Délmagyarország, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-01 / 27. szám

VASARNAP, .1958. FEBRUÁR 1 3 FARÍÉLET A pártcsoport bizalmiak példamutatása segíti a Szegedi Lemezgyár pártszervezetének munkáját A Szegedi Falarmezgyár dolgozói b. mult évben is becsülettel teljesítették tervüket, s az 1953-as év első 1 két dekádjában sem maradtak adósai államunknak. Dekádterveiket túlteljesítették. A termelés zavartalanul megy. Működnek a présgépek, a szárítóban száradnak a vékony lemezek. A dolgozók harcolnak a terv teljesítéséért, a nyersanyag jobb kihasználásáért. Munkájukban lendítő erőt jelentenek a pártcsoportok. A pártibizalmiak egy műszakban, egy munkahelyen dolgoznak a csoport tagjaival. A közös feladatok, a közös problémák eggyé kovácsolták őket. A jó kollektív szellem, az elvtársi viszony kialakulását elősegítette az is, hogy a pártcsoportok élére példamutató, jó elvtársak kerültek Tari István, Buknic József a munkában, tanulásban egyaránt az elsők közé tartoznak. Szabó Já. nos, Erdős Sándor, Molnár Ferenc Bárkányi Sándor és a többi pártcsoportú—»imi is megállja a helyét Példáit mutatnak a csoport, jukba' tartozó elvtársaknak 'és a pártonkívüli dolgozóknakA pártbiZalmiak munkájában fontos feladat a példamutatás. Ott, ahol jól dolgozik a pártcsoportvezető az elvtársak is igyekeznek jó munkát végezni. Ahol viszont a pártcsoportvezető könnyen veszi a kiadott feladatok végrehajtását, a párttagok maguk sem tekintik kötelességüknek azok jé elvégzését. Buknic Jóxsef pártbizalmi munkája is nagymértékben hozzájárul a hámozó gépen dolgozó Dózsa brigád szép eredményeinek eléréséhez. A problémákat mindig megbeszélik. Ebédidő alatt is együtt vannak, az ebédlőben együtt hallgatják az újságcikkek felolvasását. A csoport tagjai pontosan járnak az oktatásira. Buknic elvtárs mindig pontosan megjelenik, jól felkészül. A pártcsoport tagjai sem akarnak szégyent hozni pártcsoportjukra, nem akarnak lemaradni a pártbizalmi mögött Négy népnevelő van a csoportban,_ de mindnyájan végeznek népnevelő munkát. Ez helyes is. Minden párttagnak népnevelőnek is kell lenni. Hiba azonban, hogy a csoport elhanyagolta a tagjelölt elvtársak helyes nevelését Keveset foglalkoz. tak Nagy Antalné elvtársnövel is. Nem vonják be a csoportos megbe. szélesekbe, s Buknic elvtárs is rit. kán keresi fel Akkor is csak tudtára adja, hogy taggyűlés, vagy népnevelő értekezlet les®, de nem beszélget vele. Nagy elvtársnő nem tanul, nem olvas újságot, nem fejlődik és — bár régebben tagjelölt — ilyen politikai tudással nem lehet párttag. Ezt ő maga is tudja Buknic elvtársnak és a csoport fejlett kommunista tagjainak a jövőben többet kell foglalkozniok Nagy elvtársnővel, több segítséget kell nyujtaniok fejlődéséhez. Segiten i kell a pártcsoportnak Nagy elvtársnőt abban, hogy harcos tagjává váljon pártunknak. Ottlik István pártcsoportbizalmi elvtárs munkájában azonban komoly hiányosságok vannak A szemináriumokon legtöbbet ő hiányzott eddig. Az, hogy Ottlik elvtárs könnyen hagyja a ta. nulást. meglátszik pártcsoport tag. jainál is- A szemináriumokról nem. sak ők hiányoznak legtöbbet, de a felkészülésük is a leggyengébb. Meglátszik, hogy Ottlik elvtárs nem ellenőrzi a szemináriumokon való pontos megjelenést és a fe;. készülést. A lemezgyári pártszervezet vezetősége a pártcroportértekezleteken. népnevelőéi lekezi eteken, taggyűléseken nem kéri számon egy-egy pártbizalmi munkáját. Nem vonja felelősségre őket a csoportjukhoz tartozó elvtársak mulasztásaiért. A legutóbbi összevont pártcsoportértekezleten és népnevelőértekezlelen sem hangzott el ilyen bírálat. Hiányossága ezeknek az értekezleteknek, hogy szinte kizárólag termelési problémákról beszélnek az elv. társak. A pártszervezet problémái, a pártmunka szorosan összefügg a termelési feladatokkal, de nem szabad. hogy a termelési kérdések megbeszélése miatt háttérbe szorul, jon a pártcsoportok munkájának ér_ tékelése 'és irányítása. Tápé, Röszke és Dorozsma népnevelői tapasztalatcsere értekezletet tartottak Pénteken délelőtt a járási tanács kultúrtermében értekezletre jöttek össze Röszke, Kiskundorozsma és Tápé község népnevelői, hogy kicseréljék tapasztalataikat és átadják jól bevált módszereiket többi népnevelő társaiknak. Az értekezletét Zsurkán János elvtárs, a Szegedi Járási Pártbizottság titkára nyitotta meg. Beszédében méltatta az értekezlet célját, jelientőségét, majd kérte az elvtársakat, hogy felszólalásaikban mondják el, hogyan végzik népnevelő munkájukat, milyen módszereket használnak és milyen eredményeket értek el a község területén. Elsőnek Nagy Pál elvtárs, a tápéi Ady Endre tszea tagja szólalt fel és a következőket mondotta: — Népnevelő munkánkban arra törekszünk, hogy minél több dolgozó kis. és középparaszttal ismertessük meg a nagyüzemi gazdáiko. dás előnyeit. Azt akarjuk, hogy minél több dolgozó paraszt lépjen be a csoportba, hq^y közös erővel harcolva, dolgozva, nagyobb eredményt érjünk el. mint eddig. — Népnevelő munkám során — mondotta tovább Nagy Pál elvtárs — igyekszem minden problémára válaszolni. Legutóbb egy nyolc holdas dolgozó paraszttal beszéltem, aki megkérdezte tőlem, hogy az állam miért nem ad árpa. zab lés burgonya vetőmagot a tszcs-knek. Erre megkérdeztem tőle, hogy ő menynyire tett eleget begyűjtési kötelezettségének. Azt válaszolta, csak részben teljesítette a begyűjtési teT_ vét. Erre megadtam neki a választ és 'azt mondottam, hogyan vár ő segítséget az államtól, amikor nem tesz eleget kötelezettségének. Később azt kérdezte, hogy ha belép harmadmagával a csoportba, kap-e annyi búzát, hogy meglegyen a kenyérgabonája Elmondottam neki, hogy a tavalyi aszályos évben egy tag 300 munkaegységet teljesített nálunk, s akkor 540 kiló búzát kapott. Ez a mennyiség túlhaladja fejadagját, azonkívül burgonyát, olajat, árpát és egyéb terményt is biztosítottunk neki. Ezenkívül el. mondottam azt is, hogy a csoport tagjainak és a család tagjainak betegsége esetén már nem kell orvosra ós patikára költeni, mert a csoportba lépéssel egyidöben SZTK tag lesz Nagy Pál elvtárs befejezésül ezt mondotta: szigorúan tartsuk be az önkéntesség elvét és ne sértsük meg pártunk parasztpolitikáját. özv. Bogyó Jánosné felszólalásában az éberségről beszélt. Éberen kell őrködni, hogy a csoport fagyni sorába kulák, vagy egyéb ellenséges elem ne kerüljön be. — Nekünk a Tito határ közvetlen szomszédságában — mondotta Bogyó elvtársnő — jó munkát kell végeznünk, mert az ellenség nem alszik- Szolgáljon figyelmeztetésül Számunkra a titóista emberrablók ügye. Harcoljunk azért, hogy elért eredményeinket megvédhessük, hogy erősödjünk. Balogh Kálmán dorozsmai népnevelő arról beszélt, hogy a népnevelők ne felejtsék el a multat összehasonlítani a jelennel, Minden esetben modják el a dolgozó parasztságnak, hogy mit kaptunk a felszabadulás óta a nép államától. A csoportba lépésről úgy beszéljenek, hogy az nemcsak az egész magyar dolgozó nép, hanem a prasdtságunk egyéni 'érdeke is. Az értekezlet végén a jelenlevők gazdag tapasztalatokkal távoztak el, hogy azokat további munkájuk Borán felhasználva, még nagyobb sí» kereket érjenek el. AZ IGAZSÁG HIRDETŐJE Tizenegy evvel etetőn 1942. j tuS február 1-én jelent meg az Illegális | s.lóink_ y ha a Szabad Nep első száma Ezt az ev- • d(j] 6k ,izezrei nem tekin. fordulot a Magyar Sajtó_ Napja- j^nék magukénak barátjuknak a ként ebben az evben másodszorra • kommunista újságot, irnának.e ünnepli dolgozo nepunk. Tizenegy I ol biza]omníill a iaphoz, mint évvel ezeloit nemcsak sajW- j gz Sokszáz dol ozó aki egy esz. badsag nem volt Magyarországon,, tend- a] , -rásával {elkeresi a de egy szabad szo sem hangozhatott megyei újságát? A legszebb el anélkül, hogy a Horthy-fasizmus ^^5 köteleSségünknek tekintpribékjeinek korbacsütese, bilincs k mi ^^ újSágírók, hogy csörgetése legyen ra a válasz. A végte]e gonddal és szeretettel fiSzabad Nép az elnyomatás nehéz gye!jünk tömegek szavára; a la. pon keresztül közkinccsé tegyük a dolgozók felmérhetetlen kezdeményező készségé1; 6zéleskörben elterjesszük a munka legjobb tapaszialatait, de kíméletlenül harcoljunk minden ellenséges, avult és reakciós ellen, érni gálolja a nagyszerű szocialista jövő kibontakozását. Az út sósíró a történelem kró. nikása — azt tartják. A koméveiben, tizenegy évvel eizelött ,,a Horthy reakció legsötétebb hónapjaiban a föld alól hallat ta harcos hangját s mutatta a magyar dolgozóknak a jobb, szabadi jövő felé az utat" — amit Rákosi elvtárs a Szabad Néphez küldött táviratában a lap megjelenésének 10 éves évfordulója alkalmából írta. A magyar sajtó, a haladó magyar újságírás hagyományait meg- 1 munüta sajtó nem egyszerű kró• becsülve, a szovjet sajtó példáját követi. A szovjet sajtó a világ haladó sajtója élén áll. Ezt a sajtót Lenin és Sztálin hozták létre és nikása a ma történelmének, ha' nem maga is aktív részese a szocializmus építéséért folyó harcnak. A kommunista sajtó munkásai ők voltak leglángolóbb publicis. i mindig arról írnak elsősorban, ami tái. A „Pravda" — amelynek első I éppen legfontosabb a párt, a ezoszáma 1912. május 5-én jeleni | cializmus építése, a dolgozó tömeg óriási szerepet töltött be megek érdeke szempontjából, hi« az orosz munkásosztály nevelésé, szen e három kérdéscsoport azoÜzemi tanaink U(aU az április 4-i vállalások teljesítéséről I ben, mozgósításában, a forradalom győzelméért folyó harcban. A ..Pravda" ma is — mind negyvenkét évvel ezelőtt — har. cosan közvetíti a Szovjetunió Kommunista Pártjának szavát, kíméletlenül pőrére vetkőzteti az álnokság, hazugság, szemforgatás és képmutatás rongyaiba öltözött imperializmust és megvásárolt sajtóját. Merőben különbözik a kommunista sajtó a tőkések sajtójától, amelynek jellemvonása a ferdítés, tudatos hazugság, megvásárolhatóság és a dolgozók iránt érzett ádáz gyűlölet. A burzsoá sajtót ezer szál fűzi az Imperializmushoz. Gyakran a tulajdonosok is nagytőkések, mint, a hirhedt Hearst vagy a chikágói McCormick vagy Henry Iuce. a „Time" és „Life" tőkés szennylapok tulajdonosa. Ezek a lapok pénzért mindenre kap. hatók. Wilson Howard a ,.ScripaesHoward" néven ismert nagy amerikai saitótröszt vezetője nyiltnn kije!enfctje: ,,MS hírekkel kereskedő üzletemberek vagyunk." A szemérmetlen hazugság, vad szovietellenesség, a dolgozók nyomora iránti közömbösség mellett van még egy jellemvonása az im.oerinlista szennylapoknak: a fékfelen háborús uszítás. Az 6 feladatuk, hogy az emberek alantos öszföne:nek felkeltésével, a gyilkosságok, becstelenségek színes és undorító tálalásával ..lélektanilag" készítsék elő az új háborúra a tőkés világ átlagemberét. A felszabadulás óta eltel1 közel nyolc év alatt hatalmasat fejlődött hazánk politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt. nos célt szolgál: a haza felvirágoztatását, a dolgozó nép jólétét, a béke védelmét. Ezek a feladatok szabják meg a magyar sajtó jövőbeni feladatait is: harcolni az ötéves terv célkiiű. zéscinck megvalósításáért, a dolgozók szocialista versenyének kiszélesítéséért, fokozni a harcot az új, haladottabb módszerek — és elsősorban a szovjet mód. szerek — széleskörű alkalmazásáért. Napról-napra számot adni arról, hogy a dolgozó milliók mennyi lelkesedéssel, mennyi leleményességgel és szorgalommal építik a szocialista hazát — nz újságíró számára nem is lehet Szebb feladat, mint mindezekről hírt adni. De nagy feladatot bízott pártunk n sajtóra a dolgozók új, szocialista nevelésében, a bátor kommunista bírálat és önbírálat fejlesztésében, s az ellenség elleni harcban. Ne. künk itt, Csongrád megyében fokozott kötelességeink vannak. Egyeljen percre se feledhetjük, hogy megyénk délen határos az aiperikai imperializmus legszolgaibb csatlósa, a népgyilkos Titó fasiszta rendszerével. I't százszorosan érvényes pártunknak az a tanítása, hogy a szájtátiság. az éberség hiánya merénylet a dolgzoók hazája, jövőnk ellen. Éppen ezért a kütclességtcljcsííésre, kemény helytállásra. az áldozatvállalásra való nevelés megyénk sajtójának elsőrendű kötelessége. A ellenség ádáz gyűlöletei nézi egyre növekvő eredményeA szocializmus építésén munkálkodik dolgozó népünk. Ötéves tervünk negyedik évéinek teljesítése közelebb visz bennünket a szocializmus megvalósításához. Ennek érdekében tetlék meg dolgozóink felajánlásaikat hazánk felszabadulásának ünnepére, április 4-e tiszteletére. Üzemi lapjaink legutóbbi számukban így számolnak be a nagy niaip tiszteletére indítóit ver. seny eddigi eredményeiről. vesztemé 145, Tánczos Gyujáné 145, II. Púlfi Gáborné 140, Jenei Gyulámé 140, Juhász Józsefnó 135 százalékos teljesítményével" — írja az „Ujszeigiedi Textilmunkás", A lap nagy cikkben foglalkozik az első negyedév teljesítésével, túlteljesítésévei. A cikk felhívja a dolgozók fi gyeimét "arra hogy, a munkaverseny fokozásával küzdjenek a felajánlások teljesítéséért. és a terv határidő előtti teljesítéséért. „Dolgozóink kötelezettségvállalásuk teljesítéséihez már január első napjaiban hozzáfogak és azóta azon dolgoznak, hogy azok necsak vállalások maradjanak, hanem a felajánlás sikeres teljesítéséről adhassanak tanúbizonyságot. Azóta már igen sok dolgozó megmutatta,, hogy valóban harcol az első negyedév teljesítéséért, túlteljesítéséért. Ha megnézzük a január havi eredményeinket, akkor láthatjuk, hogy egyes üzemrészekben olyan dolgozók tűntek ki kiváló eredményeikkel, akik eddig a száz százalékot is alig tudták elérni. Kimagasló eredményt ért el a szövőben: Vaes SzilA „Vörös Cséve", a Szegedi Kenderfonógyár laipja beszámol arról, hogy az üzem békebizottsága milyen munkát végez. A Rosenberg-házaspár éjjelének megmentéséért röpgyüléseket tartottak a dqlgozók és ezeken a röpgyüléseken több dolgozó tett lelkes munkafelajánlást. Ezeknek a felajánlásoknak teljesítése is nagymértékben hozzájárul az ápri. lis 4 tiszteletére indított munkaverseny eredményeihez. „A termelésben maguk a békebizol'tsági tagok járnak elől példamutatással. Klein Frigyesné elvtársnő 115 százalékos termelése, Sárkány Szilveszterné elvtársnő 132 százaiéko9, Siíóczki Mihályné elvtársnő 120 százaléka^ P. Oláh Rózsa elvtársnő 116 százaléka jó munkáról tesz tanúbizonyságot" — írja a „Vörös Cséve". A lap a párosversenyekről is ír. Elmondjál, hogy aiz új esztendőben számos új párosverseny is indult. „Élenjáró dolgozóink, versenyre hívták egymást a terv sikeres teljesítése érdekében, Az április 4-re való készülésben jelentősen megszaporodott a páros versenyzők száma. Bárányos Júlia gyűríísfonó nemrégiben lett sztahanovista. Azóta is igyekszik még tovább fejleszteni lu_ dását. Molnár Zaazsa gyűrűsfenó munkatársát versenyre hívta. Azóta állandóan figyelemmel kísérik egymás eredménveif. Ejső dolguk mindig a versenytáblán megnézi, hogy miképpen alakul, termelési százaiékuk s akié jobbnak bizonyult, az bizony büszkélkedik is vele — a másik pedig még fokozottabb lendülettel harcol azért, hogy behozza társát. Molnár Zsuzsa és Bárányos Júlia párosversenyüket saját maguk indftot'.ák meg, senki sem biztatta őket erre. Igen dícsértetes ez a cselekedetük, azonban nem dicséri szakszervezeti bizalmijukat, Pósa Júlia elvtársnőt. A szakszervezeti bizalmi egyik feladata éppen a párosverseny szervezése volna, a másik pedig, hogy őrködjön ennek élénkségén, serkentse dolgozótársait. Ezzel rz-mben még egyszer sem fordu't elő, hogy odament volna Pósa e Ár .nő akár Bárányos Júliához, . kar Molnár Zsuzsához és felhívt figyelmét versenytárca éredmé—7ére. Erre pedig szükség vnm?. mert nem minden versenyző-pár vetélkedik egymással ilyen lelkesen, mint Molnár Zsuzsa és Bárányos Júliai, sőt egyik-másik meg is feledkezik a kihívásról. Ezt a nagyarányú fejlődést tük- Inket- A kommunista újságoknak rözi a mai magyar sajtó, amely ! kötelessége, hoigy minden do'.gc. mindinkább az élenhaladó szovjet zóban tudatosítsák: a szocializmus sajtó nyomdokaiban jár. építése g béke védelme, erősítése nélkül nem lehetséges. Minél élezetett tr.Xokai^'Lakran'ti » Mt nek krokodilkönnyeket azért, hogy i Magyarországon „nincs sajtószabadság." Valóban nincs sajtószabadság a háborús uszítás számára, nincs sajtószabadság a dolgozók vérét, verejtékét kiszipolyozó kizsákmányolás számára s a magyar nép ádáz ellenségei számára, akik oda akarják visszalökni a magyar népet, ahol a fasizmus szörnyű napjaiban szenvedett, amikor csendőrszurony, börtön és kínzó, kamra, sőt halál volt egyetlen szabadon kiejteti szó következméoye. Ha az imperialista bértől!- ' hXT-v v-'-S"' a"^ •„••• . nokok ezt a „sajtószabadságot" dolg°Zok kozo"- A nep ^Iho.na* fájlalják, hát örülünk neki, de egyben tudomásukra hozzuk: lizmus háborús terveit és hazánkba küldött ügynökeit, az egész kapitalizmus rothadtságát, bomloi'ságát, annál inkább növekedik dolgozó népünk gyűlölete az új háború előkészítői ellen. És iadnél hűebben mulatjuk meg a békefa, bor egyre növekvő erejét. a szovjet nép és a testvéri népi demokráciák nagyszerű eredményeit, annál határozottabbá válik dolgozó népünk jövöbe vetett hite. 4z eltelt évek során újfajta a magyar nép vcg'eg és visszavonhatatlanul kezébe vette sorsa irányítását cs a szocializmus építésének útjáról smral és sen. ki le nem térítheti. A mai magyar újságírás mély. a sajtó és elsősorban a Szabad Nép iránti szeretete mindenek, előtt pártunk iráni! szeretet megnyilvánulása. Dolgozó népünk határtalanul b;ztk pártunkban és népünk vezetőjében, Rákosi elvtársban, mert a felszabadulás óta eltelt években számtalanszor tapasztalta. séges demokratizmusa a szovjet hogy pártunk minden tette a dolgosajtó hagyományait követi, mely I zé milliók érdekeit szolgálja A ^Rfőbb feladatának tekinti, hogy magyar sajtó munkásai előtt az a megtisztelő feladat áll, hogy -eg'fse tovább pártunk nagyszerű állandóan erősítse kapcsolatát olvasóival, a dolgozó tömegekkel A szovjet újságokat _ a tömének lövőbe veze'ő munkáiátpártunk segítségével írják és szerkes ' Ezen a nyomon haladunk mi magyar újságírók. < a dolgozók kapcsolatának ér ejtéséi. Ma. amikor egész dolgozó népünkkel együtt másodszorra ünnepeljük meg a Magyar Sajtó Nap. ját, szívünk minden melegével köszöntjük a nagy szovjet népet, akifői szabadságunkat, boldog jövőnk építésének lehetőségét — és Ez a fejlődés tovább ível felfelé a sajtószabadságot is kaptuk. A Viharsarok tömegkapcsolat. nak szakadatlan növekedésére jellemző, hogy amíg 1950-ben 1510 levél érkezeit a szerkesztőségbe, addig 1951-ben már 24118, 1952 ben viszont 4686.