Délmagyarország, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-24 / 120. szám

VASÁRNAP, 1953. MÁJUS 24. Üj győzelmekkel előre a félévi terv sikeréért Kicserélték a szovjet munkamódszerek alkalmazásában eddig szerzett tapasztalataikat a MÁV pályafeontartás sztahánovistái r Pénteken délelőtt a rókusi álló* máson lévő pályamesteri tanfo­lyam előadótermében a Szegedi MÁV Igazgatósághoz tartozó Pá­lyafenntartási Főnökségek sztahá­novistái és műszaki vezetői jöttek össze, hogy megbeszéljék a szov­jet munkamódszerek. bevezetése terén eddig szerzett tapasztalatai­kat. Kispéter János elvtárs, a szegedi IV. pályamesteri szakasz sztahánovista előmmkása tartott értékes előadási a szovjet munka­módszerek alkalmazásáról. A pályafenntartás területén — mondotta — már több helyen sikerrel alkalmazzuk a szovjet mun­kamódszereket, a Kovaljov-mód­szert, a szovjet szalagszerű fenn­tartási rendszert és Nyefjedov munkamódszerét. , i A szalagszerű pályafenntartás ezt jelenti, hogy a munkáscsapa­tokból három brigádot alakítanak. 'Az első brigád végzi a fűtisz­títást, az átszegelfaeket, a talpfa­cseréket, az anyagszállítást. A má­sodik brigád a vágány és kitérő szabályozást, a harmadik brigád pedig a padkanyesést, Szabvány­árok tisztítást, laza talpfák aláve. rését és az anyagok összegyűjtését, elszállítását. — A szalag szerű pályafenntar­tási munka amint az eddigi tapasz­talatok bizonyítják, nagyobb mun­kateljesítményeket is eredménye­zett. Növekedett a dolgozók ke­resete, könnyebbé vált munkájuk. A sztahánovistákról szólva el­mondotta Kispéter elvtárs, hogy a legtöbben élnek a tanulás lehető­ségével, képezik magukat és ezáltal egyre több segítséget tudnak nyúj­tani dolgozótársaiknak. — Meg kell azonban mondanom azt is — foly. tatta —, hogy akadnak olyan szta­hánovisták, akik nem törődnek tu­dásuk emelésével. — Szeretni kell á vasútat, •— mondotta többek között — mint saját tulajdont. A pályafenntartási dolgozók életüknek nagyrészét a vasúti pályatesten töltik el es módjukban van annak' minden ré­szét megvizsgálni. Magam is egy­egy elvégzett munka után meg­figyelem, hogy az elhaladó vonat alatt hogyan viselkedik a pálya. Megismerem a vonalszakaszom hi. báit, á 'hibák okozóját és utána lervet készítek magamnak, annak legeredményesebb megszün­tetési módjára, i i #ntl Felhívta a figyelmet a további­akban Kispéter elvtárs, hagy a csapatvezetők és a brigádvezetők a mennyiségi munka mellett ügyel­jenek a minőségre is. Kérte a mű. szaki dolgozókat, hogy segítsék a sztahánovistákat, ismertessék előt­tük az új szovjet munkamódszere­ket, a szakirodalmat, nyújtsanak segítséget újításaik kidolgozásához. A szovjet kis-brigádrendszerű pályafenntartásról szólva elmon­dotta, hogy minden egyes pálya­mesteri szakasz — annak nagysá­gához mérten — 2—4 előmunkás szakaszra van beosztva. Megvál­tozik az eddig alkalmazott vonal­bejáró őri rendszer is, melyben az őröknek eddig legtöbb erejét a hosszú gyaloglások vették igény­be. Helyette előmunkás szakaszo­kon belül 1—2 vonalgondozó sza­kasz létesül 3—5 kilométer hossz­ban. A kis-brigádos rendszert is rézletesen ismertette, majd a szta­hanovisták közül többen hozzá­szóltak előadásához. Szabó Lajos (Hódmezővásárhely) elmondotta, hogy két hónapon be­lül fokozatosan bevezetik a szovjet munk)amódíszerek.et. Fodor Illés. (Makó), , H a szovjet munkamódszer sikeres alkalmazásáról számolt be rövi­47 ianulócsoport versenyez az egyelem természettudományi karán a kar tanulmányi versenyzászlajáért A Szegcdi Tudományegyetem ter­mészettudományi karán jó ered­ménnyel fo.ynak a vizsgák. 