Délmagyarország, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-26 / 72. szám

CSÜTÖRTÖK, IMS. MÁRCIUS 26. 5 MBM9 A BÉKE MŰVEI ,,A Szovjetunió dolgozói látják és tudják, hogy hatalmas hazánk új sikerek felé halad. Minden rendelkezésünkre áll ahhoz, hogy felépítsük a teljes kommunista társadalmat. A szovjet nép klmeríthe. j tetlen erejébe és lehetőségeibe vetett szilárd hittel megvalósítja a kommunizmus építésének nagy ügyét : Nincs a világon o!yan erő, amely fel tudná tartóztatni a szovjet társadalom előrehaladását a kommu. : nizmus felé." • (Malenkov elvtársnak, Sztálin elvtárs temetésén mondott beszédéből^/ Hti a kujbisevi vízierbmű Lenin elvtárs 192+ban azt mon­dotta, hogy a kommunizmus: — szovjethatalom, plusz az egész or­szág villamosítása. Amikor a fiatal szovjetköztársa­ság dön'ő győzelmet aratott a pol­gárháborúban és amikor létrehozta • szocial.sta alkotómunka ragv fronlját. sok embernek úgy tünt fel. hogy Lenin elvtárs szavaj csak a távoli jövöben válhatnak való­sággá" Sztálin elvlárs zseniális ve­zetésével dolgozó szovjet emberek hatalmas ereje, akarata. hősies munkája megteremett® a Szovjet­unió hatalmas iparát, a kolhoz- és izoviiozmezőkön soha nem látott nagymennyiségű mezőgazdasági és ipari növényt termetnek és va­tóraváltották Lenin elvlárs megha­tározását: a Szovjetunió a kommu" nizmus és ezen keresztül a villa­mosítás országává lett. Sztálin elv­társ, amikor az első ötéves terv lerodményeit összegezte, beszélt az energetika terén elért hata.mas győzelemről: .,Villamosenergia ter meiése szempontjából az utolsó he* tyen álltunk. Most az egyik első helyet foglaltuk el.4' Azóta a Szovjetunió tovább: nagv sikereket ért el ezen a téren é® 1951-ben már száznégy milliárd kilowattóra villamosenergiát termel­tek, 1952-ben pedig ezt a mennyi­séget tizenhárom milliárd kilowatt­órával multák felül. Az egy év •latt cJérf emelkedés hétszer akko­ra. mint a forradalom előtti Orosz­ország egész évi villamosenergia­termelése. A felsorolt adatok azon­ban csak egy, már befejezett idő­szakát jelentik a Szovjetunió ener­giatermelésének, mert az új ivízi­erőművek még hatalmasabb, még korszakalkotóbb győzelmek bizto­sítói. A kujbisevi vízierőmű a Volga kö­zépső folyásán épül, nem messze Kujbisev városától. A föld- és vas­betongát áttörhetetlen falként re­keszti el majd a folyói és akkora vízgyüjtőmedencét hoz majd létre, amelynek területe sokszorosan meg­haladja a Moszkvai-tenger terüle­tét A gát magasra duzzasztja a víz' felszínét. Ez éppen a középső folyásnál a legfontosabb, ahol a Volga nyáron erősen leapad és a hajók kénytelenek egy keskeny, bójákkal kijelölt útvonalon közle­kedni. A gátak és víztárolók és zsili­pek hatalmas hidrotechnikai alko­tások lesznek. Sok munkát és sok alkotó energiát követelnek. Dc a szovjet nép bátorsága nem ismer határt. A Volga néhány év múlva megzabolázva löbb milliárd kilo­wattóra energiát fog biztosítani a kommunizmust építő társadalom­nak. Mindkét volgai erőmű évi ter­melésének több. mint fele Moszkva hálózatát fogja táplálni. A feclin." ka világtörténete eddig még nem A * •• ZZ • R InlasiV* jovo tengeri kikötője Ez a tervrajz, amelyet a „Tychnika Xalagyozsi'4 című szovjet folyóirat közölt, azt mutatja, mi­lyen lesz a clmljan.zki tenger kikötője. A munka ebben a kikötőben teljesen gépesített lesz. A középen látható portáldaru és a baloldalon feltüntetett pneumatikus rendszerű mag-átrakodó kezeléséhez