Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-03 / 2. szám
2 SZOMBAT, 1953. JANUÁR S. 1 A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete az 1953. évi állami begyűjtésről A „Szabad Nép'' január 1-i számában beszámolt arról, hogy megje. Jent a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű ren. ítelete az 1953- évi állami begyűjtésről. A rendeletet az alábbiakban kivonatosan ismertetjük. A törvényerejű rendele* általános rendelkezéseiben megállapítja, hogy ••< szerződéses növénytermelést, az állattenyésztésit és hizlalást, valamint a serlésvágások után kötelező ziírbcadást az erre vonatkozó külön rendelkezések szerint kell teljesíteni. A gépállomás által elvégzett la" Jajmunkák ellenértékét a termelőid övet kezetek és III. típusú termelőszövetkezeti csoportok az összes területük után számított katasztráli s holdanklnti 30 búzakilogrammig természetben az ezt meghaladó részt Kznbad választásuk szerint természetben vagy pénzben fizethetik. Beadásra az köteles, aki a beadási kötelezettség alapjául szolgáló földterületen bármilyen címen ténylege. sen gazdálkodik. A termelők több község, vagy város határában ftkvő földterületeit a termelő lakóhelyén összesíteni kell, s a beadás kötelezettségét ennek alapján ott keh meg. állapítani. A beadás kötelezettségének megállapításánál nz egész holdon felüli, •IDŐ négyszögölnél kisebb területrészt figyelmen kívül kell hagyni A •100—1200 négyszögöl közötli területrészre a holdankénti kötelezettség felét, 1200 négyszögölre vagy ennél nagyobb területrészre pedig az egy holdra vonatkozó kötelezettséget kell számítani. A borbeadásnál viszont minden 200 négyszögöl szőlőterület után az egy holdra eső kötelezettség egynyolcad részét kell hzámítani. A törvényerejű rendelet megállapítja. hogy a termelőszövetkezetek és a III. típusú t.szcs.k beadási kötelezettségét közösen keil teljesíteni, s ezért — az elnök sze. mélyeg felelőssége mellett — a tagok egyetemlegesen felelősek. Az l-es és II.es típusú tszcs_k tagjai, az egyénileg dolgozó parasztokra vonatkozó mennyiségben és szabályok szerint, egyénileg kötelezettek a beadásra. A beadás kötelezettségének teljesítése után fennmaradó termékből a termelő elsősorban az állami térin énykölcsönt és a gépállomással szemben fennálló természetbeni tartozását köteles kiegyenlíteni. Köteles következő évi vetőmagszükségletét biztosítani s az általa kötött szerződéseket teljesíteni Az ezekután fennmaradó termékeikkel sza. bndon rendelkezik. A termelő kötelezettségeinek tel. jesítésie után fennmaradó termékek Szabadpiaci forgalmát és szabad szállítását engedélyező rendelkezések a gabonaféléket illetően 1953 június 15-ig, a kapásnövényekre és borra vonatkozóan 1953 augusztus 15-ig érvényesek cs az 1953. évi begyűjtés előrehaladásától függőéin lépnek újból életbe. A beadási kötelezettség a következő ágakra oszlik: 1 termény-,^ 2. állat.. 3. tej-, 4 baromfi, és tojás., 5. borbeadás Á rendelet a termény, és borbeadás kötelezettségét az 1953—1954. gazdasági évre, a tej., tojás- ég a baromfibeadás kötelezettségét az 1953-as naptári (évre, az állatbeadás kötelezettségét 1953 második félévére vonatkozóan állapítja meg. Az 1953-as év ehő fel ében az 1952—53-as gazdasági évre megállapított állntbeadási kötelezettség hátralévő részét kell teljesíteni. A terménybeadás kötelezettségé, nek alapja a termelő gazdaságához tartozó szénié, rét és legelő együttes területe- Mentesek a terménybeadás kötelezettsége aiól az egy katasztrális holdnál kisebb háztáji és egyéb gazdaságok, a községi vagy városi legeltetési bizottság egységes kezelésébe vont legelőterületek, a mezőgazdaságilag nem hasznosítható területek és mezővédő erdősávok, valamint azok a rizsterülictek. amelyek után a termelő rizsbeadást teljesít. Mentes a tsz-ek és a IILas típusú tszcs-k legelőterületéne]- a szántóterület 12 százalékán feliili része,, A törvényerejű' rendelet a ter. ménybeadás mértékének megállapítása szempontjából a gazdaságokat nyolc kataszteri csoportba és nyolc birtokcsoportba sorolja. A tavalyi rendelkezéstől eltérően a tsz-ek és a III-a9 típusú tszcs-k számára is nyolc kataszicri csoportot állapít meg. A rendelet búzakilogrammban írja elő a terraénybeadú:; kötelezettségét Megszabja, hogy azokra a kulákokra, akiknek összes földterülete 25 katasztrális holdnál kisebb, a dolgozó parasztok lerménybeadási kötelezettségének 110 százalékát kell kivetni. A nyolc holdon aluli termelők, akik tehenet nem tarlanak. a rendeletben megállapított lerménybeadási kötelezettségen felül, az eredeti takarmánybeadási kötelezettségük lovábbi 20 százalékát kötelesek he. lyettesítésül beadni. Az öt holdon aluli dolgozó parasztoknak az általuk eltartott harmhdik és minden további 14 éven aluli gyermek után fél-fél holdra eső terménybeadási kötelezettségét el kell engedni. A termelési szerződéssel lekötött szántóterület, valamint a zöldségtermelésre használt öntözéses szántóteriilet után megállapított terménybeadási kötelezettsége* — a minőségi vetőmagvak, a vetőburgonya és a szerződéses újburgonya kivételével. melyek a terménybeadási kötelezettség teljesítésébe beleszámítanak — a szerződés teljesítése esetén törölni kell. Ha elemi kár miatt a termelő földadóját csökken, ti'k, vagy elengedik, mérsékelni kell a terménybeadás kötelezettségét is. A terrminybeadáa kötelezettségének 47 százalékát a kenyérgabona csoportba, 31 százalékát a takar, mánycsoportba, 15 Százalékát a napraforgó-csoportba. 7 százalékát a burgonyacsoportba tartozó terményekkel kell teljesíteni. A csoportok arányát a begyűjtési miniszter egyes járások területén a termeiés helyi adottságainak megfelelően módosíthatja. A terménybeadás búzakilogramm, ra vonatkozik, s az egyes terményeik átszámításának kulcsa azonos a tavalyival A kenyérgabona-csoportban előirt kötelezettséget a tényleges ter. ményeredménynek megfelelő arányban búzával és rozzsal kell teljesí. teni. Ha a termés erre nem elegendő, a fennmaradó részt elsősorban árpával és zabbal, ezek hiányában pedig kukoricával és napraforgómaggal lehet helyettesíteni. A takarmánycsoportban a kötelezettség 30 százalékát árpával (és j zabbal, 55 százalékát kukoricával, a j fennmaradó 15 százalékot szabad j í választás szerint árpával, zabbal, kukoricával és szálastakarmánnyal kell teljesíteni. Fejlett állattartással rendelkező tszcs-k és III. típusú termelőcsoportok a begyűjtési miniszter engedélye alapján a lakarmánybeadást hízottsertés beadásával is teljesíthetik, A napraforgó-csoportban előírt kötelezettséget napraforgómaggal, ennek hiányában hízott sertéssel vagy sertészsírral kell teljesíteni. A kötelezettség teljesíiése után fennmaradó napraforgómagot a megállapított vám ellenében étolajra és darára cserélhetik át a termelők, s ezzel szabadon rendelkeznek. A napraforgómagot szabadpiacon el. adni nem lehet. A burgonya-csoportban előírt kötelezettséget burgonyával és hüvelyessel kell teljesíteni. A rizs vetésterülete után r:zst kell beadni. A rizsbeadás mértéke: az ütemtervben, illetve termelési tervben előirányzott termésmennyiség 80 százaléka. Az ezután fennmaradó rizst a termelő, vám ellenében meghántoltathatja. s a hántolt rizzsel szabadon rendelkezik. Újonnan lé. tesített, vagy kizárólag helyi vízzel önlözött rizstelepekre vonatkozóan a begyűjtési miniszter a beadás kötelezettségét mérsékelheti. A törvényerejű rendeltet szerint a gabonáié-léket a cséplőgéplől azonnal, a kukoricát és a napraforgómagot a betakarítástól, a rizst a csépléstől számított öt napon belül, a burgonyát a szedéstől számított egy napon belül, a szénát és a hüvelyeseket legkésőbb 1953 szeptember 30-ig kell beadni A törvényerejű rendelet 1953 második félévére az állatbeadás kötelezettségét élősúlykilogrammban állapítja meg. Az így megállapított kötelezettség — a megyei állatállomány arányában — sertés- és marhabeadási kötelezettségre oszlik. Az állatbeadás kötelezettségének alapja ugyanaz a terület, amely a terménybeadás alapjául Szolgál. A terménybeadás alól mentes területek az állatbeadás alól is mentesek, kivéve a tsz-ck és a III. típusú tszcs-k legelőterületének a szántóterület 12 százalékát meghaladó részét, A termelőszövetkezelek és a III. típusú tszcs-k, birtokcsoportr.i való tekintet nélkül, a félévi állat, beadási kötelezettség fejében katasztrális holdankint 7.70 kiló, az egyénileg dolgozó parasztok és az l-es és II.es típusú tszcs k tagjai 12-60 kiló, a kulákok 13 küó húst kötelesek beadni. A sertésbeadás kötelezettségét a tsz.ek, a Ill-as típusú tszcs-k és a dolgozó parasztok legalább 126 kiló, a kulákok pedig legalább 130 kiló clősúlyű hizottsertéssel, a marhabeadás kötelezettségét a termelők legalább 280 kiló élősúlyú vágómarhával kötelesek teljesíteni. Azok a termelők, akiknek együttes szántó-, rét- és legelőterülete a 14 holdat nem éri el, egy hízót [sertést önkéntes társulás alapján közösen is beadhatnak. Egy-egy hízottsertés beadására legfeljebb öt dolgozó parasz* vagy három kulák társulhat. A marhabeadás kötelezettségének teljesítésére — a földterület nagyságától függetlenül — legfeljebb 12 dolgozó paraszt, vagy 4 kulák társulhat. Mind a sertés-, mind a marhabeadásra a kulákok csak egymással társulhatnak. Akinek sertésbeadási kötelezettsége 20 kilónál nem több, kötelezettségét zsírbeadással teljesítheti. Ugyanez kötelező azokra a termelőkre, akiknek a hízottsertés beadása után fennmaradó hátralékuk 20 kilónál nem több. A sertést és marhabeadás kötelezettségét a termelök egységesen sertésbcadással is teljesíthetik. 1953 második félévében az üsző-, tinó-, bikanevelésre, húsbika- és ürühizlalásra kötött szerződés alapján átadott állatokat, továbbá a vállalatok által megvett törzskönyvezet*. sertés és szarvasmarha tenyész. állatoka* a kötelezettség teljesítésébe bs kell Számítani. A törvényerejű rendelet a tejbe, adás* az 1953-as naptári évre szabályozza. Nyolc holdig minden tehenet tarló termelő a tehén után; nyolc hold fölött kivétel nélkül min. den termelő földterülete után köteles tejet beadni — akkor is, ha nem tart tehenet. A nyolc holdon aluli termelők, ha tehenet nem tartanak, több takarmányt kötelesek beadni, A törvényerejű rendelet a tejbeadás mértékének megállapítása szempontjából az országot négy tájegységre osztja. Az újonnan alakult termel ffszö vetkezetek ked vezm'é n y t kapnak. Az egyénileg dolgozó parasztok kötelezettsége a második és a további tehenek után kevesebb, mint az első tehén után. Az egy tehén után 'járó tejbeadási kötelezettséget elengedik a szoptatás és a nevelés idejére, ha a termelő bikaborjú nevelésére szer. ződést köt. Ez vonatkozik a termelőszövetkezeti tagoknak a terme, lőszö vetkezett el kötött szerződésére is. A nyolc holdon aluli dolgozó parasztoknak, ha tehenük .orvosilag igazoltan beteg és emiatt nem ad tejet, el kell engedni a tej beadás kötelezettségét, A tejbeadás kötelezettségét mérsékelni kell minden olyan tchéntar.ó gazdánál, akinek háztartásában négy, vagy ennél több 14 éven aluli gyermek, vagy tejjel való táplálkozásra szoruló beteg van; -és azok. "ál a dolgozó parasztoknál, akik t'nó- vagy üszőborjú nevelésére szerződést kötöttek (a borjú szoptatásának és nevelésének idejére) Végül mérsékelni kell a tejbead is kötelezettségét azoknál a tsz-tagok. nál és egyénileg dolgozó parasztoknál. akik 1952 január 1 óla tehenet nem tartottak 'és előhasi üszőt állítanak beA tejbeadás kötelezettségét naptári évenkint 270 napon át, folyamatosan, naponkint kell teljesíteni. A termelő köteles az egy-egy hónapra megállapított tejmennyiséget a hónap utolsó napjáig, beadni, A baromfi- és a tojásbeadás kötelezettségének alapja a termelő gazdaságához tartozó szántó, rét, legelő, kert és szőlő együttes területe. A háztáji gazdaságok nagyságukra való tekintet nélkül, az egyéni gazdaságok 800 négyszögöl, vagy ennél nagyobb terület után kötelezettek baromfi- és tojásbeadásra. A tsz-ek és a III. típusú tszcs-k kötelezettsége a közös művelés alatt álló teriilet után holdankint 1 5 kiló baromfi és 1.10 kiló (20 darab) tojás. Azok a tsz-ek és III típusú tszcs.k, melyek 1952 március 10 után alakultak, vagy területük azó'a legalább háromszorosára emelkedőn, katasztrális holdankint csak 1 kiló baromfit és 0.85 kiló (15 darab) to. jást köteletek beadni. A tsz-trgok beadási kötelezettsége a 800 négyszögölön aluli háztáji gazdaság után 1.25 kiló baromfi és 1 25 kiló (23 darab) tojás; 860 négyszögölnél nagyobb háztáji gazdaság után 2.50 kiló baromfi és 2.50 kiló tojás. A dolgozó parasztok és nz i_es, Il-es típusú tsz-tagok kötelezettsége holdankint 2.50 kiló baromfi és 2.C0 kiló (45 darab) tojás A baromfibeaaásnak legalább 40 százalékát hízottlibával és kacsával kell teljesíteni. A baromfibeadás kötelezettségét negyedévi és havi részletekre osztják- Március 31-ig teljesíteni kell a baromíibeadásnsk legalább 15, a tojásbeadásnak 35 százalékát; június 30-ig a baromfibeadás 10, a tojásbeadás további 40 százalékát; szeptember 30-ig a baromfibeadás lovábbi 25, a tojásbeadás további 15 százalékát; végül a negyedik negyedévben december 31-ig a fennmaradó részt. A borbeadás kötelezettségének alapja a termelő gazdaságához tartozó szőlőterület (egyszeresen számítva). A 400 négyszögölnél kisebb szőlőterületek után nem kell bort Nam Ir tábornok írásban ííUakozott a hadifogolytáborokban elkövetett újabb gyilkosságok miatt Peking (TASZSZ). Az „Új Kína" hírügynökség tudósítója jelenti Keszonból: 1952 december 30-án Nam Ir tábornok írásban tiltakozott Harrison amerikai tábornoknál, „az Egyesült Nemzetek fegyveres erői küldöttségének" vezetőjénél azok elten a gyilkosságok ellen, amelyeket az amerikaiak a Csezsu szigetén, Pusaanban és Kocsedo szigetén elhelyezett hadifoglyok ellen december 24-én és 25-én elkövetlek. A tiltakozásban a többi között a következő áll: „Az önök által nyilvánosságra hozott adatok szerint, valamint a Nemzetközi Vöröskereszt Bizottság jelentése szerint a fegyverszüneti tárgyalások kezdete óta önök megöllek, illelve megsebesítettek 3059 fogságukba clsett katonánkat, a valóságban azonban az önök véres kezétől. elpusztult, vagy megsebesült fegyvertelen hadifoglyok száma jóval felülmúlja ezt a számadatot. 