Délmagyarország, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-26 / 174. szám

I TASARNAP, 1953. JULIUS 26. 3 A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete közkegyelem gyakorlásáról Népköztársaságunk állami és társadalmi rendjének szilárdsága, eddig elért sikereink, népünknek az 1953. évi május hó 17. napján megtartott országgyűlési választásokon kifejezésre jutott egységes állásfoglalása népi demokratikus államrendünk mellett, továbbá a törvényesség és a fegyelem fokozódó megszilárdulása lehetővé teszi, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa közkegyelmet gyakoroljon. Népköztársaságunk ezzel az elítélteknek lehetőséget ad arra, hogy az alkotmányban biztosított állampolgári jogaikkal teljes mértékben éljenek s munkájukkal részt vegyenek hazánk építésében és erősítésében. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa ezért törvényerejű rendeletet adott ki a közkegyelem gyakorlásáról. A rendelet értelmében kegyelemben részesülnek azok, akiket a bíróság jogerősen két évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztésre ítélt. Kegyelemben részesülnek azok, akiket a bíróság jogerősen bármilyen tartamú javítónevelő munkára ítélt. Szabadságvesztésbüntetésük tartamára tekintet nélkül kegyelemben részesülnek a fiatalkorúak, a teherben lévő nők, azok az anyák, akiknek tíz évnél fiatalabb gyermekük van, az 50. életévüket betöltött nők és a 60. évüket betöltött férfiak. A kegyelem kiterjed az előző rendelkezések alá nem eső, meghatározott tartamú szabadságvesztésbüntetésre ítéltekre is, a velük szemben kiszabott szabadságvesztésbüntetést egyharmadával kell csökkenteni. Kegyelemben részesülnek a még be nem fizetett összeg erejéig azok, akiket a bíróság főbüntetésként pénzbüntetésre ítélt. Ha a főbüntetés a jelen törvényerejű rendelet értelmében kegyelem alá esik, a kegyelem kiterjed a kiszabott, de végre nem hajtott mellékbüntetésekre — ide értve a mellékbüntetésként kiszabott pénzbüntetés még be nem hajtott részét is. Ez a kegyelem az ötezer forintot meg nem haladó pénzbüntetés teljes összegére, az ezt meghaladó pénzbüntetésnél pedig 5000 forint elengedésére terjed kl, Kegyelemben részesülnek a mellékbüntetésként közügyektől eltiltásra ítéltek közül azok, akik szabadságvesztés büntetésüket már kitöltötték, vagy a jelen törvényerejű rendelet alapján mentesülnek a büntetés alól, feltéve, hogy a közügyektől eltiltás tartama az 5 évet nem haladta meg. A kegyelem kiterjed azokra is, akikkel szemben a bíróság a kiszabott szabadságvesztésbüntetés, illetőleg a fő-, vagy mellékbüntetésként kiszabott pénzbüntetés végrehajtását feltételesen felfüggesztette. A kegyelem kiterjed a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépéséig elkövetett é% jogerős ítélettel el nem bírált azokra a bűncselekményekre is, amelyek a jelen törvényerejű rendelet értelmében közkegyelem alá esnek. A rendőrségen, az ügyészségen és a bíróságon folyamatban lévő ügyekben az eljárást meg kell szüntetni, ha a bűncselekményre a törvény két évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztésbüntetést (javító-nevelő munkát), vagy pénzbüntetést állapít meg, továbbá, ha a terhelt, amennyiben nő, az 50. életévét, ha férfi, a 60. életévét betöltötte, valamint ha a terhelt fiatalkorú, vagy teherben lévő nő, vagy olyan anya, akinek 10 évnél fiatalabb gyermeke van. Egyéb folyamatban lévő ügyékben a bíróság a jelen törvényerejű rendelet rendelkezéseit o tárgyalás során a következő módon köteles alkalmazni: ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a vádlottal szemben 2 évet meg nem haladó tartalmú szabadságvesztésbüntelést, javító, nevelő munkát, vagy főbüntetésként pénzbüntetést kell kiszabni, a büntetést kiszabja, egyben pedig megállapítja, hogy az elítélt « jelen törvényerejű rendelet alapján kegye, lem alá esik és mentesül a büntetés alól, egyébként a bíróság a tüntetést kiszabja és egyidejűleg megállapítja, hogy a kiszabott büntetés a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényerejű rendelet értelmében egyharmadával csökken. A rendelet értelmében mentesülnek a büntetett előélethez fűződő hátrányolt alól éa büntetlen előéletűnek kell tekinteni azokat, akik büntetésüket a jelen törvényerejű rendelet hatályba lépéséig kitöltötték vagy e törvényerejű rendelettel közkegyelemben részesülnek, fel. téve, hogy a kiszabott szabadságvesztésbüntetés az 5 évet nem haladta meg. A jelen törvényerejű rendeletet a katonai büntető eljárás alá vont személyeknél is alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy a katonai személyek szabadságvesztésük felére részesülnek kegyelemben. A közkegyelem nem terjed ki azokra, akiket a bíróság háborús, vagy népellenes bűntett, a népi demokratikus államrend vagy Népköztársaság megdöntésére irányuló bűntett, továbbá hűtlenség vagy tiltott határátlépés büntette, vala. mint gyilkosság, szándékos emberölés, rablás, vagy erőszakos nemi közösülés büntette miatt ítélt el, továbbá azokra, akiket a bíróság társadalmi tulajdon elleni bűncselekmény miatt 5 évet meghaladó szabadságvesztésbüntetésre, vagy 5 éven belül a társadalmi, vagy az állampolgárok tulajdona ellen elköve. telt bűncselekményért többizben elítélt. Ha jelen törvényerejű rendelet rendelkezései alapján közkegyelemben részesülő személy a rendelet hatálybalépésétől számított két éven belül újabb bűncselekményt követ el, a kegyelem hatályát veszti és nz ilyen személlyel szemben a kegyelem útján elengedett büntetést végre kell hajtani. A kegyelem kiterjed a kihágási eljárás alá vont, illetőleg a kihágási bíróság (pénzügyi hatóság, vámha. tóság) által elítélt személyekre is, a folyamatban lévő kihágási ügyek, ben az eljárást meg kell szüntetni, a kihágási bíróságok által elítélt személyek pedig mentesülnek a végre nem hajlott büntetés alól. A jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, a pénzügyminiszter, az igazságügyminiszter, a bel- és külkereskedelmi miniszter és a Magyar Népköztársaság kg. főbb ügyésze gondoskodik. A minisztertanács határozata a dolgozó parasztságnak nyújtandó adókedvezményekről Az ellenség eltávolítása óta Újra egyem bérként harcolnak a bő termés betakarításáért a Haladás tszcs-ben Az újszegedi Haladás tszcs-ben egészen az utóbbi időkig — kisebb hibáiktól eltekintve — nem volt semmi különösebb baj. A csoport tagsága, a jó termést igérő év kezdetétől, egészen a gabonahordásig, öntudatos, tszcs taghoz mélté munkát végzett. Nem vitás, volt a csoport tagsága között néhány olyan ember, aki nem ismerte fel kellően a nagyüzemi gazdálkodásban dolgozó parasztságunk boldogulásának egyetlen igazi útját és nem végezte ügy munkáját, ahogyan kellett volna. Nem volt napirenden, de hébe-hóba mégis előfordult a csoportnál, hogy némelyik tag későn kezdte el a munkát, vagy egy-két napot hiányzott a csoportból. Ezeket a jelenségeket a csoport vezetősége, a tszcs tagságának öntudatosabb zöme, jó felvilágosító munkával meg is szüntette a csoportban. Amikor Nagy Imre elvtárs és Rákosi elvlárs ismertette a párt. és kormány programmját, a tagság nagyobb — az öntudatosabb — része határtalan lelkesedéssel fogadta a kormány programmját. Ez a tény azonban nem volt általános jelenség a Haladásban Az éberség hiánya következtében befurakodott ellenség és a tszcs.ből kifelé pislogó, a lus. ták, a naplopók — azonban egészen másképpen fogadták a kormány programmját. Itt-ott apró kis csoportok jöttek létre és ettől az időtől kezdve napról-napra lazult a munkafegyelem Ez a jelenség legelőször a munkába vont családtagok sorozatos elmaradásában volt tapasztalható. Később itt is, ott is felütötte fejét a lógás és a mezőgazdasági munkák dandárja idején, jelentősen csökkent az aratás, a behordás és a növényápolási munka üteme. A drága, a dúskalászú gabona ott állt talpon, de a tagság közül az két-három lógós, a notórius munkakerülő még anynyit sem tett az aratás mielőbbi befejezése érdekében, mint azelőtt a többi munkában. De ugyanígy lógtak a hordásnál is. A csoport vezetősége, illetve a pártszervezete látta, hogy hiba van a csoporiban. De sokáig nem tudott rájönni a dolog nyitjára. Egyszer aztán kibujt a szög a zsákból. Még 1952. őszén, amikor a tszcs taglétszámban gyors fejlődésnek in. dúlt, a jónéhány új belépő i között becsúszott a csoportba kút kulák Gyárfás Dezső és Godó Lajos. Először szépen meghúzták magukat, hogy alaposan szilárd talajt biztosítsanak későbbi bomlasztó munkájukhoz. Mindenkor elvégezték a reájuk bízott feladatokat és nem vo'.t különösebb baj velük a cso. portban. De most kiderült róluk, mifélék ís> voltaképen. Gyárfás Dezsőnek azelőtt földje, kocsmája, és cséplőgépje volt. Alaposan értett ahhoz, hogy két bőrt húzzon le egyszerre a dolgozókról. Az is csak most derült ki róla, hogy Jugoszlá. viában van még 17 ho'd föld és egy cséplőgép garnitúra, amely a Gyárfás-család tulajdonát képezi s az ott élő Gyárfás família hűséges kiszolgálója Tito fasiszta rendszerének. Godó Lajosnak faiskolája volt és évento föbl) emberi dolgoztaiéit látástól vakulásig, fillérekért. Ezáltal búsás jövedelemre tett szert és fényűző életet élhetett a dolgozók verejtéke által szerzett pénzen. De Godó egyáltalán nem az az ember, aki rnieg tudott volna élni anélkül, hogy a meglévő kizsákmányolási területéhez ne hódított volna újabb, még busásabb jövedelmet biztosító területet. Hosszú éveken keiesztül ravasz furfanggal felvásárolta a dol. gozó parasztság gyümölcsfacsemetéit és azokért adott is pénzt, meg nem is. Ennek eredményeként még nagyobb lábon élt. Godó Lajos takarója állandóan nőtt és már-már a végtelenségig nyújtózkodhatott. De ami késett, nem múlott, csalásaiért felelt a dolgozó nép törvénye előtt, amelyért elnyerte méltó büntetését. Ez a két minden hájjal megkent kulák, a kormány programmjának elhangzása ittán, elérkezettnek látta az időt. hogy a gazdag, virágzás, nak indult tszcs-ben megkezdje bomlasztó tevékenységét. Először összedugták a fejüket, jól meghány, ták-vetették a dolgot és aztán „mun. kához" kezdtek. Megkörnyékezték a csoport néhány befolyásolható, ló. go® tagját és a kormány program, mai kapcsolatban, tszcs-sllenes ki. jelentésekkel vezették félre őket. A csoport tagságának a nagyob. bik, az öntudatosabb része, a párt. szervezette! az élen azonban nem veszlette el a fejét a jelenségek láttán. Mélyebbről kezdte vizsgálgatni a dolgot és rövid néhány «n.p alatt eljutott Gyár. fásig és Gcdó Lajosig. Ezek a cso. portiagok látták, hogy a csoport egészére veszé'ys® a két kulák tszcs, ben maradása és tudták, hogy a helyesen megfogalmazott, papírra vetett szövetkezeti alapszabályok értelmében, kulák nem lehet a tszcs tagja. Kérték a vezetőséget, hogy azcnnal hívjon össze csoportérlekezletet, ahol maga a tagság dönt Gvárfás és Godó további sorsáról. Hosszú vita ulán, a világosan látók meggyőzték a kulákok befolyása alá került tagtársaikat, s a csoportgyűlés végén egyhangúlag liövslellék a kél kulák kizárását A csoport vezetősége, a szövetkezet demokráciáját érvényesítve, azonnali hatállyal kizárta a csoportból Gyárfás Dezsőt és Godó Lajost.' Ettől az időtől kezdve — mert a kizárás óta már eltelt né. hány nap — egészen új, egészséges szellem költözött a Haladás" tszcs-be. A tagságnak az a része, amely eddig is öntudatosan, példamutatóan végezte munkáját, magú. val ragadta a tszcs tagjainak egé. szét, s most újra, közös erővel harcolnak az ezévi bőtermés sikeres betakarításáért. Nem húz már szét a csoport. Minden tag közös erővel, egyembsrként küzd a kormányprogramm mielőbbi megvalósításáért, — az egész ország dolgozóinaik — elsősorban saját maguk életszínvonalának emeléséért. A minisztertanács a dolgozó parasztság fokozottabb megsegítése érdekében határozató' hozott a me. zőgazdnsági lakosságnak nyújtandó adókedvezményről. A határozat értelmében törölni kell a termelőszövetkezetek, valamint termelőszövetkezeti csoportok tagjainak az 1952. évi december 31-én fennálló összes adóhátralékát és nyilvántartott megváltási árelöleget (beleértve az 1953. évre kivetett árelöleget is), ha a termelési év befejezése után továbbra is termelőszövetkezeti tagként gazdálkodnak és az 1953. évre kivetett adóikat év végéig megfizetik. Az egyénileg gazdálkodó parasztok 1952. évi december hó 31*én fennálló adóhátralékának 50 százalékát törölni kell, ha a folyó évi esedékes adójuk melleit a hátra, lék másik 50 százalékát december 31-ig megfizetik. A minisztertanács határozata az internálás intézményének megszüntetéséről és a kitiltások feloldásáról Az alkotmányban foglalt alap. elvek megvalósítása, valamint a törvényesség fokozottabb érvényesítése érdekében a minisztertanács az alábbiakat határozza: 1. A rendőrhatósági őrizet alá helyezés (internálás) intézménye megszűnik és az erre vonatkozó jogszabályok hatályukat vészük. 2. A minisztertanács utasítja a belügyminisztert, a rendőrhalósági őrizet alá helyezéseket (Internálásokat) legkésőbb az 1953. évi október hó 31 napjáig oldja fel és az internálótáborokat szüntesse meg. 3. A minisztertanács utasítja a belügyminisztert, liogy a rendőr, hifósági, jelen minisztertanácsi ha. tározat kihirdetéséig elrendelt ki. tiltásokat (kitelepítéseket) ugyancsak október lió 31. napjáig oldja fel. 4. Ez a határozat nem érinti az egyes városokban (községekben) való letelepedés engedélyhez kötéséről szóló jogszabályok hatá. lyát. Az egyes városokban (köz. ségekben) való letelepedés engedélyhez kötéséről szóló jogszubá. lyok azokra is alkalmazandók, aldkkel szemben a kitiltást a je. len halároza} értelmében fel kell oldani. Megválasztották a Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökét A Népiköztársaság Elnöki Taná. csa Molnár Erik elvtársat, a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága totta. elnökévé megválasz. flz MrH igazgatóságain és a vasipari intézetekben lehet jelentkezni az össze! induló MTH mesterképző technikumra Néhány hét múlva az 1933/54-es tanévben, megkezdi működését uz MTH vasipari mestereket képző technikumának első évfolyama. A négyéves mesterképző technikum az ipari tanulóképzés számára — ipari tanulókból lett — fiatal szakmunkásokból magasfokú szakmai és pedagógiai képzettséggel rendelkező mestereket nevel. A technikumra 17—19 éves géplakatos és esztergályos fiúk jelentkezhetnek, akik majd tanulmányaik befejezése után országos érvényű technikusi, illetve műhelymesteri oklevelet kapnak. Ezzel bármely üzemben, mint technikusok dolgozhatnak. Ezenkivül felsőbb tanulmányokat is végezhetnek például a műszaki egyetemen. A fiatalok mint VII. és VIII. kategóriájú szakmunkások hagyják el a technikumot, a rokonszakmákban pedig V. kat. szinvonalat érnek el. A mesterképző technikum a fővárosban a Nagy* szombat-utcában nyílik meg, ugyanabban az épületben lesz az iskola, a tanműhely és az otthon is. A nappali tagozat mellett esti és levelezőtagozat is létesül. Ez utóbbiakon négy év alatt már dolgozó mestereket képeznek technikusokká, erre 17-től 45 éves korig vesznek fel. A mesterképző technikumra az MTH helyi Igazgatóságainál és a vasipari szakmájú intézetekben lehet jelentkezni. A nappali tagozaton szeptember 1-én,. az estin 15-én, a levelező oktatásban pedig október 1-én kezdődik meg a tanítás. (MTI) A szovjet orvostudomány diadalmaskodik a halál felett Moszlcva, A Szovjetunió különbö. ző laboratóriumaiban már régen folytatnak kísérleteket szerveze. tek felélesztésére. Sok éve dolgozik ezen a területen a moszkvai tudósok egy csoportja, élén a Sztálin-díjas Nyegovszkij professzorral. Nyegovszkij módszerét már klinikai eseteknél is felhasználják. Sokszáz embert hoztak vissza az életbe 5—6 perccel a klinikai halál beállta után. Jankovszkij professzor állatokon folytat kísérlete, ket és sikerült 12—13, sőt 16 perccel a halál beállta után feléleszteszie az állatokat. A kísérleti állatok egy része elpusztult, de többségük életben maradt és az agykéreg megőrizte funkcióit. Ez arról tanúskodik, hogy az élő szervezet és központi idegrendszere a klinikai halál után jelentősen tovább őrzi meg az életbe való viszszatérés képességét, mint ahogy eddig elgondolták. Nagy szerepet játszik Jankovszkij professzor sikeres kísérletei, ben az általa tervezett mesterséges tüdő. Eddigi sikereink — mondja Vo. rona professzor — azt a reményi keltik bennünk, hogy a kísérletek rövid idő múlva az emberi élet megmentésére szolgálnak majd. Jankovszkij professzor már most alkalmazza a mesterséges tüdőket a fulladás okozta halál legyőzésénél. A mesterséges tüdőket sikeresen alkalmazzák szívopcrációkaiál. Sok vérveszteség, vagy agónia fellépte, kor. Befejezéshez közeledik az aratás — a földművelésügyi minisztérium közleménye Az ország egész területén befejezéshez közeledik az aratás. Július 24-ig Bács-Kiskun és Csongrád megye jelentette a földművelésügyi minisztériumnak, hogy az egész megye területén befejezték az aratást. Ezeket a megyéket rövidesen követni fogja — aratási helyzetükből ítélve — Baranya, Győr, Békés és Heves megye is. A többi megye jelentése szerint az egész országban az aratást befejezte 45 járás, 1428 község és 3569 termelőszövetkezet. A begyűjtési minisztérium versenyjelenlése A megyék rangsora a gabonabegyüjtési terv teljesítésében a következő: 1. Bács, 2. Baranya, 3. Pest, 4. Somogy, 5. Szolnok, 6. Szabolcs, 7. Hajdú, 8. Békés, 9. Csongrád, 10. Fejér, 11. Tolna, 12. Zala, 13. Győr, 14, Veszprém. 15. Vas, .16. Komárom, 17. Heves, 18. Nógrád, 19. Borsod. A gabonabegyüjtés üteme az elmúlt napokban Borsod megyében emelkedett a legjobban, de erősen nyomában van Vas megye is. Komárom megyében az elmúlt napokban ugyancsak javult a begyűjtés üteme.