47 ta­den. Hangsúlyozta, milyen szép nulócsoport versenyez egymássá, a eredményeket értek el a választási iiar tanulmányi versenyzásziajáért, békeversenyben, de kitért a hi- 'amelyet jelenleg Szőko Sándor má­bákra is. Hozzászólásából kitűnt, | sedéves földrajzszakos hgllgató 16 hogy sok javítanivaló van a sza-jtagú csoportja őriz Földrajzból lagrendszerű fenntartás terén. Nem jó nálunk a versenyayilvánosság, Bírálta a szolgálati ágak rossz együttműködését, a rakodási fő­nökségeknél megmutatkozó szerve­zetlenséget. Kovács Zoltán (Baja). Örömmel szólalt fel és elmondotta, hogy mi­orz, 4.31, orosz nyelvből 4.24-cs átlag eredménnyel dicsekedhetnek. Tér­képtani gyakorlatból mindnyájan ű-ös eredménnyel vizsgáztak. Sző­ke Sándor csoportja azért ért e! ilyen jó eredményi, mert jó! felké­szültek a vizsgákra. Nem az utolsó , percben fogtak hozzá a tanuláshoz, lyen sokat tanultak a Szovjet em- hanem egész évben szorgalmasan el. berektől, milyen nagyszerűen tud- jártak az előadásokra. ják használni munkamódszerüket. Csányi István (Kiskunhalas), beje­lentette, hogy 320 pályafenntartási dolgozó közül már 84-en sztaháno­visták. Kasza Imre (Kecskemét), ugyancsak hangsúlyozta, hogy a szovjet munkamódszerek mennyire beváltak és 157 százalékot tudtak ezzel elérni. Az ő brigádjának min. den tagja sztahánovista. Reisz László (Békéscsaba), elmon­dotta, hogy szükséges a jó felvilá­gosító munka, hogy a pályamun­kán dolgozók meggyőződjenek az új módszerek nagyszerűségéről. Az értekezlethez még többen hoz. zászóltak, kicserélték egymás ta­pasztalatait és úgy tértek vissza munkahelyükre, hogy az itt hallot­takat hasznosítsák, s minden pá­lyán eredményes munkát végezze­nek'. * Az előadásokon jegyzeteket ké­szítettek, s most már csak ismétléssel, a problémák közös megbeszélésével foglalkoznak. Szőko Sándor csoportjának egyik legerősebb versenytársa a Rákos: ösztöndíjas Andó Mihály harmad, éves földrajzszakos hallgató cso­portja. Andó Mihály egy tárgy ki­vételével mindenből jelesen vizsgá­zott s csoportja 4.66 állagot ért cl. A többi Rákosi ösztöndíjasok is se gífik torsaikat a vizsgákra való felkészülésben. Köves Erzsébet har­madéves biológia-kémia szakos Rá­kosi öszlöndíja© hallgató eddig min­den tárgyból ötös eredménnyel vizs­gázott, Az első félévben egészen gyenge eredményt elért Tóth Ilonát állandóan segítette. Tóth Hona ed­digi eredménye 3.2. Köve© Erzsébet ezenkívül vállalta. hogy Horváth Gabriellát js segíti a vizsgaidőszak­ban. > A kar többi Rákosi ösztöndíjas hallgatója: Tüdős Ferenc. Székeiy Sándor, Hevesi Imre. Berczes Ti­bor és Tömösközi István is nem­csak példát mutatnak, hanem segí. tik is torsaikat. Tüdős Ferenc ne­gyedéves vegyész, mint a matemati. kai tanulókör vezetője, gyakran se. g!t a nehezebb télelek kidolgozású, ban, hallgató társainak. Nemcsak a hallgatók scgillk egymást. A professzorok. «lo­, ccnsck és adjunktusok a nehe­zebb tárgyakból csoportos kon­zultációkat tartanak. Kalmár László Kossuth-díjas pro­fesszor több ízben hívta össze ma­tematikai konzultációra hallgatóit. Az eddigi 631 vizsgából 300 jeles és 180 jó eredménnyel zárult. Iga. zolatia.iul egy hallgató sem maradt távol a vizsgáktól. Az eddigi tanul­mányi eredmény a karon 4.23. Az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalat DISZ-fiataljainak felajánlása a IV. VIT tiszteletére Mi, oz Újszeged! Kender- Len­szövő ifjúmunkásai komoly ered­ményeket ériünk el a választási bé­keverseny alatt. Vállaltuk, hogy május 17-ig tíz fiatal eléri a szta­hánovista szintet. A választásig 14 fiatal érte el a sztahanovista szin­tet. Teljesítettük a készszövet r.