Délmagyarország, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-19 / 42. szám

CSÜTÖRTÖK, Í958. FEBRUÁR 19. 5 Üzemeinkben folyó élénk kultúrélet seregszemléje volt a jól sikerült megyei bemutató ,ro„ „ népi mondások méz szebbé telték énekkara ió hanganyagával és a Mennyi szépség van a nép művészetében; mennyi üdeség, kel­lem, tisztaság és érzelemgazdagsága népdalokhan, a táncokban A nép bú­ját és örömét, fájdalmát és gondta. lanságát fejezi ki egy-egy tánc vagy népi dallam. A múltban — a rend­szer által kicsit kótyagoeaknak te. leintett kevesek gyűjtögették, ápol­gatták és őrizgették a népi hagyó© mányokat; ma — 'íz- és tízezrek találták meg a már-már feledésbe merült értékes gyöngyszemeket. A népművészet mia szüntelenül új 'ar. 'alommal, új vonásokkal gazdago­dik; fejlesztése, ápolása ma az egész nemzet ügye. Mennyire így van ez, azt mutatják a kultúrversenyek, amelyeken évről-évre több és több együtt es vesz részt. Vasárnap az üzemek, szakszerve­zetek, ifjúmunkások legjobb ének­karai, tánccsoportjai tartottak me­gyei bemutatót Szegeden. Tavaly 141 csoport 1900 résztvevővel neve. zett be a versenyre, az idén viszont már 213 csoport szerepelt 2449 •résztvevővel. Ami mindenkit megra­gadott az, hogy a kultúresoportok munkájában elsősorban a legjobb munkások — számos újító és szta­hánovista — vesznek részt; sőt; az ipari tanulók művészcsoportjaiban való szereplés előfeltétele a jó ta. nulás, a szakma elsajátításában ta. nusított kiemelkedő eredmény. Vi. rdg Ferenc szegedi ifjúmunkás is azért javította ki rossz osztályzatát, mert részt akart venni a szegedi ipari tanulóotthon 90 tagú művész­csoportjának munkájában. A másik figyelemreméltó körülmény, hogy az énekkarok és tánccsoportok mű­sora a csongrádmegyei táj sajátos népművészetét tükrözte és számos csoport és vezető — mint a cson­grádi földművesszövetkezeti lánco­sok, vagy Waldmann József, a Sze. gedi Kendergyár énekkarának veze­tője — maga gyűjtötte táncokkal és dalokkal gazdagította eddigi kin­csesládánkat. Nehéz lenne felsorolni minden bemutatott műsorszámot. A Szegedi Ruhagyár táncosainak JSzatmárököritói fergetegesbe, vagy a „Cigándi csárdás" komoly felké­szültséget mutat. A mozdulatok pon­tossága az átéléstől és a gyakorlo't­eágiól függ. Ez az együttes az el­múlt évben 'öbb mint nyolcvanszor lépett a közönség elé az üzemben és az üzemen kívül. Az ősszel alakult a Vajháti Kendergyár tánccsoport­ja, a „Tápéi leánytáncot" mutatta be. Olyan üdék voltak ezek a leá­nyok, mint a tavaszi reggel; színes, szegedkörnyéki ruhájukban olyanok voltak, mint frissen szedett mezei bokréta. Friss színt, üdeséget ho­zott a Megyei Tanács tánccsoportja a JPaióc.lánccal". Ebben a tánc­ban incselkedik a legény a leány­nyal, amíg végűi is a leány csak visszaszerzi a legény által elvet' csipkés kendőt. Vidám körforgás fejezi be a táncot. A vásárhelyi MEZŐKER táncosai által bemuta­tott „Trencsényi csal0gatós>,.ban a legény virtuskodva kelleti magát a leányok előtt, amíg minden leányt meg nem táncoltathat. Sok felsza­badult, gazdag érzelmet fejezett ki a Szegedi Villanyszerelő Vállalat leánytáncosainak katonákkal közö­sen bemutatott „Békési párostánca" ls. A Csongrádi Bútorgyár 'árneo­sainatk ,JSzékely verbunkosa" legé­nyes-férfias büszkeséget tükrözött. Számos népi játékkal léplek fel üzemi csoportjaink a megyei be­mutatón. A csongrádi földműves­szövetkezet „Halúsztánca" a nyári Tisza hangulatát adta vissza. A tűz mellé csalja a leányok dala a legényeket, majd a középre penderül az egyik halász jólartású felesége és a tánc-dal heve örget-fiatalt ma­gával ragad. Ugyancsak népi játé­kot mutattak be a szegedi ipari ta­nulók is az ősi „Vízrejárás" felele­venítésével. A leányok régen — amikor az árlézi víznek még hírét 6em hallottuk — esténként a Tiszá­ra jártak mosóvízért. A „vízrejárás'' Sqrán ismerkedtek meg a haíászle­gényekkel és a meleg nyári estéken kicsalta a folyóhoz a leányokat a halászlegények édes-bús szép éneke. Játékkal, vidámsággal, nótával és tánccal akarták elfeledni a hétköz­napok nehéz robotját. A halászgaz­dák által kiszipolyozott legények életében ezek az esték jelentet fék az egyedüli vidámságot. Külön ér­deme a szegedi ipari tanulóknak, hogy időszerű, mai keretbe foglalva elevenítették fel ezt a szép régi ha­gyományt. Sok szív és lélek volt a 15—18 éves ifjúmunkások repi já­tékában. A Paprikafeldolgozó Vál­lalat a „Paprikacsipödés" ;ímű né­pi játékban ugyancsak regi szép népi szokást elevenített fel új ta.r­l^oBfflal megtöltve. Az ízes, szép népi mondások még szebbé tették ezt a népi játékot. Örvendetes, hogy a magyar vidék népi táncai mellett helyet kapott né­hány orosz és egy román tánc ig a bemutatón. A Megyei Tanács tánco­sai által bemutatott „Orosz leány­tánc" még csiszolásra szorul, vi­szont a Csongrádi Bútorgyár fiatal­jainak „Végig a réten" című orosz párostánca meghaladta a táncosok erejét. Igen hatásosan adták visz­sza a nép érzelmeit a Szegedi Ju­tafonógyár táncosai „Munteniai ro­mán leánytáncuk*' bemutatásával. Kedves volt a TÜZÉP gyermekeso­j portjának orosz tánca is. Viszonylag kevés énekkar vett részt a bemutatón. Számos énekkarnál hiányzott a kellő átélés. A 65/1. Építőipari Vállalat ének­kara Alexander: Matróz.dalát szív­vel énekelte, viszont a vidám ma­gyar népdalok előadásából éppen a vidámság hiányzott. A Szegedi Ken­dergyár énekkarát tiszta szövegki­ejtéssel, valamint a saját gyűjtésű szegedkörnyéki népdalok előadásá­val a bemutató egyik legjobb ének­karaként ismertük meg. Az újsze­gedi Kendergyár és a Ruházati Bolt kórusai, valamint a makói MTH Néhány szó Az egyetem aulájában megtartott megyei kultúrverseny egyik hallga­tójaként néhány megjegyzést sze­retnék hozzáfűzni a zenekarok sze­repléséhez. Pártunk II. Kongresszu­sán Révai elvtárs beszélt kultúr for­radalmunk hatalmas eredményeiről. A fejlődést bizonyítják a mostani kullúrversenyek is, melyek már ed­dig is komoly eredményekkel jár­tak. Legsúlyosabb hiányosságként em­lítem azt, hogy a legtöbb zenekar­vezető az előadott művek megvá­lasztásánál nem veszi figyelembe a zenekar teljesítőképességét. A sze­gedi vasutas zenekar például Ros­sini: Teli Vilmos nyitányát adta elő, A mű igen komoly zenei felké­szülést követel meg az előadóktól, hogy a szerző elgondolását kifeje­zésre tudják juttatni. Sokszor a dallam a kísérő szóüumok túlságos erőssége miatt teljesen alárendelt szerepet játszott, holott éppen az ellenkezőjének kelleti >volna érvény, re jutni. Az előadás egyes, túlságo­san kényelmes tempóváltozásai is ellentétben álltak a szerző elgondo­lásával. Ismeretlen szerzőtől as Orosz koncertinduló bemutatása sikeres volt. Ennél a műnél a zenekar fel­készültsége, illetve képessége jobban kifejezésre jutott, A zenekar hango­lásával kapcsolatban meg kell je­gyezni, hogy nem volt tökéletes. Több gondot kell fordítani rája. Ugyanez vonatkozik Erkel: Hu­nyady László nyitányának előadásá­énekkara jó hanganyagával és a műsor lielyeg megválasztásával tün. 'ek ki. Az üzemekben folyó élénk kultúrélet seregszemléje volt az üzemi énekkarok és tánccsoportok legjobbjainak megyei bemutatója. Az évről-évre megrendezett művé­szeti bemutatók énekkaraink, tánc­csoportjaink, zenekaraink és csasz­tuska-brigádjaink szüntelen művé­szi fejlődését, számbeli növekedését mulatja. Még egy fontos tény dom­borodott ki a megyei bemutatón: a kultúrmunkások többsége rendszere­sen résztvesz a politikai oktatásban. A táncban, énekben és zenében is a legfontosabb az eszmei mondani­való. Az, hogy felismerjék a kultúr­munkások: saját boldog életüket mondják el táncaikban, dalaikban, A bemutató azt tükrözte, hogy egy­re szárnyalóbbá válik a népi mű­vészet, egyre jobban segíti, gazda­gítja életünket. Az új emberek, a szocialista verseny harcosai nem­csak a gépek mellett állják meg helyüket, de a kultúra, a népművé­szet ápolásából, gazdagításából is eredményesen veszik ki részüket. Rácz Lajos. a kultúrverseny megyei bemutatóján résztvevő zenekarok szerepléséről ra is. Ki kell emelni a makói járási tanács népi zenekarát, amely kiváló teljesítményt nyújtott az ciciadott müvek helyes megválasztása és azok pontos tolmácsolása terén. A szegedi Igazságügy Esztrád.zeneka­rának — a szegedi Filharmonikus Zenekar tagjaival erősen kibővítve játszott — műsorpolitikája helyes, ellenben a próbák hiánya erősen megmutatkozott az összjátékban. A Szegedi Textilkombinát zenekarának működését erősen lerontották a ze­nekarvezető ingadozásai; ez az elő­adott művek rossz betanításán és előadásán ükőzöft ki. Rimszkij Kor­zakov: Indiai vendég dalát, amely Andaniinó háromnegyedes tempójel. zéssel van végig, sok esetben négy­negyedes tempóban vezényelte. Bar­tók: Este ti székelyeknél című mű tempóváltozásai is esetenként érthe­tetlenek voltak. Megállapítható volt, hogy a zenekar ennél nagyobb tej. jesítményre is képes, ha a vezetés és irányítás helyes. A Szegedi Ken­derfonógyár fúvószenekara jól mű­ködött, műsorát helyesen választotta meg. Az előadott művekben előfor­duló kisebb hibák a hang szerek rossz állapotának tudhatók be. Mindezeket összefoglalva: a jövő­ben a zenekarvezetők fodítmnak több gondot a műsor helyes megvá­lasztására és az előadandó művek postos betanítására. Csak így tud­ják betölteni azt a feladatot, amely a kultúr forradalom terén a zeneka­rokra hárul. László Ferenc. Ünnepélyes keretek között mutatták be szerdán este a „Feledhetetlen 1919" című szovjet filmet „És megkezdődött az interven­ció .. • Ágyútűz alatt Pétervár. Rodzjari­ko tábornok fehérgárdista csapatai, val elvágta a várost az élelmiszert és fűtőanyagot szolgáltató vidéktől­Rodzjanko támad, hogy utat nyis­son a város ellen törő angol hajó­raj számára. A városiban dolgoznak a kémek. Befurakodtak a Szmolnij­ba. a balti flotta csapatai közé és a Krasznaja-Gorka erődjébe. A pé­tervári tanács áru'ló vezetősége, fi­gyelmen kívül hagyva a Központi Bizottság utasításait, parancsot adott a város kiürítésére és a flotta leszerelésére. — A legnehezebb idők_ ben érkezik meg Pétervárra Sztálin elvtárs. Lenin bízta meg a rend megteremtésével, a front megszi­lárdításával. • Hullámok verődnek a motorcsó­nak oldalához, mely sebesen közelít egy naszád felé. A hajóról szokat­lan zaj hallatszik Törd!.,. Zúzd'!-.. Üs'd!,,. — volt cári tábornokok és imperia­lista kémek — közöttük Deksz i3 — és együtt szövik gálád tervüket a szovjet rendszer megdöntésére. Sztálin előrelátása akadá-yozza me? tervüket „Nem engedhetjük meg. hogy az ehenség mégegyszer há.batámadhassoh bennünket!"^ A pétervári munkások ezen az éjsza­kán házkutatásokat tartanak a burzsoá negyedekben. Butkevicsné lakásán Sibajev matróz letartóztatja a kémeket és árulókat. Megtalálják a fegyvereket és a kommunistákról készült listát. A munkások és matrózok hősies harca meghátrálásra és visszavonu­lásra kényszeríti a tengeren támadó intervenciósokat. A nagy tengeri ütközettel egyidöben megindul a bolsevikok támadása az árulók ke­zére jutott Krasznaja Gorka ellen, Sztálin elvtárs zseniális haditechni­kája. mint a kártyavárat omlasztja össze az ellenforradalom erőit. Az erőd a Vörös Hadseregé lesz. Az Új Élet fszcs tagjai eleget tellek félévi baromfibeadási kötelezettségüknek Az alsóvárosi Uj Élct-teimelő­soport tagjai néhány nappal ez­előtt osoportértekezletat tartottak. Az értekezleten megbeszélték a tavaszi mezőgazdasági munkák he­lyes előkészítésének formáit a ma­gasabb terméshozam biztosítása érdekében. Savanya Miklós elv* társ, a csoport elnöke az értekez­leten javasolta, hogy legyen az Uj Élet-lermelőcsoport élenjáró a baromfibeadásban és tegyen eleget első negyedévi beadásának. A cso­port tagjai örömmel fogadták a javaslatot. Ha beadjuk a Iraromfit, mondták — nekünk ís jobb lesz, meg az államnak is." — Helyes a javaslat — mondotta Tari Vilmos elvtár® új csoport­tag. — Sok mindent kaptunk már az államtól, s ezért nekünk cso­porttagoknak itt is élen kell járni. Tari elv'ársat valamennyien meg­tapsolták. Igaza van Tari elvtársnak — szólalt fel Csiszár Antal is —. Teljesítjük negyedévi baromfibe­adásunkat. Mutassunk példát az egyénileg gazdálkodóknak. A csoportértekezlet után a cso­port tagjai valamennyien elhatá­rozták, hogy igyekeznek túltenni egymáson. Szűcs B. Ferenc, Hajdú József, Kószó István, Tanács Vince;, Btte Szilveszter, Szekeres Vince, özv. Hajdú Baiázsné és még szá­mosan egy baromfi helyett kettő' hozlak be a csoportba. Amikor az­tán a csoport vezetősége mérni, számolni kezd'e a behozott barom­fiakat, hogy jóval túl vannak a negyedévi beadás mennyiségén. Amikor minden baromfit lemértek, örömmel állapították meg, hogy nemcsak az első negyedévi, ha­nem a félévi baromfibeadási köte­lezettségüknek is eleget tehe'nek. Az Uj Élet.termelőcsoport tag­jai így tettek eleget félévi ba­romfibeadási kötelezettségüknek. Amikor visszaérkeztek a csoport­ba, vidáman szálltak le a kocsi­ról a az ott lévő tagoknak moso­lyogva újságolták: — Átadtuk a baromfit. Most már erre sincs gondunk. Kövesse ezt Szegeden ós a járásban, de az egész megyében minden termelő­csoport ós egyénileg gazdálkodó. Borisz Andrcjev (Sibajev) és Kcnigszon (Deksz) 1919'' című filmben. „Feledhetetlen Amerikai kémek a varsói katonai bíróság előtt Varsó (TASZSZ). A „Lengyel Távirati Ircda" jelentése szerint a varsói körzeti katonai bíróság feb­ruár 18-án kezdi meg Stefan Krzy­szowski és Dionisí Sosnowski ameri­kai kém és diverzáns perének tár­gyalását. A két kémet a mult év novemberében amerikai katonai re­pülőgépről dobták le ejtőernyőn Ko szalini vajdaság területére. Azzal a feladattal bízták meg őket, hogy kémhálózatot szervezzenek Lengyel­országban állami és katonai titkok gyűjtésére. A titkos értesüléseket az amerikai kémközponthoz kelleti vol­na továbbítaniok. hangzik a fedélzetről és á lőszerek és gépalkatrészek éles csörömpölés­sel zuhannak a vízbe Deksz, a matróznak álcázott angol kém. ör­dögi vigyorgással figyeli bomlasztó munkájának eredményét. Nem so­káig. A motorcsónakból Sztálin elv­társ száll ki. Puszta megjelenése — megállás­ra készteti a matrózokat — Mit csinálnak? — kérdezi —. Lefegy­verezzük a hajókat! — adja me? a választ az egyik matróz szégyen­kezve. És Sztálin megmagyarázza, hely­telen, amit tesznek. Az ellenséget csak úgy lehet szétverni, ha harc képessé teszik az egész Balti Flot. tát. Ezt rendelte el Lenin elvtárs is. A hangulat megfordul, a matró­zok lelkesen fogadják Sztálin sza­vait. s a hajóik felszereléséhez lát. nak. • A Putyilov Művekben Sztálin be. szél a hős proletariátushoz. — Kik harcoltak elsőnek a barri. hádokon az 1905 -ös forradalom ide. jén? — A putyilovisták! — Kik harcoltak a fegyverrel a kézben, ingadozás nélkül, 1917-ben a cárizmus ellen? — A putyilovis­ták! — Napjainkban ismét veszélyben Pétervár!... És a nép. a munkások felsora­koznak a párt szavára, Sztálin sza­vára. hogy megvédelmezzék városu­kat. • Pétervár kulcsa Kronstadf. Kron. stadt kulcsa viszont a Krasznaja­Gorka erőd. És ebben az erődben a volt cári tisztek aknamunkájára zen­dülés tör ki. Sibajev matrózt és a megbírható bolsevikokat, akiket Sztálin az erődbe küldött, börtönbe vetik. — Azonban Sibajevnek sike­rül megszöknie a fogságból. Vissza­jut Pétervárra. • A város szívében lázadásokra, ösz. szeesküvésre készülődnek a fehérek. Butkevicsné lakásán találkoznak a Deksz, az angol kém. még egy utolsó kísérletet tesz az erőd el­pusztítására Már.már sikerül bűnös szándéka; utasítására az idős gé­pész felrobbantaná az erődöt. E fe„ szült pillanatban lepi meg Sibajev matróz az öreget. ,— Ne ijesztgess öreg! — szól hoz© zá közvetlenül, rábeszélő nyugalom., mai. — Jól gondold meg, mit csi. nálsz! Ezt az erődöt a nép építette. És te ezt az erődöt önfejűén, as orosz nép ellenségei és árulói pa. rancsára meg akarod semmisíteni?" Izgalmas percek következnek. Az öreg r.ean robbant. S bajevvel együtt ár álmatlanná teszik Dekszet, A FELEDHETETLEN 1919 című magyarul beszélő színes, szovjet filmalkotás, a pétervári munkások és a balti tengerészek győzelmes, fe­ledhetetlen harcáról szól. Az Oroszország térképe fölött­üvöltözve marakodó burzsoá politi­kusok: Clemenceau, Wilson és a hétpróbás gyarmati gyilkos, Chur­chill elszámították magukat. Az ön­tudatra ébredt és fegyverre kelt pro­letáriátus — legyőzhetetlen | Éles fi­gyelmeztető és tanulság cz a béke erői ellen felsorakozó imperialista gyilkosoknak napjainkban is. A FELEDHETETLEN 1919 a VI f. Nemzetközi Filinverseny Nagydíját nyerte el. A film alkotói és szerep­lői többszörös Sztálin-dijas művé­szek: Csiauneli rendező. Koszmatov. operatőr, Sosztakovics zeneszerző. Közös munkájuk volt a „Bérién el­este'' című szovjet filmalkotás is. Gelováni, Andrejev és Kovaljevn a FELEDHETETLEN 1919 főszereplői, szintén ismertek és népszerűek a „Berlin eleste" című filmből. Visnyevszkij azonos című színda­rabja emlékezetes sikert aratott a budapesti Nemzeti Színházban • Szerdán este a Szabadság film­színházban ünnepélyes keretek kö­zött mutatták be a „Feledhetetlen 1919" című szovjet filmet a „Szov­jet Film Ünnepe" megnyitása alkal­mával. 21-én és 22-én lesfnek a kultúrverseny új'abb bemutatói Február 22-én délelőtt 8 órai kez­dettel tovább folytatódik a szegedi Nemzeti Színháziban a művészeti együttesek második országos verse­nyének megyei bemutatója- A ver­senyen a megye legjobb énekkarai és tánccsoportjai lépnek fel: a sze­gedi vasutasok tánccsoportja a „Kállai kettőssel", a szegedi Kon­zervgyár gopak és ukrán táncokkal, valamint a „Vasárnap délután Tá­pén" című tánckompozícióval. A Sze_ gedi Kenderfonó „Tápéi táncok­kal" és a fonótánccal, n Szegedi Szalámigyár a „Nyírségi leánytánc­cal". A szegedi vasutas énekkar, az Újszegedi Lenszövő az „Alföldi ára. tás" című népi já'éatkal, a Szegedi Kenderfonó szüret cimü népi játék­kal. 21-én délután 5 órai kezdettél a szegedi Vasutas kuliúvotthenban kezdődik a színjátszó r " k be­muliatója és 22-én delelő'. C éiai kezdettel folytatódik

Next

/
Oldalképek
Tartalom