Délmagyarország, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-24 / 46. szám

f Vft/G PffQKETÍfcllT/H'EGYESÖtJETElU A Szovjet Hadsereg fenna'tisinak 85. évfordulóján megkoszorúzták a Szovjet lifsSk em'rUmüvét Az amerikaiak 11.UÜ0 hadifoglyot adlak át titokban Ll Szio Man bábkormányának IX ÉVF. 46. SZÁM ARA 50 FILLÉR KEDD 1&58. FEBRUÁR 24 Előre az idei bő termésért NAGY IMRE ELVTÁRS MEGHATÁROZTA A TAVASZI MUNKÁK LEGKÖZVETLENEBR FELADATAIT a mezőgazdaság élenjáró dolgozóinak és az irányító szervek vezetőinek közös értekezletén A tavaszi munkák sikere érdeké, ben a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa országos tarmelési értekezletet hívott össze, amelyen résztve'tek az állami gazda, ságok, termelőszövetkezetek, gépá!lon»ások vezetői és legjobb dolgozói, a termelésben élenjáró egyénileg dolgozó parasztok, a mezőgazdasági irányít 6zervek veze. tói, továbbá a mezőgazdasági tó. domány dolgozói. Az értekezleten Nagy Imre elvtárs, a Minisztertanács elnökhelyettese tartott beszámolót, aki bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a kormány az idei tavaszon foko. — Mezőgazdaságunk mai nehéz helyzetéből adódnak azok a nagy és nehéz feladatok, amelyeket az előttünk álló hetekben, hónapokban meg kell oldanunk. Mielőtt azonban erre rátérnénk — mondotta Nagy elvtárs — szükséges, hogy a mult esztendő terme, lési tapasztalataiból, abból a súlyos leckéből, amelyet kaptunk, bizonyos tanulságokat levonjunk. A legfőbb tanulság az, hagy a természet mostoha viszonyai az Időjárás szeszélye elleni sikeres küzdelmekre nem vagyunk felkészülve sem agrobiológiai, sem agrotechnikai, sem pedig szervezésiigazgatási szempontból. Kísérlet, ügyünk nem tart lépést a fejlődéssel és ami a döntő, elszakadt a gyakorlati munkától, az élettől, a termeléstől. A tavalyi fagy. és aszály súlyos hatása mutatja meny. nyire . tűrhetetlen az, hogy növénynemesítőink elhanyagolják a faggyal és szárazsággal szemben ellenálló növényfajták kitenyésztését és meghonosítását. Mezögaz. dasági termelésünk vetőmaganyaga nem megfeledő, leromlott, silány és a felújító munka nem kielégítő. Mezőgazdaságunk fejlődése, a kitűzött termelési feladatok megvalósítása és nem utolsó sorban a természet mostoha vi" Szonyaj elleni sikeres küldetem ) parancsolóan megköveteli liogy n magyar mezőgazdaság szakemberei, tudósok, agtoiiómiisok. kísérleti vezetők és élenjáró termelők az agrotechnika a'apzot'abb követelményeket támasz4 a mezőgazdaság vezetőivel, szakembereivel és élenjáró dolgozóival símben, akiknek munkáján nagymértékben múlik, hogy sikeresen megvalósuljanak az évi terv nagy céljai, hogy újabb jeIenlős lépéssé] menjünk előre a szocializmus útján. — A tavaszi mezőgazdasági munkák — mondotta — mindenkor az emberi munkaerő, 82 igásállomány és a gépi technika nagyfokú igénybevételét követeli. De az idei tavaszon nemcsak erről, haról, hogy a rendes, szokásos tava- nácsoknak szigorúan végre kell szi mezőgazdasági munkákon kívül — a tavalyi kedvezőtlen egy emberöltőben csak egysaer előforduló időjárás és a mezőgazdasági irányító szervek rossz munkája kő. vetkeztében rendkívüli feladatokat kell megoldani. Ismeretes, hogy a mult tavaszi kései fagy, maid a súlyos aszály nagyarányú terméskiesést okozott, ami az ellátásban, az áruforgalomban és a termelésben egyaránt érezteti kedvezőtlen hatását. Alapvető feladat, hogy a tavalyi térnem sokkal többről van szó. Ar-1 méskiesést minél előbb pótoljuk. Tavalyi tanulságok ' elő kérdéseiben Micsurin, Vil" jamsz, Liszenko tuni.asui és a szovjet tudomány legújabb eredményei alapján egységes és határozott álláspontot alakítsanak ll. Olyan álláspontot, amely nem hátráltatja, hanem elősegíti a felmerülő nehézségek leküzdését A tavalyi nehézségek leküzdésére irányuló munkában kiütköztek a tanácsok mezőgazdasági apparátusának, a megyei és a járási osztályoknak a hibái és gyengeségei is. A mezőgazdasági osztályok magas létszámuk ellenére nem tudták kellőképpen biztosítani az őszi mezőgazdasági munkák, a 6zántás-vetés sikeres végrehajtását, nem tudták legyőzni a nehézségeket. Az apparátus nehézkes, lassú. Munkája neim elég szakszerű. Sok esetben elferdítik, rosszul alkalmazzák a helyes intézkedéseket. Komoly tanulságokat kell levonni a tavalyi tapasztalatokból az ÁMG-nek és az egyes gépállomásoknak is — szögezta le Nagy Imre elvtárs. — Rosszul szervezték meg a munkát, hibák voltak a gépek kihasználása és karbantartása, valamint a traktorosok bérezése körül. Nem megfelelő a gépállomások viszonya a termelőszövetkezetekkel: a gépállomások nem éreznek' kellő felelősséget a termelési eredményekért. A fegyelem lazasága, az agrotechnika, a műszaki ós a politikai vezetés ziláltsága fő tényezői voltak jelenlegi nehézségeinknek. sége alapos ellenőrzésének, a ta. vaszi szemlének. A gépállomások munkájában tapasztált súlyos hioák és hiá" eyosságok oroszlánrésze abból származott, hogy nem voltak megszervezve vagy csak nagyon lazán működtek az állandó traktoros-brigádok. Ebből világosan következik, hogy a tavalyi súlyos hibákat elkerülni csak akkor lehet, ha ebben a kérdésben döntő változás következik be. Műveljünk meg minden talpalatnyi földet — A tavaszi tálnjmunkák igen nagy részét igiaerövel kell elvégezni, egyrészt azért, mert a legnagyobb arányú elmaradás az őszi mélyszántásban az egyéni gazdaságoknál van, másrészt, mert erőgépeink kapacitásának legteljesebb kjhasználása sem elegendő a talajmunkák gépierövel való elvégzéséhez. Ebből világosan következik, hogy az igaerőt a talajmunkákra keJl összpontosítani és elejéi kell venni annak, hogy a íuvarozás, piaci szállítás, vagy egyéb, elvonja az igaerőt a mezőgazdasági munkától. A helyi uthajtani az erre vonatkozó rendel, kezeseket. — A tavaszi mezőgazdasági munkák fő szempontja: minden talpalatnyi föld megművelése — hangsúlyozta Nagy elvtárs. Bár a föld kötelező megművelésére vannak rendelkezések, mégsem könynyű a feladat megvalósítása, mert nemcsak a birtokban, tulajdonban, vagy haszonbérben lévő területeket kell megművelni, hanem az _ . úgynevezett tartalékterületeket, a i kásos vetőmag biztosításán tólme parlagon fekvő és gazdátlan fo'-jnöen a tavaszbúza-vetőmag biztodeket Is. A lő teladat itt a helyi „ításához nagy segítséget ad, elsöA termelőszövetkezeti elnökök e.s a helyi tanácsok egret ajtó bizottságai haladék a ©nul gon «3..skoiljanak a tavaszi ve óuiafi biztosításáról szóló határozatok pontos • végrehajtásától, szigorúan ellenőrizzék nz erre irá nyúló munkát és ahoi visszaélést vagy mulasztás)- állapító" nak meg, foganatost '-sók az előirt büntető rendszabályokat. — A népi demokratikus állam szerződéses termeltetésnél szotanácsokra hárul, amelyek kötelesek gondoskodni a hasznosításról, elsősorban úgy, hogy a tartalék, területeket a termelőszövetkezetek közös földállományához csatolják. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek az idei tavaszon taríalékfö1deket vesznek át művelésre, a gépállomások részéről előnyben és kedvezményben részesülnek. — Tavaszi mezőgazdasági munkánk másik fontos kérdése a tálajeióutánpótlás, n trágyázás, ahol a lemaradást jobb szervezéssel pótolni lehet. — A vetéssel, mint a tavaszi mezőgazdasági munkák központi feladatával kapcsolatban, először a vetómag biztosításával kell foglalkozni. Mind a) termelőszövetkezeteknél, mind az egyéni gazdaságoknál az az alapelv, hogy minden növényféleség vetőmagját a termelők adják, A tapasztalat azt mutatja, 'hojíy a mezőgazdaság irányító szervei lebecsülik a tavaszi vetőmagszükséglet biztosítását. A. tanácsok és a termelőszövetkezeti vezetők nem veszik észre,' pedig a szemük előtt megy végbe, hogy a tavalyi gyenge termés következtében kialakul! magas piaci árak spekulációs útra terelik a vetőmagot. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy nem fedezi majd a vetésterv teljesjléseihez szükséges mennyiséget. sorban csereternvény ellenében. Minden termelőszövetkezetnek és egyénileg dolgozó parasztnak elsőrendű érdeke, hogy meglegyen a szokásos kenyérgabona ve'ésc. hogy a tavalyi kiesést az idén pú. tolja. Kormányunk közbenjárására a Szovjetuniótól megkap uk a szükséges (RvaszbűTa vetőmagot, amellyel hiányzó kmyérgshona-vetésUnket pótoUiu'juk. Az állam ezzel a segi seggel a legnagyobb gondtól, a kenyérgondtól szabadítja meg a termelőket, amikor elso-iorhan más termények ellenében megállapított kulcs szerint, csere formájában rendelkezésükre boesatju n szükséges ta us/bú/a vrío magol. A földművelésügyi minisztérium é®. a helyi tanácsok minden késedelem nélkül azonnal fogjanak hozzá a csere lebonyolításának megszervezéséhez. Minden terme, lőszövétkezéttel és dolgozó parasrftal napok alnit meg kell állapodni és a cserét a helyszínen azpn. nal 1c is kell bonyolítani adszc-.:esze alapon. Jó szervezéssel, a nprzögazdasági osztályok, valamint u tanácsok végrehajtó bizottságának mozgósításával március l-ig biztosítani kell a csere gyors é® 6ikere© lebonyolítását, mint a tavaszi vetés egyik legfontosabb feltételél. Jó előkészítést, korai vetést Megnövekedett feladatok — Az elkövetkező belekben, hónapokban az eddigi tavaszi munkáktól eltérő rendkívüli feladatokat kell megoldani, ami kétségtelenül rendkívüli erőfeszítéseket, jobb szervezést, irányítást, ellenőrzést és minden termelési tényező teljes latbavetését köveleli. A mezőgazdasági feladatokat a következő sajátosságok jellemzik: i- Lényegesen töbo <ala,jniu"K;it kell elvégezni, mégpedig ügy hogy a többletmunka nem i tavaszi munkák egész időszakára elosztva, liánért. február végéu ós március c'ső feléién jelentkezik. A gyorsaság álfalában döntő tényező iclt az idei tavrsznn. »•• 2. A 'avaszbűza vetésterülete csaknem megtízszereződik. Ez minden szektorban és az ország egész leviilctén űj feladatokat a munka* *zélvezésben és agrotechnikában új hírdések megoldását ,"szi szükségessé. •I Fel kelt készülni tehát arra, iiogy — főleg inércinslirn — mlír ilrn egyéb fetadat molett elvégezzük n hatalmasan -.cgnövckcdcU szántási, ta'ajelőkészitési munkákat és a tavaszt búza vetésit4 A munka torlódása miatt rend tv: üli jelentősége van a határidők pontos betartásának. Kedvezőtlen ldú'árás esetén a határidők betartásának fontossága még növekszik, lln nem tartjuk be a határidőket, akkor uz telő rövidsége ts a munka u,i'gnövekedett mennyisége miatt összetorlódó feladatokat nim tudjuk megoldani5. Végül az idei tavaszon a szokásosnál jóval több gondot és munkál kell fordítani a növényápolás, rn, az őszi vetések felerősítésére, továbbá a fagy, va-yv a kár-evők ckrzta vetéskiesés pótlására. Nagy elvtárs ezután rátért az előttünk álló legfontosabb felada. tok ismertetésére. Hangsúlyozta, hogy u legnagyobb és legsürgősebb feladat a szántás, a talaj előkészítése. A tavaszbúzánál az okszerű talajelőkészités döntően befolyásolja a terméseredményeket; De így van ez egész növénytermelésünkben. Ilyen módon növénytermelésünk eredményei döntően attól függenek, hogy milyen talajirrunkát végeznek a gépállomások. Nagy elvtárs ezután a vetömagelókés'zítésének jelentőségéről beszélt. — Mivel az idén a hozam kérdése fokozottabban előtérbe került, sokkal nagyobb gondot kell fordítani a vetőmag előkészítésének agrotechnikájára — mondotta. — Nagy igazság van abban a köz* mondásban, hogy aki ocsút vet, szemelet arat. Az agronómusoknak érezniök kell a felelősség Súlyát, amely a helyes agrotechnikai szabályok betartásáért rájukhárul. Nek'ik kell biztósítániok, hogy csakis megfelelő minőségű és a szükség szerint csávázott vetőmag kerüljön a földbe, hogy a vetőmag tisztivetelményeket és a tisztítást a külső munka megindulása előtt befejezzék. A termelők között a legszélesebb körben ismeretül kell a