Délmagyarország, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-24 / 172. szám

" PÉLTTE^. 1953. JULIUS 24. 3 Kimondhatatlanul örülök, hogy egyetemen tanulhatok tovább Felvételi vizsgák a bölcsészkaron Ma már egyetemi hallgatóink nagy százalékát a munkásosztály cs a dolgozó parasztság fiai alkot­ják. A dolgozó nép gyermekei előtt megnyíltak az egyetemek kapui, le­hetőség nyílik minden arra érde­mes munkás, paraszt és haladó ér­telmiségi fiúnak és leánynak, hogy tanuljon, hasznára váljék népének, hazájának. A Szegedi Tudományegyetem böl­qsészkarán már hetek óta folynak Si felvételi vizsgák. A tanulmányi "osztály előcsarnokában jókedvű, izgatott fiatalok beszélgetnek. Az ország különböző részéről utaztak Szegedre,, hogy felvételi vizsgát te­hessenek. A székeket körbe rakos­gatják és így folyik a beszélgetés, ismerkedés. Eddig még soha nem látták egymást, de azért hamarosan megbarátkoznak. hiszen van közös problémájuk, amely közelebb hozza őket egy­máshoz. Ott van a fiatalok között Nyem­csok Mihály munkás, Mucsi Erzsé­bet dolgozó parasztszármazású fiatal. Mucsi Erzsébet eleven te­kintetű, pirosarcú lány. Amikor a jövőt illető terveiről beszél, szinte lángol a büszkeségtől a szeme: — Mindig nagyon szerettem ta­nulni. Az volt a vágyam, hogy a magyar irodalommal és nyelvé­szettel mélyrehatóan foglalkbzhas­sam. Szüleim csak annyit tanultak az iskolában, amennyire a nevük leírásához szükség volt. mert a mult rendszer az egyszerű embe­reknek nem adott többet. Nekem már megvan a lehetőségem a tanu­lásra. Nagyon boldog vagyok, hogy tanulhatok és azop, igyekszem, hogy jó tanuló legyelg — mondja szinte egy lélekzettel Mucsi Erzsébet. Ez­után még hosszadalmasan beszél nagy lelkesedéssel arról, hogy mi­lyen tervei vannak még az egye­temi évek után. A tanulást akkor sem hagyja abba, mert hiszen az életben sokmindent meg kell még ismernie, hogy meg tudja állni a helyét új társadalmunkban. Nyemcsok Mihály történelem­szakra jelentkezik. — Az ókorral szeretnék mélyre­hatóbban foglalkozni — mondja csillogó szemmel. — Mindig na­gyon érdekelt u népek történelme. És most kimondhatatlan öröm tölt el, hogy az egyetemre jöhetek ta­nulni. Juhász Antal szintén történész szeretne lenni. Az elmúlt évi Rá­kosi tanulmányi versenyen a II. dí­jat nyerte el. Édesapja gyárban dolgozik, ő meg az egyetemen ta­nul majd, hogy utána komoly ku­tatásokat végezzen. Közben, amíg a fiatalok beszél­getnek, kinyílik az ajtó s Mucsi Erzsébetet szólítják. Ö kissé meg­illetődötten lép be a terembe, ele­inte félénk, de hamarosan vissza­tér bátorsága, mert az asztalok mö­gül barátságos, mosolygó szemmel tekintenek rá a felvételi bizottság tagjai, Halász Előd elvtárs, egyetemi tanár, Ka­rácsonyi Béla elvtárs, egyetemi ta­nár, Pénzes István elvtárs, a ta­nulmányi osztály részéről és Kő­hegyi Erzsébet Rákosi ösztöndíjas egyetemi hallgató, a DISZ részérő). Nem is vizsga ez, annál sokkal több: baráji beszélgetés. Halász elvtárs irodalmi és nyelvészeti tá­jékozottsága iránt érdeklőik, Ka­rácsonyi elvtárs a történelemről be­szélget el Mucsi Erzsébettel, majd Kőhegyi elvtársnő veszi át a szót. Végül Mucsi Erzsébet — bár az eredményt még nem tudja —, úgy érzi, nem jött hiába Szegedre, mo­solyogva búcsúzik el a bizottság tagjaitól. Hasonló jó hangulatban távozik el Juhász Antal és Nyem­csok Mihály is. A bizottság tagjai elvtórsias módon beszélgetnek a jövendő hallgatókkal s ez meg­könnyíti az első pillanatokban kissé félszegen, darabosan mozgó diákok szereplését is. A vizsgáztatás befejezésével a bi­zottság tagjai hosszan elbeszélget­nek, vitatkoznak egy-egy diák fel­vételén. Nem könnyű munka ez, felelősségteljes, hiszen akiket fel­vesznek, azok fogják majd a jövő középiskolásait tanítani. — Fő célunk az — mondja Ha­lász Előd elvtárs, a felvételi bi­zottság elnöke —, hogy minőségi­leg is javítsuk, emeljük az egyetemi tudományos oktatás színvonalát. Ennek érdekében a hallgatókkal szemben nagyobb igényekkel lrell fellépni. A pártunk által meghatározott kultúrprogrammot szem előtt tart­va, Javul felsőoktatásunk és mind­inkább afelé törekszünk, hogy mi­nél előbb elérjük — a Szovjetunió nyomdokain haladva — azt a szín­vonalát, amelyet a Szovjetunió a felsőoktatás terén már elért. Üj, szocialista hazánknak szaporodnak ifjú, tudós növendékei. Ez biztosí­téka annak, hogy a tudomány és az ország építése nagy eredménye­ket fog eléspi új, kialakuló értel­miségünk munkája nyomán. Bőséges választék, növekvő forgalom az iparcikkekben a csongrádmegyei földmüvesszövetkezeti boltokban ^.Jelentősen növelni kell a föld. T/i ű vesszővel ke ze tak áruellátását, a /parasztság Ízléseinek és igényeinek megfelelő választékban és minőség, 'ben" — mondotta Nagy Imre elv. *árs az új gazdasági rendszabályo­kat ismertető beszédében, Csongrád megye Földművesszövetkezeteinek dolgozói is hozzákezdtek már a fel. actat mielőbbi tökéletes megvalósí­tásához. Hőt éa fél millió forint értékbon növekedtek a keresett árucikkek 'Számtalanszor előfordult, hogy a Üolgozó parasztok által legkeráset. tebb cikkek hiányoztak a földmű, vesszövetkezeti boltokból. Szőregen például a féléid leltározásnál az igazgatósági tagok vették észre, hogy nincsen borotvapenge, cérna­féle raktáron. Röszbén a helytelen árurendelés miatt napokig nem le­hetett a föüzletben dohányt és pet­róleumot kapni. Számtalanszor olyan árut fogadtak el a földműves, szövetkezetek a nagykereskedelmi vállalatoktól, amelyekre a dolgozó parasztoknak egyáltalán nem volt szüksége. Most a megye földmüvesszövet. kezeti boltjai felülvizsgálták áru­készletüket s három és félmillió fo. rint 'értékben kicserélték az elfekvő cikkeket a jobban keresettekre. Ezenkívül négymillió forint új hi­tellel bővítették a raktárkészletet. Most már bőven válogathatnak a dolgozó parasztok a pamutárukban, a konfekcióruhákban, a cipőfélék­ben, háztartási eszközökben, mező. gazdasági szakárukban, kerékpár, motorkerékpár és más keresett cik. kekben. Július második 1t» napjában huszonnyolc ssásalékkal nfitt a ssegedi járás fSldműresssövetkeseti boltjaiban a forgalom A megyében már alig találni ;ira_ tatlan gabona földet- Egyre több dúskalászú kéve sorakozik a szérű­kön, már számos helyen több napja csépelnek. Egyre szaporodik a be. adási kötelezettségüket teljesítő dolgozó parasztok száma. Egyre több pénz kerül az erszényükbe és még több lesz a bevételük, ha majd szélesre tárul a szabad piac forgal. ma is. A gazdák többsége még nem csé­pelt el, még nem jövedelmezett az új termésből, de máris hatalmasan megnövekedett a falu dolgozóinak vásárló kedve. Nyugodtan elkölthe­tik tavalyról félretett, vagy a zöld­ségfélék árusításából befolyt pén­züket, hisz & gabona és kapások eladása annyit hoz majd, amennyire nem ls igen emlékeznek. Nem ritka több gabonát visznek haza. Ezért növekszik napról-napra a földműves, szövetkezeti boltok forgalma és nem egy helyen már húsz, huszonöt, sőt még több százalékkal túlhaladta jú­lius első napjainalt forgamát. A megye földművesszövetkezietei július első tíz napjában már Ötsizázezer fo. rlnttal többet bevételeztek, mint jú­nius hasonló időszakában. Most pe. pedig júlrna 10—20-ig az előző tíz naphoz viszonyítva egyedül a sze. gedl járás földművesszövetkezetei, nek több mint nyolcszázhúszezer fo­rinttal, huszonnyolc százalékkal nö­vekedett a forgalma. A megye három eiső, a beadásban a megyében az olyan község, ahol, élenjáró községet kétnapos szővet­tizenfcét.tisewhárom mázsa a búza. kezeti vásárral köszöntik a földmű­termés átlag*. Nem is egy olyan I vesszövetkezetek dolgozói- Egyen. termelőszövetkezeti család van, mint a gyálaiV-ti ,,Komszomol"-ban Kiss Mihályék, akik hatvan mázsánál is ként k'et-kétmiHió forint árukészlet tel mennek majd ki ezekbe a köz­ségekbe. Törődjenek többet az úttörők nyári foglalkoztatásával Az Ultörőházban június 21-én ünnepi tábornyitással vette kezde­tét a szegedi úttörők nyári tábo­rozása. Hét iskolában szervezték meg a csütörtöktől vasárnapig tartó foglalkoztatásokat, hogy ezzel is színesebbé tegyék a pajtások nyári pihenését és fenntartsák kapcsola­tukat az iskolával. Az újszegedi táborban egész héten van foglal­koztatás, mintegy 50 állandó részt­vevővel. A táborok élete reggel 8-kcr kezdődik, akkor érkeznek be a gyerekek és tart este 6-ig. Néha esténként tábortűzre gyűlnek ösz­sze a pajtások. Napközben —Igen kevés térítés ellenében — ebédet és uzsonnát kapnak. A táborokat pedagógusok és felsőosztályos taní­tóképzősök vezetik, összesen kö­rülbelül 400 gyermek vesz részt a nyári foglalkoztatásban. Napjaik játékkal, kirándulásokkal telnek. Nagyjelentőségű dolog a gyerme­kek és a szülők szempontjából is ez a táborozás. A pajtások számára elérhetővé tesz hasznos szórakozá­sokat, vetítéseket, szakköri foglal­kozást, kollektív kirándulást, tár­sasjátékot, amelyek a tanulók ér­telmi, erkölcsi és testi fejlődését szolgálják. A szülők válláról leve­szi az ellenőrzés gondját, meg­nyugtatásukra szolgál, hogy meg­felelő vezetéssel, jó ellátás mellett biztos helyen vannak gyermekeik. A gyakorlati kivitelezés azonban jó egynéhány hiányosságot mutat. Mindenekelőtt felmerülhet az a kérdés, hogy ilyen nagy városban, mint Szeged, miért csupán 400 gyerek nyári közös szórakozásét, munkáját tervezik meg. S ha már legalább ennyi számára sikerült biztosítani a táborozás feltételeit, miért nem marad ásandó a lét­szám? Miért nem akadályozta meg például a Merey-utcai ált'alános iskola, hogy íamilói lemorzsolód­janak? Jelenleg ebből az iskolából csak nyolc pajtás vesz részt a tá­borozásban. , Nem tökéletesek a táborozás feltételei. A foglalkoztatás nem eléggé változatos. Kevés a kirán­dulás, pedig az iskola megfelelő helyet nem tud nyújtani játékhoz, sporthoz. Hiányosság az is, hogy vasárnap a gyermekek nem kap­nak ebédet, a tanács nem tudja biztosítani azt, hogy vasárnap is elszállítsák több különböző helyre az ételt. Felvetették azt a tervet, hogy vasárnap egy helyen, az új­szegedi üdülőben ebédeljen vala­mennyi úttörő, így lehetségessé válna a vasárnapi étkeztetés is. Ez azonban eddig csak elgondolás maradt. A pénz megvan hozzá s még egy hónap van hátra a nyár­ból, helyes lenne megoldani a va­sárnapi efiéd kérdését, A táborozás szempontjából a legjobb s valóban igen kitűnő hely az újszegedi üdülő a Tiszaparton. Az épületben elég tágas helyisé­gek tálálhatók, van két tetőterra­sza, amely igen alkalmas lenne já­tékra, pihenésre, napozásra, van egy kisebb gyermekek számára megfelelő medencéje, zuhanya és udvara. Az udvar és a szomszédos kert között azonban jó félméteres a szintkülönbség s a kerítés hié­A jövő ierve z é s e nélkülözhetetlen oz agitációs Munkában Hétfőn egész nap csa­padékos idő volt- Kit­kundorozsma haláré' •< is jól megáztatta a föl. deícet. Másnap reggei szemerkélt még az eső, s a községben sok dol* gozó paraszt he sem fog­ta a lovát. — Úgysem lehet ma hordani, meg kár is lenne (Iáztál ni a gabonát, csak kicsirázn.a az osztagban — gondol. Iák többen, s otthon ma­radtak egy kicsit pihen­ni a fárasztó munka után. Tumi Ferenc héthol­das kommunista dolgozó paraszt, az egyes típusú Szabad Nép-Uzcs tagja azonban nem maradt ott" hon. Már kora hajnal­ban felrakta a lóvonta. tású és kézikapákat a kocsira, s feleségével és fiával a kukorica földre meni, hogy még jobban növeljék a gazdagnak ígérkező termést. Az ebédnél leültek a tábla szélén a hatal­mas, kétméteres kuko­riopszárak mellé, s be. szélgetfek: I " _ Nem volt. éppen rossz ez az eső, most meg, hogy az ekével meghúzatjuk, s megker pálgatjuk, sokáig tartja a nedvességet — mond­ja Turai Ferenc. Ha ed. dig harmincöt mázsával számoltunk, ezzel a ka­pálással máris úgy vehet­jük, hogy negyvenet ta. karitunk be egy holdról. Közben feláll, jó ma­gasra kinyújtja kezét, s kipróbálja, hull-e -már a virágpor a növény címe. réröl. — Holnap, ha befejez­zük szomszédunk búzá­jának a hordását, kijö­vünk, s megcsináljuk a pótbeporzásl. A téli szak­tanfolyamon úgy mond­ta a gépállomás agronó. musa, hogy három-négy mázsával is több terem­ha ezt jól elvégezzük. A két és fél holdnak csak a többi érméséből meg­hizlalhatjuk a két süldőt. Fia lelkesen hallgatja szavait s elhatározza, cl. készíti a tölcsért, s hol­nap már gyűjti is a vi­rágport a tábla különbö. zö részein. — Szórakozásból is el­végzem, non megy a nyári pihenésem rovásá­ra. Nagyon sok jó élel­miszer kell az ipari mun­kásoknak, több sertéshúsí jelent a pótbeporzás is. Salgótarjánban a tech­nikum menzáján majd. nem minden nap húst ettünk. Ugyanis idős Turai Ferencnek azt i* bizto­sítja népi demokráciánk, hogy tanárt nevelhessen fiából, aki nyolcszáz fo­rintos ösztöndíjjal ta­milt a műszaki tanár képző főiskolán és most már ő neveli, mint a salgótarjáni gépipari technikum gyakorló ta­nára. a jövő műszaki em. hereit. — Sose tudjuk mi. dolgozó parasztok eléggé viszonozni államunk szüntelen gondoskodását rólunk és gyermekcink­ről, — mondja idősebb Turai Ferenc. — Itt vCr, nz új kormányprogramm is: két és fél hold ltfiló­szosom jó fermést hozott, n búza megadja holdan­kint a tizenhárom má­zsát. A hét mázsa be­adáson, a jövőévi vető. magon kívül így Is meg lett volna az egész évi kenyérnek valő, pártunk azonban gondoskodott ró. la, hogy a szabadpiacra is több jusson, mert Hz százalékát elengedi a be. adásnak. Mivelhogy az egyik gabonatáblám fe. lén elvitte a termést a víz, ezután is jelentős kedvezményben részesü­lök. — Mire a hordás dan. d&rja elérkezett, elkészült a tükörsima aszfaltozott bekötőút is. Ezentúl két. szeratmyl gabonát be. hordhatunk ugyanannyi fognterővel. Turai Ferenc gondola taiba mélyed, majd igy folytatja. — Az őszre aztán még szorosabban összefogunk a tszcs ta­gokkal. Közös állaltenyé­szetet létesítünk, igény, bevesszük a gépállomás munkáját, műtrágyát használunk, hogy ezzel is elősegítsük az üj kor. mányprogramm megvaló­sulását. Közben kisütött a nap. Befejezték a negyedik kapálást. Szerdán már hordták a szomszéd bú­záját. nyos, gyenge, korhadt. Futkosni, labdázni a közelében nem is le­het, mert egy hirtelen lökés köny­nyen kidöntheti és balesetet okoz­hat. A medencében nincs víz, mert a vízvezeték nem jó, ugyanebből az okból kifolyólag nem használha­tók a WC-k sem. A terrasz hasz­nálhatatlan, mert a korlátja tönk* rement, a gyermekek fel sem me­hetnek, nehogy leessenek. Mind­ezen könnyű lenne segíteni, de az épületnek nincs gazdája. A városi tanácsnak két osztálya vitázik az épület miatt, de intézkedés nem történik. Az oktatási osztály nem rendelkezhet az épület fölött és nincs módja arra, hogy elfogadva a kendergyári elvtársak ajánlatát — akik felajánlották, hogy a kerí­tést rendbehozzák, csak anyagot biztosítsanak — téglát, vagy vasat utaljon ki. Szerintük az épület fe­lett a kommunális osztály rendel­kezik s akar is rendelkezni. A kommunális osztály adott is már rendelkezést a Vízműveknek a ve­zeték rendbehozatalára, a rendel* kezésükre álló keretből azonban ez nem futja. Arra a kérdésre, hogy kinek kellett volna igénylést benyújtani a telep teljes rendbe* hozatalára, az osztály nem tud vá­laszt adni. Mindenesetre lett volna rá mód, mert már a mult év óta el­határozott kérdés, hogy az üdülő* ben nyáron gyermekek lesznek. Abból az összegből azonban, ami mégis van, a. kerítést már rendbe lehetett volna hozatni. Kívánnivalót hagy hátra a tá­borok vezetése, pedagógiai szem­pontból, különösen az eszmei ne­velés szempontjából. Nincs bizto­sítva a vezetőpajtások önállósága eléggé, tevékenységük kimerül ab­ban, hogy a zászló fel- és levoná­sakor szerepelnek. A rajtanácsel­nök nem gazdája az úttörőcsoport­nak. Gyerekektől persze nem lehet ilyen területen jelentős munkát várni, az iskolaév alatt azonban a megfelelő pedagógus vezetése mel­lett a jelenleginél sokkal szebb tel­jesítményt mutattak. Az eszmei nevelés hiányosságát mutatja az az eset, amely az egyik csapatnál kalászszedéskor történt. A pajtások általában szívesen vet­tek részt a munkában. Néhányan azonban nem gyűjtöttek szorgal­masan s hogy munkájuknak mégis legyen látszata, a learatott kévék­ből szedtek ki maguknak. Ezt a rajvezető is látta, de nem emelt szót ellene s főleg nem magyarázta meg a dolog erkölcsi jelentőségét. Nem kielégítően szervezik meg a szépirodalom olvasást, a közös mo­zilátogatást. A "Makszimka* című kiváló és az eszmei nevelés szem­pontjából óriási jelentőségű színes szovjet filmhez például csak a me­gyei tábor résztvevői számára szer­vezték meg a megtekintést. A nyári tábor kitűnő alkalom lenne arra, hogy vitákat szervezzenek az úttörők helyes magatartásáról, hogy kialakítsák azt a légkört, amely el­ítéli a fegyelmezetlenséget s külö­nösen az úttörőkhöz nem való be­szédmódot. Fokozni lehetne a kul­turális munkát, vers, ének és tánctanulást nagyobb arányokban Is, mint egy-egy kultúresoport, Mindez szilárdítaná az erkölcsi ne­velés iskolaév közben elért ered­ményeit s bőven kamatozna a kö­vetkező évben, Az úttörők nagyon szeretik a tábori életet. Nem szabad megen­gedni, hogy az elszürküljön. Maxi­málisan ki kell aknázni ezt a ne­velés szempontjából olyan jelentős lehetőséget. Az illetékesek gon­doskodjanak róla, hogy technikai és politikai szempontból is kijavít­sák a fennálló hibákat. Vidám műsor az Újszegedi Szabadtéri Színpadon Július 25"én, szombaton e«te 8 órai kezdettel az Országos Filhar. móniai rendezésében fővárosi és szegedi művészek „Tréfán kívül.. címmel vidám zenésjátékot mutál, nak be az Újszegedi Szabadtéri Színpadon. A kétrészes műsorban fellépnek Feleky Kamill. Kossuth­díjas, a Magyar Népköztársaság érdeme® művésze. Alfonso, a VL dám Színház tagja, Petres Zsuzsa, a Fővárosi Operettszínház tagja. Herendi Manci, Lóránt György, oz Állami Operaház tagja, Juhász rál, a Fővárosi Operettszínház tagja, a Stúdió Kisegyüttes és Szemes Má­ria, Káldor Jenő, a szegedi Nem. zeti Színház művészei. Konferál Darvas Szilárd, a Sztárparádé kon. feoanszicja Jegyek az Országos Fiiharmónia kirendeltségénél válthatók, (K'au. zál-tér 2.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom