Délmagyarország, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-26 / 72. szám

4 * I CSÜTÖRTÖK, 1953. MÁRCIUS 26. Ukrajna mezőin Kornyejcsuk vígjátéka a szegedi Nemzeti Színházban A Szegedi Nemzeti Színház né-1 ** hány nappal ezelőtt mutatta be Alckszandr Korncjcsuk Szlálin. | dijas író „Ukrajna nrssőln" című ; színművét. A darab 1941-ben író­dott. Kornejcsuk a háború ilótti! évekből veszi témáját, amikor mái gyözött a mezőgazdaság szociális a átszervezésének sztálini politikája, s a kolhozok a biztos és gondtalan élet kielégítésének forrásává vál­tak. Annak ellenére, hogy a mű megírása óta 12 esztendő telt el, jelentősége nem csökken', ellenke. zőleg. nagymértékben megnöveke­dett. Különös jelentőséget kapott u darab Sztálin elvtárs új müve, ,,A szocializmus közgazdasági pro­blémái a Szovjetunióban" meg­jelenése, és nz SzKP XIX. Kon. gresszusa után. A kongresszus, de mindenekelőtt Sztálin elvtárs zse., niális nrüve, a kolhozépítés új kér. i déseit veti fel: a kolhoz tulajdon­nak nz össznépi tulajdon színvona­lára való emelése, a kolhozgazda. ságok szüntelen erősítése, a ház­táji gazdálkodás jelentőségének fokozatos csökkentése útján. A darab alaptémája, főkonfliktu. sa a kolhozépttés legaktuálisabb kérdéseit tartalmazm; következe­tes harc n teljes kommunizmusért, leszámolva a szocializmusban való megragadás maradi nézetével és gyakorlatával. A víqjálékhan két holhozelnök. Csesznok és Galuska között robban ki a harc. Csesznok n „Halál a | kapitalizmusra" kolhoz elnöke, > (Bnrsi Béla Kossuth-díjas) « haladás ' ta!aján áll, szenvedélyes harcosa a? újnak, nrcgv&ti a megrekedést, világosan látja a tennivalókat. Ez. J ért minden percét a kolhozépttés. re, a kolhoz gazdaságának növe­lésére, ipari növények termelésé­re, állatállományuk növelésé­re. u ko'hoz növelésére, s mindezen túl az ifjúság politikai, katonai, kulturális nevelésére fordi-ja Csesznok kolhozának ifjúságát a derű, a bizakodás, optimizmus jel­lemzi. A fiatalok egymás iránti szeretele, Dotgnnoszikkal szembeni gyülö'ettik hitelesen mulatja mag a nézőknek n dlcsö szovjet ifjúság éleiét. Csak a fejlődni akaró és tudó Csesz.nokok kolhozából kerül­nek ki olyan trak'orista lányok, mint Kntyaripa (Szemes Maria) akiről erő, vidámság és határozott­ság sugárzik. A traktorista Katyu. rina. ki egyformán tud szeretni és gyűlölni, ismeri és szereti gépéi, határtalan lelkesedést tanúsít a kultúra iráni, példaképként marad meg ifjúságunk emlékezetében. G aluska a „Csendes élet" kol. hoz elnöke, (Farkas József), meg van elégedve az elért ered. ménvnkkel, me've.k megittesilották őt, elértnek véli célját, melyért karddal a kezében harcolt a fehér­gárdisták, a kolcsakok, dtenikinek ellen. Mege'égedett, nem foglalko­zik a kolhoz-vágyon növelésével, nem tekinti feladatának nz állat, tenvésztés fejlesztését, az ipari j növények termelé'áit, a kolhozif­júság nevelését. Nem törekszik új sikerek elérésére. .-Jól érzem én mancm a szocializmusban is. ne taszigáljanak rendszeresen a kom munizmus felé" — mondja Galuska. Nem veszi észre, hogy a szocia. lizmusba való ,,végleges beTendcz. kedés" vágya, ez elért eredmé­nyek feletti megnyugvás, éppen a szocializmusból csúsztatja ki, 6 . olyan élettormába kerül, melyek' megsemmisítéséért, Bugyonntj ko- j zák hadseregében eletét kockáztat! va harcolt Az összeütközés. a konfliktus oka Galuska elmaradott­sága, a fejlődés kövelelménvének meg nem értése a mindenkor ve­szélyt rejtő elégedettség hangula­tának megtelepedése, melyet irigy és hanyag felesége, de mindenek­előtt Dolgonoszik (Váradj Árpád) a spekuláns, a rossz szellem helyi képviselője ós terjesztője segít elő. CSasznokban — látva Galuska nemtörődömségét .tulajdon Volho. zónák tönkrelételét,, a szovjet ál­lam nyaraottésinak és erősödésé­nek akadályozását, — jogos felhá­borodás él, s ezért rendszeresen bírálta őt. C s'sznok és Galuska, a két család haragja nem gyűlöl­ködés. hanem a haladók és a fej. lődéfJükfoen elmaradottak összeüt, közéve. A békés életet, a fejlődóst oJösegttő kohflikttisok ezek, me­lyek a maradiság feletti teljes győzelem írrel rldódnak meg. A kö­zöttük lévő ellentét nem válhat tragikus kn-epeteifi konfliktussá; a haragvó felek szovtal embereik, akiknek szivében kiolthatatlanul •1 a párt és a szovjet állam sze­retete. Ez szilárd alapot lelent a konfliktus békés megoldása, nz önelégültség feletti győzelem szá­mára. a haladás ügyének dindalra vitelében. Az önelégült, hiú. és nyakas Galuska n vita sorén mond­ja ,.azf ugyain errber nem éri meg, hogy én valaha is a párt ellen for­duljuk." Csesznok tisztában van állás­pontja helyességével, s a szovjet ember ezernyi jó tulajdonságát testesíti meg Magamögött érzi a szovjet emberek százmillióinak erejét. Csesznok világosan látja Galuska hibáit. Jól tudja, hogy Galuska — nyakassága és hiúsága ellenére is — megmenthető, mert neki is a szovjet embert jellemző akarata van, amely biztosíték az élenjárók színvonalára való emel­kedéshez. A két kolhozelnök közötti ellen­tét, haladás és a maradiság, a harc és a megnyugvás világa kö­zötti összecsapást jelenti. Ez az ellen'ét 'hatással vnn a két 'iatnl, Gricko, Csesznok fia és Galja, Ga. luska leánya szerelmére, s új kon­fliktust hoz létre.*. G ricko (Miklósy György) kom­bájnvezető telítve lendület­tel. vidámsággal, derűvel, aki a világrekordra törő. s azt el is érő kombájnvezetö Gálját szeratt. Sze­retetük kölcsönös, melylst a 'ha­ragvó szülők marakodásának ve­szélye fenyeget. A párt területi bizottságának segttő gondoskodása, a maradi gondolkodású Galuska felemelése, a zavarosban csende­sen halászó Dolgonosznik eltávo­lítása hárítía el a* akadályokat. Gricko és Gáttn szerelméből nem lesz dráma, mint Rómeó és Julin szerelméből, mert ők az emberi szeretetet legjobban megbecsülő emberi társadalomban éínek: a Szovjet társadalom megbecsült fiai. Az egymást rajongásig sze. rctő Gricltó és Gálja időleges el távolodása egymástól akaratuk ele. nére, sebet ej Ive következik be, s Galuska maradi felfogásának ered miénvo. Grlokó a Donyec medencc szénbányájába, a „föld alá" indul, Gálja pedig az Odesszai Mezőgaz­dasági Gépiyárba viszi szívének terhét; a kolliozfiatalok hívják őket vissza. A maradi, a kommunizmusig cl­jultiw nem kivánó Galuska mögöt' olt áll Dolgonoszik, a minden háj jal megkeni, pénzre és olcsó szere, telre vadászó csirkefogó, aki Ga­luska indulatos, tőle idegenül hang. ző szavait tetteiben valósítja meg. A konflikus vidám, derűs, Sok­szor harsány nevelést kiváltó for­dulatokban oldódik meg, de soha sem könnyen, nem hamisan, nem takarva e] semmit az összeütközés komolyságából. Ezt mutatja nz Is hogy Csesznok és Galuska összeül közősének megoldása a körzeti párt. titkár leváltásával, ogy ellenséges spekuláns leleplezésével és letartóz­tatásával teljesedik ki. Kornycjcsuk darabjában a humor az eszmei tartalom szolgálatában áll, s nem egyszerűen naveltetés. A vígjáték lirikus3á, örömtelivé válik az új élet felesillanásn közben, ugyanakkor eslpós szatírával kerge, t: a maradiftágot. elsősorban a hát­rafelé n'zö hősét. Galuskát. A humor, a derű, amely szinte árad a vígjáték­ból, s0ha sem olcsó. A darűb nézői mindvégig érzik a nagy kor leve gőjót, mely olyan embereket nevel, akik még hibáik, nehézségeik, eset­leges gyengeségeik ellenére ls Ösz­Rzehasonlíthatáj lenül erősebbek, boldogabbak minden más kor em­bereinél. Ilyen vidáman, ilyen felsza­badultan csak azok tudnak nevetni, akik boldogok és erősek. A Szegedi Nemzett Szinház együttese kitűnő előadásban mutat" la Le ezt a nagyszerű művet. Kisebb hibái ellenére mindenekelőtt kitűnő n rendezés, Komor István munkája. Erő, lendület, őszinte derű, a rész­letek helyes kiemelése jellemzi a rendezést. Hibája, hogy az első fel. vonás veszekedésében nom lesz kü­lönbséget a kél család között. Csesz, nok és dolgos foleséga — ©hogyan őket a darabban megismertük — új, nem kispolgári módon bíráinak, mint Galuskn és a felesége. Hiba az is, hogy Dolgonorzll; már első fellépésére lelepleződik; s marad olyannak, amilyennek az első jele­li-tökben megismertük. A rendezés hibája, hogy a harmadik felvonás­ban a torülcü párttitkár megérke­zésekor az új litkárnak vélt soffőr. rcl Galuskáéit a komédia határán is túlmenő jelenetben ismerkednek meg. , sesznokot Bursi Béla alakítja. Alakítás© egészében véve si­keres. Alakításában sikerül a nagy. szerű ember igazi értékelt megmu­tatni. Lendület, erő, vidámság van alakításában. Barsi Béla, Csesznok alakításában maradó emlékű kol" hozclnököt ismertünk mag. Az első képben azonban nem helyesen vi­tatkozik; vitatkozása kispolgári, szí­nezetű, nem különbözik Galuskáétól. Ezen javítani kell. Jobban kt keli ddmborítaoia, hogy a harag, mely él benne, nem Galuska, hanem Ga­luska tubáinak szól. Galurka szerepe nem könnyű, de igen hálás. Farkas József tudta ér­zékeltetni, hogy alapjában véve jó, becsületes, de elkényelmesedett, meg­tévedt emberrel vnn dolgunk. Igen helyesen oldja meg a harmadik kép hon az igaz) Galuska, a szovjet ember bemutatását. Kár a robban — s ez alakítása legfőbb hibája —, hogy Galuska fejlődését nem hídja érzékéttetni Galuska hirtelen válto­zása pálfordulásszerű, nem érzé­kelteti Farkas azokat a Galuska jellemében végbemenő apróbb vál­tozásokat, melyek később elgondo. lásai teljes megváltoztatásához ve­zetnek. Kovács János alakítja a teriileli Pártbizottság titkárát. Az első kép. tői eltekintve. — ahol kissé kifoje­zés'olen — jót oldotta meg az új­szerű feladató1. Alakítás© egyenle­tes, az emberekkel való kapcsolata helyes cs színes játékában megmu­tatja — a legfonákabb helyzetben is — hogy a párt jelent meg a szi ncn. A játékos, bohózatszerű jela. nelckben i,s nz események ura ma­rad, Különösen jó és meggyőző volt az a jelenete, amikor Galuska ma­rttdiságúl bírálja és ennek káros zoliára mutat rá, Váradj Árpád alakításában megjelenő Dolgofto­szik, a darab leggyengébben ajaki" toll figurája. Hibája, hogy már az első jelenetben a legnagyobb nyílt Sággal leplezi le mugát. Alakításá. can erősebbnek mutatkozik, a ne­vetséges ficsúr, miül a gyűlöletes spekuláns, a szovjet hatalom ellen­sége. Grickót alakító Miklósy György sem mutatja meg az igazi Grickót; kevés humorral, s még ke­vesebb kedvességgel alakított figura. Amikor a Donyec medencében in­dul és búcsúzik — még kifejezéste­lenebb. Hiányzik belőle a letkasa. dés és az erő. Alakításában nem tük­röződik, hogy ő a világrekordot el­'rö kombájnvezetö. M ácstti Emmi Galja alakításá­ban kifogástalan teljesít­ményt nyújtott. Játéka kedvesség gel, és megnyerő erővel teli. Az ő ulakítása is a szovjet lányok ctn.'é. két örökítette meg bennünk, Első­sorban neki köszönhető, hogy Dolgo noszik lelepleződik. Dicséretre mél­tóan mutálja, hogy „boldogtalansá­ga" .szüiej maradiságának É^ükség azerű következménye. Szemes Mária Kntyerináju az egyik legjobban megformált figura­Alakítása az ifjúság problémáival 'örődő, lelkes, derűs, szeretetre méL íó traktorista lányt mutatta meg, Szemes Katyerinájn határozott és .sokoldalú, a megnyugvók gyűlölője. Feladatát sokszínűen oldotta meg. Alexej kombájnvezetőt Kátai Endre ícrmálta. Kátal Alekxejében a hu­mort kedvelő, u kollektívát szerető szovjet embert Ismertül; meg1. Kátaa alakítása komoly, művészi teljesít­mény. Dicséretet érdemel Sugár Mihály, Gémes Imre kiváló alakításukért. Csesznok feleségé?, Palaskát, Bar­tók Júlia, Galuska feleségét, Pa. raszkát, Somorjai Éva alakította. A vígjáték előadásénak színvonalát emelték Mezét Károly által bejnni­to't táncszámoik. A kifogástalanul szép díszleteikért Sándor Lajost vs a színház műszaki dolgozóit illeti dicséret. Minfent összegezve: a szegedi Nemzeti Színház helyesen tette, hogy műsorára tűzte Kornyejcsuk nekünk is aktuális, sokatmondó és fejlődésünket segítő darabját A darab mondanivalója mezőgazdasá­gunk szociális'a átalakítását segíti; azzal is, hogy dolgozóink öntudatá­nak fejlesz éléhez nagymértékben járul hozzá- Erre nagy szükség van: nálunk több a Galuska, mint a Csesznok. Strack Sándor A szovjet iilm ünnepi hete A nagy muzsikus Tegnap este mutatták be a Szabadság filmszínházban „A nagy muzsikus" című Glinkn, a nagy eresz zeneszerző életéről szőlő színes szovjet filmalkotást. Képünk: a nagysikerű film egyik jelenete. A szép ifjúság nulótársa megfontolt, óvatosabb. Maruszja gyorsan elsajátítja a gyorsvágást és ezzel elnyeri a leg­jobb esztergályos címet. Hevessé­gében azonban hibát-hibára hal­moz, szeleburdisága miatt selejtet termel. j Társai szigorúan megbírálják: „nem vagy lelkiismeretes munkás" — mondja mestere — korai még, A szovjet lljúság az élet minden [ területén új sikereket, új győzel­meket ér el. Ok az újtípusú em­berek, akiknek kezében a munka művészetié válik, akik tudatosan látnak a nagy célok megvalósításá­hoz. A mi itjüságunk olyan példa­képet választ magának, mint Iván Glatkov, a témmcgtakaritdsi moz­galom kezdeményezője^ vagy Na. zarova, aki a gépek szocialista megőrzését vállalta. Ezek a tiata'ok és követőik megoldják a számukra kitűzött feladókat, még ha azok sokszor nem is könnyűek. „A szép ifjúság" című színes sioVjct iilm ipariskolás ítúkról és leányokról szól. Nem hibátlanok ezek a Hatatok, de lelkesedésük, lobogó tűz, amely lángralobbant minden csüggedőt, s számunkra is mutatja az utat. Reggel van. A telkeid nap suga­rai ezerszlnbeti csillognak a lenin­grádi utcákon. A lágy szellő a j fiatalok énekét hozza: Felkelt a nap... aranyló hajnal Hív bennünket ars Hiúi élet A tanulók ielelősségteljes mun­kára indulnak. A tanműhely nagy állami megrendelést kapott Új, függőleges túrógépeket kell elké. szítenick. A verseny hevében szép eredmények születnek, formálódnak a jellemek. Maruszja Rodnyikova bátor és heves, Pása Szicsov, a la­hogy a többiekkel együtt a gyárba menj". Maruszja az iskolában ma. rad, pótolni kell, amit elmúlást, tott. Hamarosan elérkezik a vizsga napja, s Maruszja izgatottan, de ugyanakkor büszkén áll a bisottsdy előtt Arra a kérdésre, hogy mit kapott az iskolától, — így telet: az ipariskola a. tudomány útját nyitotta meg előttem, képesítést adott, megtanított szeretni foglal­kozásomat". A vizsga kitűnően si­került, s Maruszja előtt most már nyitva van az út az élet felé. hogy valóraváltsa elhatározását: odaadó, becsületes dolgozój legyen hazá­jának. ,,A szép ifjúság" cimü Iilm fő­szerepeit Halai művészek játsszák. Maruszját Rumjanceva, Pását Szo. kcíov művészek alakítják. A vidám és derűs filmhez Szo. lovjcv—Szedői kellemes zenéje járul hozzá. A iilmet a Vörös Csil­lag mozi mutatta be és március 31. ig marad a íilmszínház műsorán. A levelezők részére rendezett előadássoroza' mai előadása A „Dé'magvarorszég" és a „Sza­bad Ifjúság" levelezői részére ren­dezett előadássorozat harmadik elödását hallgatták meg szerdán este 6 órakor a Kálvin-téri párt­székház nagytermében a munkás­paraszt levelezők. Ma est© fél V órakor kerül sor a negvedik elő­adásra, ugyancsak u Kálvin.téri pártszékház nagytermében „Lenin. Sztálin a sajtóról és a levelezők munkájáról" címmel Nagy Pál elv­társ, a „Délmagyarország" szer­kesztőbizottságának vezetője tart e'őadást. Ezenkívül a jövő héven még egy elő. edás és egy ankét lesz az előadásso­rozatban. Az ankét után a levele­zők látogatási tesznek a „Délma­gyarorSzág" czerkesztőségóbon és nyomdájában, gyakorlatban nézik meg, hoqyen készül az újság. A burgonya vsíőgumó elkés2ÍJése A Magyar Népköztársaság minisz- tetni, korábban kell a léiért tárolt tcrianácsának határozata felhívta hcíyről felszedni, akár veremben dolgozó parasztjuink figyelmét a ta- akár prizmában, "vagy köz vetteti pin. vaszi vetőmagvak gondos cőkészí- céhen is volt tárolva, I?i nagyon tésére. Ezen a téren már igen ko- lelkiismeretes munkát kell végezni n,olv és serény munka folyik n ki"jés az. c'.őkészfíő munkák minősége sérteti, az állami gazdasagokban és befolyásolja 'del burgonya hoza" a termelőszövetkezetekben is, ine- munkát. 1 .veknek példáját egyre többen kö- Feladat tehát; vetik az egyén'Icg dolgozó parasz­tok közül. Ehhez a munkához tartozik a >5h­I. Meg kell szabadítani a vet,"gu­mót a tél folyamán liozc.t tiosz­6zű. fehér csírái'ót, meil ezek titá" bi között « burgonya vc;6guinó elő volltiisn nélkül nem tudnak új, ve­készítése is. Ez ugyan későbbié ha laszlhntó, mint az egyes kotáröiin vetésre kerülő mng-'ak, do ezek mellett "em utolsó sorban gondol­nunk kell a hurgonvára ts. A bur­gonya egyik legfontosabb élelmisze­re a dolgozó népnek. burgonya vetőgumó nem hasonulható össze ugyan a tavaszi búzával, az árpával borsóval vagy a mákká', mert n tárolása lényegesen körittmíiiyesehh /pint a felsoroltaké. Bu'gonyu vV> gumóból egy kataszteri holdra 8— 10 mázsára van szűkség, amit Irr mi'wrtesen a vetőgumók nagysága sz«l> meg. I'n korai burgonyát akarunk i'n­tésro alkalmas csirát hajlani. 2. Távolítsuk el a tárolás folya­mán megromlott és beteg gumókat taárnu-osirásokal). Erre különösen minden körülmények között nagy gondot koll fordítani! Jól tudjuk, vetőburgonya nem olyan bőségcsen áll rendelkezésünk. ,*e. mint más bővebben termő évek­Len volt, mégis a feníemlítstt eév­iiaesírás gumókat, valamint a táro­lási idő alatt apró gumókat hozó velögttmót ki kell válogatni a többi közül. Modróczkp János. u Mezőgazdasági Kísérteti Intézet dolgozója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom