Délmagyarország, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-26 / 174. szám

A Szakszervezetek Országos Tanácsának teljes iilése VASÁRNAP, 1953. JULIUS 2«. 1 —OIWIII I1IIHIII—WT A Szakszervezeteik Országos Ta. nácsa szombaton tartotta II. teljes ülését, amelyen megtárgyalták a szakszervezeteknek a XVIII. kon­gresszus óta végzett munkáját és soronkö vetkező feladatait Cscterki Lajos, a SZOT titkárá­nak megnyitó szavai után Kristóf István, a SZOT elnöke tartott be. számolót Kristóf István elvtárs beszéde A magyar szakszervezeteik XVIII. kongresszusa óta öt hónap telt el — kezdte beszédét. — A kongresz­szuson elfogadott Bzerveaeti sza­bályzat értelmében összehívtuk a SZOT teljes ülését, hogy megvitas. suk eddigi munkánkat és meghatá­rozzuk a szakszervezetek előtt álló további feladatokat. Az elmúlt öt hónapban a munkás­osztály pártunk vezetésével hősiesen harcolt a szocializmus építéséért, a tetvek teljesítéséért. — Kristóf Is-f. ván elvtárs rámutatott arra, hogy a szocialista munkaversenymozgalom fellendülésié jelentős mértékben hoz. zájárult féléves népgazdasági ter­vünk teljesítéséhez. A magyar munkásosztály, a ma­gyar dolgozók tudják és látják, hogy felszabadulásunk óta elért minden eredményünk és sorozatos győzelmeink, hazánk szocialista épí­tésének szervező és lelkesítő ereje a Magyar Dolgozók Pártja. A Szovjetuniótól kapott drága kincsünk: szabadságunk birtokában, a Szovjetunió állandó és önzetlen segítségével pártunk a marxizmus, leninizmus tanításainak birtokában vezette és vezeti a munkásosztályt, dolgozó népünket a felemelkedés győzelmes útján Ezután arról beszélt Kristóf Ist­nye pártunk Központi Vezetősége június 27—28.1 ütésének határozata ég ennek alapján az országgyűlésen elfogadott új kormányprogramm. Pártunk Központi Vezetősége ha­tározatát. a kormány által azóta megtett Intézkedéseket a munkás­osztály, egész do'gozó népünk meg. nyugvással és bizalommal fogadta, azért, mert ezek a rendszabályok a munkásosztály és a dolgozó tömege^ érzéseit, vágyait, igényeit, fejezik ki. A párt Központi Vezetőségéneik határozatai alapján a kormánypro­grammban ismertetett intézkedések egybeesnek a munkásosztály, ha­zánk dolgozóinak érdekeivel. Ezért a SZOT teljes ülése, a Szervezett dolgozók nev6beai szükségesnek tart. ja kijelenteni, hogy a magyar szak. szervezetek egyetértenek, helyeslik és a legmesszebbmenőkig támogat­ják a párt Központi Vezetősége ha. tározatát és ennek alapján az or­szággyűlésen ismertetett kormány­programmot. Mindent el fogunk követni, hogy megvalósítsuk, mert tudjuk és meg vagyunk győződve arról, hogy a gazdasági politikánkban történt változás a dolgozó nép, elsősorban a munkásosztály életszínvonalának, valamint szociális és kulturális szabad megtorpanni, hanem még jobban, mint eddig harcolni kell azért, hofpr bányáink elegendő sze­net, kohóink több jóminőségu va­sat adjanak az országnak, hogy üzemeink nap. mint nap új mun­kasikerekről számolhassanak be. A politikai nevelőmunka eszkö­zeivel keli harcolni minden olyan kísérlet ellen, amely akár túlzott igények támasztásával, vagy a munkafegyelem meglazításával igyekszik meggátolni, vagy akadá­lyozni gazdasági intézkedéseink si­keres végrehajtását, Köszönet és hála szil a munkahösök (elé ván, hogy a kongresszus óta eltelt jszükségletei fokozottabb kielégítését. Idő legfontosabb belpolitikai esemé- I szakadatlan emelkedését szolgálja, A magyar szakszervezetek segítői, támaszai voltak és maradnak pártunknak tekintélyét és az egyes szakszerve­zetek valóságos irányító szervelvé tegyük őket. A kollektív vezetés tesizi lehetővé, a megfelelő elvi színvonalon álló gyakorlati határozatok -kialakítását, az alsó szerveik ©leven vezetését, a határozatok végrehajtásának kollek­tív, rendszeres, operatív ellenőrző, sét. Kristóf István ezután hangsú­lyozta, hogy