Délmagyarország, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-09 / 159. szám

r CSÜTÖRTÖK, 1953. JULIUS 9. 5 SZÉRUMUKKÁ A SZOVJETUNIÓBAN f X Szovjetunióban egyre nagyobb C mezőgazdasági növények, első. Borban a gabonaféléik termése. Emlatt múlhatatlan ul szükséges a gabonabetakarítás és a gabonameg. munkálás valamennyi folyamatának gépesítése. Minthogy a kombájn, aratás az úgynevezett kombájnérettség és nem a viaszérettség be. áltakor történik, a gabona utóérlelés nélkül kerül ki csépl'ésre. Ez kisebb-nagyobb mértékben szükségessé teszi a szárítást. Az óriási tömegű mai: tisztítása és szárítása rendkívül sok munkát és erőfeszítést Igénylő folyamat. Gépesítése igen komoly munkaerőmegtakarítást tesz lehetővé. A kolhozok és gépállomások a szérűmutika gépesítésével hat ódára .kilencedére csökkentik a gabona megmunkálásánál a munkaráfordítást. Minden gazdaságban gépesíteni lehet a gabona megmun. kálásának folyamatait a rendelkezésre álló gépek és berendezések (szelelő rosták, magszáriíók és fel. vonók stb.) felhasználásával A Krasznodar-batárterületi és szibériai élenjáró kolhozok tapasz, talatai alapján általában a következő két gépesített szárütípust hasz. nálják: PÁRTÉLET • Erősítsük meg a mezőgazdaságban dolgozó párt- és tömegszervezetek kapcsolatát Szérű száraz, meleg éghajlatú vidékeken f A szérű 53 méteir széles, 100 m'éter hosszú megtisztított, sima feKi. lietű, téglalap alakú terület. A mársaházban van a hídmérleg. A szín a vetőmag tárolására alkalmas. Színiben tartják még a gépeket és a gazdasági eszközöket. Gabona, tisztító-rakodógép és mozgó yil. tanytelep működik a szérűn, ameny. nyiben nincs villanyvezeték. Villany, motor hajtja a gépeket, A szérű egyik felén három, egyenkint nyolc méter széles sávot képeznek ki a gabona szárítására. A sávok hoszsza a szérűhöz tartozó vetésterület nagyságától függ Híktáronkint három négyeztmétert számítanak. A szérűt körülszántják Gondoskodnak tűzoliófelszerelésről. Tíz óra alatt hat ember mintegy 60 tonna gabo. nát munkál meg egy ilyen szérűn. (2. ábra). r A Szérűre érkező gabonát" máKsálás után a magtisztítógéphez Bzállítják és halomba ömlesztik. A keverékanyag >t a gép adagoló vá. lyúja a felvonóra adja, a felvonó pedig a szelei<5rostákra, A megtisztított mag serleges felvonó vagy lapátos felhordó útján tartályba kerül. A felvonó felső részén két garat van. Lemezajtóval szabályoz, rák a mag beömlését a garatokból a tartályokba. Ha az egyik garat megtelik, a lemezajtóval elzárják 6 a gabona a másik tartályba ömlik. A tartályokból egyenesen gép. kocsiba vagy a szekérbe ömlesztik a magot. A tisztított gabonával megtelt gépkocsi mázsálás Után a begyüjtőhelyre vagy a kolhoz raktárába szállítja a gabonát, A magtisztítógépet négy ember kezeli Egyikük az ocsrut takarítja el. Ha a szérűre érkezett gabonának nagy a nedvességtartalma, tiszti, tás után külön kis térségen röpítészalagos „gabona ágyú" segítségével szárítják. Egyszeri átszellőztetés után 0.5—1.5 százalékkal csökken a mag nedvességtartalma. Amenynyibem a mag nedvességtartalma átszellőztetés után még mindig na. gyobb az előírásosnál, vékony rétegben elterítik a szárítósávokon s a nap és a szél gyorsan kiszárítja. Mintán megszáradt, garmadába gyűjtik és szállítószalaggal gépkocsira vagy szekérre lakják. Ha szennyeződés van benne, másodszor is átengedik a gabonati szí ítógépen. Vetőmag megmunkálása esetén külön vetőmiagtisztítógép is működik párhuzamosan a gabonatisztítógép, pet. A mag a gabonatisztítógép tartályából egyenesen beleömlik a ve. tömagtisztítógépbe. Búzánál a vetőmagtisztító gépcsoport áteresztőké, pességf, óránkint egy tonna, fűmagnál 200 kilogramm. Szérű csapadékos éghajlatú vidékeken Csapadókos éghajlatú vidéken külön mcgszán'tóberendczéssel kom. binálják a gabonatisztítógépet A gabona, a vetőmag tárolására és | egyébként ugyanolyan, mint a számegmunkálására színt rendeznek • raz, melegéghajLatú vidék szérűjén, be. A magmegmunkálás folyamata | (3, ábra). fz^rt! száraz,mefeg egfiaj/afu vrdé&en í Te/JesífoAepesse'g; oiánként ÓJotina percenkehi tárdu/hfsnL adccolé- Jo° pmeoMni vMuii jkona/a. k^p^/f'sdueft^óona A kombájngabonát hídmérlegen mázsálják, utála a gabonatisztító. gép felvonója melkitt ömlesztik ki. Két munkás rakja a felvonóra. A felvonó az első snelelőrostára adja a keverélmnyagol. A tisztítatlan, nyirkos mag innen serleges magfelhordó útján a szárítóba, kerül, megszáradás ulán a szárító másik felhordója a második szelelő rostára adja, eumely egészen megtisztítja. A második sieielőroS|ából a tiszta mag felvonón a tartályba kerül. Onnan egyenesen gépkocsiba vagy szekérbe ömlesKtik. majd mázsálják és elszállítják'a begyüjiőbelyre vagy a kolhoz magtárába. A röpíteszaiagos ,,gabonaágyúi" ilyen széi'ün tisztításra, á(szellőztetésre és rakodásra egyaránt használják. A szérű telesítöképessége a mag nedvességtartalmától függően fel. mehet az óránkinli 1.5 tonnáig. A munkaráfordítás ötöde, hatoda annak, mint amikor nem koinb'nálják a gabona'taztí tógépeket szárítóval. bamem külön-külön alkalmazzák a kettőt. Ha n szárításra nincs szükség. , a gabona ti szt í t o-ra k pdógépen a szele, lőrosták párhuzamosan dolgoznak. A szérű tel j csí tőképee sége ebben 'az esetben az óránkiniti hat tonnát is elérheti. Száraz, meleg éghajlatú vidéken célszerű a 4. ábrán látható gabonatisztíJó-rakodógéptípust használ" lírXS í i. 1 esti* MMTiatriTj • HAKOOÓOÍO ItSSZSS:. ,-UV® <1 rrncU '"eti> rí/yu ni. Részei: talpaltra szerelt gépke. let (1) két tartály. (2) keverék, anyagot szállító felhordó. (3) adagolóvályúval, (9) kél ,,VSZ—2"-es szelelörosía, (4) vályúkkal, (5) ttsztítottmag-felhordó. (6) motor (8) és ellenmeghajtás (áttételi szerkezete}, lásd a 2. ábrán). Először a gépkeretet készítjük ed — fából. (5. ábra.). Részei: két 200x200x4000 mm-es talp (1); négy, 120x120x3900 mm-os függőleges tartó (3); két 150x200x2500 mnrcis keresztgerenda (4); 150x200x 3500 mm-es keresztgerenda (11); öt 120x120x3740 mim.eis vízszintes tartó (6); szelelőrosták 100xl20x 3500 mm-es hátsó lámasztógerenidája (10); négy 120xl20x 2487 mnres keresztgerenda (7—8); négy keresztgerenda a tartályok rögzítésére (5—9). A gépkeret részeit csavarokkal erősítik egymáshoz (12). Először a gépállványt illesztik össze — a talpakból és az alsó keresztgerendákból (4-111, majd a keret oldalait — két függőleges (3) és két vízszintes tarlóból (6). A függőleges tartók csap iáit beleillesztik a talpak csaplyukaiba, s csavarokkal és sarokvasakkal rögzítik (2). A keret oldalait azután keresztgerendákkai (7—81 fogják össze és vízszintes tartókkal (5—9) merevítik. Amikor a gépkeret elkészül, fel" erősítik a tartályokat (lásd 4. ábra). Mindegyik tartályra csuklósan mag. 4 bőséges termés betakarításáért folyik a harc. Megyénk be. csületes dolgozó parasztsága minden időt kihasználva arra törekszik, hogy a termést sezmveszieség nélkül betakarítsa Tudja, hogy ez ál. Lami érdek, de egyben minden dolgozó parasztnak saját, egyéni ér. deke is. A bő termés betakarítása nemcsak több munkát igényel dolgo. zóinktól, hanem nagyobb odaadást és lelkesedést is. Szükséges ez azért, mert a betakarítás munkái mel. lett még helyenként növényápolás i feladatok is vannak. A pártszervezetek kötelessége, hogy politikai nevelő munkával minden erőt mező. gazdasági munkára mozgósítsanak. A választási harc tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ahol a pártszervezetek jó1 mozgatták a rendelke. zésre álló erőket, például a tömegszervezeteket, ott a munka könnyeb. ben és biztosabban haladt, nagyobb eredményeket tudtunk elérni. A pártszervezeteknek látniok kell azt, hogy a kenyércsata is akkor vezethető győzelemre, ha a dolgozók minél szélesebb rétege vesz részt ebben a harcban. Tapasztalataink azt bizo. nyitják, hogy a pártszervezetek egy része megfelelően támaszkodik a tömegszervezetekre, megbízza őket feladatokkal, menetközben segíti munkájukat A gyálaréti Kom. szomol tszcs pártszervezete például azt a megbízatást adta a DISZ szervezetnek, hogy szervezzen cséplő, brigádot. Megmagyarázta a pártvezetőség a megbízatás végrehaj. tásának a módját is. A DISZ fiatalok lelkesen teljesítették a megbí. zatást és még azt is vállalták, hogy a két műszakos cséplés éjjeli műszakában dolgoznak. A tömegszei vezeti munka megjavításáért azonban az eddigi, éknél is jobban kell dolgozni. A kezdeti eredmények ugyanis, amelyek a tömegszervezetek aktivizálása terén mutatkoznak, nem kielégítőek. Nem kialégitőek azért, mert a pártszervezeti vezetők egy. része még ma sem érti meg a párt és a tömegszervezetek kapcsolata erősítésének a jeleintőségét. Ilyen hibák még egyik-másik pártbizott. ságnál is fellelhetők. A Szegedi Járási Pártbizottság például nem adott ki semmi instrukciót a köz. ségi pári szervezeteknek arra vonatkozóan, hogyan segítsék a DISZ szervezeteket a Megyei Pártb'zott. ságtói kapott megbízatásaik teljesítéséért folyó munkában. Másik hiba viszont, hogy nem adnak kellő segítséget a pártszer. vezetek a témegszervezetek munkájához- Sőt egyes párttagok hely. telen magatartása fékezi a tömeg, szervezeti munkát is. A mátyáshal. mi MNDSZ szervezet harcol a tszcs tagok munkába való bevonásáért, Azonban amikor az MNDSZ szervezet titkára segítségért fordult a hódmezővásárhelyi Csapajev tszcs párttitkárához és felvetette; ahhoz, hogy a tszcs tagek feleségei lelke, sebben résztvegyenek a munkában elsősorban a párttitkár feleségének kellene példát mutetnai, a párttitkár rövidlátóan kijelentette: elbírja ő tartani a feleségét, nincs arra szükség, hogy dolgozzék Ilyen pél. da sok található Csongrád megyében és éppen az ilyen szüklátókö. rűség az oka annak, hogy a tömegszervezetek mozgósítása terén legnagyobb hibák a termelöcsopor. tokban, állami gazdaságokban és gépállomásokon vannak. A pártbizottságok, pártszervezetek legfontosabb feladata a tömegszervezeti munka megjavítása érdekében az, hogy ellássák kon. krét feladatokkal ezeket a szervezeteket- Ne féljenek attól, hogy a tömegszervezetek nem váltják valóra a rájuk bízott feladatokat. A tömegszervezetek csak abban az esetben nem teljesítik a