Délmagyarország, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-07 / 132. szám

r VÁSÁRNAP. 1953. JUNIUS 7. "" 5 A szovjet pedagógusok a hazaszeretet és a népek közötti barátság nemes érzésére nevelik a tanulókat r fezekben a tavaszi napokban az í945-ös esztendő vidám, győzelmes tavasza jut eszembe. A háború, a mérhetetlen szenvedés már mind a múlté. A békés, alkotó munka új korszakában élünk. 1945 emlélkezetes tavaszán még gyermekek voltak azok az ifjak és bárhova kerülnek —• mindig és mindenhol össze fogja tartani őket a hazaszeretet és a népek közötti barátság szent érzése. Ezt az érzést plántálja bele a gyermekekbe a szovjet pedagógus már az első évektől kezdve. Ezt az érzést ülteti el a gyermekek szivé­Szergej Kiszljakov, az általános fizikatanszék asszisztense, Anna Sibajcva diáklánnyal konzultál leányok", akik az Iskola padjaiból néhány hét múlva az élet útjára lépnek. Sok munkában és tanulás­ban eltöltött év kellett ahhoz, hogy a csintalan, türelmetlen, de tudásszomjjal téli gyermekek ön­tudatos, hazaszerető polgárokká /váljanak. Iskolai irodámban nemrégen ti­zedik osztályosok gyűltek össze. Arról beszélgettek, ami ezekben a napokban minden érettségiző nö­vendéket foglalkoztat: — a jövő­ről, a pályaválasztásról. Szenvedé­lyesen és bátran közölték terveiket, * mint akik biztosak abban, hogy az általuk választott út helyes. Szava­ikból eltökéltség és szilárdság csen­dült ki és az az óhaj, hogy min­denerejüket és tudásukat»szeretett hazájuk javára fordítsák. Amikor hallgatom őket, akarat­lanul is büszkeséget érzek. Büsz­keséget az iskola s a pedagógus kollektíva iránt, amely ezt a cso­dálatos ifjúságot felnevelte. Mi, pe­dagógusok, mindannyian biztosak Vagyunk benne, hogy neveltjeink ben az úttörőszervezet, a fiataloké­ban pedig a Lenini-Sztálini Kom­szomol, Az iskolások tanulmányaik során megismerkednek az egész világ né­peinek kultúrájával és haladó esz­méivel. Nem egy tanulónk levelez más országok és a szövetségi köztársa­ságok diákjaival. Az úttörőgyűlése­ken gyakran felolvassák a uépi de­mokratikus országokból érkező le­veleket. A gyermekek együtt vála­szolnak és leveleiken keresztül igyekeznek mind szorosabbá fűzni barátságukat a magyar, lengyel, román, csehszlovák tanulókkal. A népek megbonthatatlan test­véri barátsága — az úttörőgyűlé­sek állandó és közkedvelt témája. Számos hetedik osztályos úttörő­csapat vett részt »A Szovjetunió — a népek barátságának és boldogsá­gának legfőbb bástyája*, -A világ népei a békéért folyó harcban* cí­mű előadásokon. A 6. és 7. osztá­lyos úttörők már beszámolókat is tartottak a hős Korea, Kína, Ma­gyarország, Lengyelország és Albá­nia életéről. A tanulók, mikor ezekre a be­számolókra készülnek, alaposan ta­nulmányozzák az illető ország föld­rajzát, megismerkednek népi sajá­tosságaikkal és nemzeti kultúrá­jukkal. A hazaszeretet ós a népek barátságának témája mindig szer­vesen egybeforr a béke ügyével, az emberiség ragyogó jövőjéért folytatott harc témájával. Néhány hét múlva új nemzedék kerül ki a szovjet iskolákból. Akár­hová állítja őket a Haza, mindig méltók lesznek a szovjet polgár nevre, N. Karperszkij, az 518-as moszkvai fiú kö­zépiskola igazgatója M. Mozzsuhina, az OSZSZSZK érdemes tanítónője tanítványaival Megkezdődött a Magyar Történész-kongresszus A Béke-Világtanács ülésszaka előtt Levelek a békeharcosokhoz Szombaton délelőtt megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Történelmi Társulat ál­tal rendezett magyar történész kon. gresszus. A kongresszus megnyitá­sán megjelent Révai Jórsef Kossuth díjas, a Magyar Tudományos Aka­démia tiszteleti tagja, népművelési miniszter és Nagy Imre akadémikus, a minisztertanács elnökhelyettese, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Molnár