tuva.szhűza agrotechnikáját, amelynek alapelve; a magnak minél előbb földbe k«M kerülnie. A vetés ideje február vége, március eleje. Mivel a tavaszbuza tenycszideje rövid, siettetni kell az érést. Ebből a szempontból fontos a talajkiválasztás és a talajelc. készítés. Jobb tálajelökészitéssel ós jó vetőágy készítésével kell pótolni az őszi szántás előnyeit. A tása terén betartsák a 6zigorú kö. nagyobb hozam elérésére kivána-' szi. I nők munkájának nagy jelentőségéről 'os, hogy géppel, sűrűn, kereerfsorosan vessünk. — A tavaszi mezőgazdasági mu;<kák szerleágazó feladatai közül, méreteinél és fontosságánál fogva ki kell emelni a szélesebb értelemben veti növényápolást, főképpen mint időrendben első feladatot. az őszi vetések ápolását, a gyomirtást és a legelögondozáj Lehetőleg minél nagyobb területen már most végezzék el az őszi kenyérgabona-vetések fejtrág.. ázását. A ritka vetéseket helyes lelűlvetói, főképpen évelő takarmánynövényekkel- Ahol a talaj felfagyó'!, ott hengerezni kell. mihelyt a föld állapota lehetővé 1eA gépállomások döntő feladata Az ÁMG vezetésének s természetesen magának a földművelésügyi minisztériumnak is egyik legégetőbb feladata a tólajnumkák, elsősorban a szántás ütemének maximális meggyorsítása, a napi teljesítmények megsokszorozása Ennek útja — a gépjavítások meggyorsítása révén, az egész traktorpark mielőbbi munkába állítása és kapacitásának teljes kihasználása. E feladatok megvalósításában döntő szeTepe van a gépállomások szervezeti és műszaki felkéezüli— Az előttünk álló tavaszi mezőgazdasági feladatok sikeres meg. oldásában fontos szerepe van a munkaszervezésnek, a munkaerő biztosításának — hangsúlyozta Nagy elvtárs. — A mult évben 6zemtanúi voltunk, hogy állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben milyen súlyos gazdasági károkat okozoll a munkaerővel való helytelen gazdálkodás. De mostanában is gyakran halljuk, hogy termelőszövetkezetek munkaerőhiányról panaszkodnak, holott rossz munkaszervezésről van szó. A munkaerő valóságos kincsesbányája van a termelőszövetkezetekben, esik, éppen nem veszik észre. Pedig a nőknek a termelésbe való bevonásával minden munkaerő) rohlémat megoldhatnak. A nők mellőzése komoly anyagi vesztaséget jelent a termelőszövetkezeteknek, mert a gyakorlatban már bebizonyosodott, hogy nerrcsak felveszik a versenyt a férfiakkal, hanem Számos termelési ágban, főképpen az állattenyésztésben, sokkal ügyesebbek, eredményesebben dolgoznak, szinte néikülönzhetetlenek. — A munkaszervezet alapja a munkafegyelem. Enélkül nagy. üzemben, termelőszövetkezetben, vagy állami gazdaságban eredményes termelőmunkát folytátai nem lehet. Állami gazdaságaink, de elsősorban termelőszövetkezeteink tavalyi gyenge gazdasági eredményeiben döntő volt a sok fegyelmezetlenség, amelyben gyökere® változást kell létrehozni. A resteket, dologkeriilfiket, a kii zlisség nyakún élősködőket, akik a többiek munkáját ÍS hátráltatják és bomlasztják a termelőszövetkezetet, hu :L feg,ve>inezés és büntetés nem segii ki kell zárni a szövetkezetből. Ez persze nemcsak a vezetés. hárem az egész tagság felada M i.« A tavaszi munkák nagy próbára teszik hejyi tanácsainkat. Jól fel kell készülniük a feladatok ellátására, a végrehajtás irányításává ellenőrzésére. Ahhoz, hogy felelsémik tudatában feladataikat jól elláthassák. hogy ne valamilyen bel; telenül érteimezeit, az országos ér. dektől eltérő, vagy azzal szemben, álló helyi érdek képviselőivé váljanak, hanem a népi demokratikus állam helyi végrehajtó szervei legyenek, erőteljesebbén, fokozottabban kell harcolniok az állami fegyelem megszilárdításáértA tanácsoknak, mint a központi államhatalom helyi szerveinek, fej. tétlenül érvényt kell szerezniük a törvényeknek, a kormány es az állami főhatóságok rendelkezéseinek bizfosítániok kell az állampolgári jogok meljetf a kötelességek tett . sítését (Fptyta'á« a 2, oMa'.oo)