Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-03 / 2. szám

2 SZOMBAT, 1953. JANUÁR S. 1 A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete az 1953. évi állami begyűjtésről A „Szabad Nép'' január 1-i szá­mában beszámolt arról, hogy megje. Jent a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának törvényerejű ren. ítelete az 1953- évi állami begyűjtés­ről. A rendeletet az alábbiakban ki­vonatosan ismertetjük. A törvényerejű rendele* általános rendelkezéseiben megállapítja, hogy ••< szerződéses növénytermelést, az állattenyésztésit és hizlalást, vala­mint a serlésvágások után kötelező ziírbcadást az erre vonatkozó külön rendelkezések szerint kell teljesíteni. A gépállomás által elvégzett la" Jajmunkák ellenértékét a termelő­id övet kezetek és III. típusú termelő­szövetkezeti csoportok az összes te­rületük után számított katasztráli s holdanklnti 30 búzakilogrammig természetben az ezt meghaladó részt Kznbad választásuk szerint termé­szetben vagy pénzben fizethetik. Beadásra az köteles, aki a beadási kötelezettség alapjául szolgáló föld­területen bármilyen címen ténylege. sen gazdálkodik. A termelők több község, vagy város határában ftkvő földterületeit a termelő lakóhelyén összesíteni kell, s a beadás kötele­zettségét ennek alapján ott keh meg. állapítani. A beadás kötelezettségének meg­állapításánál nz egész holdon felüli, •IDŐ négyszögölnél kisebb területrészt figyelmen kívül kell hagyni A •100—1200 négyszögöl közötli terü­letrészre a holdankénti kötelezettség felét, 1200 négyszögölre vagy ennél nagyobb területrészre pedig az egy holdra vonatkozó kötelezettséget kell számítani. A borbeadásnál vi­szont minden 200 négyszögöl szőlő­terület után az egy holdra eső kö­telezettség egynyolcad részét kell hzámítani. A törvényerejű rendelet megálla­pítja. hogy a termelőszövetkezetek és a III. típusú t.szcs.k be­adási kötelezettségét közösen keil teljesíteni, s ezért — az elnök sze. mélyeg felelőssége mellett — a ta­gok egyetemlegesen felelősek. Az l-es és II.es típusú tszcs_k tagjai, az egyénileg dolgozó parasztokra vonatkozó mennyiségben és szabá­lyok szerint, egyénileg kötelezettek a beadásra. A beadás kötelezettségének telje­sítése után fennmaradó termékből a termelő elsősorban az állami tér­in énykölcsönt és a gépállomással szemben fennálló természetbeni tar­tozását köteles kiegyenlíteni. Köte­les következő évi vetőmagszükség­letét biztosítani s az általa kötött szerződéseket teljesíteni Az ezek­után fennmaradó termékeikkel sza. bndon rendelkezik. A termelő kötelezettségeinek tel. jesítésie után fennmaradó termékek Szabadpiaci forgalmát és szabad szállítását engedélyező rendelkezések a gabonaféléket illetően 1953 június 15-ig, a kapásnövényekre és borra vonatkozóan 1953 augusztus 15-ig érvényesek cs az 1953. évi begyűj­tés előrehaladásától függőéin lépnek újból életbe. A beadási kötelezettség a következő ágakra oszlik: 1 ter­mény-,^ 2. állat.. 3. tej-, 4 baromfi, és tojás., 5. borbeadás Á rendelet a termény, és borbeadás kötelezett­ségét az 1953—1954. gazdasági évre, a tej., tojás- ég a baromfibeadás kötelezettségét az 1953-as naptári (évre, az állatbeadás kötelezettségét 1953 második félévére vonatkozóan állapítja meg. Az 1953-as év ehő fel ében az 1952—53-as gazdasági évre megállapított állntbeadási köte­lezettség hátralévő részét kell telje­síteni. A terménybeadás kötelezettségé, nek alapja a termelő gazdaságához tartozó szénié, rét és legelő együt­tes területe- Mentesek a termény­beadás kötelezettsége aiól az egy katasztrális holdnál kisebb háztáji és egyéb gazdaságok, a községi vagy városi legeltetési bizottság egységes kezelésébe vont legelőterü­letek, a mezőgazdaságilag nem hasznosítható területek és mezővédő erdősávok, valamint azok a rizste­rülictek. amelyek után a termelő rizsbeadást teljesít. Mentes a tsz-ek és a IILas típusú tszcs-k legelőte­rületéne]- a szántóterület 12 száza­lékán feliili része,, A törvényerejű' rendelet a ter. ménybeadás mértékének megállapí­tása szempontjából a gazdaságokat nyolc kataszteri csoportba és nyolc birtokcsoportba sorolja. A tavalyi rendelkezéstől eltérően a tsz-ek és a III-a9 típusú tszcs-k számára is nyolc kataszicri csoportot állapít meg. A rendelet búzakilogrammban írja elő a terraénybeadú:; kötelezett­ségét Megszabja, hogy azokra a kulákokra, akiknek összes földterü­lete 25 katasztrális holdnál kisebb, a dolgozó parasztok lerménybeadási kötelezettségének 110 százalékát kell kivetni. A nyolc holdon aluli termelők, akik tehenet nem tarlanak. a rende­letben megállapított lerménybeadási kötelezettségen felül, az eredeti ta­karmánybeadási kötelezettségük lo­vábbi 20 százalékát kötelesek he. lyettesítésül beadni. Az öt holdon aluli dolgozó pa­rasztoknak az általuk eltartott har­mhdik és minden további 14 éven aluli gyermek után fél-fél holdra eső terménybeadási kötelezettségét el kell engedni. A termelési szerződéssel lekötött szántóterület, valamint a zöldség­termelésre használt öntözéses szán­tóteriilet után megállapított ter­ménybeadási kötelezettsége* — a minőségi vetőmagvak, a vetőburgo­nya és a szerződéses újburgonya ki­vételével. melyek a terménybeadási kötelezettség teljesítésébe beleszá­mítanak — a szerződés teljesítése esetén törölni kell. Ha elemi kár miatt a termelő földadóját csökken, ti'k, vagy elengedik, mérsékelni kell a terménybeadás kötelezettségét is. A terrminybeadáa kötelezettségé­nek 47 százalékát a kenyérgabona csoportba, 31 százalékát a takar, mánycsoportba, 15 Százalékát a napraforgó-csoportba. 7 százalékát a burgonyacsoportba tartozó termé­nyekkel kell teljesíteni. A csoportok arányát a begyűjtési miniszter egyes járások területén a termeiés helyi adottságainak megfelelően módosít­hatja. A terménybeadás búzakilogramm, ra vonatkozik, s az egyes terményeik átszámításának kulcsa azonos a ta­valyival A kenyérgabona-csoportban elő­irt kötelezettséget a tényleges ter. ményeredménynek megfelelő arány­ban búzával és rozzsal kell teljesí. teni. Ha a termés erre nem ele­gendő, a fennmaradó részt elsősor­ban árpával és zabbal, ezek hiányá­ban pedig kukoricával és naprafor­gómaggal lehet helyettesíteni. A takarmánycsoportban a kötele­zettség 30 százalékát árpával (és j zabbal, 55 százalékát kukoricával, a j fennmaradó 15 százalékot szabad j í választás szerint árpával, zabbal, kukoricával és szálastakarmánnyal kell teljesíteni. Fejlett állattartás­sal rendelkező tszcs-k és III. típusú termelőcsoportok a begyűjtési mi­niszter engedélye alapján a lakar­mánybeadást hízottsertés beadásá­val is teljesíthetik, A napraforgó-csoportban előírt kötelezettséget napraforgómaggal, ennek hiányában hízott sertéssel vagy sertészsírral kell teljesíteni. A kötelezettség teljesíiése után fenn­maradó napraforgómagot a megál­lapított vám ellenében étolajra és darára cserélhetik át a termelők, s ezzel szabadon rendelkeznek. A napraforgómagot szabadpiacon el. adni nem lehet. A burgonya-csoportban előírt kö­telezettséget burgonyával és hüve­lyessel kell teljesíteni. A rizs vetésterülete után r:zst kell