Délmagyarország, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-12 / 36. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1953. FEBRUÁR 12. Dr. Benkő Sándor egyetemi docens megbeszéli munkatársaival: dr. Majoros Mária és dr. Szabó Teréz gyakornokokkal és dr. Pipich György tanársegéddel az egyik beteg kezelésével kapcsolatos tapasz­talatait. S most itt fekszik mosolyogva a Belklinika egyik ragyogó kórtermé­ben s arról beszél, milyen féltő gonddal fogadta be a pompás tisza. parti épület s derék orvosai, ' ho­gyan vívták meg a győztes csatái, Farkas András öreg-munkás életé­ért. Népi demokráciánk adta a mai Belklinikát a dolgozóknak- Az em­bergyűlölő fasizmus kifosztotta, ki­rabolta az egész épületet. A fasisz­ta csizmák nyomán nem maradt itt gyomor és béltraktus, a szív és da­ganatos megbetegedések gyógyítása terén. Itt minden a dolgozókért történik. Az adjunktus elvtárs éppen látogat. Szavai nyomán a szemekben felvil­lan az öröm s a megkönnyebbült só­hajtások igazolják, hogy a tudo. mány nálunk becsülettel szolgálja a dolgozó nép életét cs egészségét­A folyosón az ápolószemélyzet sür­gölödik. Nem ismernek fáradtságot, Dr. Heténylné, dr. Scossa Karolina egyetemi tanársegéd és dr. Bcnee György gyakornok, a Szegcdi Belgyógyászati Klinika orvosai," a klinikán fekvő egyik beteget vizsgálják. szülék csalhatatlan szeme fedezte fel s így adta vissza egészségét műtéti beavatkozás útján az orvos­tudomány. Az egyik teremben idősebb asz. meghatottság és a hála érzése fú. tyolozza. Az orvos szemé'zen a nép­ért élő tudós legszebb erénye, a mélységes emberszeretet ragyog. Kékesdi Gyula, Bogomolov, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykfivete átnyújtotta Zdenek Nejedlynek a Lenin-rendről szóló okmányt Prága (TASZSZ) Február 10én Bogomolov, a Szovjetunió csehszlo­vákiai nagykövete felkereste Zdenek Nejedlyt. a Csehszlovák Tudomá­nyos Akadémia elnökét és átnyúj­totta neki az arról szóló okmányt, hogy a Szovjetunió Legfelső Taná­csának Elnöksége Lenin-renddel tünte'te ki. Bogomolov nagykövet egyúttal közölte Zdenek Nejedlyveb hogy a Moszkvai Altami Egyetem tiszteletbeli professzorává vitasd tattá. AZ ANYA- ÉS GYERMEKVÉDELEMRŐL ' Népi demokráciánkban nagy kincs a gyermek. Hónapról-hó. napra szaporodnak a bölcsődék, napközi otthonok, kinn a falvakban és a városokban egyaránt. Szege­den is csaknem minden nagyüzem­nek van már korszerűen felsze­relt bölcsődéje, ahol egész nap, sőt mint az Ujszegedi Kenderszövő­gyárban még éjiszaka is vigyáz, nak a kicsinyekre. Mégis népsza­porodásunk aránya messze elma­rad a Szovjetunió, vagy Lengyel­ország népszaporulata mögött. Ezen a téren nagy károkat okoz a lelkiismeretlen orvosok és szülésznők garázdálkodása, a mag­zatelhajtás elburjánzása — mondot­ta Rákosi elvtárs 1952. december 15-én az országgyűlés új üléssza­kán mondott referátumában, mely. ben részletesen foglalkozott a nép­egészségügy, a népszaporodás problémáival. Rákosi elvtárs beszéde óla sok szó hangzott el a nép szaporodás fonlos kérdéseiről. A januári tag­gyűléseknek egyik napirendi pont. iakón', párttitkáraink is ezzel a problémával foglalkoztak. Párttttkáraink többsége megér, tette a népszaporodás kérdésének fontosságát, s ennek megfelelően készítették elő a taggyűlésre be­számolójukat. Nagy érdeklődéssel fogadták elvtársaink a beszámolót és helyeselték e kérdés megvita. lását. Különösen jól sikerültek azok a taggyűlések, ahol a titkár elvtársak üzemük éleiéből, a dolgo­zók életéből hoztak példákat, a családi élet, a gyermeknevelés szépségeiről. A Gyufagyárban Orosz Teréz elvtájsnő üzemük bölcsődéjének kis lakóinak boldog éleiéi hozta fel példának. A Gyufagyár dolgozói is a felszabadulás után kapták népi demokráciánktól a korszerűen felépített, berendezett bölcsődét. A beszámolót Lázár Jenőné elvtársnö egészítette ki, akinek kislánya szintén a bölcsö­dében nevelkedik. Arról beszélt, hogy a múltban milyen nehéz volt a dolgozó asszonyok sorsa, mert nem volt aki vigyázzon gyerme­keikre. összehasonlította a kapita­lista országok dolgozó asszonyai­rak nehéz életét saját üzemük asszonyainak életével. Lázárné felszólalását helyeselte Czakó Gyu­láné is, akinek öt gyermeke van. Elmondotta: államunk milyen sok segítséget nyújt gyermekei neve­léséhez. A nagyobbak üdülni vol­tak, a kicsinyek az üzem bölcső­déjében nevelkednek. — A gyer­mek öröm a dolgozó anya, számá­ra, — e szavakkal fejezte be fel­szólalását Gzakóné. Hozzá hasonlóan gondolkodik Csanádi elvtárs, a Bőripari Szövet, kezet dolgozója. Taggyűlésükön elmondta, hogy nyolcadmagára keres és szépen megélnek fizeté­séből. — Államunk is segít, mondta, hiszen 400 forint családi segélyt kapok havonta. Gyerme­keim tanulnak, képzeli, tanult emberek lesznek, A múltban csak éheztek volna, mert akkor az ilyen ma­gamfajta ember csak a népkony­hán kapott segítséget, ami az éhenhalástól megmentette, de sem­mi mást nem nyújtott. A Sertéshizlaló dolgozói is alaposan megvitatták a problémát és helyesen, a gyermek és anya­védelmet összekapcsolták munká­jukkal. Dudás Vince elvtárs fel­szólalásában ffi magzatelhajtás ve­szélyességéről beszélt. Ugyanak­kor beszél1 arról is, hogy a Kis­kundorozsmán nemrég letartózta­tott bábaasszony is, milyen kimé. lejlenül kizsákmányolta a terhes anyákat. Ennél a lelkiismeretlen asszonynál ötven darab arany ka. rikagyűrfit és sok egyéb értékes tárgyat találtak letartóztatásakor, melyekét mind a hozzáforduló asz. szonyoktól zsarolt el. — Államunk törvényei azonban szigorúan le­sújtanak az ilyen zsaroló gyilkosokra és elnyerik méltó büntetésüket — fejezte be felszólalását Dudás elvtárs. Oláh József és Budai ML hály elvtársak arról beszéltek, hogy üzemegységük egyike is ha­marosan gyermekotthont kap, mely­nek létesítéséhez nekik, az üzem dolgozóinak is hozzá kell járulniok azáltal, hogy újításokkal, észszerű, sítésekkel még jobb eredményeket igyekeznek elérni. Ezek a felszólalások bebizonyi­tották, hogv párttagjaink megér­tették a népszapoi'odás fontosságát és lelkesen magukévá tettek Rá­kosi elvtárs szavait, melyek a csa. ládvédelem fokozottabb kiszélesí­téséről Szóltak. Azóta megjelent Népköztársaságunk minisztertaná­csának határozata az anya- és gyermekvédelem továbbfejleszté­séről. Népköztársaságunk az anyák és gyermekek védelmének törvé­nyes biztosításával a jóléli és egészségügyi intézmények fejlesz­tésével és különböző szociális jut­tatásokkal mozdítja elő a családi élet megerősödését, az anya- és gyermekvédelem színvonalának emelését. Petri Endre és Varjas Anna hangversenye Az Országos Filharmónia hang­versenyén kétzongorás hangverseny­nyel szerepelt Petri Endre és Var­jas Anna. Műsorukon szerepeit Mozart D­dur szonátája. Mozart ezt a művét életének derűs napjaiban írta. mi­kor a salzburgi őrsek nyomasztó szolgálata alól felszabadulva Bécsbe költözött. Megbízást kapott opera írására és igy anyagi függetlenségét is biztosítani tudta. Erről a vidám életkedvről tanúskodik ez a mii, ra­gyogó derű®, határtalan életszerete­tet, játékos könnyedséget árasztva. Schumann: Andante és variációk című műv® a zenetörténet követke­ző szakaszából, a romantikából mu­tatott be szemelvényt. A hangverseny közönsége kissé hűvöslen fogadta Járdányi Pál szo­nátáját. Ez a mű — egyes elvitat­hatatlanul kifejező, megkapó rész­ielein kívül — inkább meghökkenti közönségét s felzaklat, kieiégületlen­séget, idegességet szül. A népi hang­vételre való törekvés sokhelyütt ér­ződik, de a dallam érthető formá­lására a szerző kevés gondot fordít. Hiányzik az egyes zenei elemek harmonikus egysége. A dallam ká­rára túlsúlyban jutnak a modern har.gzati elemek s néhol a ritmi­katók 'is. Zenéje a nagyközönség ré­szére érthetetlenné válik. Mindezek a tulajdonságok ellentétben állanak a szocialista-realizmus elveivel. A műsor második felében közért­hetőbb, népszerűbb művek követ­kezek. Nagy tetszéssel fogadta a közönség Giier szovjet zeneszerző Két népdalát és a Matrózok tán­cát. Utóbbit ráadásként meg kellett ismételni. Liszt H. Magyar rapszó­diájának színgazdagsága, erőteljes hangzást kívánó jellege különösen jól érvényesült a kétzongorás elő­adásban. A balesetelhárítási óvórendszabályok felülvizsgálása A minisztertanácsnak és a SZOT­nak az üzemi baleseteiháritásról mult év augusztusában hozott ha­tározata előírta a már kiadott bal­®set«lh&rótási óvórend szabályok fe­lülvizsgálását. A határozat értelmé­ben 1952 végéig 30 óvórendszabályt vizsgáltak felül. Közülük 15-öt tel­jesen átdolgoztak. Ezenkívül új óvórendszabáiyt alkotlak a rost, len, kender, gyapot ós gyapjúipari dolgozók részére. Farkas András MÁV dolgozó nem tagadja, hogy szivét egy pil­lanatra összeszorította a félelem, mikor megtudta, hogy kórháibu ke­rül. Nem jó dolog betegnek lenni. Az ilyen betegséget meg, mint az övé, ellenségének sem kívánja az ember. Tüdőgyulladás és trombózis tánvadta meg egyszerre Farkas And­rás szervezetét. semmi más, cmk a kongó üresség. Ma korszerű, pompás gyógyinté­zet. 1947 óla rohamléptekben haladt fejlődése s szocializmust építő ren­dünk lehetővé tette, hogy kimagasló eredményeket érjen el különösen a hiszen dolgozótársaik életéről van szó. A tanársegéd elvtárs magyarázza a jól felszerelt laboratóriumok mun. Icáját. Különösen a szívvizsgáló ké­szülék figyelemreméltó. Félmillió forintba került s bővítése már szo­cialista iparunk fejlettségét dicséri­A készülék óriási jelentőségű a szívbetegségek megállapításánál. Műtéti beavatkozás el sem képzel. hető nélküle. özvegy Bakacsi Ferencné sokat tudna arról beszélni, hogy mit kö. szönhet ennek a nagyszerű műszer, nek. A: ö szívbetegségét is a ké­Az Ujszegedi Kender- és Lenszövő Vállalat Vöröskereszt szervezetének munkájáról Üzemünkben a Vöröskereszt szer­vezet a dolgozók egészségvédelmé­ért jelentős munkát fejtet? ki. A párt segítsége, irányítása mellett szervezetileg is megerősödött üzemi csoportunk. Alakulásunkkor 70 tagunk volt) és az >kt'vái jó népnevelő munká­ja eredményeként ina már közel 350 tagot számlálunk, üzemünk egész­ségügyi aktíváinak kezdeményezésére kötöző versenyre hívtuk ki a Vörös­képző tanfolyamra. Erdélyi Jánosné propagandista meggyőző szavai nyo­mán is 19 tag lépett be a csoport­ba ezen a napon. Bite Jánosné agi­tációja eredményeként a copsolóhan 20 dologzónö jelentkezett rákszűrő vizsgára és három dolgozó önkéntes ápolónőképző tanfolyamra. A termelésben elért eredményoik­kel Is megmulatták dolgozóink, hogv- átérezték a Vöröskereszt pro­paganda-nap jelentőséget. Tóth Fe­Kcpünkön Tápai Antalné a szövő dolgozóinak a Vöröskereszt fel­adatairól beszél a munka megkezdése előtt. Idős kora ellenére lelkes agitátora a csoportnak, példáját látva, sok fiatal kapcsolódott be az üzemi Vöröskereszt munkájába. kereszt csoportokat. A Versenybe közel 170 elsősegélynyújtó kapcsoló­dott be s ez is bebizonyította, a dolgozók ismerik az e s'ísegélynvúj­tók munkájának nagv jelentőségét­Az aktívák jó felvilágosító mun­kával mozgósították a vérvizsgálatra és üzemünkben történő rákszűrésre dolgozóinkat. Üzemünk Vöröskereszt munkájá­ban kiemelkedő esemény volt az 1953 január 20-án az egész város területén megtartott propaganda-nap, melyre igen nagy lelkesedéssel ké­szült az aktívákkal együtt az egész vezetőség. Előzőleg egy hétig állan­dó felvilágosító munka folyt üzem­részenként. Január 20-ár. meg is mutatkozott széleskörű propaganda munkánk eredménye. Vágattuk hogy ezen a napon száz tagot szervezünk be és estére 120 új tagja volt cso­portunknak. A tagtoborzásban jó munkát végzett Tápai Antalné, aki a szövődében végezte agttáeiós mun­káját. Szegvári Lászlóné a cérnázó­bam tant ki jó munkájával. Kisegí­tőjét, Tróger Annát beszervezte a három hónapos önkéntes ápolónő­szony ül a tiszta, hófehér ágyon. Arcát a boldogság festi pirosra. Hátaa készülődik Csóti Józsefné. Hangja megremeg az örömtöl, mi­kor beszélni kezd- Húsz évig dolgo­zott a Szegedi Kenderben. Már gyermekkorában odalökte a mosto­ha proletársors. Szivét egy-kettöre tönkretette a féktelen kizsákmányo­lás. S most meggyógyították. Aján­dékba kapta az életet, melyről már­már lemondott. Otthon várja a fér­je, aki szintén a Szegedi Kender dolgozója és a fia. A Gépipari Tech­nikumban tanul. DISZ-Utkdr, teszi hozzá nem kis büszkeséggel­Csótiné szemével azs orvost keresi. Tekintetük egy pillanatra összefo­nódik, A gyógyult ember szemét a rencné sztahanovista • Vöröskereszt sajtófelelőse ezen a napon 135 szá­zalékos eredményt ért el és január hónapban hét napos tervelönyt szer­zett. Kosztor Erzsébet önként. ; ápolónőképző iskolát végzett ifjú­munkás a termelésben is megállja a helyét 120 százalékos eredményé­%-ej Január havi tervét hét nappal előbb befejezte. A propaganda-napon két dolgozótársát győzte meg az egészségügyi munkn jelentőségéről, akik jelentkeztek három hónapos önkéntes ápolónőképző tanfolyamra. Üzemünk Vöröskeresztes aktívái « pártszervezetek népnevelőivel közö­sen következetes harcot folytatnak * munkavédelemmel kapcsolatos kor, mányhatározafok végrehajtásóért. Felhívják dolgozóink figyelmét, hogy, kerüljék a baleseti lehetőségeket.' Figyelmeztetik őket. hogy a gép mellett nem lehet dolgozni bekötet­íen fejjel, mert a hajat könnyen el­kaphatja a gép. Mozgósítanak az oiaj- és víztócsák feltörlésére, ame­lyen saját magunk és dolgáiótár saink is elcsúszhatnak. A rákszűrés sikere érdekébeír folytatott felvilágosító munka ered­ménye, hogy a dolgozó nők mind­inkább megértik a baj megelőzésé­nek céljából történő vizsgálatokat. 120-ra tehető azoknak a szánta* akik részt vettek már a rákszűrésen. Munkánkban elsődleges feladat ax elsősegélynyújtók kiképzése és to­vábbképzése. A légoltalmi tovább­képzésben rendesen részt vesznek' elsősegélynyújtóink, mindinkább megértik az önvédelem fontosságát és azt, hogy a Vöröskereszt munka szorosan kapcsolódik a honvédelem­hez. Munkánk hiányossága a véradók szervezésében mulatkozik. Kevés vér­adónk van, éppen ezért agitációnkat czirányban fokoznunk kell, hogy minél többen megértsék a véradás jelentőségét. Az üzemek közötti ver­senyben jó munkánkért most má­sodszor kaptuk meg a vánrodzász'ót, amely még jobb munkára kötelez lcnnünket. Azon leszünk, hogy eí­ért eredményeinket még tovább fo­kozzuk a haza védelméért, a bé­kéért. Márki Anétróur, üzemi Vöröskereszt titkár

Next

/
Oldalképek
Tartalom