Délmagyarország, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-24 / 46. szám

2 KEDD. 1953. FEBRUÁR 24. (Folytatás az 1. oldalról.) A szocialista versenyről — Hatalmgs lendületet adhat és kell ls. hogy adjon a munkának a szocialista verseny, melynek kibon. takozására ezideig vajmi keveset lettek a földművelésügyi minisztérium és a tanácsok — állapította meg Nagy Imre. A mezőgazdasági dhlg< zúk széles tömegének a ituiriuavcrsenybe va'ó bevonása nag; ban hozzájárul ahhoz, hogy n meft>-ttvekedetf feladatokat határidőre jól elvégezzük Az állami, szervezeti és igazgatási téten foganatosított rendszabályoknak egybe kell kapcsolódniok a dol. gozók lelkes munkaversenyével, április 4-re, legnagyobb ünnepünkre, felszabadulásunk tiszteletére történő felajánlásaival. — Egyetlen pillanatra se tévesz. szük szem elől •— folytatta —, hogy amikor dolgozó népünk bőségesebb ellátására, az ország jövőévi henye, re biztosítására, a tavaszi mezőgazdasági munkák hiánytalan elvégzősére messzemenő gondoskodással és körültekintéssel készülünk, ar el. lenség nem 4 Iszik, nem vár ölbttett kézzel. Az ellenség is készül. A rémhírterjesztés, a hazugság, a rágalom és megfélemlítés legaljasabb eszközeit Is igénybe veezi, hogy pa. Iád terveit keresztülvigye- Nyitott szcmmeL, éberen kell tehát járnunk, hogy idejekorán felismerve az ellenség szándékait, meghiúsíthassuk azokat. Az ellenség próbálkozásai mint eddig mindig, most is kudarcot vallanak. Megtörnek dolgozó népünk józanságán, hazaszere, tétén, a népi demokráciához való hűségén. — Külső és belső ellenségeinkre súlyos csapást mérünk, ha sikeresen elvégezzük a tavazi mezőgazda, sági munkákat. — Jöjjenek tehát a tettek, ame. lyek minden szónál ékesebben beszélnek! Ki-k! a maga helyén, lcgjol>b tudásával é« képességével vé. gezzen minél jobb munkát és akkor u kormányunk és pártunk által elénk tűzött feladatokat minden bizonnyal sikercsen meg fogjuk ol. dani — feiezte be beszédét a megjelentek lelkes tapsa közepette Nagy Imre elvtárs. Nagy Imre elvtárs beszámolója után kerüH sor a vitáraVálasztások a Szovjetunióban Moszkva (TASZSZ). Hatalmas lelkesedés légkörélten folytak le a be]yi szovjet választások az OSzSzSzK-ban, • amely az első az egyenlők között a szovjet köztársn. ságok testvéri családjában Re ggei hat órakor, a Kreml harangjainak szavára kitárultak a választóhclyiségek ajtói Moszkvában, Leningrádban, Voronyezsbsn, Sztálingrádban és az OSzSzSzK központi területeinek más helyiségei, ben. Az OSzSzSzK minden részéből nzt jelentik, hogy n szavazás különösen lelkesen folyl azokban a vá. lasztókerületekben ahol JoszifViszszárionovics Sztálint, a népek nagy vezéréi jelöltékLeningrád lakosai több mint 3200 küldöttet választottak. A leningrádiak töbhsége már a kora reggeli órákban felkereste a válasz'óh lyiségeket. A viborgi városrészben, a város legnagyobb ipari kerületében J. V. Sztálint jelölték a területi szovjet küldöttéül, A dolgozók a termelés élenjáróira is szavaztak, azokra, akik kiváló munkájukkal c® társadalmi tevékenységükkel kiérdemelték a nép bizalmátLelkesen folytak a választások Sztálingrádban. A hős város lakói kiváló földijeiket jelülték. Itt vet. tek részt a szavazásban a sztálingrádi vízierőmü építői, a hatalmas természetátalakító munkák dolgozói, az öntözőrendszerek cs erdősávok létesítői, A szovjet emberek új termelési A pártoktatás pro b I é m á i b ó I Az 1905—7-es orosz forradalom hatása Magyarországon (Az SZK(b)P története III. fejezetének tanulmányozásához) eredményekkel készültek a választások napjára. Szyerdlovszk, nagy ural! ipari központ egyik választólielyiségélten szavazott töltitek között Borisz Rjabinyin lakatos, ö és elvtársai, az uráli nehézgépgyár mun. kásái a választások tiszteletére határidő előtt összeszereltek két exka. válort a kommunizmus nagy épít. kezesei számára, Anatolij Ándrejev ifjúmunkás, aki először vesz részt a választáson, életének ezt a nagy ese. ményét hatalmas munkagyözelcmmel ünnepelte. Januári tervéi csaknem C00 százalékra teljesítette, a februári tervet padig nsár négyszeresen teljesítette. Áz OSzSzSzKhoc több auionóm köztársaság és nemzetiségi körzet tartozik. 32 nemzetiség lakja Dsges/tán kauká. zusi autonóm köztársaságot. A hegyi lakók korán reggel ünnepi ruhában mentek ki a városok és a falvak utcáira- Különösen sokan Vohak Bujnakszk városában, az avar nemzeti színház körül. Ebben az épületben, ahol most választóbelyiség van. kiáltották kl 33 évvel ezelőtt Dageszlán autonómiáját. .Vasárnap a Szovjetunió hét köztársaságának városaiban fe falvaiban választották meg az áilamhata. lom helyi szerveit. A szovjet eail>erek első jelöltje a haladó emberiség nagy vezére, Joszif Visszárionovics Sztálin. Jelöltek még kiváló állami és társadalmi személyiségeket, az ipar és a mezőgazdaság élenjáróit, a tudómány és a kultúra művelőit. Az amorikaiak tizenegyezer hadifoglyot adtak át titokban Li Sz n Man bábkormányának Keszon (Uj-Kina). Az amerikaiak ak 1952 júniuásában szolgáltattak mult év októberében „szabadonbo. ki a liszinmanista banditáknak, csátás" ürügye alatt tizenegyezer akkor kiderül, hagy az amerikaihadifoglyot szolgáltattak ki titok, ak legalább 38 ezer hadifoglyot ban Li §zin Man bábkormányának : kényszerítettek a legaljasabb feés kényszeritették őket, hogy Li [ nyegeté6ekkel é« kínzásokkal háborús agresszióSzin Man hadseregében ágyútól •tlókként szolgáljanak. Egy Li Szin Man hadseregébe kényszert, tett, majd később u .koreaiak és kínaiak fogságába esett hadife. golyc6oport számol be erről az elvetemült eljárásról. Ennek a badifogolyc&oportnak tagjai elmondott ták, hogy az amerikaiak abban az időben játszották át a tizenegy, ezer hadifoglyot Li Szin Man bábkormányának kezére, amikor önkényesen megszakították n koreai fegyverszüneti tárgyalásokat. Ha ehhez a ttzenegyeeer hadjíogolyhoe hozzászámítjuk az^ a 27 ezer hadifoglyot akit az amerlkaiágyútöÜelékül juk szolgálatába. Ezek a tények újból azt bizonyitják, — hangsúlyozza befeje. 7 ÓS Ül CLZ it Uj-Kína" —. hogy amikor az amerikaiak konokul ragaszkodnak az „önkéntes hazatelepités" tarthatatlan elvéhez és ez. zel megakadályozzák a fegyverszüneti tárgyalások befejezését, akkor csak azt a célt szolgálják, Logy a hadifoglyokat ágyútöllelékül a liszinmanista banditák szolgálatába kényszerítsék és ezzel megvalósí'sák az* a bűnös ter. vüket, hogy „ázsiaiak harcoljanak az ázsiaiak ellen." Szabadságot a Rosenberg-házaspárnak Brrlin (MTI). A Nemzetközi De-1 Ismeretek Terjesztésére Alakult mokratikus Nőszövetség vógrehaj tófoizottsága Berlinben megtartott üléséről táviratot intézett Eirenhower amerikai elnökhöz A távirat a többi között a következőket mondja: A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség, amely G5 ország 135 millió asszonyát és leányát képviseli, elítéli az ön döntését, air.ety. lyet elutasította az ártatlan Rosenberg.házaspár kegyelmi kérvényét. A világ asszonyai az ön intézkediését az életünket én boldogságunkat fenyegető háborús készülődés egyik mozzanatának tekintik. Követeljük a halálos ítélet hatálytalanítását! •Ar Peking (Ilj-Kín8), Juati Han. összkínai Szövetség főtitlkárheíyet. tese n „Kvangminzsibao" vasárnapi számában nyílt levelet intézett az amerikai tudósokhoz. ,,Az önök országában — írja kínai tudós — bizonyos emberek atotnkémkedés kitalálásával próbálják megfojtani az Igazságot és szabadságot, elnyomni a demokráciát és felborítani a bókét. Ro-senbergék ennek a bűnös tervnek az áldozatai. Amerikai tudóstársaim! Ennek az ártatlan házaspárnak megmentése, az igazság érvényesülése és a szabadság mo-goltalmazásn érdekében nem szabad hallgat, notok! Az utolsó percben még- mindent el keli követnünk ezeknek az csíng, n Tudományos ós Technikai ártatlan embereknek az életéért!" Az 1905—7-es orosz forradalom az imperializmus korszakának első nagy népforradalma volt. Az orosz forradalom nagy hatást gyakorolt az egész világ forradalmi és munkásmozgalmára. Lenin elvtárs a következőket mondotta erről: „Az orosz forradalom egész Ázsiát megmoz. gatta. A törökországi, perzsiai és kínai forradalom azt. bizonyítja, hogy az 1905-ös hatalmas felkelés mély nyomokat hagyott és hogy hatását, amely 100 és 100 milliók előrcha. tadó mozgalmában nyilvánul meg, nem lehet megsemmisíteni. Az orosz forradalom közvetlen a nyugati országokra is hatással volt. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy mi. helyt 1905 október SO-án Bécsbe ér. kezeit a cár alkotmány kiáltványát híriiladó távirat -.. a rákövetkező napok Bécsben óriási utcai tünteté. seknek, Prágában pedig barrik&dok. nak lettek tanúi". (Lenin 23. kötet 272. old.) Az orosz forradalomból szerteszóródó szikra lángralobbantotta az 1849 óta szunnyadó magyar zsarátnokot is. „A századforduló első éveiben Magyarországon élesen napirendre kerültek a polgári demokratikus for. radalom megoldatlan, vagy felülről megoldott kérdései!" — mondotta Révai elvtárs (Révai: Ady). Melyek voltak ezek a kérdések? Áz Ausztriától való félgyarmati függés felszámolása. a demokratikus politikai rendszer kivívása (a. demokratikus köztársaság, általános választójog, nemzetek önrendelkezési joga), a feudális Dagybirtók szétzúzása és a föld parasztkézre adása- A magyar uralkodó osztályok árulásával létrejött lS67.es kiegyezés utén e kérdésnek forradalmi úton való megoldása évtizedekre lekerült a napirendről. De a századforduló idején, amikor Magyarország is nz imperializmus korszakába lépett, e kérdések újtól kiéleződtek és napirendre kerültek. Az 1903-as gazdasági válság következményei: a munkandlkü. liség a városokban, az éhezés a falun, különösen élesen tették fel a társadalmi fejlődés kérdéseit. A munkások és parasztok kibontakozó mozgalma adott hangot ezeknek a problémáknak. 1904 már a „sztrájkok éve" vglt. A szakszervezetek taglétszáma 1901-től 1905-ig 10.000ről 50-000-re emelkedett. A föld. munkások és szegényparasztok is kezdtek szembeszállni az önkényeskodésekkel; így például véres összeütközésük volt a csendőrséggel É'esd községben. Megrendült az OsztrákMagyar Monarchia lS67-b?n kialakult államrendszere, a dualizmus. A magyar uralkodó osztályok egy jelentűs része felvetette a magyar függetlenségi követelések körébe tar. tozó önálló magyar vámrendszer, a nemzet; hadsereg, az önálló bank követelését. 1905 januárjában a választásokon vereséget sienvedett a 30 éve uralkodó szabadelvű párt. Igy kezdett izzásba jönni a századforduló után a magyar forradalom zsarátnoka, ilyen talajra hullottak az orosz forradalom szikrái. Már az 1905 január 9-i etemé, nyeknek Is igen nagy hatásuk volt. A budapesti munkások február 5-i tüntető gyűlése azt a határozatot hozta, hogy „forró üdvözletét küldi a cárizmus megdöntéséért és így közvetve az egész emberiség teljes felszabadulásáért küzdő oroszországi forradalmár testvéreinek«*. Az orosz példa lelkesítő hatására a sztrájkok száma februárban kétszeresére, márciusban nyolcszorosára emelkedőt1. A szegényparasztság is lel kasén fo. adta az Oroszországból érkező híreket. A haladó értaímiség hangulatát tükrözi, hogy mozgalmat indítottak Gorkij megmentéséért. Ady Endre leleplező verset írt az önkényuralomról „A cári ágyú. filozófá!" címmel. Az orosz forradalom közvetlen hatását fokoz! a az a körülmény, hogy miután a forradalom oldaláru •tátit Patyomkin cirkáló a túlerő következtében a semleges román vizeken megadta magát, a forradd, már matrózok egy részének sikerüli elmenekülnie és egy részük Magyar országra került. A matrózok hiteles szóval mondották el a munkások gyűlésein az orosz forradalom eseményeit. Forró szeretődd és lelkes szolidaritással fogadták őket mindenütt. És a sztrájkok száma júniusban már tízszeresére emelkedett, a sztrájkokban résztvevők száma padig harmincszorosára (januárhoz viszonyítva). Májusban bonlakozott ki a budapesti általános vasas, sztrájk 25.000 vasmunkás részvételével. Júliusban a pécsi bányászok tették le a csákányt annak ellenére, hogy. a bányákat megszállta n katonaság- 1905 nyarán újra fejlobbantak cz 1896—97 óta megszakadt földmunkás-mozgalmak, különösen a Dunántúlon voltak nagy er a tósztrájkok. Szeptember 15-én a „Vörös pénteken" pedig százezer főnyi tómeg tÜDfető felvonulásában kb bontakozott a munkásosztály eddigi legnagyobb politikai megmozdulása. Bár a munkás0k és szegényparasztok harcai értek cl helyi részleges sikereket, a nép anyagi helyzete az uralkodó osztályok ígérgetése ellenére lényegéten nemhogy javult volna, sőt egyre súlyosbodott. Az 1905. decemberi moszkvai felkelés, az orosz forradalom legnagyszerűbb harci cselekménye újabb lökfet adolt a magyar munkásmozgalomnak. És 1906 január 9-én, a forradalom ki törésének egyéves évfordulóján izzó hangulatú tömeggyűléseken fogadták meg a munkások, hogy orosz módra fognak harcolni. A kispesti nagygyűlés kimondta, ho"y „ ••.az o'r,sforradalmárok küzdelmét a zsarnok, ság ellen helyesli és minden rendel, kezesre álló eszközzel támogatja". 1906 első három hónapjában kétszerannyi volt a sztrájkolok száma, mint egy évvel ezelőtt, ugyanebben az időpontban. Nagy sztrájkok zajlottak le a petrozsényi bányákba*], a fiumei kikötőkben, az újpesti üzemekben a kispesti Hofherr.gyár. ban, Miskolcon és másutt. A föld. munkások most megindult szervezkedése három hónap alatt 20000 tagú földmunkásézervezet létesítésére vezetett. A szervezkedés nyomán tavasszal nagy cseléd, és béresmozgalmak voltak, nyáron az aratósztrájk már országos méretű, vé vált. A parasztság nagy poüti-. kai aktivizálódását jelzi Áchim András paraszti pártjának megalakulása. amely a Viharsarok legforradalmibb parasztjaira támaszkodva a földreformot tűzi zászlajára es radikális demokrata követelésekkel lép fel. A magyar nép forradalmi harcainak lángja magasra csapott az orosz forradalom, hatására. Az oszlrák és magyar uralkotjóosztályok ellenforradalmi szövetsége mégis diadalmaskodott. Döntő szerepe volt ebben a Magyar Szo. ciákfcniokrata Párt áruló vezetőinek, a Garami, Wcltner-féle árulóknak- A Szociáldemokrata Párt vezetése a munkásság megmozdulását inkább leszerelte, semmint szervezte. És amikor az o«ztrák-magyar dualizmus válsága s a kormányzati válság a legélesebb volt. a szocdem párt vezetői áruló politikájukban arra vetemedtek, hogy paktumra léptek a királlyal. Az történt, hogy 1905 nyarán, amikor a magyar uralkodó osztályok egy része ellentétbe került Béccsel és a képviselőválasztásokon többséget nyert, de az uralkodó által kormányozni nem engedett pártok (az úgynevezett „koalíciós" pártok) „nemzeti ellenállást" hirdettek — nem utolsó sorban a népi tömegek forrongásának levezetése céljából —, akkor a király manőverhez folyamodott. Reformokat kezdett ígérni a népnek, elsősorban az általános választójogot. A célja az volt, hogy ezzel a sohanapján betartandó ígérettel lecsendesítse a munkásmozgalmat, ugyanokkor megijessze a „nemzeti ellenálló" magyar uralkodó osztályokat. Tud. ta, hogy azok jobban félnek attól, hogy a magyar nép demokratikus jogokat kap, mint «z ördög a tömjénfüsttől- A Magyar Szociáldemokrata Párt vezdői az általános választójog ígéretére nyíltan odagll. lak a király mellé a Habsburg-monarchia fenntartása, az osztrákmagyar imperializmus mellé. A belügyminiszterrel — Kristóffy-val — kötött paktum értelmében az általános választójog kilátásba helyezése fejében ígéreiet tettók arra, hogy a császári-királyi kormány mellett mozgósítják a befolyásuk alatt a-Lo munkásmozgalmat. És ebben az, árulásukban az orosz példára hivatkoztak, mondván, hogyha az orosz munkásosztály,elfogadta az oktober 17-i cári kiáltványban telt ígérete, ket, az európai reakció egyik fejőtől a cártól, akkor a MSZDP is elfogadhatja a király ajanlatát. Csakhogy az orosz pr0letáriálus a cár Ígéretére a bolsevikok vezetésevei a decemberi fegyveres felkeléssel válaszolt. Akikre a magyar munkásmozgalom árulói, mini példaképre hivatkoztak, azok az orosz munkásmozgalom árulói voltak, a mensevikek, akik valóban lelkesen üdvözölték a cár kiáltványát. A ma. r-yar munkásosztálynak nem vo»t bolsevik pártja, amely méltó módón leleplezte volna az áruló menoevikeket és forradalmi harcba vezette volna a népeket- A magyar munkásosztály nem ismerte LeninSztálin forradalmi tanításait, gvert a szociáldemokrata árulók távoli ártották tőle ezt és így a magyar munkásság nagy harcai, forradalmi perspektíva, forradalmi élcsapat nélkül zsákutcába jutottak. Mi telf volna egy valóbem fórra, datmi pártnak a forradalmi takti. hája Magyarországon? Élére állni a demokratikus politikai követeléseknek, a földosztásért folyó parasztmozgalmaknak és magasra emelve a nemzetiségi függetlenség zászlaját, leleplezni a haszonleső, a hazafias érzésekkel kuruzsló magyar burzsoáziát, vagyis — a mun. kás-paraszt szövetséget megvalósítva, forradalmi úton leszámolni a duali'zmvs korhadt rendszerével. Ehelyett a szociáldemokrata párt vezelésc segédkezett a magyar mun. kásmozgalom zsákutcába terelésében, a nép forradalmi energiáinak ígérgetéseitkel való levezetésében. Közben pedig a király és a magyar uralkodó osztályok újra egymásra találtak a magyar néptől való félelmükben és új megegyezéssel erősítették meg az Osztrák-Magyar Mo. narchia düledező rendszerét. AB 1906 áprilisában létrejött megegye, zés, mely ugyanúgy kisemmizte a magyar népet, mint az 1867.es kiegyezés, előjátéka, szerves előkészítője lett Magyarország bevonásának az 1914—18-as pusztító imperialista háborúba, Révai elvtárs azt írta: „ •.. az 1900-as évek ... nemcsak a polgári demokratikus forradalom érle. lődésénck, hanem a forradalom el. vetélötlésének évei is" (Révai: Ady). A következő években a tudományos elméletlel és széttörhetellen szervezettel biró párt híján a magyar munkásosztály a forradalmi mozgalom vereségének tanulságait oem tudta olyan világosan és a jövő harcaira iránytmutatóan levonni, mint az orosz proletáriátus. De a magyar nép harcai sem múltak el nyomtalanul: a munkásosztály kez. dett ereje ludatára ébredni s a szo. ciáldemokratá párton telü] baloldali ellenzéki áramlatok keletkeztek, amelyek, ha nem is vezettek egy szervezett forradalmi baloldal kialakulására, évről-évre erősödtek és bizonyos mértékben elők'szítették a tálajt a magyar munkásosztály élenjáró lcnini-sztfilini típusú pártja, a Kommunisták Magyaror. szági Pártja számára, amely 1918ban a győztes Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására alakult megSánta Pál, a Párlfőiskola tanára. (A Propagandista 1953 január havi számából.) „A. kapitalizmus gazdasági alaptörvénye" címmel tart előadást ICoren Miklós elvtárs ma délután a Párjoktatás Házában Ma délután 6 órakor „A kapitalizmus gazdasági alaptörvénye" címmel tart előadást Koron Miklós elvtárs, a Központ* Előadó Iroda tagja a Pártoktatás Házában. Az clöalás meghallgatása nagy segítséget nyújt a politikai gazdaságtan első és második évfolyam, a párttörténet II évfolyam propagandistái és hallgatói részére az anyag megértéséhez. Segítséget nyújt ezen túlmenően minden párt. ég állami funkcionáriusnak, ezért igen fontos, hogy meghallgassák ezt az előadást. Az oszlrák választások eredményei következőképpen Bécs (TASZSZ). A február 22-i . mandátumok a osztrák parlamenti választások az oszlanak meg: Osztrák Népi Ellenzékben egyesült haladó erők ellen irányuló terror légkörében folytak le. Amint a bécsi rádió héttőn reggel közölte, a vasárnapi választások eredményeképpen a parlamenti Néppárt 74, . Szocialista Párt 73, Az Újfasiszta Függetlenek Szővclsége 14, Népi Ellenzék 4,