az ülést Péter János református püspök, a Béke Világtanács tagja nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy az ülés feladata a Béke-Világtanács budapesti ülése utáni feladatok megbeszélése. A megnyitó után Andics Erzsébet Kossuth-díjas akadémikus, az Országos Béketanács elnöke számolt be a Béke-Világtanács budapesti üléséről és a magyar békemozgalom feladatairól. «— A világbékemozgalom rövid pár esztendő alatt nagy erőfeszítések eredményeképpen hatalommá vált — mondotta Andics Erzsébet —, olyan hatalommá, amellyel számolnia kell barátnők és ellenségnek, olyan hatalommá, amely döntően tudja befolyásolni a világpolitika alakulását. Ezt szögezte les ezt demonstrálta a Béke-Világtanács budapesti ülése. Andics Erzsébet köszönetet mondott mindazoknak, akik Jó munkájukkal hozzájárultak a budapesti ülésszak sikeréhez, majd a továbbiakban a Béke-Vllágtanács ülésének nemzetközi visszhangjával foglalkozott. A békemozgalom erősödését, növekedését mutatják a IV. Világitjúságl Találkozó előkészületei is. — A magyar békeharcosok kötelessége mindent megtenni annak érdekében, hogy a nemzetközi békemozgnlomnak ez az újabb hatalmas megnyilvánulása a testvéri román nép fővárosában minél eredményesebb, minél nagyobb legyen — állapította meg Andics Erzsébet. A továbbiakban ajtóké ellenségeinek újabb mesterkedéseivel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a békemozgalom nagy eredményeinek nem szabad elkápráztatnia a békcharcosokat, nem szabad clfclednlök, hogy az ellenség nem alszik, nem (ette le a fegyvert. Nem volt véletlen, hogy éppen a Béke-Világtanács ülésének Idején rendezték meg elvetemedett provokációikat: a délkorcal kormány aljas támadását a fegyverszünet megkötése ellen, a berlini fasiszta provokációt, a Rosenberg-házaspár kivégzését. Ezek a módszerek senkit nem győznek meg arról, hogy az Egyesült Államok kormánykörei békét akarnak — mondotta Andics Erzsébet. — Csak ellenkező hatásuk lehet: még teljesebbé teszik az Egyesült Államok vezető köreinek már most is tapasztalható nemzetközi elszigetelődését. Andics Erzsébet hangsúlyozta, hogy a népek saját tapasztalataikból tanulják meg Igazán, kl akarja valóban a békét, ki harcol a béke megszilárdításáért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért. A Szovjetunió az utóbbi Időben egész sor nagyjelentőségű nemzetközi kezdeményezéssel tett tanúbizonyságot őszinte békeakaratáról s a népek szerte a világon örömmel fogadták ezeket a kezdeményező lépéseket, amelyek valamennyi nép alapvető érdekelt szolgálják. A népek biztonságának ügyét szolgálta a nemzetközi imperializmus, a háborús körök ügynökének, Berijának leleplezése is. Mindezeknek az erőfeszítéseknek eredményeképpen még nagyobbra nő mindenütt a békemozgalom — hangsúlyozta Andics Erzsébet. — Ezt tapasztaljuk mi, magyar békeharcosok is országunkban. Mindent megteszünk, hogy a békemozgalmat hazánkban még jobban fellendítsük. Ebben a küzdelemben hatalmas segítséget kaptunk pártunk és kormányunk bölcs intézkedéseivel. Pártunk és kormányunk politikája a béke politikája, mert országunkat, a béke országát, a béke világfrontjának fontos szakaszát még erősebbé, még rendíthetetlenebbé teszi. Andics Erzsébet befejezésül hangoztatta, hogy a magyar békeharcosokra a párt és a kormány új intézkedései fokozott feladatokat rónak, különösen a felvilágosító munka terén. Tömörüljünk még elszántabban a béke ügye, a Béke-Világtanács mögé! Támogassuk még jobban pártunkat és kormányunkat! Dolgozzunk még jobban, legyünk még jobb katonái a béke ügyének, amelyről ma jobban tudjuk, mint tegnap és holnap többen tudják majd, mint ma, hegy legyőzhetetlen! — fejezte be Andics Erzsébet beszédét, amelyet a jelenlévők hoszszantartó, nagy tapssal fogadtak. Több felszólalás után Péter János református püspök mondott elnöki zárszót. Hangoztatta, hogy a felszólalók valamennyien magukévá tették a Béke-Világtanács felhívását, mert magáévá tette ezt a felhívást egész dolgozó népünk. Az Országos Béketanács ülésének különös jelentőséget adott, hogy a Béke-Világtanács budapesti ülése után, pártunk és kormányunk új, a dolgozó nép javát az eddigieknél még fokozottabban szolgáló intézkedéseinek megjelenése után zajlott le. Éppen ezért fontos, hogy a magyar békeharcosok fokozzák tevékenységüket. Ahhoz, hogy a dolgozó nép valóban jól tudjon élni azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a párt és a kormány új intézkedéseiben kapott s hogy mindebből népünk Számára egyre több jó származzék, járuljon hozzá a mi személyes munkánk és békebizottságaink tevékenysége is — mondotta befejezésül Péter János. Megem'ékezés N, G. Csernyisevszkijrőf Szülelése 125. évfordulója alkalmából A XIX. SZÁZADI orosz Irodalom felszólította a népet, hogy vívja ki V. Sz. Szemioiiov, a Szovjetunió németországi főbiztosának Eevele Conant amerikai főbiztoshoz Bettin (TASZSZ). V. Sz. Szem-1 tásokban, fosztogatásokban jonov nagykövet, a Szovjetunió né- | egyéb garázdálkodásokban, metországi főbiztosa levelet intézett Conant amerikai főbiztoshoz, amely, ben a többi között ez áll: Nyugat.Berlinben — a ketetberUni határövezet közelében — az utóbbi napokban az amerikai meg. szálló hatóságok élelmiszerek áru. sitásának ürügyével különleges központokat állítottak fel, ahol fa6iszta ügynökök tevékenykednek. Miután ez ellen Nyugat.Berlin munkanél. küH lakossága, továbbá Kelet-Berlin lakói is tömegesen tiltakoztak, az árusítást kénytelenek voltak beszüntetni. A sajtóközleményekből azonban ismeretessé vált, hogy Nyugat-Berlinben ezldőszerint elő. készületek folynak hasonló központok egyéb helyeken való felállítására Az amerikai hatóságoknak ez az eljárása nem tekinthető egyébnek, mint az arra irányuló kísérletek folytatásának, hogy provokációs cé. lókra használják fel azokat n fasiszta bérenceket és alvilági ele. meket, akik tevékenyen részt vettek a június 17-i keletberlini gyujtogaA francia nemzetgyűlés elfogadta a reakciós alkotmány módosítást Párizs (MTI) A francia nemzetgyűlés csütörtökön reggel 463 szavazattal 127 ellenében elfogadta a reakciós alkotmánymódosítást. A nemzetgyűlés a kommunista képviselők mentelmi ügyében további 30 nap haladékot adott a mentelmi bizottságnak a kérdés megvitatására. Figyelmet érdemel az a körül, mény, hogy az amerikai hatóságok mindezeket a kísérteteket akkor hajtják végre, amikor Nyugat. Németországban ég Nyugat-Berlin, ben millió és millió ember éhezik. Mindez azt bizonyltja, hogy az amerikai megszálló hatóságok Ber. Ihnben az utóbbi időben olyan rend. szabályokhoz folyamodnak, amelyek nem egyeztethetők össze a társadalmi rend fenntartásának elemi követelményeivel. Midőn felhívom figyelmét fentiekre, nyomatékosan kérem, hogy az említett törvénytelen és kétségtelenül megengedhetetlen eljárások beszüntetése iránt ha. ladóktalanui intézkedjék." A július 14-i gyilkos rendőri sorfűz áldozatainak temetése Párizs (MTI) Párizs népe szerdán sokezres tömegben vett búcsút a július 14-1 gyilkos rendűri gortűz 6 algíri és egy francia munkásáldozatától. A kora délelőtti óráktól 15 óráig, a temetés időpontjáig Párizs népe a francia fémipari munkások székházában felállított ravatalokhoz járult, hogy lerójja utolsó tiszteletét a francia munkásosztály és a francia nép hősi halottal előtt. A koporsókat szinte elborították a koszorúk százai. A nér.*. tiszteletadás ünnepélyességét megzavarta a rendőrség durva és a legnagyobb felháborodást keltő beavatkozása. A felvonulás rendjének "biztosítására* nagy számban kivezényelt rendőség parancsnoka felsőbb utasításra hivatkozva, azzal a követeléssel állt elő, hogy a temetést intéző bizottság távolítsa el a hat algirl halott koporsóját borító zöld-febér algíri lobogót. A bizottság — hogy ne adjon ürügyet a további provokációkra — eltávolította a nemzeti lobogókat. egyúttal azonban levette a Maurice Lurot, a francia nemzetiségű halott koporsóját borító trikolórt is, ezáltal is tanúságot téve arról, hogy az áldozatok, a francia és algiri munkásosztály fiai, életükben és halálukban ls együvé tartoznak. A gyászolók sorában megjelentek az ipari üzemek dolgozóinak népes külöttségei, valamint a francia közélet képviselői. Jelen volt Petit tábornok, a szenátus haladópárti tagja. Emánuel D'Astler, De La Vigerie, haladó képviselő, Gaston Monmousseau, a CGT titkára, Jeannette Vermeersch és Marcel Paul elvtársak, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának tagjai, Alice Le Léap, a CGT bebörtönzött főtitkárának felesége, és sekaa rpá*1"^ Jlöuid Uütp&íitilcai UiuU A helyzet a Szuezi csatorna övezetében^ Párizs (TASZSZ). Kairói jelentés szerint Szalah Szalem egyiptomi propagandaügyi miniszter kijeten. tett®, hogy a Szuezi csatornaövezetben a helyzet ismét normális és az angol csapatok által július 13.án bevezetett közlekedés/korlátozó intézkedéseket tejesen megszüntették. Amerikai gazdáinak parancsát teljesítve n Laniel.kormány máris megkezdte n washingtoni utasítások végrehajtását. Párlzs (MTI). A francia kormány szerdai folytatólagos minisztertanácsán foglalkozott az Indokfnai ka. tonni és gazdasági helyzettel és úgy döntött, hogy 1'égihícLjellegű állandó és folyamatos összeköttetést állít fai a Franciaország és Indokína kö. zött a csapatszállítások meggyorsítására Egy másik döntése arra irá. nyul.hogy fokozza ,,önkéntesek" to. borzását «z, indokína: francia expe. dlciós hadsereg számára, addig is nz anyaországban rendes katonai szolgálatukat teljesítő egységek állo. mányából fog további erősítéseket küldeni Ind:k'nába A szicíliai kónbányá'jzok harca eredménnyel járt. Róma (MTI). Az a 200 bányász, aki a szicíliai Agrigento-megyében lévő Ciiavolotta kén-bányában 8 na. pon át megszállva tartotta a tár. nákat, feljött a bánya mélyéből. A bánya megszállására azért került sor, mert a bányatulajdonosok be akarták zámi a bányát, A munká. sok harcának eredményéként a bányatulajdonosok a bányászok mun. kalchetóaégónek biztosításáról tárgyalásokat kezdenek. ~ fejlődését, tartalmi-formai gazdago. dását, s ezáltal az elmaradt társadalmi.politikai helyzet elleni har. cot, az új, emberibb világ megteremtését hatásosan mozdították elő a forradalmi demokrata írók: Bjehnszkij, Gercen, Csernyisevszkij és Dobroljubov. Valamennyiüknek nagy szerepo volt a művészi ízlés neveié, seben, az irodalmi közvélemény irá. nyitásában, a forradalmi demokratikus gondolatok propagálásában és általában a feudalizmus elieni harcban. Közülük is igen tanúságos a Cserny!sűvszkijra való kezés. Ennek a ritka tehetségű, bá. mulatos műveltségű írónak a pályája félreérthetetlenül mutatja azt a szörnyű üldöztetést és embertelen hajszát, amely a forradalomelőtti Oroszországban minden haladó gondolatnak és tiszta szándéknak osz. tályrésze volt CSERNYISEVSZKIJ 1828 július 24.én született Szaratovban, papi családból. Apja, modem gondolkozású, sok világi könnywcl rendelkező, művelt ember volt, 9 így a fiatal Csernyisevsakij szellemi ér. deklődése is igen korán, csodálatra, méitóan kibontakozott. Már 16 éves korában tudott latinul, görögül, franciául, németül, angolul, de ezenkívül volt némi tájékozottsága u héber, tatár, perzsa 'és longyel nyelvekben is. Iskolai pályáját papi szemináriumban kezdte, majd annak elvégzése után a pétervári egye. temre iratkozott. Az ottani reakciós szellemű tanítás azonban nem elé. gítotte ki, ezért önművelés útján simerkedett meg Hegel, Feuerbacb és az utópista szocialisták műveivelGondolkozása így jutott el a filozófiai materializmus színvonalára, 6 Lenin szerint csupán az orosz étet elmaradottsága miatt nem emelkedhetett fel Marx és Engels dialektikus materializmusáig. RÖVID IDEIG szülővárosa gimnáziumának volt moderngondolko. zású, nagyhatású tanára, majd 1855.tői kezdve a „Kortárs" című folyóirat, politikai és kritikai rovatát vezette? Ezen keresztül megszervezte azokat a forradalmi erő. ket, amelyek készek az önkényurn. lom elleni önfeláldozó harca. ö lett a forradalmi demokrácia vezére, a kormány és a reakció leg. veszedelmesebb ellensége. Az újság. Írói munkát Illegális forradalmi to. viékenységgel kötötte össze. Szenvedélyeshangú cikkeket itt az 1861parasztreform ellem, B nyíltan es szabadságát. Igaz, hogy Csernyi, sevszkij a régi feudális paraszt, közösségen át képzelte a szocializmushoz vezető útat, vagyis utópista szocialista volt. de ugyanakkor nagy érdeme, hogy terjesztette a régi hatalom megdöntésére irányuló esz. mét. Bátor harca miatt a cári kor. mány teljes vagyonelkobzásra és T évi szibériai kényszermunkára ítélte, sőt annak kitöltése után Börtönbe is vetették. A sok szenvedés azonban nem törte meg forradalmi hitét. 1889.ben bekövetkezett halá. iáig több szépirodalmi művet és sok értékes tanulmányt írt. MA IS HELYTÁLLÓAK azok aZ észtét iikai megállapításai, liogy a művészet nemcsak a szépséget öleli fel, hanem ábrázolja mindazt, arai a valóságban érdekli az embert: a művészet legfőbb célja az élet tol. mácsolása. Ezek a megállapítások igazolják, hogy Csernyisevszkij nem az öncélú művészet híve, hanem az igazi művészettől ő étetfor. máló szerepet vár. Szépirodalmi művei közül magasan kirmekedik a „Mit tegyünk? című regénye Legfeltűnőbb sajátsága, hogy benne a szerző a jövő társadalom építőit, az újtípusú embereket eteveptti meg. E regény szereplői nemcsak elmélkedj nek az eljövendő szocialista társadalomról, hanem tervszerűcin mun. kalikódnak is annak megvalósításáért. Meglepő az a jövőbelátás, mely. nek segítségével Csernyisevszkij ezt az új társadalmat ábrázolja: a jövő embere gépdk segítségével hatalma alá hajtja a földet és átalakítja a természetet. A munka örömteljeseé válik, a szellemi és fizikai munka közti különbség eltűnik: a pusztaságokat termőfölddé változtatják, a szikláikon vizeket létesítenek ée csatornákat ásnak. A szocializmus Oroszország után az egész világon diadalmaskodni fog, mihelyt eltün. nek m népek közé emelt mesterséges válaszfalak. A címben felvetett kérdésre, a főszereplők ábrázolása útján azt a választ adja, hogy ké. szítsüik elő a forradalmat és küzd. jün/k az élet forradalmi átalakításáért, A FÖMONDANIVALÓ ilyen vi. Iág03 megfogalmazása eredményezte azt, hogy a regényt az elnyomott osztályok évtizedeken át az élet könyvéül fogadták el s egész nemzedékek nevelkedtek rajta. Jelentő, ségét azonban még napjainkban sem vesztette el. Sipka Sándor A De Gasperi-kormány bemutatkozása A.cidie de Gasperi mintegy ötven főnyi miniszterekből, államtilká. rokból és magasrangú minisztériumi tisztviselőkből álló gárdájának kíséretében kedden délután bemu. tatkozott a képvise.őházban, majd a szenátusban is és elmondta pro. gramm.iyilatkozatát. Beszédét azzal kezdte, hogy megfenyegette a képviselőket és már jóelőre kilátásba helyezte: feloszlatja a képviselőházat, ha nem szavaznak neki bizal. mat. Kijelentette, hogy a parlament működése elé nehézségek tornyosul, nak, mert nem sikerült érvényre juttatni a csaló választójogi tör. vényt. Ezután igyekezet! elkenni azokat a változásokat, amelyek a csaló tőrvény kudarca miatt követ, keztek be. De Gasperi a továbbiakban gazdasági prob.émákról beszélt. Kije. lentette, hogy a legégetőbb a mun. kanélkütisiég kérdése, de ezt Igen nehéz megoldani, mivel a terme, lés fokozása ugyancsak nehezen ér. hető el. Vagyis: De Gasperi nyíltan beismerte, hogy választási ígéreteik ellenére a kereszténydemo. kraták semmit sem tesznek nz ország egyik legégetőbb kérdésének megoldására. Hasonlóképpen nyilat, kozott De Gasperi a földreformról i». Ezzel szemben bejelentett egy törvényt, amely kedvezményeket ad nz olyan nngyb'rtokosoknak, akik „kezdeményező szellemről'' tesznek tn.iúságot. Ezután még art mondotta, hogy „techrikal okokból" nem tud előterjeszteni semmiféle építési programmot, majd beje-en. tette, hogy újabb adókat veinek majd ki. De Gasperi foglalkozott külpolitikai kérdésekkel is. Mindenekelőtt hangoztaita, hogy továbbra is kitart az atlanti szerződés mellett. Ezek. után sujná.kozással emlékezett meg az Atlanti Szövetség államai kö. zötti ellentétekről. De Gasperi beszéde végén felső, roltn azokat a törvényjavaslatokat, amelyeket az új kormány a parlament elé kíván terjeszteni. Ezek között megemlítette a szakszerveze. tek é» a sztrájkjog elleni törvény, javaslatot, egy o'yan indítványt, amely a házbérekro és a kilakolta, tásra vonatkozik, továbbá a büntetőtörvénykönyv olyan módostfását amely lehetővé tenné a kormány számára, hogy erőteljesebben lép. jen fel az ellenzékkel szemben. De Gasperi végezetül olyasfajta „szilárd és határozott rendőri politi. kát" jelentett be. mint amilyen Scelba beüigyminisztersége idejéből ismeretes. E programmnyilatkoznt hallatára télies mértékben csalódhattak azok, •— ha voltak még olyanok —, akik nzt várták hogy a vén klerikális vezér valami újat >s fog mondani. De Gasperi semmi konkrét tervet nem Ismertetett orra vonatknrrt'ns?, mit akar tenni n kormány Olasz, orszáír égető kérdéseinek' mielőbbi megoldására Készülődés a VIT-re TIRANA Az albán Ifjúságot száztagú küldöttség képviseli a VIT-en. A delegáció dokumentumkiállításon mutatja be az albán ifjúság életét. BRÜSSZEL Belgium ifjúsága tevékenyen készülődik a Világifjúsági Találkozóra. Amint a "Drapeau Rouge* jelenti, ebben az évben a belga ifjúságnak OSLO Norvégiából több mint 600-an utaznak a VIT-re. A norvég bank, hogy megnehezítse a VIT-cn való részvételt, nem bocsát elegendő mennyiségű valutát a norvég küldöttek rendelkezésére. RANGÚN A legutóbbi burmai országos ifjúsági értekezleten határozatot hez_ lak a IV. Világifjúsági Találkozó *_,.„ - . . '.Iburmai előkészületeinek megszer. tala^"n vezésére. Az értekezleten megváküldöttségé nagyobb létszámú lesz, lasztották a burmai VIT-küldötL mipí r berliaé találkozói) volt, A ' isg tagjai^