Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-11 / 9. szám

VASÁRNAP, 1953. JANUÁR 11. 3 PÁRTELET • AZ ÜNNEPI TAGGYŰLÉSEK TAPASZTALATAIRÓL Országszerte folyik a Magyar Dol­gozók Pártja új tagsági könyveinek kiosztása. Pártszervezeteink tagsága telkesen készült fet erre az ünnepi eseményre. Az új tagsági könyvet minden párttag büszke örömmel és jóleső érzésisefl veszi át. Az elmu.'t héten Szegeden is meg­kezdődött a tagsági könyvek kicse­rélése. Az ünnepi taggyűléseket mindenütt feldíszített pár „helységek­ben, ünnepi hangulatban tartották meg. A taggyűlések megtartását min­denhol gondos politikai és szerve­zési előkészítés e.őzte meg. A párt­szervezetek jó munkája és a párt­csoportvezetők aktív tevékenysége folytán a taggyűlések mindenhol jól sikerültek, A párttagság átérezve a tag­könyvcsere politikai jelentősé­gét, 98—100 száza'ékos lé szám­bau jelent meg a taggyűléseken. A taggyűlések már a beindulás pillanatától kezdve igen lelkesek voltak. Énekkarok, színjátszó és tánccsoportok te"ék szereplésükkel még ünnepé.yesebbé a taggyűléseket. A párttitkár elvtársak ünnepi be­számolója általában helyesen tár­gyalta és értékelte a párlszervezet munkáját. Irányt mutatott a párt­szervezet további feladatainak el­végzéséhez. Fokozott aktivitásra ser­kentették a párttagságot a párlélet minden terüetén. A beszámolóban legtöbb helyen helyesen alkalmaz­ták a bírálat és önbírálat fegyve­rét. A titkár elvtársak rámutattak, mennyire fontos a bírálat ailkama­zása a párt belső életének és mun­kájának megjavítása szempontjából. A beszámolók többsége bőven tar­talmazott helyi anyagot is. Jól épí­tették be a beszámo'óba a Szov­jetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának a párt kérdéséve foglalkozó anyagát 'is. Különösen jő beszámolók voltak a Jnta. árngyárban, a MÁV Igazgatóság­nál, az Élclm'szer Kiskcreskedel mi Vállalatnál. A jő előkészítés, a tartalmas beszá­moló, a hiányosság bátor feltárása élénk vitát váltott ki a taggyűlés résztvevőiből. Lelkes hozzászó ások, termeési felajánlások hangzottak el. Ezek párttagságunk növekvő politi­kai fejlődéséről, növekvő öntudatá. ról és mindenkor tetlrekész he.yt­állásáról beszélnek. Beszélnek pár­lunk szünte.en erősödéséről, a dol gozó tömegekkel va.ó kapcsolat el­szakíthatat.anságáról, A felszó.alók többsége fogadal­mat teti, hogy az új tagsági könyv birtokában még aktívab­ban bekapcsolódik a pártmun­kába. Fokozzák elméleti képzettségüket és éberen őrköditek a párt tisztasága felett. Az Ujszegedi Kenderszövőgyárban Vigh Istvánné elvtársnő felszólalá­sában elmondotta, hogyan kapcsoló­dolt be 1927-ben a munkásmozga­lomba, előbb sport és kulturális vo­nalon, majd a sztrájkokon keresz­tül. Á felszabadulás után a párt ne­velése folylán jutott el odáig, hogy ma az országgyűlésen képviselheti dogozó társait. A MÁV Igazgató­ságnál Mohai Edéné avtársnő heiye­sen fogadta a kapott bírálatot és ígéretet tett, hogy további munkája során a párt iránymutatását min­dig szem előtt tartja, majd hozzá­tette még, hogy fokozottabban har. col az ellenség ellen és lelep.ezi an­nak minden megnyilvanu'ását. Az Ifjú Gárda szakérettségis kollégiumának ünnepi taggyűlé­sén 16 fiatal szó't hozzá a be­számo'óhoz. Keményen bírálták egymás hibáit, azokat, kik a vizsgák során gyenge tanulmányi eredményt értek el. A taggyűlés hiányossága csak az volt. hogy a hallgatók a ncve'ők felé nem gyakoro'tak bírálatot. Felsőváros I. pártszervezetben Elekes e!vtárs hoz­zászólásában mondotta: — A tag­könyvcsere az imperialisták egvre dühödtebb háborús készülődése ide­jén történt. Népünk fokozza elszánt harcát a béke megvédéséért, me y ben a kommunisták járnak az élen. Ebben a harcban kezünkben a párt­tagsági könyv erősebb fegyver, m ut az imperialisták kezében az atom­bomba. A tagitönyvcserével tovább erősö­dött pártunk egysége és összeforrott­sága do'gozó népünkkel. Ezt b'í/o. nyitotta azt is, hogy a DISZ és a többi tömerszer. vezetek képviselői üdvözölték az ünnepi taggyűléseket, a pár­tot a tagküuyvcsere alkalmával. Megfogadták, hogy továbbra is kö­vetik pártunkat és a párt vezetésé­vel hatadnak tovább a szocalizmus építése útján. Az ünnepi taggyűlések többségé­vel ellenté.ben néhány alapszerve­zetné. nem fordíloltak kellő gondot az előkészítés munkájára. Voltak hiányosságok a beszámolók elkészí. tésénél is. Egyes beszámolók nem foglakoztak eléggé az alapszervezet prob émáival, az alapszervezet mun kájával, tagjá nak tevékenységéve', a belső pártélettcl. A birálatta is csak felszínesen foglalkoztak, nem mutattak rá a hibák okára és k.­javításának módjára. A Szegedi Kenderfonógyárban pé.­dául a taggyű'és megkezdése e.őtt tíz perccel még nem volt rendező­gárdista, aki a helységbe belépőket igazota volna, bár a teremben már több elvtárs tartózkodott. Itt a t't­kár elvtársnő beszámolója is kevés helyi konkrétumot tartalmazott s ez meglátszott a taggyűlés színvona­lán. A Szegedi Cipőgyárban a be­számo'ó elmondása körű. volt hiá­nyosság. Ennél a pártszervezetnél az elnök sem állt feladata magas­latán a taggyű és vezetésénél. A Bc'város IV. pártszervezetnél a bcszámo'ó és a technika! elő­készítés bár jó volt, a tilkár elvtársnő bcszámo'őjából még's hiányzott a vezetőség munkájá­nak bfráta'a, pedig ebben is van javítanivaló. Az-ok a titkár elvtársak, akik ven dégkénf je'en vo'tak az ünnepi tag­gyűléseken. számos tapasztaia'ot meríthetek munkájukhoz. A beszi­mo'ó elkészítésénél hasznú iák fel a minta taggyűlések tanulságait és előz­zék meg az itt elöfordu't hibákat. A taggyűlések előkészítésénél fo­kozott gondot, kell fordítani a tech­n'kai és adminisztratív fe'adatoki? is. Körültekintő ébcrséggiel kell lep­ni, hogv a taggvű ések minden za­varó körii'mény'ől mentesek legye­nek. A párttagokat te'kesí'se az a tuda. hogv az új tagsági könyv bir­tokában még nnsrvobb lelkesedéssel végezzék munkájuka+. Gcrn József, a Városi Pártbizottság szervezési osztá'vénuk { po.dtikai munkatársa Látogatás az „embernélküli" üzemben ' 'Az ember kíváncsi arra, m'lyen lesz az élet a jövőben, a kommu­nizmusban. Mit fog majd csinálni n m/uinkás, amikor eltűn% a lé­nyeges különbség a fizikai és szellemi munka közöt? — kér­dezik. Ha megismerkedünk egy „embeTnélküli" üzem embereinek munkájával, aklcor már ma választ kapunk erre a kérdésire. „Embeirnélküli" üzemről annak a benyomásnak alapján beszélünk, amelyet az önműködő au'omobil­dugattyúgyár kelt mindenkiben, aki először lá'ogat el oda. Meg­szoktuk, hogy az üzemekben sok­száz ember tevékenykedik. Itt azonban alig -látónk egy-két mun­kást. A gépek mellett „téRenül", sót néha „ölhetett kézzel" áll egy-egy ember. Bámulunk s egyben hitet­lenkedünk: 'nem érzékeink csal­nak-e meg bennünket? Mintha a képzelet birodalmába kerültünk volna. A durva öntvényből emberi kéz érintése nélkül szemünk láttára csillogó alikatrész formálódik. Az emberek e ..csoda" láttán — nyilván nem találva szavakat ér­zéseik és gendotafa-ik kifejezésére lelkesülten felkiáltanak: Mint a mesében! Az elragadtatott látogató az első laptól az utolsóig el akarja olvasni a „meséskönyvet", akaratlanul is megfeledkezve a „tétlenkedő" em­berekről. A „mese" tartalma kö­rülbelül ez: Szállítószalagon alumíníumrudak haladnak egy óriási kemence felé, amelynek belsejében olvadt fém van. A kemence ritmikusan