Délmagyarország, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-09 / 159. szám

ti CSÜTÖRTÖK, 1953. JULIUS 9. De Gaspari kapott megbízást az uj olasz kormány megalakítására De Gasperi — az Egyesült AUa. mollc parancsára — kedden este megkapta a megbízást az új olasz kormány megalakítására. Valóban csak ezit a következtetést lehet levonni abból a rendkívül kü. lönös közleményből, amely példátlanul áll egy magát függetlennek tekintő ország törfénielmében. Ezt a hivatalos közleményt keddien este a Gasperit hízták meg a kormány megalakításával, a nemzetközi hely. zet 'és nem véletlen, hogy n hivatalos közleményben a nemzetközi helyzetet a belső heiyzet elölt említik meg. Éppen ezért az első kérdés. amely az esti órákban római demokratikus körökben felvetődött, cz volt: Kicsoda tehát valójában De Gasperi ? Az olasz köztársaság miköztársasági elnöki hivatal adta ki I niszierelnöike-e, vagy pedig az az államfő és Do Gasperi között le. folyt megbeszélés végeztével. E megbeszélés 17 óra 45 perckor kezdődött és három óra hosszat tmx• totit. A megbeszélés után a következő hivatalos közleményt adták kl: ,,De Gasperi. miután beszámolt a köztársaság elnökének puhatolózó megbeszéléseinek eredményéről, azt a következtetést vonta le, hogy véleménye szerint nincsenek meg azok a tényezők, aműlyek lehetővé tcm. nék, hogy biztosan számítani lehessen egy máris meglévő parlamenti löbbségre Annak a szükségessége merül tehát fel, hogy a kormány állandóságát a szociális haladás és o szilárd államhatalom programm. jába való megegyezés álapján lehessen biztosítani. Éppen ezért De Gasperi azt a véleményét fejezte ki. hogy egy ilyen kormány megalakítására politikailag kevésbibé exponált személyiség lenne alkalmas és arra kérte u köztársasági elnököt, hogy másvalakit bízzon meg ezzel a feladattal. Az államfő azonban szá. mot vdtve a nemzetközi helyzettel, valamint a belső helyzettel, úgy döntött, hogy De Gasperit bízza meg ezzel a feladattal, aki — fenn tar. tásisal élve — dl is fogadta azt." A közleményből világosan kitűnik, hogy nincs meg az a szükséges többség a parlamentben — és znégkevéabbé az országban —, amelyre ez az új De Gasperl-kormány támaszkodhatna. Kitűnik nz is, hogy az egyedüli oik, amiért ismét De Egyesült Államok nagykövete?" A különös indoklással kijelölt De Gasperi tehát a közeli napokban megkezdi tárgyalásait, hogy meg. alakíthassa kormányát. Még nem látható, hogy hol ta. tálja meg Da Gasperi a kormányalakításhoz szükséges többséget, trnsrt a különböző pártok vezetőivel eddig folytatott tanácskozásai során csupán annyi tisztázódott, hogy De Gasperi — viszonylagos biztonsággal — csupán a kereszténydemokraták, a liberálisok és a köztársaságpártiak szavazatára számíthat, márpedig ezek a szavazatok együtt, véve sem jelentenek többséget az olasz képviselőházban. Az általános vélemény Szerint De Gasperi — aki nem vöt számot a választások eredményeivel, amely pedig megbuktatta mind személyét, mind az utóbbi évdkban folytatott politikáját — úgy próbál majd kor. mányon maradni, hogy egyénileg Igyekszik majd megvesztegetni több szociáldemokrata, vagy pedig jobboldali képvselöt, vagy pedig kihasználni a monarchista-fasisizta szélső jobboldali csoportok „jóindulatú", de egyáltalán nem ingyenes tartózkodását a szavazástól. Valószínű, hogy — ha De Gasperimek sikerülne is kormányt alakítania — e kor. márny éfeite rendkívül keserves lesz és aligha tud huzamosabb ideig fennállni « június 7.i választások által létrehozott parlamenttel szemben, ,, | „ Jtöttid UiitpotitiUai UUeU 111 m mwi > - 1 11 W(ishivgton (MTI). Mint az „AFP" Washingtonból jelenti, a Nyugnteurópábuii állomásozó amerikai légierők új főparancsnokává William H. Ttmner repülőtá. bornokoi nevezték ki. Tunner a távozó Lauris No est ad tábornokot váltja fel. B< rlin (MTI). A választód harc hevében elszólta magát és érdekes igazságokat talált mondani Mellies, a Német Szociáldemokrata Párt elnökhelyettese. „Adenauer a választási hadjáratot amerikai segítséggel vezeti'' — mondotta Mellies. — ,,A szövetségi gyűlési választásokon olyan döntőst szán. dókozik kierőszakolni, amely megfelel nz- amerikai politika szempontjainak." Arra is utalt, hogy az amerikaiak De Gasperi olasz miniszterelnököt is segítették a választási hadjáratban, mégis — vagy talán éppen ezért — veresé, get szenvedet'. Julius 9-én megindul a szabad közlekedés Kelet és Nyugat Berlin között Berlin (MTI). Friedrichi Ebért, Nagy-Berlin főpolgármestere a Német Demokratikus Köztársaság kormányának Javaslata alapján rendeletet adott ki, amelynek ér. telmében július 9"ém újra megindul a június 17-i fasiszta provokáció éta megszakadt rendsze. ros és akadálytalan közlekedés Berlin valamennyi övezete között. Július 9-től kezdve nemcsak a gyalogjárók ós járművek haladhatnak át újra minden Igazolás nélkül az övezethalárokon, hanem ismét megindul a villamos, az autóbuszok, a földalatti és a magasvasút ővezetközi forgalma egész Berlin területén. A népi rendőrség berlini veze. tője ugyanakkor felhatalmazást kapott, a legszigorúbban járjon el azokkal szemben, akik a békeszerető lakosságnak tett engedménnyel viszszaélve esetleg rendbontást kísérelnének meg Berlin demokreti. kus övezetében. Nagy.Berlin főpolgármesterének rendelete a június 17-i fasiszta puccskísérlet utolsó következményé, nek, a berlini övezel hat árok ideiglenes lezárásának megszüntetését és ezzel az amerikai imperialisiák és német fasiszta bérenceik r,fitos kudarcot vallott provokác'.ójá. nak teljes és végleges felszámolását, a német nép békcerőinek győzeL mét jelenti. A Finn kormányválságról Hclrinkl (TASZSZ). A „Finn Távirati Iroda" jelentése szerint Kékkőmén miniszterelnök közölte, hogy eredménytelenül végződlek azok a tárgyalások, amelyeket Skog, Tervo és Leskinen szociáldemokrata miniszterekkel a mcs. tani — agrárszövet ség.szociáldomoI krata — kormánykoalíció fenntarI tusának lehetőségéről folytatott. Kekkonon széleskörű koalíciós burzsoá kormány megalakításának tervét vetette fo], azonban e- koalíciós kormányban nz érdekelt pártok — a koalíciós párt, a svéd néppárt és a finn néppárt — nem hajlandók résztvenni. Ez pedig nzt jelenti, hogy et akarják távolítani Kekkorvent a miniszterelnöki székből és a burzsoá pártok, valamint a Szociáldemokrata Párt képviselőiből olyan kormányt aláírnak létrehozni, amelyben képviselve lennének a szélsőségesen ameriko barát erők. E kormány feladata a Szovjetunióval fennálló kapcso. latok rosszabbátéiele lenne. A „Suomcn SoSialdemokrátti" véleménye szerint a kormányalakítási próbálkozások egyikét sem koronázza siker, óikkor — a lap sze. rint — egyetlen kivezető út marad: a parlament feloszlatása és új választások kiírása. Miért éhezik a jugoszláv nép ? Sztrájkharcok a tőkés országokban Párizs (TASZSZ) Tovább tart a párizsi kerület fémmunkásainak harca anyagi helyzetük megjavításáért. Hosszú időn át tárgyalásokat folytattak a vállalkozókkal kollektív szerződések megkötéséről, amelyek előírják a munkabér emelését. fizetett szabadságot minden munkáskategória számára, betegségi segélyt, stb. A vállalkozók azonban nem hajlandók teljesíteni ezeket a követeléseket A „Za szocijaliszticskxi Jugo" szláviju", a Jugoszláv Hazaiak Szövetségének Moszkvában megjelenő lapja írja: A jugoszláv dolgozók a háború előtti népellenes rendszerek ide. jén is nagy nyomorban t-ngüdtck. Jclen'egi körülményeik azonban még azoknál is siralmasabbak. A ti'oista vezető körök a vúlyos helyzet okát „elemi csapásokkal", „természeti adottságokkal" magya. rázzák. A jugoszláv nép azonban jól tudja, hogy m,ai nyomorúságos hely. zefének egyedüli oka az ország gyár. mati helysete és kizsákmányolása a hazai és külföldi lökések által. A belgrádi vezetők a különböző külföldi „kölcsönökkel" és „segélyekkel" óriási adósságokba ver1 ék az országot. Hivatalos adatok sze. rint, Jugoszlávia államadóssága jelenleg túlszárnyalja az egymil. liárd dollárt, vagyi6 a dinár hivatalos árfolyama szerint n 300 milliárd dinárt Az „Ekonomszkn Politika" című titoisla folyóirat szerint, Jugoszlávia 7 százalók, sőt gyakran még ennél is nagyobb kamatot fizet ez adósságok után. A jugoszláv dolgozók tehát minden évben 6ÚIyos milliárdokat fize'nek kamatok fejében. Hivatalos adatok szerint Jugoszláviának 1952. ben 12.5 milliárd dinár kamatot kellett fizetnie. Ezért ae összegért, amelyet Tiloék a dolgozókon haj. toltak be, a jelenlegi magas árak mellett is 120 millió kilogramm ga. bonát lehetett volna vásárolni az éhező nép számára. A jugoszláv dolgozók vállán sú. lyos teher a külföldi monopolisták uralma is. Ezek korlátlanul esz. közölhetnek tökebefektetéseket a jugoszláv gazdaságban. A jugoszláv hatóságok minden eszközzel biztosítják az amerikai, angol, nyugatnémet és más monopolista cé. gek maximális profitját. A maxi. mális profit szerzés egyik eszköze, hogy a Jugoszláviából kiszállított termékek árát a külföldi Imperialisták a világpiaci áraknál lényegesen alacsonyabban szabják meg. A külföldi monopolisták ezen az árkülönbözetein az elmúlt cvben 36 milliárd dinárt nyerteik. Ugyanakkor Jugoszlávia külkereskedői, mi mérlegének deficitje 1948-tól 1952-ig 158 milliárd dinár v0U. T üóék n külkereskedelmi mér' leg deficitjét a kivilel fékevesztett növelésével próbálták ellensúlyozni. Hivatalos adatok szerint az 1951l52.es gazdasági évben Jugoszláviából több, mint 3 'millió tonna búzát szállítottak külföldre, teháf minden jugoszláv la. kostól átlag 186 kilogramm búzát vontak el. Az esztelen gabonakivitel fokozta az ország súlyos éleimezősi nehézségeit. Pedig a jugoszláv nép ellátását a kapitalista országokba szállított gabonából bőven lehetne fedezni. A z említett tényeken kívül * " jugoszláv nép nyomorúságos helyzetének kialakulásához nagymértékben hozzájárult Jugoszlávia militarizálása is, amelyet Titcék tengerentúli gazdáik utasítására hajtanak végre. A jugoszláv kor. mány jelenleg körülbelül egymillió embert tart fegyverbe. Ez a hatalmas katonai apparátus óriási összegeket emészt fel. Hivatalos adatok szerint Jugoszláviában 1950 -1952-ig 598 milliárd 500 millió dinárt fordítottak háborús előkér szüleiekre, amely szemétyenként 12.000 dinár évi megterhelést jelent. A belgrádi vezetők a, Jcalo. nai kiadások fedezésére fokozzák a dolgozók kizsákmányolását: csök. kentik a munkások és tisztviselők fizetését, meghosszabbítják a munkanapot, emelik az adókat. A titc. ista hatóságok az idén a dolgozó parasztságtól közvetett adók formájában 64 milliárd dinárt hajtanak be. A nagy adók következtében csökken a lakosság vásárlóké.. pessége. A üteista statisztika távolról som teljes adatai szerint a jugoszláv lakosság vásárlóképessé, gc 1950"tol 1952-ig több, mint 32 százalékkal csökkent. A Belgrád, ban megjelenő „Nedeljne In forma, tivne Novine'' beismerte, hogy a szerbiai parasztgazdaságok 64 százaléka nem tudja jövedelméből még a létminimumhoz szükséges pénrl sem biztosítani. I ugoszlávia militarizálása kö^ vetkezfében elsorvadnak a közszükségleti cikkeket gyártó iparágak. Emiatt nagy áruhiány állt elő és a piacon rendkívül nvigas. ra szöktek az árak. Jugoszláviában jelenleg a legfontosabb élelmiszer rek ára 40—50-szcresc, a legfontosabb iparcikkek ára pedig 60—70. szerese a háború előttinek. Mindezek a tények megcáfo'ják azt a ti'oista hazugságot, amely szerint n jugoszláv dolgozók nyo« morúfágának oka „objektív" körülményekben keresendő. A jngo" szláv dolgozó tömegek nélkülözésének, nyomorúnak egyedüli oka a felújított kapitalizmus, a külföldi monopolisták gyarmati uralma és az ország fékevesztett militarizá. lása — írja befejezésül a „Zd szoeijaliszticsku Jugoszlávlju, i Népviseletet ábrázoló ui bélyegsorozalol bocsátanak kl A legszebb nyolc női népviseletet bemutató új bélyegek kibocsátására készül a posta. A művészi kiviielű bélyegek célja népművészetünk népszerűsítése mind hazánkban, mind külföldön. Nagy Zoltán az új bélyegek rajzolója, a kazári, érsekcsanádi, kalocsai, sióagárűi, sárközi, boldogi, őrimimi és hosezúhetényi népviseletet mutatja be. A bélyegek szegélyéi a tájegység szerinti gazdag ornamentika díszíti. „K népsk esküje" — Hja Erenburg cikke a „Pravda"-ban Dudapesten — írja a többi között Erenburg a »Pravda«ban — szétnézve a Béke-Világtanács tágas üléstermének sorain, végigtekintve azokon, akikkel négyévi közös munka köt össze, elgondoltam: milyen, nagyszerűen néznek ki. hogy megfiatalodtak!... Hiszen semmi sem deríti úgy fel az embert, mint az első győzelem öröme és a béke híveinek, akik különböző országokból gyűltek össze a Béke-Világtanács ülésszakára, nagy siker adott szárnyat: mindenütt a tárgyalások szelleme, a viták békés megoldásának eszméje kezd diadalmaskodni a durva erőszak kultusza, a gyűlölet szitása, a háború politikája felett. Természetesen sok minden közrejátszott a nemzetközi helyzet megváltoztatásában. A szovjet kormány békeszerető nyilatkozatai, amelyeket sok lépés kísért a külpolitika különböző területén, milliók szemét nyitották fel, fellelkesítették a népeket. Kína és a népi Korea politikája lehetővé tette a fegyverszüneti tárgyalások felújítását és az első megegyezést. Nem szabad azonban elfeledkeznünk a béke híveinek szerepéről sem. Gyakran beszélünk az öt nagyhatalom felelősségéről. Azt hiszem helyénvaló emlékeztetni a hatodik nagyhatalomra, a békemozgalomra, amely minden állam — kicsik és nagyok — közvéleményének széles köreit egyesíti. A Budapesten egybegyűlt békeharcosok teljes joggal állapíthatták meg, hogy kivívták első győzelmüket. A Béke-Világtanács tagtel J$?ül ^nnészeteseu se^^^^ta. és senki sem gondolja, hogy a háború erőit szétverték, hogy a veszély elmúlt. Az ülésszak idején történt események még erősebben megszilárdították a béke híveinek azt a meggyőződését, hogy még döntő, nehéz ütközet van hátra azok ellen a sötét erők ellen, amelyek harmadik világháborúra spekuláltak és spekulálnak most is." A háború erői ellentámadással kísérleteztek és kísérleteznek. Előőrsük olyan emberekből áll, akik jól tudják, hogy kárhozatra vannak ítélve, hogy nincs miben reménykedniük. A béke ellenségeinek első sorában ott láthatjuk Adenauer kancellárt, Csang Kajseket és Li Szin Mant. A tönkrement kártyások, elkeseredett kalandorok internacionáléja ez. Valóban mi jót is hozhat a béke az elaggott zsarnoknak, akit a 38. szélességi fok mindkét oldalán egyaránt gyűlölnek. Mi vár Csang Kaj-sekre, azon a napon, amelyen létrejön a megegyezés Amerika és Kína között? Sok esélye van-e a hatalomra a nagyravágyó bonni kancellárnak Németország egyesítése és az összes megszálló csapatok kivonása után? M

indenki megérti azonban, hogy nem Li Szin Man, sőt nem is Adenauer csinálja az időjárást, sőt még csak meg sem változtatják. Címük ellenére ők csak kártyák a láthatatlan játékos kezében. Elég olvasnunk néhány, Bonntól és Szöultól igen messzeeső ország lapjait, hogy megértsük, hol van a háború erőinek főhadiszállása. Nem akarok elfogultnak látszani jés jftbbnajs' tartom, ha a »£,e Mon-> de« című francia burzsoá lap véleményére hivatkozom, amely lapot aligha gyanúsíthat valaki a Szovjetunió, vagy a kommunista eszmék iránti rokonszenvvel. A »Le Monde* június 19-én a berlini és szöuli események után ezeket írta: -Az angolok kölcsönös engedményeken alapuló tisztességes megegyezéssel akarnak végetvejni a hidegháborúnak. Washington folytatni akarja a háborút... Az angolok el akarják ismerni a Kínai Népköztársaságot, az amerikaiak ellenzik ezt... Nagy-Britannia lehetőnek tartja a megegyezést Oroszországgal Németország egyesítésének kérdésében, az Egyesült Államok ellenben reménytelenül ragaszkodnak Adenauer uralmához*. T

ermészetesen Amerikában is vannak befolyásos körök, amelyek józanul gondolkodnak és békére törekednek. Ezek a körök azonban minden nap összeütközésbe kerülnek a kulisszák mögötti játékot folytató erőkkel, a rövidlátó üzletemberekkel, vagy zugpolitikusokkal, például McCarthy szenátorral, aki közismert sajátos szélsőségeiről. Sokan nem értették, miért végezték ki a nyilvánvalóan ártatlan Rosenberg házaspárt, akiknek érdekében felszólalt többek között a római pápa és a francia köztársaság elnöke is. Nyilvánvaló, hogy a háború erői olyan lélektani feltételeket akartak teremteni, amelyek között a békés tárgyalásoknak még az eszméje is utópikusnak tűnik. A Béke-Világtanács ülésszaka nem ment el a viharos események mellett, de igazi éberséget és hidegvért tanúsított. A béke hívei nem zavarodtak meg a háború erői gonosz mesterkedéseinek láttán. Ellenkezőleg: a német revansiszták hazárdjátékában, a délkoreai zsarnok szédelgő mesterkedéseiben, McCarthy szenátor és barátai idegességében a béke erői győzelmének újabb bizonyítékát látták. A Béke-Világtanács ülésszakán különböző országok küldöttei beszéltek a minden népet eltöltő nagy reményről. A népek elviselhetetlennek tartják a felduzzasztott háborús költségvetések által okozott nyomort, torkig vannak a rágalmakkal és az uszítással, a holnapot illető állandó bizonytalansággal, az emberi méltóság lealacsony ításával, az unalmas és visszataszító elmélkedésekkel arról, hogy mikor és hol robban az első bomba. A népek felismerték, hogy a megegyezés nemcsak kívánatos, hanem lehetséges is. A Béke-Világtanács ülésszaka éppen ezért összpontosította minden figyelmét arra, hogy a vitás kérdéseket békés úton kell megoldani. A Béke-Világtanács felhívta a népeket, követeljék a kormányoktól a konfliktusok békés megoldását, legyenek éberek és hárítsák cl az útból mindazt, ami megnehezítheti a tárgyalásokat. A Béke-Világtanács feltétlen támogatást ígért minden olyan kezdeményezéshez — bárhonnan is induljon az ki, amely elő tudja segíteni a nemzetközi feszültség enyhülését. Az utóbbi évek megmutatták, mennyire hatásos és komoly a béke híveinek munkája, sikerült harcba vinni a népeket a tömegpusztító fegyverek alkalmazása és a jelenleg folyó háborúk kiterjesztése ellen. Kétségtelen, hogy ezek könnyebb feladatok voltak, mint az, amely most áll a népek előtt, de növekedtek a béke erői is. Clegendő megemlíteni, hogy a !— brit nemzetközösség országainak miniszterelnökei csatlakoztak Churchillnek ahhoz a véleményéhez, hogy előzetes feltételek nélkül tárgyalásokat kéli kezdeni a nagyhatalmak között. A béke híveit, akik most a budapesti felhívás nyomán a legszélesebb és legfontosabb kampányt indítják meg, minden nép túlnyomó többsége támogatja. Minden országban, minden földrészen, embertől-emberig, házról-házra, városról-városra ugyanazok a szavak szállnak: -Ünnepélyesen felhívjuk a népeket: követeljék kormárryaiktól, hogy tárgyaljanak és egyezzenek meg. Valamennyiünktől függ, hogy támogassunk minden olyan kezdeményezést — bármely kormánytól származik is —, amely az ellentéteknek békés úton történő megoldására irányul. Mindannyiunktól függ, hogy meghiúsítsuk azok mesterkedéseit, akik akadályozzák, vagy késleltetik a megegyezést. A béke itt van kapuink előtt. Rajtunk áll, hogy elérjük*. Ez több, mint határozat. Ez több, mint felhívás. Ez a népek esküje. A szovjet nép — mint eddig —• ezután is minden néppel együtt védelmezni fogja a béke ügyét. Tudjuk, hogy a szovjet kor• mány mindent megtesz azért, hogy a tárgyalások szelleme diadalmaskodjék a háborús politika felett és mi, szovjet emberek, nagy és békeszerető népünk akaratának teljes súlyával támogatjuk a budapesti felhívást. Baráti kezet nyújtunk minden népnek és nincs az a ködfüggöny, amely elrejthetné ezt a becsületes emberek elől, bárhol éljenek is, '!