Délmagyarország, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-01 / 27. szám

2 VASÁRNAP, 1955. FEBRTJÁB I. A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának határozata az 1953, évi tavaszi mezőgazdasági munkák előkészitéséről és végrehajtásáról A mezőgazdaság dolgozói elő" \ egyéb állaná vállalatok növény, gert, vetőgépet legkésőbb az a feladat áll, hogy pótolják az termelési tervét jóváhagyott ter-. 28-ig javítsanak ki. bekövetkezett le- melési tervük alapján kell teljes!, legkorábban j teni. őszi munkákban, maradást, a lehető megkezdjék a tavaszi talajmunkákat, valamint a korai növények \ növényeket kötelesek vetését, megműveljék és beves. zott területen Tmelni sék az ország szántóföldjének február c) a termelőszövetkezetek a gépállomásokkal február 15-ig kössék 2. Az egyéni termelők az alábbi , meg a gépmunka-szerzödéseket. A meghat ár o. a) aki őszi kenyérgabona vetési minden talpalatnyi területét. A j kötelezettségét nem telj esi tette, a j adják át s a gépállomások tavaszi mezőgazdasági munkát hiányt elsősorban tavaszi búzával, illetve egyéb tavaszi olyan minőségben és olyan agrotechnikai módszerekkel végezzék, J kötetes pótolni. A vetéseket hogy feltétlenül elérjék, ső' túl- j kell végezni, hogy az összes szárnyalják az 1953. évi tervben előirányzó" termésátlagokat. A tfciv teljesítése és túlteljesítése érdekében a mezőgazdaság irányító szerveinek ki kell küszöbölni az őszi munkák során elkövetett hibákat, fej kell Számolni az irányítás és az ellenőrzés bürokratikus és laza módszereit. Különösen fel kell számolniok min. den megalkuvást, a nehézségek, kel szembeni meghátrálást, csl. rájában el kell fojtanlok minden ellenséges kártevő kísérletezést s bátor fellépéssel gondoskodniok kell a nehézségek leküzdéséről. Az egyéni gazdálkodóktól, a ter. melőszövetkezetek tagjaitól, a gépállomások és állami gazdaságok dolgozóitól pedig azt követéli a terv teljesítése, hogy legjobb tudásukkal és munkaerejükkel lássanak hozzá a tavaszi munkák elő. készítéséhez, a lehető legkorábbi megkezdésébe® és gyors befejj, zéséhez, hogy jó terméssel biztcfr sítsák dolgozó népünk bőséges ellátását. Ezért a Népköztársaság Minisztertanácsa 8® alábbi határozatot hozza: m rAx 1958. évi tavaszi BEánüéJbvetésl munkák során biztosítani kall e egyéb tavaszi gabonával úgy gabona vetésterület az ősziek a tavasziakkal együtt — a Szántóterületnek országosan 45 százaléka legyen, b) a 83/1952./IX.16./M. T. számú rendeletben megjelölt körzetekben a tavaszi árpa vetésterületét sörápával kell bevetni. c) a községi vetésterven belül a burgonya vetésterületét szántóterületük arányában termel őnkint meg kell határozni. Napraforgót a termelők a szántóföld legalább hét százaiékán kötelesek termelni. A kijelölt ipari üzemek 15—20 kmues körzetében a burgonyater. meiési kötelezettségei legalább 50 százalékig ipari burgonyával kell teljesíteni. A községi tanács az egyéni termelők burgonya és napraforgó termelési kötelezettec. géb eJiőzetes meghallgatásuk után, február 28-ig köteles megadni. 3. A tavaszi munkák idejében való elvégzése érdekében a® egyéni termelők tulajdonában lévő fogatoknak az alábbi mértékben kell mezőgazdasági munkát végezni: a) a mezőgazdasági igaerő tulajdonosok kötelesek Igeerejükkel a tavaszi mezőgazdasági munkái során állandó és folyamatos munkát végezni. b) a községi tanács ea egyéni igaerő tulajdonost — amennyiben szántóföldi brigádok területeit összetételét állandósítsák, a müve. lési eszközöket jegyzőkönyvileg trák, toros-brigádjával a tavaszi munkák végrehajtását egyeztessék össze. 