Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-25 / 21. szám

VASÁRNAP, 1953. JANUÁR 25. 3 Igavonó állatok nélkül kezdték, ma félmillió forint értékű vagyonuk van a Táncsics tszcs tagjainak ( Három év tel? el azóta, hogy a szegedi Táncsice-termelőcsoport tag. jai megtették az első lépéseket a közös gazdálkodás, a felemelkedés útján. Már alig emlékeznek visz. aza 1949. augusztusára, amikor a kulákok és az egyéb ellenséges elemek vésztjósló rémhírei kö­zött, — ha sok nehézséggel küzd­ve is — elhatározlak: felhagyunk a nadrágszíj-parcellákon sínylő. dó egyéni gazdálkodással és meg­alakítjuk a termelőcsoportot. ' Pedig igy volt. Éppen 1949. au. gusztus 22-én a SágvárLtelepi párt­szervezetben jöttek össze az alsó­városi és a Ságvári.lelepi dolgozó­parasztok, hogy meghallgassák a Szovjetunióban járt parasztkiildöttség egyik tagjának beszámolóját. 'A küldött beszélt a szovjet haza gyö­nyörű tájairól, a boldog, megelé­gedett emberekről s a kolhozok hatalmas eredményeiről. Sokáig beszélt, de a hallgatóknak nem fogyott el a türelmük. Érdekeset, újat hallottak és a szavak nyo­mán a dolgozó parasztok jórésze gondolatban színes jövőjét tervez. Igette. A beszámoló végén Nyi'rai Antal, Bálint János, Csúcs Mihály és még jónéhányan már döntöttek: ,,termelőcsoportot alakítunk." így indult el az új élet útján 16 alsóvárosi és Ságvári-telepi dol­gozó paraszt Táncsics Mihály — a parasztság érdekeinek nagy harcosa — nevével a nagyüzemi gazdálkodás útján, ötvenhat hold földjük volt, de se lovuk, se más­féle igavonó állatuk nem volt. Az 56 holdhoz 98-at még kaptak. A növekvő földterülettel nagyob­bodott a gondjuk. Azonban nem estek kétségbe. Mögöttük érezték a pártot és tudták, Rákosi elvtárs pártja nem hagyja cserben őket. Nem is csalódtak a pártban. Mire elérke­zett az őszi munkák ideje, dübör­gő traktorok jöttek Dorozsmáról és berregve hasították a barázdá­kat, vetették földbe a búzát, a téli beálltával már nyugodtan hajthatták álomra fejüket. Még a kulákok is — cseppet sem nyugod­ton, de tudomásul vették: nem vált be a jóslatuk, a Táncsice-tszcs él és erősödik. Egyszerre jelentős birtokkal rendelkező emberek let. tek a Táncsics-beliek. 47 hold bú­zát és öt hold árpát vetettek el 1959 őszén, de elvégezték időre a mélyszántást is. 1950. tavaszára 24-en lettek. El­határozták, építkezéshez fognak. A meglévő rogyadozó színt az állami kölcsönből kijavították, be­falazták és ide helyezték el a ka­pott sertértörzset. Akkor újabb rémhírt vetettek fel a környék ku. lákjai. Szélt-óbe-hosszába beszéltek, hogy a rongyos Táncsics még alig nyitotta ki a szemét, máris köl­csönt vesz fel, építkezik. Nem lesz ezeknek, ennivalójuk sem — hajtogatták és kárörvendően ne­vettek, hogy félrevezethettek egy­két dolgozó parasztot. A Táncsics­ban azonban nem állt meg az élet. Száz férőhelyes hizlaldát építettek 'és föléje nyolc vagonos górét emeltek. Ezzel egyidőben elkészí. tettek egy 20 férőhelyes ser'és­fiadztatót; ezt már pusztán a ma­guk erejéből. A tavasz beköszöntött és a föld munkára hívta a csoport tag­jait. Csakhogy még mindig nem volt lovuk. Á párt újra segített. Két pár lovat és kocsit is kaptak. Amikor a gaz fejlődött a növé­nyekkel, érezték, hogy 24-en nem tudnak megbirkózni a gyomirtás, sal. Bevonták hát az asszonyokat, n munkabiró családtagokat is és fáradtságot nem* ismerve, harcol­tok a magasabb terméshozamért. Munkájuknak' szép gyümölcse lett. ;16 mázsás gabonaátlagot értek el. Az egyénileg gazdálkodók csak 10—11 mázsát arattak le egy hold­ról. Ez az eredmény minden szé­nái jobban beszélt. ősszel négy középparaszt és nyolc kisparaszt lépet1 a csoportba. Ebben az év­ben 60 ezer forintot ruháztak be és törlesztették az adósságukat, mégis egy munkaegységre min. den tag 13 forint 50 fillért kapott s azonkívül megkapta természet­beni járadéikát is. Izmosodott, terebélyesedett a Táncsics-termelőcsoport és egyre kevesebb lett azoknak a száma, lakik hitetlenkedtek, rosszat be­széltek a csoportról. A kölcsönök jórészét ekkor már visszafizették. A gyorsütemű fejlődés Sürgette, sarkalta őket. 1950. őszén egv 40 férőhelye® tehénistálló építését vették' tervbe. Hozzá is foglak és építették a saját erejükből. Nem kellett oda se kőműves, se ács, 6e tetőfedő. Csinálták ők maguk és együtt örültek minden felrakott újabb téglasornak, hiszen maguk­nak építették. 1951. februárjában pártunk második kongresszusa tisz­teletére vállalták, hogy teljesen rendbeihozzák a 40 férőhelyes istál­lót. A vállalt időpontnál egy hét­tel hamarabb már teljesen kész volt az istálló. Cement-jászol, villanyvilágítás várta a szarvas, marha törzset. A kongresszusig még egy 15 méter hosszú gazda­sági színt is felépítettek. Ebben az évben 24 hold földön kezdték meg az öntözéses gaz­dálkodást. Az eredmények láttán 70-re emelkedett a csoporttagok száma és a földterület 300 holdra nőt'. A kongresszus után a párt megyei bizottságának küldötte ünnepélye­sen adta át jó munkájukért a kon­gresszusi zászlót, mert vállalásuk teljesítésével 65 ezer forintot toka. rítettak meg. A csoport tagjai egyre világo­sabban látták, hoigy érdemes a csoportban dolgozni. Elhatározták, határidőre, sőt határidő előtt be­fejezik a tavaszi munkálatokat. Április 2C-án már mindent bevetet­tek. Tavasszal időben kirakták a melegágyban előnevelt palántákat az aszályos esztendő ellenére is jó eredményt értek el. Ősszel 368 ezer forint bevétele volt a csoportnak. Három év alatt olyan szép eredményt értek el, hogy négy év helyett két év alatt fizették vissza a sertéstörzs árát és most 144 sertés, 45 szarvasmarha és 24 ló a csoport állatállománya. A csoport tagjai között 222 ezer fo­rintot osztottak ki a munkaegysé­gekre. Ugyanakkor jelentős mennyi­ségű burgonyát, zöldségfélét, gyü­mölcsöt, kukoricát, árpát és egyéb terményt osztottak szét. így kapott például Börcsök Imre is 5427 fo­rintot- Dudás Mihály pedig 6420 fo­rintot a munkájáért. Három év alatt annyira fejlődött a csoport, hogy csodáíaltal tekinte­nek rá a kívülálló dolgozó parasz­tok. 1949-ben semnvvel kezdték, most pedig több mint félmillió fo­rint értékű vagyonuk van. A csoport tagjai elhatározták, hogy ebben az évben még jobban kitesz' nek magukért. Még jobban megszer­vezik a munkát. tanulnak és még több siovjet módszer! vezetnek be, mind a növénytermesztésben, mind pedig az állattenyésztésben. 24' hold helyett negyven holdat öntöznek az 'idén és a kukoricánál, napraforgó­nál a négyzetes, a zabnál pedig a keresztsoros vetést alkalmazzák. Az egy hold erdősáv mellé újabb egy és az év végére 180 ezer forintot j holdat ülteinek, hogy az cszaknyu­jövedelmezett a konyhakert. Hol-1 gat felöl érkező szelet megállítsák. dánként 120 mázsa burgonyát, 9 mázsa gyapotot, 14 mázsa borsó', 30 mázsa csővesfcukoricá?, 15 és fél mázsa árpát é® 14 múzsa bú­zát takarítottak be. Eazel az ered­ménnyel ismét bebizonyi'ot'ák a nagyüzemi gazdálkodás előnyei'. A csoporttagoknak egyre keve­sebb lett a gondjuk. • Az elmúlt évben aztán újabb 18 középparaszt'al és 22 kisparaszt­tal emelkedett a csoport léiszáma. 530 hold földet műveltek ebben az évben. A növénytermesztésnél számos jólbevált 6zovjet mód­szert alkalmazlak. négyzetes kukoricave'éssei, a pótbepórzáosal Az állatoknál alkalmazzák a szov­jet zootechnikát, hogy magasabb fia­lási állagot, több terméket érjenek el. Az állatok áttelel'etésének bizto­sítására 380 köbméter silótakar­mányt készítettek, hogy növekvő ál­latállományuk ne szenvedjen hiányt. így felt, a semmivel induló Tán­csicsból félmillió forint értékű va­gyonnal rendelkező csoport három év alatt. Boldog, megelégedett tag­jai ebben az évben azért harcolnak, hogy a megye, de az egész ország dolgozó parasztjai büszkén beszél­jenek nemsokára arról, hogy a sem­mivel indult Táncsics milliomos ter­melőszövetkezet. Alekszej Tolsztoj-est a Központi Egyetem nagytermében A Városi Tanács Oktatási és Nép­művelési Osztálya január 28-án, szerdán este 6 órakor a Központi Egyetem nagytermében (Dugonics­tér 13.) Alekszej Tolsztoj emlékestei rendez. Előadó Bemete László iro­dalomtörténész. Előadásában mél" tatja Alekszej Tolsztoj életművét, legjelentősebb alkotásait pedig rész­'ctesen tamerteti. Az emlékesten üze­mi színjátszók a nagy író egyik re­gényének, a .,Golgotá"-nak dramati­zált részletét mulatják he. A Zene­konzervatórium tanárai, Várnagy Lajos (hegedű) és Nagyné, Varjú Irma (zongora) is fellépnek. Varsá­nyi Péter egyetemi hallgató A. Tol­sztoj műveiből olvas, fel részleteket. Az ünnepélyes emlékest elé a sze­gedi dolgozók nagy érdeklődéssel te- [katonai repülőgép leintenek. * podások Köszöntjük a szegedi egyetem lapját Megjelent a Szegccái Tudomány­egyetem, az Orvosegyetem és a Pe­dagógiai Főiskola lapja, a ,,Szc. gedi Egyetem". Pártunk új fegy­vert adott ezzel a szegedi egyetem kezébe. A lap még jobban segiti majd azoknak a feladatoknak a megoldását, amelyek a szocia'iz­mus felépítésében az egyetem dol­gozóira, tanáraira és hallgatóira várnak. Pártunk különös gondos, súggul tániogalja ifjúságunk tanu­lását, kü'.önös gonddal segíti azt, hogy ifjúságunkból jó szakembe­rek, a szocializmus építésének ál­dozatkész munkásai legyenek. Az új iap ehhez a munkához ad) még több segíSségct. Az új szám vezérelkkébcn Tury Géza elvtárs, az Egyetemi és Fő­iskolai Pártbizottság tokára irja: ,.Az egyetemi újságnak mindenek­előtt hallgatóinak jó tanulmányi eredményeiért való küzdelemben kell gyorsanható eszköznek bizo­nyulnia"' Az egyetemi lapnak való­ban ez a legfontosabb feladata, a jó eredményes módszerek ismerte­tésével, a hanyagok bírálatával a tanulmányi színvonal emeléséért. Harcosan, a hiányosságok bá'or feltárásával segítsen az újtipusú diák kialakításában. Nagy és nehéz feladatok á'In.ik az egyetemi újság előtt. Nevelnie, tanítania kell sugároznia kell a marxizmus-leninizmus világnézetét. Az új lap ezeket a nagy és ko­moly feladatokat csak úgy tudja megoldani, ha széleskörű lcvc.czu­hú'.őzalot épi' maga köré, ha bál­ran és biztosan támaszkodik az egyetem dolgozóinak javaslataira, bírálataira. Az egyetem do'gnzói tudják, hogy a munkájuk, n nem könnyű feladatok megoldásához komoly segítséget kapnak az új egyetemi újságtól. I)e ezt a segít­séget várják is a laptól. A .Sze­gedi Egyetem" törekedjen arra. hogy megfeleljen ennek a megt'sz­te'ő bizalomnak. Minden sora ta­nítom és lelkesítsen, minden sora neveljen és oktasson, minden sárii­ból érződjék, hogy kommunisták irányítják a lap munkáját, akiknek legfőbb törekvésük n dolgozó nép érdekeiért való harc, n dolgozó nép jobb és szebb életének meg. teremtése. Köszöntjük az egyetemi újságnt. a szegedi egyetem dolgozóinak új fegyverét. Legyen a lap lelkes, bá­tor tollú harcosa pártunk politika, jának. lelkes harcosa a tío'gozó nép ügyének. Segítse az egyetem kom­munistáinak harcát, nevclirn még szilárdabb helytállásra, magasabb fokú éberségre. Sok sikert kívá­nunk ebhez a munkához. Ma tartfák meg Szeged békeharcosai nagygyűlésüket a szegedi Nemzeti Színházban Ma délelőtt 10 órakor tartják meg a szegedi Állami Nemzeti Színházban Szeged élenjáró béke­harcogai békenagy gyűlésüket. A nagygyűlésen Kovács Mária, a sze­gedi Állami Nemzeti Színház tagja szaval, a megnyitó beszédet Wag­ner Richárd elvtárs, egyetemi tanár mondja. Ezután Szádcczky-Kardos Elemér, kétszeres Kossuth-díjas akadémikus tart beszámolót a Bé­csi Világkongresszusról. Beszámoló­jában elmondja, hogy a világkon­gresszuson a világ békeharcosai ho­gyan harcolnak a becsületes embe­rek legdrágább kincséért, a béké­ért.. Ismerteti beszédében a Bécsi Világkongresszus határozatát és részletesen számol be arról, hogy a népi demokratikus államok, vala­mint a kapitalista államok békesze­rető dolgozói hogyan harcolnak a békéért. Beszámolója végén beszél szilárdabban álljuk meg helyünket • békefront ránkeső szakaszán. A beszámoló után a jelenlévők el­mondják eddigi tapasztalataikat, át­adják egymásnak jól bevált mód­szereikel, amelyek segítségével mun­kahelyükön, (lakóhelyükön egyre több és több dolgozót vonak be a békemozgalomba és tesznek a béke aktív harcosává. Egyben megbeszé­lik azt is, mit kell tenni azért, hogy épülő hazánkat, gyárainkat, a szo­cializmus útján haladó mezőgazda­ságunkat, eredményeinket megvéd­jük és még jobban vegyük ki ré­szünket a békéért folyó harcból.' Ezután Szegedi Antal elvtárs, n Szegedi Kenderfonógyár dolgozója Szaval, majd színes kultúrműsorral fejeződik be a békeniagygyülés. A bákenagygyűilés előtt és a szü­netben a Szegedi Kanderfonógyár arról is Szádcczky-Kardos Elemér zenekara szórakoztatja békedalok, elvtárs, hogyan ken napi munkán-lés békeindulókkal a jelenlévő békc­kat végezni, tanulni azért, hogy még I harcosokat. flmsrifcai katonai repülőgép szerdán ismét íőite a koreai-kínai küldöttség gépfármüveit Keszon (Uj-Kina). Szerdán dél­előtt 11 óra tájban egy amerikai a zsutól mintegy (hat kilométerrel NULLA-VADÁSZOK Ilyenkor télen szokták nagy körvadászataikat rendezni Szeged határá­ban a vadászok. Egy-egy alkalommal sorra buknak fel a jól célzott lövések után a bamabundás, ri­adtszemű nyulak. Ha vadászatról hall az ember, önkéntelenül azokra a puskás emberekre gon­dol, akik hajtók és ku­tyák segítségével űzik a vadakat. Itt Szeged kör. nyékén, kivéve a Fehértó vidékét, ahol nem, szabad vadászni —- csak fog­lyokra, fácánokra, nyu­lakra, ritka esetben ró­kákra vadásznak. Na­gyobb riad erre nincs, amit puskavégre lehetne; kapni. — Kevés vad, ke­vés a vadász is Szegeden — szokták mondani. Ez a megállapítás azonban idejét múlta és más meg. fogaim,wzást ölt újabban: kevés a vad és egyre több a vadász. Milyen vadászokról van szó? Hol vannak és mi­ért szaporodnak napról­napw? Tekintsünk meg egy ilyen vadászterületet, amely nem kint a szán­tóföldeken, hanem benn a városban, egy tiszaparti iif.emben, a Szalám.gyár­ban van. Mire vadásznak itt? Mint óriási kérdőjel me­red elébünk ez a mondat. Annyi biztos, nem szarvasra, vagy vaddisz­nóra. Ilyen állatok * itt vadásznak a nullákra, nincsenek. Van ugyan szarvasmiairha, sertés is akad jónéhány, de ezek­re már nem kell vadász­tii, mert életüket már a vágóhídon kioltotta a bárd, vagy a szúrókés. A Szalámigyár vadászai nem, is gondolnak ilyes­mire, ők másra lesnek, mást igyekeznek elkapni. Furcsán hangzik, de így van: „nullákra vadász­nak". Nézzük csak, hogyan Zajlik le egyetlen napon ez a nulla-vadászat. Min­denekelőtt tudni kell, hogy itt a Szalámigyár, ban délután 4 órakor van vége a müszalcnak. A vadászat olt kezdődik, hogy a munkaidő végét jelző érces csengőhang már nem mindenkit ta­lál a munkapadoknál, gé. péknél, különösen a csgn­tozóban. Hol vannak a hiányzók? Már ott sora­hoznak a, folyósókon, vagy az udvaron, vagy az udvar egyik meghitt szögletében, a WC-ben lesnek, fülelnek, hogy aztán a csengő jelzésérc versenyfutást rendezze. nek a kapu, felé és ott a bélyegzöóráka valóság­gal belegyürjék a rózsa­szín munkalapot és mint mikor a vonaton valami szerencsétlenség történt és megrántják a vészfék fogantyúját, úgy húzzák ők (is le •'.« bély.egzőóra 1ah— ír'it * TC—o 1 • ii „ vn /i l-l"„ 1. mert négy óra után míg egy perc cl nem múlik, a négyes mellé két nul­lát üt a bélyegzőóra, számjelzője, a 60 másod, perc eltelte után pedig csak egyet. Szerdán délután is nagy volt, a tülekedés a bélyegzőóra körül. Még háromnegyed négy sem volt, máris egyesek szo­kás szerint a munkater­mek kijárata felé kacsin­gattak és egy óvatlan pil­lanatban — legalábbis úgy gondolták, hogy senki sem vette észre őket — mintegy tizenha­tan a különböző munka­termekből elindultak az öltözők felé. Négy óra elölt már egymásután tűntek fel az udvaron a kijáratra tapasztva te­kintetüket Laczik Imre. Horváth József, Bauer Márton. Egyik itt, a má. sík ott ácsorgott, teste a csengőjelzést. És amikor megkondult a jelzöha­rang, mint tahogy Hárs elvtárs, a főmérnök mondja — nekikezdtek futni. Nem is futás, ro­hanás volt az, valóságos tülekedés az óra körül, A legjobb vadásznak ezen a napon Leje Szil­veszter, Laczi Ferenc, Molnár Pál bizonyultak. Ők tudták megszerezni a dupla nullát. Czirok Ist­vánnak. Bürgés József­nek,' Horváth* Antalriénak és 1 Török< Pálnak a négy délre lőtte a koreai-kínai küldö'l. megálló- ' ség gépjárműveit. A küldöttség megszegésével — Hvang-' gépkocsiszemélyzetenek három tag. ja megsebesült, ke'tö közülük sú­lyosan. Az újabb provokáció mial' Zsu Jon ezredes a koreai-kínai kül­döttség rangidős összekötő tisztje pénteken tiltakozó levelet intézeté Cailock ezredeshez, az amerikai fél rangidő® összekötő tisztjéhez. karját. * Ezek-az* emberek órát,1" .Lelzö. szám-" mellé axmas'ikteayjiíjján húsz, csak egy nulla a „0.1" percet jelző szám jutott, A vadászat nem mindig hasznos tevékenység. Nem lehet minden idő. ben folytatni, mert egyes időszakban kárt okoz­nánk a vadállományban. Ez a vadászat, ami a Szalámigyárban folyik, sohasem lehet hasznos, tehát nem ártalmatlan cselekedet, sőt igen ká­ros és fertőző. A Szalá­migyár dolgozói, vezetői nem dicsekedhetnek ad­dig a munkafegyelem meg javulásával, hogy nincsenek olkésök, míg a munkafegyelem eme lazítói, « „nulla-vadá. szok" folytatják a mun­kaidőt megcsorbító tejé kenységüket. Nem kell külön magyarázni az üzem dolgozóinak és ve­zetőinek, hogy aki pon­tosan négy óralcor, vagy négy óra után egy-kct perccel már ta kapun kí­vül van, az 15—20 perc­cel előbb hagyta abba. a munkát. A zsíros kéz le­mosásához, az átöUözkö­déshez jónéhány percre van szükség. így tehát azok a dolgozók, akiknek munkalapján „4.00, 4.01, 4.02. 4.03" van, épp­úgy megszegik a mun­kafegyelmet, mint akik elkésnek. Látnia kell a vezetőségnek, hogy az el­késök és a korán befeje­zőkjközött, nincs különb­ség. \AzTegyik tizenkilenc, tp m/isik-„nidliííin-ti hi',o­Zeneszerzőink új munkákon dolgoznak Ebben az évben számos új alko­táson dolgoznak zeneszerzőink. Sza­bó Ferenc a „Feltámadott tenger" című film zeniéjét komponálja. Szer­vánszky Endre Kossuth-díjas zene­szerző Petőfi-kantátája szövegét a magyar nép nagy költőjének külön­böző verseiből állította össze. Dávid Gyula és Devecseri Gábor a Novem­ber 7 Erőműről Írnak oratóriumot. Vincze Imre Sztálinvárosról ír szimfóniát- Vass Lajos Petőfi „Egy gondolat bánt engemet" című versét zeniési'i meg. Ma délelőtt és délután járási kultúresoportok versenye az Egyetem Dugonics-téri kultúrtermében Ma délelőtt tovább folytatódnak a járási kultúresoportok versenyei az Egyetem Dugonicstóri kultúrtermé­ben. Ma délolőlt 9 órakor kezdődik a verseny és szerepeinek a Pelcfi IH. MSZT színjátszói, a Kossuth Zsuzsanna MNDSZ, a sándorfalvi Erdőgazdaság és az algyői színját­szó csopot. Délután 3 órai kezdettel folytatódik tovább a verseny. Ek­kor lépnek színpadra az OKISZ, Csengéié, Szőreg. Tápé tánc- és szín.' játszó csoportjai és a városi tanács énekkara,

Next

/
Oldalképek
Tartalom