égyze'métei tervünk teljesítésére tett vállalásunkat, 17 fiatal Szta­hánovista kapcsolódotl he a Rőder­mozgalomba. Azonban a minőség területén vállalásunkat nem telje, sítettük. • i • ; Most csatlakozva a komlói So. mogyvári-brigád felhívásához, a IV. Világifjúsági Találkozó tiszte­letére vállaljuk: ,;t; A, r s: álJtii 1. A minőségi munkában történt lemaradásunkat a második negyed­év végére behozzuk. 2. A második negyedév végéig 6500 forint értékű anyagot taka­rítunk meg. 3. Az üzemünkben dolgozó DISZ­en kívüli fiatalokat, akik arra érdemesek, a második negyedév végére beszervezzük a DISZ"be. A IV. Világifjúsági Találkozó tiszteletére lemaradásunkat behoz­zuk, hogy valóban a termelés ro­hamcsapatává váljunk. Molnár József DISZ-titkár, Szűcs Tibor termelési felelős, Klivinyi Rozália ifjú sztahá­novista. ;Í?Í Szovjet munkamódszerek alkalmazásával csökkentik a selejtet a Mérleggyár vasöntődéjében csökken a se* Ti* A debreceni faipari dolgozók küldöttsége kétnapos tapasztalatcsere látogatást tett a szegedi faipari üzemekben '"'(TüdósltóMclól). 'A Műszaki és Természettudományi Szövetség ke­retén belül működő Faipari Tudo­mányos i Egyesület debreceni cso­portjának 32 tagja látogatott el az elmúlt liéten Szegedre, hogy tapasz, fala lesere formájában megismerked­jenek Szeged faiparával. A látoga­tók közölt volt a Hajdu-Biharmegyei Pártbizottság és a Megyei Tanács ipari osztályainak küldötte, a deb­receni faipari üzemek élenjáró dol­gozói/műszaki vezetői. A küldöllek kétnapos ift-tartózko­dásuk során meglátogatták Szeged faipari üzemeit, majd a szegedi üze" mek mcgbízotlainak jelenlétében, ér­tékelték a látottakat. Elmondották, hogy .,„. AZ ECSETGYÁRBAN T I ? a szőr százalékos kihasználásának módszerét jónak találják, hasonló­képpen az ecsetkorongok polituro­zását. Megdicsérték a jó verseny, nyilvánosságot és a minőségi ellen­őrzést. Ajánlották viszont, hogy a korongecset eszfergálása helyett azt csőfűrésszel kellene leszúrni, ami a munkát nagyban megköny­nyíti, Jobbnak tartanák a pontos méret alkalmazására párhuzamos fűrész beállítását- Hibának rótták fel, hogy az egész üzemben rossz a balesetolhárítás, a gépek nincsenek kellően felszerelve védőeszközökkel és mindjárt javaslatot is tettek az egyes gépeknél alkalmazható jól bevált védőeszközök alkalmazására. Kifogásolták, hogy az Ecsetgyárban az anyagmozgatás nem szalagsze­rben előre, hanem össze-vissza tör­ténik, mivel a gépek nincsenek jól elhelyezve. A BÚTORGYÁRBAN örömmel látták a felsőmaró alkal­mazását, mellyel egyszerre 10—15 darab fiókoldal fecskefarjk csapo­(ását végzik el fa ugyanezen & gé­pen félig fedett cinkelést is lehet végrehajtani. Megállapították, hogy a Bútorgyárba® a pácolást jól ol­dojták meg. Helyeselték a készáru szállítást, valaimint a redőnyös szek­rény szereiérét, Azonban hibának rótták fel, hogy az egész üzem túl­zsúfolt. Nincs meg az üzemben a szalag-szerű termelés. Az anyagokat visszafelé mozgatják. Egyes dolgo­zóknál a magas teljesítmény a mi­nőség rovására megy a fiókoldal csiszolásánál. Felhívták a Bútor­gyár vezetőségének a figyelmét, hogy még nem megfelelő az általuk gyártott redőnyös szekrények szer­kezeti összeállítása. Hiba még a Bútorgyárban az is, hogy a; szere, lésnél nem tartják be az előírt szá­rítási időt. A Bútorgyár megbízottja elismer­te a hibákat és ígérte, hogy rövid időn belül ki fogják azokat küszö­bölni. Közölte, hogy még ebben az évben forgács- és porelszívót sze. relnek be az üzembe, A LÁDAGYÁRBAN A SZEGEDI GYUFAGYÁRBAN önömmé látták a vendégek a köszö" rűmühelyben a tökéletes mechani­kus szerszámikéseket és a fürészéle­sítő gépeket. Egyik elvtárs elmon­dotta, hogy a szerszámkések kar­bantartását és élesítését tökéletesen megvalósítva a Ládagyárban is­merte meg. Több látogató viszont kifogásolta, hogy az anyagtér rendetlen, a desz. j gg s?ázaléko% karakások nincsenek fedve, így a nap okozia repedéseik súlyos káro­kat okozhatnak népgazdaságunknak. A belső anyagmozgatásra felsődaru megoldását ajánlották. Javasolták a gépek olyan sorrendbeli felállítását, hogy egy szalag transzporiőrön me­chanikusan lehessen mozgatni az anyagot különböző terelökkel az egyes munkahelyekre, mert a jelen­legi anyagmozgatás még nem meg. felelő. Kitűnőnek találták a fugáló gépet, amelynek konstrukciója töké. leles és kifogásolták azl, hogy nagy­részt üzemen kivül van akkor, ami­kor a faiparban máshol erre nagy szükség van. A SZEGEDI FALEMEZGYÁRBAN az elvtársaik egyöntetűen megállapí­tották, hogy a termelés jól megszer. vezeti, szalagszeré. Nagyon helyes­nek tartanák az összes nagyobb fa­ipari üzem laboratóriummal való felszerelését, mint ahogy azt a Le­mezgyárban látták. Külön felfigyel, tek a gépeken lévő munkavédelmi készülékekre, amelyek színesre vannak festve és így könnyen ész­re lehet venni, ha az a gépről hi­ányzik. örömmel látták, hogy a Falemezgyár nagyszerűen valósítja meg a Gazda-mozgalmat, mert a legkisebb hulladékot is lemezzé dol. gozzák fel. A Lemezgyárból jelenlévő Török Attila elvtárs hangoztatta, hogy az üzem jó megszervezése nemcsak a műszaki vezetők érdeme, hanem a dolgozóké is, mert közös munká­val tudtak ilyen eredményt elérni. is látogatást tolt a küldöttség és megállapították, hogy itt a gépesí" ami a munka megszervezésének a legtökélete­sebb formája. Jó az üzemben a versenyértékelés, mert az nyilvá­nos, fel van tüntetve a vállalás és a naponta elért teljesítmény. A tapasztalatcsere igen eredmé­nyes volt. Sokat tanultak a deb­receni elvtársak, de sokat tanul­hattak az elmondott vélemények alapján a szegedi faipari üzemek dolgozói Üa Á selejt csökkentése elsőrendű feladatunk. A sriejt elleni harcban legjobb fegyver a helyes technoló­gia alkalmazása, a kezdő, fiatal szakmunkások állandó szakmai ok­tatása. Nálunk, a Mérleggyár Vas­öntödéjében, annak ellenére, hogy a dolgozóknak c ak mintegy 15 százaléka szakmunkás, komoly eredményeket ériünk ej a selcjt­csökkentés terén. Üzemünkben az anyagátvételnél a MF.O köteles meg állapítani n selejt okozóját. Ha ez megtörténi, ezt közli a dolgozóval, de közli a műszaki és a művezető­vel is. Ugy a műszaki vezető, nílnt a művezető azonnal següs igére s'et a dolgozónak, szakmai iiiasitásokat adnrk. megmutat­ják a üolyes módszerek a'ka*­rtázístt. Ezért fontcs, lmgv a műszakiak állandóan tanulmá­nyozzák ex é'cniáró szmvjcf technikát Mi már szinte el sem tud luk kép­ze'ni munkánkat P. N. Akszenov, O. M. Sesztopal és I. P. Fegorenkó "zoyjet mérnökök könyvei nélkül. Vasv itt van például prof. V. N. Andrcjev és I. Sz. Sztyebakov mun­kái, melyek mind nagv segítség ne. kii.ik a selejt csökkcnlcséért vívott harcunkban. Üzemünk eredményein meglátszik"; minél jobban, minél többször tud­juk alkalmazni a szovjet módsze­reket, aTtnú! inkább lejt százalékunk. Ha visszapillantunk {tatai üze­münk mii:íjára, akkor a követ­kező képet látjuk: januárban 14 százalék, februárban 12, márciusban 9.3, áprilisban már csak 6.9 százalék selejt volt. Ezek az eredményrk nem a véletlen szülöttei. Szovjet mun Kamődszerfk aika'mazásával tudtuk elérni. Az eredmények biztatók, de még mindig nem k'eiégf'ők. Tovább fo­kozzuk küzdelmünkéi a még jobb) eredményekért, a szovjet módsze­rck alkalmazásával. Kormányzatunk nagy gondot for­dít azokra a dolgozókra, akik selejt­mentes, jó munkát végeznek. Rende­let biztosítja részükre jó munkájuk, éi't a jutalmat és fgy minden hónap­ban közel 1000 forint jutalom ke-i rül kiosztásra üzemünkben is. Vi. szont kötelezi a rendelet a selejtoko. zókat a kár részbeni megtérítésére is, hogy ezáltal is jobb munkára serkentse a dolgozókat. Az április havi 6.!) százalékos selejtünk 12.558 forint értéket lesz ki. Dolgozóink megfogadták, hogy felveszik a har­cot a még meglévő selejt csökkenj (ése ellen, a jól bevált szovjet ta. pasztalatok alkalmazásával és • munkamódszerátadással. Rónyai Balázs Küldöttségek érkezése a Magyar Tudományos Akadémia nagygyűlésére Szombaton reggel csehszlovák tudományos küldöttség érkezett Budapestre a Magyar Tudományos Akadémia nagygyűlésére. A kül­döttség vezetője Jaroslav Boeh ré­gész, a Csehszlovák Tudományos Akadémia másodelnöke. A küldött­ség tagjai: Frantisek Soréia ve­gyész, a Csehszlovák Tudományos Akadémia főtitkára, Vaclav Va­necsek, a _ Csehszlovák Tudomá. nyos Akadémia levelező tagja. a jogi és közgazdasági tudományos szakosztályának vezetője. Franti" sek Hora, az egészségügyi tudo­mányos tanács vezetője. Ugyancsak szombat reggel érke­zett meg a ferihegyi repülőtérre a Magyar Tudományos Akadémia nagygyűlésére a bolgár tudomá. nyos delegáció is. A bolgár küldöttség tagjai: Jev" genyij Kamenov, a Bolgár Tudo« mányos Akadémia levelező tagja, közgazdász és Atanasz Po-pov, a Bo'gár Tudományos Akadémia le­velező tagja, egróbiológus, a szó. fiai Növénykutató Intézel veze­tője. Fogadásukra megjelentek He­vesi Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tag ja. a mű­szaki tudományok osztályának tit. kára, Zólyomi Bá'int, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tapia. a biológiai tudományok osztályának titkára. Totaaj Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a tudományos mi­nősítő bizottság titkára. kiállításokat. I nyolc helyen- Hatvanban, Kapós. várcn, Celdömölkön, Komlón, Bonyhádon, Kiskunfélegyházán, Sze­rencsen Pápán rendezik meg. A dolgozók tízezrei tekintették meg a „Drága kincsünk a gyermek" kiállítást Az ország 8 városában egyidc-1 kicsiny gyermekem boldog jövője ben rendezték meg a ..Drága kin-1 elé nézhet." esünk, a gyermek" kiállítást A j A „Drága kincsünk a gy érmek" Í,8 vlr c -l0"/', érdeklődés- kiállítást a gyermekhét során újabb sel kerestek fel a kiállításokat.! • • -- • - — 4 amelyek a valósághoz híven mir I tatják be népi demokráciánknak a jövő nemzedékről való szerető gondoskodását. „Nagyon megörültem — írta a vendégkönyvbe Révai Istvánné, salgótarjáni bányászasszony •—, • hogy az én fényképemet is láttam I a kiállításon. Boldog vagyok, hogy I A. belkereskedelmi minisztérium bennünket, sokgyermekes a'nvákat, hözli, hogy hétfőtől a tiszta selyem­is megbecsülnek népi demokráci-; -révet ára országosan 30—40 szá­ánkban. ..Keszler Jenőné a kiállí­tás megtekintése után így fogalmaz­ta meg sok fiatal anya gondolatál: „Annak biztos tudotában fogok a közeljövőben szülni, hogy népi demokráciánk támogatását élvezve, 30 — 40 száza.ékkal csökken a tiszta se'yemszövet ára zalékkal csökken. A 100 cm széles tiszla selyem inganyag fogyasztói ára 30 százalékkal lesz olcsóbb. A sima félselyem áruk új fogyasztói ára 84 forint, az eddigi 92 forin­tos méterenkénti ár helyett. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom