Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-11 / 9. szám

2 VASÁRNAP, 1953. JANUÁR 11. fl magyar dolgozók tiltakozása a R332T'i3r i-hízisi jr jg/élteii iiozoü halálos Ítélet és Beloiannisz özvegyénei és kislányának fogvatartása eiten Az Országos Békelanácshoz tö­megével érkeznek a táviratok, ame_ Vekben a dolgo ók felháborodással iltakoznak a Rosenberg-házaspár Iervezeit kivégzése ellen „Ez a mindent megcsúfoló em. te'rtelen cselekedet az imperialisták újabb merénylete a béke ellen — mondják táviralukban a szentendrei ocsigyár dolgozói. — Az USA urai ezzel azt bizonyítják, hogy fé'nek ?s reszketnek a hatalmas béketá­bortól." „A legerélyesebben tiltakozunk az amerikai háborús gyújtogatok újabb gaztette ellen. Olyan embe­rekot ítéltek ha'álra, akik az em­beriség legs-entebb ügyé'rt, a bé. kéért harcollak. Tiltakozásunk je­léül még keményebben harcolunk a békéért" — mondja a kunmúrtrn: állami gazdaság dolgozóinak tá­virata. Szombaton a többi között a Ma. gyar Államvasutak budapesti igaz­gatóságának, a Szabadság lai> kiadó vállalatnak, a gyulai megyei bíróságnak és államügyészségnek, a Szabadságharcos Szövetség sclt­vadkerti szervezetének, a soltvad­kerti malom dolgozó nak, a Ma­gyar-Szovjet Társaság szekszár i szervezetének, Szeged-Belváros bé­keharcosainak, a Gyapot'ermelési Vállalat, dolgozóiak, a kiskör si gimnázium tanárainak és tanulói­nak a kiskunhalasi állami erdőgaz­daság dolgozóinak tiltakozó távira­ta érkezett az Országos Béketa. nácshoz. Számos tiltakozás érkezik az Or­szágos Béketanácshoz Beloiannisz özvegyének és kis'anyának fogva­tartása ellen is. HEWLETT JOHNSON A MAGYARORSZÁGI BEKEMOZGALOMRÓL Hewlett Johnson canterburyl ér­seki helynek „Angolok látogatnak Magyarországba" című röpiratában beszámol arról a lelkes építő mun­káról. melynek hazánkban szemta­núja volt majd a következüket írja: Nem kétséges, hogy a magyarok lelkes hívei a békének g a Nyugat­tal való békés kereskedelemnek és hegy a néptömeg k ismerik a há­ború okait és a béke biztosításának módját- Tudják, hogy velük együtt 800 millió ember osztja békevágyu­kat. Ez a békevágy kü'önüsen fi­gyelemreméltó olyan nép körében, amelynek hazáját két világháború dúlta fel. A segítség, amelyet a Szovjetunió Magyarország újjáépí­téséhez és fejlesztési terveihez nyújtott és nyújt, valamint az együttműködés a szomszédos nétó demokratikus országokkal. még jobban serkenti a békéért folyó küz. delmct. (MTI) Csökken az agresszorok katonáinak harci szelleme Vietnámban Peking (Uj-Kínu). A „Vietnami Hírügynökség'' je.ent'r, hogy a vet­nami néphadsereg legutóbbi gyöze'­mei megrendítették még a mögöt­tes területeken állomásozó ellensé­ges csapatok harci szellemét is. Az elenség által megszállt Észak viet­nami területeken az európai és af­rikai katonák, de különösen az ész.nkafrika ak között állandóan erő­södik a háborúellenes mozgalom. A baodájisla csapatok soraiban pedig mindennapos jelenséggé vált a de­zertálás. Kienanhan november 16-án 14 e­vá'tását követelő északafrikai kVo­na agyonlőtte európai tisztjét. No­vember tl-én Haidung-'artományban egy ellenséges a'akulat valamennyi marokkói tisztié és ka'onája, mi­után fegyvereiket és egész felszere­lésüket a partizánok kezére adták — megadta magát