Délmagyarország, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-10 / 160. szám

2 PÉNTEK, 1953 JULIUS 10. PÁRTÉLET • Az elmúlt évi tapasztalatok felhasználásával készül a jövő évre a Mátyás-téri általános iskola pártszervezete Az elmúlt évben ismét na­gyot fejlődtek fiatal Iskolai párt­szervezeteink. Megerősödtek az alapszervezetek és ennek eredmé­nyeképpen megjavult az Iskolai munka ls. A júniusi taggyűlések tapasztalatai ls ezt igazolják. A pedagógus pártszervezetek több­sége becsületesen igyekezett vég­rehajtani pártunk határozatait, út­mutatásait. Jól dolgozott ebben az évben a Mátyás-téri általános Iskola párt­szervezete is. Az iskolai pártszer­vezet még az elmúlt tanév elején, tavaly szeptemberben munkatervet állított össze, melyben meghatátoz­ták az Iskolai munka, az eszmei­politikai és oktató-nevelő munka legfontosabb feladatait. A munka­tervben mindenekelőtt a tanulmá­nyi színvonal emelését és a fe­gyelem megszilárdítását tűzték ki célul. A munkaterv feladatai egy­bekapcsolódtak, összhangban vol­tuk az iskola munkatervével. Mindkét munkaterv külön ki­emelte a nyolcadik osztályosok to­vábbtanulásának problémáját. Ez­zel kapcsolatban nz Iskolai párt­szervezet jó munkát végzett. Az alapszervezet taggyűlésein a felső tagozatban tanító nevelők havonta beszámoltak a nyolcadik osztályos tanulók tanulmányi előmenetelé­ről. A felmerült hiányosságok meg­szüntetésére, az esetleges hibák kijavítására meghatározták a fel­adatokat. Családlátogatással és korrepetálással segítették a gyen­gébb tanulókat a nevelők. Ezzel a továbbtanulás feltételeit igyekez­tek biztosítani a tanulók számára. A 1 öli életésebb oktató, nevelő munka érdekében az iskola min­den nevelője kivette részét a pe­dagógus továbbképzésből. A párt­szervezet vezetősége az egész év­ben rendszeresen ellenőrizte a ne­velők továbbtanulását. Segítséget adott ehhez a nagy munkához az ls, hogy a pártszervezet vezetősége sokszor folytatott egyéni beszélge­tések alapján is tájékozódott a nevelők felkészültségéről. A to­vábbképzési napokon jó eredmé­nyekkel kitűnt alaposan felkészült nevelőket az alapszervezet vezető­sége pártnapokon nyilvános dicsé­retben részesítette, ugyanakkor pe­dig bírálta a gyöngébben fölkészül­tek munkáját s rámutatott arra ls, hogy kinek milyen javítanivaló van még a munkájában, megmutatva egyben a hibák kijavításának út­ját. A pártszervezet jól Igyekezett fölhasználni a bírálat és az önbí­rálat fegyverét a munka megjaví­tása érdekében. Ennek a munká­nak volt köszönhető, hogy a bírá­lat és az önbírálat komoly mérték­ben segítette a nevelők fejlődését. A pedagógusok elvárják, hogy munkájukat és társadalmi tevé­kenységüket a pártszervezet érté­kelje. Ennek köszönhető az is, hogy a bírálat építő alkalmazására nem egyszer mutattak szép példát az iskola tanulói is az úttörő raj­gyűléseken és az osztályfőnöki órá­kon. Az elmúlt tanévben fontos fel­adata volt az iskola pártszerveze­tének az, hogy a pártonkívüli ne­velők ideológiai és szakmai fejlő­dését fokozottabban segítse. Ezért minden egyes párttaghoz beosztott a vezetőség két pártonkívüli ne­velőt, akiknek munkáját a kom­munista pedagógusok állandóan se­gítették. Ennek a munkának fel­tétlenül jelentős eredménye volt, hogy az iskola egyik nevelőjét jó munkája nyomán a júniusi tag­gyűlésen tagjelöltnek ajánlották. Az iskola pártszervezetének veze­tősége azonban ezen a téren sem tett meg mindent s a jövő évben egyik igen fontos feladat lesz a po­litikai munka megjavítása a pár­tonkívüli nevelők között. A pártszervezet az egyes fel­adatok végrehajtása során felhasz­nálta az iskolai tömegszervezetek segítségét. Ez a munka egyrészt nö­velte ezeknek a tömegszervezetek­nek az aktivitását, javította mun­káját, másrészt erősítette az isko­lai pártszervezetet is. Ennek is kö­szönhető, hogy például a május 17-i választásokra való készülés idején minden nevelő résztvett a politikai munkában s ugyanakkor a szakmai munka színvonalának emelése érdekében is mindent meg­tett. Ennek nyomán javult az is­kola tanulóinak fegyelme és ta­nulmányi eredménye. Az iskolai pártszervezet és az iskolai tömeg­szervezetek jó munkájának, he­lyes együttműködésének köszön­hető az is, hogy az iskola úttörői kalászgyüjtésl szerződést kötöttek, versenyre hívták a szegedi iskolá­kat s vállalásukat határidő előtt teljesítették s most tovább dolgoz­nak. A Mátyás-téri általános Iskola pártszervezete az elmúlt év ta­pasztalatait felhasználva készül a jövő tanévre. Egyik fontos feladata az iskolának a továbbtanulással kapcsolatos problémák megoldása. Az iskola pártszervezete már szep­temberben felméri a nyolcadik osztályosok továbbtanulási szándé­kait és ezeket a problémákat egész évben napirenden tartva, családlá­togatásokkal igyekszik az esetle­ges nehézségeket leküzdeni. Az is­kola pártszervezete készül arra ls, hogy a jövő tanévben még szoro­sabb kapcsolatokat építsen ki a Szülői Munkaközösséggel, hogy a munkaközösség tevékenysége még jobban segítse a pártunk által ki­tűzött feladatok megvalósítását. A kommunista,de a párton­kívüli pedagógusok nevelésében és munkájuk eredményeinek növelé­sében is nagy szerep vár az isko­lai alapszervezetre. A pártszerve­zet munkája jelentős segítséget kell, hogy adjon a tanulók szocia­lista szellemű neveléséhez. Erre a munkára készülnek most iskolai pártszervezeteink. A Mátyás-téri általános iskola pártszervezete jól valósítsa meg ezt a feladatát. A. J. Visinszlrii nyilatkozata a szovjet sakkcsapat amerikai utazásáról Moszkva (TASZSZ). Mint a sajtó közöl le, New-Yorkban július 15-re tűzték kl a Szovjetunió és az Egye. sült Államok sakkcsapatának mér­kőzését A szovjet sakkcsapat amerikai utazásával kapcsolatban július 8" án A. J. VisinszkiJ. n Szovjetunió külüiryminiezlerhclyettese nyilat­kozatot tett O'Shaughnessy úrnak, az Egyesült Államok ideiglenes moszkvai ügyvivőjének; Rogard űr, a Nemzetközi ^ Sakk. szövetség elnöke ez év február vé­gén az Amerikai Sakkszövetség ne­vében hivatnlosun felkérte a Szov­jetunió országos sakkszakosztályát, nogy ez év júliusában New-York­ban tartsák meg a Szovjetunió és nz Egyesült Államok sakkcsapatá­nak mérkőzését. A Szovjetunió or. ezágos sakkszakosztálya közölte az Amerikai Sakkszövetségül, h°£y hajlandó a mérkőzésen résztvenni. Amikor azonban az Egyesült Ál­lamok moszkvai nagykövetsége ki­ad'a a szovjet sakkotóknak az ame­rikai beutazási engedélyeket, az Egyesült Államok külügyminisz­tériumának utasítására közölte, hogy ezeket a vízumokat azzal a feltétellel adják kl, hogy a szovjet sakkozók New-York városában fog­nak lakni és nem hagyják el New­York város határát. A Szovjetunió kitlügyminisztéri. urna e kérdésről tárgyalásokat foly­tatott nz Egyesült Államok mosz­kvai nagykövetségével. E tárgya­lásai során kiderült, hogy a szov­jet sakkozók newyorki városhatár átlépési tilalma Glenejo városába történő utazásukra is vonatkozik. Ebben a városban, amely mintegy 12 mérföldnyire fekszik New-York határától, van a Szovjetunió ENSZ­boli képviseletének villája. Ezt a villát a szovjet sakkozók rendel­kezésre bocsátották, hogy mérkő­zés ideje alatt nyugodtan pihen­hessenek. Az a tény, hogy a szovjet sak­kozóknak nem szabad Glcncoe vá­rosába utazniok, abnormális fel­tételéket teremt számukra, amíg a aakkmérkőzésen való jából Amerikában tartózkodnak, nem felel meg az Egyesült Álla­mokba meghívott szovjet sakkozó­kat megillető elemi nemzetközi vendégszeretet követelményeinek és teljesen elfogadhatatlan a szov­jet sakkozók számára. A Szovjet­unió országos sakkszakosztálya és a szovjet sakkozók úgy vélik, hogy amennyiben nem változtatják meg a szovjet sakkozók amerikai tartóz­kodásának említett körülményeit, nem utazhatnak az Egyesült Álla­mokba és nem vehetnek részt a sakkmérkőzésen." Az Országos Béketanács köszönete Az Országos Béketanács kö­szönetet mond mindazoknak az intézményeknek, hivataloknak, tömegszervezeteknek, vállalatok­nak, amelyek közreműködése hozzájárult a Béke-Világtanács budapesti ülésének sikeréhez. És azoknak a dolgozóknak, akik fáradságot nem ismerve, lelkesen és áldozatkészen vettek részt a nagy nemzetközi esemény előké­szítésében és lebonyolításában. Országos Béketanács. (MTI) A Budapesti Pártbizottság aktíva-értekezlete A Magyar Dolgozók Pártja bu­dapesti szervezete 1953 július 11-én, szombaton délután öt óra­kor pártaktíva értekezletet tart az Építő- és Faipari Dolgozók szak­szervezetének székházában, (Vt, ker., Sztálin-tér 16.) Előadó: Rákosi Mátyás elvtárs. A beszédet szombaton este 20 órakor a rádió is követítl. (MTI) (1 Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterének lávirata az albán néphadsereg fennállásának 10. évfordulósa alkalmából Enver Hodzsa Hadseregtá­bornok Elvtársnak, az Albán Népköztársaság honvédelmi miniszterének, Tirana Az albán néphadsereg fennállá­sának tizedik évfordulója alkal­mából a magam és a magyar nép­hadsereg minden harcosa, tiszthe­lyettese és tisztje nevében őszinte baráti üdvözletemet küldöm ön­nek és az albán néphadsereg egésí személyi állományának. Kívánom, hogy a baráti albán néphadsereg további sikereket ér­jen el az albán nép szabadságá­nak, függetlenségének és békés építő munkájának megvédésében. Budapest, 1953 július hó 9-én. Bata István altábornagy, a Magyar Népa köztársaság honvédelmi minisztere A külpolitika hirei New-York (TASZSZ) A *New­York Times* az amerikai-mexi­kói katonai egyezmény létrejötté­nek eshetőségeiről írva megálla­pítja, hogy az Egyesült Államok nem reménykednek többé ennek az egyezménynek a megkötésében. Az -Egyesült Államok és Mexikó egyesített védelmi bizottsága* ta­nácskozásának megnyitásakor Ma­tias Ramos Santos mexikói had­ügyminiszter kijelentette: -Mexikó egyetlen embert sem ad külföldi háború céljaira*. A lap végül felpanaszolja, hogy a mexikói sajtó ellenzi a katonai egyezmény megkötését. • Párizs (MTI) A francia kormány szerdán Laniel miniszterelnök el­nökletével szűkebbkörű miniszter­tanácsot tartott, amelyen az indo­kínai katonai és politikai helyze­tet tárgyalták. Az ülésen jelenvolt Navarre tábornok, az indokínai francia expedíciós hadtest pa­rancsnoka. Politikai körökben úgy tudják, hogy Navarre tábornok beszámolt az indokínai helyzetről és további 20.000 katonát és 100 milliárd fran­kot követelt a szennyes háború folytatására. Beavatott körökben úgy tudják továbbá, hogy a kormány meg+ bízta Georges Bidault külügymi-t nisztert — aki szerdán este utazik Washingtonba a háromhatalmi kül­ügyminiszteri értekezletre —, hegy, az indokínai háború folytatásához szükséges százmilliárd egyrészét az amerikai kormánytól könyörögje ki -segélyképpen*, a fennmaradó részt pedig minden bizonnyal a francia dolgozóknak kell majd az új adók révén kiizzadniok. • Bonn (MTI) Az -United Press* amerikai hírügynökség közlései szerint Adenauer bábkancellár a napokban fogadta Von Manstciri volt náci tábornagyot és háborús bűnöst, akit az angol főbiztosság rendeletére február végén szaba­donbocsátottak. A megbeszélés Adenauer és Manstein között egy óra hosszáig tartott. A tanácsko­zás összefügg azzal a látogatással* amelyet Adenauer június végén Kurt Meyer volt SS-tábornoknálj Von Falkenhorst tábornoknál és más, a werli börtönben letartózta­tásban lévő háborús bűnösöknél tett. E látogatások alkalmával Adenauer ismét kijelentette a há­borús bűnösöknek, hogy mindent elkövet szabadonbocsátásuk érde­kében. A Francia Kommunista Párt üzenete Németország Szocialista Egységpártjához Berlin (MTI). A Francia Kom­munista Párt Központi Bizottsága Walter Ulbricht 60. születésnapja alkalmából üzenetet intézett Német­ország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságához. A „Neueg Deu|tschland"_ban csü­törtökön közzétett üzenet hangoz, tatja: „Franc iaország munkásosz­tálya és egész népe nagy sikereket kíván Németország Szocialista Egy­ségpártjanak abban a szívós küzde­lemben, amelyet hazátok szétszakí. tottságának megszüntetéséért és olyan békeszerződésért vívtok, amc, lyet a nagyhatalmak az egyesült, demokratikus Németországgal köt­nének meg, olyan német állammal, amely nem venne részt semmiféle katonai szövetségben. Meg vagyunk győződve róla, hogy a francia és német dolgozók közös erőfeszítésével, amelyet a népek kő. zötti barátságért és a nemzetek füg. gatlenségének tiszteletben tartásá­ért síkraszál'ló Szovjetunió békepo­litikája támogat, sikerül kiharcolni a német kérdés békés megoldását. \ bukaresti ben talán Hársfák-negyedé­egyetlen ember sem akad, aki ne ismerné Traian Radulescu npót, ezt a trófáskedvű öregembert. Bozontos, fehér szem­öldöke, sűrűn barázdált homloka, kérdőjelként meredező orra & nagy bozontos bajsza minden este feltű­nik a Hársak.útján. Itt sétálgat es­ténként Traian Radulescu apó, gyönyörködve nz os'ók szépségé, ben, megcsodálva nz út'est köze­ltén húzódó, tarka színekben pom­pázó virágágyakat. Itt is, ott is megáll, hogy egy-egy kedves, tréfás szót vállson ismerőseivel. — Mennyi Szépség! •.. Mennyi csodálatos szépség!... — szok'a mondogatni, miközben a frissen nyílt virágok torka, illatos kely­hében gyönyörködik. — Végre meg­értem, hogy az én öreg szemem ia ilyen szépségekben gyönyörköd­het!.... Pedig néhány évvel ez­előtt még gaz verle fel ezt a vi­déket ós néha alig lehetett járni a tócsáktól... Egyik délután Radulescu apó n szokottnál korábbon kessd'.e meg sétáját és eljutott egészen a város széléig. — Hát ez meg mi lehet?! — Tor. pant meg csodálkozva a<z utca vé­gén. Az elébe táruló hatalmas térsé­gen, ahol még legutoljára sze­métdomboknál és sűrű bozótnál egyebet nem látott és ahova csak nagyritkán tévedt ember, most szo­katlan lázas munka folyik. Ivis úttörők forgattok serényen a csá­kányt és a lapátot. Az öreg köze­lebb ment és megszólította az részvétel céL egyik göndörfür-lös fiúcskát. AZ APÓ — Hát 'i mit csináltok itt. lei­kecskéim? — Hogy mit?... Parkot! Ugy bizony, Traian apó. — Parkot?!... Az szép dolog, helyeselt az öreg, fejével bólogat­va. — De miért éppen itt? Nem ta­láltatok jobb helyet pariénak? A kicsi úttörő lapátja nyelére támaszkodott és csodálkozva meredt az öregre. — Na. most meg úgy nézel rám, ml ni ha legalábbis valami rosszat mondtam volna! Szólalt meg ismét az öreg. A kis úttörő vidáman fel­nevetett és derűs hangon vála­szolt. — Nemcsak a. város belső részé­ben kell parkokat létesíieni. ha­nem minden városnegyedben! Vagy talán Traian apó nem hallóit még a Világifjúsági Találkozóról? . — Már hogyne hallottam vol­na!... Deihát hogy jött ez a ti munkátokhoz? A kis úttörő közelebb lépett az öreghez és magyarázni kezdett. FT •"át akkor tudja Traian apó. hogy nagyon sok vendégünk lesz ám!... A világ minden részéből jönnek fiúk és lányok, akiket mi látunk vendégül. Fel kell készül­nünk fogadásukra, meg kell szé­pítenünk fővárosunkat, nemcsak a központot, hanem a külső kerü. le'eket is,,. Mi ezért dolgo­sunk ... — Ez már világos beszéd, fiacs­kám! ... Hát csak szaporán jár­jon a kezetek, igyekezzetek, hogy monnél szebb legyen ez a park!... Ne is feledkezzetek meg a vendég­látó gazda kötelességeiről!... Az öreg folytatta sétáját és köz­ijén elismerően mormogott magá­ban; „Pöttömnyi legények és lá­nyok és mélyen öntudatosak!" Lassan lépkedett. Egyik kezével lelógó bajszát pödörgette: lát­szott rajta, hogy valamin gondol­kozik. Hirtelen visszafordult és a göndörhajú kis úttörő után ki. áltotj. — Aztán mondd, fiacskám, csak parkokkal éa virágoskertekkel vár. játok vendégeiteket? — Nem, Traian apó. Ajándéko­kat is készítünk. Én lombfűrésszel képkereteket csinálok, a lányok népviseletbe öltöztetett babákat készí­tenek, a 'öbbiek meg mást... Apám és a nagybátyám megjaví.otta a ház előtt a kerítést, anyám meg kimeszelte a házat, hogy mennél szebb legyen a VIT-re . .. Vendég­látó gazdák leszünk!... Traian 9PÓ is tehetne valamit a VIT.érl... — Én-e?!.., — horkant fel az öreg. — No, nézd csak, menten meghúzom a füled! Hát azt hiszed, hogy ilyen kis gyereknek kell kioktatni engem?! ... A Lnipusiieanu.utcátan hárs­virágillat úszott a levegőben. Lassan leszállt az est, de Traian apó még mindig nem indult el szo­kásos sétájára. A ház olöt'i pa­don üldögélt és cseresznyefa pi­pájából nmgy füstfelhőket fujt maga elé. Profira anyó, e íolesége időnként kíváncsion kikandikált „ konyhaablakon, végüüs nem állta meg, hogy meg ne kérdezze na öregtől; — Mi van veled, Traian? Ma nem sétálsz? Az öreg nem válaszolt, esak eí­gondcjikozva nézegette a pipa bo­dor füstjét. — Mi lelt téged, Traian? — jött közelebb a felesége. — Nézd csak meg jól a házun­kat. Profira! — szólalt meg nagy­sokára az öreg. — Én ú;:y látom, ráférne egy kis meszelés!... Nem gondolod? — Hát... bizony ráférne! — Azlán ott van a kerítés... Mintha kissé düledezne már. — Bizony, azt is meg kellene már javítani! — Megkellcne?!... Már holnap reggel hozzálátunk! Te a meszelés, hez, én meg a kerítés szegelésé­hez! ... Az öreg elégedett mosollyal pi­pázgatott tovább, majd ásílozva felállt, hogy nyugovóra térjen. A kapuban megállt, végignézett a csendes utcán, aztán min'ha a pi. paszárra! megfenyegetne valakit, csendesen megszólalt: To betyár kis lurkó, te!..« Sok munkát adtál az öreg Traian apónrak, meg Profira nnyő­r.ak. De mi sem maradunk el a többiek mögött. Nem ám! ... Hol­nap estére már meglátod, hogy Traia* apó és profira anyó is ki­tesz magáért... Még virágosker­tet is ültetünk a ház elé!... Hiszen mi is vendéglátó gazdák vagyunk-. Vasile Mih'Hieseu

Next

/
Oldalképek
Tartalom