szándékosan elsősor­ban a hibákról beszélt a vezetés kérdésével kapcsolatban. Hiba lertne azonban nem látni, hogy ezrével és tízezrével vannak jól dolgozó, lel­kes, fáradhatatlan aktivistáink. Megemlíthetem pl. Eperjesi elv. társat — mondotta —. a Dimávag szakszervezeti bizottságának elnö­két. Ebben a gyárban a szakszerve, zeti bizottság és az üzemi bizottsá­gok betöltik a vezető, irányító szerv funkcióját, a munkaverseny jó szervezése mellett törődnek a dolgo. zókról való gondoskodás kérdései­vel is. Hasonló Jól dolgozó elvtársakról is beszélhetnénk, mint pL Varga Margit elvtársnőről, oki a Győri Pamutszövő bizalmija és a textil­ipar legjobb bizalmija címet kapta meg, vagy Molnár Frigyes műhely­bizottsági elnökről, a Telefongyár­ból és még sok más szakszervezeti aktivistáról A magyar szakszervezetek a szo. |ializnvus ^építéséhez szükséges se­gítői, támaszai voltak és maradnak pártunknak. A szakszervezetekre, mint a mun­kásosztály szervezeteire az a kötele, zettség hárul, hogy mozgósítsák tagjaikat az állami tervek maradék, talan teljesítésére, másfelöl védjék a dlQlgozók közvetlen érdekeit. A magyar szakszervezetek ma fő feladatúiknak tekintik a dolgozók mozgósítását a párt Központi Ve­zetőségének határozata és a kor. mányprogramm maradéktalan vég­rehajtására. Pártui% Központi Vezetőségének határozatált azonban csak úgy tud­juk a magunk területén végrehaj­tani, ha megerősítjük és megszilár. dítjuk a szakszervezetek kapcsola­tát a munkások, alkalmazottak és értelmiségi dolgozók széles tömegei, vei. A szakszervezetek XVIII. kon­gresszusa óta eltelt időiben a szak. szervezetek kapcsolata a dolgozók­kal alig javult, lényegében azok a hibák, melyeiket a szakszervezeti munkával kapcsolatban felvetettünk, ma is fennállnak és akadályozzák az előttünk álló feladatok eredmé­nyes megoldását. A szervezettség és a tagdíjfizetés terén meglévő hiányosságok azt mutatják, hogy szakszervezeteink munkája a politikai meggyőzés, fel­világosítás terén gyenge, hogy nem folyik állandó, következetes harc a szakszervezetek tömegbefolyásának kiszélesítésére, hogy a dolgozók egy részénél nem alakult ki a ragasz, kodás és szerelet a saját szakszer­vezete iránt, hogy nem érzik még eléggé magukénak a szakszerveze­tet. Kristóf István ezután több jelen­ségre mutatott rá, amelyek a dol­gozókkal való kapcsolat gyengesé. gót tükrözik, majd így folytatta: A SZOT vezető szerveinek és ve­zetőinek n jövőben sokkal nagyobb és gyakorlatibb segítséget kell ad­niok az egyes szakszervezetek veze­tőszerveinek és vezetőinek, az egyes szakszervezetek területén je. lentikező sajátos problémáik megol­dásához. A SZOT-nál lévő hibák fokozot­tabban megtalálhatók egyes szak. szervezeteknél, a szakszervezetei; megyei tanácsainál és az üzemi szervezeteknél is. Ezzel kapcsolatban szóvá kell tenni a Központi Vezetőségnek és a szakszervezetek megyei tanácsainak gyakran formális működését. A szakszervezetek többségénél az el­múlt évben általában csak kétizbon tartottak központi vezetőségi ülése­ket. A baranyamegyei SZMT pedig egy éven át nem hfvta össze a ta. nácsülést. Ez a választott felső szervek mélységes lebecsülését je­lenti Ideje, hogy végre helyreállítsuk a JjgjggpÜ seartőáégefc; ^ jnegqsorbult A szakszervezetek előli álló feladatok Rátérek a szakszervezetek előtt álló feladatokra, amelyeknek el­végzése szükséges ahhoz, hogy a központi vezetőség határozatát si­keresen végrehajtsuk. A magyar szakszervezeteknek az adott helyzetből kiindulva, Bokol. dalú politikai felvilágosító munkát kell végezniük a dolgozó tömegek között és mozgósítani a dolgozó­kat, megmagyarázva a párt poli­tikájában bekövetkezett változás lé­nyegét és mozgósítani a dolgozókat a Központi Vezetőség határozatá­ban és a kormány programmjában {titűzött célok maradéktalan meg. valósítására. A programm megvalósításának elsődleges feltétele, hogy az ipar­ban és mezőgazdaságban szélesen bontakozzék ki a szocialista ver­seny, hogy gyorsan és eredménye­sen végezzék el az aratás és csép­lés munkáját, hogy dolgozó né­pünk élelemmel való ellátásának biztosítása érdekében parasztsá­gunk öntudatosan teljesítse beadási kötelezettségét. Egy pillanatra sem Egész munkásosztályunk szeme ezekben a napokban a falu felé fordul és soha nem látott érdeklő­déssel figyeli azt a nagyszerű helytállást, amelyet kenyerünk biz­tosításáért az aratás, a behordás és cséplés nagy munkájában tanúsí­tottak. — Köszönet és hála szól a mun­kásosztály részéről az olyan mun­kahősök felé, mint Háy József, a mohácsszigeti állami gazdaság traktorosa, aki már 200 százalék fölött jár, vagy Horváth Ferenc, a küngösi állami gazdaság trakto­rosa, aki ugyancsak kétszáz száza­lékos teljesítménnyel jár az élen. Külön meg kell dicsérni a vértes­aljai állami gazdaság cséplő-csapa­tát, amely 350 százalékos teljesít­ményével eddig meg nem látott or­szágos rekordot ért el. Kristóf István ezután arról be­szélt, bogy igen sok helyen tapasz­talható még, hogy a szocialista ver­seny feladataival4 nem foglalkoz­nak megfelelően. A verseny lendü­lete még jelenleg is messze a kö­vetelmények mögött van. Fel kell számolni minél gyorsabban ezt a passzivitástj A bizalmiak, műhelyblzottsági el­nökök — az öntudatos munkások­ra támaszkodva — azonnal lépje­nek fel a fegyelmezetlenekkel, a lógósokkal szemben. Hassanak oda a szakszervezeti vezetők, hogy ma­guk a becsületesen dolgozók Ítél­jék el azokat, akik akarva, vagy akaratlanul, de magatartásukkal, fegyelmezetlenségükkel akadályoz­zák, vagy megnehezítik azoknak az intézkedéseknek végrehajtását, amelyek az egész dolgozó nép élet­körülményeinek megjavítását szol­gálják. A munkafegyelem megszi­lárdítása most a legfontosabb fel­tétele annak, hogy a párt határo­zata és a kormányprogramm sike­resen megvalósuljon. A szakszerve­zeti bizottságok, üzemi bizottságok és bizalmiak harcoljanak az admi­nisztratív módszerek felszámolásá­ért, a dolgozókkal való lélektelen bánásmód ellen. A szakszervezetek feladata a válla-t latok közötti és üzemen belüli, a műhelyek, munkahelyek, műszakok és brigádok közötti szocialista ver­seny mindennapi, gyakorlati szer­vezése és vezetése azon túlmenően, hogy szervezik az egyéni versenyt. Mind a negyedéves üzemi és vál­lalati célkitűzések meghatározásá­nál, mind pedig a dolgozók havi felajánlásának megtételénél az ed­diginél lényegesen nagyobb gondot kell fordítani a termelékenység emelésére, a selejt, az önköltség csökkentésére, a minőség javításá­ra, a bányákban pedig a fejteljesit­mények növelésére. A kollektív szerződésről szólva Kristóf István rámutatott, hogy a most érvényben lévő üzemi kollek­tív szerződések ellenőrzése során megállapítást nyert, hogy ezekben egy sor munkavédelmi, a dolgozók szociális és kulturális szükséglete kielégítését szolgáló vállalás és kö­telezettség nincs végrehajtva, an­nak ellenére, hogy ezeket kisebb beruházással, az üzem belső erő­forrásaiból meg lehetett volna va­lósítani. A legtöbb helyen nem el­lenőrzik a kollektív szerződést, sőt számos helyen az ÜB-tagok és fe­lelős műszaki és gazdasági veze­tők nem ismerik a kollektív szer­ződést. A párt és a kormány programmja különös súllyal húzza alá a kollek­tív szerződések betartásának és be­tartatásának kérdését. A kollektív szerződések nem váltak az üzem, illetőleg a szakszervezeti munka alapjaivá, mint ahogy ezt a párt ha­tározata megjelölte. megtisztelő kötelessége a dolgozók anyagi jólétével való mindennapos foglalkozás. Kormányunk évről-évre hatal­mas összegeket fordít munkavé­delmi beruházásokra. Ebben az évben több mint 250 millió forin­tot irányzott elő erre a célra. S most még többet. A beruházások teljesítésénél azonban súlyos elma­radások vannak. Teljesen megengedhetetlen az olyan esetek előfordulása, hogy az egyes új üzemek tervezésénél ter­vezőink figyelmen kívül hagyják a biztonsági és szociális berendezések és létesítmények megfelelő biztosí­tását. A Kecskeméti Gépgyár új­jáépítése során például nem gon­doskodtak az öntödei dolgozók lé­szére öltözőről, mosdóról. A szakszervezetek feladata, hogy harcoljanak a munkavédelmi beru­házások maradéktalan teljesítésé­ért. A SZOT teljes ülése felhívja az csszes üzemi bizottságok figyelmét arra, hogy az üzem vezetőivel együtt azonnal vizsgálják felül a baleseti forrásokat és azok meg­szüntetésére tegyenek azonnali hat­hatós intézkedéseket. A Központi Vezetőség határo­zata, a kormány programmjában a munkások és alkalmazottak jobb anyagi ellátására megjelölt felada­tok végrehajtásában hatalmas je­lentősége van a kereskedelmi vál­lalatok és üzemi étkeztetések mun­kájának. Ezen a téren a szakszer­vezetek munkásellátási tevékeny­sége fontos helyet foglal el. A szakszervezetek munkásellá­tási tevékenysége ki kell, hogy terjedjen olyan fontos területre is, mint a dolgozók mindennapi szük­ségletelnek kielégítése. A szak­szervezetek üzemi munkásellátási szerveinek Ismerniök kell azt, hogy az üzem dolgozói lakóterületü­kön a közszükségleti élelmiszer­ellátásának milyen lehetőségeivel rendelkeznek. Kormányunk programmja igen nagy figyelmet fordít az új laká­sok építésére, miután az eredeti programmot több mint kétszere­sére emelte. A dolgozók lakásvi­szonyainak megjavítása terén a kormány programmja nagy súlyt helyez a régi lakások tatarozá­sára is. A szakszervezeteknek az a fel­adatuk, hogy elősegítsék a lakás­kérdések megoldását azzal, hogy vigyék az Illetékesek — tanácsok, igazgatók — elé a dolgozók igé­nyeit, elgondolásait a lakásviszoí nyok megjavítására és a lakásoki helyes elosztására. I A Központi Vezetőség határo-i zata és a kormány programmjánaki megvalósítása megköveteli, hogy a szakszervezetek rendszeresen gon* doskodjanak a munkások és a dol* gozók kulturális igényeinek foko* zottabb kielégítéséről. Jelentősek azok az eredmények^ amelyeket a szakszervezetek ezen a téren elértek. Kristóf István rá* mutatott a hiányosságokra is, rnajd hangsúlyozta: — A szakszervezeteknek szer* vezniök és irányítaniok kell az üzemekben, intézményekben a dol* gozók sokoldalú, magasabb színvo* nalú kulturális nevelését, szórako* zását a dolgozók általános művelt* sége emelésének érdekében. A SZOT elnöke ezután a küM politikai helyzettel foglalkozott majd így fejezte be beszámolóját: Beszámolóm befejezéséhez ér* tem. Megállapíthatjuk, hogy szak* szervezeteink a XVIII. kongresz* szus óta fejlődtek, azonban munká* jukat még igen sok hiba jellemzi. Pártunk politikája, a népi demo* kiáciánk előtt álló feladatok sok* kai nagyobb követelményeket tá* masztanak a szakszervezetekkel szemben is. Ezért a szakszerveze* teknek minden erejüket összponto* sílva harcolniok kell, hogy minél többel tudjanak hozzájárulni a Magyar Dolgozók Pártja politiká* jának megvalósításához, nagyszerű munkásosztályunknak, dolgozó né* pünknek a szocializmus építéséért folytatott hősies harcához és mint a Szovjetunió-vezette, világot át* fogó hatalmas béketábor hűséges katonái, teljesítsük kötelességün* ket a békefront ránkeső szakaszán, A teljes ülésen megjelent és fel* szólalt Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezető* ségének titkára. Kristóf István beszámolójához a többi között hozzászóltak: Veres József, a borsodmegyei Szénbányá* szati Tröszt szakszervezeti bizott* Ságának elnöke, Gögitz Antal, " a győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár szakszervezeti bizottságá­nak elnöke, Válóczi Elek, az Ózdi Kohászati Üzemek szakszervezeti bizottságának elnöke, Gyöngyösi István, az építőipari szakszervezet borsodmegyei területi bizottságának elnöke, Bogár József, a szolnokme­gyei SZMT elnöke. A felszólalásokra Kristóf István, a SZOT elnöke válaszolt, Végetért az angol alsóház külpolitikai vitája London (TASZSZ). Az angol al. sóházifctain szavazás niétlfcül vége'órt a külpolitikai vita. A vitában fel. szólaló munkáspárti parlamenti tagok többsége bíráik a a washing­toni értekezlet után közzétett köz­leményt és mesáLlapítolta, hogy az lépés visszafelé a Churchill állni május 11-én javasolt kormányfői értekezlettől. A hivatalos páriáiméul i közlöny szerint a munkáspárti Arthur Botlomley rámutatott a fasizmus német­országi feltámadásának veszé­lyére és kijelentette: "Bizonyos mértékig aggasztó, hogy Japán és Németország kérdésének el­döntését ilyen, vagy olyan mértékben az Egyesült Álla­mokra bízzák*. A konzervatív ElHot beismerte, hogy Churchill kezdeményezését nem támogatták a washingtoni ér. tekezleten. A munkáspárti Ernest Davis ag­godalmának adott kifejezést amiatt, hogy az angol kormány — nmeny nyiben előre kölclezi magát, hogy csak olyan feltételiéi hajlandó be. leegyezni Németország egyesítésé, be, ha Németországot bekapcsolják az „európai védelmi közösségbe'4, vagy az ószakailanti tömbbe — ku­darcra kárhoztatja a négy külügy, miniszter értekezletét. A munkáspárti Pargiier köve. telte a négyhatalmi megbeszélése, ket miniden előzetes feltétel nél­kül ós nagyobb megértést köve. telt az iránt, „mit kell éreznie Oroszországnak..." A munkáspárti Mallalieu kije. lentette, hogy a washingtoni érte­kezletről szóló közlemény egyér­telmű egy olyan nyilatkozattal, hogy „nem akarunk tágyalásokaV4 Majlalieu hozzátette: "Véleményem szerint az egy­szerű emberek világszerte azt akarják, hogy a két egymás­sal szembenálló tömb a legma­gasabb színvonalon találkoz­zék: az egyszerű emberek úgy vélik, hogy ha ezt sikerül 1 megszervezni, a béke lehetsé­ges lesz«. A külpolitika hirei r V-' A magyar szakszervezetek megtisztelő kötelessége A SZOT teljes ülése javasolja a szakszervezeteknek, hogy a maguk területén vizsgálják felül az ér­vényben lévő kollektív szerződése­ket, ahol annak szüksége mutat­kozik, egészítsék ki azokat és tö­rődjenek azzal, hogy a kollektíyl szerződések minden egyes pontját a szerződések lejártáig pontosan végrehajtsák. Minden egyes szak­szervezeti vezető érezze felelőssé­gét a kollektív szerződéssel szem­ben, A . m$g»p; Sg&BBSBSStSkllSk Moszkva (TASZSZ). V. M. Molo. tov, a Szovjetunió külügyminisz­tere július 24.én fogadta N. Bi­schoffot, Ausztria rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét a Szov. jetunióban abból az alkalomból, hogy a nagyikövet a közeljövőben átnyújtja megbízólevelét a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének. Párizs (TASZSZ). Sz. A. Vino­gradov, a Szovjetunió párizsi nagy. követe átnyújtotta megbízólevelet Vincent Auriol francia köztársasági elnöknek. A megbízólevél átnyujtá. sakor jelen volt Georges Bidault, francia külügyminiszter. Sz. A. Vi­nogradov Vincent AurioUal folyta. tett rtetá beazájjgstá^ fttán bwju (atta az elnöknek' a Szovjet nagy. követség tagjait. * Párizs (TASZSZ). A , ,1'Huma­nité44 közli a Francia Kommunista Párt politikai bizottságának hatá­rozatát, amely egyrészt kiemeli a béke, a demokrácia és a szocializ­mus táborának sikereit, másrészt rámulat a kapitalizmus általános válságának fokozódására és az im. perialista tábor országai közötti el. lentétek kiéleződésére. A határozat hangsúlyozza, hogy a Francia Kőim­munigtn Párt politikai bizottsága teljes mértékben egyetért a Szov­jetunió Kommunista Pártjának központi bizottságával, amely újabb nagy szolgálatöt tett a nemzetközi munkásmozgalom ügyének azzal, hogy leleplezte Beriját, a nemzet." közi imperializmus ügynökét és megakadályozta őt káros tevékejjjtj.

Next

/
Oldalképek
Tartalom