Délmagyarország, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-24 / 120. szám

4 VASARNAP, 195.1. MÁJUS 24. A szülőföld szeretetének regénye Gondolatok Rilenkov: Az ősi város című könyvének olvasásakor T/torró, meleg nyári nup volt 1 1941 június 22-e. Velikaja Itusztuny, ez a nyugajoroszorszúgi kisváros, mely nevét — Nagy Ke. ftlztút — az ezer év óta i(t találkozó nagy történelmi „ulak", had. járatok és események kereszteződé' ael folytán nyerte — ezen a történelmivó váll vasárnapon a többi szovjet városokhoz hasonlóan a béke, a pihenés, a szórakozás és a kultúra áldásait élvezte. A dolgozók javarésze már délelőtt kirándult a Dnyper. parti llgettK), a többiek pedig szo. búik hűvösében olvasgatva, rádiózva pihenték ki a dolgos hétköznapok fáradtságát. Vlagyimir Nyikolájevics Bruesnytcki], o helyi pedagógiai főiskola történelemtanára, aki eleje főmüvén, szülővárosa törté, neténok megírásán dolgozik éppen, a helyi festőknek a tájmúzeumban rendezett képzőművészeti kiállítású megnyitására indult. A városka nemcsak történelmi, do művÓ6zeil hagyományodban is gazdiig voll: » várostól nem mcs*. KZC fekvő ki* sziget volt egykor Milenylna pttorvári fostönőnok bir toka, ahol Vnsznyecovot, Szerovo}, ltjepint és másokat, az orosz nemzeti foslészot legnagyobbjait látta vendégül. A gazdag feztőnő — egy fiatal herceg özvegye — otthonába gyüjtötto öss/.o a környék népi mü. vészeinek, hímzőinek, esipkeverőinek legszebb alkotásait. A szovjet, rendszer múzeummá alakította át a természet ölén meghúzódó műemléket s őrizteti a népművész:! kincseit. Ide szokolt néha kijárni nngy hadvezéreiről, az ország hadtörténelmének évfordulóiról * elő. adásokat tart diákoknak, munkások, nak szülővárosa hősi múltjáról. A háború után ta(pu meg, hogy nz 1812-es Napóleon elleni honvédő háború Volikája Kosztany körül fo. lyó pnrtlzánharoainak történetéről írott tjdományos dolgozata az új honvédő háború par}izánjninuk kezében fontos fegyverré vált a németek elleni harcban. ,,Tiszteletbeli partizánnak" tartották íróját, mert munkája sok tanulságot, erőt adott az őseik hazaszeretethez méltón küzdő partizánharcosoknak. IV1 ihez kezdhet a fölszabadított, do romokban heverő városban egy öreg, különös, divatjamúlt, elnyűtt felöltojü tudós, aki szinte szégyenít, hogy nem mérnök, még csak nem is orvos, hanem „mind. össze caak" pedagógus s még hozzá történészi? Kilcnkov regénye rendkívül ügyesen mutatja meg ismét, hogy o páll és n szovjetállam milyen nagy jelentőséget tulajdonít a tudománynál:, a helyi Italadó kultúra ismeretének. Amire Erusznyickij c?uk titokban mer gondolni: a kis milenyinói népművészeti múzeum restaurálására, a múzeum új. bóli megnyílására, arra a városi pártbizottság titkára hamarosan utasítást ad. Újból cikkeket kémek tőle, amelyek összehasonlítják n város 1812-boli pusziűlását é,s újjáépítését a jelenével, s melyekből ta. nulságosan derül ki. hogy az akkor öt évtizedig tartó újjáépítést a nép a maga ero]ét>öl volt kénytelen Brusznyickij professzor, aki n vú-1 végezni, míg most a szovjet haza ros minden zugát, minden házát ls-1 hatalmas összegekkel siet a háborúmerte, a hozzájuk fűződő történelmi eseménycikkol együtt Ponlosun megtudta mutajnl, hol állt valamikor a hercegi palota, hol szállt mog Ba. risa Godunov, amikor n városban tartózkodott és melyik kapun menekült Napóleon. A tájmúzeum kiállításának meg. nyitója elmaradt. A béke és pihenés éráiba beleharsogott a rádió hangja, amely a fasiszta támdás hírével harcra hívta nz ogész szovjet népet. A főiskola ifjúságiinak, ta. nari karának Java nzonnal n frcn|ra indult « szovjet haza drága határainak mogvédelmezéséro. „Most a filozófia alapvető kérdéseit — mondja Rjnbinyin, a filozófia pro. íesszora — a harctéren fogják megoldani!" Brusznyickij, közel a hátvunudik évéhez, egy ideig még otthon marad, majd a front közeledtére a hátországba, uz Uraiba kell távoznia. Két év után, amikor n fa. sisztákal üldöző szovjet seregok fölszabadítják a .rommá vált, el. pusztított várost, Brusznyickij is hazatér szülővárosába, újból munkához fog s a maga módján sogíl u város újjáépítésében. C1 nnyi röviden a regény eselokJ ménye. Látszólag nem sok. Főszereplője értelmiségi: tudós ét pedagógus — úgy tűnik tehát, hogy mondanivalója kevesekhez szól. De nem így van: a szovjet irodalom abban is példát mutat, hogy bármilyen foglalkozásról, hivatásról »tél a mü, a* egész népet érintő eszméket, tanúságokat vet föl, az egész nemzetet tanítja, neveli. Ez n regény a haladó helyi hagyományok megbecsüléséről és n. jelen számára való értékcsíjésóről ad művészi formában kitűnő bizonyítékokat s megmutatja ezek bonvédő, orzzágúpttö, mozgósító szerepét. lí rusznyickij professzor satnAl" ja, hogy nem fiatalabb, nem foghal fegyvert megt.ímado(t hazája, szülővárosa vtxlelmérc. Kényszerű tétlensége, tehetetlenségre kárhoztn-totiságu miatt tán el is keserednék. ha a szovjet rendszerben rejlő böleseség, amely mindenkinek munkájára épít, vissza nem adja önbizalmát. Föladatot kap a helyi hírlap szerkesztőségétől; írjon sürgősen cikket arról, hogyan ssmmlsí|ették meg az egyesült szlávok a németeket Grunwnld mellett 1410bcn. „Már magam is gondoltam — mondta a professzor leányának —, hogy felajánlok ilyenféle oikket, (to restellem. Azt gondoltam, hogy nincs annak uz ideje. Derék dolog volt, bog)/ felhívtak. Aj egész nni/agom megvan. Hiszen ebben az ütközetben a mi városunk zászlói a; első sorokban loboglak!" „No látod — felelt mosolyogva a lánya — a te történeted is harcolhat a németek ellen". ,,Nem az enyém, a mienk — javíjolta ki Vlagyimir Nyikolájevica — a "agy oro»z nép történeteA megtisztelő megbízás megorösítette hitében, hogy n szovjet társadalom, link az ő munkájára is szükeége van, ö is stgid népét élet.hnlálhnjcában. Ez a ludat ad noki erőt nz Uraiban, szülőföldjétől távol töltött két esztendő ala|t is. Ott is cikkekel ír az újságba az orosz föld sújtotta városok segítségére. Legjobban meglepi a szerény s tudományát időszerűtlenként takargató öreg tudóct, mikor Perov, n pártbizottság titkárn — aktben az író a párifunkciónárius eszményi típusát alkotta meg — a város történetéről szóló munkájn befejezését és kiadását sürgeti. „Ez idő szerint — sóhajt a pro. fesszor — nem lehet megjelentetésére gondolni." „Miért? Miért nem lehel rá gondolni? Ellenkezőleg: feltétlenül kell rá gondolnni. Olyan szükség vQn most rá, mint soha; szüksége van rá mindenkinek, aki szereli városát, aki újjá akarja építeni — szóit Perov meggyőződéssel." < j — Cs klasszikusan fogalmazza meg a történelmi, építészeti, de ál. talában mindenféle hagyománynak értelmét és jelentőségét a ma haT" cnl, feladatai zzámára: ,,A múltat nem a múlt kedvééri akarom ismerni, hanem a jelen ós jövő kedvéért..." Amikor a város újjáépítésénél ez építészeti hagyományok, a műemlékek éz más történelmi levegőjű építmények megőrzéséről beszélgetnek, Ismét a párttitkár mutat rá a múlt és jövő összefüggésére: „A város jövendő képét kej.l kialakítanunk. Erise meg, a város arcát sok-sok évre, sőt évszázadra. A kommunizmus évszázadaira. Ugy kell. megépítenünk, hogy a város arcának meglegyen a maga egyéni jellege, amely csak Véli. kaja Rosrtany sajátja, csakis Vélikája Roszíanyé, ahol minden dombnak megvan a mondája.,. Természetcsen nem az a szándékunk, hogy a várost emlékművé alakítsuk át, de nem akarjuk el/elejteni lör'énctét." A béke éveiben ügy tervezte, Brusznyickij tanár, hogy cku. pán a szovjethntalo-m megteremtéséig írja msv szülővárosa történetét, mert „lejke mélyén meg vo't győződve, hogy a jelenkor történetének tddolgozása nem a történész, hanem a szépíró leiadata." „A háború azonban rádöbbentette, mony. nyire hozzátartozik a közelmúlt, s a felen Is a váron arculatéhoz, * a Honvédő Háború dicső harenl a szülőföld megörökítésre méltó nagy hagvománvaihoz. Mikor n váró* partizánjainak elbeszéléseit hallja, föltámad benne az új feladat megérzése: fej kell ezeket jegyezni, rrrint a jövondő történelem becses forrásanyagáti Barátai ajándékként egy partizán-naplóval le. pik meg és értékesebbet nem i« adhatnának a szülőföldjének minden szép emlékét oly gondosan tgybegyüjtő, megörökítő tudósnak, aki mostmár elhatározza, hogy művében városa történetét folytatja a szovjet korszakkal, a Nagy Honvédő Háború és a pnrtizánhar. cok történetével, s a német uralom alóli felszabadulással fejezi be. [V incsenek ismeretterjesztő céL ja! a regénynek, mégis mi, magyar olvasók, sok olynn érdekes apró mozzcnntol ismerünk meg a szovjet életből, amelyről eddigi híradásaink alig voltak. A szovjet múzeumi élet, a helyi képzőművészek munkája, n helytörténeti kutatás, a műemlékvédelem kérdése — minderröt egy-egy villanásnyi képet kapunk. Igen érdekes például a vélemény, amit ÖZ Író egy mérnökkel mondat Gyima Rusznkovnak. * városi múzeumban dolgozó festőművésznek képeiről: „Nekem a legjobban az telizik, hogy annyira szereti szülő városát. Az, hogy ennek a városnak még a romjai is megihletik." Valóban, ez a magas eszraelségü. tudatos szülöföldszeretet jellemzi nem. csak a rogény hőseit, dc erről vall maga a regény szerzője is művével. A szovjet hazafiság egyik legfontosabb forrása a szülőváros, a szülőlöld szereiele, amely egyaránt táplálkozik a helyi hagyóm á ny o k és a helyi eredmények miatti jogos büszkeségből. Erre tanít, erre nevel Rilenkov nagyszerű regénye, omely a cse. lekmény fővonala mellett :i magánélet bensőséges, hiteles ábrázólásával,. az árulóvá züllő köpönyegforgató festő. Szekiriti Brusznyic. kijével ellentétes útjának bemutatásával, a szovjet életforma adta lehetőségekből fakadó megjobbulás meggyőző elénktárásával, s '<, Honvédő Háború fiatalságában kibontakozó r::wlem megvillnntásával egész körképét adja ogy «yv. jet kisváros háború alatti és utáni életének. í1 rdemes elgondolkodni azon is, mennyiben követtük, s ho. gyan követhetjük rrti is a szovjet példát. Rilenkov regénye, mint írtuk, mindenki olvasmánya, do azért, mint Azsájevé az építkezések „Korea a szabadságért"" Képzőművészeti kiállítás a Horváth Mihály-utcai ilvegcsarnokban u órakor\ léséért. Mozgósító erejű művelni festettek. Cse Un Szok, Szöul védőiJlla déldStt nyílik meg ünnepélyes keretek kö-1 \',ck hő.'i küzdelmét mutatja bc rend. zett Szegeden, a Horváth Mihály-] kjvül mo3galmas képén. Kim Szok Utcai üvegcsarnokban, a Koreai képzőművészetét bemutaló kiállítás, amelyet alig egy hónap alatt 45 ezer dolgozó nézett meg Budapesten, a Nemzeti Szalonban. A kiállított festmények, ' szobrok, akvarcllek, karikatúrák, plakátok, hímzések és keleti technikával készült képek történelmi hitelességük, magasszínvnnah'i képzőművészeti dokumentumok, amelyek megrázó erővel elevenítik meg a maroknyi koreai nép hős szabadságharcát, a világ legszégyenteljesebb agressziója: az amerikai háborús oeavatkozás ellen. A koreai képzőművészek alkotásait az izzó hazaszeretet magasztos étzése és az ekenrég iránti engesztelhetetlen gyűlölet hatja át llina mikus hatású, mily őszintesegü müveik közérthetően, a tömegek nyelvért, a szoeinllsta realizmus módszerével, harcos szellemű pártossággal beszélnek — a hazája tüggetlenségét, nemzete becsületét élehe-halálra védő hős koreai népről. A koreai képzőművészet vini hat• cos, trlss. eleven terméseinek kulturális előzménvei azok a többezer éves gazdag művészi alkotások, amelyékben az elnyomott koreai nép életre tudta kelteni álmait, reményeit é? jobb, emberibb életre való törekvéseit. A koreai évezredes nemzeti kultúra remekeinek számos lényképreprodukciója látható a kiállításon. A sajátos architektúrájú műemlékek, a nemes lormájú és gazdag motívuméi parcellának, a dús képzelőerőt mutató keleti festmények, az ősi koreai „mesterek" művészetének magas fokáról és ragyogó alkotókészségéről tanúskodnak. A XX. század elején Koreát meg. hódító japán imperialisták barbár módon igyekeztek, hogy megsemmi sítsék Korea' fényes múlttal rendelkező «empeti művészetének értékes hagyományait. A képzőművészei haladó képviselőit — közfük Kim Fog Diim ismert szobrászt — bebörtönözték. azonban a koreai n.ép alkotúkc'dvét nem tudták -megtörni. Ko. dolgozóihoz különösképpen szó!-! rqáhun csak a század elején indult m'ca cz olaj' éa akvarellfesjászet fejlődése. Ennek teljes kibontakozását gátolta a. japán imperializmus művészetellenes irányzata. Helyet ka pott benne <a naturalizmus, impreszszionlzmus, szürrealizmus s/b. A realista festészet előretörése csak a felszabadulás Után kezdődőit meg. JCorea nemzeti mnohzitének újjászületéséi a felszabadító Vörös Hadsereg tette tehetővé. A koreai képzőművészet előtt megnyílt a: igazi alkotómüvéazctliez.ve.zetö út. A szovjet képzőművészet és az orosz realista festők kiváló eredményeinek példáta, irányt mutatott a koreai művészeknek az egyedüli helyes út: az alkotás élenjáró módszere, a szocialista realizmus felé. A koreai nép dicsőséges pártja, . a Munkapárt és Kim Ir Szen marcali vezette kormány művészeti és politikai iránymutatásai, továbbá az alkotáshoz szükséges anyagi folténak, éppúgy ez a könyv különje• gcsen a pedagógusokat, könyvtárosokat. múzeumi dolgozókat, tudományos kutatókat serkentheti a mai harcainkhoz számunkra is annyira szükséges szülőiöldismcreti munkára. Még nem nyílt nvg a főiskola a romvárosban, amikor a városi népművelési osztály vezetője már arra kérte BruSznylckijt. hogy tartson előadást a pedagógusok módszertani értekoeietén a helyi történelem enyagának' iskolai felhasználásáról. S arról is olvasunk, hogy Brusznyickij egyik fontosabb feladatának tartotta a háború után a helyi tájkutató társaság újjászervezését. „A pedagógiai munka — vallotta Brusznyickij — ej képzelhetetlen kutatómunka nélkül, amelyet a helyben található anyag bevonásával kell végezni." Nálunk is törtentok kezdeményezések a helyi haladó hagyományok gyűjtésiére c« ez iskolai tanításban való felhasználására, de ezek tá- i ttlek birtoaltisa, ndgyban elősegUctvolról sem olya® tervszerűtek s t(k a i-0rCai nemzeti művészei tudatosak, iwint Rilenkov könyvéből kitűnően a szovjet iskolák, múzeumok 'ájkutató munkásaié. Az országos társadalmi néprajzi gyűjtés, amely egy szülőföldismereti mozgalom o'ső lépése, éppen ná. lünk sa|nos nem vált még pedagógusaink szívügyévé, nem indította nevelőinket arra, hogy a segítségül ndott felderítő kérdőívek révén hozzákezdjenek szülőföldjük alaposabb megismeréséhez s megismertetéséhez, Rilenkov regénye, mely szépiro. dalmi mü, amellett, hogy élve. zetes, szórakoztató olvasmány, bizonyára obben is buzdító, kezdeményezést-kiváltó lesz. Dr. Péter László gyorsiramú kibontakozását. Kiváló alkotások születtek a hazafias érzés cs a proletár nemzetköziség jegyiben. A koreai festői: és szobrászol: a: intervenció nehéz körülményei között ma i3 termékenyen alkotnak és rendeznek képfimüvészeti HátlUá: sokat, bebizonyítva, hogy semmi sem akadályozhatja meg Korea rzabnd művészetének a nép és' a: alk'.tók elszakíthatatlan kapcsolatén nyugvó teljes kifejlődését. A koreai művészei: sokat fet'ek az elnyomók ellen folytatott háború emlékezetes eseményeinek megörökímosgalman képén, és Ki Fal Csan a rohamasü'ir/nsnl: folyón való átkelését éibrázolják. Ki Bong Gin csabajelenetének ketonért hasonló bátoraággal ereszkednek alá a völgybe, mint egykor Szuvorov legényei az Alpokban. E képek megmutatják, hogy a háborúban a katonának r.cm csak az ellenséggel kell harcolnia, hanem a természet ellen is. A csatatereken a koreai művészek a népi hadsereg soraiban küzdenek és a tűzvonalban gyűjtik élményeikéi a megfejtendő képeik számúra. Minden megnyilatkozásuk vádirat az amerikai imperialista agresszió ellen. Az ábrázolt csatajelenetek nagyréoze költői erővel megjelenített tájak háttere előtt zajlik le. Mélyrehatóan jellemzik Dzson Sjon Ung és Mun Hal: Szu képei az amerikai fasiszta hóhérok állati kegyetlenségét és a hatalmas erőt, töreilenséget tükröző koreai nép típusait. Drámai feszüliségü as utóbbi művész „C*ok Ok Hi, a KNDK hőse" című festménye. Csolc Ok HU. egy járási nöszövet. eég clnöknöjét egy tüzesre hevUeit dróttal kínozták, hogy árulja el elvtársait, majd mikor semmit fetn tudtak elérni, l.-ivégezték. Ezt — a sztb kadélc szélén történő — kivégzesi jelenetet ábrázolja, a művészSötét földkunyhókban, bombazajban, gytrtyiaiángnál örökítik meg a koreai műrészek a néphadsereg, a kínai önkéntesek és a hátország né. pcinek heroikus harcát. Az alkoló erő minden akadályt legyőző nagyszerű vívmányai ezek a müvek. Ilyen vonatkozású képek: Csi Dal Szung „Partizánok", Kim Szok Rjong „Női népőrség", Ri Szun Dzsong ,,A kínai önkénlesek segíter nek a koreai parasztoknál" és Ilim Pek „Sztálin elvtárs ajándéka a koreiai népnek". A kiállítás pár alkotása hűen ki. fejezi, hogy a magyar népet mélységes testvéri szeretet fűzi a koreai níjphez, Kü Csin Szob megfestiHs Rákosi elvtárs portréját, mig Csu Cse Dog ós Rin Gun Hong olajképe, népüpk bölcs vezérét koreai gyet' mckcklöl körülvéve ábrázolja. Rin Hon Un kiváló tusrajza a magyar egészségügyi delegáció munkáját jeleníti meg. A baráti népi demokráciák népei közös felszabadítójuktól, a nagy Szovjetuniótól tanulták meg a szabad népek újfajta testvéri k-a/icsolatdnak eszméd. Ezt fejezi ki Cse Un Sxok „Lengyel népi kid. döttsóg Koreában" című képe is. Jelentékeny müvei a kiállításnak a népi alkotóművészet ősi kifejezési formáit őrző úgynevezett „Keleti festészet" mai művelőinek .új tartalommal t lít'Uf, egyszínű tussal készített munkái. E műfajban legmegkapóbb, a haladó hagyományokat felhasználó Rim Csa Ion „Az oktatás a földbevájt kunyhókban folyik" című méh/tartalmú képe és a kiváló megjelenítő erővel készített Rim Hon Un festménye, aki egy gyermekcsoportot örökített meg, amint a KNDK egyik hősének elbeszélését hallgat jelk. cA Szegeden megrendezett „Korea a szabadságérj" cimű kidllíJása koreai művészet haladó hagyományai szellemében készüli kinin, gasló alkotásokat és a győzelem felé haUtdó Korea képzőművészeiének új eredményeit tárja elénk. Képzőművészeink sok éit 'kcs tapasztalatod meríthetnek a kiállítás elhalásaiból. E képkiállítás minden bizonnyal számottevő hatást fog gyakorolni halár3zéli városunk dolgozó tömegeinek örrtudaiára eszmei-politikai színvonaléinak emelésére, n ssocia. Ihtet hazafiság cs a prcletámcmeetköziség eszméjének elmélyítésére, A kiáltitás szobrászati éa grafikai anyagának méltatására visszatérünk! Szelesi Zoltán muzeológus Moszkvában megemlékezlek Richárd Wagner szülelésének 140. évfordu!ójáról részleteket adott elö a .-Nürnbergi mesterdalnokok", « „Lohepgrla", a ,,Tristan é« Isolda" elmü operákból, valamint más W a gin er-mü vekből. A hangverseny nagy sikert aratott, Wagner alkotásai igen népszerűek a Szovjetunióban. Az ország r.ugy szimfonikus zenekarainak mű. A hangversenyen a szovjet rá- j során gyakran szerepelnek Wagner dió nagy szimfónikua zenekara müvei. Moszkva (TASZSZ], Pénteken volt Richárd Wagner, a nagy német zeneszerző születésének 140 évfordulója. Az évforduló alkalmából a moszkvai Zeneakadémia nagytermében több, mint 2000 főnyi hallgatóság előtt hangversenyt tartottalt Richárd Wuqnor müveiből. A népművelési minisztérium pá'yázati felhívásai A néproűvelésügyi minisztérium pályázatot hirdet feetményekre é» grafikai munkákra. ...1 magyar munkásmozgalom SS évi" címmel. A pályázat rr. zk t:zi az 1919-ből, a Horthy-korszakból, valamint a fol. szabadul As u'.áni időkből a feldolgozható témákat. A pályázat díjai: 2 első díj á 5000 Fj, a.miteodik díj ü 4000 Ft, 4 harmadik díj ű 2000 Ft. A beküldés határklojo 1050 novem. bor 20. Felhívást bocsátott ki a népművelési .minisztérium Móricz; Légy jó mindhalálig, Mikszáth: Iterztcrco ortromn és Új íírinyiácz, valamin} Kónya Lajo-s. Bányászlámpák című verskötetének illusztrációira, Pálya-1 díjak; 1 első díj 4000 Ft, 2 máso-| dik díj ú 2000 FI. 4 lmramdik díj á 1000 Ft. Beküldési határidő 1950 augusztus 15. Az üzemek életé}, munkásojasjá. lyunk harcát, fejlődését megörökítő festményekre ős rajzokra kiírt pályázat határideje 1950 november 00. Károm képpel lehet pályázni; Pá. lyadíjak: 2 claő díj á 5000 Ft, fl második díj ű 40C0 F[, 4 harmadik díj á 2000 Ft. Részletes felvilágosítást a népművclésügyi minisztérium ad az érdeklődőknek, vagy a képzőművészek dronjrádm egyei munkacscp Jrt ja, Szeged, Sztálin-kőrút 03, sz. II. 5. ajtó.