beadni. A rizsbeadás mértéke: az ütemtervben, illetve termelési terv­ben előirányzott termésmennyiség 80 százaléka. Az ezután fennmaradó rizst a termelő, vám ellenében meg­hántoltathatja. s a hántolt rizzsel szabadon rendelkezik. Újonnan lé. tesített, vagy kizárólag helyi vízzel önlözött rizstelepekre vonatkozóan a begyűjtési miniszter a beadás kö­telezettségét mérsékelheti. A törvényerejű rendeltet szerint a gabonáié-léket a cséplőgéplől azon­nal, a kukoricát és a napraforgó­magot a betakarítástól, a rizst a csépléstől számított öt napon belül, a burgonyát a szedéstől számított egy napon belül, a szénát és a hü­velyeseket legkésőbb 1953 szeptem­ber 30-ig kell beadni A törvényerejű rendelet 1953 má­sodik félévére az állatbeadás köte­lezettségét élősúlykilogrammban ál­lapítja meg. Az így megállapított kötelezettség — a megyei állatállo­mány arányában — sertés- és marhabeadási kötelezettségre oszlik. Az állatbeadás kötelezettségének alapja ugyanaz a terület, amely a terménybeadás alapjául Szolgál. A terménybeadás alól mentes terüle­tek az állatbeadás alól is mentesek, kivéve a tsz-ck és a III. típusú tszcs-k legelőterületének a szántóte­rület 12 százalékát meghaladó ré­szét, A termelőszövetkezelek és a III. típusú tszcs-k, birtokcsoportr.i való tekintet nélkül, a félévi állat, beadási kötelezettség fejében ka­tasztrális holdankint 7.70 kiló, az egyénileg dolgozó parasztok és az l-es és II.es típusú tszcs k tagjai 12-60 kiló, a kulákok 13 küó húst kötelesek beadni. A sertésbeadás kötelezettségét a tsz.ek, a Ill-as típusú tszcs-k és a dolgozó parasztok legalább 126 kiló, a kulákok pedig legalább 130 kiló clősúlyű hizottsertéssel, a marha­beadás kötelezettségét a termelők legalább 280 kiló élősúlyú vágó­marhával kötelesek teljesíteni. Azok a termelők, akiknek együt­tes szántó-, rét- és legelőterülete a 14 holdat nem éri el, egy hízót [ser­tést önkéntes társulás alapján közö­sen is beadhatnak. Egy-egy hízott­sertés beadására legfeljebb öt dol­gozó parasz* vagy három kulák tár­sulhat. A marhabeadás kötelezettsé­gének teljesítésére — a földterület nagyságától függetlenül — legfel­jebb 12 dolgozó paraszt, vagy 4 ku­lák társulhat. Mind a sertés-, mind a marhabeadásra a kulákok csak egy­mással társulhatnak. Akinek sertésbeadási kötelezett­sége 20 kilónál nem több, kötelezett­ségét zsírbeadással teljesítheti. Ugyanez kötelező azokra a terme­lőkre, akiknek a hízottsertés beadá­sa után fennmaradó hátralékuk 20 kilónál nem több. A sertést és marhabeadás kötelezettségét a ter­melök egységesen sertésbcadással is teljesíthetik. 1953 második félévében az üsző-, tinó-, bikanevelésre, húsbika- és ürühizlalásra kötött szerződés alap­ján átadott állatokat, továbbá a vál­lalatok által megvett törzskönyve­zet*. sertés és szarvasmarha tenyész. állatoka* a kötelezettség teljesíté­sébe bs kell Számítani. A törvényerejű rendelet a tejbe, adás* az 1953-as naptári évre sza­bályozza. Nyolc holdig minden te­henet tarló termelő a tehén után; nyolc hold fölött kivétel nélkül min. den termelő földterülete után köte­les tejet beadni — akkor is, ha nem tart tehenet. A nyolc holdon aluli termelők, ha tehenet nem tartanak, több takarmányt kötelesek beadni, A törvényerejű rendelet a tejbe­adás mértékének megállapítása szempontjából az országot négy táj­egységre osztja. Az újonnan alakult termel ffszö vetkezetek ked vezm'é n y t kapnak. Az egyénileg dolgozó pa­rasztok kötelezettsége a második és a további tehenek után kevesebb, mint az első tehén után. Az egy tehén után 'járó tejbe­adási kötelezettséget elengedik a szoptatás és a nevelés idejére, ha a termelő bikaborjú nevelésére szer. ződést köt. Ez vonatkozik a ter­melőszövetkezeti tagoknak a terme, lőszö vetkezett el kötött szerződésére is. A nyolc holdon aluli dolgozó pa­rasztoknak, ha tehenük .orvosilag igazoltan beteg és emiatt nem ad tejet, el kell engedni a tej beadás kö­telezettségét, A tejbeadás kötelezettségét mér­sékelni kell minden olyan tchéntar.ó gazdánál, akinek háztartásában négy, vagy ennél több 14 éven aluli gyermek, vagy tejjel való táplálko­zásra szoruló beteg van; -és azok. "ál a dolgozó parasztoknál, akik t'nó- vagy üszőborjú nevelésére szerződést kötöttek (a borjú szopta­tásának és nevelésének idejére) Végül mérsékelni kell a tejbead is kötelezettségét azoknál a tsz-tagok. nál és egyénileg dolgozó parasztok­nál. akik 1952 január 1 óla tehenet nem tartottak 'és előhasi üszőt állí­tanak be­A tejbeadás kötelezettségét nap­tári évenkint 270 napon át, folya­matosan, naponkint kell teljesíteni. A termelő köteles az egy-egy hó­napra megállapított tejmennyiséget a hónap utolsó napjáig, beadni, A baromfi- és a tojásbeadás köte­lezettségének alapja a termelő gaz­daságához tartozó szántó, rét, le­gelő, kert és szőlő együttes területe. A háztáji gazdaságok nagyságukra való tekintet nélkül, az egyéni gaz­daságok 800 négyszögöl, vagy ennél nagyobb terület után kötelezettek baromfi- és tojásbeadásra. A tsz-ek és a III. típusú tszcs-k kötelezett­sége a közös művelés alatt álló te­riilet után holdankint 1 5 kiló baromfi és 1.10 kiló (20 darab) to­jás. Azok a tsz-ek és III típusú tszcs.k, melyek 1952 március 10 után alakultak, vagy területük azó'a legalább háromszorosára emelkedőn, katasztrális holdankint csak 1 kiló baromfit és 0.85 kiló (15 darab) to. jást köteletek beadni. A tsz-trgok beadási kötelezettsége a 800 négy­szögölön aluli háztáji gazdaság után 1.25 kiló baromfi és 1 25 kiló (23 darab) tojás; 860 négyszögölnél nagyobb háztáji gazdaság után 2.50 kiló baromfi és 2.50 kiló tojás. A dolgozó parasztok és nz i_es, Il-es típusú tsz-tagok kötelezettsége holdankint 2.50 kiló baromfi és 2.C0 kiló (45 darab) tojás A baromfibeaaásnak legalább 40 százalékát hízottlibával és kacsával kell teljesíteni. A baromfibeadás kötelezettségét negyedévi és havi részletekre osztják- Március 31-ig teljesíteni kell a baromíibeadásnsk legalább 15, a tojásbeadásnak 35 százalékát; június 30-ig a baromfi­beadás 10, a tojásbeadás további 40 százalékát; szeptember 30-ig a baromfibeadás lovábbi 25, a tojás­beadás további 15 százalékát; végül a negyedik negyedévben december 31-ig a fennmaradó részt. A borbeadás kötelezettségének alapja a termelő gazdaságához tar­tozó szőlőterület (egyszeresen szá­mítva). A 400 négyszögölnél kisebb szőlőterületek után nem kell bort Nam Ir tábornok írásban ííUakozott a hadifogolytáborokban elkövetett újabb gyilkosságok miatt Peking (TASZSZ). Az „Új Kí­na" hírügynökség tudósítója jelenti Keszonból: 1952 december 30-án Nam Ir tábornok írásban tiltakozott Harri­son amerikai tábornoknál, „az Egyesült Nemzetek fegyveres erői küldöttségének" vezetőjénél azok el­ten a gyilkosságok ellen, amelyeket az amerikaiak a Csezsu szigetén, Pusaanban és Kocsedo szigetén el­helyezett hadifoglyok ellen decem­ber 24-én és 25-én elkövetlek. A tiltakozásban a többi között a következő áll: „Az önök által nyilvánosságra hozott adatok szerint, valamint a Nemzetközi Vöröskereszt Bizottság jelentése szerint a fegyverszüneti tárgyalások kezdete óta önök meg­öllek, illelve megsebesítettek 3059 fogságukba clsett katonánkat, a va­lóságban azonban az önök véres kezétől. elpusztult, vagy megsebe­sült fegyvertelen hadifoglyok szá­ma jóval felülmúlja ezt a szám­adatot. 1952 február 23-a óta 45 alka­lommal tiltakoztam az önök részé­röl folyamatosan elkövetett gaztet­tek ellen, önök azonban egyetlen esetben sem adtak magyarázatot ezekkel a gaztettekkel kapcsolat­ban. önök a tárgyalások megkez­dése óta a legkülönbözőbb kifogá­sok tömegével akadályozzák a ha­difogolykérdés észszerű rendezését és az úgynevezett önkéntes hazate­lepülés nevetséges elvére hivatkos­nak, A tények azonban azt bizo­nyítják, hogy önök egyetlen elvhez ragaszkodnak ez az elv pedig » hadifoglyok legyilkolásának ésvisz.­szatartásának az elve". A tiltakozás a továbbiakban hang­súlyozza: „önök tulajdonképpen a koreai háború folytatását ÓT kiter­jesztését akarják, nogy így aláás/ sák a Távol-Kelet és az egész vi­lág békéjét. Mi nem jűrjük a hadi­foglyok legyilkolását és soha neirt egyezünk bele a hadifoglyok visz­szatarlásába. A világ békeszerető népei Bem tűrik a koreai háború folytatását és kiterjesztését a ha­difoglyok visszatartásának eszteten ürügye alatt, önök nem tudnak lá­bú jni az ezekért a háborús bűnök­ér! önökre háruló felelősség a'ól"; Nam Ir tábornok utasítására! Csang Csun-San ezredes, a koreai­kínai fél rangidős összekötőtlszlja követelte, hogy az amerikaiak szi­gorúan tartsák tiszteletben a tár­gyalások színhelyére és a sem'eltet övezetre vonatkozóan a két fél kö­zölt fennálló egyezményeket éa szüntessék be az egyezményeknek m tárgyalások megszakítása óta ál­landóan megismétlődő megsértését, Az összekötőtisztek ütésén tudat­ták az amerikaikkal, hogy Csu A a. a koreai néphadsereg ezredese lelt a koreai-kínai kü'dött'ség rangidős összekötőtisztje Csang Csnn-Sait ezredes helyett. Szemtanúd beszámetáia a hadifogivoii „szabadonbocsátásának'" gyalázatos amerikai módszereiről A Koreai Központi Távirati Iroda panmindzsoni tudósátója beszélge­tést folytatott két volt ha/lifogoly­lyal, akiket a kocsedoszigeti hadifo­golytáborból a liszinmanista hír­szerző szolgálatba toboroztak és az utóbbi időben a liszinmanista had­sereg főhadiszállása mellett lévő ,,H—I—D" osztályom működtek. Kim Szon The., volt hadifogoly elmondta, hogy 1950 október 24-én esett az amerikaiak fogságába. Elő­ször a puszani fogolytáborba került, aholl 904.990 volt a száma. 1952 februárjában Kocsedo szigetére vit­tik a G2-es körzetbe, ahol a 62.es, 63-as, 04-es és 65-ös körzetekben lévő erődítések építésénél dolgozott. Nemsokára a 64.es számú körzetbe he'yczlók át amelyben 7000 hadifo­goly tartózkodott. ,,Miután átvitték ebbe a körzetbe — mondta Kim Szon The — a táborparaiicsnoksög megparancsolta, hogy vegyük le a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság zászlaját, amely a tábor fö­lött lobogott és függesszük helyébe a liszinmanista zászlót. Megtagad­tuk a parancs teljesítését. Ekkor az amerikai őrség tankok fedezete mellett maga vette le a Koreai Népi Denwkralllcus Köztársaság zászlaját. Ugyanakkor puskákból tüzet nyitottak a hadifoglyokra és gránátokat dobtak közéjük. En­nek következtében 15 hadifo­goly meghalt, 20 pedig megse­besült." „NemsoMcal ezután — folytatja Kim Szon The — sok társammal átszállítottak a szicshoni hadifo­golytáborba. Itt kínzásokkai és fe­nyegetésekkel kényszerítettek, hogy lépjek be „a kommunisták kiirtásá­ra alakult társaságba és tegyem le a hűségesküt". Az amerikaiak — folytatta Kim Sz0n The — 1952 jú­lius elsejéitől megkezdték a fagolyók „szabadonbocsátását" a következő­képpen : A körzelparnncsnok összegyűjtőt, te a hadifoglyokat & így szólt hoz. zójuk: ..Teljesítenetek kell a „hű­ségesküt", be kell lépnetek n, had­seregbe. Ha ezt megtagadjátok ke­gyetlenül meglakoltok". Mindnyáju­kat besorozták az úgynevezett „2 kategóriájú népfelkelő csapatba". Kim Szon The szerint 17 csoport hadifoglyot, összesen 27.000 embert „bocsátották szabadon" hasonló mó­don. Csa Gin Sztt, a másik hadifogoly 1950 szeptemberében esett az ame­rikaiak fogságába s a kocsedói fo­golytábor 65-ös körzetébe került. X táborban 6584-es volt a számai. Sorsa hasonló Kim Szon The sor­sához. 1952 július elseje után szin­tén besorozták a ,.2-es kategóriájú népfelkelő csapatba". Nemsokkal ezután mindkét hadifoglyot erő. szakkal a liszinmanista hadseregbe toborozták. Mindketen a ,<H—I—D" hírszerző osztagba kerültek, de az első alkalommal átmenlek a koreai néphadsereghez. Ez az úgynevezett „önkéntes ha­zatelepülés" valódi arculata — fe­jezi be a tudósító. beadni. A borbeadás kötelezettsége mértékének szempontjából az or­szág öt tájegységre oszlik. A bor­beadás mértékét literekben állapítja meg a rendelet. Az így megállapí­tott kötelezettség 11.5 maligánd fo. kos borra vonatkozik. A négy évn'él fiatalabb telepítésű szőlőterületek után a borbáadas kö­telezettségét törölni kell. Ugyanez vonatkozik a szerződéssel lekötött szőlőterületre, ha a termelő a szer­ződésben vállalt kötelezettséget tel­jesítette, s ezt igazolja. Földadó el­engedése esetén (elemi kár miatt) a borbeadás kötelezettségét azonos százalékos arányban mérsékelni kell. A rendelet a továbbiakban rész­letesen felsorolja, milyen feltélelek. kel lehet a borbeadást musttal, bor­szőlővel, csemegeszőlővel teljesíteni. Az előző évi termény- és állatba, gyűjtés átvételi árai változatlanul érvényesek A rendelet kimondja, hogy a ter. melők beadást kötelezettségének megállapításáért, valamint a begyüj. tés terveinek teljesítéséért az illeté­kes tanács, ezen belül n végrehajtó bizotiság, illetve annak elnöke fele­lős. A begyűjtés versenyében leg­jobb megyék, járások, községek, városok, tsz-ek. tszcs-k és dolgozó paraszlok, továbbá begyiijtőváUala tok és földművesszövetkezetek pénzjutalmat, elismerő oklevelet éa vándorzászlót kapnak­Minden térmelő számára beadtál kötelezel tsógéről beadási könyvet kell kiállítani, s ezt legkésőbb 19.3 március 31-ig a termelőnek meg kell kapnia. A kötelezettség mértéke ellen a könyv átvételétől számítolt nyolc napon belül a termelő a ta­nács végrehajtó bizottságánál fel­szólalhat. A végrehajtó bizottság határozata ellen az átvételtől számí­tott 15 napon belül a felettes tanács­hoz lehet fellebbezni. A tej-, a baromfi, és a tojás­beadást a beadási könyv elkészülté­től függetlenül, január 1-től kez dői dően folyamatosan teljesíteni kell. A törvényerejű rendelet előírja, hogy a hátralékos mennyiség 10 százalékával fel kell eme'ni annak a termelőnek a kötelezetiségét, aki a beadást határidőre nem teljesíti, Ezulán a hátralékos termelőt a helyszínen el kell számoltatni, il­letve kártérítés fizetésére kell köte, lezni. A törvényerejű rendelet záróren­delkezése megállapítja, hogy a be­adásra kötelezettek hátralékukat az 1953-as naptári évben kötelesek tel. jesíténi. A tej., a tojás- és a ba­romfibeadás hátralékait sz -év első negyedében kel] beadni. A hátralé­kok beadása nem mentesít a beadás késedelmes teljcsí'ésínek küvc'ke*., ményei alól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom