Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-03 / 2. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! J V. SZTÁLIN ELVTÁRS VÁLASZ TÁVIRATA RÁKOSI MÁTYÁS ELVTÁRSHOZ A .NÉPKÖZTÁRSASÁG ELNÖKI TANÁCSÁNAK TÖRVÉNYEREJŰ RENDELETE AZ 195:;. ÉVI ÁLLAMI BEGYŰJTÉSRŐL NAGY LELKESEDÉSSEL FOLYNAK A VIZSGÁK A SZEGEDI EGYETEMEN AZ ^DP C.S O N G R A DM EGYE! n & V IX. ÉVF. 2. SZÁM ARA 59 FILLÉR SZOMBAT. 1953. JANUÁR 3. Jó termelési tervvel a tsz-ek megszilárdításáért Azokban a termelőszövetkezetek­ben, ahol a jó munkafegyelem eredményeképpen már befejezték ;tz Ö6szes őszi munkákat, a tagok téli foglalkoztatása mellett most azon munkálkodik a vezetőség, hogy jól felkészüljön az új gazda­sági év termelési tervének elkészí­tésére, Az elmúlt évek tapaszta­ben pontosan feli kell tüntetni: a kukoricát hányszor kapálják meg, mikor kívánják pólbeporozni, az őszi kalászosokat tavasszal mikor és hány kilogramm műtrágyával fejtrágyázzák, hány holdon alkal­maznak kereszlsoros, vagy négyze­tes vetést, az állattenyésztésben hogyan valósítják meg az egyedi Rtai tanúsítják: ózok a tsz-ek erő-] takarmányozást, tögymasszázást, södlek gazdaságilag, azok vonzot- j háromszori fejést, rábúgatást és Iák magukhoz tömegesen az egyé-! így tovább. Ugyanakkor azt is pon­nileg dolgozó parasztokat, önre-] tosan meg kell határozni, hogy íyek az év elején alapos és rész- '. ezeknek a munkáknak az elvégzé­htes termelési tervet készítettek j sére hány munkaegységet fordita­ts ezt a tervet pontosan be is fai- nak. Icllák. Rákosi elvtárs az ország­gyűlés 1952. december 15-i ülésén megállapította: „A termelőszövet­kezetek tejlesztésénél vigyáztunk arra, hogy a lejlődés ne legyen gyors. A fősúlyt inkább n meglévő szövetkezetek fejlesztésére, meg­etösitésérc, vezetőinek jobb kikép­zésére, a munkafolyamatok jobb megszervezésére, a munkalegyelem javítására fektettük. Ezt a politikát tovább is iolylatni fogjuk." Mire figyelmez lelik termelőszö­vetkezeteinket az elmúlt évek ta­pasztalatai? Arra, hogy nem lehel 'erv6zerüt".enül gazdálkodni Termelőszövetkezeteink eddig is mindig jóval nagyobb termésered­ményeket értek el, mint az egyé­nileg dolgozó parasztok. Az idén tovább kell fokozn'ok ezeket az eredményeket. Meg kell határozni a termelési tervben azt is, liogv egyes növényfajtákból milyen ter­méseredményt érnek el annak fi­gyelembevételével, hogy mezé­gazdaságunknak sokkal nagyobb mértékben kell hozzájárulnia öl­AZ ÚJÉV ELSŐ MUNKANAPJÁN A SZEGEDI ÜZEMEKBEN Az úiév elaö munkalapja az Ujszegedi Kender- én Lenszövőgyárban Képek Az Üjszegedi Kender, 'és Lm. keresztorsózó szövőgyár 1952. évi tervé: határ.­idő előtt, már december 27.én tel. jesítette, s az év végéig sokezer négyzetméter árut adott terven fe­lül népgazdaságunknak. A gyárnak ebben az évben 7 szá­zalékkal több szövetet kell termel­nie, mint 1952-ben, s egyea cikkek­ből a tavalyinál jóval többet kell előállítania- Az üzem dolgozói, mű­szaki vezetői jó előre felkészültek ezeknek az új. nagyobb feladatok­nak megvalósítására. Az üzem dolgozói az új tervév első napján az eddiginél nagyobb lendülettel láttak munkához, hogy a tavaly elért termelési eredményeiket nz idén tovább növeljék, s az öt­éves terv negyedik éve fokozottabb követelményeinek sikerrel eleget te. hessenelc. A termelés további nőve. lését eddig az is akadályozta, hogy az előkészítő üzemrész termelékeny A tervszerűtlen termelésnek, az ide­oda való kapkodásnak súlyos kö­vetkezményei vannak, amelyeknek nemcsak az