Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-06 / 4. szám

1 KEDD, 1053. JANITAR «. Tovább fokozódik a kapitalista országok dolgozóinak nyomora NEW-YORK, 1952 az amerikai monopóliumok teámára az újabb mesés nyereségek, az amerikai dolgozók, elsősorban pedig a munkásosztály számára a további elszegényedés éve volt. A „Wall Street Journal" adatai szerint a 727 legnagyobb amerikai részvénytársaság nyeresége 1952 első kilenc hónapja alatt 5.2 száza, lékkai, a repülőgépgyártás részvénytársaságok profitja pedig 96.7 százalékkal haladta meg az 1951. hasonló időszaka alatt szerzett nyereségek összegét. Ugyanakkor a munkaügyi kuta'ó intézet folyóiratának adalai szcrint az amerikai munkások reálbére az adó. és áremelkedések következtében az 1949-évihez viszonyítva 1952-ben átlag 148 dol. lárral csökkent. Az említett folyóirat rámutat, hogy egy ájlagoe munkáscsalád évi jövedelme átlag 422 dollárral kevesebb annál, amennyi szükséges lenne a kormány által megállapított minimális életszínvonal költségeinek fedezésére. A munkaügyi minisztérium statisztikai hivatalának kétségtelenül •szépített hivatalos adatai szerint 1952-ben a különböző termékeknek a munkáscsaládok által történt fogyasztása 194C-'ioz viszonyítva — a következőképpen csökkent: tej 5.3, vaj 13.9, főzelékfélék 7.4, liszt 14.7 százalékkal. A munkaügyi kutató intézet folyóiratának adatai szerint egy átlagos keresetű amerikai munkás 1949-ben 417 dollárt. 1952-ben viszont 550 dollárt vo'.t kénytelen fizetni ke. reseti adó fejében. TEL AVIV Mint a ..Reuter" jelenti, az izraeli kincstár vasárnap közölte, hogy az akut pénzhiányra való tekintetlel a közalkalmazottak és a biztonsági alakulatok tagjai decemberi fizetésének felét január 12-én, a másik felét pedig január 22-én folyósítják. BRÜSSZEL A belga sajtóban közölt hivatalos adalok szerint a munkanélküliek száma Belgiumban 1952 végére elérte a 311.449-et. Ebből a teljes munkanélküliek száma 202.000. A „Drapeau Rouge" szerint ezek a hivatalos adatok nem tükrözik a valóságos helyzetet, mivel igen sok munkanélkülit megfosztottak a segélytől és ezek nem szerepelnek a statisztikai kimutatásokban. Több mint százezer berlini lakos rótta le kegyeleiét az orvul meggyilkolt Helmut Just ravatala elölt Szombaton és vasárnap több mint •százezer berlini lakos kereste fel a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának hatalmas előcsarnokát, ahol a nyugutbsrllni fasiszta banditák által orvul meggyilkolt Helmut Just holtlestét felravatalozták. A ravatalnál 48 órán át a népi rendőrség és a Szabad Német Ifjúság tagjainak díseörsége állt. Az első díszőrségben Friedrich Ebért főpolgármester is részt vett. A ravatal felett ez a felírat olv.arhaló; „Halálod kötelezettséget ró reánk!" (MTI) Új hidak épülnek ' Győr belterületén, a Rába folyó főága és mellékága fölölt két híd is épül. A főági híd idén nyáron, a meliékági ősszel készül el. A hídépítés befejezésével egyidöben készül él a híd környékének nagyarányú tereprendezése is. Rövidesen elkészül a szuhn,kallói Szuha-patak hkl. Félsőzsoleán felüljáró híd épül, amelynek földmunkájából mintegy 2 e*er köbméter hiányzik még. A Szabolcs-Szatmár megyei Sonkádnál Tur-csator>m híd épül, amelyet még ebben a hónapban átadnak a forgalomnak. Dombrádo® hajóhidat építenek, amely tavaszra készül el. Az elmúlt év májusában Zalaegerszegnél is új híd építéssét kezdték meg. Az állványozás, a főtartók és kereszttartók vasszerelése már befejeződött és előreláthatólag január végefeilé megkezdik a betonozást. (MTI) Ac7él Tamás Sztálin-dijas regényéi másodszor is kiadták a Szovjetunióban Aczéi Tamás „A szabadság árnyékában' címíí Sztálin-díjas regényét, amelye': O. Gromov és G. Lejhúldn fcidított oroszra, a napokban másodszor is kiadta a Szovjetunió Külföldi Irodalmi Kiadója L. Nyiknlm az új kiadáshoz írt előszavában rámutat, hogy A„zé'. könyvét nemcsak a magyar olvasók értékelték mé'tó módon, de a szovjé. olvasók is. Negyven könyv és brosúra jelent meg hétfőn A hélföl napon negyven könyv és brosúra került fotelomba az Állami Könyvterjesztő^Válla Int útján. A Szikra adta ki G. M. Dimitrov válogatott cikkeinek és beszédeinek gyűjteményét. A Szikra kiadásában jelent meg a „Vita irodalmunk helyzetéről" című kötet, amety az MDP Központi Előadói Ir0da kultúrpolitikai munkaközössége állal 1952 szeptemberében és októberében megrendezett vita jegyzőkönyve alapján készült. A Szikra adta ki B. Gavrilov „A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának XVIII. kongresszusa" című munkáját. A Szépirodalmi Könyvkiadó új kiadásban jelentette meg Aczéj Ta. más Sztálin-díjjal kitüntetett „A szabadság árnyékában" című regényét. Daszkalov bolgár író én fölföldem" című elbeszéléskötete a bolgár falu mai életét eleveníti meg. A hétfőn forgalomba került számos tudományos és szakkönyv közül kiemelkedik n Közlekedési Kiadónál megjelent „Válogatott fejezetek a földalatti vasútépítés — bányászati mélyépítés köréből" című jelentős szakmunka, amely a tervezési, geodéziai és geotechnikai kérdéseket ismerteti. A Népszava Könyvkiadónál jelent meg Nyemov „Sztálini gondoskodás a nép jólétéről" című műve is. KÜLPOLITIKA; JEGYZETEK Tömeirtiinfetcst rendeznek a sztrájkoló newyorkí autóbusz-alkalmazót lak New-York (MTI). Mint a „Reuter" jelenti, a sztrájkoló newyorki autóbuszalkalmazoftak vasárnap egyhangúan visszautasították a polgármester javaslatát, hogy egyeztető tárgyalásokat kezdjenek a vállalatok tulajdonosaival, A több mint 8 ezer sztrájkoló kedden tömegtüntetést rendez. A McCarran-Walfer törvény értelmében (ciháiigattak Churchill kíséretének tagjait is London (MTI). Az „AFP" londoni hír alapján közli, hogy az E;senhowerhez igyekvő Churchill kíséretéinek tagjait a „Queen Mary" fedélzetén — a fasiszta McCarran-Walter-féle bevándor. lási törvény értelmében — az FBI ügynökei kihallgatták. Az FBI felügyelő kijelentette: „Természetesen Churchill urat nem zavartam, mert sokkal fontosabb dolgokkal van elfoglalva." A „szennyes háború" és az Tömb Az Ésiakatlantl Szövetség állandó tanácsának decemberében Párizsban tartott ülésén bejelentették, hogy a francia imperialisták indokinal gyarmati háborúja ,,teljes mértékben egyezik aJ atlanti közösség célkitűzéseivel és eszményeivel"- A tanács azt is kijelentet <. hogy ezt a háborút „lankadatlan erővel támogatják az atlanti országok kormányai". A ,,Francé Presse" hírügynökség e dötést kommentálva megállapította, hogy az indokinai háborút „ezidöszerint ugyanoly.<m nézőpontból szemlélik, mint a koreai háborút". Az Atlanti Szövetség tanácsának határozata még számos nyugateurópai ország vezető köreiben is tiltakozással találkozott. Egészen érthető cz, ha figyelembe vesszük, hogy e határozatot nemcsak az „erkölcsi" támogatásra, hanem ,,önkéntesek" küldésére irányuló követelések is követhetik. A párizsi ülésszak halárnzata, írja például a „Verdens Gang" című norvég burzsoá lap, „feliétiemil kellemetlen érzést és aggodalmat vált ki". Valóban: először Korea, m0st pedig Vietnám! ' Jorgen Jorgensen, a dán radikális párt parlamenti frakciójának elnöke csodálkozását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Kraft dán külügyminiszter az Indokínai háború támogatásáról szóló határozati, javaslat mellett szavazott, holott nem, kérte ki erre vonatkozólag sem a politikai pártok, sem a dán parlament külpolitikai bizottságának véleményét. Kraft arra hivatkozott, hogy „a külpolitikai_ bizottsággal semmiképpen nem lehetett előbb megtárgyalni ezt a kérdést, mivel a határozattervezetet, csak a párizsi értekezleten terjesztették eiénlc". Egyébként közismert az Atlanti Szövetségben uralkodó rendszer: elöterjcszt(tték — szavazz! Bár az Északatlanti Szövetség szervezői makacsul hangoztatják, hogy ennek a .regionális" tömbnek tisztin védelmi célkitűzései vannak és a „nyugati civilizációt" hivat oh megőrizni — támadó irányzala soha, senki előtt nem volt kétséges. A dán és norvég vezető körök az atlanti szerződés aláírásakor határozott kötelezettségeket vállaltak magukra, így ma már nyilvánvalóan késő csodáik ózni ok. A norvég jobboldali szocialisták lapja, az ,gfrbelderbladet" minden jel szerint belátja ezt. Az Atlrnti Szövetség tanácsának határozatát .'durva hibának" nevezi annál az egyszerű oknál fogva, hogy ez a határozat megerősíti azok érvelését, „akik szerint az atlanti egyezmény a gyarmattartó hatalmak érdekeit szolgálja". A jobboldali szocialista farizeusokat az nyugtalanítja, hogy most még nehezebb lesz félrevezetni a közvéleményt, Az Atlanti Szövetség trubadúrjainak valóban nem lesz könnyű dolguk, amikor az amerikai fökolomposolc cselekedeteit kell indokolniok. Sötét kilátások Sötét kilátásokkal kezdi meg Cuta az új, 1953-as esztendőt. Az Egyesült Államok kormánya csökkenti a cubai cukorbehozatal arányait. A köztársaság cukoripara — gazdasági életének alapja — tipikus túltermelési vá'sággal küzd, amelyet még súlyosabbá tesz az infláció. Cuba a cukorárak szlnvnnaiának fenntartására az 1952. évi termelés 25 százalékát kivonta a forgalomból és a következő évadban közel 30 százalékkal csökkenti a cukorgyártást. Ez természetese a fiem mego'dás. Amint a „Funda. men'ns" című folyóirat megjegyzi, az 1.2 millió tonna eladatlan cukor, továbbá az 1953-as termelés ötmillió tonnára való koratozása továbbfokozza a válságot és a munkanélkül'séget, amely már amúgyis komoly méreteket öltö't. Cuba nemcsak a cukor terén küzd értékesítési nehézségekkel, hanem a dohány, a bőr. a gyümölcsféleségek terén is. A tömegek elnyomorodás:* következtében csökken az országon, belüli fogyasztás. Veszélyes körfolyamat Indul meg, a termelés csökken, a munkanélküliség minden iparágban fokozódik és katasztrófáiig arányokat ölt. A „Fundament:;s" című folyóiratban körólt adatok szerint 1952 nyarán 500.000 embernek, vagyis az ország munkaképes lakossága egynegyedének nem volt munkája. A peso vásárlóértéke a szakadatlan áremelkedés következtében 1940-hez képest körűibe üt egyharmadára csökkent. Az élelmiszerek, a ruházati cikkek és gyógyszerek ára, valamint a lakbér ez a'att megkétszereződött. A munkások s alkalmazottak reálbére ugrásszerűn* esettAz amerikai mononóliumok szekérrét to'ó vezető klikk politikája tönkreteszi Cula gazda-ági életét. Miért boldogtalauok az amerikaiak Az amerikai sajtó hasábjain szóp számmal szerepelnek olyan | megnyilatkozások, amelyek a mai amerikai élet fullasztó légkörét NÉHÁNY HÓNAP ÓTA szün-e. üenül ismétlődik a jugoszláv lapokban a „szusa" szó, amely szerb nyelven ,,aszály"-t jelent. Tilo és csatlósai beszédeikben folyvást azoka| a károkat emlegelik, amelyeket állítólag az aszály okozott. Jugoszláviának. E kárt eleinte 330 mii. lió dollárra becsülték, azután önkényesen felemelték közel £00 millió dollárra. Tifóék az aszály körüli lármával akarják elvonni a jugoszláv dolgozók figyelmét a jugoszláv mezőgazdaság hanyatlásának igazi okairól. A jugoszláv mezőgazdaság visz. Bzaesésének igazi oka a Tito-kHkk falusi politikája. Ez a n'épellenes politika vezetett oda, hogy Jugoszlávia. amelynek 16 milliónyi lakosságához mintegy hétmillió hektár 'szántóföldié van, és olyan termékeny vidékekkel rendelkezik, hint a Vajda; ág, Dél-Baranya. Szia-, vónia. Bácska, stb., ma nem képes ellátni magái mezőgazdasági termékekkel. Amikor Tito és klikkje hata'om. ra kerüli, aranyhegyeket ígért, a dolgozó parasztságnak Meg g ért ék, hogy földet adnak a földny kiiliekrck, biztosítják a mezőgazdasági gépeket és a műtrágyát a fau számára, hite't bocsátanak a rásZoruVk rendelkezőiére E demagóg igértrk üres szólamnak bizonyullak. A földnélküliek nem kaptak földet: a földreformot olymódon bonyolították le, hogy a kulákok érdekei a legcsekélyebb bánt'dást sa szenvedjék. hiszen ők a T to-rendszer szociális támaszai a falun. MEZŐGAZDASÁGI GÉPEKET és műtrágyát szintén nem kapó t ^ a dolgozó parasztság- Azt a néhány gyárat amely gép'ket és műtrágyát gyártott haditermelésre állította: át Jugoszláviában a legfőbb földművelő eszköz továbbra :s a faoke. Macedóniában például a parasztgazdaságok 37 s ázaiéka műveli meg földjét vasékekkel 43 százaléka fa. íkékkel, a gazdaságok 20 százatéEliinség és nyomor a jugoszláv faluban kának pedig sem ez, sem az nincs. Ami pedig a hiteleket illeti, Titóék nemcsak hogy nem adtak a parasztoknak hitelt, hanem el'enkczőte'g. hihetetlen adókat só: tak a dolgozó parasztok nyakába. A Tito. klikk a fegyverkezési haj za és a háborús előkészületeik céljára pénz után kutat, ezért évről-évre jobban megszorítja az adóprést. Kíméletlenül leszámolnak azokkal, akik nem fizetik az adót. A dolgozó parasztok vagyonának elárverezése megszokott jelenség lett a jugoszláv faluban Szlovéniában a hihetetlenül magas adók fedezésére 1951-ben 4000 szegény, 'és középparaszt va. gyonát verték dobra. Az egyenes adók terhét fokozzák a magas közvetett adók. Titóék szándékosan felsrófolják a közszük•ség'eti cikkek árát. Egy kilogramm szög ugyanannyiba kerül mint 50 kilogramm búza, egy pár csizma megvételéhez 500 kilogramm búzát kell eladni. Egy durva posztóruha általában 1200 kilogramm búzájába kerül a parasztnakA dolgozó parasztság hallatlan kirablása következtében egyre több szegény, és középparasztgazdas'g megy tönkre. Földjeik átkerülnek a falusi gazdagok birtokába 1948-tól 1951.ig Jugoszláviában 324.000 paraszt ment tönkre. A hivatalos titóista képviselők bei?merik, hogy az idén ez a szám több mint 200 ezerrel növekedettA koldusbotra jutott, földjüket elvesztett parasztok vavy a városba mennek, ahol a munkanélküliek apiúgyis hatalmas hadseregét töltik fel, vagy elszegődnek zsel'érnek a kulákhoz. Hogy e zsellérek sorra milyen, az a következő jellemző példából is megítélhető. Joszif Sztiperszkl tönkrement paraszt feleségével együtt beállt zsellérnek Viktor Tiska kulákhoz a Zágrábhoz köz"l levő Remete községben. Amikor | azonban Szliperszki feleségének gyereke született, Tiska utcára tette a zsellércsaládot, mivel Szliperszki felesége már nem tudott olyan sokat dolgozni, mint azelőtt. Tisla egyetlen dinárt sem fizetett S- tiperszkinel; és feleségének, égést kereselüket visszatartotta a koszt és lakás fejében. Ugyanígy tett azzal az öt magyar zsellérrel is, akik nála dolgoztak KÍMÉLETLEN KIZSÁKMÁNYOLÁSBAN van része a parasztoknak, akiket Tilóék félrevezetéssel és erőszakikai a „zadrugáknak" nevezett „szövetkezetekbe" hajtottak A szegény- és középparasztok e kulák, vezetés alatt álló „zadrugákban" kénytelenek hajnaltól napé iig dolgozni és munkájukért majdnem semmit sem kapnak. Míg azelőtt a „zadrugákban" a természetbeni díjazás rendszerét követték, ami mégis lehetővé tette a parasztoknak, hogy valamilyen mezőgazdasági termékekhez hozzájussanak, addig ma már ezt a rendszert elveíeuék. Hz. lyette bevezették a pénzbeli díjazást, amely még elviselhsfellenebbvs tette a „szövetkezeti" tagok he'yzstét, mivel az elértékt: lenedett dinárért semmit sem lehet vásárolni. A „zadruga" tagja egy munkaegységén 15—20 dinárt kap, s csak rendkívüli esetekben keres 40—50 dinárt. Ugyanakkor Jugoszláviában egy kilogramm rizs ára ma 400 dinár. El képzelhető, milyen irh'z viszonyok között él az a 450 C00 s egény- 'és kezénpa-aszt, rk;ket Tit'ék „zadragákba" h-js-oltak. Ez-:k_ ben kizárólag a ku'ákok grzdagednalc. hiszen övék a föld aömeMunka nélkül mrg'lh"tnek a föld béréből. A ku'ákok egyedül a da1máciai '„zadrugákban" több mint 2C0 millió dinárt zsebeltek be, mint földjáradékot Jugoszlávia mezőgazdasági terme, lése a parasztok könyörtelen k:zsákmányolása ellenére szakadatlanul csökken és Titóék beismerése szerint is 60 százalékkal van a háborúelőtti szinvonal alatt. A jugoszláv mezőgazdaság válsága megítélhető a vetésterület összezsugo) tdását jellemző adatokból is, A búza vetésterülete 1938-hoz képest 18 százalékkal, a tengeri vetésteiü'ete 16 százalékkal csökkent. Lényegesen megfogyatkozott az állat-, különösen a szarvasmarhaállomány. A belgrádi vezetők ennek ei'.enéré sem tesznek semmit az ál'atállomány növelésére, hanem ellenkezőleg, fokozzák a kivitelt. A folyó év első öt hónapja alatt töb'otízezer vágóállatot és s^kezer tonna húst szállítottak külföldre. . TIT-O FASISZTA KLIKKJE éhínségre és nyomorra, kizsákmányoltságra és kodusbotra kárhoztatta Jugoszlávia dolgozó parasztságát. Titóék a parasztok százezreit mozgósították a hadiépítkezésekhez. A jugoszláv falu dolgozói azonban nem nyugszanak bele plviselh: tellen sorsukba. Harcra kelnek a Tlto.rendszer ellen, minden eszközzel el enállnak Tito népellenes po'Bikájának. A kulák „zadrugákbói" a sziik s lömeges jelleget ölt, annak ellen re, hogy a kilépésért 15 évig terjedhető börtönbüntetés jár. Egyedül iclián mintegy 2000 „zadruga" oszlott fel. A parasztok tüntetően megtagadják az adófizetést, követőik a kulákóknak járó föld búrok megszüntetését. nem teljesí ik a hatóságok rerde'k-zé'eit, kiűzik a falvakból a titó'sta büntető pxpsdiciókat. A falvakban megalakulnak a Jugoszláv Hazafiak Szövé sévé i legális sejtjei. ameTyek harc a s-ervezik a namsz'.okat a b:l-rá"i rlnromók kf'kk.i® ellen Nemrég za'lctt le az egyik ily8n ütóeljenes illegális parasztcsoport pere Pancsevoban. Rankovics janicsárjainak terroya azonban nem állíthatja meg a jugoszláv do'gozj parasztság clle-á'.'á. sának fokozódását. A jugoszláv faluban egyre magasabbra csapnak a felszabadító harc lángjai (G. Szbariu) érzékeltetik. A gondolatok ellenőrzése, a háborúé őrület, a legala. i csonyabbrendű ösztönök szítása rányomja sötét bélyegét az amerikai élet minden területére. „Irodalmunk unalmas és förtelmes, — írja a .Sat'uirday Revut oí Literature." A szexuális eltévelyedések. a harctéri állatiasság ok leírása, aljas tönregbulítá-s-i törekvések — ezek jellemzik még a k o« molyabb írók műveit is." CosteKo. az ismert komikus hozzászokott ahhoz, hogy megtréfálja, megnevettesse közönség?'. De neki sincs m'ndig jókedve. Ez derült ki 'akkor, amikor kikértek véleményét arra vonatkoíóla hova halad Amerika. „Elmúlik még vagy tizenöt év, — válaszol'a Costello, — és neir» z-eiünk a gyilkosok és korcsok nemzete le3z, mivel a televízió tönk. re'eszi gyermekeinket." A „Masses and Mainstream" című folyó'rnt decemberi számában megdöbben'ö helyzetképet rajzol azokról az Iskolákról, amelyekbe kiszállt a McCarran bizottság sa. játcs szellemi inkvizíciója. „Az iskolákban és kollégiumokban, — írja a fólyóiraf, — fásult csrnd honol. A tanárck reszketnek a féle'emtőT, amikor a naiv ha!', gatók egyenes válaszokat, köve. telnek a jelenlegi helyzettel knp. csolatos kérdésekre." Ez azonban nem ie'enli azt, hogy mninden feltétel nélkül elfogadják a 'ömegbufítás propagandáját. A vEsconsini egyetem: prcfesszorYnek és hallgatóinak egy csoportja e?t a jel'emzö nevet adta nemrég megalKkitol't k'nbjának: „Megszabadjunk a rettegéstől." A klub , egyesülésre hivta fel azokat, „akik e'hr.tározt'k. hegy öná'téan fon. nak gondo'kozni és ú^y cselek z;.nek, ahogy gondo ala'.k sugallják, nem félnek a következményektől." A modem kap!tal:smu,s végvára, ban nyugtalanok és boldogtalanok az emberek. Megfojtja őket a mil'arizmus, a haszonhajhászás, a közömbösség, az embergyűlölőtől hirdető propaganda szelleme.