4. A földművelésügyi miniszter és az állami gazdaságok és erdők minisztere a tavaszi munkák megkezdése előtt ellenőrizzék az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, gépállomások és a községek felkészülését a tavaszi munkákrí. a) az állami gazdaságokban február 15—20 között helyszíni szemle útján kell felülvizsgálni a vető. magvak előkészítését, a gépek kijavítását és a tavaszi munkák megszervezését,. b) a termelőszövetkezetekben a vetőmagvak elkészítését, a munkagépek kijavítását, a brigádok felkészülését február 20. és 28. közölj helyszíni saemlén kell ellenőrizni, c) a gépállomások gépeinek kijavítását és a traktoros-brigádok felszerelését és megszervezését február 15—20. között minden gépállomáson helyszíni Szemlén kell felülvizsgálni. d) a községekben e helyi tanácsok helyszínem ellenőrizzék a® egyéni termelök felkészülését a tavaszi munkákra. 17. az ország minden talpalatnyi szán- ' saját területén az időszerű mező. tóföldj éneik megművelését. 1. A szántóföldek teljes megműveléséért és a helyes agrotechnikai módszerek alkalmazásáért felelős: a) állami gazdaságokban, kísérleti és tangazdaságokban, valamint célgaizdaságokban a gazdaság igazgatója, b) termeWszövetfaeze*efclb«n, (csoportokban) az elnök, az egyéni müvelés alatt álló terűleteken a tulajdonos, illetőleg a ténylegesen gazdálkodó személy, az állami tartalék ingatlanokon a helyi földművesszövetkezet ügyvezetője. 2. A termelőszövetkezetek, az fegyénl termelők és a földművesszövetkezetek kezelésében lévő szántóterületek megművelésének ellenőrzéséért és biztosításáért a megyei, járási és községi tanács, ezen belül a végrehajtóbimottság, illetőleg annak elnöke, állami gazdaságok területénél pedig irányi, tósz ervük felelős. 3. A teljes szántóterület megmüvelése érdekében a községek összes szántóterületére meg kell állapítani a müvelésre kötelezett gazdaságot vagy személyt. a) az állami gazdaságok és erdők minisztere, valamint a szántóföldi gazdálkodást folytató egyéb állami gazdaságokat irányító miniszterek, a gazdaságaikait irányító szervek útján február 20-ig kötelesek értesíteni az Illetékes községi tanácsot, hoigy a község területén hány kat. hold a szántóterületük. b) a földművelésügyi miniszter és a belügyminiszter gondoskod. jónak arról, hogy a járási tanácsok február 20-ig közöljék a községi tanácsokkal a község termelőszövetkezeteinek szántóterületét. c) a községi tanács február 28-ig köteles a község területének minden egyes birtokosát felhívni, hogy a község területén birtokukban tévő szántóterület megműveléséről gondoskodjanak. Ugyancsak köteles felhívni a földmű, vesszövetkezet ügyvezetőjét hogy a földművesszovetkezeteknek február 28-ig hivatalosan átadott terülíei hasznosításáról kishaszonbérletbe történő kiadás vagy saját kezelés útján gondoskodjék. d) a felajánlott, de február 15-ig át nem vett szántóterület megműveléséért a felajánló felelős. 1953. február 15. és szeptember 1. közlött földfelajánlás címén szán. tóföldet átvenni nem lehet. gazdasági munkál elvógezta — kötelezhet; más gaodaségban mezőgazdasági munka végzésére. Az így elvégzett munkáért a hivatalos díjtételek szerint megállapítod munkadíjait kell fizetni. ö U. Az 1953. évi növénytermelési terv végrehajtása érdekében minden ga;d«ság, illetve gazdálkodó a szá.a-,a előírt termelési kötelezeffe-set tartozik teljesíteni. 1. Az állami gazdaságok éa a termelőszövetkezetek, valamint a szántóföldi termelést folytató A tavasz! mezőgazdasági munkák végrehajtására az állami gaz. daságoknak, termelőszövetkezetek, nek, gépállomásoknak és aa egyéni termelőknek a {éli hónapokban szervezetten fel kelll készülni. 1. A termelőszövetkezetek és oz egyéni termelők' saját maguk kötelesek gondoskodni teljes vetőmag, szükségletükről. a) a termelóazövetkezetefc a ter. melési tervükben meghatározott vetésterülethez szükséges vetőmagról február 28-ig kötelesek gondoskodni és $ vetőmagot a vetés idejéig gondosan megőrizni. b) az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportokban a tagok részesedésük arányában adják át a vetőmagot a termelőszövetkezeti csoport által kijelölt felelősnek és vetésig központilag tárolják tisztított állapotban. c) a termel őszövetkezetek és az egyéni termelök a vetéstervük teljesítéséhez esetleg hiányzó vetőmagot cseTe, vagy vásárlás útján szerezzék be. 2. A tavaszi vetéshez gondoson kiválogatott, tisztított éa szükség 6Zerint csávázott vetőmagot kell előkészíteni. a) az áll ami gazdaságok, termelőszövetkezetek és az eigryéni termelők a tavasszal elvetésre kerülő vetőmagvak tisztításáról, továbbá a tavaszi búza és a tavaszi árpa, valamint repülőüszög fertőzöttség esetében a zab vetőmag esávázásáról február 28-ig kötelesek gon. dcskodni. b) az állami gazdaságokban legalább 3000 kat. hold tavaszi búza, 12.000 kat. hold tavaszi árpa, 2500 kat. hold gyapot, a termelőszövetkezetekben 600 kat. hold tavaszibúza, 3000 kat. hold tavasziárpa vetőmagját a vet ég elótt jarovizál. ják. c) az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és az egyéni termelők minél nagyobb mértékben végezzék el a vetőmagvak vetés előtti napon való melegítését. 3. A tavaszi szántás-vetési mun. kák minél gyorsabb elvégzése ér' dekében gondoskodni kell minden munkába állítható gép kijavításáról és felhasználásáról. a) az állami gazdaságok és a gépállomások igazgatói felelősek azért, hogy az összes erö. és munkagépeiket február 15-ig kifogástalan minőségben kijavítsák, b) a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők minden felhasz. nálható ekéi, boronát, simftót, henA tavaszi mezőgazdasági munkákat a fejlett agrotechnikai módszerek széleskörű alkalmazásával keli végrehajtani. 1. A téli idősBOkbam ej kell végezni ax ősziről elmaradt mélyszántáét, Ezért az állami gazdaságok, a gépállomások javítás alatt nem álló géped, az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek ós az egyéni termelők fogatai minden níkalimas időben a tél folyamán is végeznek mélyszántást. 2. A tavaszi talajelőkészftést a lehető legkorábban meg kell kezdeni é» a legrövidebb idő alatt kell végrehajtani. a) azokon a szántóföldieken., ahol az őszi, vagy téli mélyszántást nem végezték el, a Jalaj tavaszi felszántását, amint a talaj állapota megengedi, azonnal meg kell kezdeni és legkésőbb nyolc napon belül be kell fejezni. A szántással egyidöben el kell végezni a foga. solást. b) a felszántott földeken, amint a talajra rá lehet menni, a 6íimtózást (fogaisolást) azonnal meg kell kezdeni és legkésőbb három napon belül be kell fejezni. c) az összes szántóterületek felseánJását és símítózását (fogasolását) legkésőbb március 31-ig az egész ország területén be kell fejezni. A frissen szántott és símí. tózott területeken a vetésig foga. solással, illetve kultivátorozással kell a vetőágyat előállítani. 3. A termésátlagok fokozása érdekében. fel kell- használni az öszszes rendelkezésre álló istálló és egyéb szervestrágya készleteket. a) az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az egyéni termelök azokon a területeken, ahol ősszel mélyszáníást nein végeztek, a szántással egyidöben munkálják be a talajba az összes ősszel ki nem hordott, illetve télen összegyűlt, érett és középérett teláílótrágyát. b) Azokon a gyapot területeken, •ahol a® őszi alaptrágyázást nem végezték el, kat. holdanként 50—150 kg szemcsézett szuperfoszfátot kell kiszórni a tavaszi talajelőkészítés előtt és a tala/jeiőkészíféssel a földbe bemunkálni. c) Azok az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, amelyek az őszi mélyszántást elvégezték, a rendelkezé'sre álló istállótrágyát február 28-ig a trágyázásra kerülő táblák szélére szarvasokba hordják ki és földeljék le. d) Az államj gazdaságokban és termelőszövetkezetekben általánosan 're kell vezetni a trágyakezelés fejlett módszereit. A földművelésügyi miniszter és az állami gazdaságok és erdők minisztere február 15-ig adják ki a fejlett trágyakeze' 'si módszerek megszervezésének és grotecmikájának utasítását. Biztosítsák, hogy minden állami gazdaságban és a termelőszövetkezetek legalább 50 százalékában, az állami gazdaságok trösztjeinek, valamint a megyei és járási tanácsok mezőgaz dasági osztályainaik főagronómusai éa a gépállomások agronómusai a helyszínen mutassák be a fejlett trágyakezelés módszerét és a bevezetést folyamatosain ellenőrizzék. 4. A szántóföldi növények tavaszi vetését, amint az egyes növények csírázásához szükséges hömérsékle' et a talaj elérte, azonnal meg kell kezdeni és a legrövidebb időn belül be kejl- fejezni. a) Símítózással egyidöben, amint a talajra rá lehet mienni, meg kell szdeni és legkésőbb március 15-ig le kell fejezni a mák, a tavaszi bú•a, a borsó, az olajlen, a rostién, a isr.cöe, a bükköny, a hagyma, a füves herék vetését. Ezeknek a növényeknek a korai elvetésére fel kell használni minden olyan télvégi és koratavaszi időt, amely — a talaj nedvességi állapotát figyetembevéve — alkalmas a vetési munkálatok végzésére, tekintet nélkül arra, hogy a vetés után még télies időjárás várható. b) Amint a talaj hőmérséklete elérte az 5—8 C fokot, meg kell kezdeni és április 10-ig be kell fejezni a tavaszi árpa, a zab, a lucerna, a vörös here, a baltacin, a napraforgó, a csillagfürt és cukorrépa, a takarmányrépa vetését. c) 8—12 C fok talajhőmérsékletnél meg kell kezdeni és április 30-ig be kell fejezni a burgonya, a Szója, a csicsóka, a cirok, a csumiz, a köles, a marhakáposzta, valamint az alföldön a kender, a bab és a kukorica vetését. A rostkender, a bab és a kukorica vetését az északi és dunántúli megyékben május 5-ig keli elvégezni. d) A 14 C fok tlalad'hőmiérsékletnél meg kell kezdeni és legkésőbb április 30-ig be keli fejezni a gyapot vetését. e) 12—1G C fok talajhőmérséklet melleit meg kell kezdeni és legkésőbben május 5-ig be kell fejezni a ricinus és késői napraforgó vetését, dohány palántázását május 20-ig, a fűszerpaprika palántázását május 31-ig kell befejezni. f) A vetésre alkalmas talajállapot és talajhőmérséklet mellett a tavaszi búzát, a tarosai árpát és zaot az állami gazdaságok három munkanapon belül, a termelőszövetkezetek (csoportok) és egyéni termelők hat munkanapon belül, a burgonyát, kukoricát, napraforgót és cukorrépát az állami gazdaságok öt ií„—i-anapon belül, a termelőszöve'Jkezetek (csoportok) éa egyéni termelők 8 munkanapon belül, a gyapotot aiz állami gazdaságok, termelőszövetkezietek egyaránt öt napon belül köteleseik elvetni, g) A föHmüvelésügyi miniszter, valamint az állami gazdaságok és erdők minissftere az országo's határidőn belül megyénként és trösztönként állapítsák meg az egyes növények vetésének végső határidejét és a megyei .tanácsok a megállapított végső határidőket hivatalosan kötelesek a termelőszövetkezetek és egyéni termelők tudomására hozni, A gyapot vetésének a megkezdését országosan a földművelésügyi miniszter határozza meg. h) A vetéseket az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők minél nagyobb területen a fejteit vetési módszerek alkalmazásával végezzék el. Ezért aiz állami gazdaságok legalább 40.200 kat. hold tavaszi gabonát és az összes rostjent, a termelőszövetkezetek legalább 60 ezer kat. hold tavaszi gabonát és az összes rostleint keresztsorosam vessék el. Az állami 'azdaságok legalább 43.400 kat. hold kukorica ós napraforgó vetést végezzenek négyzetes vetéssel. i) az állami gazdaságok, terme, lőszöveifcezetek és az egyénileg dolgozó parasztok a kukoricát 'és a burgonyát, valamint a cukorrépát és dohányt elsősorban frissen trálök télvégi é® koratavaszi ápolási munkáit. a) A földművelésügyi miniszter gondoskodjék arról, hogy belvizeik levezetését a kultúrmérnöki éa belvízrendező hivatalok úgy biztosít, gálc, hogy a tavaszi vetések idejere a belvizek ne akadályozzák a szántás-vetés munkáját és az őszi vetések fejlődésiét. A belvíz levezetés-óhez az állami gazdiaságok, gépállomások, termelőszövetkezetek és _ az egyéni termelők gépi, iga és kézierejükkel kötelesek segítséget nyuj. tani. b) Az állami gazdaságok, a ter. melőszövetkezetek, az egyéni termelők tél végén és koratavasszal, amint a talajra rá lehet menni, a felfagyott őszi vetélek hangé rezesét azonnal végezzék el. A jól átletelt őszi vetéseket a fagyveszély elmultával azonnal, de legkésőbb április 15-ig meg Jsell fogasolni (boronálni). c) A gyengén tételt és a késő őszi vetéseket az erre a célra rendelkezésre bocsájtott és a termelő üzemek készenlétében lévő péti eó műtrágya teljes felhasználásával, fej trágyázásban kell részesíteni. A® állami gazdaságok legalább százezer, a termelőszövetkezetek legalább 150.000 kat. holdon végezzék el az őszi vetés tavaszi fejtrágyázását péti sóval, illetve komposzt, vagy szemcsézett trágyák felhasználásával. Ezen kívül széles körben meg kell szervezni a hulladéktrágyák (hamu, baromfi trágya, stb.)1 összegyűjtését és fejtrágyázásrai való felhasználását. d) a léteik, legelők éa évelő szálast akarmányvetések ápolásánál elsősorban el kell végezni a fagyott gyep, illetve vetés hengerezését a gyomirtást és tala jegyen getésí. A legelőkön a delelők és karámok helyén összegyűlt trágyák egyenletes szétteregetését, a kűtiak és vályúk, valamint azok környékének gondo. zását, a szakaszos legeltetés beosz. tásáit és a rétek, legelők tavaszi fásítását legkésőbb ápriüs 15-ig et kell végezni. e) A vetéseket meg kell védeni si növények kártevői ellen, ezért a fertőzött területeken a mezei pocok, ürge és hörcsög irtását április 15ig, a gabonafutrinka lárvájának irtását május l-ig, a kukoricamoly irtás érdiekében a kukorica, cirok szárak és egyéb növényi részeik felhasználását május 15-ig el kell vé. geznl. gyázott területen vessék. Azokon a szántóterületeken, amelyek közvetlen istállőírágyázásban nem részesültek, a kukorica és burgonya terméshozamát érett istállótrágyával, komposzttal, baromfitrágyával, vagy fahamuVal végzett fé. szektrágyázással növeljék. 5- A tavaszi szántás-vetéssel egyidöben végre kell hajtani az őszi vetések, valamint ia rétek és lege. A tavaszi mezőgazdasági munkák végrehajtását gyors és megbízható jelentésekkel és helyszíni vizsgálatokkal kell ellenőrizni és a kötelezettségeiket nem teljesítőket, vagy kötelességeiket mulasztókat felelősségre kell vonni. _ 1. A földművelésügyi miniszter, az állami gazdaságok és erdők mijíjlsztere, valamint a szántóföldi ter. melést folytató gazdaságokat irányító miniszterek; a Központi Statisztikai Hivatallal együtt szervezzék meg a tavaszi munkák jelentőszolgálatát és folyamatos ellenőrzésekkel biztosítsák a jelentések meg. bízha+óságát. A helytelen és hamiS jelentést adókat bűnvádi úton vonják felelősségre. 2. A helyi tanácsok április 10. 'és 20. között minden községben tart. sanaik haiárszemlét. Állapítsák meg a szántóterületek megművelésének mértékét és azokat a termelőket, akik az időszerű tavaszi mezőgazdasági munkát nem végezlek el, határidőre kötelezzék a munkák Végrehajtására. 3. Azok ellen az egyéni termelők ellen, akik szántóterületüket önkényesen elhagyják és a felszólítás után sem gondoskodnak megműveléséről, a községi tanács kötetes eljárást indítani. 4. Azokat a községi tanácselnököket pedig, akik nem gosdoskodn ak a területükhöz tartozó szántóföldek teljes megműveléséről és a határozatban előírt mezőgazdasági munkák végrehajtásáról, a belügyminiszter vonja felelősségre. Budapesit, 1953. január 30. RÁKOSI MÁTYÁS sk. i minisztertanács elnöke* Végétért a román szakszervezetek kongresszusa Bukarest (TASZSZ). Január 30-án | mas lelkesedéssel határozták el, végetért a román szakszervezetek III. kongresszusa. A kongresszuson részt vett kül- mán Munkáspárt döftek egyhangúlag hozott határozatukban hangsúlyozzák, hogy a szakszervezetek főfeladata állán, dó és szüntelen harc az ötéves terv négy év alatt való teljesítéséért, a szocializmus felépítéséért, a béke megőrzéséért és megszilárdításáért. A kongresszus résztvevői hatalj hogy üdvözlő táviratot küldenek Gheorghe Gheorghiu.Dejnek, a Ro. főtitkárának és a Szakszervezeti Világszövetségnek. A kongresszus résztvevői felállva, viharos lelkesedéssel baoy. ták jóvá a világ dolgoiói lángeszű vezérének és tanítójának, a román nép legjobb barátjának, J. V. Sztálinnak küldött üdvözlő távirat szövegét. 1