Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-11 / 9. szám

4 VASÁRNAP, 1963. JANUÁR tt Szülőföldünk szeretete: a hazafiságra nevelés forrása M MSZÍ ÜÜLDÖir-ÉRfEKEZLETEK ELÉ it... . a nagy szovjet úl[amférfi és nevelő a kommunista nevelésről írt tanulmányaiban alfa tanít, hogy szocialista hazánkat nemcsak elvontan, értelmünkkel kell szeretnünk, hamm konkrétan, az egész hazai természet el. az ország földjének és népének szépségeivel, a szülőföld és a környék történelmi hagyománynivn l és a szociális a építés során elért eredményeivel együtt. A Magyar Dolgozók Pártja Politikai Akadémiáján 1952 május 16-án elhangzott előadásában Darvas József közoktatásügyi minisz'er ezzel kapcsolatban rámutatott a hellyi haladó hagyományok nevelő erejére: „Ha a gyermek — mondotta a Hazafias nevelés iskoláinkban című előadásában — megismeri azokat a történelmi emlékekeamelyek környezet'nck múltját, küzdelmeit, nehéz szenvedéseit, vagy dicsőséges nagyjait elevenítik meg, öntutlalosabb munká>al fogja folytatni ennek a történetemnek a további alakítását. Ha is. meri közvetlen környezetének ma élő hőseit, az élenjáró dolgozókat, azok életét, működését, a hősj példák mindjárt közelebb kerülnek hozzá, s hátrább lesz a nagy példaképek követésében", Számos példát foro'.l fc'l Darvas József mind a szovjet pedagógusok útmutatásaiból. mind n hazai ezirátiyú kezdeményezésekből, iá mutatva a ima, hogy ezen a téren milyen feladatok várnak nevelőinkre. pólA túrkevei gimnúzinm Jája, ahol ncvellők és tanulók a Dózsaforradalom helyi hagyományait, a paraszti sors múltbeli keserű emlékeit éppúgy gyűjtik, mint. 'szövetkezeti városuk mai fejlődésének dokumentumait, s ahol e munka nyomán egyre gazdagszik az ország első termelőszövet kezeli múzeuma' követésre vár a mj nevelőink részéről is. Szegőd múltja semmivel sem Kzegénycbb haladó helyi hagyományokban, és jelene s-m a szocialista épités helyi eredményeiben, mint a Nagykunság: dolgozó népének évszázados sorsa, városunk politikai és művelődéstörténete, irodalomtörténetünk helyi vona'kozásai tanulságosak, sokban még fölkutatásra és megörökítésre várnak. Szocialista építésünk eredményei ugyancsak jogos büszkeséggel tölthetik el dolgozóinkat, ifjúságunkat. hatadó tör| Sirscil í-n népe | téneli, politikai, Irodalmi, művészeti hagyományai kitűnő nevelőeszköz'k'll kínálkoznak pedagógusaink s-'m.lra, hogy Ifjúságunkat a múlt harcainak tanulságaira, a jeleit eredményeinek megbecsülő ére, a jövőért való áldozatos munkára neveljék. A váro's és a környék története típusa a magyar nép. nz alföldi magyar mezőváros sorsának. a természeti és társadalmi csapásoktól annyiszor sújtott, de mindannyiszor talpraálló dolgozó DÍp erejének, élniakarásánek. „A magyar nemzetei — mondotta Rákosi elvtárs — eze-r esz cn. dőn keresztr'l azok a munkások és parasztok építették és tartották, meg, akiknek kérges keze békében keményen szorította a szerszámot és a ka. panyejet és a háborúban nem ke. vésbbé erősen a fegyvert", Szeged töriéncte kézzelfoghatóan igazolja a dolgozó nép nemzetmegtartó elejéi: kúnok, törökök, tatárok pusztították, hol tűzvész, hol árvíz sújlo'ta, mégis mindig visszatért hü népe a hazai földre és újra kezdte építeni szegényes hajlékát. A természet és társadalom erőivel folytatott harc helyi története annyira tanulságos, hogy