kis alumíniumadagokat enged ki ma­gából. Egy speciális készülék pa­rancsszavára a szállítószalag Idő­ről-időre a kemencébe dob egy­egy alumíniumradat s igy az ol­vasztott fém mennyisége változat, lan marad. A kemence mögött az öntőgép adagolója „gazdaságosan", pontosan az előirt mennyiségben adagolja az alumíniumot a for­mákba, amelyekben a folyékony fém rövid idő alatt keményszik. A fém gyors lehűlését elektromos fujtató segíti. A dugattyú öntvé­nyeken különféle gépezetek 'öbb, mint húsz munkaműveletet végez­nek el. EPenőrzik keménységét, fúrják, esztergálják, cs'szolják, el­lenőrzik méreteit. A folyamat a csomagológépben fejeződik be, amely viaszolt papírral vonja be és kartondobozba rakja a dugaty. tyúkat, végiül pedig leragasztja a dobozokat. A kezdet — az alumíniumrúd, a befejezés — a kész gyártmányok­kal telt és megcímzett láda. E ké.t végpont közölt a termék állan­dóan úton van s kemencéken, tar. tályokon ós gépeiken át egyenes úton fokozatosan átalakul. U'ja egyenes, ez igaz, de nem sima. A dugattyút meglepetések vár. ják útjában, amelyeket előre kell látni. És it* kerül előtérbe maga a munkás. Ki látná előre és előzné meg a selejtet, az üzemzavart, ha nem az ember? Ám, kiderül, hogy még korai a színre lépnie. M'nek zavarni az embert, amikor maguk a gének, helyesebben — műszerek is előre látják és mege'őziik a selejtet és az egészen ritkán elő­forduló töréseket. A gépsoron mindenütt vörösfé­nyű lámpák égnek. Ez azt jelen'i, hogy a gépek pulzusa normá isan ver. Ám hirtelen fehér fény villan fel... Selejt? Törés? Üzemza­var?... Gyorsan, megállítani a gé­peket! De magint csak kiderül, hogy nincs szükség a munkás be­avatkozására, mert a gép magától megáll. Jelzésével csak segítséget ,.kér" az embertől. „No, végre akad valami dolga az embernek is! — gondolják azok, akik már tü­relmetlenül várják, hogy láthas­sák az ember munkáját. — A be­1 állító lakatosnak mc6t az aggregá­tok belsejében, az alkatrészek százai közül ki kell keresni azt az egyet, amely kiugrott, vagy elfő­rött? Nem, továbbra is szükségte­len az ember színrelépése, mert műszerek, jelzik,; btai * hib*­A közismert meghatározás Sze­rint a munkagép folytatása az em­ber kezének, segít az embernek több és jobb terméket előállítani. A 6zovjet önműködő üzem gépso­ráról nyugodtan lehet mondani, hogy egyben az emberi ész folyta­tása is. A szovjet embeT itt fizikai munkájának túlnyomó részét a gé­pekkel végezteti el s rájuk bízta sze'lemi munkájának egy részét is, hogy figyelmét a legfontosabbra örszpontcsíthas-sa, főparancsnoka lehessen a parancsnokló műsze­reknek. Az önműködő üzemben igen kevés ember dolgozik: mű­szakonként mindössze 12. Az igaz­gatóság idejekorán gondoskodott megfelelő szakmunkások' kiváloga­tásáról. Sztahánovistákat és ki­váló éazszierűjsi'ők/et, valamint mérnököket és művezetőket osz­totta be ide. Az önműködő üzem leendő munkásai e-őször a Fémforgácsoló Gépek' Kísérleti Tudományos Kuta­tóintézetébe kerültek, ahol az „em. hernélkü'i" üzem oiépelt előállítót, ták. Ismert géptervezők tanító', ták őket a csodás gépek kezelé­sére. A sztahanovisták és mérnökök tanítványból nemsokára tanítómes­tereik bírálói lettek. Feltárták s a tudósokkal együtt megszűntet­ték a gépek egyes szerkezeti hiá­i nyos&ágaiit, javításokat eszközöl­tek, megjavították a gépek együtt­működését. Nemcsak abban látták feladatu­kat, hogy kezeljék, irányítsák a 1 gépeket, hanem abban is. hogy a tudósokkal együttműködve részt­vegyenek az aiutomata-berendezés tökéletesítésében. Arra a kérdésre, hogyan fognak dolgozni a munkások a kommuniz­musban, mi azaal válaszo'nánk: körülbelül úgy, ahogy az önműkö­dő üzem kollektívája. Aki ma belép az önműködő autemohildugattyúgyárba, úgy érzi, b-gy kirándulást tett a kommu- j otemusba, ^ i A minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tauácga határozatot hozott a kollektív szerződésekről Országszerte ezekben a hetakb"n folyik az üzemi kollektív szerződé­sek megkötése. Ebben az évben a kollektív szerződésiek rendszerébe nagyszámú újabb vállalatot vonnak be. A minisztertanács és a SZOT ha­tározata a munka törvénykönyvé­ben meghatározott a'ape'vekn k megfelelően részletesen szabályozza a kollektív szerződésekkel kapcso­latos állami és szakszervezeti fel­adatokat A kollektív szerződést a váHa'at igazgatója köti az üz mi bizott­sággal- A kollektív szerződésnek tartalmaznia kell a vállalat tervé­ben meghatározott legfon'o&abb termelési, termelékenységi, minő­ségjavítási és önköltsége ökkent'si feladatokat és az azok végrehajtá­sához szükséges műszaki és mun­kaszervezési intézkedéseket. A kol­lektív szerződés meghatároz a to­vábbá az igazgató és az üzemi bi­zottság kötelezettségeit a szocia­lista munkaversmy szervezésére, a S'lahánov- és az újítómozgalom ki­szélesítésére. A kollektív szerződés tartalmazza a vállalatra irányadó bértételeket és a prémiumfeltételek irányelveit, A kollektív szerződés részte'e en kitér a dolgozók szakmai és kultu­rális színvonalának emelésére, a munkavédelemre, a szociális és munkásellátási kérdésekre, val mint az üzemi sportmozgalomra. Különö. sen jelentősek azok a rendelkezé­sek, amelyek a balesetek és a meg­betegedések megelőzésére, a munka­biztonság fokozására, az egészség­ügyi viszonyok javítására, a mun­kavédelmi beruházások a vonatkozó kötelezet:ségeket állapítják meg. A szociális és a munkásellátá:i kérdé­sek körében a kollektív s erzötí'és részletesen foglalkoz k az üze ni ét­keztetéssel és az üdültetéssel. A kollektív szerződésiek a válla­lat igazgatója és az üz mi L zo.t­ság által közösen elkészített terve­zetét műhelyértekezleteken és üze­mi gyűléseken kell megvitatni A szerződésben figyelembe kell venni a dolgozók észrevételeit és javas'a­lait- A kollektív szerződést minden munkahelyen ki kell függeszteni. A kollektív szerződés végrehajtá­sáért a vállalat igazgatója 'és £Z üzemi bizottság elnöke személyében felelős. Az igazgató és az üzemi bizottság elnöke köteles negyei­évenként üzemi gyűlésen beszá. molni a kollektív szerződés végre­hajtásáról. A minisztériumok a tanácsok és a szakszervezetek fontos feladata, hogy rendszeresen ellenőrizzék és biztosítsák a kollektív szerződések maradéktalan végrehajtását. (MTI) A begyűjtés ssabotálásáért kétévi börtönre ítélték a kisteleki plébános legjobb barátját, Rabi István kulákot Ktateleken a falu apraja-nagyja ismeri Rabi Mihály 35 holdas kv:. lakó'. Nem is beszé'nek róla más­képp a faluban, mint a „tisztelendő úr legkedvesebb barátja." Sülve­főve együtt vannak a kisteleki plé­bánossal és ha Rabi Mihály és széleskörű családja nem megy a tisztelendő úrhoz, hát üsse kő. ak­kor a plébános úr látogat el Rahi­ékhoz, úgy tesznek, ahogy a köz­mondás mondja: „ha Mohamed nem megy a hegyhez, a hegy megy Mohamedhez." A tisztelendő úr szépen fe'öl'özík és meg sem áll Rabi M hály házáig, ahol az'án asztalhoz ülve eszegetnek, iszo­gatnak a jó k'steleki fehérborok­ból s közben e1beszélgetnek. Be­szélgetnek az isten igéjéről és hát persze aa igéii megtárgyalása littxhen szó es'k még erről Is. ariól is Megbeszélik a napi poli'lk-ri ese­ményeket és eközben mindem eset. ben végnélkülivé válik a siránko­zás, a népi demokrácia rágalma­zása. Rabi Mihály pedig nagyon jól ért a siránkozáshoz. Neki csak aikkor vo'.t jó. am'kor kakastollas csendőrök védték az ő érdekét és szabadon zsákmányolhatta ki o béreseket, cselédeket. Most, ami­kor már mindezekre nincs alkal­ma és módja, egyebet sem csinál, m'nt siránkozik, lázít é® azon , töri a fejét, hogyan árthat a dol­gozó nép államának. Egyszer aztán elhatározta, ho nem teliesili a beadási kölelexettségét. Elhatározását valóra is váltotta. Hiába volt a tanács dolgozóid többször ná'a és hiába kérték meg írásban is, hogy tegyen eleget beadási kötelezettségének nem hajlo't a Szép szóra. Hogy is ha­lott volna, amikor Rabi Mihály még m:ndig azon ábrándozott, hogy visszajön a régi világ és akkor meg'nt ő lesz Kisteleken a császár. Egyszerűen rrregtagadbi a beadást, hogy ártson a dolgozó nén államának. A kisteleki tanács nem néxie té lenül, hogy Rabi Mihály csak úgy egv« szerűen adósa maradjon az allam. nak 420 kiló sertéssel, 408 kiló vágómarhával, 88 kiló baromí'.val és 6550 tojással. Feljelentették a begyűjtést szabo'áló ku'ákot »s a Szegedi Törvényszék most mon­dóit ítéletet Rabi Mihály ku'ák felett: Mert a dolgozó nép köz. élelmezését veszélyeztette, sza­botálta a beadást és semm'be sem vette a Magyar Népköztársaság rende'etét, kétévi börtönre. 1500 forint pénzbüntetésre. 1500 forint értékű vagyonelkobzásra és 5 évi közügyektől való eltiltásra itó'te a bíróság. Télen is szorgalmasan dolgo-nak a deszki Féke iszcs íag ai A deszki I-os tipusú Béke tszcs tagjai télen sem üinek lét énül, ha nem már most hozzáfogtak az olyan kisebb-nagyobb munkákhoz, amit télen is el lehet végezni, hogy a ta­vaszi vetési, valamint a növényápo­lási munkálatok végzésében már ne gálolja őket semnr. Ezekben a na­pokban a tszcs tagjai faü letéssel foglakoznak. A régi, kopár csator­r.aszé'cket fásítják. Eddig 2Í>4 nyár­fút ültettek el, de a fásítási mun­kálatokat tovább fo'ytatják. Az el­következendő napokban megkezdik az r.kácfacscmeték kiültetését is. Nem feledkeznek meg a gyümö'­csöíökről sem. Kiszedik a k.sráradt, termést nem hozó fákat és helyük­be új, fia a! fákai ültetnek. A Béke tszcs tagjai már megkezdték a téli permetezést is. A csoport tagjai megfogadták, hogy ebben az évben még jobb munkát végeznek azért, hogy a jó munkájukért kapott ván­dcrzász'ót továbbra is megtar'has­sák. Korom Isteánné, a Dé.TUagyarország levelezője Kövessük Barna lemos oé'dáiát Röszke község dolgozó paraeztjaí mindjobban igyekeznek nép: de­mokráciánkkal szembeni kötele­zettségüknek eleget tenni. A kulá­kok és a klerikális reakció hiába kísérletezik rémhírterjesztéssel és egyebekkel. Doligozó parasztsá­gunk nem hallgat rájuk és nem károsítja meg a dolgozó nép álla. mát- M'ndstit m'egtasz tüzért, hogy a mezőgazdasági munkákat 'dőben elvégezze, adó, vagy be­gyűjtési kötclezel'ségét időben teljesítse. Dolgozó parasztságunk zöme tudja, hogy pár'unk és kor­mányzatunk mindent megtesz azért, hogy a dolgozó nép é'etszínvona'át emelje. Éppen ezért igyekeznek mtaden kötelességüknek idejében eleget tenni. A községünk dolgozó parasztjai •udják, hogy népi demokratikus kormányzatunk azért hívja fel a dolgozó parasztság figyelmét a kötelesség m'e'őbbi teljesítésére, hogy m'nden szem gabona', min­den darab tojást és mánder adóba fizetett fillért, ötéves tervünk megva'ósltására és az életszínvo. nal emeltéére fordítson. Éppen ezért fizette be becsű'etet,en évi adójának fel 't már most előre Ear­na János, Fe'szabadu'ás utca 49. szám alatti négy és félholdas dc'. gozó paraszt i«. T,egyen ez a példa követendő minden becsületes do'. gozó parasztnak és igyekezzen a dolgozó nép államával szembeni kötelességének mielőbb eleget 'enni. Tapod! Gyula 0. „Délmagyarország" levelezője

Next

/
Oldalképek
Tartalom