1952 február 23-a óta 45 alkalommal tiltakoztam az önök részéröl folyamatosan elkövetett gaztettek ellen, önök azonban egyetlen esetben sem adtak magyarázatot ezekkel a gaztettekkel kapcsolatban. önök a tárgyalások megkezdése óta a legkülönbözőbb kifogások tömegével akadályozzák a hadifogolykérdés észszerű rendezését és az úgynevezett önkéntes hazatelepülés nevetséges elvére hivatkosnak, A tények azonban azt bizonyítják, hogy önök egyetlen elvhez ragaszkodnak ez az elv pedig » hadifoglyok legyilkolásának ésvisz.szatartásának az elve". A tiltakozás a továbbiakban hangsúlyozza: „önök tulajdonképpen a koreai háború folytatását ÓT kiterjesztését akarják, nogy így aláás/ sák a Távol-Kelet és az egész világ békéjét. Mi nem jűrjük a hadifoglyok legyilkolását és soha neirt egyezünk bele a hadifoglyok viszszatarlásába. A világ békeszerető népei Bem tűrik a koreai háború folytatását és kiterjesztését a hadifoglyok visszatartásának eszteten ürügye alatt, önök nem tudnak lábú jni az ezekért a háborús bűnökér! önökre háruló felelősség a'ól"; Nam Ir tábornok utasítására! Csang Csun-San ezredes, a koreaikínai fél rangidős összekötőtlszlja követelte, hogy az amerikaiak szigorúan tartsák tiszteletben a tárgyalások színhelyére és a sem'eltet övezetre vonatkozóan a két fél közölt fennálló egyezményeket éa szüntessék be az egyezményeknek m tárgyalások megszakítása óta állandóan megismétlődő megsértését, Az összekötőtisztek ütésén tudatták az amerikaikkal, hogy Csu A a. a koreai néphadsereg ezredese lelt a koreai-kínai kü'dött'ség rangidős összekötőtisztje Csang Csnn-Sait ezredes helyett. Szemtanúd beszámetáia a hadifogivoii „szabadonbocsátásának'" gyalázatos amerikai módszereiről A Koreai Központi Távirati Iroda panmindzsoni tudósátója beszélgetést folytatott két volt ha/lifogolylyal, akiket a kocsedoszigeti hadifogolytáborból a liszinmanista hírszerző szolgálatba toboroztak és az utóbbi időben a liszinmanista hadsereg főhadiszállása mellett lévő ,,H—I—D" osztályom működtek. Kim Szon The., volt hadifogoly elmondta, hogy 1950 október 24-én esett az amerikaiak fogságába. Először a puszani fogolytáborba került, aholl 904.990 volt a száma. 1952 februárjában Kocsedo szigetére vittik a G2-es körzetbe, ahol a 62.es, 63-as, 04-es és 65-ös körzetekben lévő erődítések építésénél dolgozott. Nemsokára a 64.es számú körzetbe he'yczlók át amelyben 7000 hadifogoly tartózkodott. ,,Miután átvitték ebbe a körzetbe — mondta Kim Szon The — a táborparaiicsnoksög megparancsolta, hogy vegyük le a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság zászlaját, amely a tábor fölött lobogott és függesszük helyébe a liszinmanista zászlót. Megtagadtuk a parancs teljesítését. Ekkor az amerikai őrség tankok fedezete mellett maga vette le a Koreai Népi Denwkralllcus Köztársaság zászlaját. Ugyanakkor puskákból tüzet nyitottak a hadifoglyokra és gránátokat dobtak közéjük. Ennek következtében 15 hadifogoly meghalt, 20 pedig megsebesült." „NemsoMcal ezután — folytatja Kim Szon The — sok társammal átszállítottak a szicshoni hadifogolytáborba. Itt kínzásokkai és fenyegetésekkel kényszerítettek, hogy lépjek be „a kommunisták kiirtására alakult társaságba és tegyem le a hűségesküt". Az amerikaiak — folytatta Kim Sz0n The — 1952 július elsejéitől megkezdték a fagolyók „szabadonbocsátását" a következőképpen : A körzelparnncsnok összegyűjtőt, te a hadifoglyokat & így szólt hoz. zójuk: ..Teljesítenetek kell a „hűségesküt", be kell lépnetek n, hadseregbe. Ha ezt megtagadjátok kegyetlenül meglakoltok". Mindnyájukat besorozták az úgynevezett „2 kategóriájú népfelkelő csapatba". Kim Szon The szerint 17 csoport hadifoglyot, összesen 27.000 embert „bocsátották szabadon" hasonló módon. Csa Gin Sztt, a másik hadifogoly 1950 szeptemberében esett az amerikaiak fogságába s a kocsedói fogolytábor 65-ös körzetébe került. X táborban 6584-es volt a számai. Sorsa hasonló Kim Szon The sorsához. 1952 július elseje után szintén besorozták a ,.2-es kategóriájú népfelkelő csapatba". Nemsokkal ezután mindkét hadifoglyot erő. szakkal a liszinmanista hadseregbe toborozták. Mindketen a ,<H—I—D" hírszerző osztagba kerültek, de az első alkalommal átmenlek a koreai néphadsereghez. Ez az úgynevezett „önkéntes hazatelepülés" valódi arculata — fejezi be a tudósító. beadni. A borbeadás kötelezettsége mértékének szempontjából az ország öt tájegységre oszlik. A borbeadás mértékét literekben állapítja meg a rendelet. Az így megállapított kötelezettség 11.5 maligánd fo. kos borra vonatkozik. A négy évn'él fiatalabb telepítésű szőlőterületek után a borbáadas kötelezettségét törölni kell. Ugyanez vonatkozik a szerződéssel lekötött szőlőterületre, ha a termelő a szerződésben vállalt kötelezettséget teljesítette, s ezt igazolja. Földadó elengedése esetén (elemi kár miatt) a borbeadás kötelezettségét azonos százalékos arányban mérsékelni kell. A rendelet a továbbiakban részletesen felsorolja, milyen feltélelek. kel lehet a borbeadást musttal, borszőlővel, csemegeszőlővel teljesíteni. Az előző évi termény- és állatba, gyűjtés átvételi árai változatlanul érvényesek A rendelet kimondja, hogy a ter. melők beadást kötelezettségének megállapításáért, valamint a begyüj. tés terveinek teljesítéséért az illetékes tanács, ezen belül n végrehajtó bizotiság, illetve annak elnöke felelős. A begyűjtés versenyében legjobb megyék, járások, községek, városok, tsz-ek. tszcs-k és dolgozó paraszlok, továbbá begyiijtőváUala tok és földművesszövetkezetek pénzjutalmat, elismerő oklevelet éa vándorzászlót kapnakMinden térmelő számára beadtál kötelezel tsógéről beadási könyvet kell kiállítani, s ezt legkésőbb 19.3 március 31-ig a termelőnek meg kell kapnia. A kötelezettség mértéke ellen a könyv átvételétől számítolt nyolc napon belül a termelő a tanács végrehajtó bizottságánál felszólalhat. A végrehajtó bizottság határozata ellen az átvételtől számított 15 napon belül a felettes tanácshoz lehet fellebbezni. A tej-, a baromfi, és a tojásbeadást a beadási könyv elkészültétől függetlenül, január 1-től kez dői dően folyamatosan teljesíteni kell. A törvényerejű rendelet előírja, hogy a hátralékos mennyiség 10 százalékával fel kell eme'ni annak a termelőnek a kötelezetiségét, aki a beadást határidőre nem teljesíti, Ezulán a hátralékos termelőt a helyszínen el kell számoltatni, illetve kártérítés fizetésére kell köte, lezni. A törvényerejű rendelet zárórendelkezése megállapítja, hogy a beadásra kötelezettek hátralékukat az 1953-as naptári évben kötelesek tel. jesíténi. A tej., a tojás- és a baromfibeadás hátralékait sz -év első negyedében kel] beadni. A hátralékok beadása nem mentesít a beadás késedelmes teljcsí'ésínek küvc'ke*., ményei alól.