Délmagyarország, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-19 / 42. szám

9 CSÜTÖRTÖK, 11)53. FEBRUÁR 2«. A Szegedi Egyetemi Könyvtárból több könyvet kölcsönöznek ma egy hónap alatt, mint 1936-ban egész évben 1 1 ,,A föld, mintha érezné, hogy megszületett a törvényes, igazi, okos gazdája ég feltárva rejtekeit, eléteríti kincseit1' — Írja a szovjet hatalom megszületése után az orosz földröl Gorkij. Ezt érzik ma a magyar dolgo:6k( ha olvassák gazdag könyvtáraink könyveit, azokat a kötetek;!, amelyek meg. örökítik egyre szépülő, gazdagodó hazánk tájait, vidékeit, dolgosóink új élttél. Az állami könyvesboltokban van olyan nap, hogy többszáz köny. nem. fordult elő Magyarországon, mert hajdanában a dolgozó tömegeket olyan tervszerűen és komisz politikai körültekintéssel zárták el az olvasás, a művelődés a ma. gásszinvotia/ú kultúra minden le. hetöségétől, hogy a, vékony olva• sárétegnek, a polgári társadalom haszonélvezőinek mindég bősége, sen elég volt a kis példányszámú magyar könyvtermelés. A felszabadulás óta a művelő, dés, a könyvtermelés frontján, alapvetően megváltozott a helyNnpról.napra sokasodnak a könyvek, szaporodnak a könyvtárak vet adnak el. Ismételten elhangzik az a sző napjainkban, hogy „kevés a könyv". Könyvüzleteink dolgozói ezt az állítást többször számokkal és tényekkel is igazolják. Elmondják, hogy egész sor olyan könyvünk akad, amely néhány nappal a kiadás után el. fogyott. Az újabb kiadások ugyan: csak napok, hetek alatt kerültek dolgozóinkhoz. Elegendő, ha Gorkij, Solohov, Polevnj, Nyikola. jeva, Azsajev, Erenburg, a mai magyar Írók közül Déri Tibor, Illés Béla, Sándor Kálmán, Gergely Sándor, Veres Péter, Szabó Pál, egy-egy országos hirü köny. vére utalunk. Kevés a könyv,., ez még soha zet. Mindég több és. több könyv kell. Növekednek az igények és az igény nemcsak a szám, hanem a minőség emelésére is vonatkozik. Dolgozóink tanulni alcarnak, meg akarják ismerni azokat a hatulmas kincseket, melyeket a magyar irodalom is költészet, valamint a világirodalom' halhafatiarijhi hal. moztak Jel. Ismerni és tanulmányozni alaarják a marxizmus, leninizmus klasszikusait, és azokat a harcos írókat, akik tollúkkal a békéért, a szocialista építé. séért és az imperialista kizsákmányolás, háborús uszítás ellen küzdenek. Szeged dolgozói egyre forróbb szeretettel, izzóbb érdeklődéssel fordulnak a szovjet iroda. lom mesterei felé, hogy a regény, elbeszélés, a vers tiszta tükréből ismerjék meg a megvalósult szocializmust és az éirnlü kommunizmus világát. Szeged dolgozói is felismerték, hogy a haladó szellemű könyv, nemcsak szórakozást, msgiasszín. vonalú időtöltés és pihenés, hanem szinte felbecsülhetetlen értékű támogatást jelent a szoe-a. lista emberré nevelésben, a béiceharcos, szabadságharcos szellem kialakításában, a politikai tájékozódásban, de mindezeken túl: az igazán jó könyv útmutatást, se. g'tséyet ad mindennapos gyakorlati munkánkban is. \ Nem múlik el nap, hogy üzemcink könyvtáraiból, Szeged nagy könyvtáraiból ne kölcsönöznének újabb és újabb könyveket az olvasni szándékozók szá.:iai. A Szegedi Egyelem könyvtárából például egyetlen hórrap alatt többen vesznek ki könyvet, mint ameny. nyien 198 ti. ban, egy egész esztendő során kölcsönöztek. Csupán ebben az egyetlen könyvtárban, január hónapban 8.672 látogató fordult meg. Ezek közül kölcsön. • zött 8904 és helyben az olvasóteremben olvasott 4.768. Összesen használtak 9328 kötetet, s ebből kölcsőnvittck 6.272-6t, s helyben olvastak SOől.böl. Ez a példa csak egyetlen könyv, tárunkból való, de ez is tükrözi, hogy dolgozóink valábarl olyan ér. deklődéssel fordulnak aa irodalom felé, amire történelmünk során még nem volt példa. Ezért, tapasztalhatjuk lépten-nyomon, hogy a magyar könyvkiadók mai kiadványai, amelyek a kapitalista könyvkiadás egy.két ezres pél. dányszámaihoz mérten, hatalmas 10—20 ezres, nem ritkán 50—100 ezres példányszámban jele-nmek meg, nem elegendők az igénvek kielégítésére, „A magyar nép ol. vasó nép lett, olvasva és tanulva építi a. szocializmust" — mondotta Révai elvtárs. Szeged dolgozói is szeretik, t/inumányozzák és •minden igyekezettel azon vannak, hogy magukévá tegyék az irodalom kincseit. A szegedi járás magyar és délszláv dolgozó parasztjainak a szovjet agrotechnikáról tartanak előadásokat a Magyar-Szovjet Barátsági Hónap alkalmával A szegedi járás MSZT szervezetei is lelkesen készültek a MagyarSzovjet Barátság Hónapjára. A vezetöségválasztások során megerősödött 34 régi és négy úi szervezet számos előadás, kisgyűlés, kiállítás rendezésével mélyíti tovább a dolgozó parasztoknak a Szovjetunió iránti szeretetét. Halvan ismeretterjesztő előadást tartanak n községek kurtúrolthonaiban. Ezekre meghívják a tszcs-k brigádvezetolt, agronómusait és megvitatják a szovjet módszerek alkalmazásának tapasztalatait. Az élenjáró szovjet mezőgazdaság eredményeinek ismertetésére. a szovjet agrotechnikai és zoótcchnikai módszerek széleskörű elierjesztésére bevonják a Szegedi Mezőgazdasági Kíaérleli Intézel kutatóit, illetve a Szegedi Városi Tanács tne_ zögazdaságl szakembereit is. Segít, ségükkcl megismerlelik a dolgozó parasztoknt a mic*urini agróblológla alapelemeivel, Tervbevel'ék, hogy ezzel kapcsolatban elsősorban a termelőszövetkezeti községekben, mint Dcszkon és Szöregen „Micsurin o|. tasókörcke!" alakítanak. A ázovjet agrotechnikai módszerek éo a kolhozparasztok boldog élek'tiek ismertetésére bevonják a Szovjetunióban járt hét dolgozó pu. rosz'o:. Hrugity Dusán, újszentjvtjni délszláv dolgozó paraszt, I. típusú tszos-tag, kongresszusi küldölt. klcgyüiéseken mondja majd cl> hogy mit köszönhet a Szovjetuniónak. A szomszédos Szőreg községben a járás legnagyobb MSZT szervezetének több, inint félezer magyar és délszláv tagja erősíli a dolgozókban a Szovjetunió Iránti szereletet, Közülük sokan (agjai a Petőfi tsz-nek, s jól tudják, milyen nagy elönyl jelentett számukra a többi között az is, hogy a szovjet agrotechnika alkalmazásival, u pólbeporzással hol. duiikint három múzsával több kukoricatermést érlek el. A járásban kiállításra korülő. s az élen'á-ó szovjet mezőgazdaságot bemutató tíz gyönyörű képsorozat egyike Sző. regre kerül. A Szovjetunió iránt érzett szeretetüket úgy Ls kifejezésre akarjál; juttatni a község lakói, hogy kultúrházukban a képkiállításnak méltó környezetet biztosítanak. Az iskolás gyermekek is segítenek a kiállítás termét takarítani és feldíszíteni. A járás MSZT szervezetei elhatározták, hogy a Barátsági Hónap III. Világos van kint, hogy szinte szikrázik a hó a fénytől, de Ivánka édesanyja nem lát semmit az egészbőlAzt se' bánja,, ha a gyárban kivallatják: hol volt eddig? Azt se' bánja, ha a sírba elevenen leeresztik. Pedig már a gyár előtt jár, oda talált; mi vezette? — Sok.sok álmát beleölte több, mint másfél évtizedbe. Vakon is már meg'alálná, lány volt. mikor megismerte. Nemrég hitte, azt remélte: munkás veszi jó kezekbe. S visszajött a régi gyáros, mintha mi sem történt volna. — Tito nyújtott segélykezet, hogy a munkást megtiporja. S öntudatlan lép a gyárba, 8 menne tovább, be is menne, de a portán visszarántják katonák felfegyverkezve. Persze, hiszen hadiüzem, nem mehet be szabadjára, akkor sem, ha nagy pecsétel nyomtak rá a petpírjára. Megmotozzák, mint a tolvajt, szemtelenül tapogatják. Mint a prédát, ölelgetik, s kékre csípik gyönge karját. S vallatják a megtölt asszonyt: — No, bárányka, hol is voltál? Ne hazudj, mert úgyis tudjuk: •.. kominformi cinkosoknáll Ki vele hát! Mit lapulsz itt, mint tetű a varrás alatt? — szót a tiszt és fröcsögnek a szájából az ocsmány szavak. — ,<? hr—é'ni kezd Iván anyja. alatt 500 új taggal erősítik az MSZT táborát és 200 Űj Világ előfizetőt szereznek. Dúc új község a járásban, néhány hete alakult az MSZT szervezete, s néhány nap alatt máris tíz Új Világ előfizetőt gyűjtöttek. Kullúrcsopor.tot is alakitól tak, s elhatározták, a környező községekbe js ellátogatnak majd, hogy változatossá tegyék a Magyar-Szovjet Barátság Hónapjának ünnepségeit. A nap minden órájában érzem a Szovjetunió segítségét Marton)i lános ve\etenn tanár nyilatkozata Martonyi János egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese. a jogi tudományok kan. didáftusa Csongrád megye tudományos dolgozóinak képviseletében részt vett az MSZT országos kongresszusán Marionyi professzor, a Magyar. Szovjet Társaság szegedi szervezete jogi szakosztályának titkára. Nem kis része van a Szegeden 1950-ben kezdődött és nagy érdeklődéssel fo. gadott szovjet jogi tanfolyamok megszervezésében. Ezeket a tanfolyamokat az idén immár harmadízben rendezik meg. hogy mind szélesebb körben ismertessék a dolgozókkal a szovjet polgári és büntető jogot 'és eljárást. Ezenfelül négy előadást, tartanak a szovjet kolhozés földjogról, A jogi szakosztály célja az, hogy az előadásokat a bírákou éa ügyvédeken kívül népi ülnökök és a mezőgazdasági igazgatás káderei is meghallgassák, tanuljanak belőlük és ezzel köny. nyebbé váljék a munkájuk. — Azért lépteim be a szovjetbaiátok sokmilliós táborába — mondja Martonyi János —, mert munkámban szinte a nap minden órájában érzem a Szovjctuió segítségét. Egyetemünlfc jogi karán szovjet tapasztalatok segítenek bennünket, professzorokat o tanításban, a hallgatókat pedig a folyamatos tanulástan. A minél felkészültebb jogászkúderetjj nevelését célozza a karunkon januárban megalakított két tudományos diákkör is. Az államjogi és az államigazgatási tudományos diákkör munkájába a legjobb előmeneteld munkás- és paraszt származású hallgatók kapcsolódtak be és a professzorok irányításával előadásoka: tartanak, vilákat rendeznek. — A szovjet jogtudósok arra tanítanak bennünket, hogy ne szakadjunk et a gyakorlattól, a mindennapi élettől. Ezért a hallgatók nem csupán az egyetem falai között tanulnak, hanem gyakran résztvesznek egyegy jelentősebb bírósági tárgyaláson. Ezenkívül ellátogatnak a tanácsok osztályaira hogy a gyakorlatban Is megismerjék az államigazgatás szerveit munkáját. — Országunk dolgozói n nagy ün_ nepre a hagyományos MagyarSzovjet Barátsági Hónapra készülnek. Ugy érzem, nekünk, a tudomány munkásainak is —• akik rendkívül sokat tanultunk az 'élenjáró szovjet tudománytól — méltóan fel kell készülnünk a nagy ünnepre. Ezért elhatároztam, hogy a barátsági hónap idején az MSZT gzegedi szervezetének tudományos k'ubjábnn „A fegyelem és az ellenőrzés kérdései az SZKP XIX. kongresszusán" címmel tudományszakom köréből előadást tartok Ezzel az előadással, amelynek ke. rétében a szocializmus építése fontos feltételeinek, a párl- és állami fegyelem megszilárdításának, valamint az ellenőrzés helyes megszer. vezésének körébe vágó időszerű fel. adatokat ismertetem — még tovább akarom erősíteni a magyar és szovjet nép örök barátságát. Nagy gondot fordít a betegségek megelőzésére a szegedi városi fanács egészségügyi osztálya Szegeden közel hetvenezer dolgou zót vizsgáltak meg. Ezenkívül. 5000 A szegedi városi tanács egész, ségügyi osztálya a szovjet egészségügy tapasztalatai a Szegeden is járt Szapozskov és PetrovSzkij szovjet orvosprofesszorok taná. esni alapján fokozott mértékben törekszik a betegségek megelőzésére. Nagy gondot fordítanak n sző hurmincötéven felüli nő rákszürövizsgálatat végeztek el. Az egészségügyi állandó bizottság és az albizottságok tagjai nagy segítsége' nyújtottak a mul' év végén rendezett tisztasági hét megszervezésében is. Az orvosok. rővizsgálatokra. Az egészstégügyi i védőnők és vöröskeresztes akti. állandó bizottság mellett műkódö ' vák mellett köze! 300 társadalmi albizottságok 357 ak'ívája széles. 1 aktíva vet' részt ebben a munka, körű felvilágosító munkával moz. ban gósítja a dolgozókat ezekre az j Az állandó bizottság javaslatára egészségvédelem szempontjából a városi tanács új létesítményeknagyjelentőségű vizsgálatokra. Jó kel Is javította a dolgozók egész, munkájuk eredményeképpen no- ségügyi ellátását. Tavaly Mórává, vemberben például a tervezettnél i rosban, Alsóvároson, Újszegeden hatszor 'öbb tüdővizsgálatoi ví- és a tudományegyetemen új bői. gezhetett el a szegedi tüdőbeteg- csődét szerveztek s két új körzeti gondozó intézet. Az elmúlt évben | orvosi rendelöl létesítettek. A Maeyar-^zoviet Barátság Hónaoján résztvevő szövi et küldöttség meg k oszoi úzia a gelléithegyi Felszabadutasi emlékművet A Magyar-Szovjet Barátság Hónapján hazánkban tartózkodó szovjet küldöttség szerdán délben megkoszorúzta a gellérthegyi felszabadulási emlékművet. A koszorúzási ünnepségen megjelentek a MagyarSzovjet Társaság II. országos kongresszusán részt vett külföldi szovjet-baráti társaságok képviselői is. Az emlékművön Ivan Paviovics Búrgyin. a Szovjetunió Tudomá. nyos Akadémiájának alelnöke kétszeres Sztálin-díjas tudós, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának tagja, a Magyar-Szovjet Barátrág Hónapján részvevő szovjet küldöttség vezetője helyezte el a mogcr.nlékezés koszorúját IVÁNKA - <Vtn az i/fúi/ígnak — IRTA: LŐDI FERENC Elmondja, hogy merre s hol járt, hogy a fia nem jött haza s kereste a tanítónál... — Nem érdekel! ... Hol az írás? Nincs? Mehetsz! — így szól a tiszt úr — Ne csodálkozz, hogy a j/énzed a hét végén sokkai ritkulS Gyorgyevicsné köhécselve elandalog .,. nagyon éhes, Ügy érzi, tán ki sem bírja, amíg elér a gépéhez. De mindegyik fentről ordít tárna előtt, a csilléknél. Most is egy a létszám miatt dühöng, tombol, mint a dúvad, s elrohan a barak felé, engedve a vakbosszúnak. Barahajtót sarkig vágja, bűz, büdösség üti orron, s bekiált — Hé, ki van itt bent? Aki bent van, kikotródjonI Semmi nesz... a csönd feszül csak, s pára száll, a szalma száradVizes, dohog. Fekvőhelyül ilyen jut csak a bányásznak. S mintha beteg sóhajtozna, úgy hallatszik aira beljebb, s indul is már be a hajcsár megcsípni, hogy kik hevernek. — Aháá ... híres mákvirágok.' Melegedünk? — szól gúnyosan — 3 belerúg az vlgö testbe, hogy annak a csontja roppan — Szépen vagyunk! .. • Szabotáltok? Te is Itt vagy, te kis béka? — szól Ivánra s folctbálja: rúgása őt ve/le célba. Szaladna is kicsi Iván, maradna is, de már reszket, sírna is meg beszélne is ... minden percben összeeshet. Régen holtai — most pisztollyal — Mit mondjon hát a hajcsárnak? jár, ha kívül forgolódik. Azt, hogy éhes 'öhög folyton? Nem volt még a tárna mélyén. Azt, hogy vért is "t tegnap? van elég sok hajcsár kéznél. Hol kezdje hát, hogy is szóljon? 1/ onscsinai bánya mélyét a szenvedés mossa, vájja. Hej, de messze vitt a vonat, de messze vitt, kis Ivánkái Régi bánya, örog bánya, sok átok ül már a mélyén. Szukadosik, omladozik, víz csurog a repedésén. Ezer csákány kopog, vagy több, ezer lázas száj kiáltja: — Beszakadunk, főmérnök úr! Nem bírja már ez a tárna1 Ki törődik velük ott lent? Csak a csille meg ne álljon. Kell a szén a fegyvergyámuk akármilyen véres áron. Főmérnök úr nem bányászott, apja is már hajcsár volt itt. S mielőtt még szólni tudna, rárivall a hajcsár újra: — Hé, „önkénles", lódulj már kii Hogy bámul a dög borjújaI Ti is, mind! No, ki u beteg? — ordít rá a többiekre — líifclé mindi Ott a csillc.-. Nem lesz cz a nap fizetve! S ki ahogy tud: fut vagy sánttt. hogy a hajcsárt ne is lássa. Rozsdás csillék csikorgása jelzi: mennek u bányába. Ivánka is ott megy velük, arca fehér s köhög egyre. Rossz cipője talpa levált, s meg.megal.md a sínekbe. Csillekerék csattog, zörög, olykor megáll, sárba ragad. Csillés fiúk rongy-ruhája csorgó víztől csupa cafat. Csillés fiúk összenéznek, fejük felett les a halál.-. Vízszivattyú épp csak szuszog, hogy ne nőj jön térdig az ár. De csak mennek a csillések, kint se' jobb a bányán kívül. Sóhajukat, keservüket vtszi a szél messze hírül. Kis Iván is megy, a társak támogatják, el ne essen. S biztatják, hogy nagyon bízzon a végső, nagy győzelemben. Jön egy óra, — mondják neki amikor majd talpra állunk! Jön egy óm s visszavesszük megálmodott szabadságunk! Jön egy óra! — hiszi Iván — Jön egy óra, anyám, híg gyed I — súgja, s mirtka titok volna, őrzi ct a r'rf'ga kincset. (folytatjuk)