mulasztás icnr.e lemondani oktató és íievelőmunkúnk Borán a történettudomány eredményeiről, melyek föltárják a helyi történelem osztálybarcall. Szeged történ IÍI ója, a múzeum első igazgatója, Reiztt'er János, a város történetének megírásává] hazafias és pnliüliai nevelőcélt is akart megvalósítani. Műve előszavában 18:)9-ben ezt írta: ,.Ne. kem jutott feladatul, hogy a rég clfclcde't idők emlékezetét felújítsam cs az eltemetett régiségeket ismét napfényre hozzam. Az emlékmű íme kész. Ifjúitori vágyam teljesül, am k dón egész életem munkásságának eredményét most közreborsájthatom. Összes erőimet, tehetségemet és min. den időmet arra fordítottam, hogy szülővárosom dicsőségének a tört.énettudirmány csarnokában maradón, dó oszlopot emeljek és hogy az ősök emlékének oltárf állítsak, melyhez hálás szívvet járulhasson a késő u'ólcor, hogy az elölök dicső példáin és kitartó küzdelmein lelkesedve a régi lángnál gyújtson új szövétneket". E jelképes fölszólítás ma váilt igazán időszerűvé: nevelőink kötelessége, hogy haladó helyi hagyományaink jelent és jövőt építő nevelőerejét iáko'.ai munkájuk során fölhasználják. köI

köze'f rendkívül nagy a nevelő hatásuk a nagy történeti személyiségek vidékünkön töltött éveiből és kimagasló jelentőségű helyi nagyjaink munkásságából elénk táruló tanulságoknak, a nagy emberek példájának. A kazanyi múzeum és a tatár szovjetköztái'saság fővárosának pedagógusai például összegyűjtötték és kiállításokon mutatták be Lenin, Molotov, Kirov, Gorkij és Tolsztoj kazanyi tartózkodásainak emlékeit, itt töltött Idejük tanulságait. A múzeum újfajta társasjátékra tanító ta meg a város ifjúságát; a mintegy kétszáz béreié iből-feleletből álló is. meretgyarnpítő találósdi szín'én a helyi hagyományok megismertetésére, megszerette'éíére nevelnek. ,,Hol tanult Motolov?" „Gyerzgn innak milyen emléktárgyai vannak leállítva múzeumunkban?" „Hol van a Pugacsov-átjáró?" •— ilyen kérdésekre kell felelniük a kazanyi úttörőknek és a legjobb helyi erőket jutalomban részesítik. „A haza konkrét megszerettetése — mutat rá Darvas József is — ott kezdődik, hogy a gyermek szeresse a házat, ahol született, az utcát, vagy a te. ret, ahol barátaival játszani szokott, az iskolát, ahol a furcsa vonalakból a legelső he'űt ki tudta sillabizálni nyiladozó érielmével, szeresse a. fákat, ahol madárfészek után kutatott. szeresse a faluját, városát s legyen büszke annak bármilyen kicsiny nevezetességére". 135—^1,risköJí tésre méltó. Nevelőinknek tantárgyaikon belül is, de az iskolai élet minden más megnyilvánulása alkalmával is módot kell keresniük arra, hogy nemzeti nagyjaink mellett helyi nagyjaink emlékét is fölelevenítsék, éleiművüket megt'smsrtessék növendékeikkel. Kossuth Lajos szegedi látogatásai a szegedi nemzetőrség szabadságharcos hősiességével egyetemben honvédő helyi hrgyoniányaink legszebb nevelői példái. Szeged népének és Ifjúságának nagy büszkesége, hogy Rákosi el, társé lelének két mozzanata itt fűződik városunkhoz: itl lanuit a város egyik legrégibb iskolájában, a mai építőipari lechnikum helyén működött főreáliskolában s később — ahogy Lődi Ferenc írja Szeged című költeményében — itt élt köztünk: „Négy évig itt élt a város szírén, szűk priocsen, éles, szürke cellafagyban", a Csillag-börtönben. ,-Itt élt közöltünk" József Attila is, itt jelenlek meg első verseskötelei, itt került szorosabb kapcsolatba a munkásmozgalommal. innét tanácsolta el ..az egv etem fura ura", „Itt élt közöttünk" Juhász Gyúl", Móra P'etenc; clőltiik Tömörkény István, egy ideig Mikszáth Kálmán Gárdonyi Géza, Tanulságosak Hermán Ottó. Móricz Zsigmond és mások szegcdi kapcsolatai, látogatásai is. De nemerak a legnagyobbak méltók arra, hogy megemlékezzünk róluk; a nyomokban járók, a régi Szeged becsületes, hazafias, haladó írói, költői. tudósai, festői, nevelői: Cserzy Mihály. Csaplár Benedek, Szabados János. Reizncr Jáinos, Kovács János, NniJ.asy Sándor, Károlyi Lajos, Vas., Mátyás is és még annyian mások, akiket fölsorolni hosszú lenne — megérdemlik, hogy az utókar ajkára vegye nevükéi; hogy megemlékezzék életművükről a szocializmust épító nép; hogy méltassák éredemeiket, hogy tanuljunk harcaik győzelmeiből éppúgy, mint vereségeikből, hibáikból. A múzeum, az iskolák 'és a népművelési szervek együtt működésére vian szüksóg. hogy haladó hagyományaink fölkutatása és ifjúságunk, dolgozóink szocialista hazafiságra való nevelésében való fölhasználása a szovjet példa nyomán nálunk is gazdag eredményekre vezessen. másik. Hazaszeretetünk ü ztáliu elvtárs szülelésnapjának hónapjában tartottuk meg ltevésbbé fontos tápláló eleme a jelen eredményeink, a szocialista építésben elért vívmányok miatt jogos büszkeségünk. Épülő gyáraink, virágzó, gépekkel dolgozó nagyüzemi mezőgazdaságunk, a napról-napra új győzelmeket, hozó kultúrforradalom' Sztálin-díjas íróink, Kossuth-díjas tudósaink, mérnökeink, szlahánovistáinlk és étmunkásaink — méltó folytatását jelenlik városunk haladó Hagyományainak, nagyjainak* Ne. velömunkánknak össze is kell hip. rsólnia ezt a kettőt; megmutatni szerves összefüggésüket: megláttat, ni a múltban a mába vezető, előremu'aló mozzanatokat, kezdeményezéseket s ugyanakkor tudatosítani a jelen eredményeiben a múlt nagy Szegeden szervezeteinkben a vezetőségválasztó taggyűléseket Alapszervezeteink —- az MSZT életében először — n demokratikus centralizmus elve alapján választolták meg vezetőségüket. ,,A demokrácia eleven erő — mondott.i Kelen elvtárs, az MSZT főtitkára —., mely biztosítja, hogy a tagok maguk közül. szabadon válasszák meg a vezetőiket és biztosítsák a vezetők rendszeres beszámolt kását. Teh.ái minden MSZT-tag számúra biztosítva van, hogy az MSZT-szervezet életében felmerülő minden kérdés meg. vitatásában és megoldásában lévékenyen résztvegyen, ellenőrizze ve. zelüinek működésé Cs bírálja hiányosságait". A veze'őségválaszlások bebizonyították, hogy szervezeteink megértették a Magyar-Szovjet Társaság rélkitűzéseinek nagyszerűségét és a dolgozók széles réiege;t közelhozták a mozgalomhoz. Országszerte 138 járás, 39 város, 22 budapesti kerülel és több nagyüzem értekezletén sokezer küldött választja meg n megyei és budapesti küldötteket. A II. kongresszus előkészítősének e]ső nagy lépése cz. Az MSZT életének egyik legnagyobb jelentőségű állomása lesz a II. kongresszus, ahol az ország minden faluját, városát, üzemét küldöttek képviselik és beszámolnak az MSZT I. kongresszusa óta eltelt időszak munkájáról. A kongresszus előkészítő munkáját kell nekünk is elvégeznünk a szegedi városi küldött-értekezleten. Az értekezlet sikere előfeltétele a további eredményes munkának. Szervezeteink 250 küldöttje választja meg a, váro'si választmányt, a városi vezetőséget és a megyei küldötteket. A demokratikus centmliz. |mus elvének kell tükröződnie ezen a választáson. Azokat az elvtársaklat ke)] megválasztani, akik munkájukkal bebizonyították, hogy szeretik mozgalmunkat, feladatuknak érzik a párt irányvonalának és célkitűzéseinek megvalósítását. Azokat kelt megválasztani, akik már eddig is bebizonyították, hogy meg tudják oldani munkánk legszebb részéi; megismertetni minél közelebbről, minél alaposabban a dolgozóikkal a szovjet embert, aki a Szovjetunió nagyszerű eredményeit valósítja meg. Dévai elvtárs a Magyar-Szovjet Társaság I. kongresszusán így határozta meg az MSZT feladatait: ,,Kizárólagos és főfeladata a Szovjetunió építésének tapasztóláttáiról, dolgozóinak életéről, népé. nek munkájáról, harcairól, kullúrátörekvéseinek győzelmes megvalósít, Hsát! A múlt haladó hagyományai i járói, tudományáról és művészetéről és a jelen eredményei így együttesen, I szóló konkrét ismeretek terjesztése. egymásnak értelmet adva, növelik népünkben a szocialista haza iránti ragaszkodást. Mert ez az újfajta, szocialista íokáipatriot'zmus, szülőföld'szerelet nem megszűkító, elzárkózó jelentőségű, hanem ellenkezőleg: ez a szeretet nz egész haza, az egész nép szeretetévé tágul. aki szülőföldje múltjának minden értékes, haladó hagyományát és jelenjének minden drága, harcok árán megszerzett eredményét ismeri, szereti s ezt kész megvédelmezni: az képes lesz az egész ország, egész szocialista haza nagy hagyományainak, s70ct'2!lis!a vívmányainak, népe békéjének niegvédeimezésére. Dr. Péter László ünnepélyes kehetek között nyitották meg a Csehszlovák Filmhetet Pénteken este 7 órakor a Fáklyamoziban taták ünnepélyesen Csehszlovák megny'Filirbetot. Komócsin Antal elvtárs, a Városi MSZT elnöke megnyitó beszédében méltatta a második Csehszlovák Filmhét jelentőségé'. — ötéves 'ervünk mojvaiósitásában a mi népünknek is segil I a testvéri népi demokráctó. — mondott* Komócsin elvtárs — Műszaki szakembereket és döntő fontosságú szerszámgépeket küld hazánknak. A „Szivárvány Csehszlovákia felett" című fiún híven tükrözi a harcos építő munkát az ipar és a mezőgazdaság területén. A fiinten láthatjuk az egyre felödö Csehszlovákiát az új gyárak építését, az üzemekben folyó lelkes munkát, a csehszlovákiai párnáztok új életét és azt, hogy a kultúra fejlődésében milyen ha. ta'imas utat tett meg a oscnszlc. vák nép. A megnyitó után a „Szivárvány CsehSziová.kin felett" című filmet mutatták be. A ta'iaréHbeJMbfüi qyii tö l forWtkal mgondtalanakká tesszük üdülésünket A Szegedi Kiskeretkídalmi Vállaint az elmúlt héten tartotta meg termelési értckez'et t, amelyen egyúttal a vádalal fennállásán k egyéves évf rdulóját is ünnepe'ttík a dolgozók. Ez i ő ntatt jó eredményeket értünk cl és megyei viszonylatban az első helyre kerültünk A do'gozók hozzászólásaikban megfogadták, hogy a siker bátorain nem nyugszanak meg. tovább fokozzák munkájukat, áru (iáikat rendben tartják, az árukat még gondosabban kezelik, a azou Igyekeznek. hegy még jobbat és szebbet adjanak a dc búvóknak, választékos áruval elégítsék ki a min jobban növekvő kére"lelet. A vállalat dolgozói nagy íeíkssedéssel megfogad ák, hogy fizetésüknek kis hányadát takarékbetétbe helyezik, hogy a szabadság megkezdésekor a megtakarított össze ggel még gondtalanabbá tegyék üc!ii_ lésüket, amelyhez Alkotmány adta joga van minden dolgozónak. Az értekezletfn a Kgjrbb dolgozóink könyvjutalombnn rés esüllek. Pogány László Ma délelő't 9 órakor közlekedési ankét a Vörös Csillag-moziban A Szegedi Rendőrkapitányság a Városi Tamácccal karöltve január 11-taöl január 25-ig Közlekedési Hetet rendez a balesetek számának csökken'ése érdekében. A Közlekedés' Hetet ma délelőtt 9 órakor a Vörös Csillag-moziban közlekedési ankéttal nyitják meg, amelyen előadást tartanak a szabályos, — bslescttmen'es — közlekedésről. Az előadás uláp közlekedési és baleseti filmeket mutatnák be, hogy a jelenlévők mindezakből tanulva megismerkedjenek a közlekedés szabályaival. A Városi Tanács és a Szegedi Rendőrkapitányság kéri a dolge. zekat, hogy ezen az ankétod minél nagyobb számban vegyenek részt a balesetek számának csökkentése éTdekében. Ugyanakkor pedig kéri a gépkocsivezetőket, n gépkocsi előadókat és a gépkocsi parancsnokokat, hogy vegyenek részt ezen az ankéton, amely jelentős segítséget nyújt majd a 'cterjes egyszóval a magyar nép beható megismertetése mindazzal, ami a Szovjetuniót azzá tet'c, amivé lett: a győzelmes szocializmust, a kommunizmusba való á'menetet megvalósító országgá, a népek függetlenségének és szabadságának védelmezőjévé, a béke nagy hatalmává, a munkásosztály, a dolgozó nép, a haladd emberiség reménységévé, hazájává". Hazánkban a szocializmus építése folyik, ezért szükség van arra, hogy mindazzal megismertessük népünket, amit a Szovjetunió jele"t számunkra, A magyar-szovjet barátság történelmi szerepének megértése nélkül nem láthatjuk világosan jelenlegi helyzetünket, fejlődésünket, felrmolkedésünk útját. |\/l alenkov elvtárs a Szovjetunió -L'-l- Kommunis a Pártja XIX. kongresszusán tartott beszédében elmondotta: „Az a körülmény, hogy a szovjet szocialista állam a győztesek sorában van, teljesen új. a történelemben példátlan helyze'ct ér lehetőséget teremtett a legyőzőit államok népei számára", Ez a helyzet a szabadságot jelentette számunkra, lehetősége', hogy függetlenségünk és szabadságunk birtokában megszabaduljunk kizsá kminyo. lóinktól, építhessük új életünket. megalapozzuk szocialista jövőnket. Pártunk, Rákosi elvtárs vezetésével helyesen használta fel ezeket a tehetőségeket, erről tanúskodnak elért eredményeink. Meggyőződéssel kel | éreznünk azt, hogy a magyar-szovjet barátság eleiünket jelenti, jelenünket és boldog jövőnk zálogát, békénket és felemelkedésünket. Felvetődik a kérdés, vájjon tudja-e már nálunk minden, ki. mii jelent számunkra ez a barátság, vájjon ismeri-e már mindenki azt a hivatást, amit a Szovjetunió betólt békénk é's szabadságunk megvédésében, vájjon felhasználtunk-e minden lehetőséget a Szovjetunió példájának követésére, felhasználtuk-e mindatt a segítséget, amit a Szovjetunió önzetlenül, örömmel ad számunkra? Kétségtelen, hogy nem. Dolgozó népünk, mely őszintén szereti a szovjet népet, mind löbbef szeretne tudni a Szovjetunióról, követeli tőlünk, hogy ezen a tc'rcn többet nyújtsunk számukra, e feladat a Magyar-Szovjet Társaságra vár. A Magyar-Szovjet Társaság, mint politikai tömegszervezet, nagy hivatást leijesít az ország politikai, kulturális és társadalmi éleiében. Hivatása annál jobban hatvúnyozódik, minél inkább képes a Szovjetunió hatalmas, számunkra oly értékes tapasztalatait közvetíteni és ezzel elősegíteni a pártunk és kormányunk álln] meghatározott időszerű feladatok teljesítését. Az ipar, mezőgazdaság, tudományos és művészeti életünk egyaránt igényli azt a, segítséget, amit a MagyarSzovjet Társaság nyújthat. Az MSZT rendkívül tág lehetőségekkel rendelkezik célkitűzéseinek megvalósításához. Elsőrendűen azt kell szem előtt tartanunk, hogy a szervezet jellege alapján olyan módszereket vegyünk igénybe, amelyek legalkalmasabbak arra, hogy népünk széles ré'egQi felé fordulhassunk. Úgy kelt dolgoznunk, hogy az általiunk felvetett kérdcsek, előadások, rendezvények neesak tagságunknak, hanem azon túlmenően sz üzom,, a terület, a hivatal összes dolgozóihoz szóljon. Ahhoz, hogy küldöttválaBZtó értekezletünk valóban eredményes legyen, küldötteiknek igen jól fel kell készülniök arra, hogy nktív részvétellé] tudják biztosítani az értekezlet sikerét. A küldött-értekezlet tapasztalatait kell levinni n szervezetekbe úgy, hogy azok megoldásán keresztül valóban meg ludjuk oldani azl a feladatot, amelyei Országos Központunk szervezeteinkkel izemben támaszt. Havonta legalább egy tömegek felé szóló előadás megrendezése, elsősorban nz „Ismerd meg a Szovjetuniót" című előadás sorozataiból. Szemléltető agitáció valamelyik formájának alkalmazása, havonta legalább egy képsorozat elhelyezése. Szervezzünk meg legalább egy orosz nyelvtanfolyamot, vagy az ororz nyelvtanulás érdekében végze t felvilágosító mun kánkkal teremtsük meg az alapját, hogy az elkövetkezendő időkb„en Ilyet indíthassunk. Szervezetünket tegyük a helyi politika tényezőjévé, megfelelően vállaljunk részt az illetékes íerület életében. A többi lömegszcrvezelbel együttműködve segítsük e]ő a legfontosabb feladatok végrehajtását. Rendszeres felvilágosító, tagtoborzó munkával növeljük taglétszámunkat. ST üldöttértekezletünk sikerét az * fogja bizonyítani, hogy maradéktalanul végrehajtjuk azokat a célkitűzéseké', amelyeket az 1953-as évre az MSZ Központ elénk állított: tudatosítani népünkben a magyar-szovjet barátság nagy történelmi jelentőségét, ápolni barátságunkat, mint új életünk zálogát, erősíteni a Szovjetunió vezc'ésével folyó világméretű harcot a tarlós béke megóvására és a Szovjetunió tapasztalatainak elterjesztésével elősegíteni és blzlosítaini pártunk és kormányunk ha'ározatainak végrehajtását. Pap p Sándor MSZT városi titkár. AZ ORSZÁGOS BEKET&NÁCS 1 vábbi munkához. legújabb képes kiadványa á III. Magyar Békekongresszus egész népünket megmozgató eseményeit j mutatja be. Az érdekes fényképek, ' az egye6 felszólalásokból veft ! részletek hfven megörökítik a nagy béketalálkozó egységtől, I békeakarattól átfűlött pillanatalt, melyek bizonyították, hogv a magyar dolgozók az ö'éves terv s. keres teljesítésével, fokozott erevet védelmezik a békét. Végigkíséri a küldötteket megérkezésüktől addig az ünnepi percig, amtg magasra emelve küldöftigazotványukat. elfogadják a békekongresrszus határozatát, majd hazaiérve, hozzálátnak a határozat valójavált ásáhez. Ez a kiadvány is meggyőz bennünke' arról: a III. Magyar Bé. kekongresszus nréltó előkészítője volt a népek bécsi békekongreszszusának s ezért méltán tartha' számol minden olvasó érdeklődésére Olvasd a TársaílalmiSzeíiiíe minden számát. Elméleti fejlődésedet segíti elöl