állam, hanem maga a tagság is kárát látja. A ternrelési terveiket alapos mun­kával kell előkészíteni. Amikor termelőszövetkezeteink m-ág gyer­mekcipőben jártak és nem rendel, keztek kellő tapasztalainkkal, a Tanácsok mezőgazdasági osztályai a tsz-elnök megkérdezése nélkül szabták meg a termelöcsoportok tarvfeladatait, Ez teljesen helytelen gyakorlat volt, mert, a t6z vezető­sége és tagsága nem ismerte a termelési tervet és nem látta, hogy annak részleteiben való megvaló­sítása érdekében milyen felada­tokat kell végrehajtania. A terme­lési tervek elkészítésébe feliétlenül be keli vonni a szövetkezet egész tagságáf, hogy minden dolgozó lássa milyen feiada/okat kell meg­oldaniok az észtet,aö folyamán. Tehát ne csak «z elnök, az agro­nómus és a könyvelő fogjon hoz­zá a tervkészítéshez, hanem a nö­vénytermelő és állat tenyésztő bri­gádok tagjai is mondják el véle­ményüket az eddigi tapasztalatok alapján. Nagyon ionos, hogy a gépállomás szakvezetői is adjanak segítséget a tsz termelési tervének elkészítéséhez. Elsősorban figyelembe kell venni a tervkészítésnél, hogy a tsz mi­lyen növényfajtákat akar termelni és ezek a növények mennyire munkaigényesek. Vigyázni kell atra, hogy nehogy sok olyan nö­vény termelését vegyék tervbe, amelyeknek legnagyobb munkái egyazon időszakra esnek, mert így könnyen munkatorlódás következ­het be. Tavalyról nem egy példát lehelne felhozni arra, hogy a rossz tervezés miatt miként ma­iadtak el a növényápolási munkák; miért nem tudták 6okhelyen alkal­mazni az élenjáró szovjet termelési módszereket. Különös ügyeimet kell fordítani a termelési terv ké­szítésénél a szövetkezet állatállo­mányénak továbbfejlesztésére, hogy a kétéves állattenyésztési tervet skeresen teljesíteni tudják a ma­guk területén. Ennek érdekében most az a legfontosabb tennivaló, hogy s'-lózással és különböző szil­mafeltárcsokkol elegendő téli ta­karmányt készítsenek és biztosít­sák ezzel az állatállomány téli áUeleltetését, Az állattenyésztés­ben is mindenkor alkalmazni kell a zootechnika legújabb vivmánya.l. mert a fejlett jószágállomány nagy jövedelmet biztosít a termelőszö­vetkezetnek. Különösen nagy gondot kell for­dítani tehát az agrotechnikai mód­szerek alkalmazására. Gerő elv­társ. a Központi Vezetőség 1952. november 2?-i ülésén azt mon­dotta: „Az ez évi tapasztalatok azt mutatják, hogy olt. ahol he fa itat­lak és belartjók az alapvető agro­technikai előírásokat, az eredmény nem marad el" A termelési terv­éves tervünk sikeréhez. Kor-Hága nem volt kielégítő. mányzalunk idejében gondoskodott j — A szovjet hadsereg elől merre­arról, hogy a mezőgazdaság dol-jkalű fasiszták ezt az üzemrészünket gozói idejében megismerhessék azI szinte a földig lerombolták — 1953. évi törvényerejű begyűjtési Jmondja II, Kiss József, az előké­rendeletet és lel tudjanak készülni Iszitő művezetője. Újjáépítése közben annak pontos teljesítésérc. Az 1953. évi állami begyűjtésről szóló törvényerejű rendelet kimondja: a termelőszövetkezetek és 1U. típusú tszcs-k beadási kötelezet'­ségét közösen kell teljesíteni, s ezért — az elnök személyes felelő­sége mellett a lágok egyetemle­gesen felelősek." A továbbiakban, mindennemű félreértés elkerülése végeit a rendelet leszögezi: „A be­adás kötelezettségének teljesítése után fennmaradó termékből a ter­melő elsősorban az állami fer­ménykölcsönt és a gépállomással szemben fennálló természetbeni tartozását köteles kiegyenlíteni. Köteles a következő évi vetőmag­szükségletét biztosítani, s az általa kötött szerződésekel teljesíteni. Az czekután fennmaradó, terményekkel szabadon rendelkezik." A termelési tervet tehát úgy kell elkészíteni, hogy a tsz legelsősorban teljesí­teni tudja az állam iránti köteles­ségét, kifizethesse az összes tarto­zásokat és ulána minél több ter­ményt tudjon szabadpiacon értéke­síteni és tagjai között szétosztani. Már most gondolni kell arra, hogy a termelési terv jóváhagyása után hogyan alakítják ki a brigád­szervezeteket. A III. típusú terme­löcsoportok működési szabályzata kimondja: ,,A gazdasági év kez­dete előtt az intézőbizottság közös üzemtervet készít, amelyet a cso­portért ekealel hagy jóvá. A cso­poilérlekezlet állal jóváhagyóit üzemterv alapján az intézőbizottság előkészíti és megszervezi az egyes munkák elvégzését. Az intézőbi­zottság tigyelembevéve az egyes üzemágak munkaerőszükség', elét, n tagokból állandó jellegű brigá­dokat szervez. A növénytermelő brigádok legalább egy teljes vetés­forgó idejére, az állattenyésztő bri­gádok pedig legalább három évi időtartamra alakulnak." Ez annyit jelent, hogy a brigádvezetönek jegyzőkönyvileg át kell adni azl a területet, amelyen brigádjával dolgozik a hozzávaló gazdasági fel­szereléssel együtt, hogy azután ezl a területet feloszthassa munkacsa' patakra, sót egyénekre is. Ez azért fontos, hogy minél jobban kidom. borodjék az egyéni felelősség, hogy az egyes tagok minél lelklismere tasebben végezzék el azt a mun­kát, ahová á brigádvezető állította őket. összefoglalva: Olyan termelési tervre van szükség, amely előse­gíti a közös vagyon növekedését és ezzel együtt a tagok jövedel­mét is. Tudott dolog, hogy minden terVi — a legjobb terv is, — csak annyit ér, amennyit végrehajtanak belőle. Tekintse tehát minden szö­vetkezeti tag olyan törvénynek s termelési tervet, amelynek be'ar­tása fontos feltétele a tovább: megszilárdulásnak. gépeket úgy helyeztük el, hogy az üzemrész ma már nem tudja ki­elégíteni a megnövekedett feladato­kat. Gerő elvtárs útmutatása nyo­mán S az előre elkészített tervek alapján ma megkezdtük az üzem­rész átszervezését. A gépeket folya­matosan úgy rendezzük át, hogy az anyagmozgatás a tegzs"arinlanatb legyen s egy-egy dolgozói több gé. pet is kiszolgálhasson. Egyedül en­nek a tervnek megvalósítására mint. agy 200.000 forintot fordítunk s befejezése után 10 százalékkal emei. kedik majd az üzem termelése.' Mű­szak i brigádunk javaslatára a mai napon egy újítást is bevezettünk: a termelésének növelésére az eddig alkalmazóit szálvezető helyett hasított dohos szálvezetűt alkalmazunk. Az első ilyen módon átalakított gépen az eddigi 180-ról 450 méterre emeike­delt a percen/kinti szálsebesség. A megnövekedett terv-teljesítés segíti annak a 16 szövőgépnek a beszerelését is, amely a napokban érkezett az üzembe. Tavaly — nagyrészben a gépek fordulalszámá. nak növelésével — a szövődé VI.os partija sztahanovista szintre emel­kedett. A műszaki dolgozók mos! elhatározták, hogy ez év másedik negyedéig további három szövődéi részleg gépeinek fordulatszámát 15—20-al emelik, hogy azoknak teí. jesítménye is már az első félévben elérje a sztahanovista sziníet. Nemcsak az üzem műszaki veze­tői, hanem a többi dolgozói: is na­gyobb lendülettel láttak munkához ezen a napon. Január 2 án az üzem dolgozói közül 74-en már 1953 má­sodik félévi tervükön, kilencen pe­dig már a jövő évi tervükön dolgoz­tak. Munkájuknak újabb lendüle.et adott, hogy többen a városi békebi. zottságtól díszes üdvözlőlapot kap. tak. Közöttük van Heiszig Ferenc. né sztahánovista szövőnő is, aki az ötéves tervében már 215 napos tervelőnyt szerzett. Amikor a béke­bizottság üdvözletét megkapta, meg. fogadta, hogy békeharcoshoz mél­tóan. még jobban kiveszi részét a munkából. — ötéves tervünk a tavalyinál nagyobb feladatok megoldását tűzi ki a mi üzemünk elé is— mondja­— Tavaly 90 napos tervelőnyt sze­reztem évi tervem teljesítésében, most megfogadom, hogy december 21-re befejezem ötéves tervemet. A Szegedi Kertészet dolgozói szorgalmas munkával kezdték meg az újévet Január másodika az 1953-as év első munkanapja. A Szegedi Ker­tészet dolgozói serényen dolgoz­nak. Szorgalmas munkával kezdtek meg az újévei. Az újszeged! li­getben irtják a vadhajtású fákat, szépítik a parkot, hogy tavaszra teljes pompájával várja a pihenni, szórakozni vágyó dolgozókat. A Szegedi Textilmüvek bölcsö­déje előtt is serény munka folyik. Szép park veszi körül ezentúl a bölcsőde épületét. Ezen a napon fejezték be a park készítését a dolgozók. Tavaszra a kicsinyek szép, színes virágok közt játszhat­nak majd. A várcs különböző részeiben is találkozhatunk a fák. parkok gon­dozóival, amint magas létrákon állva nyesegetik a fák vad hajtá­sait. száraz ágait. Bent a kertészet területén sem szünetel a munka. Nem pihentek meg a dolgozók el­ért eredményeiken. A multévi ter­melési tervüket már december 11­re befejezték, de a munkalendülc­tük egy percre .sem lanyhult. A szokott lendülettel fogtak neki ezen a napon is n növényápolás­nak. A melegházakban szaporítják a dísznövényeket, vetik a korai virágok magvait, hogy bőségesen jusson virág parkjaink díszítésére. Nem feledkeztek meg azonban arról sem, hogy dolgozóink télen is szeretik a virágot. A mull év­ben épült modern üvegházban gyö­nyörű szekfük pompáznak. Szla­vek Béla elvtárs brigádja féltő gonddal ápolja az értékes virágo­kat. Drótszálak húzódnak a virág­ágyak fölött, hogy ne hajoljanak szőr is permetezik, hogy az apró kártevők ne pusztíthassanak, a vl­rágok között. A brigád tagjai jó munkájukért december 21-én, Sztá­lin elvtárs születésnapjának ün­nepségén pénzjutalomban részesül­tek. A brigád tagjai nincsenek meg­eléigiedve elért eredményeikkel, fürkésző szemekkel figyelik üveg­házuk mellett folyó építkezést. Új üvegház épül, bővül birodalmuk. Őszre már újiabb nyolc ágy szekfü pompázik majd szorgalmas mun­kájuk nyomán. Az üvegház alapja már készen áll, szierelik a központi fűtőberendezést. A faluk, a tető üvegből lesz. A falakat készen szá1­lítják a Kertészetbe. úgy, hogy csak, össze kell állítani. Január 10-re készen áll majd a közel 70 ezer forint beruházással épült Üvegház is. Palotás József elvtárs a Kertészet párttitkára és Koha Róbertné elv­társnő, vállalatvezető elégedetten beszélnek arról, hogy a Kertészet dolgozói lelkesen készülnek az 53­as év terveinek sikeres teljesíté­sére. Még jobb eredményeket akarnak elérni, mint az elmúlt évben. Ezt a célt szolgálja, hogy ezentúl a különböző munkaterüle­teken dolgozó elvtársak munkáját külön-külön értékelik. így ellen­őrizni tudják majd, melyik mun­katerület dolgozói érnek el jobb eredményt a tervteljesitésbert, n földterület jobb kihasználásában, az anyagtakarékosságban. Ezzel az értékeléssel elősegítik a mur­kave-tny további kiszélesedést mivel a különböző munkaterület Az év első munkanapján röpgyű­lést tartollak az üzemben. A dol­gozók valamennyien fegyelmezet­I ten, lelkesedéssel kezdtek napi munkájukhoz. Ezen a napon egye' tea későnjövő 6Cm> volt. Az üzem­részekben a délelőtti műszakban az első napon kiemelkedő ered­mények születtek. Márki Lászlón i — Lippai Vera foljozópár decem ber 31-i 133 6zázaléko.s teljesitmc­nyét 133.3 százalékra fokozta. Gál Katalin ifjúmunkás, kézihálókötö december 31-én 141 százalékra tel­jesítette normáját, ezt az ered­ményét 154.4 százalékra növelte. Pataki Pálné és Kovács Vera háló­szerelöpár 123.2 százalékra teljes: tette az első napi tervét. A dé1­utáni műszakban is szép eredmé­nyek születtek. Az első négy óiai értékelésnél Vass Józsefné és Du­dás Mária lett a legjobb foltozópár a 133.3 Százalékos teljesítménv­nyel. Szántó Laiosné és Papos Béla 214 százalékkal kezdték az űi évet a Szegedi Konzervgyárban Az újesztendő első munkanapján újult erővel, lelkesen indult meg a munka a Szegedi Konzervgyárban. Kardos Ernő főmérnök elvtárs már kora reggel bejött az üzembe, hogy a beindulásnál minden fenn. akadás nélkül történjék. Az l-es i műszak kezdte meg reggel 6 óra. kor a munkát. Egyeki Zsigmond és Asztalos János konzervmester elvtársak is mindketten jóval mű­6zakfcezdés előtt, bentvoltak az üzemben. A csoportvezetők n dol­gozókkal együttesén röpgyűléten beszélték meg az első nap felada­tait. A megbeszélés után minden üzemrészben vidáman kezdtek a napi feladatok elvégzéséhez a dolgozók. A gyümölcskonyhán ex­portárut készítenek. Valamennyien úgv dolgoztak, hogy minél jobb kivitelű I mölcse. legyen a munkáink gv, meg a hatalmas virágfejek alatt dolgozói közt verseny indul meg a gyenge 6zárak. Hetenkint több- az első helyért. Túlszárnyalták december 31-i eredményeiket a Kötél- és Hálógyár dolgozói az újév első munkanapján A Szegedi Kötél" és Hajógyár dolgozói Rákosi elvtársnak tett fo­gadalmukban vállalták, hogy az 1952-ea év negyedik negyedévi ter. ami forintértékben 381.000 forintot jelent. Fogadalmukat 4.5 szazalék helyeit 5.3 százalékra teljesítették és így 446 ezer forinttal adtak vüket 4.5 százalékkal túlteljesítik,' többet népgazdaságunknak. A szállítás meggyorsítása érde­kében a ládakészítőink. Í6 fokozo" ütemben teljesítették normájukat az újesztendő első munkanapján. Szántó Lajosné és Papos Béla 214 százalékot teljesítettek, Treolán Mihály 126 százalékot ért el. A dobozüzemben Papdi Erzsébet 155 százalékos teljesítményével tünt ki az új év első napján. Kuluncslcs Ágnes versenyfelelös BrigódértekezleHel kezdték az új esztendő éiső munkanapját a Szegedi Viz­és Csatornaművek dolgozói A Szegedi Víz. 'és Csatornaművek dolgozói az újesztendő első napján rövid megbeszélésre gyűltek össze, hogy az előttük álló feladatokat kö. zösen megbeszéljék. A brigádér:e. kezleten Kovács István elvtárs ér­tékelte az 1952-es évi munkát. Be­széli arról, hogy az ötéves terv ne­gyedik évében. 1953-ban még na. gyobb feladatok várnak mindány­nyiónkra a termelés fokozása. az anyagtakarékosság és a munkásvé. delem területén Harcot <eil indíta­nunk a Rákosi és Gerő elvtárs által megjelölt hiányosságok felszámolá­sáért. Követírezetesen harcoljunk azért, hogy az 1952. negyedik ne. gyedévének eredményeit necsak megtartsuk, hanem túl is szárnyal­juk­A Víz- és Csatornaművek dolgo­zói a röpgyűléseti megfogadták, hogy Rákosi és Gerö elvtárs útmu­tatásait követve harcolnak a ternw­lés fokozásáért. Juhász Antal sze­relő a szerszámok gondozásával segíti elő a takarékossági mozgate mat. Ileim Géza a jobb munkaszer­vezéssel, munkamódszere átadásával harcol a magasabb teljzsí.mény el­érésért. Szűcs József

Next

/
Oldalképek
Tartalom