Délmagyarország, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-01 / 27. szám

VASARNAP, .1958. FEBRUÁR 1 3 FARÍÉLET A pártcsoport bizalmiak példamutatása segíti a Szegedi Lemezgyár pártszervezetének munkáját A Szegedi Falarmezgyár dolgozói b. mult évben is becsülettel teljesí­tették tervüket, s az 1953-as év első 1 két dekádjában sem maradtak adó­sai államunknak. Dekádterveiket túlteljesítették. A termelés zavartalanul megy. Működnek a présgépek, a szárító­ban száradnak a vékony lemezek. A dolgozók harcolnak a terv teljesíté­séért, a nyersanyag jobb kihaszná­lásáért. Munkájukban lendítő erőt jelentenek a pártcsoportok. A pártibizalmiak egy műszakban, egy munkahelyen dolgoznak a cso­port tagjaival. A közös feladatok, a közös problémák eggyé kovácsol­ták őket. A jó kollektív szellem, az elvtársi viszony kialakulását előse­gítette az is, hogy a pártcsoportok élére példamutató, jó elvtársak ke­rültek Tari István, Buknic József a munkában, tanulásban egyaránt az elsők közé tartoznak. Szabó Já. nos, Erdős Sándor, Molnár Fe­renc Bárkányi Sándor és a többi pártcsoportú—»imi is megállja a helyét Példáit mutatnak a csoport, jukba' tartozó elvtársaknak 'és a pártonkívüli dolgozóknak­A pártbiZalmiak munkájában fon­tos feladat a példamutatás. Ott, ahol jól dolgozik a pártcsoportve­zető az elvtársak is igyekeznek jó munkát végezni. Ahol viszont a pártcsoportvezető könnyen veszi a kiadott feladatok végrehajtását, a párttagok maguk sem tekintik köte­lességüknek azok jé elvégzését. Buknic Jóxsef pártbizalmi munkája is nagymér­tékben hozzájárul a hámozó gépen dolgozó Dózsa brigád szép eredmé­nyeinek eléréséhez. A problémákat mindig megbeszélik. Ebédidő alatt is együtt vannak, az ebédlőben együtt hallgatják az újságcikkek felolvasását. A csoport tagjai pon­tosan járnak az oktatásira. Buknic elvtárs mindig pontosan megjele­nik, jól felkészül. A pártcsoport tagjai sem akarnak szégyent hozni pártcsoportjukra, nem akarnak le­maradni a pártbizalmi mögött Négy népnevelő van a csoportban,_ de mindnyájan végeznek népnevelő munkát. Ez helyes is. Minden párt­tagnak népnevelőnek is kell lenni. Hiba azonban, hogy a csoport elhanyagolta a tagjelölt elvtársak helyes nevelését Keveset foglalkoz. tak Nagy Antalné elvtársnövel is. Nem vonják be a csoportos megbe. szélesekbe, s Buknic elvtárs is rit. kán keresi fel Akkor is csak tud­tára adja, hogy taggyűlés, vagy népnevelő értekezlet les®, de nem beszélget vele. Nagy elvtársnő nem tanul, nem olvas újságot, nem fej­lődik és — bár régebben tagjelölt — ilyen politikai tudással nem le­het párttag. Ezt ő maga is tudja Buknic elvtársnak és a csoport fej­lett kommunista tagjainak a jövő­ben többet kell foglalkozniok Nagy elvtársnővel, több segítséget kell nyujtaniok fejlődéséhez. Segiten i kell a pártcsoportnak Nagy elvtárs­nőt abban, hogy harcos tagjává váljon pártunknak. Ottlik István pártcsoportbizalmi elvtárs munká­jában azonban komoly hiányosságok vannak A szemináriumokon legtöb­bet ő hiányzott eddig. Az, hogy Ottlik elvtárs könnyen hagyja a ta. nulást. meglátszik pártcsoport tag. jainál is- A szemináriumokról nem. sak ők hiányoznak legtöbbet, de a felkészülésük is a leggyengébb. Meglátszik, hogy Ottlik elvtárs nem ellenőrzi a szemináriumokon való pontos megjelenést és a fe;. készülést. A lemezgyári pártszervezet veze­tősége a pártcroportértekezleteken. népnevelőéi lekezi eteken, taggyűlé­seken nem kéri számon egy-egy pártbizalmi munkáját. Nem vonja felelősségre őket a csoportjukhoz tartozó elvtársak mulasztásaiért. A legutóbbi összevont pártcsoportérte­kezleten és népnevelőértekezlelen sem hangzott el ilyen bírálat. Hiá­nyossága ezeknek az értekezletek­nek, hogy szinte kizárólag terme­lési problémákról beszélnek az elv. társak. A pártszervezet problémái, a pártmunka szorosan összefügg a termelési feladatokkal, de nem sza­bad. hogy a termelési kérdések megbeszélése miatt háttérbe szorul, jon a pártcsoportok munkájának ér_ tékelése 'és irányítása. Tápé, Röszke és Dorozsma népnevelői tapasztalatcsere értekezletet tartottak Pénteken délelőtt a járási tanács kultúrtermében értekezletre jöttek össze Röszke, Kiskundorozsma és Tápé község népnevelői, hogy ki­cseréljék tapasztalataikat és átad­ják jól bevált módszereiket többi népnevelő társaiknak. Az értekezletét Zsurkán János elvtárs, a Szegedi Járási Pártbi­zottság titkára nyitotta meg. Beszé­dében méltatta az értekezlet célját, jelientőségét, majd kérte az elvtár­sakat, hogy felszólalásaikban mond­ják el, hogyan végzik népnevelő munkájukat, milyen módszereket használnak és milyen eredményeket értek el a község területén. Elsőnek Nagy Pál elvtárs, a tá­péi Ady Endre tszea tagja szólalt fel és a következőket mondotta: — Népnevelő munkánkban arra törekszünk, hogy minél több dol­gozó kis. és középparaszttal ismer­tessük meg a nagyüzemi gazdáiko. dás előnyeit. Azt akarjuk, hogy minél több dolgozó paraszt lépjen be a csoportba, hq^y közös erővel harcolva, dolgozva, nagyobb ered­ményt érjünk el. mint eddig. — Népnevelő munkám során — mondotta tovább Nagy Pál elvtárs — igyekszem minden problémára válaszolni. Legutóbb egy nyolc hol­das dolgozó paraszttal beszéltem, aki megkérdezte tőlem, hogy az ál­lam miért nem ad árpa. zab lés bur­gonya vetőmagot a tszcs-knek. Erre megkérdeztem tőle, hogy ő meny­nyire tett eleget begyűjtési kötele­zettségének. Azt válaszolta, csak részben teljesítette a begyűjtési teT_ vét. Erre megadtam neki a választ és 'azt mondottam, hogyan vár ő segítséget az államtól, amikor nem tesz eleget kötelezettségének. Ké­sőbb azt kérdezte, hogy ha belép harmadmagával a csoportba, kap-e annyi búzát, hogy meglegyen a kenyérgabonája Elmondottam neki, hogy a tavalyi aszályos évben egy tag 300 munkaegységet teljesített nálunk, s akkor 540 kiló búzát ka­pott. Ez a mennyiség túlhaladja fejadagját, azonkívül burgonyát, olajat, árpát és egyéb terményt is biztosítottunk neki. Ezenkívül el. mondottam azt is, hogy a csoport tagjainak és a család tagjainak be­tegsége esetén már nem kell or­vosra ós patikára költeni, mert a csoportba lépéssel egyidöben SZTK tag lesz Nagy Pál elvtárs befejezésül ezt mondotta: szigorúan tartsuk be az önkéntesség elvét és ne sértsük meg pártunk parasztpolitikáját. özv. Bogyó Jánosné felszólalásá­ban az éberségről beszélt. Éberen kell őrködni, hogy a csoport fagyni sorába kulák, vagy egyéb ellensé­ges elem ne kerüljön be. — Nekünk a Tito határ közvet­len szomszédságában — mondotta Bogyó elvtársnő — jó munkát kell végeznünk, mert az ellenség nem alszik- Szolgáljon figyelmeztetésül Számunkra a titóista emberrablók ügye. Harcoljunk azért, hogy elért eredményeinket megvédhessük, hogy erősödjünk. Balogh Kálmán dorozsmai népne­velő arról beszélt, hogy a népneve­lők ne felejtsék el a multat össze­hasonlítani a jelennel, Minden eset­ben modják el a dolgozó paraszt­ságnak, hogy mit kaptunk a felsza­badulás óta a nép államától. A cso­portba lépésről úgy beszéljenek, hogy az nemcsak az egész magyar dolgozó nép, hanem a prasdtságunk egyéni 'érdeke is. Az értekezlet végén a jelenlevők gazdag tapasztalatokkal távoztak el, hogy azokat további munkájuk Bo­rán felhasználva, még nagyobb sí» kereket érjenek el. AZ IGAZSÁG HIRDETŐJE Tizenegy evvel etetőn 1942. j tuS február 1-én jelent meg az Illegális | s.lóink_ y ha a Szabad Nep első száma Ezt az ev- • d(j] 6k ,izezrei nem tekin. fordulot a Magyar Sajtó_ Napja- j^nék magukénak barátjuknak a ként ebben az evben másodszorra • kommunista újságot, irnának.e ünnepli dolgozo nepunk. Tizenegy I ol biza]omníill a iaphoz, mint évvel ezeloit nemcsak sajW- j gz Sokszáz dol ozó aki egy esz. badsag nem volt Magyarországon,, tend- a] , -rásával {elkeresi a de egy szabad szo sem hangozhatott megyei újságát? A legszebb el anélkül, hogy a Horthy-fasizmus ^^5 köteleSségünknek tekint­pribékjeinek korbacsütese, bilincs k mi ^^ újSágírók, hogy csörgetése legyen ra a válasz. A végte]e gonddal és szeretettel fi­Szabad Nép az elnyomatás nehéz gye!jünk tömegek szavára; a la. pon keresztül közkinccsé tegyük a dolgozók felmérhetetlen kez­deményező készségé1; 6zéleskör­ben elterjesszük a munka leg­jobb tapaszialatait, de kíméletle­nül harcoljunk minden ellenséges, avult és reakciós ellen, érni gálol­ja a nagyszerű szocialista jövő kibontakozását. Az út sósíró a történelem kró. nikása — azt tartják. A kom­éveiben, tizenegy évvel eizelött ,,a Horthy reakció legsötétebb hónapjaiban a föld alól hallat ta harcos hangját s mutatta a magyar dolgozóknak a jobb, sza­badi jövő felé az utat" — amit Rákosi elvtárs a Szabad Néphez küldött táviratában a lap megjelenésének 10 éves évfordu­lója alkalmából írta. A magyar sajtó, a haladó ma­gyar újságírás hagyományait meg- 1 munüta sajtó nem egyszerű kró• becsülve, a szovjet sajtó példáját követi. A szovjet sajtó a világ haladó sajtója élén áll. Ezt a sajtót Lenin és Sztálin hozták létre és nikása a ma történelmének, ha' nem maga is aktív részese a szo­cializmus építéséért folyó harcnak. A kommunista sajtó munkásai ők voltak leglángolóbb publicis. i mindig arról írnak elsősorban, ami tái. A „Pravda" — amelynek első I éppen legfontosabb a párt, a ezo­száma 1912. május 5-én jeleni | cializmus építése, a dolgozó tö­meg óriási szerepet töltött be megek érdeke szempontjából, hi« az orosz munkásosztály nevelésé, szen e három kérdéscsoport azo­Üzemi tanaink U(aU az április 4-i vállalások teljesítéséről I ben, mozgósításában, a forradalom győzelméért folyó harcban. A ..Pravda" ma is — mind negyvenkét évvel ezelőtt — har. cosan közvetíti a Szovjetunió Kommunista Pártjának szavát, kíméletlenül pőrére vetkőzteti az álnokság, hazugság, szemforga­tás és képmutatás rongyaiba öl­tözött imperializmust és meg­vásárolt sajtóját. Merőben különbözik a kommu­nista sajtó a tőkések sajtójától, amelynek jellemvonása a ferdítés, tudatos hazugság, megvásárolha­tóság és a dolgozók iránt érzett ádáz gyűlölet. A burzsoá sajtót ezer szál fűzi az Imperializmushoz. Gyakran a tulajdonosok is nagy­tőkések, mint, a hirhedt Hearst vagy a chikágói McCormick vagy Henry Iuce. a „Time" és „Life" tőkés szennylapok tulajdonosa. Ezek a lapok pénzért mindenre kap. hatók. Wilson Howard a ,.Scripaes­Howard" néven ismert nagy ame­rikai saitótröszt vezetője nyiltnn kije!enfctje: ,,MS hírekkel keres­kedő üzletemberek vagyunk." A szemérmetlen hazugság, vad szov­ietellenesség, a dolgozók nyomora iránti közömbösség mellett van még egy jellemvonása az im.oerin­lista szennylapoknak: a fékfelen háborús uszítás. Az 6 feladatuk, hogy az emberek alantos öszföne:­nek felkeltésével, a gyilkosságok, becstelenségek színes és undorító tálalásával ..lélektanilag" készítsék elő az új háborúra a tőkés világ átlagemberét. A felszabadulás óta eltel1 közel nyolc év alatt hatalmasat fejlődött hazánk politikai, gazda­sági és kulturális téren egyaránt. nos célt szolgál: a haza felvirá­goztatását, a dolgozó nép jólétét, a béke védelmét. Ezek a feladatok szabják meg a magyar sajtó jövő­beni feladatait is: harcolni az ötéves terv célkiiű. zéscinck megvalósításáért, a dol­gozók szocialista versenyének kiszélesítéséért, fokozni a harcot az új, haladottabb módszerek — és elsősorban a szovjet mód. szerek — széleskörű alkalmazá­sáért. Napról-napra számot adni arról, hogy a dolgozó milliók mennyi lelkesedéssel, mennyi leleményes­séggel és szorgalommal építik a szocialista hazát — nz újságíró számára nem is lehet Szebb feladat, mint mindezekről hírt adni. De nagy feladatot bízott pártunk n sajtóra a dolgozók új, szocialista nevelésében, a bátor kommunista bírálat és önbírálat fejlesztésében, s az ellenség elleni harcban. Ne. künk itt, Csongrád megyében fo­kozott kötelességeink vannak. Egyeljen percre se feledhetjük, hogy megyénk délen határos az aiperikai imperializmus legszol­gaibb csatlósa, a népgyilkos Titó fasiszta rendszerével. I't százszo­rosan érvényes pártunknak az a tanítása, hogy a szájtátiság. az éberség hiánya merénylet a dolgzoók hazája, jövőnk ellen. Éppen ezért a kü­tclességtcljcsííésre, kemény helyt­állásra. az áldozatvállalásra való nevelés megyénk sajtójának első­rendű kötelessége. A ellenség ádáz gyűlöletei nézi egyre növekvő eredménye­A szocializmus építésén mun­kálkodik dolgozó népünk. Ötéves tervünk negyedik évéinek teljesítése közelebb visz bennünket a szocia­lizmus megvalósításához. Ennek ér­dekében tetlék meg dolgozóink fel­ajánlásaikat hazánk felszabadulá­sának ünnepére, április 4-e tiszte­letére. Üzemi lapjaink legutóbbi számukban így számolnak be a nagy niaip tiszteletére indítóit ver. seny eddigi eredményeiről. vesztemé 145, Tánczos Gyujáné 145, II. Púlfi Gáborné 140, Jenei Gyulámé 140, Juhász Józsefnó 135 százalékos teljesítményével" — írja az „Ujszeigiedi Textilmunkás", A lap nagy cikkben foglalkozik az első negyedév teljesítésével, túl­teljesítésévei. A cikk felhívja a dol­gozók fi gyeimét "arra hogy, a mun­kaverseny fokozásával küzdjenek a felajánlások teljesítéséért. és a terv határidő előtti teljesítéséért. „Dol­gozóink kötelezettségvállalásuk tel­jesítéséihez már január első napjai­ban hozzáfogak és azóta azon dol­goznak, hogy azok necsak vállalá­sok maradjanak, hanem a felaján­lás sikeres teljesítéséről adhassa­nak tanúbizonyságot. Azóta már igen sok dolgozó megmutatta,, hogy valóban harcol az első negyedév teljesítéséért, túlteljesítéséért. Ha megnézzük a január havi eredmé­nyeinket, akkor láthatjuk, hogy egyes üzemrészekben olyan dolgo­zók tűntek ki kiváló eredményeik­kel, akik eddig a száz százalékot is alig tudták elérni. Kimagasló ered­ményt ért el a szövőben: Vaes Szil­A „Vörös Cséve", a Szegedi Ken­derfonógyár laipja beszámol arról, hogy az üzem békebizottsága milyen munkát végez. A Rosenberg-házas­pár éjjelének megmentéséért röpgyü­léseket tartottak a dqlgozók és eze­ken a röpgyüléseken több dolgozó tett lelkes munkafelajánlást. Ezek­nek a felajánlásoknak teljesítése is nagymértékben hozzájárul az ápri. lis 4 tiszteletére indított munkaver­seny eredményeihez. „A termelésben maguk a békebi­zol'tsági tagok járnak elől példa­mutatással. Klein Frigyesné elv­társnő 115 százalékos termelése, Sárkány Szilveszterné elvtársnő 132 százaiéko9, Siíóczki Mihályné elv­társnő 120 százaléka^ P. Oláh Ró­zsa elvtársnő 116 százaléka jó mun­káról tesz tanúbizonyságot" — írja a „Vörös Cséve". A lap a párosversenyekről is ír. Elmondjál, hogy aiz új esztendőben számos új párosverseny is indult. „Élenjáró dolgozóink, versenyre hív­ták egymást a terv sikeres teljesí­tése érdekében, Az április 4-re való készülésben jelentősen megszaporo­dott a páros versenyzők száma. Bárányos Júlia gyűríísfonó nem­régiben lett sztahanovista. Azóta is igyekszik még tovább fejleszteni lu_ dását. Molnár Zaazsa gyűrűsfenó munkatársát versenyre hívta. Azóta állandóan figyelemmel kísérik egy­más eredménveif. Ejső dolguk min­dig a versenytáblán megnézi, hogy miképpen alakul, termelési százaié­kuk s akié jobbnak bizonyult, az bizony büszkélkedik is vele — a másik pedig még fokozottabb len­dülettel harcol azért, hogy behozza társát. Molnár Zsuzsa és Bárányos Jú­lia párosversenyüket saját maguk indftot'.ák meg, senki sem biztatta őket erre. Igen dícsértetes ez a cse­lekedetük, azonban nem dicséri szakszervezeti bizalmijukat, Pósa Júlia elvtársnőt. A szakszervezeti bizalmi egyik feladata éppen a pá­rosverseny szervezése volna, a má­sik pedig, hogy őrködjön ennek élénkségén, serkentse dolgozótársait. Ezzel rz-mben még egyszer sem fordu't elő, hogy odament volna Pósa e Ár .nő akár Bárányos Jú­liához, . kar Molnár Zsuzsához és felhívt figyelmét verseny­tárca éredmé—7ére. Erre pedig szük­ség vnm?. mert nem minden ver­senyző-pár vetélkedik egymással ilyen lelkesen, mint Molnár Zsuzsa és Bárányos Júliai, sőt egyik-másik meg is feledkezik a kihívásról. Ezt a nagyarányú fejlődést tük- Inket- A kommunista újságoknak rözi a mai magyar sajtó, amely ! kötelessége, hoigy minden do'.gc. mindinkább az élenhaladó szovjet zóban tudatosítsák: a szocializmus sajtó nyomdokaiban jár. építése g béke védelme, erősítése nélkül nem lehetséges. Minél éle­zetett tr.Xokai^'Lakran'ti » Mt nek krokodilkönnyeket azért, hogy i Magyarországon „nincs sajtósza­badság." Valóban nincs sajtósza­badság a háborús uszítás számára, nincs sajtószabadság a dolgozók vérét, verejtékét kiszipolyozó ki­zsákmányolás számára s a magyar nép ádáz ellenségei számára, akik oda akarják visszalökni a magyar népet, ahol a fasizmus szörnyű napjaiban szenvedett, amikor csendőrszurony, börtön és kínzó, kamra, sőt halál volt egyetlen szabadon kiejteti szó következmé­oye. Ha az imperialista bértől!- ' hXT-v v-'-S"' a"^ •„••• . nokok ezt a „sajtószabadságot" dolg°Zok kozo"- A nep ^Iho.na* fájlalják, hát örülünk neki, de egyben tudomásukra hozzuk: lizmus háborús terveit és hazánk­ba küldött ügynökeit, az egész ka­pitalizmus rothadtságát, bomloi'­ságát, annál inkább növekedik dolgozó népünk gyűlölete az új há­ború előkészítői ellen. És iadnél hűebben mulatjuk meg a békefa, bor egyre növekvő erejét. a szovjet nép és a testvéri népi de­mokráciák nagyszerű eredményeit, annál határozottabbá válik dolgo­zó népünk jövöbe vetett hite. 4z eltelt évek során újfajta a magyar nép vcg'eg és vissza­vonhatatlanul kezébe vette sorsa irányítását cs a szocializmus építésének útjáról smral és sen. ki le nem térítheti. A mai magyar újságírás mély. a sajtó és elsősorban a Szabad Nép iránti szeretete mindenek, előtt pártunk iráni! szeretet meg­nyilvánulása. Dolgozó népünk határtalanul b;­ztk pártunkban és népünk veze­tőjében, Rákosi elvtársban, mert a felszabadulás óta eltelt évek­ben számtalanszor tapasztalta. séges demokratizmusa a szovjet hogy pártunk minden tette a dolgo­sajtó hagyományait követi, mely I zé milliók érdekeit szolgálja A ^Rfőbb feladatának tekinti, hogy magyar sajtó munkásai előtt az a megtisztelő feladat áll, hogy -eg'fse tovább pártunk nagyszerű állandóan erősítse kapcsolatát ol­vasóival, a dolgozó tömegekkel A szovjet újságokat _ a tömének lövőbe veze'ő munkáiátpártunk segítségével írják és szerkes ' Ezen a nyomon haladunk mi magyar újságírók. < a dolgozók kapcsolatának ér ej­téséi. Ma. amikor egész dolgozó né­pünkkel együtt másodszorra ünne­peljük meg a Magyar Sajtó Nap. ját, szívünk minden melegével köszöntjük a nagy szovjet népet, akifői szabadságunkat, boldog jö­vőnk építésének lehetőségét — és Ez a fejlődés tovább ível felfelé a sajtószabadságot is kaptuk. A Viharsarok tömegkapcsolat. ­nak szakadatlan növekedésére jellemző, hogy amíg 1950-ben 1510 levél érkezeit a szerkesztő­ségbe, addig 1951-ben már 24118, 1952 ben viszont 4686.

Next

/
Oldalképek
Tartalom