kapott megbízatást, ha nem kapnak a mun_ kához kellő segítséget és ellenőr, zést a pártszervezettől. Milyen, konkrét feladatokkal bízzák meg pártszervezeteink a tö. megszervezeteket mo3t a betakarítás és begyűjtés idején? A DISZ szervezetekkel a Megyei Pártbizottság, tői kapott megbízatást kell ismertetni és azok teljesítését biztosi, tani A pártszervezetek segítsék a DISZ szervezeteket ahhoz, hogy szervezhessenek arató- és cséplő, brigádokat, hogy a DISZ tag kom. bájnisták és traktoristák óragrafikonos módszerrel dolgozhassanak. A munkaverseny és a begyűjtési verseny kiszélesítése minden tö. megszervezet feladata. Bízzák meg hát a pártszervezetek a helyi DISZ-t, MNDSZ.t. MSZT-t és a többi tömegszervezeteket azzal, hogy saját munkaterületükön sezrvezzék meg a munkaversenyt. Adják megbízatásul a pártszervezetek a tö. megszervezetek részére azt is, hogy legaktívabb tagjaikat küldjék népnevelő munkára a betakarítás és begyűjtés gyors elvégzése érdekében. Más tagjaikat pedig kultúr. és csasztuslkn brigádok megszervezésével, az élenjárók köszöntésével bízzák meg. Az MNDSZ szervezetek meggyőző munkával mozgósítsák az asszonyokat, leányokat termelő munkára. Vigyázni ok kell& pártszervezeteknek arra, hogy a tömegszervezeteknek adott megbízatás konkrét legyen, személyekhez szól. jon a helyi adottságoknak megfelelően A párt és tömegszervezetek kapcsolata megjavításának legjobb formája nz, hogy a párt. alapszervezetek vezetőségi üléseikre rendszeresen hívják meg a tömegszervezeti vezetőket. Számoltassák be őket az elvégzett munkáról, hallgassák meg kéréseiket a munka megjavítására vonatkozóan és ad. janak számukra útmutatást, megjelölve a további feladatokat, A tömegszervezetek munkájának irányítása és ellenőrzése a tömeg, kapcsolatok elengedhetetlen feltétele. A pártszervezeteknek ebben a munkában elsősorban a tömegszer. vezetekben dolgozó kommunistákra kell támaszkodniok. őket bízzák meg állandó feladatokkal, őket tegyék felelőssé a tömegszervezeti munkáért, neveljék őket orra, hogy példát mulassanak a tömegszervezetek pártonkívüli tagjai előtt. Pártszervezeteink támaszkodjanak bátran a tömegszervezetekre, mozgósítsák őket a feladatok megoldá. sára, a betakarítás lés begyűjtés gyors és sikeres befejezéséért, | Krenács Márton a Csongrádimegyei Pártbizottság politikai munkatársa kivezető vályút (H) szerelnek, amely a tartály elzárására is szolgál. Az utóbbi esetben a vályút felemelik és horog (14) segítségéve] rögzítik. „A.-III -I—í .A.OO.Í A.'. .«•«-• .. . A munkamenet a következő: a fel vonóház és az adagolóvátyú elkészítése. A hajlómü alkatrészeinek elkészítése és a gép végloges össze. szerelése jobb, ha gépálomáson történik. Lapáteg felhordó helyett „MK-1100"-as cséplőgépből kiszerelt serleges felvonót is használnak. A szárítóval kcmbinálf magt sz. tftógép szerkezete a fentitől némileg eltér. Sze'elörostái magasabban vannak, s a keverékanyag felvonóiát oldalt helyezik el. A szelelőros. ták itt nem párhuzamos, hanem folytatólagos munkarntnictet vágez" nek (lásd 2- ábra). Szárítóval kombinált magtisztítógépen csak egy tartály van A gyakorlatban bebizonyosodott, hogy a magmegmunkálás gépesflése a szérűn emeli a munkatermelékenységet, s meggyorsítja a betakarítást és a beadási terv teljes!, tését. A I.EVKIN az öszszövetségi Mezőgazdasági Gépkísérletj Intézet tudományos ; munkatársa 1