Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-25 / 21. szám

VASÁRNAP, 1953. JANUÁR 25. 3 Igavonó állatok nélkül kezdték, ma félmillió forint értékű vagyonuk van a Táncsics tszcs tagjainak ( Három év tel? el azóta, hogy a szegedi Táncsice-termelőcsoport tag. jai megtették az első lépéseket a közös gazdálkodás, a felemelkedés útján. Már alig emlékeznek visz. aza 1949. augusztusára, amikor a kulákok és az egyéb ellenséges elemek vésztjósló rémhírei között, — ha sok nehézséggel küzdve is — elhatározlak: felhagyunk a nadrágszíj-parcellákon sínylő. dó egyéni gazdálkodással és megalakítjuk a termelőcsoportot. ' Pedig igy volt. Éppen 1949. au. gusztus 22-én a SágvárLtelepi pártszervezetben jöttek össze az alsóvárosi és a Ságvári.lelepi dolgozóparasztok, hogy meghallgassák a Szovjetunióban járt parasztkiildöttség egyik tagjának beszámolóját. 'A küldött beszélt a szovjet haza gyönyörű tájairól, a boldog, megelégedett emberekről s a kolhozok hatalmas eredményeiről. Sokáig beszélt, de a hallgatóknak nem fogyott el a türelmük. Érdekeset, újat hallottak és a szavak nyomán a dolgozó parasztok jórésze gondolatban színes jövőjét tervez. Igette. A beszámoló végén Nyi'rai Antal, Bálint János, Csúcs Mihály és még jónéhányan már döntöttek: ,,termelőcsoportot alakítunk." így indult el az új élet útján 16 alsóvárosi és Ságvári-telepi dolgozó paraszt Táncsics Mihály — a parasztság érdekeinek nagy harcosa — nevével a nagyüzemi gazdálkodás útján, ötvenhat hold földjük volt, de se lovuk, se másféle igavonó állatuk nem volt. Az 56 holdhoz 98-at még kaptak. A növekvő földterülettel nagyobbodott a gondjuk. Azonban nem estek kétségbe. Mögöttük érezték a pártot és tudták, Rákosi elvtárs pártja nem hagyja cserben őket. Nem is csalódtak a pártban. Mire elérkezett az őszi munkák ideje, dübörgő traktorok jöttek Dorozsmáról és berregve hasították a barázdákat, vetették földbe a búzát, a téli beálltával már nyugodtan hajthatták álomra fejüket. Még a kulákok is — cseppet sem nyugodton, de tudomásul vették: nem vált be a jóslatuk, a Táncsice-tszcs él és erősödik. Egyszerre jelentős birtokkal rendelkező emberek let. tek a Táncsics-beliek. 47 hold búzát és öt hold árpát vetettek el 1959 őszén, de elvégezték időre a mélyszántást is. 1950. tavaszára 24-en lettek. Elhatározták, építkezéshez fognak. A meglévő rogyadozó színt az állami kölcsönből kijavították, befalazták és ide helyezték el a kapott sertértörzset. Akkor újabb rémhírt vetettek fel a környék ku. lákjai. Szélt-óbe-hosszába beszéltek, hogy a rongyos Táncsics még alig nyitotta ki a szemét, máris kölcsönt vesz fel, építkezik. Nem lesz ezeknek, ennivalójuk sem — hajtogatták és kárörvendően nevettek, hogy félrevezethettek egykét dolgozó parasztot. A Táncsicsban azonban nem állt meg az élet. Száz férőhelyes hizlaldát építettek 'és föléje nyolc vagonos górét emeltek. Ezzel egyidőben elkészí. tettek egy 20 férőhelyes ser'ésfiadztatót; ezt már pusztán a maguk erejéből. A tavasz beköszöntött és a föld munkára hívta a csoport tagjait. Csakhogy még mindig nem volt lovuk. Á párt újra segített. Két pár lovat és kocsit is kaptak. Amikor a gaz fejlődött a növényekkel, érezték, hogy 24-en nem tudnak megbirkózni a gyomirtás, sal. Bevonták hát az asszonyokat, n munkabiró családtagokat is és fáradtságot nem* ismerve, harcoltok a magasabb terméshozamért. Munkájuknak' szép gyümölcse lett. ;16 mázsás gabonaátlagot értek el. Az egyénileg gazdálkodók csak 10—11 mázsát arattak le egy holdról. Ez az eredmény minden szénái jobban beszélt. ősszel négy középparaszt és nyolc kisparaszt lépet1 a csoportba. Ebben az évben 60 ezer forintot ruháztak be és törlesztették az adósságukat, mégis egy munkaegységre min. den tag 13 forint 50 fillért kapott s azonkívül megkapta természetbeni járadéikát is. Izmosodott, terebélyesedett a Táncsics-termelőcsoport és egyre kevesebb lett azoknak a száma, lakik hitetlenkedtek, rosszat beszéltek a csoportról. A kölcsönök jórészét ekkor már visszafizették. A gyorsütemű fejlődés Sürgette, sarkalta őket. 1950. őszén egv 40 férőhelye® tehénistálló építését vették' tervbe. Hozzá is foglak és építették a saját erejükből. Nem kellett oda se kőműves, se ács, 6e tetőfedő. Csinálták ők maguk és együtt örültek minden felrakott újabb téglasornak, hiszen maguknak építették. 1951. februárjában pártunk második kongresszusa tiszteletére vállalták, hogy teljesen rendbeihozzák a 40 férőhelyes istállót. A vállalt időpontnál egy héttel hamarabb már teljesen kész volt az istálló. Cement-jászol, villanyvilágítás várta a szarvas, marha törzset. A kongresszusig még egy 15 méter hosszú gazdasági színt is felépítettek. Ebben az évben 24 hold földön kezdték meg az öntözéses gazdálkodást. Az eredmények láttán 70-re emelkedett a csoporttagok száma és a földterület 300 holdra nőt'. A kongresszus után a párt megyei bizottságának küldötte ünnepélyesen adta át jó munkájukért a kongresszusi zászlót, mert vállalásuk teljesítésével 65 ezer forintot toka. rítettak meg. A csoport tagjai egyre világosabban látták, hoigy érdemes a csoportban dolgozni. Elhatározták, határidőre, sőt határidő előtt befejezik a tavaszi munkálatokat. Április 2C-án már mindent bevetettek. Tavasszal időben kirakták a melegágyban előnevelt palántákat az aszályos esztendő ellenére is jó eredményt értek el. Ősszel 368 ezer forint bevétele volt a csoportnak. Három év alatt olyan szép eredményt értek el, hogy négy év helyett két év alatt fizették vissza a sertéstörzs árát és most 144 sertés, 45 szarvasmarha és 24 ló a csoport állatállománya. A csoport tagjai között 222 ezer forintot osztottak ki a munkaegységekre. Ugyanakkor jelentős mennyiségű burgonyát, zöldségfélét, gyümölcsöt, kukoricát, árpát és egyéb terményt osztottak szét. így kapott például Börcsök Imre is 5427 forintot- Dudás Mihály pedig 6420 forintot a munkájáért. Három év alatt annyira fejlődött a csoport, hogy csodáíaltal tekintenek rá a kívülálló dolgozó parasztok. 1949-ben semnvvel kezdték, most pedig több mint félmillió forint értékű vagyonuk van. A csoport tagjai elhatározták, hogy ebben az évben még jobban kitesz' nek magukért. Még jobban megszervezik a munkát. tanulnak és még több siovjet módszer! vezetnek be, mind a növénytermesztésben, mind pedig az állattenyésztésben. 24' hold helyett negyven holdat öntöznek az 'idén és a kukoricánál, napraforgónál a négyzetes, a zabnál pedig a keresztsoros vetést alkalmazzák. Az egy hold erdősáv mellé újabb egy és az év végére 180 ezer forintot j holdat ülteinek, hogy az cszaknyujövedelmezett a konyhakert. Hol-1 gat felöl érkező szelet megállítsák. dánként 120 mázsa burgonyát, 9 mázsa gyapotot, 14 mázsa borsó', 30 mázsa csővesfcukoricá?, 15 és fél mázsa árpát é® 14 múzsa búzát takarítottak be. Eazel az eredménnyel ismét bebizonyi'ot'ák a nagyüzemi gazdálkodás előnyei'. A csoporttagoknak egyre kevesebb lett a gondjuk. • Az elmúlt évben aztán újabb 18 középparaszt'al és 22 kisparaszttal emelkedett a csoport léiszáma. 530 hold földet műveltek ebben az évben. A növénytermesztésnél számos jólbevált 6zovjet módszert alkalmazlak. négyzetes kukoricave'éssei, a pótbepórzáosal Az állatoknál alkalmazzák a szovjet zootechnikát, hogy magasabb fialási állagot, több terméket érjenek el. Az állatok áttelel'etésének biztosítására 380 köbméter silótakarmányt készítettek, hogy növekvő állatállományuk ne szenvedjen hiányt. így felt, a semmivel induló Táncsicsból félmillió forint értékű vagyonnal rendelkező csoport három év alatt. Boldog, megelégedett tagjai ebben az évben azért harcolnak, hogy a megye, de az egész ország dolgozó parasztjai büszkén beszéljenek nemsokára arról, hogy a semmivel indult Táncsics milliomos termelőszövetkezet. Alekszej Tolsztoj-est a Központi Egyetem nagytermében A Városi Tanács Oktatási és Népművelési Osztálya január 28-án, szerdán este 6 órakor a Központi Egyetem nagytermében (Dugonicstér 13.) Alekszej Tolsztoj emlékestei rendez. Előadó Bemete László irodalomtörténész. Előadásában mél" tatja Alekszej Tolsztoj életművét, legjelentősebb alkotásait pedig rész'ctesen tamerteti. Az emlékesten üzemi színjátszók a nagy író egyik regényének, a .,Golgotá"-nak dramatizált részletét mulatják he. A Zenekonzervatórium tanárai, Várnagy Lajos (hegedű) és Nagyné, Varjú Irma (zongora) is fellépnek. Varsányi Péter egyetemi hallgató A. Tolsztoj műveiből olvas, fel részleteket. Az ünnepélyes emlékest elé a szegedi dolgozók nagy érdeklődéssel te- [katonai repülőgép leintenek. * podások Köszöntjük a szegedi egyetem lapját Megjelent a Szegccái Tudományegyetem, az Orvosegyetem és a Pedagógiai Főiskola lapja, a ,,Szc. gedi Egyetem". Pártunk új fegyvert adott ezzel a szegedi egyetem kezébe. A lap még jobban segiti majd azoknak a feladatoknak a megoldását, amelyek a szocia'izmus felépítésében az egyetem dolgozóira, tanáraira és hallgatóira várnak. Pártunk különös gondos, súggul tániogalja ifjúságunk tanulását, kü'.önös gonddal segíti azt, hogy ifjúságunkból jó szakemberek, a szocializmus építésének áldozatkész munkásai legyenek. Az új iap ehhez a munkához ad) még több segíSségct. Az új szám vezérelkkébcn Tury Géza elvtárs, az Egyetemi és Főiskolai Pártbizottság tokára irja: ,.Az egyetemi újságnak mindenekelőtt hallgatóinak jó tanulmányi eredményeiért való küzdelemben kell gyorsanható eszköznek bizonyulnia"' Az egyetemi lapnak valóban ez a legfontosabb feladata, a jó eredményes módszerek ismertetésével, a hanyagok bírálatával a tanulmányi színvonal emeléséért. Harcosan, a hiányosságok bá'or feltárásával segítsen az újtipusú diák kialakításában. Nagy és nehéz feladatok á'In.ik az egyetemi újság előtt. Nevelnie, tanítania kell sugároznia kell a marxizmus-leninizmus világnézetét. Az új lap ezeket a nagy és komoly feladatokat csak úgy tudja megoldani, ha széleskörű lcvc.czuhú'.őzalot épi' maga köré, ha bálran és biztosan támaszkodik az egyetem dolgozóinak javaslataira, bírálataira. Az egyetem do'gnzói tudják, hogy a munkájuk, n nem könnyű feladatok megoldásához komoly segítséget kapnak az új egyetemi újságtól. I)e ezt a segítséget várják is a laptól. A .Szegedi Egyetem" törekedjen arra. hogy megfeleljen ennek a megt'szte'ő bizalomnak. Minden sora tanítom és lelkesítsen, minden sora neveljen és oktasson, minden sáriiból érződjék, hogy kommunisták irányítják a lap munkáját, akiknek legfőbb törekvésük n dolgozó nép érdekeiért való harc, n dolgozó nép jobb és szebb életének meg. teremtése. Köszöntjük az egyetemi újságnt. a szegedi egyetem dolgozóinak új fegyverét. Legyen a lap lelkes, bátor tollú harcosa pártunk politika, jának. lelkes harcosa a tío'gozó nép ügyének. Segítse az egyetem kommunistáinak harcát, nevclirn még szilárdabb helytállásra, magasabb fokú éberségre. Sok sikert kívánunk ebhez a munkához. Ma tartfák meg Szeged békeharcosai nagygyűlésüket a szegedi Nemzeti Színházban Ma délelőtt 10 órakor tartják meg a szegedi Állami Nemzeti Színházban Szeged élenjáró békeharcogai békenagy gyűlésüket. A nagygyűlésen Kovács Mária, a szegedi Állami Nemzeti Színház tagja szaval, a megnyitó beszédet Wagner Richárd elvtárs, egyetemi tanár mondja. Ezután Szádcczky-Kardos Elemér, kétszeres Kossuth-díjas akadémikus tart beszámolót a Bécsi Világkongresszusról. Beszámolójában elmondja, hogy a világkongresszuson a világ békeharcosai hogyan harcolnak a becsületes emberek legdrágább kincséért, a békéért.. Ismerteti beszédében a Bécsi Világkongresszus határozatát és részletesen számol be arról, hogy a népi demokratikus államok, valamint a kapitalista államok békeszerető dolgozói hogyan harcolnak a békéért. Beszámolója végén beszél szilárdabban álljuk meg helyünket • békefront ránkeső szakaszán. A beszámoló után a jelenlévők elmondják eddigi tapasztalataikat, átadják egymásnak jól bevált módszereikel, amelyek segítségével munkahelyükön, (lakóhelyükön egyre több és több dolgozót vonak be a békemozgalomba és tesznek a béke aktív harcosává. Egyben megbeszélik azt is, mit kell tenni azért, hogy épülő hazánkat, gyárainkat, a szocializmus útján haladó mezőgazdaságunkat, eredményeinket megvédjük és még jobban vegyük ki részünket a békéért folyó harcból.' Ezután Szegedi Antal elvtárs, n Szegedi Kenderfonógyár dolgozója Szaval, majd színes kultúrműsorral fejeződik be a békeniagygyülés. A bákenagygyűilés előtt és a szünetben a Szegedi Kanderfonógyár arról is Szádcczky-Kardos Elemér zenekara szórakoztatja békedalok, elvtárs, hogyan ken napi munkán-lés békeindulókkal a jelenlévő békckat végezni, tanulni azért, hogy még I harcosokat. flmsrifcai katonai repülőgép szerdán ismét íőite a koreai-kínai küldöttség gépfármüveit Keszon (Uj-Kina). Szerdán délelőtt 11 óra tájban egy amerikai a zsutól mintegy (hat kilométerrel NULLA-VADÁSZOK Ilyenkor télen szokták nagy körvadászataikat rendezni Szeged határában a vadászok. Egy-egy alkalommal sorra buknak fel a jól célzott lövések után a bamabundás, riadtszemű nyulak. Ha vadászatról hall az ember, önkéntelenül azokra a puskás emberekre gondol, akik hajtók és kutyák segítségével űzik a vadakat. Itt Szeged kör. nyékén, kivéve a Fehértó vidékét, ahol nem, szabad vadászni —- csak foglyokra, fácánokra, nyulakra, ritka esetben rókákra vadásznak. Nagyobb riad erre nincs, amit puskavégre lehetne; kapni. — Kevés vad, kevés a vadász is Szegeden — szokták mondani. Ez a megállapítás azonban idejét múlta és más meg. fogaim,wzást ölt újabban: kevés a vad és egyre több a vadász. Milyen vadászokról van szó? Hol vannak és miért szaporodnak naprólnapw? Tekintsünk meg egy ilyen vadászterületet, amely nem kint a szántóföldeken, hanem benn a városban, egy tiszaparti iif.emben, a Szalám.gyárban van. Mire vadásznak itt? Mint óriási kérdőjel mered elébünk ez a mondat. Annyi biztos, nem szarvasra, vagy vaddisznóra. Ilyen állatok * itt vadásznak a nullákra, nincsenek. Van ugyan szarvasmiairha, sertés is akad jónéhány, de ezekre már nem kell vadásztii, mert életüket már a vágóhídon kioltotta a bárd, vagy a szúrókés. A Szalámigyár vadászai nem, is gondolnak ilyesmire, ők másra lesnek, mást igyekeznek elkapni. Furcsán hangzik, de így van: „nullákra vadásznak". Nézzük csak, hogyan Zajlik le egyetlen napon ez a nulla-vadászat. Mindenekelőtt tudni kell, hogy itt a Szalámigyár, ban délután 4 órakor van vége a müszalcnak. A vadászat olt kezdődik, hogy a munkaidő végét jelző érces csengőhang már nem mindenkit talál a munkapadoknál, gé. péknél, különösen a csgntozóban. Hol vannak a hiányzók? Már ott sorahoznak a, folyósókon, vagy az udvaron, vagy az udvar egyik meghitt szögletében, a WC-ben lesnek, fülelnek, hogy aztán a csengő jelzésérc versenyfutást rendezze. nek a kapu, felé és ott a bélyegzöóráka valósággal belegyürjék a rózsaszín munkalapot és mint mikor a vonaton valami szerencsétlenség történt és megrántják a vészfék fogantyúját, úgy húzzák ők (is le •'.« bély.egzőóra 1ah— ír'it * TC—o 1 • ii „ vn /i l-l"„ 1. mert négy óra után míg egy perc cl nem múlik, a négyes mellé két nullát üt a bélyegzőóra, számjelzője, a 60 másod, perc eltelte után pedig csak egyet. Szerdán délután is nagy volt, a tülekedés a bélyegzőóra körül. Még háromnegyed négy sem volt, máris egyesek szokás szerint a munkatermek kijárata felé kacsingattak és egy óvatlan pillanatban — legalábbis úgy gondolták, hogy senki sem vette észre őket — mintegy tizenhatan a különböző munkatermekből elindultak az öltözők felé. Négy óra elölt már egymásután tűntek fel az udvaron a kijáratra tapasztva tekintetüket Laczik Imre. Horváth József, Bauer Márton. Egyik itt, a má. sík ott ácsorgott, teste a csengőjelzést. És amikor megkondult a jelzöharang, mint tahogy Hárs elvtárs, a főmérnök mondja — nekikezdtek futni. Nem is futás, rohanás volt az, valóságos tülekedés az óra körül, A legjobb vadásznak ezen a napon Leje Szilveszter, Laczi Ferenc, Molnár Pál bizonyultak. Ők tudták megszerezni a dupla nullát. Czirok Istvánnak. Bürgés Józsefnek,' Horváth* Antalriénak és 1 Török< Pálnak a négy délre lőtte a koreai-kínai küldö'l. megálló- ' ség gépjárműveit. A küldöttség megszegésével — Hvang-' gépkocsiszemélyzetenek három tag. ja megsebesült, ke'tö közülük súlyosan. Az újabb provokáció mial' Zsu Jon ezredes a koreai-kínai küldöttség rangidős összekötő tisztje pénteken tiltakozó levelet intézeté Cailock ezredeshez, az amerikai fél rangidő® összekötő tisztjéhez. karját. * Ezek-az* emberek órát,1" .Lelzö. szám-" mellé axmas'ikteayjiíjján húsz, csak egy nulla a „0.1" percet jelző szám jutott, A vadászat nem mindig hasznos tevékenység. Nem lehet minden idő. ben folytatni, mert egyes időszakban kárt okoznánk a vadállományban. Ez a vadászat, ami a Szalámigyárban folyik, sohasem lehet hasznos, tehát nem ártalmatlan cselekedet, sőt igen káros és fertőző. A Szalámigyár dolgozói, vezetői nem dicsekedhetnek addig a munkafegyelem meg javulásával, hogy nincsenek olkésök, míg a munkafegyelem eme lazítói, « „nulla-vadá. szok" folytatják a munkaidőt megcsorbító tejé kenységüket. Nem kell külön magyarázni az üzem dolgozóinak és vezetőinek, hogy aki pontosan négy óralcor, vagy négy óra után egy-kct perccel már ta kapun kívül van, az 15—20 perccel előbb hagyta abba. a munkát. A zsíros kéz lemosásához, az átöUözködéshez jónéhány percre van szükség. így tehát azok a dolgozók, akiknek munkalapján „4.00, 4.01, 4.02. 4.03" van, éppúgy megszegik a munkafegyelmet, mint akik elkésnek. Látnia kell a vezetőségnek, hogy az elkésök és a korán befejezőkjközött, nincs különbség. \AzTegyik tizenkilenc, tp m/isik-„nidliííin-ti hi',oZeneszerzőink új munkákon dolgoznak Ebben az évben számos új alkotáson dolgoznak zeneszerzőink. Szabó Ferenc a „Feltámadott tenger" című film zeniéjét komponálja. Szervánszky Endre Kossuth-díjas zeneszerző Petőfi-kantátája szövegét a magyar nép nagy költőjének különböző verseiből állította össze. Dávid Gyula és Devecseri Gábor a November 7 Erőműről Írnak oratóriumot. Vincze Imre Sztálinvárosról ír szimfóniát- Vass Lajos Petőfi „Egy gondolat bánt engemet" című versét zeniési'i meg. Ma délelőtt és délután járási kultúresoportok versenye az Egyetem Dugonics-téri kultúrtermében Ma délelőtt tovább folytatódnak a járási kultúresoportok versenyei az Egyetem Dugonicstóri kultúrtermében. Ma délolőlt 9 órakor kezdődik a verseny és szerepeinek a Pelcfi IH. MSZT színjátszói, a Kossuth Zsuzsanna MNDSZ, a sándorfalvi Erdőgazdaság és az algyői színjátszó csopot. Délután 3 órai kezdettel folytatódik tovább a verseny. Ekkor lépnek színpadra az OKISZ, Csengéié, Szőreg. Tápé tánc- és szín.' játszó csoportjai és a városi tanács énekkara,