alig kell emberi munkaerő. A rajz bal alsó sarkában a kikötő diszpécserének fülkéje látható. Innen irányítják a ki. és berakodás egész munkáját. A LENIN-CSATORNA JELENTŐSÉGE A kommunizmus nagy építkezéseinek első állo­mása a Volga—Don csa­torna megépítése volt. Évszázados álom teljese­dett be 1952 május 31­én, amikor a Volga és a Don habjai egyesültek. Ezzel lehetővé vált. hogy a Volgán közlekedő ha­jók a Don folyón ke. resztül az OzovL és Fe. k-e.'e-tengerre juthassa­nak. Az oro6Z történelem folyamán már számtalan kísérletet tettek, hogy egyesítsék a Volgát a Donnal. Mintegy 30 ilyen terv született meg a Nagy Októberi Forrada. lom előtt, azonban a cá­ri Oroszország képtelen volt ilyen hatalmas épít­kezéseket végrehajtani. A Volga—Don csator­na megépítése nemcsal: egyszerű és szűkkörű közlekedési feladatot ol­dott ineg, hanem új, nagykiterjedésű komplex jelentőséget kapott. Köz­ismert ilyen hosszú magasfeszült- Ijedés, energetika, ön­ségíí távvezetéket. Felbecsülhetetlen tozes — ez a három egy jelentőségű a két vízierömű fel­építése a Volga-környéki területek mezőgazdasági átalakítása szem­pontjából is. meri hatalmas terüle­tek belterjes művelését teszi lehe­tővé. formán fontos gazdasági terület, amely kapcsolat­ban áll a Volga—Don csatorna eszméjével. A Szovjetunió térképén 180 km hosszú és 30 ki­lométer széles új lenger született; a Cimljánszká­jai víztároló. Viharos időben hullámainak ma­gassága eléri a 3 métert­A veszélytelen hajózás érdekében menedék.kikö. töket építenek, a csen­des öblökben védett mó­lókat lefessenek. A víz a zsilipeken keresztül fokró'-fokra emelkedik 44 méter magasságra a Don szintje fölé. Átha­lad a vízválasztó gerin­cen, majd a zsilipeken keresztül ismét lépcsőze­tesen leereszkedik a Volga szintjére. Igy te­hát a vízilépcsőkön át a hajók eljutnak a Votgá. tói a Donhoz és vissza. Elhozzák a volgamenti és kámai fát és egyéb áru­cikkeket a Donhoz, a Fekete-tengerhez, elvi. szik a donyeci szenet, fémet és egyéb iparcik­keket. mezőgazdasági termeivényt a Volgához. A cimljánszkájal ten­ger megfelelő nyomást biztosít olcsó villamos­energia előállításához is, mellyel lehetővé válik a mezőgazdaság komplex víl'amosítása. Döntően nagyjelentőségű az a ha. fás is, melyet a Volga— Don csatorna megépítése jelent: az önlözés segít, ségével mintegy három­millió hektár földet tesz termékennyé. E területe­ket azelőtt a száraz sze­lek aszályos vidékké vál­toztatták. A föld dombo­rulati viszonyai lehelövé teszik, hogy ez a hatal­mas terület öntözése ter. mcszetes lefolyású csa­tornák segítségével tör­ténjék. A donj és a vol­gai síkság erdősítése a Szovjetunió európai ré­szének déli vidékén az egész éghajlatot megvál. toztatja: az éghajlat ezen a vidéken enyhébb, „edvdúsabb lesz. Gyapot­és riz3Ültetvények, vi­rágzó szőlők, gyümöl­csösök, az állattenyésztés fejlesztését elősegítő gaz­dag, dús legelők jellem­zik majd azokat a he­lyeket, amelyeken az utolsó ötven év alatt az aszály és a száraz szelek oly sok izben pusztítot­ták el az emberi munka gyümölcsét. Itt h kommunizmus ha. talmas művében öltött testet a párt bölcsessége és állhatatossága, a Komszomol fiatalos mun­kaheve. A csatorna épí­tése során legújabb tech. nika minden vívmányát felhasználták, llyképpen úrrá lettek minden ne­hézségen. nEgyetlen állam sem, a szovjet állam sem ké­pes teljes erővel kifej­leszteni polgári szükség­letekre dolgozó iparát — mondotta Sztálin elvtárs a Pravda munkatársával folytatott beszélgetése során —, olyan építke­zéseket kezdeni, mint a volgai, dnyeperi, amu. darjai vízierőművek, ame. lyekhcz több tízmilliárdos költségvetési kiadások szükségesek, nem képes a tömegszükségleli cik­kek rendszeres árleszál­lításának politikáját foly­tatni, amelyhez ugyan­csak a költségvetések tízmilliárdjai szüksége­sek, nem képes százmil­liárdokat fektetni a né­met megszállók állal szétrombolt népgazdaság újjáépítésébe és ezzel együtt, ezzel egyidejűleg megsokszorozni fegyve­res erőit, fejleszteni ha. dipiarát." A Szovjetunió minden népe nagy tanítójával együtt így érez és így gondolkodik. Virágzó földdé változik a Kara-Kunt sivatag Virágzó élet fakad a Kara-Kun; sivatagban. A világ leghosszabb csatornáját ássák itt, az 1100 kilo­méteres Turkmén Főcsatornát, amelyből nagy öntöző és vízellátó csatornák ágaznak majd el. Ezenkí­vül körülbelül 1000 kilométer hnsz. szú csővezeték juttatja majd el az életetadó vizet az üzemekhez, kolho' cokhaz, lakótelepekhez. Tahiw-Tas leerületében as Amu­Darja vize már megindult a csator­nán a pusztaság felé. A víz kék szalagja néhányszáz méternyire be. hatolt a sivatagba. A nagy munka egyre gyorsabban halad előre. Szí' vókotrók, exkavátorok, bulldózerek, talajgyaluk vágnak utat a víznek a sivatag homokjában, — Nem, könnyű feladat a siva. tagban dolgozni, de mi, szovjef em­berek vagyunk és swm ijedünk ineg a nehézségektől — mondja Vaszilij Fjodorovics Beljakin exkavátorke­zelö. Beljakin elvtárs kiváló munkája alátámaszja szavait. Nemrégiben például kemény, sziklás talaj ke­rült az exkamátor útjába. A gcp csak robbantás után folytathatta munkáját ezen a helyen, Beljakin elvtárs azonban még így is kima­gasló eredményt ért el. Az építkezésnél jól ismerik Vtr szilij Prokopenko és Turgut Iii­riszov exkavátorkezelöket is, akik állandóan kétszeres normát teljesí­tenek. Nyikolaj Krasziwscsekov, Vlagyimir Szkljarov talajgyalugé­pé&zek és az éptflcezés más dolgozót is jóval túlteljesítik tervelőirányza. taikaf. Az építömurikálatok frontja napr ról-napra szélesedik. A szovjet em­berek ki (art6,rn nyomulnak előre a sivatag mélyébe. A .JSzredazgid­roszttoj44 élenjáró építkezési részié, gein tavasf 50—60 • lométert nyo­multak előre nyu- > - felé. Idén az épi ők új támas-9-Ht-okat létesíte­nek. Ezek a támaszpontok Tahia­Tastól már 150—170 kilométerre lesznek nyugat jelé, Egyre közeledik az a nap, ami­kor a vízz l itatott Kara-ICum siwr tag Sztá. n elvtárs kezdeményezé­sére, a szovjet nép akaratából dú­san termő földdé változik. \ két csatorna kereszteződésénél A Turkmén Főcsatorna útvonala Tahia-Tastól nem messze keresztezi a hatalmas, már meglévő Szovjef Jab csatornái. A tervezők úgy határoztak, hogy a SzovjetMab vizét vasbeton alag­úton keresztül a Turkmén Főcsa­torna medre alatt vezetik ál. A kéi cscttorna kereszteződésénél most ké­szítik elő ennek a nagy vizépUke zésnek a munkálatait. Abból a célból, hogy a csatorna vizét átvezessék a Turkmén Főcsa­torna alatt, 15 méter mélységben három., egyenkint 200 méter hosszú vasbeton alagutat készítenek. Az átvezetés munkálatait a terv szerint még idén befejezik. SZÁMOK ÉS TÉNYEK Az új szovjet vízierőművek a legnagyobbak a világon A kujbisevi, sztálingrádi, kahovkai, cimljanszki vízierőművek, valamint a Turkmén Főcsatornán épü" lő vízierőművek egész teljesítőképessége 4.220 000 ki­lowatt Évi termelésük 22,5 milliárd kilowattóra. Fz