Erik Kossuth-díjas akadémikus, külügy, miniszter, Erdey-Gruz Tibor, Kossuth-díjas akadémikus, felsőok. tatási miniszter. Rusznyák István Kossuth-díjas, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöke, Ligeti Lajos Kossuth-díjas, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia alelnöke, Oszlrov­Bzki György, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia főtitkára, Mód Alaidár egyetemi tanár, Fogarasi Béla Kossuth-díjas akadémikus, Elekeg Lajos Kossuth-díjas, a tör­ténettudomány kandidátusa, a Ma­gyar Történelmi Társulat főtitkára, valamint számos Kossuth-díjas aka. dómikus, egyetemi tanár és a ma­gyar történet tudomány sok más képviselője. Megjelent az ülésen J. D- Kiszeljov, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete, Huan Cen, a Kínai Népköztársaság budapesti nagyköviete, valamint a baráti álla­mok budapesti követségeinek veze­tői. Jelen voltak az ülésen a törté­nész kongresszusra érkezett külföldi tudományos küldöttségek tagjai, élükön a szovjet küldöttekkel: A, M, Pankratova-val, a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiájának levelező tagjával, J. V. Tarle akadémikussal és P. N. Trelyakowal, a történet­tudomány doktorával, a „Voproszi Isziori" tudományos folyóirat fő­szerkesztőjével. Megjelenít az ülésen V. Z. Kuzmenko, a VOXSZ ma­gyarországi megbízottja is. Az ülést Molnár Erik Kossuth­díjas akadémikus, külügyminiszter nyitotta meg. Köszöntö-te a megje­lent vendégeket, majd a magyar történettudomány helyzetéről be­szélt. Molnár Erik beszéde után a kon­gresszus részvevőinek hatalmas tap. sa közepette emelkedett szólásra A­M. Pankratóva, a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiájának levelező tagja, s üdvözölte a történész kon­gresszust. — Meg vagyunk róla győződve — mondotta a többi közölt —, hogy ez a kongresszus kezdetét jelenti a magyar történészek, valamint a Szovjetunió és a népi demokrati" kus országok történészei közötti gyakori, szoros és rendszeres tu­dományos kapcsolatának. Ez nem. csak a mi együttműködésünket fogja megszilárdítani, ami feltét­lenül szükséges a marxista-leninis/a történettudomány további fejlődé­se számára, hanem szolgálni fogja a népek közötli barátság megerősíté­sét, ideológiánk olyan fontos terü­letén, mint a történettudomány. A kongresszus első előadását Elekes Lajos Kossuth-díjas törté­nész, a történettudomány kandi­dátusa fart0tta .,A magyar nép szö. vetségesei és ellenségei a török hó­dítókkal vívott harcaiban" címmel. Székely György, a történettudo­mány kandidátusa korreferátumá. ban a keleteurópai népeknek a feu­dális német hódítók ellen a XI— XIV. században vívott harcaival foglalkozott. A kongresszus délutáni ülésén megjelent Rónai Sándor, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizott­ságának tagja.. A délután ülésen Henryk Jab­lonski professzor, miniszterhelyet­tes, a Lengyel Tudományos Aka­démia Történettudományi Intézeté­nek helyettes igazgatója tolmá­csolta a lengyel tudósok üdvözle­tét, majd Josef Macek akadémikus, a Csehszlovák Tudományos Akadé­mia Történettudományi Intézeté­nek igazgatója szólalt fel. Josef Macek szavai után Esze Tamás, a történettudomány kandi­dátusa tartotta meg előadását "A Rákóczi szabadságharc* címmel. Az első korreferátumot Pach Zsigmond Pál Kossuth-díjas egye­temi tanár tartotta: "A nemzeti összefogás kérdése a Rákóczi sza­badságharcban* címmel. Ezután Markó Árpádnak, a tör­ténettudomány kandidátusának és Borús József aspiránsnak -A Rákóczi szabadságharc hadművé­szete* című korreferátuma hang­zott el. Heckenast Gusztáv Kossuth-dí­jas, a Történelemtudományi Inté­zet munkatársa "Rákóczi tevékeny­sége a gazdasági élet fejlesztése ér­dekében* címmel 'tartott korreferá­tumot. A bonni jugoszláv nagykövet Nyugat-Németország és Jugoszlávia baráti kapcsolatairól Berlin (MTI). A „DPA" jelen­tése szerint Mladen Ivekovics bonni jugoszláv nagykövet péntéken Ber­linben hangoztatta Tito-Jugoszláviá. nak azt a (készségét, hogy „szoros baráti kapcsolatot tartson fenn a szövetségi köztársaságg3l", .„,, A jugoszláv nagykövet a nyugat­német—jugoszláv kapcsolatok bizo­nyítására felhozta azt a tényt, hogy „a szövetségi köztársaság első he­lyen áll Jugoszlávia kereskedelmi mérlegében". Ezekben a napokban az egész világon erősödik a népeknek a bé­kéért folytatott harca. Franciaor­szágban fokozódik a népek béke­kongresszusának határozatait támo­gató mozgalom. A kormányválság­gal kapcsolatban állandóan érkez­nek levelek és táviratok a képvi­selők nevére, melyben olyan kor­mány megalakítását követelik a dolgozók, mely a béke és a szociá­lis haladás politikáját folytatja. Angliában a Londoni Békeszövet­ség június 25-ét, a koreai háború kitörésének harmadik évfordulóját a békeharc napjává nyilvánítja. Ezen a napon a város parkjaiban és az üzemek kapui előtt 40 sza­badtéri békegyűlést tartanak. Bra­ziliában a Brazil Kommunista If­júsági Szövetség Országos Bizott­sága felhívással szólítja fel a béke­harc további fokozására az ország ifjúságát, hogy egységesen harcol­jon az öt nagyhatalom békeegyez­ményéért, a nemzeti függetlenség védelmezéséért, A békeszerető emberiség nagy figyelemmel tekint íjaost gyönyörű fővárosunk, Budapest felé, ahol egy hét múlva megnyílik a Béke-Világ­tanács ülése. A magyar dolgozók is valamennyien nagy várakozással tekintenek az ülés elé. Ezt abban is kifejezésre juttatják, hogy a Béke-Világtanács ülésének tiszte­letére lelkes munkaversenyt foly­tatnak és új sikerek elérésével dol­goznak a félévi terv maradéktalan teljesítéséért. A szegedi dolgozók harcos béke* akaratát és a béke ügye mellett való kiállást tükrözik vissza azok a levelek, melyeket a Béke-Világta­nács ülésén résztvevő külföldi kül­dötteknek küldenek. Ezekben a le* velekben Szeged békeharcos dolgon zói, anyák, férfiak, fiatalok ered* ményes munkát kívánnak a nagy tanácskozás részvevőinek. A Szegedről küldött számtalan levél közül kettő: SALAH EL DIN EL SZAIM, a Béke-Világtanács tagja Szíria, Kedves Békeharcos Társam! Kétgyermekes anya vagyok, átéltem a második világháború minden borzalmát. Munkahelyemen nem gyilkoló fegyvereket, hanem a művészet eszközeit készítem több munkatársammal együtt. Mun­kám végzése közben hazánkban, a béke hazájában élő gyermekimre gondolok, de gondolataim elszállnak Szíria és a világ minden táján élő anyákhoz is, akik éppen úgy szeretik, féltik gyermekeiket, mint én. Azokra a népekre gondolok, ahol a szívnélküli kapitalisták pri­békei oly kegyetlenül gyilkolják az anyákkal együtt az ártatlan gyer­mekeket. Arra kérlek, tolmácsold minden szeretetem a magyar anyák' szeretetével együtt a szíriai anyáknak. Magyarázd meg nekik, hogy él a Duna és a Tisza menten szabad hazában, boldogan velem együtt millió és millió anya, akik békés munkájukat úgy végzik, hogy sze­retetük minden melegével azokra az anyákra gondolnak, akik még mindig olyan országban élnek, ahol gyermekeikkel együtt kényte­lenek elszenvedni a kapitalizmus minden borzalmát. Mi a termelőmunkánk mindennapi jó elvégzésével harcolunk a békéért. Kívánjuk, hogy tovább erősödjön a 890 milliós béketábor. Vidd el és add át üzenetünket hazádban élő anyáknak és szavaink is erősítsék harcukat az ő felszabadulásukért. , SILARSZKIBÉLÁN!?, _ Hangszerkészítő Vállalat dolgozója LOUIS SAILLANT, SZ. V. SZ. főtitkára Kedves Békeharcos társam? / Mi, magyarok sokat hallunk a f rancia dolgozó nép Szabadság­harcáról, amelyről tudjuk, hogy győzelemmel fejeződik be. Én szegény szülők gyermeke vagyok. Tizenkét éves korom óta dolgozom. Szüleim taníttatni nem tudtak. Négy elemi iskola elvég­zése után elmenlem inasnak. Most 0 éves vagyok és örömmel póto­lom az elmulasztottakat. Egyenletet, algebrát tanulok. Nem köny­nyü dolog ez, de megküzdök vele. Megtanultuk, hogy a tudás erő és hatalom a munkásnép kezében. Nálunk, a népi demokráciában mindenki számára biztosítva van a hanulás lehetősége, amely egyben kötelesség is, mert csak ta­nulva tudjuk feladatainkat jól elvégezni, harcolni szabad, hazánkban gyermekeink boldog jövőjéért, a szép életért. Én, mint békeharcos az üzemben igyekszem munkámat kiválóan végezni a haza építéséért, a béke megvédéséért. Most is jó munkámmal köszöntöm a Béke­világtanács budapesti ülését. Kívánok az ülésnek eredményes mun. kát sok sikert a béke harcos megvédése érdekében. 1KÓSA FERENC, Szegedi Ruhagyár, A papírgyűjtés hírei A minisztertanács határozata a papírgyűjtő hetek rendezéséről minden üzembe, hivatalba eljutott. A rendelet előírja, hogy 48 órán belül minden vállalat- és hivatal­vezető köteles megkezdeni a szer­vezést, felelősöket állítani a papír­gyűjtő hetek munkájának irányítá­sára. A Városi Tanácsnál — ahol nagymennyiségű selejt papír van — az osztályok papírgyűjtő felelősei szombaton értekezletet tartottak, amelyre meghívták az általános is­kolák papírgyűjtő felelőseit. Az értekezleten részt vettek a Szegedi Állami Levéltár dolgozói is, hogy hasznos tanácsot adjanak a papír­hulladékgyüjtéshez. A megye két állami levéltárá­nak dolgozói a megye tanácsait végiglátogatják és a felelősöket a helyszínen oktatják ki. Deszk községben már 250 kg se­lejtpapír várta az instruktorokat. Klárafalván rövid idő alatt 100 kg papírhulladékot gyűjtöttek össze. A megyei gépállomásokon is megin­dult a gyűjtés. Eddig a nagykirály­hegyesi, de különösen a királyhe­gyes^ gépállomás végzett jó mun­kát. A gépállomás dolgozói az is­kolát is bevonták a gyűjtésbe. A makói állami gimnázium megyénk vándorzászlós intézetének tanulói megfogadták, hogy ahogyan a vas­gyűjtésben, a papírgyűjtésben is a megye legjobb gimnáziumához méltó munkát végeznek. A szegedi üzemek közül már többen megkezdték a papírgyűjtő hét feladatainak végrehajtását. Az Újszegedi Kender-LenszövS Válla­latnál nagymennyiségű selejt ' so­magolópapír, használhatatlanná vált papírhüvely, irodai selejtpapír és egyéb papírhulladék van. A hulladékok összegyűjtése megkezdődött és 16-ára már vagont is kértek a MF.H-től a papírhulladék elszállítására. Üzemi gyűléseken a dolgozók szé­les tömegével ismertették a papír­gyűjtő hét jelentőségét és felkér­ték a dolgozókat, hogy minden pa­pírhulladékot szedjenek össze és jelentsék a felelősnek. Ugyanígy jártak el a Szegedi Falemezgyár, Ládagyár, Szegedi Kender, Szegedi Szalámigyár, Szegedi Gőzfűrész és még több üzemben. A Szegedi Ru­házati Bolt, a Szegedi Kiskereske­delmi Vállalat órudavezetői előtt is ismertették a papírgyűjtő hét je­lentőségét és a dolgozók felajánlá­sokat tettek arra, hogy mennyi hulladékot szállítanak be határidő előtt. A papírgyűjtő hét sikeréért har­colni annyit jelent, mint több könyvet, több újságot, több folyó­iratot adni a kultúrforradalom győ­zelméért harcoló magyar dolgozó népnek, A vietnámi néphadsereg újabb sikerei Észak-Vietnámban Peking (Üj-Iíína). A „Vietnámi hírügynökség" beszámol arról, hogy május hónapban a vietnámi néphad. sereg alakulatai Észak-Vietnámban, a Vörös-folyó mindkét partján he­vesen támadták a franciák állásait, A népi harco-sok május lLig külön, böző összetűzésekben megsemmisí­tettek egy ellenséges századot, két szakaszt és további 24 ellenséges katonát Ezen kívül 122 foglyot is ejtettek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom