Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-20 / 16. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DELHNM V D P CSONGRA 7 ÍV! E / A Lengyel Népköstársaság kormánya jegyzékben tiltakozóit az Egyesült Államok kormányánál az ellen, hogy az amerikai kémszolgálat Ismét diverzinsokat juttatott lengyel területre Ma: Vöröskereszt propaganda-nap Felhívás a kilbekházi dolgozó parasztokhoz 7 0 ,— v. L A P J A IX. ÉVF. 1(1. SZÁM ára 50 fillér KEDD. 1963. JANUÁR 20. AZ ÉRTELMISÉG IDEOLÓGIAI KÉPZÉSÉRŐL Nagy épltőmunkánk eredményei jelentősen függenek értelmiség' k jó munkájától is. ötéves terveik negyedik évének megvalósítása magas követelményeket támaszt a tudósokkal, orvosoikkal, tanítókkal, írókkal, művészekkel, műszaki értelmiségiekkel, gazdászokkal szemben. Eredményeink nemcsak az üzemi munkások áldozatkészségéről, termelőszövetkezeti tagjaink, egyénileg dolgozó parasztjaink fejlődő öntudatáról tanúskodnak, hanem szemléltetően mutatják értelmiségi dolgozóink lelkes muökáját te, amellyel helyt állnak nagy építőmunkánk, ötéves tervünk sikeréért folytatott harcban. A magyar értelmiség most először találj® meg helyét a társaidalomban. Nem az urak szolgája, akinek az a megalázó szerep jut, hogy elnyomott és az elnyomás egyik eszköze legyen egyszerre —, hanem, mint Rákosi elvtárs mondta: „saját népét szolgálja s a munkások. kai és dolgozó parasztokkal egyenrangúan építik az úLjcjlettebb, szo. ctalista társadalrrMJf. Értelmiségünk nemcsak megtalálta, hanem öntudatosan fel ls ismerte, meg te őrzi helyét. Ahhoz, hogy minden értelmiségi öntudatosan és eredményesen végezhesse munkáját, természetesen ismernie kell államunk politikáját, céljait. Csak abban az esetben küzdhet következetesen a- pártós kormányhatározatok végrehajtásáért, ha maga munkaterületén elvileg is világosan megérti, hogy ezek a határozatok hogyan szolgálják egész dolgozó népünk — benne az értelmiség legfontosabb érdekeit. Értelmiségeink túlnyomó többsége kisebb, vagy nagyobb vezető helyet tölt be, éppen ezért róluk fa elmondhatjuk, amit a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága 1938-ban így fogalmazott meg; ,,. ,.a marxizmus-leninizmus elméletének ismerete nélkül a bolsevizmus ismerete, az elméleti elmaradottság megszüntetése nélkül, kádereink mindkét lábukra sántítani fognak, mivel a szocialista építés valamennyi ágazata fölött gyakorlandó helyes vezetés feladata meg. követeli, hogy a gyakorlati szakemberek elsajátítsák a marxi-lenini elméletek alapjait, hogy vezérlőjük legyen az elmélet a gyakorlati tevé. kenységgel kapcsolatos feladatok megoldása során". A mi értelmiségi dolgozóinknak, mint gyakorlati szakembereknek különösképpen szükségük van arra, hogy szüntelenül emeljék marxista-leninista műveltségüket. Ez nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy magasabb szakmai tudást; szakmai ismereteket szerezzenek. Az a föladat áll értelmiségi dolgozóink előtt, hogy az élenjáró szovjet tudomány, technika példáján fejlesszék és gyarapítsák szakmai ismereteiket. E feladat megoldásához podig a legnagyobb segítségei nyújtja értelmiségi dolgozóinknak a marxizmus-leninizmus tanulmányozása, a természet és a társadalom fejlődés törvényeinek, a dialektika módszereinek elsajátítása. Ezért hangsúlyozta Rákosi elvtárs a Pártfőisko]a megnyitásakor értelmiségünk ideológiai képzettségéről szólva: »,.-.. a szocializmus építésének bizonyos fokán túl, minden értelmi, ségi munka minősége úgy nő és ügy hatványozódik, ahogy benne a marxizmus-leninizmus elmélete érvényre jut és megvalósul. Ezt beszédesen igazolja a Szovjetunió érlelmiségének egyre növekvő fölénye, a marxista-leninista elméletet nem is. merő nyugati polgári intelligenciával szemben". Az értelmiségiek Ideológiai nevelése a szocializmus építéséért folytatott harc közben történik. Az új élet fejlesztésének ezt a kitűnő iskoláját kiegészítik a politikai akta"ás és az ideológiai munkai különböző formái. Ezt felismerte pártszervezeteink többsége. Üzemeinkben például, ahol az elmúlt évben az értelmiségiek mellőzése volt a jellemző pártszervezeteinkre, ma már ate érlelmiségiek legjavát bevonták a szervezett pártoktatás valamelyik, egtöbb esetben fejlettségüknek megtelelő formájába, A Ruhagyárain1 az értelmiségiek 90, a Textilmüvekben 100 százalékát vonták be az oktatásba. A Szegedi Kenderfonógyárban csak 80 százaléskát vonták be és ezek közül is miDdössze csak 44 a műszaki értelmiség. Ez a hiányosság természetesen kihatással van az üzem egész politikai életére. Pártszervezeteinknek az értelmiségiek felé fordulása csak szervezeti téren hozóit komoly eredményeket. Hiányzik azonban belőle a tartalom; az előrelátás, az értelmiségiek oktatásának sajátos problémákkal való összekapcsolása. Egyes pártszervezetek az értelmiségiekkel vaLó foglalkozást elintézettnek vélik azzal, hogy bevonták őket a pártoktatás valamelyik formájába. Bevonásukat azonban nem követi a velük való rendszeres foglalkozás, az ellenőrzés, a támogatás, a munkájukban beállott javulás személyes megbeszélése. A gyakorlat azt mutatja, ahol nincs komoly ellenőrzés, irányítás és segítés, ott nincs komoly tanulás Sem. Egyes elvtársak nem tudni, miért, úgylátszik azon a véleményen vannak, hogy a marxi-lenini elméletet tanulmányozók tudásának ellenőrzése valahogy felesleges dolog. Ez egyáltalán nem igaz. Semmiféle oktatás nem lehet sikeres az eredmények ellenőrzése nélküL Jórészt az ilyen és ehhez hasonló hiányosságok okai annak, hogy a pártoktatásban résztvevő egyes értelmiségiek munkájában, a nehézségei leküzdésében, a dolgozók aktív támogatásában nem tükröződik teljes mértékben az az erő, melyet továbbképzésükre fordítanak. A kis hibákból lesznek a nagyok, amint a kiseredményekből szülét, nek a kimagasló nagy eredmé. nyek. Ezek a hibák és kis eredmények megtalálhatók minden téren. Elmondhatjuk az érteimisé. giek pár'oktatásba való bevonása területén Is. A pár'oktatáeban résztvevő értelmiségiek többsége a műszakiakból tevődik össze. A pártonkivüliek aránya lg kielégítő, de megállapítható az ls, hogy nincs kellő gond fordítva az új értelmiségiek bevonására. Bár nagy gonddal készítették elő párt. szervezeteink az értelmiségiek be. vonását a pártoktatásba, mégis található olyan hiba, ami igen gyakori volt az előző években. Egyeseket indokolatlanul alacsony ok. tatást formára osztottak be. Az értelmiségiek tanulásának eszmei színvonala általában, de különösen a káderoktatásban megfelelőnek mondható. Ugyanúgy kielégítő a tanulási fegyelem is. Az oktatásban résztvevők többsége szorgalmas s tanulásukra jel. lemző, hogy felkészülnek és rendszeresen jegyzetelnek. Különösen érvényes ez a megállapítás a műszakiakra és az orvosokra, akiknek többsége a párt támogatását és megbecsülését lá'ja a pártok, tatásba való bevonásukban. Ezek az eredmények természetesen csak azokban az alapszervezetekben tapasztalhatók, ahol rendszeresen foglalkoznak az értelmiségiek ok. tatásával, ellenőrzik felkészültségüket, esetenkint személyesen is megbeszélik velük a tanulá.sban felmerült problémáikat. Ott, viszont, ahol a pártszervezetek vezetői, a pártÜtikárok, azonkívül, hogy a tanév beindulása előtt megbeszélték velük valamelyik oktatási formára való beosztásukat, nem foglalkoznak velük, s nem nyújtanak közvetlen segítséget részükre. Nemcsak a konferenciákon való megjelenésben mutatkozik rendszertelenség, hanem a tanulás, ban is. A Nemzeti Színház konferenciáin gyakori a hiányzás és a készületlenség is. Hasonló jelen, séggel találkozunk az Ujszegedi Kendergyárban is, ahol a Politikai Gazdaságtan II. évfolyamának baligatói, akik csaknem kivétel nélkül műszakiak, az egyik konferencián nenz tudták elmondani az osztály marxista meghatározását. A konferenciák vezetői többsé. gükben megfelelnek, mégis akadnak hibák, részben az elmélet és a gyakorlat összekapcsolásánál és abban, hogy a tanult anyagot nem kötik össze a neveléssel, nem hasz. nálják fel aiz anyagot a kommunista neveié* eszközéül, az ellen. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdasági terv teljesítésének 1952. évi eredményeiről A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi és n.uttu. rális színvonalának emelkedését 1952-ben a következő adatok jellemzik. Ipar A gyáripar 1952. évi teljes terme, l'ési tervét 100.7 százalékra, ezen belül a nehézipar 99.8 százalékra, a könnyűipar 101.4 százalékra, az élelmiszeripar 103.1 százalékra teL jesítette. A gyáripar 1952-ben 23.6 százalékkal termelt többet, mint 1951-ben. A nehézipar termelése 33.3 százalékkal, a könnyűiparé 10-5 százalékkal, az élelmiszeriparé 16.1 százalékkal haladta meg az cdőző évit. A nehéziparon belül az emelkedés a bányászatnál 26 százalék, a kohászatnál 20.1 százalék, a gépgyártásnál 35.9 százalék, az építőiparnál 19.6 százalék, a köny. nyűiparon belül a textiliparnál 8.6 százalék. a ruházati iparnál 17-9 százalék volt. Az egyes minisztériumokhoz tartozó iparvállalatok az 1952 évi ipari termelési tervüket a következőképpen teljesítették: 1952. év tervleljesitéa százalékai Bánya és energiaügyi mintsz. térium 101.2 Kohó és gépipari minisztérium 100.6 Középgépipart minisztérium 01.9 Könnyűipari minisztérium 101.4 Élelmiszeripari minisztérium 103 Építőanyagipari minisztérium 101.8 Közlekedésügyi minsztérlum iparvállalatai 09.4 Helyi ipar minisztériuma 105.4 A helyi iparhoz tartozó állami vállalatok termelési tervüket 104.3 százalékra teljesítették. 93.8 százalékkal termeltek többet, mini az előző évbenAz ipari termelőszövetkezetek évi termelési tervüket 109.1 százalékra teljesítették — termelésük az 1951 évinek 211-2 százaléka. A fontosabb iparcikkek termelése 1952. évben 1951 évhez képest a következőképpen alakult; 1952 évi termelés az 1951 évi termelés százalékában Szén 122.8 Villamosén ergia 119.3 Acél 113.1 Vasöntvény 126.7 Hengerelt rúdacél 125.6 Hengerelt idomacél 113 Esztergagépek 108.4 Mozdony 91 Vasúti teherkocsi 112.6 Tehergépkocsi 166.3 Diesel motor 129-t Gápolaj és motorolaj 130-7 Tehergépkocsiabroncs köpeny 134 8 Tégla 126.9 Mész H3.3 Cement 111.5 Tűzállóanyag 120.1 Motorkerékpár 106.1 Kerékpár 117-8 Rádióvevőkészülék 128.8 Varrógép 110.8 Pamutszövet 104.8 Selyemszövet 104.8 Len- és kenderszövet 107.4 Bőrcipő 115.2 Liszt 106-3 Nyershúsok, zsír és zsirszaIonná , 128.2 Édestpari készítmények 119.1 Szappan 106.1 Cigaretta 121.8 Terven felül 1952-ben Jelentős mennyiségű durvalemezt, szalagacélt, gőzturbinát, gyorségésű gépkocsimotort, gyalugépet, fúrógépet, növényvédőszert, téglát, égetett meszet, öntött üveget, kartonkészárut, flanellt, selyemszövetet, szalonnafélét, kolbásznrut és száraztésztát gyártottak. A tervvel szemben lemaradás volt az acél, egyes hengerelt acélgyártmányok, a gözmozdony, a traktor, a csúcse'szterga, a teher- és személygépkocsiköpeny s néhány más termék termelésében. Közel három és félmillió tonnával több szenet termeltek, mint a műit évben, ezzél m éves tervet 1.3 százalékkal túlteljesítették. A népgazdaság egyre növekvő szükségletei — e nagy eredmények ellenére — egyes időszakokban csak nehe^n voltak fedezhetők — részben, mgrt a termelés még egyenlőtlen volt.és mert a szén minősége sem vplt megfelelő. A gyáripar 1952 évben az új technika bevezetése terén jelentős eredményeket ért el. Több új gyártmány üzemszerű termeléséi, kezdték meg. A gépgyártás számára új típusú revolveresztergapadokat, a mer zőgazdaság számára újtípusú nagyteljesítményű lánctalpas traktorofcait és négyzetes kukoricavetőgéjeket, a személyforgalom megjavítá'sára trolleybuszokat és újtípijsú autóbuszokat gyártottak. Ezenkívül több új gyártmány — pl. exkavátor és az egyetemes marógépek — prototípusa készült el. Szélesebb körben alkalmazták az iparban az új technológiai eljárásokat: a gépgyártásban az indukejós edzést, a bőriparban ez üveglapon történő szárítást és egyéb új eljárásokat. A millszekundos robbantással jövesztett' szén aránya az 1952. év egészére nézve magasabb volt, mint az előző évben, azonban ez az arány a második félév folyamán csökkent. A munkaigényes és nehéz munkafolyamatok gépesítése 1952. év folyamán — főképpen a szénbányászaiban — folytatódott. A szénbányászatban emelkedett a fejtőgépek, a rakodógépek, a szénkombájnok és a kaparószalagok száma — de a fejlődés mértéke még nem kielégítő ég a gépeket nem használják ki eiéggé. A gyáripar összehasonlítható termelésének önköltsége 1952-ben — előzetes számítások szerint — az előző évihez képest 4.2 Százalékkal csökkent, de a csökkenés nem érte el a tervben előírt mértéket. Mezőgazdaság 1952-ben a mezőgazdaság szocialista szektora erőteljesen fejlődött. Míg 1951 végén az ország szántóterületének 25 százaiéira tartozott; e szektorhoz, 1952 végére a szocialista szektor részesedése meghaladta a 37 százalékot. 1952-ben 90.000 család lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára és ezzel a termelőszövetkezeti családok száma az év végén meghaladta a 280.000-t. A termelőszövetkezetekbe lépett középparasztok száma az év folyamán több mint másfélszeresére emelkedett. A termelőszövetkezetek tágjai átlag 50 százalékkal több munkaegységet szereztek, mint 1951-ben, A szocialista szektorban a jelentős eredmények mellett — amelyek kézzel foghatóan bizonyítják a nagyüzemi gazdaság fölényét a kisüzemi gazdasággal szemben — még számos hiányosság van. Sok termelőszövetkezet, sőt állami gazdaság, egy sor fontos növénynél az országos átlagná] alacsonyabb hojdankénti termésátlagot ért Cl, az állatok elhullá'si aránya számos állami gazdaséjban még mindig magas volt, az állati termékek hozama sokhelyütt alacsony. A gazdái kodásban nem mindenütt érvényesült a kellő takarékosság: a tenrjékek önköltsége magas. Egyes gazdaságokban gondatlanul kezelték a takarmányokat, sokhelyütt nags volt a betakarítási veszteség. _ Az 1952. évi őszi mezőgazdasági munkák végzésében a szocialista szektor megelőzte az egyéni gazdálkodókat. Egészében azonban a tervhez képest az őszi mélyszántás é" vetés terén elmaradás van. melynek megszüntetése az 1953. évi megnövekedett tavaszi munkák gondosabb, szervezettebb megvalósítását teszi szükségessé. A földművelés belterjessége 1951ben nagyobb vott, mint a korábbi években. Tovább nőtt az ipari növények, különösen a rostoövényác és az új kultúrák vetésterülete ugyanakkor azonban csökkent a legfontosabb olajos növény, a napraforgó vetésterülete. Az öntözéssel művelt terület 32 százalékkal volt nagyobb az előző évinél, de az 1952. évi aszály következményei azt mutatják, hogy az öntözőberendezések építését még nagyobb mértékben keli növelni. Az 1952.. év terméseredményeit kedvezőtlenül befolyásolta a tavaszi fagykár, a rendkívüli nyári aszály és az erősen csapadékot ősz. A roasz időjárás káros hafá. sát a mezőgazdasági dolgozók munkájával részben sikerült kikfl. (Szöbölni, de a fontos termények, bői a betakarított termés kevesebb vett, mint az előző esztendőkben. • 1952-ben a mezőgazdaság pépe. sttése tovább fokozódott: a kom. bájnok száma az 1951. évinek há. romszorosára nőft, a géppel aratott terület kétszeresre emelkedett. A gépállomások 1952-ben a ter. melöszövetkezetek részére másfélszer amnyi talajmunkát végest tek, mint az előző évben. Bár a gépek kihasználása 1952-ben jobb vott, mint 1951-ben, a gépesítés adta lehetőségeket nem aknázzák ki kielégttö mértékben. Sok gép. állomásinál nem kielégítő a munka minősége, ami a termelőszövetkezetek terméseredményeit kedve, zőtlenfll befolyásolta. Az állatállomány Jelentősen emelkedett; a sertésállomány 19 százalékkal, a szarvasmarhaállomány 9.5 százalékkal. Ezt elsősor. ban az állaini szervek széleskörű állattenyésztési és hizlalási akció! és új takarmányozási eljárások be. vezetése lette lehetővé. Különő. sen jelentős az állatállomány növekedése a szocialista szektorban: az állami gazdaságok és a tenneíFoIytatás a második oldalont séges ideológiák leküzdéséül. Hiba még az V — és itt keresendő a gyökere minden hiányos, ságnak —, hogy pártszervezeteink az értelmiségieket az állami vonalon végzett munkájukon túl nem bizzák meg rendszeresen kisebb-nagyobb pártmunkákkal, pár', feladatokkal. Nem használják ki pártszervezeteink azokat az erőforrásokat, amelyéket a pártoktató munka, a bevont értelmiséglek állandó marxista-leninista xépzése biztosi*. A XIX. kongresszus anyaga fel. dolgozásának kezdete ó'a mind egész pártoktatási rendszerünk, ben, mind egézs értelmiségünk ta. nulmányi fegyelmében jelentős fejlődés mutatkozik. A kongreezszus anyagának tárgyalása ó'a lényegesen csökkentek a hiányzások, ami korábban tapasztalható volt például az SZTK-nál és a Szegedi Kenderfonó gyárban és egyéb helyeken. Pártszervezeteinknek fontos fel. adala az, hogy állandóan fokozna az értelmiségiekkel való foglal, kozást, szakadatlanul segítse emelni elvi politikai színvonalukat. Támogassa őket a marxi-lenini elmélet elsajátf'ásában. Gondol, janak pártszervezeteink vezetői mindig arra, hogy m'nden ügy, m'nden munka síkerét az emberek dön'ik el: az emberek gyakorlati tevékenysége, a haza javára végzett önfeláldozó tevékenység, a kimeríthetetlen kezdeményező készség. Ebből adódik, hogy minél magasabb a tömegek öntudatának színvonala, annál világosabban ér. tik meg a párt _ a kormány politikáját, annál sikeresebben oldják meg a gazdasági és kulturális építés feladatait. Mindezt össze, gezve, gyorsabban haladnak előre a szocializmushoz veze'ő úton. A marxista elmélet elsajá'ílásá. vnl csiszolódik, formálódik értei, miségünk i«. Napról-napra Jobban megértik az összefüggést napi munkájuk és a szocializmus építésének nagy kérdései közöf*. Nő ft felelősségérzetük, fegyelmük, ön. tudatuk, egyre szorosabb kötélé, keket éreznek a fizikai dolgozók tömegeihez és harcos építői írsz. nek a szocisttnmwualt.