tizenegyszer annyi, mint amennyit a forradalom előtti Oroszország összes erőmiivel szolgáltattak, majdnem egyenlő Olaszország, Svájc és Svédország összes erőműinek termelésével, s húszszor annyi, mint Anglia összes vizierőműveinek termelése. Vintcr akadémikus számításai szerint az új vízierőművek összes teljesítőképessége négyszer ak. kora, mint a következő délamerikai országok összes működő vizierőműveinek teljesítőképessége együtt­véve: Argenttna, Bolívia, Brazília, Venezuela, Columbia, Paraguay, Peru, Uruguay, ChVe és Equador. • A kujbisevi és a sztálingrádi vízierőművek lesz­nek a világon a legnagyobbak. Mindegyik kétszer haladja túl az Egyesült Államok legnagyobb erötnü" veinek a Grand Cooleynak (972 ezer kilowatt) és a Boulder-Damnek (1.030.000 kilowatt) — a tel­jesítőképességét. Mindkét volgai erőmű 50 százalék­kal több vÜlanyenergiál szolgáltat, mint amennyit 1938-ban a Szovjetunió összes erőművei termeltek, • A kahovkai vizierőmű évenként egy milliárd 200 millió kilowattórát fog tcrmc'nl. Ez csak vala­mivel kevesebb, mint a cári Oroszország összes nagy erőműveinek termelése s a felét teszi ki az egész mexikói clcktroipar háború előtti termelésének. A cimljanszki vizierőmű teljesítőképessége (160 Wrtt kilowatt) a Volhovsztroj megállapított teljesítő­képességének báromszorosával egyenlő. Annakide­jén a volhovi erőmű üzembehelyezése lehetővé tette a leningrádi iparnak, hogy évenként '>00 ezer tonna nagy távolságból szállított üzemanyagot meglaka. rítson. • A gorkiji vizierőmű termelése több, mint egy milliárd kiloivallórát tesz ki évenként. Ez az erőmű látja el energiával a szomszédos körzetek iparát és a mezőgazdaságot. Az erőmű összes szolgáltatása kö­rülbelül háromszorosan fogja túlhaladni az összes svédországi hőerőművek 1943. évi energiatermelését. • Gigászi vízierőműveink öt év alatt épülnek fel. Fz példátlanul rövid idő a nemzetközi vízépííészet gyakorlatában. A legnug.vobb amerikai erőművet, a Colorado folyón lévő Bouider-Dum-ot már több mint negyven év óta építik, de a teljes kapacitását még ma sem érte el, A Columbia'folyőn tervezett Grand Coolcv araerikai vízierőmű min'íegy húsz év óta épiii s még ma sem készül* cl teljesen. • Ha hőerővel annyi energiát akarnánk termelni, mint amennyit az új erőművek szolgáltatnak, akkor a hőerőművekben minden évben 22 millió tonna üzemanyagot kellene elégetnünk. Ehhez hozzá kell adnunk azt a körülbelül 20—2o" millió tonna üzem­anyagot, amelyet az uj vízierőművek energiája az ipar és más népgazdasági ágak villamosítása követ­keztében felszabadít. Az évi szénmegtakarítás tehát összesen 40—45 millió tonnát fog kitenni. Ez a Don­medence forradalom előtti széntermelésének majd­nem, kétszerese, Város épül a sivatagban A Turkmén Főcsatorna legnagyobb építkezése az Amu-Darja partjánál épülő tahia-tasi vizierőmű. Innen indul majd el a széles ár. ban hömpölygő folyó új medrébe, a homoksivatagon keresztül a Kaspú tenger felé. A homoksivatag közepén 1951 nyarán láttak hozzá Tahia.Tas epítéséhez. Ma már a homoktenger helyén gyönyörű város körvonalai bon lakoznak ki. Tahia.Tus újonnan épült vasútállomásira naponta ér­keznek gépkocsikkal, építőanyagokkal megrakott vonatszerelvények hozzák a Turkmén Főcsatorna és az új város építésének nyersanyag", jáit, gepett. — Képünk a tahia-tasi kiköiőben épülő hatalmas portái, darut mutatja be. 1 JÉ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom