Délmagyarország, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-06 / 31. szám

2 PÉNTEK. 1953 FFRUUÁR •• " Kammentárak Eisenhower tagresszi&sl lizeiieléhez Pekingi megfigyelők Eisenhower üzenetének liai irányelvéről Eisenhower amerikai elnök az el. mult napokban üzenetet intézett a kongresszushoz „az ország helyze­téről". Mint az i'ij Kína jelenti. Elecnhower kije. ntéseivel kapcso­latban pekingi megfigyelők ' meg­állapítják, hogy nz elnök beszéde a koreai háború kiterjesztésének és más országok leigázásának pro. grammját tartalmazza, l'ekingj meg­figyelők arra is rámutatnak, hogy Eisenhower üzenete a köt étkező hat „meghatározott" irányelvben árulja el az új amerikai kormány összoeg­küvését az agresszió meggyorsítá­sára: 1. Eisenhower köztársaság, kor­mánya folytatni akarja a hírhedt „kétpárti" politikát az egész világ leigázásárn, 2. Az új kormány politikájának .,ös6zefiiggö globális politikának" kell lennie. Eisenhower 'értelmezése szerint ez azt jelenti, hogy Ázsiá. ban is a „szabiidig" ugyanolyan imperialista rendjét kell bevezetni, mint Európában és a két Ameriká­ban, ami kifosztást és rabszolgasá. got jelent. 8. Eisenhower azzal a kijelentésé­vel, hogy kormánya nem ismeri el az Egyesült Államok előző kormá­nyai által a múltban aláírt nemzet­közi megállapodásokban vállalt kö­telezettségeket, elárulta, hogy kor­mánya szét aknrja tépni a nemzet­közi szerződéseket Már választási hadjárata során is hangoztatta ki. fogásait a jaltai, a potsdami és más megállapodásokkal szemben. Most nyíltan bejelentette, hogy valóra váltja elgondolásait. 4. Eisenhower felszólította a .Kölcsönös biztonság" amerikai ter­vének keretébe tartozó országokat, hogy a lehető legnagyobb áldozato­kat hozzák az amerikai vezető kö­rök ,,biztonságáért". Eisenhowert felbőszítette, hogy az amerikai csat. lóSAUamok vonakodnak feláldozni magukat az Egyesült Államok érde­kelért. Sz.lkozódott, hogy ez „lelki szegénység-' 5. Követelte a nyugateurópai or­szágok részéről a Wall-Street által diktált „egységet". Ez az „egység" azt jelentené, hogy a szóbanlövő országoknak ki kell árúsít amok gazdasági, katonai 'és politikai szü­verénításukat az Egyesült Államok javára. 6. Áz új elnök leleplezte, hogy kormányának külpolitikája az amz. rikai monopollőkések számára „pro­filszerző" áru. és tőkekiviteli pia. cokat, valamint nyersanyagforrá­sokat akar biztosítani Kijelentette ugyanis, hogy „barátainknak kez­deményezniük Hell szélesebb piacok s szilárdabb valuták megteremtését". Ennek az a célja, hogy más orszá­gok engedjék meg az amerikai mo. nopoHőkének iparuk (és kereskedel­mük ellenőrzését és szuperprofit ki. sajtolását az idegen országok né­peiből. Harry PollitI felhívása az angol néphez Harry Pollitt, Nagy-Britannia Kommunista Pártja főtitkára Eisen­hower üzenetével kapcsolatban a párt politikai bizottsága nevében felhívást intézett az angol néphez. — Itt az ideje — hangsúlyozza a felhívás —, hogy az angol nép cselekedjék. Kényszeríteni kell a kormányt hogy Eisenhowerhez küldjön ultimátumot, amelyben a következőket jelepti ki: 1.- Soha, semmi körülmények kö­tött nem (fimogntja a Kínai Nép­köztársaság ellem háborút­2. Anglia haladéktalanul kivonja valamennyi csapatát Koreából, kö­veteli a tüzelés haladéktalan meg* szüntetését, a fegyverszüneti tár. gyalások folylatasát, valamennyi hadifogoly hazabocsátását. Anglia temml szín alatt nem vesz részt új koreai offenzívában, 8 Anglia feltétlenül szembeszáll Dulles támadó külpolitikájával. A felhívás így fejeződik be: Ebben a komoly ó*ábe-i felhívjuk a munkásmozgalmat! Egyesüljön a nagy veszéllyel szemben e követelé­sek kiküzdésére és a koreai háború kiterjesztésének megakadályozására. Eden angol külügyminiszter „aggodalmai" Eisenhower háborús uszító üze­nete, melyben állást foglalt a tá. volkeleti háború kiterjesztése mel. lett és „szabad kezet adott" a csnngkaisckista bandának a Kínai Népköztársaság elleni agresszióhoz, nagy vihart keltett nyugati burzsoá politikai körökben. Az angol alsóházban Eden kül­llgyminiszier Eisenhower beszédére Utalva kijelentette: „Nagy-Britannia haladéktalanul kifejezésre juttatta az amerikai döntéssel kapcsolatos aggodalmát. Az angol kormány hangoz,taita azzal kapcsolatos aggá­lyait ls, hogy ennek n döntésnél: szerencsétlen politikai visszaható sai lesznek." Az angol külügymi­niszter a továbbiakban igen élesen hangsúlyozta, hogy Eisenhower döntése „egyoldalú politikai cselek, mény volt", amelyben n brit kor mány nem vett részt­A , Reuter" egyik jelentéséből kiderül, hogy n Londonbnn járt Dulles amerikai külügyminiszternek nem kis fárad súgóba került az an­gol kormánykörök „megnyugtatá­sa". Általában — hangsúlyozza a Reuter — ez a megnyugtatás nem nagyon sikerült, mert az angol kor. mányt riadalommal töltötte el az amerikai döntés. Rendkívüli viín az angol alsóházban Az angol parlamenti képviselők Igen nagy várakozással tekintenek a kormány további lépései elé A képviselők határozatot hoztak, amely szerint Edennok csütörtökön jelentést kell tennie az alsóháznak a Dullesszal folytatott tárgyalások, ról. Ez a jelentés annak az egyna­pos rendkívüli vitának a keretében történik, amelynek egyetlen témája Eisenhower kongresszusi üzenete­Az angol burzsoá sajtó éles Amerika-ellenes kommentárjai A nyugati burzsoá sajtó, de kü­lönösképpen az angol sajtó híven visszatükrözi a politikai vezető kö­rök aggodalmát. A „Daily Mail" megállapítja, hogy Eisenhower terve következté­ben „kiterjedhet a távolkeleti há­ború s nagyobbmérvü hadművele­tekbe döntheti Amerikát és szövet­ségeseit. Ez a kiterjesztés súlyosan veszélyeztetné helyzetünket Hong­kongban és a Malájföldön. Már most is nagyon súlyos hatást gya­korol az amerikai elnök kongresz. tzusi üzenete Ázsia többi részében, főként Indiában", „Eisenhower döh­tése amerikai döntés, de ha bajokhoz vezet, akkor mi sem ússzuk meg ép bőrrel. Jogunk van a legteljesebb eréllyel közölni nézeteinket". A felháborodásában őszintehangú kommentár megjegyzi, hogy „az új amerikai külpolitika mozgató széi­leme John Foster Dulles, nki rádió­beszédébon ijesztő húnyavelisóggei ismertette mogdöbbeniő programm. jfit. Tíirhcietlicn szemtelenség jellem, zi az új amerikai rendszert" — írja befejezésül a szélsőségesen reakciós nagy angol lap. Á konzervatív „Daily Express" kiemeli: „Dulles csak sajálmagának köszönheti, ha fagyosnak érzi a lon­doni légkör!. A nyugateui'ópai egy­séget követelő fenyegetőző szavai úgy hatnak, mint arculcsapás. Azt mond­ja: „Anglia vagy teljesíti Amerika kívánságát és Európával egyesül, vagy viseli a következményeket, de hogy idejutottunk, annak jórészt az az oka, hogy az angol politikusok úgy tekintették Washingtont, mint a nyomorék mankóját. Hosszú sorok­ban tolongtak Amerikába könyor­adőmányokért koldulni, dollárala­mizsnáért hajbókolni. Mutassa meg Anglia, hogy megáll a saját lá­bán". A „Haily Express" túlsóknak ta­lálja azt is, amivel Anglia eddig hozzájárul! Amerika háborús poli­tikájúhoz. A lap emiatt vcszélyez­te:ve látja a birodalmi érdekeket. Ka'.egőrikusan kijelenti! „Többre nem vagyunk hajlandók". A konzervatív „Yorkshire Post" Eisenhower üzenetével kapcsolat­ban kijelenti: „A hir éles feszült, séget kettett. Mind a Konzervatív Párt, mind a Munkáspárt részéről sürgetni fogják Churchillt, hogy akadályozza meg ezt a tervet." A liberális „News Chronicle" nyittan kimondja, hogy Eisenho. wer terve „elidegeníti egész Ázsiát, beleértve Indiát is. * A rideg tény az — hangsúlyozza —, hogy For­máz* rávilágít az angol-amerikai viszony leggyengébb láncszemé­re. Minden eddigi angol kormány állandóan ellenezte az olyan poli* tikát, amely kiterjeszthetné a háborút Kínára." A „Times", az angol nagybur. zsoázia lapja a kongresszusi üze­netet kommentálva kiemeli „ez az elhatározás csak aláhúzza majd az ellentéteket a nyugati kormá­nyok nézetei között." A jobboldali „Scolsmann" felhá­borodottan arra inti az új ameri­kai kormányt: „A diadalittas re­publikánusoknak meg kell tanul­niok, hogy a politika a lehetséges dolgok művészete. Anglia 'nem hajlandó az Eisenhower üzen,eté. ben kifejtett politikát támogatni." A francia sajtó kommentárjai A francia 6ajtő ugyancsak igen komolynn foglalkozik Eisenhower kongresszusi üzenetével. A „Midi Libre" azt emeli ki, hogy „Eisan­hower elhatározása igen veszélyes a franciák számára." Kingsbuxy Snri'h, az „INS" amerikai hírügy­nökség európai vezető tudósítója a francia külügyminisztérium jól­tájékozott köreire hivatkozva azt jelenti, hogy „Franciaország ellen­zi az Egyesült Államok terveit," Iráni lapvélcmények Az indiai sajtó kommentárjai rávilágítanak, hogy egyáltalán nem alaptalanok azok a nyugjtt európai aggodalmak, amelyek kü­lönös mértékben tartanak Ázsia és mindenekelőtt India véleményé­től. A „Times of India" vezércik­kének cime: „Téli őrültség" és Eisenhower kongresszusi üzene­tét „baljóslatúnak" minősiti. A madraszi „The Hindu" élesen elítéli Eisenhower kongresszusi üzenetét, amelynek csak egy célja van: „Az amerikaiak új front meg­nyitásával akarnak kijutni a je­lenlegi katonai zsákutcából. Az angol „Scotaman" delhi le­velezője a következőket jelenti lapjának: „Indiai külpolitikai meg­figyelőnk nézete szerint Eisenho­wer döntése nemcsak élesen el­lenkezik India egész távolkeleti po­litikájával, hanem valóságos ar­culcsapása Indiának. f*ARTELEl Nagyobb megbecsülés! a propagandamunkának fl Szovjetunióban teljes erővel folynak az előkészületek a helyi szovjetek választásaira Moszkva (TASZSZ) A Szovjet­unióban teljes erővel folynak az előkészületek a helyi szovjetek megválasztására. A köztársaságokban, a területe­ken és a körzetekben ezekben a na­pokban mindenfelé gyűléseket és tanácskozásukat tartanak, A választási- hadjárntban több­millió ember vesz részt a lakosság minden rétegéből. Ez a választási hadjárat, mint a múltban, most is; a munkások, pa­rasztok és értelmbégiek szoros együttműködésének, kölcsönös bi­zalmának és' barátságának jegyében folyik A kommunista párt a vá. laSztásokon a pártonkívüllekkel. a szakszerve xetekket, ifjúsági és egyéb szervezetekkel egy tömbben indul A helyi szovjetek küldöttei kö. zül legelső helyen a béke nagy lásilóvlvojét, Jcszlf Vlsszúrhi­novics Sz'álint jelölte a nép. J. Y- Sztá In legközelebbi mun- l katár-a't, a kommunista párt és a szovjet kormány vezetőit szintén egyhangú lelkesedéssel jelülték. Az államhatalom helyi szerveibe a dolgozók a nép legjobb fiait és leányait küldik. — Az ipar, a szál­lítás és az építkezések élenjáró sztahánov:stáit. a legnagyobb ter­mést elérő parasztokat, a tudo. mány, az irodalom és a művészet dolgozóit. Több mint 320 jelöltet javasol­tak a dolgozók küldötteinek Mo zkva terii ett tanácsába, A jelöltek között vannak Lídia Malovn, n .Párizsi Kommün' gyár munkáanője, Ariiagyi j# Pervcncev író­A harkovi városi fanács tagjái közé a választók isméi jelölik Kur. manovot, az ismert esztergályos sztahánov.stát, aki komoly mér­tékben hozzájárul a termelés fej­lesztéséhez, A Nagy Honvédő Há. | ború idején mint páncélos katona bálor harci tettekel vitt véghez és ezekért hét ízben kapott kitüntetést. A választási előkészületekkel együtt nagy mériékben fokozód k a tevékenység termelési és politikai vonalon egyaránt. A» SZKP XIX. kongresszu­sának messze távlatokat bevilágí­tó fénye ismételten megmutatta, hogy a kommunista és munkás­pártok életében az ideológiai mun­ka, a marxizmus-leninizmus eszmél­nek elsajátítása, alkotó nródon való alkalmazása e pártok legfon­tosabb feladnia. A XIX. Pártkongresszuson ho­zott határoizatok szerint a párt előtt álló feladatok középpontjában a párl egységének további erősí­tése, minőségi összetételének to­vábbi javítása áll. E feladatok megvalósításának nein egyedüli, de legdöntőbb módszere az ideoló­giai munka javítása, a párttagság általános és marxista művelésé­nek szakndattan emelése. Erre vo­natkozóan Lenin u következőket mondja: „A párt erősségét nem tag­jainak száma, hanem annak minő­ségi összetétele határozza meg," Leninnek e megállapítása teljes egészében érvényes a nri pártunk­ra, következésképpen Szeged párt­szervezeteire is. E klasszikus meg­állapi'áa jelentőségét fokozott mértékben húzza alá pártszerveze­teink területi fekvésének ténye, Tito fasiszta Jugoszláviájának közelsége, vagyis az, hogy vi­szonylag nagyobb a lche'öség az ellensége8 ideológia behatolására, a közvetlen ellenséges kártevésre, mint a határtól távoleső részeken. Az 1952—53-as tanév megszer. vezésénél pártszervezeteink jó része figyelmen kívül hagyta eze­ket a megállapításokat és ténye­ket R a Politikai Bizottság 1952. június 5-i határozatának irányel­veitől és szellemétől eltérően szervezte « Indltetta meg az új tanévet. Nem érvényesült kellő­en a pártszervezet vezetőségének felelőssége, a propagandilták ki­válogatásában, a párttagság Okta­tásba való bevonásában g nem egy helyen, mint például az Ecset­gyárban, a<z Ujszegcdi Kenderben, a Szalámigyárban éa másutt csak úgy burjánzott a bürokrácia, amelynek káros 'hatása elleni harc most kettőzött energiát és időt igényel. Ez a lélektelen, gépies „gyakorlati" munka két tényezőből fakad a pártveaetőségek részéről: az oktató munkának általában és sajátmaguk továbbképzésének Is lebecsüléséből, másrészt pedig a pártpropaganda még ki nem kü­szöbölt reszort jellegéből, ezük­köröségéból. Nem érlelték meg és ma sem értik meg sok helyen, hogy a párt-propagandamunka a párt­szervezet egészének közös ügye, kollektív feladata. Nem értették meg, hogy a hozzájuk tartozó ta­gok és tagielöltek állandó neve­léséért, továbbképzésük biztosi­társáért az a'apszervezelek veze tőségei a felelősek. A párt előtt őket terheli a felelősség az aUc­tokü pártoktatásban előforduló hi­bákért és mulasztásokért. Ml a gyökere e helytelen gyakorlatnak? Mindenekelőtt az, hogy pártszervezeteink egy része nem látja a különböző pártépítési ós termelési feladatok végrehajtása és a jó propagandamunka közötti kap­csolatot, a propagandamunka termé­kenyítő hatását. Nem látják nz ál­talános feladatok és az ok aló mun­ka közötti összefüggést, kölcsönha­tást. Azokon a helyeken, ahol a párttagságnak abszolút többségéi be­vonták a szervezett pártoktatásba s a pártoktató munka színvonata ki­elégítőnek mondható, mint például a Gyufagyárban, n Szegedi Cipőgyár­ban, vagy az SZTIÍ-nál, ott a párt­szervezet előtt álló feladatok megol­dása lényegesen könnyebb; aho­gyan azt az ejmulL hónapok tapasz­talatai bizonyítják. Helyes egyné­hány pártszervezet résziről, hogy ahol a gyakorlati feladatok végre­hajtásában nehézségek mutatkoz­nak, a propagandamunka minőségé­nek gyengeségére, a párt ngnk ós pártonkivüliek továbbképzésének el­hanyagolására vezetjk vissza. De adódik ez a helytelen gyakor­lat a fejlődéssel járó nehézségek meg nem értéséből ls. A szocializ­mus építése, népi demokráciánk vé­delmi képességének növelése új, na­gyobb feladatok elé állítja népün kőt, 8 elsősorban a kommunistákat. Mit jelent ez a gyakorlatban?" Pártti káraink minden pártrend:z­vényt megragadnak az olenság el­leni harc. a helytállás és egyéb kér­dések hangsúlyozására. Ezt azonban sok helyen csak hangsúlyozzák, de a gyakorlatban VnJó megvalósításuk érdekében vajmi keveset tesznek. Példa erre a Ládagyár esete, ahol 3—4 jobboldali szociálderrokrettc hosszú időn keresztül bomlaszthatta n munkafegyelmet s olcsó demagógia va] az ellenséges nézetek valóságos tenyésztelepét honosította meg. A Csongrddmegyei Pártbizot súg lap­ja, a „Délmagyaroi'Bzág" hívta fel a figyelmet erre a jelenségre. A Vasöntödében volt horthysta éa osz_ tályldcgen elemek mind a b-'keköl­csönjegyzég, mind pedig a részleges normarendezés időszakában komoly ellenpropagandát fejtettek ki. A pártszervezet nem vette észre, hogy az Üzenten ballt] ezeknek az ellen­séges nézeteknek osztájyalapja van. Hasonló a helyzet az áldozatvállalás terén is. Nem lehe; az áldozatválla­lás puszta hangoztatásával helyt­állni tudó. áldozatra képes embsre­ke' nevelni. A pártbizottság js ré­szese a propagandamunkánkban meglévő hiányosságoknak s na. gyobb részt kell vállalnia a jövő. ben 6 meglévő hiányosságok kikü­szöbölésében. Az áldozatvállalás, a helytállás alapja a szocialista öntudat, melyet a politikái iskolák, az emberek tu­datát formáló műhelyei is biztosíta­nak. Ebből az következik, hogy a szilárd hely állásra való nevelés ed. digi gyakorlata fordulatot követel. Fordulatot a pártpropaganda munka, a nevelés műhelyei felé. Az idei tanévben 10—12 százalékkal nőtt a párloktalásbaD részrvevők száma, az elmúlt évheí viszonyítva. E mennyiségi növeke­dés mellett, amely megközelítően sem kielégítő, komoly fejlődés van a különböző foglalkozások Színvo. nalában is. Nagymértekben nőtt az elmélyülten, módszeresen tanulók, aktív hallgatók száma s javult a vi­ták minősége. Különösen Vonatko­zik e megállapítás a XIX. Pártkon­gresszus anyaga feldolgozásának időszakára. Az anyagban előforduló komoly elvi kérdések megvitatása során megkétszereződött a noZzászó. lék száma s állajában helyesen ér­telmezték részleteiben is a kon­gresszus anyagát, jól vonták le a következte'éseket. A kongresszusi anyag feldolgozása nagymértékben fokozta propagandistáink eszmei po­litikai kérdésekben való tájékozó­dási képességét. Mosf, amikor a kongresszusi ahyág feldolgozásának befejezése elölt állunk pártszervezeteink és propagandistáink tekintsék leg­fontosabb feladatuknak a kongresz­szust anyag leidolgozása idősza­kában elért eredmények megszi­lárdítását és továbbfejlesztését. Az elért eredmények továbbfej­lesztésének előfeltétele az elkö­vetkezendő témaköröknek a kon. gresszuSi anyag irányelveivel való összekapcsolása. Ez jelentse a propagandisták számára azt, hogy n továbbiakban is nélkülözhetetlen tankönyvnek tekintik a kongresiy szus egész anyagát. A politikni is­kolák és konterenciák eszmei színvonalának emelését csak úgy ' biztosíthatjuk, ha a leldolgozásra kerülő témák feldolgozását és megvitatását a XIX. pártköngtesz­szus szelleme hatja ál. Különösen az alsófokú pártoktatás terén komoly feladat hárul páflszerve. zeteinkfe, azok Vezetőségére. Az eddigieknél lényegesen nagyobb segítséget, több támogatást kell fldniok a bevont hallgatóknak, elsősorban a propagandistáknak. Ott, ahol a propagandamunkát Segítik,, rendszeresen e'lenftrzlk, ezzel a pártszervezet elő'tt álló fel. adatok jelentós részét oldják meg. Ha viszont az oktatómunkát mos­tohán kezelik, a párttagság neve­lését elhanyagolják, ez e'kcrülhe. tetlenül a pártszervezet gyengülé­séhez veze', mert ezzel a káder­utánpótlás problémáinak megol­dását teszik lehetetlenné. Pr oongnridn miln h ónk egyik legelhanyagoltabb területe a tagjelöltekkel való foglalkozás, a tagjelöltek oktatása, nevelése. Szegeden mindössze 60 százalékuk van bevonva szervezeti pártokte. tásba, de ezek sem járnak eJ rendszeresen, a részükre megtar. tott foglalkozásokra. Eze,, a hely­telen gyakorlaton a legrövidebb időn belül változtatni keli, ami elsősorban az alapszervezetek fel­adatát képezi. El kell érni. hogy minden tagjelölt szervezett párt. oktatásban többségükben a tag­jelölt tankörökön vegyenek részt. A kongresszusi anyag feldolgo­zásának egyik tapasztalata, hogy az eredményekben való U"rásozcrű fejlődés ellenére Is a propaganda, munka kellő megbecSü'ése nem tapasztalható. A tanév másik felében pártszervezeteink munká­jának szerves részét kell. hogy ké­pezze a hozzájuk tartozó tagok és tagjelöltek nevelése, a propaganda­munka állandó fámogettása éa e'. tonőrzése, mert csak ezzel érhet, jiik el, hogy az idei tanévet az elnrult évhez viszonyítva gazda­gabb eredményekkel zárhatjuk le. STBACjf KiSILUUl

Next

/
Oldalképek
Tartalom