Délmagyarország, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-24 / 120. szám

r ÍTASÁRNAP, 1953. MÁJUS 24. • <1 Hl Jól fejlődik az újítómozgalom a Szegedi Késárugyárban 'A Szegedi Késárugyárban az év feléjén elhanyagolták az újító mozgalmat, amely elősegítője a termelés növekedésének. A dolgozók több ittlétét, észszerűsítést adtak be, hzonban az akkori újítási megbízott fiókba rakta a dolgozók által beadott javaslatokat, ahelyett, hogy foglalkozott volna velük. Nem je. lölte meg a határidőket az újítások kikísérletezésére ' és bevezetésére. Nyilvántartása nem volt áttekinthető, nem foglalkozott eléggé a dolgozókkal sem és ennek eredmé. ínyeképpen kevés újítási javaslat ér. kezelt he az első negyedévben. Számszerint 47-et adtak be a dolgozók, de ennek nagyrésze a vállalat számára csak Igen csekély megtakarítást jelentett. A második negyedévben megjavult az újító mozgalom. A választási békeversennyel egyidöben újí. tási hónapot indítottak. Ennek az volt a célja, hogy még eredménye. Edbbé tegyék a munkaversenyt. Horváth Ferenciné lett az újítási megbízott, aki a műszaki osztály vezetőjével, ifj. Deák Józseffel együttesen rendbehozlák a régi, elhanyagolt és elfekvő javaslatokat. Rendszereslen és áttekinthetően ve. zetik és értékelik az újításokat. RöVidi másfél hónap alatt igein, szép fejlődés mutatkozott 44 értékes javaslatot adtak be az üzem munkásai. Ezek közű1 inár nyolcat be is vezettek, ami nemcsak könnyebbé tette a munkát, hanem jelentős időmegtakarítást is eredményezett. Apró Jenő sztahánovista csiszoló la termelésben az élenjárók közé tartozik. Az újílómozgalomba is be. kapcsolódott és legutóbb az összes méretű simitógyalúvas lapköszörülésénél egy művelet elhagyására tet; javaslatot. Ez már a hatodik újítása, ami' gyakorlatban igen jól bevált és a köszörülésnél 90 percet takarítanak meg. Bajusz József is több' észsze. rüsítést vezetett már be, amelyek jelentős forintmegiakaritárt eredmé. nyertek Az újítási hónapban javasolta, hogy az összes fémhántolók ecsettel való festése helyett, egy. szerűen bemártást alkalmazzanak. Ennek előkalkulált évi megtakarítása 1405 forint0t tesz ki. Száz darab fémhántoló befestése eddig 140 perc alatt történt, most Bajusz elvára újításával 40 perc alatt végzik el ezt munkát. Tombácz József is a legjobb újí. tök egyike. Nyolc újítást adott be eddig, amelyet igen jól hasznosítottak az üzemiben a termelőmunka megkönnyítésére. A Bzölömetsző otió készítése hosszadalmas volt eddig az üzembein. A ráfordított időt Tombácz József 149 perccel csökkentette olyképpen, hogy egy műveletet elhagyott A második ne. gyedévben beadott újítások közül Ambrus Béla lakatos újítása a legjelentősebb. A hernyózó olló rugó hajtásának módosításával 7 darab rugó1 tudnak elkészíteni 56 perc alatt, míg régebben csak egyet. Ehhez az újításhoz most készítik a szükséges szerszámokat és rövidesen ezt is bevezetik. Aktív újítók még Láng Jenő, aki 38, SmL dériusz László, aki 21, Kuklai Mihály 18 és Nagy Zoltán 14 értékes javaslattal segítette a termelés növekedését a Szegedi Késárugyár. ban. Az újítási hónap nagy lendületet adott a mozgalomnak és ez a lendület most a választások után sem lanyhult, A napokban nyolcan keresték fel Horváth Ferencné elvtársmő újítási megbízottat, ég a munkaműveletek lerövidítésére, a minőség javítására nyújtottak be újítási javaslatot. A Késárugyárban az újítómozgalom ilyen nagyarányú fejlődése ar. ra mutat, hogy a vállalat vezető, sége napirenden tartja és rendszere, sen foglalkozik az újításokkal és ennek nyomán a dolgozók aktívabban kapcsolódnak be az újítómozga. lomba és egyre több eredményesen alkalmazható javaslatot nyújtanak be, amelyek elősegítik a termelés növekedését ég a terv teljesítését. ífntélcczéf (fótyfo Iptoáaa Ünnepélyes gyűlésekkel ma kezdődik a Gyermekhét Országszerte, így Szegeden is lelkes előkészületek folytak a Gyermekhét megtartására, mely a mai nappal kezdődik. Ma, délután 4 órakor városszerte anyák-gyűlését rendez a® MNDSZ, melyen ünnepélyesen nyitják meg a Gyermekhetet. Még soha nem volt Magyarországon annyi egészséges gyermek, mint ma. Népi demokráciánk egyre nagyobb gondot fordít a gyermekek ég az anyák védelmére^ Mindennek az utóbbi időben is számos példáját láttuk. Évente sókezer gyermek részesül ingyenes nyaralásban hazánk legszebb tájain. Felemelt családi pótlékok, napközi otthonok és még számos ismert példa bizonyítja, hogy öröm ma fiatalnak lenni és az anyák, akik gyermeket nevel. nek, megbecsülésben és tiszteletben részesülnek. Egyben tudják azt Is, hogy gyermekeiket boldog jövőre nevelik s az ő boldogulásukért dolgoznak. Az anyák gyűlését valamennyi ha. iyen iskolákban tartják meg. A gyűlés után a gyermekek kultúrműsorral köszöntik szüleiket. Az anyák gyűlését a következő iskolákban tartják meg: Petőfi-telepen a Ladvánszkij.téri iskolában tartják az anyák gyűlését. A Dózsa György iskolában a Szilléri.sugárúti, Csongrádi-sugárúti és a Dugonics-utcai iskola körzetéhez tartozó anyák találkoznak. A Gu. tenbergjutcad leányiskolában a Juhász Gyula ég a Móravárosi iskola körzetéhez tartozó szülők részére tartják meg a gyűléstA rókusi iskolában a Madách-és a Méreyutcai iskola, a Földművesutcai Iskolában a Mátyás.téri iskola és a Tanítóképző gyakorló iskolája tanulóinak szülei jönnek össze. A József-telep ós az újszegedi iskolák, valamint az óvoda az újszegedi knltiírotthonhan tartja gyűlését. Sajá' iskolájában fart gyűlést Béke-telep, HaXtyas-telep, Ságvári-telep, 1. Pedagógiai Gijakorló, II. Pedagógiai Gyakorló iskola. Az anyák gyűlésére az MNDSZ városi szervezete szeretettel meghívja 6* elvárja az édesanyákat. Felvételek a Zeneművészeti Szakiskolába A most záródó iákolai év döntő változásokat hozott zeneoktatásunk, a szegedi Zeneművészeti Szakiskola (Zenekonzervatórium) munkájában is. Az intézet középfokú szakiskolai lett s feladata, hogy megfelelő szakkáderek nevelésével segítse elő kul" túrforradalmunk sikerét a zene te. rületén. ' A Szakiskola most az 1953/54-es fanévre felvételt hirdet. A felvételi vizsgálatok július 1—6-ig tartanak. Jelentkezni lehet; ének, zongora, vonós és fúvós hangszerekre, karvezetés és szakianárképző tanszakra, mely általános iskolai énektanításra és zeneiskolai hangszeres tanításra képesítő oklevelet ad. A dolgozók részére külöin tagoz&f nyílik, mely lehetővé teszi a zenei tovább, tanulásukat. A jelentkezők önéletrajzukat és születési anyakönyvi kivonatukat 1.953 június 15-ig nyújtsák be az intézet igazgatóságának (Szeged, Sztálin-krt. 77.), ahol mindennemű felvilágosítást készséggel megadnak. A Szovjetunióban folyó magyar filmhét eseményei Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunióban nagy sikerrel folyik a magyar filmhét. A moszkvai filmszínházakban és klubokban a filmhét első négy napja alait már több, mint félmillió néző tekintette meg a magyar filmeket. A Magyar Népköztársaság filmművészeti küldöttségének tagjai közül többen néhány napot Kievbein töltöttek, ahol részt vettek a magyar filmhét ünnepségein. Május 22-én visszautazták Moszkvába. A bakui filmszínházakban ia megkezdődött a magyar filmhét. Adjunk iöbb és jobb téglát a hazának Még a választási békeveTSeny nagy csatájában — megírta az újság is — a hódmezővásárhelyi, a szőregi és a két szegedi téglagyár dolgozói mintegy félmillió téglát küldték irányvonattal a miskolci építkezésekhez. Én 16 éves korom óta — iöbb, mint 20 évig — nyomorgó és országjáró kubiko6 voltam. Ma az irányvonallá], mint a Szegedi I. számú Téglagyár be. rakómunkása, ugyancsak országot jártam. Micsoda különbség azonban az országjárás egykor és most! Sok élményem volt mostani ulam alatt. Nyomban bírálattal is kezdem. Ugy tudom, hogy az irányvonatok számára biztosítani kell minden állomáson a zöld, (szabad) utát, mert a hosszú, nehéz szerelvény — a mienk 75 vagon volt — egy-egy indulása több mázsa szénbe kerül, de a legfontosabb, hogy gyorsan érjen a rendeltetési helyére. Ujszászig szépen mentünk. Itt aztán vagy ké' és fél órára leállítottak. Nem tudom már 'honnan, de egy személyvonatra egy órát vártunk. Hiába reklamáltunk, hajlíthataüanok voltak, nem engedtek tovább. Hatvanban is álltánk egy sort. — szóval tébb helyen akadályozták továbbhaladásunkat. MÍ6kolc-Gömöriben ünnepélyesen fogadtak. Voltak vagy 150-en. Építőmunkások, vasútasok. vezető emberek, még verssel is köszöntöttek. Nagyon várták már a téglát. Ott a fogadáson mindjárt vállalásokat is tettek. A tolatá-brigád vezetője ezt mondja: „51 vagont húsz perc alatt beállítunk a rakodási helyre." A kirakó-brigád: „Mi meg három óra alatt kirakElmondotta: Perecz János juk." Tíz perc alatí beállították a vagonokat és még két óra »e telt el, ki volt rakva a tégla. (Arra gondoltam, hogy jó lemre, ha igy dolgozna minden állomásvezetőség...) Már ott is voltak az autók, a lovaskocsik és vitték a téglát az építkezésekhez. Megkérdeztem a 43/2. Építőipari Vállalat üb. elnökéi, Tettinger elvtársat, hogy mit építenek ezekből a téglákból. Mosolyogva tért ki a kérdés elöl. — Nehéz lenne azt felsorolni, de menjünk, nézzünk Szét... Hatalmas, emeletes házak Sokasága emelkedik ki a földből. Amerre csak néztünk, mindenütt építkezés, lüktető élet. Még a tapolcai részen, a fürdón is építkeznek. Fel. mentünk egy dombra. Elébünk tárult egész Miskolc, beláttunk Diós. győrbe. A Vasgyár, a Lenin Kohászali Művek... a sok kémény ontotta a füstöt- .. Csodálatos Miskolcon az épülő egyetemi városrész. Meg kell mondanom, egész útán ez a szó motoszkált fejemben: „békeműveink." Most saját két szememmel láltam egy kis részéi és ez is milyen nagyszerű. Lehet, hogy az én Terikém, aki most 13 éves. itt fog tanulni vagy a Zsuzsika jár majd itt egyetemre. — Hazamegyek, elmondom nékik, mit láttam — határoztam el. Megmondom: apátok négy elemit járt, ti pedig I tanárok, mérnökök, vagy amit' akartok, azok lesztek... Valóban hosszú lenne felsorolni, hogy mi' építenek az általunk készített téglákból. Azt láttam, hogy azok a téglák, amiket az egyik építkezésnél leraktak, mire visszamentünk, mái mind a falban volt. Eszembe jutottak azok a szavak, amit a fogadtatásunkor mondott az egyik elvtárs: — Nagyon, nagyon sok téglára van szükségünk. Sokra és még jobb minőségűre. Mondd el ezt otthon, Csongrád megyében Perecz elvtárs ... Meglátogattam az építőmunkások szállásait is. Csak néztem a fehérlepedős ágyakat és az örömteli, vidám arcokat. Valamikor én is „vidéken" dolgoztam. Ha eselt az eső legtöbbször a sárban feküdtünk. És most? Most.., Hazaindultunk. Budapest felé jöttünk vissza. Majdnem végig ismét ott álltam a vonat ablakában és néztem a tájat. Amióta nem jártam erre, nagyon megváltozott. Amerre a szem ellát, mindenfelé új gyárak, épületek nőnek ki a földből. Egyre jobban az agyamba véstem jelszavunkat: „Több téglát a hazának." Itthon beszámoltam utamról. Mindnyájan átéreztük, milyen nagyjelentőségű a mi munkánk uz ország építése szempontjából. Már megváltoztattuk a készárú kihordását, éppen a minőség megjavítása érdekében. Uj szortírozást is vezettünk be. A nyerstégla gyártásnál is jobb az anyag összetétele és ugyanakkor emelkedett a termelés. Mindezt még fokozni fogjuk és azt szeretnénk, ha az egész Csongrád megye táglagyári munkásai jól a szívükbe vésnék, amit békeműveink építői üzennek: „Nagyon sok és jobb minőségű téglára van szükségünk." Rajtunk is múlik. hogy amire egy héttel ezelőtt szavaztunk, megvalósítsuk. 60. életévét most töltené be a magyar munkásmozgalom egyik kimagasló harcosa: Gőgös Ignác, aki egész életét a munkásosztály, a dolgozó nép felszabadításának, a Horthy-fasizmus elleni küzdelemnek szentelte, s a fasiszta hóhérok juttatták fiatalon — alig 36 éves koréban — a sírba. 2893. május 25-én született Tamásiban. Falusi proletár fia vott. •apja a malomban dolgozott, 6 ő is a malomasztalosságot tanulta Kaposvárott. 21 éves volt, amikor kitört az első világháború, s ő mindjárt a frontra került. Röviddel később orosz • hadifogságba esett. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemcsak életkörülményeit változtatta meg, de felnyitotta a fiatal magyar nrunkásfiú szemét is. Világosan lát már, tudja, hol a helye, s amikor 7 esztendő után hazatér Oroszországból, örökre eljegyezte magi1 a dolgozók felszabadítása nagy ügyével. Tamásiban ma is úgy hívják a malmot: Gőgös-malom. Akkor kap. ta a malom ezt a nevet, amikor Gőgös Ignác újra megjelent a faluban. Tamási központja lett egyszeriben ez a malom — hiába őrködtek a Hortihy-csendőrök, Gőgös Ignác estéről-estére hosszú történeteke1 mondott el a falubelieknek arról: hogyan szabadította fel magát az orosz nép. Beszélt a Bolsevik Pártról, Leninről és Sztálinról, a dolgozók igazságos, nagy harcáról. A fehérterrortól sokat szenvedett falu népe lesi minden szavát — s az urak rettegnek Gőgös Ignáctol, de mielőtt bosszújuk utolérné öt, a fővárosba megy. 1923, Gőgös Ignác rövid éleiének ftgyik legmozgalmasabb esztendeje. Budapesten köyeli kapcsolatba kerül a munkásmozgalommal, csakhamar a vezetők közé emelkedik. Kíméletlenül harcol a szociáldemokrata párt Peyer-féle vezetői ellen, felvilágosítja a munkásokat a. szociáldemokraták árulásáról. Két évig fáradhatatlanul harcol a párt egységéért, tisztaságáért, a különböző frakciók ellen — A párt méltóan jutalmazza nagyszerű munkáját: 1925-ben résztvesz a Kommunisták Magyarországi Pártja I. bécsi kongresszusán. Már a párt megválasztott titkárságának tágja, a párt pénzügyeinek. irányitója. Ebben az időben közvetlen munkatársa Rákosi Mátyás elvtársnak. Rák«si elvtárs hazatérése "tán hatalmasan fellendült MagyaorSzágon a kommunista mozgalom. Ennek a mozgalomnak vezérkarában, a harc első soraiban áll mindig Gőgös Ignác. Á nagyszerű vezető jeikes munkáját azonban hirtelen aljas árulás töri ketté: 1925. szeptemberében Rákosi Mátyás elvtárssal együtt kerül a fasiszták fogságába. Ott sem tudják megtömi a kiváló kommunista harcos erejét. Kínozzák, ütik"verik, de nem vall. Hős volt a mindennapi pártmunka frontján — hős maradt az embertelen vallatások közben. A Rákosiperben negyedrendű vádlottként áll a rögtönítélő bíróság előtt. A tárgyalást — mint példaképe, Rákosi elvtárs — felhasználja arra, hogy a pártot megvédje minden gyalázkodástcl, s a nyilvánosság előtt bizonyítsa a munkásmozgalom igazát. Kihallgatása során soha. egyet, len szóval sem védi önmagát. Ahányszor alkalma van szólni, mindig a pártról beszélt. Még oz akkori polgári lapok is kénytelenek voltak, megemlékezni ennek a kemény kommunistának bátor kiállásáról a Horthyvészbíróság előtt. Az utolsó szó jogán is a pártról beszélt, de az elnök félbeszakította. A kommunisták tárgyalása olyan erejű kommunista agitációk hozott, amitől a hatalomba ülők megremegteg a kormányzói székben éppúgy, mint a vészbíróság elnökségében. A nemzetközi és a magyar munkásosztály harca meghozta a kívánt eredményt: Rákosi Mátyást. Gőgös Ignácot é? a többi vádlottakat nem merte elítélni a 6tátáriális bíróság. 1926 júliusában kezdik meg a törvényszéken a második Rákosiper tárgyalását. A bíróság tehetetlen a sziklaszilárd vezérrel, Rákosi Mátyással szemben. Minden kérdésre büszkén, felemelt fejjel, igazának bizlos tudatában válaszol, s minden szava vád Horthyék rémuralma ellen. A bíróság a többi vádlottákon igyekszik éreztetni hatalmát — de ez sem sikerül neki. Gőgös Ignác éppolyan magabiztosan, erőteljesen veri vissza a vádakat, ahogyan előtte a párt vezére, Rákosi elvtárs tette. 1926. augusztus 4-én elhangzott az ítélet: Gőgös Ignácot három és félévi fegyházra ítélték. A kínzások legyengítették szervezetét, a börtönben tüdőbaj támadta meg. Büntetésének kitöltése után elhagyta a börtönt — de már jártányi ereje sem volt. Felesége vitte haza a kis faluba, ahol még a halálos beteg ágya körül is csendőrök ólálkodtak. Négy csendőr állt a koporsója mellett is, amikor 1929 júliusában utolsó útjára kisérték. De hiába állott ott a fasizmus minden elnyomó szerve. Gőgös Ignác sírját mindig friss virág, vörös szekfű lepte el az elnyomás legsötétebb éveiben is. Egy percre sem felejtette el a nép ezt a törhetetlen harcost, s ma is új és új erőt merít nagyszerű példájából. Kodály a szegedi Jfjusági d mai magijar kulturális életnek egyik legnagyobb alakját, a világszerte megbecsült kiváló zeneszerzőt, Kodály Zoltánt, 70. születése napja aliialmából ünnepelte az egész magyar dolgozó nép, a muzsika minden igaz barátja, a haladás minden igaz hívo. Népünk olyan őszinje, forró szeretettel ós csak legnagyobb fiait megillető megbecsüléssel köszöntötte őt, amilyenben magyar művésznek nem volt, mert nem is lehetett része. A Gólyanótát énekelgető, kerekszemű óvódásoktól és a Lengyel László-játéktól kipirulf arcú úttörőktől kezdve sztahánovistákig, nagyüzemeink énekkarától a hajduszovúta.i dolgozó parasztok kórusáig, mérnökökig, orvosokig, pedagógusokig és tudásokig mindenki hozzátett egy-egy kedves szót ehhez az országos köszöntőhöz. Szeged is részt kíván venni Kodály Zoltán ünnepléséből. A Dugonics-utcai általános leányiskola ének-szakköre, az OKISZ énekkara. Nemzeti Színházunk művészei, a zeneművészett szakiskola művésznövendékei, az Egyetem, a Főiskola és a Zeneművészeti Szakiskola legutóbbi közös Kodály-hangversenyei után május 30-án az újszegedi szabadtéri színpadon városunk ifjúsága (ovódások, általános iskolások, úttörők, képzősök, főiskolások _ 20 iskola, közel 1200 énekessel) ad számot a kodályi tanítások visszhangjáról a nagy mester elolt, aki a Magyarokhoz című művének személyes vezénylését is vállalta, az 1200 tagú ifjúsági összkar élén. cA szeretet és megbecsülés szavai mélyén mindenhol rátalálunk egy közös jellemvonásra. Arra, Zoltán Dalosünnepségen* hogy a hetvenesztendős Kodály Zoltánban az igazi művészet forrásának, dolgozó népünk kiapadhatatlan alkojóerejének, szenvedélyes hitének, hazaszeretetének megtestesülését 'táljuk és köszöntjük. Kodály ZoUánt a népdal ügyének odaadó szolgálata forrasztotta egybe a magyar néppel és így jelölte ki feladatait egy hosszú, alkotómunkával teljes életre. Új, nagy művek születtek meg a feliért népdalok: nyomán, olyan nagy művek, mint a Háry János, a iviarosszéki táncok, a Pusalmus Hungarieus, a gyermekkarra és vegyeskarra írt művelt sokasága, amelyek az elnyomott nép szenvedéseiről, küzdelmeiről, erejéről és a győzelmet érlelő jövendőbe vetett rendílhe[ellen hitéről vallottak. És amikor csak népünk legjobbjai, akik mertek igazán magyarok lenni, törődlek azzal, hogy mit is énekel a magyar nép: Kodály, a nevelő, hozzákezdett zenei nevelésünk alapjainak lerakásához. Tömör fogalmazásé megállapítása, hogy „A nép zenei művelése vokális zenével kezdődik", kiviláglik a május 30ri hangversenyen is. ahol Szeged ifjúsága az énekelt zene útján kapcsolódik be az aklív zené. lök táborába. Igazi megbecsülést Kodály csak felszabadult népünktől kapojt. Népköztársaságunk kormánya kétszer jutalmazta Kossuth-díjjal, tantere ki a Magyar Népköztársasági Ér. demrend I. fokozatával és a Magyar Népköztársaság kiváló művésze címmel. Kodály Zoltán [, városunk nagy vendégét mélységes szeretettel várja dolgozó népünk apraja-nagyja s ünnepélyesen fogadja nevükben a város tanácsa. Szeghy Endre