Délmagyarország, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-06 / 31. szám

PÉNTEK. 1953. FEBRI1A1I «• Ünnepi aktíva ülésen adták át az Újszegedi Kenderszövögyár Vöröskereszt szervezetének a nyertesnek járó vándorzászlót Szerdán este a városi Vöröske­reszt kibővített ünnepi aktívaülést tartott Az aktíva ülésen Krekuska Ist­vánné, a Városi Vöröskereszt llt­kct a Vöröskereszt munkájából- A szegedi SZTK Vöröskereszt szerve­zetének névében dr. Buckó Károly elvtárs köszöntötte a vezetőséget és a jelenlevőket ígéretet tett csoport­Tóth Ferencné sztahanovista szövőnő, az Újszegedi Kendergyár dolgozója a termelésben és vöröske resztben végzett munkájával egy© uránt élenjár. Képünkön: figyelmez tet| Pataki Mária ifjúmunkást a kendő használatának fontosságára. A szabadon hagyott haj nem egyszer okozott már súlyos balesetet. kára ismertette a nemzetközi hely­zetet, melynek kiéleződése fokozott tabb követelmények elé állítja a Vöröskereszt tagjait Í9. Beszélt a Nemzetközi Vöröskereszt vezetői­nek munkájáról, akik megtagadják • Vöröskereszt emberbaráti eélkitÜ. séseit és híven szolgálják gardáik, nalu az imperialistáknak 'érdekeit. Majd ismertette a Szovjet Vöröske. reszt áldozatos munkáját, mely arra irányul, hogy mind szélesebbé váljon nz emberbaráti szerétet, a dolgozók védelmé, A beszámoló részletesen foglalko. zott a Magyar Vöröskereszt, a sze­gedi szervezet elért eredményeivel. Szegeden 98 csoport működ.k je­lenleg. mintegy 7 ezer taglétszám­mal. Ez szép eredmény, de hiá­nyosság, hogy igea kevés a tagok létszáma a dolgozó parasztság kö­zölt és a termelőszövetkezeti cso­portokban. Szép eredményeket értek el a csoportok a véradó mozgalom kiszélesítésében és a rákszűrő vizs­gálatokra való mozgósításban, a tagtoborzásban. Az eredményes mjinkájuk jutalmául a városok kö­zötti versenyben Szeged lelt a* első t így a szegediek kapták el a ván­dorzászlót, Az ünnepi aktíva ülést küldöttek érkezése szakította meg. Az Ifjú­sági Vöröskereszt küldöttei v'rág­gai köszöntötték az értekezletet és a fiatalok nevében megfogadták, továbbra is akiivau kiveszik részü­juk nevében, hogy az 1953-aa év­ben több segítséget nyújtattak a Vöröskereszt munkájához. Az aktivaüléa hozzászólásokkal folytatódott. Dózsa Pál, a Ruházati Bolt Vöröskereszt szervezetének mű­ködéséről számolt ba. Elmöndtá, ál­landó feladatnak tekintik a tagtobors zást Majd javasolta a Vezetőség és a jelenlevőknek, küldjenek távira­tot Rákosi elvtársnak abból az al­kalomból, hogy megkapták a váh« dorzászlót és fogadják meg: a jövő_ ben még jobb munkát végesnek. A javaslathoz lelkesen csatlakoztak a jelenlevő elvtársak, A Szegedi Kenderfonógyár, áz Igazságügyi dolgozók Vöröskereszt­jének vezetője után dr. Palánkai Gellért elvtárs, a rákszűrő vizsgá­latok felelős vezetője beszélt a rák­szűrő vizsgálat kiszélesedésének | fontosságáról, arról hogy a szűrő­vizsgálatok eredményeként sok éle­tet mentettek már meg eddig is, e súlyos betegségtől. A Szegedi Erőmű Vöröskereszt aktívái április 4 tiszteletére ver­senyre hívták ki a Gázmüvek és a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat Vöröskereszt szervezetét. Vállalták, hogy április 4-i? 80-ról 100 főre emelik a taglétszámot és Iciszélesítik a tisztasági mozgal­mat. Az aktivá ülésen hirdették ki az elmúlt hónapok során kialakult 'csoportok közötti verseny eredmé­' nyelt 18 és kiosztásra kerültek az elnöki asztalt díszítő könyvek, ok­levelek, vándorzászlók. Az üzemek közötti versenyben az Újszegedi Kenderszövőgyár Vöröskereszt szere vezete lett az első, övékó lett az u fiiráia?, önbírálat hiánya, az éberség eltompulása miatt falaira falált a szocláideiiioirafiztmis a Szegedi Cipőgyáráén A felszabadulás után, amióta a dolgozó népé lett a Szegedi Cipő­gyár, megsokszorozódott az üzem létszáma és az eredmények is megnőttek. Sok tízezer cipót ké­szltettek már a gyárban az ország számára, emelkedett a munka ter­melékenysége. Igen szép eredménynek mond­ható az elrrmlt évi 102.3 Százalé­kos tervteljesítés. Különösen di­cséretet érdemelnek a dolgozók és a vállalatvezetés azért, hogy a felemelt terv teljesítése mellett az év végén a külön export tervü­ket is teljesítették. Jelentős anyag­megtakarítást értek el az elmúlt évben: hulladékanyagból 32.374 forint értékű árut termettek. Január havi tervüket 100.1 szá­zalékra teljesítették. A minőség azonban a decemberi eredmények­hez viszonyítva visszaesett, A dolgozók 30—35 százaléka 10Ö szá­zalékon alul dolgozik. A sziabá­novisták nagyobb részé ezt mih­flen szemrebbenés nélkül elnézi. Az üzemben keveset beszélnék ar. ról, hogyan fokozhatják eredmé­nyeiket. Nem beszélnek arról hogy a hibákat, — amelyeket nem „objektív nehézségek" okoznak, hogyan szüntessék meg. Az ered­mények mellett ugyanis egyik vándorzászló. Ez a csoport Ikezdeményezte a decemberien meg. tartott versenyt is, a legjobb első-1 „ Szegedi Cipőgyárban. Huszonhat súlyos hibák vannak Segélynyújtó cím elnyeréséért, amelyen 178.an vettek részt Arany Antalné, az Újszegedi Kenderszövögyár szövőnője az üzemi vöröskereszt egyik aktív tagja. Sikeresen elvégezte az elsőse­gélynyújtó tanfolyamot. Vöröskeresztes karszalaggal dolgozik munka, helyén, hogy rosszullét, vagy baleset esetén a dolgozók tudják, ki­hez keU fordulniok segítségért. Az elmúlt iskolai évben a Közoktatásügyi Minisztérium Ve­zető Kollégiuma megvizsgálta az ál'alános és középiskolai ézakkö­rök helyzetét s arra a megállapí­tásra Jutott, hogy a szakkör igen alkalmas arra, hogy erednrény6" sebbé tegye az iskolák oktató-ne­velő munkáját éa hozzájáruljon a szocializmus felépítésére alkalmas ifjúság neveléséhez. Nevelőink megértették ezt, tudatában vannak, hogy a szakköri munka milyen nagy segítséget nyújt nekik is oktató-nevelő munkájukban. Lel. kesen vállalták a szakkörök szer­vezését. vezetését. Hazafias nevelésünk fontos terü. le'e a múlt haladó hagyományai­nak megbecsülése. Rákosi Mátyás elvtárs, népünk bölcs vezére az MDP It. Kongresszusán mondott beszámolójában alapvelően és el A szakkörök feladatai a hazafias nevelésben Hazaszer el etünk csak ak­kor lehet igazi, szocialista haza­vagyunk mindennek, ami ezeréves történelmünkben haladó, életképes és jövőbe mutató." Milyen feladatot ró ez szakköreinkre a hazafias nevelés területén? Azt, hogy tanulóink át is tanulmányozzák történel­münk haladó hagyományait s mindavval megismerkedjenek, ami életképes, ami a jövőbe mutatói akár az irodalom, történelem, ter­mészettudományok, technika tefü.1 létén. A Tömörkény leánygimnázium történelem szakköre tagjainak ér­deklődését, lelkesedésé? leginkább felkeltette Hunyadi János hon­védő harcai és kuruc-kor népi hö­szeretét, ha azt áthatja a nagy Szovjetunió megszerettetése. Ez mutatkozott meg a Radnóti gim­názium történelmi szakkörének ezekben az előadásaiban: „Magyar­orosz történelmi kapcsolatok 1945­ig", — ,,Sztálin, a béke őre." Szakköreink a hazftfias nevelé­sükben nem feledkeznek meg a szülőföld, az otthon minél beha. tóbb megismeréséről sem. Szakköreink tehát midőn nagyjaink munkásságát, küzdel­mét dolgozzák fel szakköri mun. káiukban, egyben a hazftfias né­seinek élete. A haza ellenségeinek, | velést szolgálják. MidŐn hélytgr. a dolgozó nép ellenségeinek meg- ténett adatokat kutatnak é„ döl­gyűlöltetése a hazafias nevelés; goznak fel, midőn szakköri kiállí. fontos feladata. Ezt célozzák n tást készttettek, midőn megyénk, Radnóti gimnázium történelem városaink Íróinak, költőinek, mű­6ztahánovista és élmunkás közül csak nyolcan, tízen adják át a a munkamódszerüket ,Ezt a hibát súlyosbbltja az, hogy például Ká­dár Imre Sztahánovista szabász páf'cSöpOftvezétő sem törődik az­zal, hogy segítse a lemaradókat, — ebben elmaradt a kommunista pél­damutatás. Egyes műszaki veze­tők Sem törődnek a dolgozók hj6­blémáival, sót fölényesen és dut. ván beszélnek a munkásokkal. Bo~ zóki Peiene elvtárs, az üzem mű­szaki vezetője sok munkájára való hivatkozással legtöbbször nem ad választ a dolgozók kérrlé. seife, ,,megfeledkezik" róla. Ta­kács János művezető — aki egyéb© ként jó szakember — sokszor dur­va, trágái szavakat használ egyes munkásokkal szemben. A pártszervezet vezetősége nem foglalkozik egyénileg a munkások­kal, sem a népnevelőkkel. Mivel nincs meg a szoros kaptísolát a ve­zetőség és a dolgozók között, el­sikkad a bírálat és az önbírálat. A dolgozók nem merik feltárni a hi­bákat, nem érzik biztosítva az ál­taluk feltárt hibák elintézését, ki­javítását és inkább nem szólnak Hegyi András, az üzem kultúrfe. lelősie, aki egyébként jól dolgozik, arra a kérdésre, hogy milyen hi­bákat lát az üzemben, így felelt; „Én nem akarom mondani, én jól megvagyok, dolgozom, do nem mondóm." A bírálat és az önbírálat hiánya mellett nem eléggé éberek az elv­társak! Nem látják a szociál.lemo­kratiztnus megnyilvánulásalt, a bér­demagógiát. Az elmúlt évben Ttir. cel Gyula fárahúzó hangoztatta, hogy nem lehet napi 60—70 párnál többet készíteni. Szarvas Péter szta. hánovista lelkes jó munkája nyo­mán Türcel Gyuláék mégis 100— 120 párat készítettek el. A példái nem használta fel a pártszervezet, hogy rámutasson a megmutaikozo hibákra és hogy a hnngoskodókat, vagy a suttyomban ellenséges hír­.vérést terjesztőket leleplezze. Az 'éberség eltompulása oda veze­tett, hogy több ellenséges etem ke­rült a Cipőgyárba Vezetőhelyre, akik aztán mételyezték, rossz Útra vezetlek a hszékeny dolgozókat. Szepesi László vol horthysta aato. natiszt az anyagbeszerzés területén dolgozik. Munkájában „hiányossá­gok" is felmerüljek. Egyébkén* pénzj szokott kölcsönözni egyes dol­gozóknak, hogy azokat aztán be­folyása alá keríthesse, De akad még hozzá hasonló az üzemben több h, Iíulák,, kocsmáros, akik közül töb­bet a vállalat vezetősége iskolára is javasolt. A személyzeti vezető is mindenki­ben „jó embert" lát, Nem gondol­nak arra, hogy leleplezzék az eL lenségél. Semmiképpen sem tűrhe­tők meg az ellenséges elemek a gyárban, vezetőhelyeken. Nyíltan le kell leplezni őket a dolgozók előtt, mert akadályozzák a terme, lést! A szociáldemokrata megnyilvánu ".fisok ellenj harc, az ellenséges ele­mek eltávolítása, leleplezése a Ci­pőgyár pártszervezetétől fokozott munkát követel, A gyenge feiv !ago­sitó munka okozza a bírálat és az önbírálat cisikkndását, Szem előtt kell fartaniok azt a lényt, hogy ez üzemben a régi dolgozók között megmaradtak a régi rossz szokások is, amit felvilágosító, flevelő mun­kával, türelmesen lehet csak ellün. telni. Az sem helyes, hogy a párt­vezetőségi tagok nagyobb része nem a termelőmunkában dolgozik. Nincsenek eléget a dolgo­zók közöli és nem tudnak n felada tokkal megbirkózni. Ez az oka an­nak, hogy a politikai muhka « gyárban nincsen arányban a fejlő tlésscl. A Szegedi Cipőgyár munkáját nem lehet úgy értékelni, hogy általában rosszul dolgoznak. Van javulás, a pártszervezet, a vállalatvezetés, mun bájában, de nem elégedhetünk meg nz elért eredményekkel hanem azo­kat tovább kell fejleszteni, fokoz­ni. Fel kell' számolni a Cipőgyár­ban a szfijlát ságol, el kell méiytte­ni az éberség tudatát |e kell lep­lezni az ellenséget, ki kell szélesí­teni a polilikai felvilágosító mun­kát, hogy a dolgozók bálran alkal­mazzák a bírálni és Sz önbírálat hasznos fegyverét. Mindezeket csak úgy tudják megvalósítani, ha a párt szervezet megszünteti a hiáhyossá gokat. megjavítja a munkáját. Alsóvároson egyre többen választiák a felemelkedés útját és lépnek be iszcs-be vilea tisztázta ezt- Az elnyoma-1 K1,ano 1 gimnázium ior-eneiem városaink íróinak, Költetnek, mü. egyre többen és többe tás ideién nem válhatott népünk ' f*akkör»nek azok a gyűlései, me- vészelnek életét, munkásságát belépési nyilatkozatot. Alsóváros dolgozó parasztjai kö­zül egyre többen é3 többen lépnek a társas gazdálkodás útjára A vá­ros peremán lévő termelöcsoportok tagjai kollektív munkával, a mun­ka jó megszervezésével évről-évre bebizonyították, hogy a csoportos gzdálkodás lényegesen magasabb jövedelmet biztosít a dolgozó pa­rasztságunk számára, mint a nad­rágszíj parcellákon való földműve­lés, Alsóváros dolgozó parasztjai fi. gyelemmel kisérték a termelőcso­portok eredményeit és évről.évre egyre többen és többen Írták alá a lyek az 1437-es és 1514-es paraszt- dolgozzák fel szakköri ülések ke­háborúval foglalkoztak. | retében, az a hazafias nevelést fás idején nem válhatott népünk közkincsévé az a fény, hogy a tö­rök hódítás, a német elnyomás el­len vívóit évszóíados küzdelme, „„ ™ „,-,,..,. , , lényes szabadságharcainak sotc- gvar iljúiág hazalias nevelésének Szovjetunió iránti szeretetet mé zata egybeesett a nemzetközi haln- egyik legfontosabb eszköze kell lylt?k hazafias nevelésünk dás ügyével. A Habsburqidök. • hogy legyen a magyar katonai er<S e8Ylk 'gen font°* területen do,. Hoithy ellenforradalmi évtizedei nyeknek é, a haladó magyar had- ^ozn,ak; végeznék nevelő-. épttő­mindent megtettek hogy eltakar, vezérek dicső életének, harcainak ",unka' Midőn szakkori üléselrt­ják, elfelejtessék és eltemessék és katonai tanításának Ismerteié- ke? tervgazdálkodásunk, szöcia. történelmünk e legjobb ha- se" — mondotta Farkas Mihály "sla építesünk eredmenyett, _ elé­ladá hagyományait. Most, amikor elvtúr6 kongresszusi beszédében. re™?° feladatell targya.ja ifjúsá­vissznnyertük nemzeti tügqetlensé. Fzt a szempontot tartotta ige,, he. gunk- akkor az a l°2°s büszkeség, günke,', most meg sokkai inkább, Ívesen szem előtt a szegedi Tani-1 hoEV ok ennek részesel a haza. mint eddig, elérkezett az id»je, tonőképzö történelmi szakkörének ?.®freJétu lényeges vonását mélyí­hogy visszanyúljunk Hunyadi. Rá- tagsága, midőn a végvári vitézek eLtf.j". -'.-A-0. L°?°S kóczi Kossuth, Petőfi é'.trtő és erőt adó hagyományaihoz, E hagyomá­nyok a;t hirdetik, hogy hazánk akkor volí erős, megbecsült és független, amikor sorsál a nemzet­közi haladással kötötte össze. Mi jogos örökösei, egyeneB folytatói Az élmult aszályos esztehdő, va­lamint a tavaszi fagykár jelentós „Hadseregünk é, az egész ma- ezo^1!3- M'dön szakköreink a veszteséget okozott dolgozó pS­------ --- a«„..<«t..„jA .„i-t, s- • rasztságuttknak. Ezeket az elemi csapásokat kü­lönösen az egyénileg gazdálkodó parasztok érezték, akiknek föld. jéü kevés volt a termés. Ugyanakkor láthatták, hogy a ter. melőcsoporlokban ennek ellenére is szép eredményeket érlek el és egy­egy csoporttag jövedelme jóval több, mint egy egyénileg gazdál­kodó 14—15 holdas középparaszt­nak. A nyár folyamán egyénbe? dol­gozó parasztjaink látták, hogy hősi helytállását dolgozták fél ftg" °nud.at ,az°n^nn nem zárhatja szakköri ülésükön, vagy a Ma. kl ™as "<;P?k haadó értékeinek dách-utcai általános iskola szak- megbecsülését, sot a hazaszeretet körének pajtásai, midőn a Nagy lényeges vonása rejlik ebben: a Októberi Szocialista Forradalom, nemzetköziség, hős vörös katonáinak e'.síánt küz. delmét ismertették. 1 Lévai Béla Megyei Tanács Oktatási Osztály egyre növekszik azokna^ a dolgt.ió parasztoknak száma, akik szakítva az egyéni, kevés haszonnal járó gazdálkodással, beléptek a termelő. Csoportokba. Igy lépeti be Alsóvároson Hzé. esi István, Nyll.utca 50 Pzám alatt lakó 1 holdas dolgozó pa­raszt ls a Táncsics tsz-be. Szé­esi István példáját követte özv. Vecsernyés Jánosné A'sónyo­mássor 70 szám alatj lakó két hntdM parasztasszony is. Tari Vilmos, Borbás-utcal dolgozó paraszt, néhány nap óta az Uj Élei termelőcsonort tagja, mert ö is belátta, hogy a fetamel. kedés egyetlen útja a csoportos gazdálkodás A budapesti izraeli követség kulturális attasérának kiutasítása röszkei és a dorozsmai gépállomás erőgépei és egyéb mezőgazdasági gépei milyen nagymértékben köny. ttyítették meg a csoportok munká­ját Ezeket az eredményeket látva. A külügyminisztérium tájékozta, tési főosztálya közli­A magyar külügyminisztérium folyó hó 3-án tudomására hozta a budapesti izraeli kővclsépnek. hogy Walter József kulturális attasét, aki a diplomáciai előioiok­a kai visszaélve kémtevékenységei folytatott, a magyar kofritav nem­kívánatos személynek |»i • -i n0n grata) tekinti és fe'szó'.üb eooy még ugyanej nap hagyja ci M'a. gyaromzág területét,

Next

/
Oldalképek
Tartalom