Délmagyarország, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-24 / 172. szám

K1LÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK1 Felvételi vizsgák a bölcsészkaron Az Országos Béketanács illése A De Gasperi-kormány bemutatkozása MDP CSONGRADMEGYE IX. ÉVF. 172. SZÁM M-J* ARA 50 FILLÉR NAK LAPJA PÉNTEK, 1953. JULIUS 24. Falusi iskoláink fejlesztése ötéves iervüak egyik igen fontos feladata a falvak kulturális szín. vonalának emelése. Az elmúlt rend. szerben a falu kulturális elmara­dottsága természetesen különösen az oktatás jerén érvényesült- Építet­tek ugyan falusi és tanyai iskolá­kat a múltban is, de keveset és azoknak alacsony színvonalú tan. tervet ós tanmenetet írtak elő, mely csak annyi tudást biztosított, amennyi az elnyomók kiszolgálá­sára volt elegendő. A múltnak ezt az átkos öröksé­gét pártunk vezetésével, szívós munka és komoly harcok árán már felszámoliuk. Sikereink fontosabb állomásait az általános iskolák megteremtése, az iskolák államosí­tása, a pedagógusok anyiagi é» er­kölcsi megbecsülésének népköztár. saságunk törvényei közé iktatása jelzi. A falu kulturális színvonala eme­lésének új feladatait mutatta most meg Nagy Imre elvtárs, a minisz­tertanács elnöke az országgyűlésen ismertetett kormánypro gramm ban, „Az eddigieknél — mondotta Nagy Imre elvtárs — jóval nagyobb gon­dot kell fordítani a népiskolákra, fo­kozni kell beruházásaikat, szapo­rítani kell ez iskolák, tantermek és tanerők számát, hogy minél jobb feltételeket biztosítsunk a kismagya­rok elemi oktatásának, Több fi­gyelmet, több gondot és több anya. gi eszközt a tanyai, a falusi, a mun. kásnegyedek iskoláinak Megyénk eddig is sokat köszön­het annak a féltő, szerető gondos­kodásnak, amellyel pártunk és népi demokratikus kormányunk a fel­szabadulástól kezdve erősítette és irányította falusi iskoláink okta. tását. A felszabadulás előtt megyénk, ben 893 tanteremben 296 alsófokú Iskolánk működött, s ezek közül 12 úgynevezett polgári iskola volt. Ma 1224 tanteremben 363 általános is­kola neveli gyermekcinket a békcs építésre és a szocialista Imaszere­tetre. Iskoláink elhelyezése is meg­változott, jelentősen szaporodott a régi és új községekben az iskolák száma. Öt év alatt 13 új kétíanter. mes általános iskolát építettünk. Egymásután kapták meg iskolái­kat Pusztaimérges, Cso-\a, Mártély, Székkutas, Nagylak. Dór, Szikúncs, Baks és Lebő. Egy hónap múlva készen várja az új tanéve' egy újabb kéttantermes általános is­kola Bakson és tstvánhegyesen. Hozzáépítéssel, meglévő épületek áta'akításával 323 új tantormet lé­tesítettünk. Ezeknek javarészét a ,,Miénk az iskola" és az Építsük, szépítsük Iskoláinkaf-mozgalmak segítségével, valamint a megyei tervosztály tartalékalapjának jelen, tős igénybevételével. Az új tan­termek közül 215 a községekben és a városok munkáslakta negye­deiben létesült, vagyis ott, ahol a múltban a legmostohább volt a helyzet. Az új tantermekbe legtöbb helyen vadonat új csővázas, kor­szerű tantermi berendezést állítot­tunk be, sőt a régi iskolák búto­rait ia nagyobb részben újakkal cseréltük fel. A mennyiségbeli fejlődésnél sok­kal nagyobb jelentőségű az a mi­nőségbeli fejlődés, amelyet nz álta­lános iskola megteremtésével és annak egységes tantervével é'T'ink el. Ma már tanyai és falusi isko­láinkban is korszerű tudományos földrajzot, természetrajzot és ma tematikát tanulnak gyermekeink, ugyanolyan színvonalon, szakkép­zett tanárok irányításával, mint a városokban. A bibliai „legendákat" és a régi nevelés egyéb népbutító történeteit száműztük. Az a ta. nuló, aki ma az általános iskolá­ból kikei-ült, már tudja, hol a he­lye és szilárdan meg is áll a tal. pán. Ki tudja számítani, mennyi jár neki egy munkaegységre, ha a tszcs-be megy dolgozni, s általában az egész gazdálkodást a maga kép­zettségével jobban előre tudja len­díteni. Ha ipari tanulónak megy, ott a kerék forgási sebességét épp úgy meg tucíja állapítani az álta­lános iskolában szerzett maitemati­kai tudása alapján, mint azt, hogy észszerüsítésével mennyire szökik fel a termelése, mennyivel tud többet keresni és mennyivel tnd hozzájárulni a maga munkájával a szocializmus építéséhez, békénk megvédéséhez. Mind Rákosi Mátyás elvtárs, mind Nagy Imre elvtárs rámutatott orra, hogy népünk jóléte a mun­kásosztály és az egész - lakosság életszínvonalának állandó emelése népünk termelő munkáján nyugszik. A növekvő jóléthez a termékek bő­ségét csakis a termelés fokozásával, dolgozóink egyre szélesebb körök­ben kibontakozó szocialista mun­kaversenyével lehet biztosítani. A termelés fokozását az iskolák ré­széről azzal kívánjuk elősegíteni, hogy a tervezettnél nagyobb mér­tékben szaporítjuk az általános is­kolákhoz tartozó napközi otthono­kat, főleg a községekben,, ahol azok a tanulók, kiknek mindkét szülője termelőmunkát végez, fillérekért meleg, bőséges és tápláló ebédben részesülnek és másnapi feladata, ikra is megfelelő szaktanári irá­nyítás mellett gondosan előkészül, hetnek. Ujabb általános iskolákat épí­tünk főleg az új községekben, For­ráskúton, Zsombón, Nagytőkén és Marosleién. Illetékes kormány, szerveink az elmúlt napokban ko. moly lépést tettek, hogy a jövő év re készenálló beruházási terveink, bői előrehozhassunk. így minden reményünk megvan arra, hogy az eredetileg jövőre tervezett új ál­talános iskolát éis a vele kapcsola­tos 2 nevelői lakást Forráskúton már az idén meg tudjuk építeni. A Megyei Tatarozó, és Építő Vál­talat már biztosította is a munká­latok elvégzéséhez szükséges ka­pacitást. A napközjotthonok, az új isko­lák és férőhelyek szaporítása mel. lett az iskolák felszereléséről is fokozottabb mértékben kívánunk gondoskodni. Még az idén megemel­jük a falusi iskoláknak juttatandó fizikai, kémiai és biológiai alapfel­szerelések számát és a kísérletek­hez szükséges anyagok, eszközök mennyiségét. Tudjuk, hogy a népgazdasági tervek átdolgozása hatalmas mun­ka, amely gondosságot, gyorsasá­got és nagy körültekintést követel. De azt is tudjuk, hogy nincs az or. szágbam egyetlen jószándékú, be­csületes ember, akár fizikai, akár értelmiségi dolgozó legyen, atkí tu­dása és képessége legjavát ne állí­taná a kormányprogramra mi el ült. bi teljesítése és megvalósítása szol­gálatába. Uj feladataink még erőteljesebb hozzáállást követelnek nevelőink­től, de szívesen és örömmel vál­lalják ós vállaljuk ezeket, mert tudjuk, hogy mint eddig, most is pártunk vezet s az ő segítségével a falusi iskolák fejlesztésének ne­mes és nagyszabású feladatát is meg tudjuk oldani. Vízi Albert Alkotmányunk tiszteletére népünk életszínvonalának emeléséért A szegedi üzemek dolgozói egymásután válaszolnak a Falemez­gyár Alkotmányunk ünnepének Uszteletére kezdeményezett hazafias ver senyfelhívására. Nem múlik el nap, hogy újabb és újabb üzemek ne jelentenék be, hogy augusztus 20. tiszteletére teljesítik és túltelje­sítik harmadik negyedévi tervüket, csökkentik az önköltségei, a for­góeszközt, javítják a munkafegyelmet. A Paprikafeldolgozó Vállalat, a Gyufagyár, ÉM. 65/8. Segédipari Vállalat, Szegedi Kenderfonógyár. Kéziszerszámgyár, a Belsped, felajánlásai mind arról tanúskodnak, hogy Alkotmányunk ünnepének tiszteletére tett felajánlással még oda. adóbban Harcolnak üzemi dolgozóink népünk jólétéért, a Várt és a kormány által megjelölt nagy célokért. Az augusztus 20-ra tett felajánlás teljesítésével segítsük elö a kormányprogramm megvalósítását A mult hónap munkalendületét különböző akadályok fékezték üze­münkben, ,a Szegedi Cipőgyárban, a III. negyedév átállásánál. A féke. zőhatás meg is mutatkozott a júlittg havi első deltád tervteljesítésében és hiába volt meg az elgondolás, hogy a kormányprogramm megvaló­sításához minőségi munkával járu­lunk hozzá, még sem tudtok a leg­jobbat adni. Nehézség volt elsősor. ban az új modellekre való áttérés. Ez komoly lemaradást okozott üzemrészeinkben. A nehézségek okozója, forrása ott kezdődött, hogy az anyagot június 18 helyett július 2.án kaptuk meg, s így szabásza­tunk érezhető zökkenéssel kezdte munkáját és ez éreztette hatását a többi üzemrészekben is. Műszaki értekezleten összedugva fejünket, összevetve tapasztalatain­kat, tudásunkat, arról beszélget­tünk, miként tudnánk a legrövidebb időn belül felszámolni a meglévő hiányosságokat. A szabászat műve. zetője, Márta Lajos tett elsőnek fel. ajánlást, hogy augusztus 20-ra, Al­kományunik ünnepére felszámolja üzemrészének lemaradását. Hasonló felajánlásokat tettek többen is, ami­ből végül kialakult közös vállalá. sunk, amellyel örömmel és lelkese­déssel csatlakoztunk a Szegcdi Fa­lemezgyár dolgozóinak felhívása, hoz. Márta Lajos célkitűzése végül egész üzemünk célkitűzése lett; vállaljuk, hogy lemaradásunkat augusztus 20,ra teljesen felszá­moljuk. Most már a tetteké ,a szó. Ebb™ is Márta Lajos mutatott jó példát. Üzemrésze behozta lemaradását, sőt már torvét túl is teljesítette. A szabászat ma már ott tart, hogy napi ütemességgel teljesíti a tervet. Mindig baj volt, ha valamelyik üzmrész nem teljesítette tervét. Az utána következőket a munkafolya­matban igen érzékenyen érintette, így van ez most is A szabászok már megelőzték magukat, de a tűző. részben még van lemaradás. Tehát van tennivaló jócskán. Mert amíg itt sántít a munka, másutt sem vehet teljes lendületet. Meg kell előzni magát a tiiző üzemrésznek ls, hogy arról be­szélhessünk: teljesítettük tervün­ket, nem kell szégyenkezzünk, hogy el vagyunk maradva. Jó úton haladnak a tüzöüzemrész dolgozói, fokozatosan emelkedik tej. jesítméiiyük. Szégyenkezve mond. juik ki a számot, de július hó első dekádjában 92 százalékos volt terv­teljesítésünk a tüzöüzemrészben. De a második dekádban már 103.5 szá­zalékot értünk el. Az emelkedés to­vábbra is egyenletes. 14.én már ez az üzemrész is 100 százalékig tolje. sítotte napi tervét. Általában na­ponta 80—100 pár cipővel többet készít, s így a lemaradást ennyivel csökkenti. A csákázó üzemrészben is felszá­molták a kezdett elmaradást, ma már egyenletes termeléssel, 100 százalékosan teljesítik tervelőirány. zatukat, Renkq János művezető irá­nyításával. Példájukat követni kell a gépterem és a kikészítő üzemi ész dolgozóinak is, mert egész üzemünk tervteljesítése rajtuk is áll és az ő hibájuk, hiányosságaik éppen úgy ki­hatnak, mint a többieké, ter­vünk teljesítésére. Hogy jó eiredményt érjenek el, eh, hez elsősorba,n a ttiző üzemrésznek kell jobban dolgoznia. Hasznos kez_ deményezések születtek e cél el­érésére. Művezetőink munkamód, szerátadó tanfolyamot indítottak, hogy a helye® munkafogásokkal se; gítsék a gyengébben teljesítő szaik­társakat. Vállalatvezetőségünk a jobb, a gyorsabb munka ösztönzé­sére 2000 forintos céljutalmat tű. zött ki. Serkentőleg hat a céljuta. lom, de a Legvonzóbb az, amit pár­tunk tós kormányunk tűzött ki pro­grammjában, az életszínvonal eme­lése és ezért mi, a Szegedi Cipőgyár dolgozói is minden igyekezetünkkel harcolunk, hogy augusztus 20.ra tett felajánlásunk teljesítésével segítsük elő a nagyszerű programm meg­valósítását Azt akarjuk, hogy jobb minőségi munkával ne csak teljesít, sük, hanem túl is teljesítsük harma­dik ngyedévi tervünket és. büszkén jelenthessük, hogy a Szegedi Cipő­gyár dolgozói is teljesítették augusztus 20.Í felajánlásukat. Varga Mihály, levelező Egy lépéssel sem akarunk elmaradni a Szegedi Falemezgyár dolgozói mögött — mondják a Szegedi Jutafonógyár munkásai Két napja vetélték papírra az Alkotmány ünnepének tiszteletére tett vállalásaikat a Szegedi Juiáru­gyár dolgozói. — ,,Egy lépéssel sem akarunk elmaradni a falemezgyáriak mögött." Ez volt az általános vé­emény és ez ma is. Tudtára is ad­ták mindezt a falemezgyáriaknak a jutagyári munkások. A dolgozók órésze Dorozsmárót jár a Falemez, yárba is, a Jutába is. Nem ritka az olyan család Dorozsmán, amely­nek egyik tagja a lemezben, a má. sik a jutában dolgozik. A falemezgyáriak kezdeményez, tek, ezzel tehát megelőzték a ju­tagyáriakat. De nem kellett sokat várniok a válaszra. A jutagyáriak megmondták, anrt gondoltak, papír­ra vetették, kérték a műszakiak ja. aslatát és kimondták a szót: A végén csattan az ostor. Ezt úgy értelmezik valamennyien; tettek mutálják meg, ki lesz az ső. Hétfőn született; a csatlakozás és ma már nincs üzemrész, ahol ne teljesítették volna a napi terv. előirányzatot. A szövődé dolgozói máskor is, most js kitesznek ma. ükért, a fleíajánJás teljesítés elsó napjaiban, 111.8 százalékkal dicse, kedhettek. Friss, lendületet vitt a munkába ebben az üzemrészben a Péntek-brigád. Máskülönben itt­brigád. Vannak, akik tréfásan „üt. örő"-brigádnak nevezik. Akárhogy is bogozzuk a neveket, mindegyik, nek megvan az értelme. Ifi-brigád, mert alig néhányhetes múltra te­kint vissza és a leglelkesebb fiata­lokat DISZ tagokat foglal magába, l'ttörök ha mindjárt tréfásan is mondják egyesek, de a szó-szoros érteimében azok, 'nemcsak a .luta fonógyárban, hamera Szegeden is. Példát mutatva a fiataloknak, idő­sebb társaiknak, azt a célt tűzték maguk elé néhány hete, hogy min den hét péntekjére befejezik a heti tervüket. A kormányprogramm is. merete óta. mint egyesek mond ják, megtáltosodtak a fiatalok és korábbi kollektív vállalásukon felül már 2140 méter szövetet termeltek népgazdaságunknak. Az Alkotmány tiszteletére tett felajánlás úgy ha­tolt, minf olaj a tűzre, nagyobb lángra gyújtotta a lelkesedést. A Péntek-brigád tagjai munkájának nagy szerepe van abban, hogy a szövődé dotgozói napi tervtetjesito. se 111.8 százalék. A fonóüzemrész, a Szövődé előtt van munkafolyamatban, de a ver­senyben mögé került. A termelés folyamán fonódából kerül az anyag a szövődébe és ez megszabja fel­adatat, jelentőségét, mert az anyag­ellátás fontos kérdés. Nem szeret, nék a fonódadak, ha miattuk eset­leg hátrányt szenvednének a szövő­dében, ezért harcolva a nehézsé­gekkel, a legjobbat akarják adni valamennyien. 103.2 százalékra tel­jesítik napi tervüket. Közel 10 szá­zalék a különbség, de szép teljesít­mény ez is. Mindez nem jelenti azt, hogy itt nincs javítani való. Van­nak kiugró teljesítmények, mint Dudás Imrénéé, aki 111 százalékra, Gárgyán Andrásné, aki 110.5 száza. ékra teljesíti napi előirányzatát, de akadnak olyanok is, akik e.marad­lak a tervük teljesítésével és bi- fonógyárban. zpny száz százalékon alul nek. A sztahánovisláknak termel. nagyobb segítséget kell nyú/tani sz edmaradók részére. De mindent el kei! követniük a gyengébb tel­jesítményt elérő dolgozóknak is, hogy megközelítsék, utolérjék az élenjárókat. Lelkesítse őket az olya­nok kiemelkedő eredménye, mint Kószó Erzsébet vetüiékcsévé'.őé, aki 2l.én 168 százalékot ért el. Vagy akik mindig jó példával járnak elő, Péter Imre ós Veres József bátahor. dók 187 százalékos teljesítménye. Lelkesítse őket a kormánypro­gramm, amelynek megvalósulása nemcsak az ő jobb munkájukat is megköveteli, hanem változást hoz saját maguk éleiében, életszínvona­luk emelkedésében. Az üzem műszaki vezetősége hét. főn értekezleten beszélte meg Rá­kosi és Nagy Imre elvtársak boszé­déf üzemiikre vonatkoztatva. Ezen az értekezleten mondotta Schaár elvtárs hozzászólásában: — Uzcmi pártszervezetünk és szakszervére, tünk ogy k főfeladata, hogy a nép­nevelőkön, a pártcSoportvezelőkön keresztül, a szakszervezeti tó/al­miakkal karötve, jó ncvelőmunká­vai magyarázzák meg mir.den cgyes dolgozónak, mit jelent részére a kormányprogramm és mit kell azért tennie, hogy az megvalósuljon. — Megszívlelendő szavak ezek a párt­szervezet, a szakszervezet vezetői részére. Szépek a kezdett sikerek, de e sikereken lelkesülve, a fel­világosító munka fokozásává* har. coljának új győzelmek elérésééri, vezetők, dolgozók egyaránt, a Juta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom