Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-06 / 4. szám

KEDD, 1953. JANUÁR 6. 3 Ajtai Károly és Döbrentei Károly elvtársak előadásai a szegedi textilipari üzemek 1953. évi feladatairól Szombaton a Textiles Területi Bizottság helyiségében összejöttek a textiles üzemek párttitkárai, U3-31nökej, igazgatói, hogy meghallgassák Ajlai Károly elvtárs miniszterhelyettes és Döbrentei Károly elvtárs, a textiles szakszervezet főtitkárának beszámolóját. Ajtai Károly elvtárs beszámolójának első részében foglalkozót^ a verseny irányításával és azzal, hogy a textilüzemek milyen feladatok megoldását tűzzék ki. „Legfontosabb a mennyiségi tervek teljesítése és túlteljesítése mondotta. _ Előtérbe keil állítani a gépek jobb kihasználásának mozgalmát, amelyen belül a figyelmet miadekelőtt a gépek jobb állapotára kell fordítani, arra,, hogy a gépeket rendszeresen generálozzuk, gondosabban végezzük a tervszerű megelőző karbantartást. Mindezeknek megvalósítása előfeltétele annak, hogy valamennyi üzemünkben megindíthassuk a „gyorsüzem"1 mozgalmat, s ez elsősorban vonatkozik a könyuyűipar területéhez tartozó pamutkender-len üzemekre. Fokozatosan, alaposan, meggondoltan és tervszerűen a gépek gyorsítását is tűzzük ki célúi] — mondotta a továbbiakban Ajtai elvtárs. Alapos felkészültség nélküli azonban ne próbáljuk meg a gépetet felgyorsítani, mert az rossz eredményt hozna. A műszaki káderek — a művezetők, a mesterek — tegyék magukévá ezt a gondolatot; a „gyersüzem" mozgalom regítségével, a gépek termelékenységének emelésévöl 15—20 százaiékos emelést is el tudunk érni. Megkaptuk a Szovjetuniótól a legjobb munkamódszereket, a különböző textilipari szakmák továbbfejlesztésének elősegítésére. Munkásaink most megtanulhatják azokat a munkafogásokat, amelyeket a Szovjetunióban sok-sok év fáradtságos munkájával dolgoztak ki. Elterjesztése hatalmas emelkedést jelent majd a termelékenységben. Még ma is sok helyen fennáll az, hogy a hónapok elején és a hónapok végén igen nagy különbség van ' a termelés között Ezt meg kelll szüntetni. Most az új esztendőben ajánlják fel az üzemek dolgozói, hogy a hónapon belül a dekádok között a termelés ingadozása nem ] esz több 2—3, esetleg 4 százaléknál. Még nem siteKilt eléni, hogy az üzemek gyártmányának minősége becsületbeli kötelessége legyen a? üzemek dolgozóinak. Előfordul, hogy egyes üzemetek statisztikának termelnek, az csak a céljuk, hogy kijöjjenek a százalékszámok és elfeledkeznek a mmőségről. Ne C9ak azt tűzzük kj célul, hogy hány százalékkal emeljük a minőséget, hanem a módszereit is dolgozzuk ki. Indítsunk a minőségi ellenőrök között versenyt, ki tud úgy dolgozni, hogy ne legyen utólagos reklamáció. Gerő elvtárs pártunk Központi Vezetőségének november 29-1 ülésén mondott beszédéből világosan láhatjuk azt, hogy ebben az esztendőben a takarékosságért folytatott harcot még fokozottabban kell előtérbe állítani. Takarékoskodnunk kell — de úgy, hogy a minőség rovására ne menjen —, az anyaggál, a munkával, az önköltséggel és sok mindennel. Ajtai elvtárs ezu'án a szegedi üzemek hibáira mulatott rá. A Szegedi Jutaárugyárban — mondotta — különös gondot kell fordítani műszakilag a maglenkóc, szalma és a hullladékkóc bekeverésének jó megoldására, de úgy, hogy az ne menjen a minőség rovására. A Szegedi Kenderfonógyítrbam a zöldkócok bekeverésének a. kérdését kell jól megoldani, a minőség rontása nélkül. Itt deviza megtakarítást tűzzenek ld, azonkívül a tilolt kenderrel is takarékoskodjanak. Az Újszegedi Kender- és Lenszövő Vállalatban meg kell) szervezni a gyárfásközi ellenőrzést. A Szegeti i Kötél- és Hálóüzemben a vadfogó háló minőségének ,a, megjavítása, a kötőgépek hatásfokának az emelése áll a feladatok előterében, A rosttelepek fordítsanak gondol az egymás közöttj szoros együttműködésre, a munka módszeré Indásra. A Szegedi Textilművek dolgozói a múltban a minisztertanács vándorzászlaját ^ megnyerték ée sokszor voltak élüzern. Vizsgálják meg, hogyan lehelne elérni, hogy a régi élvonalbeli helyüket viszszanyerjék. Számolják fel az elbizakodottságot és a nehézségeket bátrabban, lendületesen és nagyobb lelkesedéssel oldják meg. A Szegedi Ruhagyárban meg kell javítani a hónap első-utolsó dekádjn közötti különbséget és még kell szüntetni az igazolatlan hiányzásokat. Ajtai elvtárs beszéde ufán Döbrentei Károly elvtárs Szánrolt be arról, hogy Győr-Sopron megyében a textiles üzemek az elmúlt negyedévben íeiiileti versenyben voltak egymással, A területi verseny célja — mondotta —, hogy az üzemek egymást segítsék nyersanyaggal, vagy pedig úgy, hogy jó műszaki kádereket adnak át agy bizonyos időre más üzemnek. Gsongrád megyében is kell, hogy az üzemek segítsék egymást. Az üzemek dolgozóinak felajánlása alapján ki kell dolgozná a versenyvállalásokat, ezt megbeszélni a textiles üzemek közölt területi viszonylatban ós kollektíván felelősséget vállalni — egymást segítve a felajánlások teljesítéséért. Amikor a területi vállalások összesítve lesznek, a dolgozók elfogadják, akkor küldjék el a felajánlást Rákosi elvtársnak. Szükséges hangsúlyozni, hogy ezt a vállalást a dolgozókkal meg kell beszélni, kérni kell a véleményüket. Az eredményeket azonnal közölni kell a dolgozókkal. Döbrentei Károly elvtárs beszélt még a verseny nyilvánosságáról, propagandájáról és a két értékes beszámolót több felszólalás követte, amelyek azt fejezték ki, hogy a beszámolók alapján, az elhangzottak megvalósításával viszik sikerre az 1953. év első negyedévének tervét. PÁRTÉLET A Szegedi Kenderfonógyár VlI-es alapszervezete {elkészült a tagköoyvkiosztó ünnepi taggyűlésre Ismerjük meg az úi begyűjtési rendeletet A tojás- és baromíifoeadási kötelezettség Dolgozó parasztságunk nagyrésze már felkészült az 1953. évi beadási kötelezettségek pontos, időbeni teljesítésére. Ügy állította be jószágés baromfiállományát, hogy zavartalanul tudja teljesíteni tej-, tojásős baromfibeadását. M:«id jobban -zaporodik azoknak a becsületes dolgozó parasztoknak a száma, akik inár előre adtak be tojást és baromfit 1953. évi tervükbe. A mult -évihez hasonlóan a tojásos baromfibeadási kötelezettséget negyedévenként kell teljesíteni Az I. negyed január 1-től március 30ig, a második negyed április 1-től június 30-ig, a harmadik negyed július 1-től szeptember 30-ig és a negyedik negyed október 1-től december 31-ig tart. A tojás. és balomfibeadási kötelezettség egy negyedre eső részét a lanács a termelők meghallgatásával havonként beütemezi 'és a termelöknek beadásukat ezek szerint kell teljesíteni a beütemezett hónap utolsó napjáig. Az 1953, évi tojás, és bar mfibéadás a dolgozó parasztoknak és az I. és II. típusú tszcs tagjainak katasztrális holdanként 2.50 kilo. gramm baromfi és 2.50 kilogramm tojás (45 darab). Azoknak a termelőszövetkezeteknek. III. típusú termelőszövetkezeti csoportoknak, amelyek 1952 március 10-e után alakultak vagy amelyeknek területe háromszorosára növekedett. kasztrális holdanként egy kilogramm baromfit és 85 dkg tojást (15 darabot) kell beadniok. A III. típusú termelőszövetkezeti csoport tagjai háztáji gazdaságuk után, ha az 800 négyszögölet nem éri el, egy kilogramm 25 dkg baromfit és 1.25 kg tojást (23 darab); az ennél nagyobb háztáji gazdaságok után 2 kilogramm és 50 dkg baromfit és 2.50 kg tojást kötelesek beadni. Minden tcrmelfin°k az egész évi baromfi beadásának 40 száraiékát hízott baromfival kell te'jesí'emeA dolgozó parasztoknak febétlerül ügyein lök kell arra. hagy a beadásba a legjobb minőségű árut szólít, sák be; ügyelniük kell arra is. hogy a beadási könyvben beütemezett határidőkkel elejét vegyék a kártérítések kivetésének. Az a termelő, aki a beadási kötelezettségének teljesítését eimu'a'zu ja és nem teljesít határidőre, annak beadási kötelezettségét 10 százalékkal felemelik. Ha azonban a felemelt kötelezettségét a tanács állal megszabott időben nem teljesíti, úgy a tanács kártérítés fizetésre kötelezi. A kártérítés megfizetése a termelőket „em mentesíti a beadási kötelezettség teljesítése aiól. Azok a termelők, akik az 1952. évre nem teljesítették tojás- és baromfibeadá. sukat. az 1953. év első negyedében kötelesek azt teljesíteni. j Megyénk dolgozó parasztjai a ter. ' vek maradéktalan teljesítésével 'csatlakozzanak a munkásosztály hősies harcához. Harcoljanak az állami fegyelem megsértői ellen, az uszítő kulákok és rémhírterjesztők ellen. Kövesse megyénk dolgozó prasztságia özv. Bódi Sándorné kiszombori két katasztrális holdas dolgozó parasztasszonyt, aki 1953. évi baromfibeadását már teljesítette A Szegedi Kenderfonógyárban a VlI-es alapszervezetben tarlják meg elsőnek az ünnepi taggyűlést. A szárazfonó kommunistái kapják clő'ször kezükbe az új párttagsági könyvet. — Nagy kitüntetés ez számunkra — mondja Ördögh Antalné, az alapszervezet titkára. — Nem is akartuk elhinni, hogy 'éppen a mi alapszervezetünket éri ez a kitüntetés. De amióla tudjuk. mindent megtettünk, hogy sikerüljön a taggyűlésünk. Márfi Mihály, a szárazfonó üzemrész sztahánovista művezetője is kiemelkedően fontos feladatnak tekintette az iinnen< taggyűlés jó előkészítését Mindenben segített a párttitkár elvtársnőnek. Közösen írták össze a délutáni műszakban dogozó elvtársak neveli. Aztán felkeresték az őket váltó pár_ tonkívüli dolgozókat, a beszéltek velük arról, mit jelent a párttagok számára a tagkönyverere. az ünnepi taggyűlés. Elmondták azt, hogy ezen a taggyűlésen minden párttagnak jelen kell lenni és ebben a pártonkívüli dolgozóknak segíteniük kell azzal, hogy cserélnek a délutáni pariiban dolgozó párttagokkal. A DISZ fiatalok ©lsőnek vállalták a cserét. Pataki Mária ifjúmun. kás Ábrahám Antalnéval, az alapszervezet gazdasági vezetőjével cserélt. Szívesen vállalta két éjszakára a munkát, mert tudta, a pártot segíti ezzel is Bozsó Mária és Jójárt Erzsike Szegfű Istvánné kétgépes fonónővel cserélt, pedig Bozsó Mária Szentmihály(elekről jár be dolgozni. A szárazfonó fiataljai szivesen vállalták ezt a kis áldozatot azért. hogy az, ünnepi taggyűlés sikerének ők Is részesei legyenek. A pártbizalmiak is lelkiismeretesen készültek a tagkönyvcserére. Bálint Jánosné párt bizalmi hétfőn délben mép. a szokottnál is koráb. ban 'érkezett az üzembe. Felkereste azokat a csoporttagokat, akiket még nem látogatott meg, ö szeszedte a tagkönyvek árát és háromnegyed kettőkor már el is számolt a pártirodán. Elégedetten írta meg a tíz darab nyugtát, mely igazolta: csoporttagjai mindannyian eleget tettek kötelességüknek. Dáni János pártbizalmi is elégedetten számolt be munkájáról a titkár elvtársnőnek a délelőtti műszak befejezése után. Elmondta: ismét felkereste a hozzátartozó elvtársakat, ellenőrizte, mindegyik pártkönyv első lapján ott van-c az a szó. összeírva", pontosan van.e beírva, s ki és hi.l írta össze az elvtársakat. Ellen őrizte azt is, befizette.© minden párttag a december havi tagsági díjat, nehogy e miatt ne kapja meg az új tagsági könyvet csoportjának valamelyik tagja. Büszkén jelentette, mindent rendben talált, a tagkönyvek árái is összeszedte. — Már a januári tag díjakat is több elvtárs kifizette — mondta. — A holnapi taggyűlésen mindannyian pontosan ott teszünk — fejezte be. A száfczfonó kommunistái munkájukkal is méltóan kiszültek az ünnepi taggyűlésre. Jó munkájuk, példamutatásuk eredménye, hogy az 1953-as év első három napján a dekád tervet 109 százalékra teljesítették. Ezzel az eredményükkel és új munkafelajánlásokkal köszö ifik az ünnepi taggyűlést. Szegfű Istvánné még csak tagjelölt de á'.érzi a tagkönyvcsere jetentőségét. Tutija, jó munkájával éri el azt, hogy <> is minél előbb megkaphassa párt agsági könyvét. Élenjár a termelést *n, termelése fokozásává! példát mutat. Most Is az clsflk között tett felajánlást. Vállalta, az elmúlt ne. gyedévi 126 százalékra át agte!jesítiu'nyét az 1953-as év első negyedében 128 százalék:.: emeli. Az ünnepi taggyűlésre szorgalmasan készültek az üzeni kultúrgá1 tájának tagjai is. A zenekar szereplése, népitánc és szavalat teszi még ünnepélyesebbé az ünnepi pártnai-ot. Az üzem dekorációs brigádja a kultúrtermet szépen feldíszítette erre az alkalomra. Ezzel is ki akarták fejezni, ünnepnek számít mind n párttagnak az új tagkönyvek ki >.tása. A szárazfonó műhely párttá :i, pártcsoportvezetői, párt vezető- ei tagjai boldogan készüllek az új tagkönyvek kiosztására. Tisztában v . rtok az ünnepi taggyűlés jelem é. gével. azzal, mit jelent számuk: a tagsági könyv, annak a pártnak a tagsága, melyet Lenin és Szrt a elftárs alapított Bárom hónap alatt közel 500 természettudománya i előadást tartottak Csongrád megyében Csongrád megyében az ok' óberben megkezdődött természettudományi ismereteket terjesztő előadásokat a dolgozók egyre növekvő számban látogatják. A nagy érdeklődésre va'ó tek'n.ettel ma már háromszor annyi előadást tartanak, mint egy évvel ezelőtt. Az elmúlt három hónap alatt Csongrád megyében mintegy 500 természet.udományos előadást tartottak, amelyeken közel 30.000-en vettek részt. A legjobb szakemberek: tanárok, egyetemi adjunkusok, mérnökök, orvosok, agronómusok az e ondók. Amíg az üzemek dolgozói iészére elsősorban műszaki előadásokat tartanak, addig a dolgozó parasztság körében a legnépszerűbbek az élenjáró szovjet agró- és zooteehnikát ismertető előadások. A társulat hé szakoszálya ezenkívül biológiai. egészségügyi, fizika-kémiái, esilagászali és földrajzi ismereteket terjeszt. Nagy gondot fordítanak a szemlélletésre. A múzeum, az egyetemek és a Mezőgazdasági Kísérleti Intézet szertári anyagának bemutatásával teszik szemléltetővé az előadásokat. „A micsurini módszerek a magyar mezőgizdaságban" című előadáson példáui bemutatják az egyre jobban meghonosodó gyapotot és a kísérte ezés alatt ái:ó ágasbúzát. A természettudományi ismeretek terjesztéséhez nagymértékben hozzájárulnak a CsongTád megye városaiban: Hódmezővásárhelyen, Szegeden, Szentesen. Makón és Csongrádon a legforgalmasabb útvonal egyik kirakatában megrendező t kiállítások. Ezek az ember és a növényvilág fejlődésével ismertetik meg az érdeklődőket. A Szegedi Falemezgyár dolgozói az elmúlt évben több mint 900 szobabútorhoz elegendő fahulladékot takarítoitak meg Eddig 40 holdnyi területről eresztették le a vizet Kisteleken és Sándorfalván A járás terütelén a sok esőzés miatt egyes helyeken áll a víz a termőföldeken. Ez hátrátta'ja a szántást és a vetést. A járási tanács fe'hívta a do'gozö parasztság figye'mét. hogy a termés biztosítása érdekéhen hatadékti'anul fogja, nak hozzá a víz .evezetéséhez. A dolgozó parasz'.ság magáévá lette a járási tanács felhívását és megkezdte a vízlevezetési ,munkálatokat. Sándnrfálván és Kisteleken eddig negyven holdról eresztették le a fe gyű cmlett esővize':, hogy a föld felszikkadása után, azonnal hozzáfoghassanak a szántáshoz és a ve~ téshez. Osztrák lap a magyarországi építkezéseké Az ..Österreichische Zeitung" a magyarországi nagy építkezésekről ír. A cikk kiemeli, hogy Sztálinvárosban januárban új városrészt kezdenek épíleni, valamin I, hogy Diósgyőrt modern ipari várossá építik ki. A Szegedi Falemezgyár annak idején a faipari üzemek közül elsőnek csatlakozott a Gazda-mozgaiomhoz. Az elért szép eredmények nyomán az etmnit évben tovább szélesedett a mozgalom, 1952-ben min egy 36 anyagtakarékossági és gazdaniozgalmi újítást nyújtottak be a dolgozók, amelynek várható eredménye megközelíti a 100.000 forintot. Igen jelentős Rácz Rudolf hámoaógépes dmegzó anyagtakarekosoági újítása. Azelő t az anyag rezgése miatt legfeljebb másfél méteres fahengereket, hasábokat tudtak megmunkálni s 60—80 cm-es darabok a hutladékba mentek. Az újító olyan görgős anvaglefogót szerkesztet:, amely teljesen megszünteti a rezgést s így 2.2 m-es farudakaí is hámozhatnak. Ezzel évente közel hatvanezer forinto. takarítanak meg. Az üzem műszaki dolgozókból, sztahanovistákból álló eélhrigúdjának javaslatára a faháncsból, — amit azelőtt eltüzeltek — most gyógyszerészeti tégeíyekei: készítenek. Az etmult évben ezrei mintegy 90.000 forintot takarítottak meg. Ezen a munkán ma már mintegy 50 idős do'gozót foglalkoztatnak s nemrégen a tanács hatáskörébe tartozó háncstégely üzemet létcsí ettek belőle, amely csaknem az egész ország szükségletét kielégíti-. Ugyancsak a célbrigád dolgozta ki a szabálytalan a'akú farönkökből olöhámozás folyamán keletkező hulladékok felhasználásának i«sgj< 1-b módszerét. Azclőt; ezt a faanyagot is feltüzelték, vagy hasunlo eí a eladták. Most kisméretű fnrnirit mezeket gyártanak belőle, ameiv olcsósága és jó minősége folytán z egész OFsság üzemeiben ker, . :! cikk Iö:t. A Rákosi Mátyás MŰM k például nagyszerűen fciha*/r , jj varrógépasztai készítéséhez. Az M. Müvek nemrégen írt levelében a többi közölt megírja, hogv az fizna, tői vásárolt 19.000 forint értékű hulladékanvagból készült emezbö] 381.000 forint értékű varrógép! tort készítetlek. A Szegedi Ealemezgyár ilyen módon az elmúlt évben közel 170 köbméter kisméretű furnirlemczt g\ irtot':, amelyhez több mini 350 import farönk ke 'ett volna. Ez 1 mintegy 430.000 for'nlot tnkarií >!tnfc meg. Ebből a falemezből 1 öl b mint 000 bálószobabútort leb ve előállítani. Az üzem vezetősége Gerő elvű/s beszéde alapján jól fe készüli • z idei terv megvatósflására. Felni 'ervet dolgoztak ki. amelyben ; . lentős helyet foglalt el a» in,.. . karékosság rt. A feladatién a do'gozók alaposan megvitattuk s javas,'ataik alapján ebben- az évi í 70.000 forint ér ékíí anyagot tat ritanak mes. nem számítva a mér eddig alkalmazott újítások ga rt gi eredményét. A SZOT elnöksége táviratban követeli a Ro-enberjí-házaspár szabadonbocsátását Harry S. Truman, Fehérház, Washington D. G. A magyar dolgozó* nagy meg, döbben 'sse é.3 fel' á' orcóá sal ér* tesültek arról, hogy Julius és Ethel Rcscnberget összeesküvésről és kémkedésről szóló ko'nlt vádak a'apján háláira ítélték. A tárgyáéi lefolytatása megmutatta, hogy semmi bizonyítékuk erre vonatkozóan nincsen és nyilvánvalóvá tetíe, hogy Rosenbergéket a béke melletti kiállásukért és a haaJó eszmék fi. •nógatásáért í élték hrtn'ra A t gyár szerveze t dolgr ók a vi'á becsületes, békes-rrdő erverrii - k t'Itskozásához csa'tekouva követ k Cn;ő! elnök úr, hegy é jen fe lírta mazasával: nyilvániten a Rofcnfce házaspár el eni ítékfet ér ényleh >. nek és boesís a éket szahudou Szakszerv zetek Ofszá • u Tanácsa elnöksége