Délmagyarország, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-12 / 36. szám

nimriínT CSÜTÖRTÖK, 1953. FEBRUÁR 12. rámairodalmunk helyzetéről c4. Szín/láz és Filmművészeti •Szövetség;. UI: Ivonféréneiájan Gá­bor Mikis* elyt.'vrs beszámolójában , megállapította:- ..... új dráma nél. leüt u szipkák nem töltheti be nép­•.nevehi feladatát, mai magyar daru­ról; nélkül nem lesz igazán magyar, nemzeti, színiixúvészcliiuu nem, mai •ihjámák nélkül nem alakulhat ki • színházaink-ig&i 'imUészi profilja." Mégis színházaink otívi beóvuta­• lóin miná&né két új magyar da­rabot '• álunk: Illyés Gyula-. „Fák\ Jva'Ang" című aauvét — bár ez is a rav.nba vűzet bennünket .— s Ba­ltit Endre itt. Szegeden b-mui taton •darabját, a „Fekete arany'.'Az •évad hátralévő- réfzébén Uqyaíi lesz még i lji'hóny magyar bemujaló, uzoubun az a tény, hogy u szezon derekáig <vak két új magyar 'darab ikwült színpadjainkra, figy.itnezie.t0 ,iel «irra, hogy drámairodalmunkban ,— a tavalyi erőtelje* fejlődés elter -nér»; blzohyos visszaesés mutat­,ikozik. Mivel magyarázható ez1; A. MDP Közpopli Elöadój Iroda kultúrpolitikai munkaközössége' mult év fezén legkiválóbb íróink bevonásával' vitát indítóit irodal­munk helyzetéről' A vita záirseavá­iw» Révai elvtárs ezir mondotta: ..Md .irodalmi: közéletünket bizo­nyos ideológiai zűrzavar, téves éa káros dlláfspbnlok elburjánzás'a jei­(Mptj* / i ' . Részlten ezek a káros nézetek, részben az egyes színházak drama­turgiái hibásak drámairodalmunk , "jelenlegi pangásában. Az irodaimi életünkre jellemző káros álláspontok: A jemma'izmus, Jellemzője, hogy a valóság Sokrétű ábrázolása he. lyett leegyszerűsített, holt formák ban, sémákban ábrázolja nz életet, szimplának, egyszerűnek mutatja a győzelem fejé vezető ulat, s egzcl tulajdonképpen a nehézségekről te­reli <1 n figyelmet. A fejlődés, az < •11 eh térek harca helyeit, csak a le­egyszerűsített felületet mutatja, E mellett, a megjelenítési mód, forma, műfÖsziellensége, stílustalansága ls jellemzi. „Egyszóval: gz irodai­munkbnn ábrázolt élet szegényebb, — és tegyük hozzá — szürkébb, te. Mi unalmasabb, mint o valóságos élit-" — A sematizmus elleni harc kérdését először a MDP II. Koh­gr&iazus'á ve,tette fel, — i t mondta Révai eívlárs is tíz élőbb idézett mondatat. A P ártson g/f esSzus uUín a'z írókongresszus is részielcsen foglalkozott a kérdéssel és irodal­munkban harc indult a sematizmus ellen. Ez a harc komoly eredmé­nye kel hozóit drámairodialmunkban is. (A harag napja. Tűzkeresztség, Ozorai példa). íróink, kritikusaink ügy jelentős része azonban a sema­tizmus elleni harcol kizárólag a mű­vészibb kifejezési formáén, folyta­tott harcnak fogta fel. Ez nem igaz így- Elsősorban a tartalom életszerűségéi, eszmeiségét követel­jük, persze ez összefügg a művészi formával is, de aki ebből csak a formát hangsúlyozza ki, nz menthe. lellenül az öncélú művészet felé csúszik. E mellett egyes írók kibúvó keresése is szerepet jászolt, a harc eltorzulásában. Egyszerűen formai kérdésnek kiáltották kl a sematiz­mus ejleni harcot, s így elkerülték • uzt. hogy saját munkásságultal, eszméiket éis magatartásukat kell­jen felülvizsgálnak. Végül pedig, mikor bizonyos kispolgári irány­zatok kezdlsk feltűnni, még ez a löbbé-kevé^bbé helytelenül vilt harc is megszűnt, azt hívén, hogy a kis­polgár' áramlatok, elleni harc helyettesítheti a sematizmus elleni harcol. A semai'izmust még ma sem küzdöttük le, s irodalmi fejlődésünk egyik gátja'. A „Fekete aminy" .című színmű fóhibája IS az, hogy » valóság SOTC­rétű, elmélyült, ..áfeázplása helyett felületes, elha&yM',' zsüfpit ábrázó, lást nyújt. ' A*"v(tWfeág 'Sokrétű "áb­rázolása uzt jelenti, hogy az élet­nek csak egy-kél pékjeiét mutatjuk !>e» de azt »ok vddaiájől- A Fekete arany, viszont rMgcIesct ölel fel, aminek moridfiSÉm ferhíSszóles vele­járója, bggp, mz, vgyes dolgokat nmrrifldja mejtftlejp melyáh" kifej­teni. Az' ttlkölts fídnMkífelületes ríva. rad. '. .«•' Oijf 'téhdű kispolgári irányza­tok. A senmlizmus ©jJsni harc fél­reértése • lcf>3'ás6g«t "Tudott egyes íróiénak arra, hogy a kérdés meg­fprdítás.-^al.^l. ghoáaJjálft hogy ha a .síjjik-'-izuius eHqpi-Jarc forrna kár-. dés :ik3;or\lc1i.;f'',,akáf mit Irnj, csálf' művészt '• fámában1' keit Lé. nyegileít taftót nz jfödálmunli esz­me'--,-égé ért' -folytatott harcot adták fai, irodalmunk nevelő, -formáló ere. jóról mondtak ta. Énnek során je. |enbVe«(ek a kispolgári irányzatok, amelyek Déry Tibor „Felelet" eímü legényének második kötetében és a körülöl e lezajlóit vitában ctsúv?o­sodtak ki. A hibás nézetekre Révai elvtárs hívta fel a figyelmek „Megjegyzések egy regényhez" cí mű írásában- A vitából c.;ak két kérdést emelek ki. Égyik a párt ábrázolása. Életünk legfőbb irányítója, vezetője a párt. íróinktól azt kérjük, mai életünket ábrázolják teljes egésszébeii, gaz­dagságában és a teljes életben a pártnak döntő Szerepe van. A „Fe. lelet" II, kötele helytelenül ábrá­zolja a pártot, és ezzel ad módot a kispolgári irányzatok képviselőinek' hogy Déry nagy tehetségéi mintegy fedezékül használva, körülötte cso­portosuljanak. A „Felelet" körül zajló vita, Déry nagy ábrázoló ere. jéyel párosult súlyo* eszmei fogya­tékosságai Rév,aj elvtárs'cikkéig nl­kalmasak voltak árra, hogy íróin, kat; . Ipvútta vezea-ék és ez a Tévút elsősorban g párt helytelen ábrázo­lásában jclénlkezctt. Utalni lehet a Fekete arany Horválli Irénjére, vagy bizpnyos fokig a Tűzkereszt­ség Boziuéjára. Különösen szembe. szöSő'ez a Foketa aranyban, ahol Irén, vagyis a párlvezeto ég képvi. ulöjc, sok esetben helytelen állás. pentyi képvisel, például a fegyelmi tárgyaláson. A másik kérdés a hősök alkotása. Az irodalom feladata, az emberek jobbánevelése, ezt pedig csak példa­mutató hősök alkotásával érheti e], A „Felelel" II. kötetének főszerep­lője nem követendő példakép. Déry Köpe Bálintot mesterségesen távol, tartja n párttói, sőt ,rv pártot úgy ábrázolja, hogy attól vissza kell riadnia minden épérzékű embernek­Déry tehát arra tanít, hogy a. párt nélkül is felnőhet egy prolotár if. jú (akit a munkásosztály típusának tekint). Végső következtetés tehát, hogy hőseinket nem formálja, ne. vcú a párt, s erre nincs is szükség. (A regény ugyan a 30.as évekről szól, de a történelmi műveket nz ol­va ó mindig a mára konkretizálja.) Világos, hogy a párt-ábrázolás kér­déséhez hasonlóan a hős-ábrázolás körül is ugyanolyan zavarok ke­letkeztek. A Fekete aranyban az egyébként elég jól ábrázolt hős, Takács György js i.zcmfcekerült a párttal s ebben nem kis része van az előbb említett liibás párt-ábrázolásnak. Az egyes hibák ieliát összefüggnek és hatnak egymásra. Szólni kellm&g néhány szél a ki-polgári irányzatok egyikéről, az úgynevezeti objektivizmusról. Ez azt jelenti, hogy az író azt mondja: én „objektíven" ábrázolom az életet, nepi vagyok részrehajló a még a rosszban is megmulatom a jót, az „emberit". Ez helytelen. Az írónak nem szabad semleges leírónak ma. nadnjja, hanem állást foglalva pár. tosan kell gyűlölni és meggyűlöl­tetni ellenségeinket, szeretni és meg. szereltetni hőseinket. Jellemző példa a hibák ábrázolására Urbán Ernő Sebő Dónát kincse" című egyfel. vonásosa, ahol az író úgy ábrázolja a haldokló kulákot. hogy néha ugyan rajta, de legtöbbször a hu. Iákkal együtt c-aját kárunkra neve­tünk, a helyett, liogy meggyűlöl­nénk; s ez onnan származik, hogy maga az író sem gyűlölte eléggé a ku lakokat. Hazánkban a felszabadulás előtt dramaturgiai munka szinte egyál­talán nem folyt- A felszabadulás, de inkább a fordulat éve után — s a színházi fordulat éve még később yolt, 1949-ben, az ájlaimosítás ide­jén — nagyon tapogatózva, bizony, talamul indult meg a dramaturgiai inunka. Az eltelt évek során mutál, kozrut némi fejlődés, ez azonban korántsem elegendő. Dramaturgja, inkban nagy az ideológia-} és szak. mai bizonytalanság, félelem az új­tól. nem karolják fel eléggé az új dráma ügyét. Nem tudtak még meg. felelő kapcsolatot teremtett az írókkal, nem inspirálják őket meg. felelő témákra, nem törekednek arra, hogy az írói & az állami té. matervet egyeztessék. Sokszor elő­fordul, hogy a dramaturgiai munka folyamán nem tudnak segíteni az írónak, sőt esetjeg bizonyos ponto­kon romlik is a darai). Alt t/dkan dramaturgiánk messze elmaradt színházművészetünk egyéb területei. tő/.. Ide sorolhatók még a kritikánk­ban meglelhető, az előbbiekhez ha­sonló bajok is, cd hibák leküzdésének útja el 3ő orban az, hogy két fronton har­colunk irodalmunk tisztaságáért, részint a sematizmus, részint n kispolgári irányzatok ellen. Elvi éberséggel, kell ügyelnünk, hogy azonnaj felismerjük éj leleplezzük a-z esetleg még fellépő káros irány­zatokat. Hóinknak fokozott figyelemmel kell forduiniok mai életünk felé, mert a máról szóló művekkel ne­velhetik legjobban népünkéi- Ahhoz azonban, hogy helyesen tudjanak írni, ismerniök, „élniök" kell az ele­tet és nemcsak ismerni, hanem meg is érteni. Ez pedig a társada­lomtudomány, a marxizmus-leni­nizmus ismerete nélkül lehetetten. Dramaturgiai munkánkon is ja­vítani kell, elsősorban az ideológiai és szakmai ismereteikel kell gyara­pítani, de e mellett a dramaturgok, ua-k is legalább olyain jól kell is­merni és megérteni az életet, mint aZ íróknak. A MDP Központi Előadói Iroda vitája éj Révaj elvtárs zárszava világosan felszínre hozla irodalmi életünk hibáit éis megjelölte azok kijavításának módját. íróink s ezen belül drámaíróink tanulmányozzák a vita anyagát, számolják fel mun­kásságuk hibáit s a vita anyagán ugyancsak okoló dramaturgokkal együttdolgozva hozzanak létre olyan műveket, amelyek méltók dol­gozó népünk és nagy pártunk hő,l harcaihoz, erőfeszítéseihez. Hollós Róbert a Szegedi Nemzeti Színház dramaturgja. A balti flottánál szolgált A „FELEDHETETLEN 1919" ÍRÓJA Szögeden a szovjet film ün­nepe, a „Feledhetetlen 1919" cí­mű új, színes, magyarra szin­kronizált hatalmas szovjet film­alkotás bemutatásával kezdődik meg. A február 18 án bemuta. tásra kerüli) filmről Csiaureli, a forgatókönyv társszerzője és egy­ben a füm rendezője, a követ­kezőket mondotta: — Visnyevszkij színdarabját, a szovjet drámairodalom egyik kiváló alkotását széles körben ismerik és szeretik. Kzért igen felelŐ3ségtetes feladatot vállaltunk, amikor elhatá­rolt a föfe'adata, hogy a történel­mi hűségül k megfc'előcn ábrázolja Lenin ós Sztálin tevékenységét éa cs szerepét a győzelem kivívásában, a feledhetetlen ]919-es év diadalai­nak megszervezésében. A hatalmas feladat minél eredme­nyese!)!) megoldása érdekében kol­lektívánk még a film forgatása előtt ellátogatott ftlm cselekményeinek színihelyére. Jártunk a Szmolnij-pa­lotúbOn, Kronstadt erődjeiben. a Makarov-házban almt annakidején Sztálin elvtárs beszé'ge'és* folyta­tó*} a balti flotta tengerészeivel. JELENET A Előadás „Betonmunkák télen" címmel A Magyar Hidrológiai Társaság Szegődi Csoportja február lö-án délután 5 órai kezdettel a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének előadótermében, Hor­váth Mihály-utoa 3. szám alatt elő­adógyűlést tart- Az ülésen Ujfalusi Jenő, a hódmezővásárhelyi Kultúr­mérnöki és Belvízroiidező Hivntal mérnöke tart előadást „Betonmun­ikák télen" címmel. Az előadás nagy segí sőget ad az építőipari dolgozók munkájához. Érdeklődőket szívesen Iáinak. roztuk, hogy filmet készítünk a szovjet állam történetének egyik dr cső fejezetéről, n szabadságért és boldogságért vívott harc egy'k fé­nyes diadaláról. — Tekintetei u film majdnem korlátlan kifejezési lehetőségeire, kiszélesítettük az elbeszélés kereteit. A szerző, V. Visnycvszkij közremű­ködésével öniál-ló és sok szempont­ból új alkotást hoztunk lét-rc. A film bemutatja a cselekménynek azokat a részteleiI, amelyekről a színdarab, műfaji kereténél fogva csak megem­lékezett, \ film nézői előtt mog­otevencdik a balti Fk/ta tengeré­szeinek és a I'ulyUov-gyár munká­sainak hősi harca, —• A fiatal szovjet állam elleni összeesküvés értelmi szerzőit )s be­mutalja a f'lm: a nagy összeeskü­vés szervezői. Churchill, Wihon és C'émenceau sorra lelepleződnek. Az egy'k legnagyobb hatású jelen©'- a párizsi béketárgyalások ülését állít­ja a néző «lé. Azt az ülés'-1, emcivi) az orvtámadásuk sikereiben biztos, ©'bizakodoté; imperial'sta hnta'mas­ságo-k dönteni akarnak az orosz nép sorsáról. — A szovjet hatalom elleni in tor. V®nció értelmi szerzői az Egycsii't Államok. Anglia ©s Francia-Ország fi­nánctfikése'nek pc/itikusai azonban elszámították magukat. A háború­ban nem a szovjet ál-iam, hanem ők és febérgárdista szolgáik maradtak alul. Az orosz munkások és parasz­tok a bolsevik Párt, Lenin és Sztálin vezetéséve! összeszúztak minden Intrver.clós próbálkozást és sz búddá t tfék rz. útaf a szocializmus megváló í'árói­hoz. — A forgatókönyv fróttialc, a réír lU-zőnek, az egész kollektívának az „FELEDHETETLEN 1919" CIMÜ FILMBŐL Tan-ulmányúiunk során meglátogat­tuk a „Petropavlovszk" és az „Auro­ra" csatahajót is. Élményekben gaz. dagon tér ünk vissza Moszkvába. — Sokat segített' a cselekmény filmszerű kibontakozásában é.s az egyes jelenetek korhű megrendezésé­ben V. Visnyevszkij, aki 1919-ben mint gépfegyveres szolgált a balti tengerészeknél. Amikor meg­látogattuk azt a helyet, ahol a bal'-'ú tengerészek rohamra indultak Krasz­nnja-Gorka erődje ellen, Visnyevszkij lelkes izgalommal mesélt a roham elő t-i órákban és a támadás rtőtt átélt élményekről, Olyan utakra ve­zetett beaniinkcl; ameleyekcn az el­lenség Petrográd feié tört, hogy ár­ián véres fejjel, szétzúzott gerinc­cé: futva hátráljon a szovjet har­cosok elöl, — A Moszfilm stúdió kollektívája átérezte a nngy feladattal járó fele­lősséget. A fiatat Szovjet Hadsereg és a pétervári prol°tari,ttus nftgv győzelmét, Sztálin elvtárs hadvezéri lángelméjét megörökítő film megal­kotásához minden tehetsége legjavá­val járult hozzá. TényzU a dnfytpM feleit... ÍÍJ-KHIiovIIH .j millió fénypont, mini megana­gyi júnosbogár világítja, be a széles dnyeperi árterületet. Gőzösünk kő. geledik a fénúekhez. 'Hatalmas gé­pek dübörgését halljuk­Hajnalodik. Február Van, de a tavriai éztyeppén meleg uz idő. A Dnyeper Szabadon hömpölygő hullá­main egymásután érkeznek áz uszály, karavánokat vontató gőzösök; A szürkületből lassan kibontakozik előttünk a város képe: Ű-j.Ka­hovkal... rrabrr nlúrcndcll nlinrutónnk ji DnTrnrrl Az építkezés vezetősége Űj-Iía­hovka egyik legszebb épületében he. lyezkedett el. A tágas-dolgozószoba, ban sokan vannak, Adrianov, az építkezés vezetője aZ új dnyeperi vx­ierőmű modelljét tanulmányozza, majd egy nagy térkép fölé hajol, amelyen kék szalagként húzódik vé­gig a Dnyeper, Ilyen volt. — És ilyen lesz! — mu'-at Adria­nov egy másik térképre ... A IIHIHLII A Dnyeper jobbpartján, Kozaekij fglu melUG istápolt zárógát szeli kprrsztül 'a , fglijőti' Itl' lesznek a ví. zterőtelép berendezései. A ba'parto'h van a hajózható zsilip, amely biz­tosítja tt hajók zavartalan közleke­dését. A legfontosabb hidrotechni­kai berendezések összes hossza el. éri a 45ÜO métert. De beszéljen maga a munka az építők hősi hétköznapjairól. A Dnyeper pari fán'vagyunk, a fő építkezési munkahelyen. A szívókot­rók egész flatillája dolgozik itl. A forgóásók sűrű habot vernek a víz. ben és a feketz vascsöveken nagy zajjal áramlik -az iszapos pép- A par/on óráiút órára nő a zárógát. Az emberek magabiztosan é's hozzá, értéssel irányítják a bonyolult gé­peket. Másodpercekben mérik az időt. Esy élenjáró briuád A hatalmas teljesítményű „Ener­getik" szívókotrót Leonid Ravin­szkij brigádja kezeli, A brigád alig három hónapja dolgozik csak itl, de a munkanaplóba bejegyzett számok •máris nagy eredményekről beszél­nek. Ravinszkij és társai idáig mintegy másfél millió köbméter föl­det emeltek ki a vízicrötetep alap. gödriből­— Megtárgyaltuk a kongresszus határozatait cs szavunkat adtuk Sztálin elvtársnak, hogy egy évvel a határidő előtt üzembe helyezzük a hahovkai vízterőmüvrt — mord. ják az építők, A jó ..lova*" A földgáttól nem messze hango­san zúg egy motor. A gép hol fel. bukkan, hol eltűnik a gát teteje mö­gc'tt, Maszterov huajgyalúgépész egyengeti a földet n vasúivonal épí­téséhez. A körülállók tréfálkoznak: — Ivan, úgy ülsz a gépeden, mim a jó-lovas a nyeregben. Hogyan, sze. üdítetted meg a lovadat? • Maszlerov széles mosolyra húzza száját.JMár 195.7- évi tervén dolgo­zik és vállalta( hogy május l-re be. fejezi ötéves tervét. Lelkesítő pél­dáját sokan követik. Az építkezéssel együtt nőnek az emberek, akik bátran és nagy erő. vei fékezik meg- a természetet, Ukrajnában tovább bővül a zeneiskolák hálózata Új-Kabovkában, a kahovkai víz­mű építőinek ifjú városában a kö. zehnultban hétoeztályos zeneiskola nyílt meg. Az új iskolában a Dnyeper-menti hatalmas épílkezések dolgozóinak 80 tehetsége,, gyermeke tanul, Ukrajnában jelenleg 180 ze­neiskola, hat z-enművészeli és egy táncművészeti iskola működik. A zenei tanintézetekben je]en|eg 20.000 fiatal tanul­Az iskolák fiókintézclok"t létesí­tettek a gyárakban, üzemekben, bá­nyákban, kolhozokban éis a gyer­meke tthonokban. A krivojrogi zene' iskolának a „Kirov" bányában mű­ködő fiókintízetében 29 bányúsz­gyermek tanul. A harkovi 4-o; szá­mú hétosetályos zeneiskola fiók:nlé. zeto Korotic»i faluban működik, ahol 'öbb mint 49 gyermek tanul. Ukrajnában az idén hét újabb hét­Cöztályo* zeneiskolát létesítőnek. Ár általános és középiskolai tanulók a Szovjet Film Ünnepén Az általónoa és középiskolák ta. nulóifjúsága u februárban induló Szovjet Film Ünnepén csoporto­san látogatja n filmszínházakat. A csoportos mozilátogatásokra n MOKJcP kedvezményes hglyárs. kat biztosít: u normál filnrszinhá. zaikban 1.50 forintos, a keskeny, filmszínházakban egy forintos hely ára kkal. A Szovjet Film ünnepe alkalmá­ból nz általános ós középiskolai tanulók számára a bemutatott fii. mekről a MOKÉP rajz. és kritika, pályázatot hirdet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom