Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-20 / 16. szám

2 KEDD. 1953. JANUAH 20. (Folytata* az 9isö oldatról) lószöveikezetek állatállománya az ország egész állatállományénak m'ntegy 25 százalékát érte el, az előző évi 13 százalékkal szemben. Hozzájárult e növekedéshez ar 1951 évi j6 takarmány termés, vl. fizont az 1952-03 kedvezöllen ta­karmány termés az állatállomány növekedését hátrányosan érinti . Az állami erdőgazdaságok fakL termelési tervünket 100.3 száza. lékra teljesítették, közel ö'.ezei holddal több erdőt telepítettek, mtat az elrmilt évben. Közlekedés ' A vasutak 1952. évi teherszállí­tási tervüket 1022 százalékra te', jesítetták, 1951-hez képest a 'eher. szállítás 26 százalékkal, a sze­mélyszállítás 1.8 százalékkal emel. kedett. A fontosabb árucikkek közül szénből 30 százalékká], vas. ércből 44.7 százalékkal, hengerelt acélból 67.3 százalékkal, őrlemé­nyekből 31 százalékkal szállítottak többet, mtat 1951-ben. Az egy te. herkocslra eső átlagos terhelés 1951-hez képest 5.2 százalékkal emeikede't, o száz elegytonna­kHométerre eső szénfogyasztás 7.5 százalékkal csökkent. A teherko. esik forduló Ideje a csűcsforga. lom Időszakban a kitűzött normá' nem érte el. A vlzlközlekedés teherszállí­tási tervét 109.3 százalékra télje­sitette. A tehergépkocsik teherszállítása — részben a kocslállomány 29.4 százalékos emelkedése következ­tében — egy év alatt 42.9 száza, lékkai emelkedett. A vUlamosvaaúták személyfor­galma 1952-ben 5.7 százalékkal, a városi autóbuszoké 25.7 száza, lékkai, a távolsági autóbuszoké 29.6 százalékkal haladta meg az elözö évit. A posta forgalma 1951-hez ké­pest 18.3 százalékkal nőtt. Áruforgalom 1 Az árak és bérek rendezéséről, valamint a jegyremdszer megszün­tetéséről szóló 1951. december l-l párt- és kormányhatározat ered. ményeként 1952. év folyamán ]e­lentösea megjavult a lakosság élelmiszer és iparcikk ellátása. Az év folyamán a kiskereskedelem húsból 17.9 százalékkal, kenyér­ből 24.6 százalékkal, cukorból 2.3 százalékkal, édesipari cikkekből 27.3 százalékkal, férficipőből 8.6 százalékkal, nöi cipőből 13.1 szá­zalékkal, gyermekclpöBöl 28 szá. znlékkal, bútorból 37.8 százalék, kai. motorkerékpárból 59.6 szá. zalékkal, rádióból 35.4 százalékkal többet adott el, mint 1951-ben. Az év folyamán az állami kis. kereskedelmi bolthálózat 3819 üz­letté', a szövetkezeti hálózat 990 üzletel bővült. 1952 decemberé­ben a szocialista k'skereskede­delem részesedése a teljes kis. kereskedelmi forgalomból 99 szá. zalékra emelkedett. A kiskereskedelmi hálózat mun­kájában a lakosság áruellátása te. rén még voltak h'ányosságos: az áruk területi elosztása nem min­dig volt megfelelő, több helyen rosszul szervezték meg a vásár­lók kiszolgálását, nem vették kel. lóképpen figyelembe a dolgozók Igényeit. A kedvezőtlen mezőgazdasági termés ellenére a begyűjtés 1952. évi tervének do'gozó parasz'ságunk alapjában eleget tetf. A begyni­töt mennyiség biztosítja a iakos. »ág zavarta'an ellátását a legfon­tosabb élelmtézerekből. A mnnliáüok és alkalmazottak számának emelkedése és a niunÁatermelékeny­séjj alakulása A munkások és alkalma/öltük szá­ma a népgazdaságban 1952. év vé­gén 2.295 ezer volt, 203 ezerrel több mmt 1951 végén. Az iparban és épl töiparbnn fog a kozmtottak száma egy év a'att mintegy 117 ezer fő­vel emelkedett. Az 1952. évi munkabéralap az egész népgazdaságban — nem szá­mítva az 1951 december l i bér­emelést — 23.5 százalékkal volt több> mint 1951 ben. Az egy főre eső termelés a gyár iparban 1952 ben 10.6 száza ékkal volt magasabb, mint az e'őző évben. Az emelkedés a bányászá ban 11.1 százalék, ezen belül a szénbánvé szntban 10 száza'ék, a kohászatban 10.9 száza'ék, n gépgyártásban 19 szá7a'ék. a test 'iparban 4.4 száza lék, a ruházati iparban 2.1 százn­lék. A munkafegyelem a gyáriparban 1902, év folyamán általában javult, bár még nem kie.égitő mértékben. Az igazolai'an mu aszlások aránya egy év alatt 50 százalékkal csök kent, de az igazolt mulasztások ará nya emelkedett. Csökkent a vállaia. foktól önkényesen küépcllek száma a munkacrfihullárazás azonban még mind g jelentős Beruházások 1952 ben a beruházásokra folyósí­tott összeg 23.2 százalékkal haladta meg az 1951. évit Az építőipar termelése 1952-bea — az előze es számítások szerint — 19.5 százalékkal volt magasabb, mint 1951-ben, czenbelül az építés ügyi minisztérium építőipari válla­talainak termelése mintegy 8.5 szá­zalékkal, a közlekedésügyi minisz­térium vállalatainak termelése 29 százalékkal, a helyi építőipari vál­lalatoké 17.5 százalékkal emelkedett. A termelés emelkedéséhez hozzájá­rult az építőipar fokozódó gépesíté se: a földmunkák 37 százalékát, a betonkeverés 80 százalékát gépi erő­vel végezték. ötéves tervünk harmadik évében sok új üzem kezdte meg működését. Szamos gyárat, üzemrészleget bő­vítettek. illetve korszerűsítettek. Üzembe helyezlék a Tiszamenti Ve­gyimüveket, a Mályi Téglagyárat, a Szlálinvárosi Tűzálló Téglagyárat, a Hajdúsági Gyógyszergyárat, a Szol­noki Tejüzemet és több más jelen­tós üzemet. Számos gyárat korszerűsítettek és bővítettek. Üzembe helyezték a komlói és oroszlányi szénosztályozó első gépegységeit. a balinkai minla­bánya új aknáját, a Diósgyőri Ko­hászati Üzemeknél az ország legna­gyobb vaskohóját és egy nagytelje sftményű trió buga-hengersort. Át­adták rendeltetésének a Rákosi Má lyás Művek durva hengerművének negyed'k állvány-sorát, nz új cső gyár pilgerhengersorának második állványát, az Ózdi Kohászati Üze­mekben egy új hűtőtornyot, a Ganz Vagongyárban egy új vagon-szerei­dét, az Esztergomi Szerszámgépgyár új szerelőcsarnokát, a Vörös Csil­lag Traktorgyár új dumper-szerel díjét, az EMAG új komhá.in-szere­lőcsamokál, a Kábel és Műanyag­gyár új műanyag és szigetelő üze­mét. Ezenkívül, a November 7 Erő mű további gépegységekkel, a Kis kunfélogvházi Bányászati Berende. zések gyára új szerelő- és műhely­csarnokkal, az építőanyagipari üze­mek számos új kemencével és mű­szárftöval, n Kaposvári Fonóda 40 ezer. a Kőbányai Fonógvár 16.090, a Lőrinci Fonóipar 15.000 új fonó­orsöval bővült. A mezőgazdaság 1700 traktort. 500 kombájnt s m'ntegy 25000 egyéb erő- és munkagépet kapott. Villamosflottunk 96 falut, 58 ál­lami gazdaságot. 62 termelőszővet­k zelet és 22 gépállomást. Az év fo'yamán megtörtént valamennyi önálló tanáccsal rendelkező község hekapcso'ása a távbeszélőhálóza'ba. Elkészült számos üj híd, fcül­•áró, út és vasútvonal. Megindult a forgatom a budapesti Petőfi-hfdon, a Lakitelep-Kiinszrntmárioni új vasútvonalon, bővítették a Budn­pesf-ferencváros'. a miskolci és egyéb pályaudvarokat. 1952-ben számos új isko'a, kuta­tóintézet. ku'lúrház, rendelő ntéz.-f és bölcsőde énült, a do'gozóknak áladoff új lakások összterülete meg­haladja a 600 000 négyzetmétert, nem számítva a magúnípflkezéteket Átadták rondp'tptésének a Várna'o­'ai Rende'őintézeict, „ László-kór­Mz úi e'kü'önifö naviüoniál. a deb­receni tbc sebészetet és több más 'észséciigyi intézményt. Elkésefi't a Verzprámi Neh'ázvegy. ipari Kutató Intézet, &> Asváry­olaj és Föld"dzintéz/I. A m'skolei Rákosi Mátyás Műegyetem új épü­letekkel bővült A jelentős eredmények mellett az 1952. évi beruházási tervet nrm minden vonatkozásban teljesítették, a munkaerőt az anyari. és pénzeszkö. zöket nem összpontosították kell".­kénn/n a fontos beruházások meg­valósítására? az építkezéseknél — különösen a' magatéptó'I parban — nem hajtották végre a pártnak és kormánynak az építés- hö'tsé'tek crökkentésáre vonatkozó ha'ároza. tát. nz építkezések költségei a - ult évhez képeset emrilrdtek lü'i'nö sen magasak a rezsiköltségek Az cv folyamán az építőipari vába-a­jából fontos építményt nem adtak áf haláridőre rendeltetéíükuek. A tervfeladatoknak időben való ki­adása terén és az építkezéseknek műszaki tervekkl és költségveté­sekkel való ellátása terén továbbra is hiányosságok vannak, melyek hozzájárullak az épüke/é ékre éi a beruházásokra vonatkozó tervek hiájiyos teljesítéséhez, a költségek emelkedéséhez Kulíarálig és szociális eredmények 1952-bon a kulturális élit minden PARTÉIÉT taggyűlések színvonala, lelkes han­gulata egyre emelkedik. Pártszer. vezeteink szinte versenyeznek egy­mással, hogy minél szebbé, ünne­pélyesebbé tegyék párttagjaik szá­lorületén számottevő volt a fejlő- 1 mára a tagkönyvkiosztó ünnepi >ag. Az ünnepi taggyűlések tapasztalatainak felhasználása a további jó munka egyik biztosítéka Befejezéshez közeledik az új lag (társ amikor tagkönyvét megkapta.. sági könyvek kiosztása. Az ünnepi megfogadta, még jobbam segíti dés Az év folyamán a kinyomta, tott könyvek és egyéb művek szá­ma 18 százalékkal volt több, mint 1951 ben. 1952. év augusztusában az országban 8.500 nyilvános tő. megkönyvtár működött, 4-3 miliő kötettel az év folyamán több, mint 400 új népkönyvtár létesült. A nép­könyvtárak könyvállománya az elő­ző évinek másfélszeresére emelke­dett. 1952 ben a színházaknak 4 7 mii. lió. az operaelőadásoknak 1.1 .nd­lió látogatójuk volt, 27 százalékkal illetve 55 százalékkal több, mint 1951-ben. A falvakban az állami faluszínház 510 ezer néző elő-tt több mint. 2.200 előadást tartolt. A mozgóképszínházak látogatóinak száma egy év alatt csaknem 10 százalékkal emelkedett. 1952. év végén o rádióelőfizetők száma 887 ezer volt, 26 százalékkal több, mint 1951 végén, fút ój mű­sorszóró rádióállomás kezdte meg működését. A dolgozók egészségügyi helyze­te tovább javult. A halálozások szá­ma és arányszáma esett, a csecse­mőhalandóság arányszáma egy év gyűlést. Az alapszervezetek helyi­ségeit és a kultúrtemeket gyönyö­rűen feldíszítik erre az atkal .mra, hogy külsőleg is kifejezzék a tag­gyűlés jelentőségét. A taggyű'ésefc előtti kultúrműsorok is növelik a lelkes hangulatot. A taggyűlések sikeréhez nagybao hozzájárul a jó előkészítő munka. Olt, ahol a pártcsoport bizalmiak jól dolgoztak, a párttagok hozzászólnak a taggyűlésekhez, fe'ajánlásokat tesznek. A páric8nportbizalmiak jó 'munká­ját bizonyítja az is, hogy a tag­gyűléseken a párttagság 98—99 százaléka részt vesz. Különösen megmutatkozik a szervező munka jelen-őstge a kerületi pártszervezetekben, ahol íráskor a taggyüKeelcen a tagságnak csak 65—70 szá/.alér ka szokott megjelenni. A Fodor-telepi pártszerve/etbe.n például a 62 tagból 58-an jelentek meg az ünnepi taggyűlésen. A MÁV Igazgatóság IV-es alapszervezetében is mindössze négyen hiányoztak. Ehhez hasonló a többi alapszerve­alatt csaknem 17 százatokkal csök- zetek megjelenési aránya is. kent. Az ország lakosainak száma már 1952. július hónapban megha­ladta a 9.5 millió főt. 1952-ben nz. egészségügyi háló­zat-, 1.1 ú.i kórházi ággyal, több új rendelőintézettel, egészségügyi intézettel, új kórházi osztályokkal és több mint 40 városi körzeti or­vosi rendelővel bővült A rendelőintézeti szakorvosi mun­kaórák száma az előző évhez képest 21 százalékkal, az üzemorvosi mun­kaórák száma 30 százalékkal nőtt. 1952-ben közel 800 orvos végzett. Hazánkban ma 10.000 lakosra 12 orvos jut. A dollgozó anyák munkájának megkönnyíiésére a bölcsődei hálózat 1952-bon közel 5000 férőhellyel bő­vült. Az állandó bölcsődéken kívül a nyári hónapokban 3500 férőhely­lyel] idénybölcsöd ék működtek. E je­lentős fejlődés ellenére a területi bölcsődók férőhelyeinek száma nem érte el a tervezettet. 1952-ben az előző évhez viszo­nyítva a gyógyszertermelés 50 szá­zalékkal növekedett. A hazai gyógy­szertáriak megkezdték több új gyógy­szer előállítását. iúunkaverseny kiszélesítéséi én vaHalt-a, hogy 1953-ban egy flata dolgozóból sztahánovistát nevel. A hozzászólások során az elvtár­sak helyesen bírálták az alapszer­vezet vezetőségének munkáját és r>3;át munkájukat is. Ilyen szellem­ben zajlott le a Szegedi Kiskeres­kedelmi Vállalat alapszervezetének taggyűlése. Egyes atapszervezeteinknél it i titkár elvtársak a lagkiinyvek átadásakor röviden értékelték az elvtársak munkáját is. A Szegedi Textilművek Il-es alap­szervezetének párttitkára, aki mi­közben átadta az új tagsági köny­vet, minden elvtársnak értékelte magatartását, rámutatott munkájá­nak hiányosságaira és felhívta f:­gyelmüket, hogy az új tagsági könyv birtokában a jövóben még jobban végezzék munkájukat. Néhány helyen azonban még mindig előfordul, hogy a titkár elvtársak neon készülnek fel meg­felelően a beszámolóra. A beszá­mo'ó gyenge, nem nyújt elég se. giteéget az alapszervezet további munkájához. A MÁV Fűtőház l-es alapszervezetének titkári beszá­molójából például hiányzott a bírá­lat, önbírálat, javaslatok a munka 'ovább javításához és a felajánlá. sok, a munkaverseny fontosságá­nak ismeTte'éSjp. A beszámolón, meglátszott, hogv Verba József elvtárs, a párttitkár elözó nap Az el-ső taggyűlésekhez viszo­nyítva az utóbbi napokban meg. tartott ünnepi taggyűléseken a tit- íöit ha'za a* háromhónapos pártis­kárl beszámolók színvonaléban is k0;áról és nem ismerte kellően .87. jelentős javulás mutatkozik. Az el-1 üzem jelenlegi problémáit. Sö_ taggyűlések titkári _ beszámolói" A bfszámnl5 elkészítéséhez főbb nak hiányossága volt. hogy a tit­kár elvtársak a kiadott útmutatóra támaszkodtak csupán, nem kapcsol, ták a beszámolójukat az üzem, a pártszervezet életéhez, munkájához. Erre a hiányosságra azonban a pártbizottság felhívta a figyelmü­ket és jelentős javulás mutatkozik a beszámolók elkészítésében. Igen jő beszámolót tartott a Xl-es szá­mú Autójavító Vállalat pártszerve­zetének titkára, Vass Ferenc elv. társ. aki nemcsak az alapszervezet mun­kájával, hanem az üzem problé­máival ls részeletesen foglalko­zott. Kiemelte az él ró járó elvtársak jó munkáját, többek között Ur.gi elvtársat, aki példamutatóan dol­gozik, gépét jól kihasználja. Jó volt a MÁV Fűtőház Il-es atapszer. vezetének titkári beszámolója is. Fődi József titkár elvtárs ismertet. A szakszervezeti társada!0mbizto- te " pártszervezet munkáját, az sít ás az év végén az összlakosság- 'éberség, a tanulás, a munkaver. nak közel 60 százalékára terjedt ki senV fontosságát és névszerint meg. Az év folyamán több mint 180 bírálta azokat, akik feladata-ha! ' nem teljesítették A jó titkári beszámolók hatására a párttagok vállalásokat tettek munkájuk megjavítására. Az Autó­javító Vállalatnál Simonovics elv. ezer dolgozó részesült kedvezmé­nyes és 80.000 fiatal ingyenes üdültetésben. Nemzeti jövedelem Az 1952. évi nemzeti jövedelem a népgazdaság, elsősorban az ipari ermelés fejlődésének eredménye­képpen 4.7 százalékkai meghaladta az 1951. évit, bár a mezőgazdaság segítséget kellett volna nyújta­ni az alapszervezet vezetőségi tagjainak. A Villamosvasútnál ugyancsak gyenge volt a beszámoló. Bartók József elvtárs gyengén elkészi. tett beszámolója nem tudta leköt­ni a halligatók figyelmét, neim tudta velük kellően átéreztetni az ünnepi taggyűlés, a tágkönyvcsere hatal­mas jelentóségét. Gyenge beszámoló és egyéb hiá­nyosságok' azonban az ünnepi jag. gyűléseken Igen ritkán fordultak elő. Az ünnepi taggyűlések több­sége lelkes hangulatban zajlott le, bizonyítva azt, hogy ha nz a'an­szervezetek, a pártcsoportvezetök jól előkészítik a taggyűléseket, jó szervező és politikai munkát vé­geznek, a taggyűlések is jók. Az ünnepi taggyűlések előkészítésében szeTzett gyakorlati tapasztalalo­kat alaoszervezeteink . használják fel a jövőben a faggyű'ések elő­készítésénél. A pártcsoportvezetők tarteák fenn szoros kapcsolatukat a párttagsággal s ezzel e'érlk, hogy a jövőben is látogatottak, színvo­nalasak lesznek a taggyűlések és a pártmunka ls magjavul a'apszcr­veze lüknél. Togliatti elvtárs nagy beszédei mondott az olasz Vépviselőház^an l , „ -1 Róma (TASZSZ). Az olasz képvi. szavazattal ls többet kap, mint a gyenge terméseredménye kovetKez- seiöház szombati ü'ésén folytatták szavazatok ötven százaléka, ak­teben a tervezeitnel kisebb ytf . Az a vi,át af61öi, h a vá)aszló_ kor az üj képvtae!őházl helyzet egyes népgazdasági ágak KOZÚI az jo , rendSzer „reformjáról" szóló a többségi elv alapján osztják el. ,nnr hA*'-í,arn,no' " w törvénytervezettél kapcsolatban a Ha viszont a tömbökbe tön,örült kormánv felvetette a bizalmi kér- ' pártok egyik csoportja sem szeizi dést ! nr2g a szavazat0k 50 százalékát, A vitában felszólalt Pa'm'ro akkor a képvlse'őházi helyeket az Togliatti elvtárs ls, aki kijelen. 1948. évi vá'asztási törvéuy »'an­tetle: pnr hozzájárulása a nemzeti jöve' delemhez 19.4 százalékkal, az épí­tőiparé 16 6 százalókkal, a közleke­désé 22.7 százalékkal] emelkedett, a mezőgazdaság hozzájárulása alacso­nyabb volt az 1951. évinél. A nem­zeti jövedelem kétharmad részét az ipar és az építőipar adta. A szocialista szektor növekvő sú­lyát mutatja, hogy 1952-ben az ál­lami vállaia ok és a szövetkezetek részaránya a nemzeti jövedelem ter­melésében 86.6% volt, az előző évi 76 5 százatokkal szemben, ugyanak­kor a tőkés szektor részesedése az 1951. évi 5 százalékról 1952-ben 1.7 százalékra csökkent. 1952-ben a nemzeti jövedelem mintegy háromnegyed része n la­kosság személyes Ezükséglete'nek ki­"légítésére, szociális és kulturális ju'látások fedezésére. velamint egyéb társadalmi szükségletek ki­oiégítéaére. egynegyel része a ter­a komámnak nincs joga ahhoz, l'°gy a törvénytervezet egészével kaprso'a ban vesse fel a b'zal mi kérdést és megtossza a kép vise'őházot annak tehe'f'ségétél, hogy teljes egészében megtár­gyalja a törvénytervezetet s mó­dosító indítványokat terjesszen elö. Az amit a kormány és propa­gandája ..kommunista veszély'Vek nevez, a valóságban széleskörű néni mozgatom amely arra bur­ján arányossági rendszer sz:rint osztják el. Ha a népszavazáson, amelyeket a választásokkal együtt kell megtartani, a választok több­sége a „reform" mellett nyíla'ko. zik, akkor a reformot meg kell vajósítan'. Ha el'enben a vá'asztók több sége el'enzi a reformo', akkor n kénv'se'őházi he'ycket h ré­gi Vá'asztfls, törvény szer'n' kell elosztani, bármi'yen legyen is a vá'asztások k'mene'ole. Beszéde befelező részében fo"Il­dit.a a dolgozó osztályokat, hogy f.;'1 elvtárs rámutatott: A kormány - - tőrvénvavaslata ellen országszerte megnyilatkozó népi tiltakozások tok több, a népgazdaság szempont- melés bővítésére szolgált. (MTI) összeesküvő kémszervezetet lepleztek le a bolgár állambiztonsági szervek Száll a (TASZSZ) A Bolgár Táv­irati Iroda közli, hogy u bolgár á'anröiztonsági szervek ősszere­kíivö kémszervezetet lepleztek le. A kémszervezet a Törökországban lévő amerikai kémközpont utast­részt követeljenek a nemzet politi­kai életének Irányításából _ mcndclta a továbbiakban Togliatti elvtárs. — A helyzet komoly, állapítja meg a továbbiakban Togltatt) elv. társ. — Kijelentjük, hogy azonnal hajlandók vaovunk vlsszav i,ni a lörvénvtervez.etlel kapcsolatban benyújtóit minden javaslatunkat tá«ára működött Bulgária területén e:!V fe',éteI mel'et,: és etéje azt a cé't tűzták, hogy i bocsássák népíz wczás a'á ma az imperialista tábor részéről jövő ! 8ál n törvényjavasatot. katonai intervenció segítségéve! \ — A *örvtéinyjavaslat eiőirja. á'lamcsinyt hajtson végre Bulgáriá- , l.ogy ha a tömbökbe tömörült ban. | pártok egyik csoportja csak egy l vezet.' arról tanúskodnak, hogy O'nszor.szághan korro'van kez­denek gondo'kodnl a sznbn lság­ró' és b demnkrá<,'áró', — végül a kormány tagjai felé fordu'vn k'ie'e"tette: ..önök folytathatják visszcélé­-e'kft, követhetnek el hibákat, fokozhatják a nép szenvedéseit, de fo! isem akadályozhatják meg az o'asz do'eozók, a munkásság előrehaladását azon az útop, amely a szabadságnak, n demokráciának Kivívása, a hatalom elnyerése felé

Next

/
Oldalképek
Tartalom