a néphadsereg­nek. Hungjen-tartományban Nghiado helyőrségének több marokkói ka­tonáin — m'u'án hazaszá lftási ké­relmüket elutasították — fellázadt és 19 épü'etet fe'gvuj'otl, valamint nagymennyiségű katonai felszerelést elpusztított. A jugoszláv falvak katasztrofális egészségügyi és kulturális helyzetéről Vlada Mitov, a Jugcsz'áv Haza- i táplálkozás, a nehéz fizikai munka fiak Szövetségének „Za szoci'ali z-' és az egészségtelen éle.körüln ények ticsku Jugoszlaviju" című iapjálan, 1 következtében hihetetlenül elterjed, a jugos/láv falvak elmaradt egész­ségügyi és kulturális hely:eléről a többi között a következőket írja: tek a fertőző betegségek. A t tóisia ..Zadruga" című lap a következőket írja: „A falvak piszkosak és elha­Szegénysíget, éhínséget, tudai-1 nyagoltak. A parasztok pedig tet­lanságot és betegséget hozolt a Tito—Ratikovics.rendszer a jugo­szláv parasztságnak. A parasztság ma sokkal e'maiaüoltabb viszonyok között él. mint a monarchc-fas.szta rendszer idején. Jugoszláviában kevés a taníló, az Iskolákat bezárják, vagy lakta­nyákká és katonai raktárakká ala­kítják. A tandíjakat 1951-hez vi­szonyítva háromszorosára emel'ék 1952-ben. Az elemi iskolai olvasó­könyv egy földműves öt napi kfr setébe kerül. Ilyen körülmények kö­zölt nem csoda, ha egyre fenyege­tőbb méreteket ölt az írástudatlan­ság. A szépített titóista statisztikai adatok szerint a horvátországi fal­vakban 93.000 a 15—37 év közötti írástudatlan lakós. A jugoszláv falvak egészségügyi helyzete Í3 igen súlyos. A rossz A francia bíróság nem engedte szabadon a letartóztatott francia hazafiakat Párizs, (TASZSZ). A ,,1'IIumani'é" és a „Libération"' jelenlése szerint január 8-ún a párizsi feácbbvítéli bíróság elutasította Le Léap nak, a CtíT főtitkárának és a Franc a Köz­társasági Ifjúsági Szövetség négy ve­zetőjének, valamint Ali Ja'ansk, a Marokkói Kommunista Párt titkúrá­nak ideiglenes szabadonbocsátási ké­relmét. A letartóztatott hazafiak további fogvatarlátót ,.az igazság tisztázásának szükségességével'' in­dokolják, bár az ügyökben ind'tot; vizsgá'nt már régen befejeződölt. A'i Jata szabadonboesálását csupán nzza' a furcsa ürügurvel utasítottak el, liogv „n'ncs á'tóndó lakhelye Franciaország területén." (MTI) vescu". A kimerült és gyengén táplált parasztok soraiból ezrével szedi ál­dozatait a tuberkulózis- Titóék sa­ját beismerése szerint Macedóniá­ban minden hetedik halott tüdöbaj­ban puszlult el. ,.A tuberkulózis tö­megbetegség nálunk" — írja a ..Nova Macedónia'*. Boszniában és Hercegovinában nagy méreteket ölt a vérbaj. 50 000 paraszt közül 34 ezer vérbajjal fertőzött. A c ako­veci. ludbregi és prelrgi járásokban a lakosság 15 százaléka trachomás. A jugoszláv dolgozók súlyos egészségügyi helyzetét bizonyítja, hogy a megbetegedések száma hét­szeresére emelkedett a háfcorú előttihez viszonyítva. Titóík ennek ellenére sem gondoskodnak a lakos, ság orvosi ellátásáról- Bosznia és Hercegovina 15 járásában egyetlen orvos sincs, nyolc járásában 40.000 emberre jut egy orvos. Húszezer amerikai kereskedelmi ten£evész váll munkanélkülivé New-York. Az Amerikai Hajózási Válta'atok Szövetségének jelentése szerint 1952 ben 550 kereskedelmi hajót vontak ki a forga ómból. A kereskedelmi hajózási forgalom csökkentése következtében 20 ezer kereskede'mi tengerészi és tisztet bocsátottak el. A szakértők szerint a tengeri kereskedelmi forgalom csökkenése a kü'kereskedelem ha­nyatlásával fiieg össze. „Az 1953-a.i esztendő küszöbén sötét kilátás tá­rul elénk — mondják a szakértők. A teherszállítmányok mennyiségének csökkenése arra kényszeríti a keres­kedelmi hajózási váltatatokat, hogy a be'fö'di vizeken keressenek szál­lítási lehetőségeket." A je.entés megemlíti azt is, hogy az amerik.v kormány 1952 utolsó negyedében csupán 773.000 tonnányi teher ten­geri szállításra adott megbízást az ugyanez esztendő első negyedében szállított egymillió tonnába, szem ben. René \tnyer kijelentette : Rinay köloolítikáiát folytatja Múlt a newyorki rádió jelenti, René Mayer francia minisztere nők, az ,,INS" amerikai hírügynökség munkatársának nyilatkozott kormá­nya külpolitikájáról. Mayer kijelen­tette, hogy a külpolitikában Pinay vonatat folytatja. Hangoztatta, hogy ..meggyőződéses híve" a háborús paktumnak. NEMZETKÖZI SZEMLE Párizsban minden wáKozatlan Franciaországban több mint 1 él' muntsta Pártról. Fzzcl — mint hé ig tartó vajúdás után megala- DJC'OS elvtárs mord t-a — figye • kult az új kcr.r.ány Olyan komány, me.r kívül hagyta ötmill 6 választó véleményét. Pedig ez a vélemény egyálta án ' nem érdcklekn az új min'sztere.nük számára. Ha netán e's k.olt volna fsle'tc Mryer úr fi­gyelme, úgy emlékezetébe kell idézni, hogy éppen ezek a mll iók és az azóta hozzájuk csat akozo'.tak szabadító ták kl az elmúlt évben Duc'os és Stíl elvtársakat cs az ő tí'megmczgalmuk kényszeritette tá­vozásra Pinayt is. És ami nrig e;i« njl is fontosabb, e milliók egység, in zgalma a Francia Kommunista Párt követe éseinck valóravá tását sürgeti. Az egységfrontban Guy Mollef és szociait ta vezető társai minden mesterkedése ellenére egyre inkább részt vesznek a szocialista dolgozók is A Kommunista Part követelései elfogadhatók minden becsiil t:s francia számára A part o j an béke. kormány létrehozását sürgeti, ame­lyet hatalmas népi meze-alom hív életre. Kövelrli az atlan'i egyez­mény és az ezzei kapcscla'os többi háborús paktum felmondását, köve­tel a vietnámi háború befejezését. Franclacr-zág mast mega'a. kult amerikai kormányától mi rem áll távolabb, mint ennek a pro. grammnak akárcsak egyes r'szci­fcea va'ó elismerése is. René Maye. rélc éppen az ellenkező úton járnak. A francia néo ezéit — ahogy Duc­tes elvtárs rámutatott — „Végül is kiadja majd az útját ezeknek az amelyben nincs sok kcszöret, Re-é Mayer, a minisztere n:k, a mi ltl. ml >iemo3 Roíhchildék embere, bá­nyái vannak az észa afrikai francia gyarmatukon. Mayer tzemélye meg. tes esítője annak a politikának, amely a valaha Európa élén já ó országot a katasztrófába sodorta. René Mayerék |;rogrammjá"ól mindent elmend az új kormány lis­tája. A legfcntesa'b tár ak blrte­kosaj között megta'álhatjuk a közel mult bukott francia kormányainak minisztereit: ifülügym'nisztrr n ten­g rentúll háborús politika ltPzo'gá­ilsában ismeretessé vált B'clault, Brune a b lligyminlszt -r és Marti­naud Deplat az igazságügyminiez. ter hírhed té tették nevüket a Kom­munista Párt és a hazafiak elleni hajszában. M'ndke'ten tagjai voltak Pinay kormányának is, akárcsrk P even hadügyminiszter, az „e; ró. pui hadsereg" szellemi atyja é3 Letour-Neaii. a társállamok minisz­tere a vietnámi szennyes gyarmati háború egyik legfőbb bűnöse. A lista elmondja, hogy Franctaors ág új kormánya René Mayer vezetésé­vel ott folytatta ma'd. abol a dics­te'enül kimúlt Pinay abhahgyta, R né Mayer még meg sem kanta a nemzetgyű'éstől a kormányalakí­tási megbízást, máris törvénysze­géssel kezdte működését. Az a kot­mány rende'kezésel ellenére — hogy kormányválság idején meg kel had getni minden párt véleményét — |uraknak ts olyan kormányt teremt egyszerűen elfeledkezett Fran iaor. , magának, amelyben felismeri saját szág legnagyobb pártjáró', a Kom- magát", Ázsia áruióinak gyiilekezffc Rangunban ezekben a napekban 1 pártok vezetőiben felve'efte azt « l ríják éríekez'eíükei az imperialis- j gondolatot is, hogy e's/.akadjanak iák ázsiai megvesztegetett ügynökei, I n hírhedt gzocia'ista internacionál­a munkásmozgalomba befurakodott tói és külön áruló tcstii"e;c hozza­ázsiai jobboldali szociáldemokrata nak létre. Ez azonban túl knekáza­árulók. Az értekezlet ösozehívá'át tos lett vo'na Impcrla ista gazdi k az tetie sürgőssé számukra, hegy számára, ezért népesszámú európai az ázsiai — ma még gyarmati sai­ban lévő — országokban növel sz'k n népek mozga'ma fclrzabadulásuk­ért. függetlenségük kivívásáért. Ez a prob'éma lényegében érinti az ázs'al jobbo'dnll szoctaVemo­krata pártok egész politikáját. In. diában cs Burmában a szoc'tó'dl mo. krata vezetők nem haszná'hatják fel ugyanazokat a hazugságokat, mint bárme'yik európai imperialis­ta á lamban, mert a véres gyarmat! rendszer a végsőkig elkeseríti a szörnyű sorsban élő dolgozókat. Az ázsiai szociá'demokrata pártok, ha cgyá'ta'án fenn akarnak maradni, kénytelenek, ha szemforgató mii. don is. lega'ább mérsékelten átven­ni az imperialista-ellenest függet­lenséget követelő je'szavakat. Ez egyébként megmutatkozott a rangú, ni értekez'eten is. Az ázsiai szociáldemokrata pár­toknak ez a sajátos helyzete e KOCSEDO SZIGETÉN (V. Kornyilov és I. Volk új-ágírók jegyzetei) Rádióműsor a Rosenberg-házaspárról A Pclófi-ráidlö vasárnapi műso­rából 12.46-1,or „Nem rejthetik el iigyünk igaz't!" címmel Irodalmi műsor hanoiik cl Julli's és Ethel KuvcnberTTŐl, ez Amer'kai Eoyesült Á'Iamn' bon halálraítélt házaspár, ró'. (MTI) Rudnay Gyula Kossuth díjas festőművész kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Taná­csa a festőművészet területén szer­zeit kimagasló 'örd mei elismerő, séiil Rudnay Gyula Kossuth- íjos festőművész részére 75. szü'e'és. nopja alkalmából a Magyar Népköz, társasági érdemrend IV. fokozatát adományozta. (MTI). Az öreg Ok nyomdásznő, aki Ko­cscdo szigetén szü etett, mesélt ne­künk erről a paradicsomi helyrft , melyet Koreában Áldott szigetnek hívnak. Beszélt a buján virágzó Irópusi fákról, a ragyogó színekben pompázó, i.Ialos virágokról, az ég­ket az amerikai hóhérok kínoznak és megö nek. Madárdal he yett a megkínzott emberek jajkiá tása töl­ti meg a levegőt. Valóban, borzalmas dolgok tör téritek Kocsedón, ahová az ameri­kaiak koreai és kínai hadifog yo­Az amerikai hóhérok lábbal tiporják a nemza-tközi jogot és a ko­reai Kocxeúo.sz'gclén Ismét fegyveresen támadtak a védtelen hadifog­lyokra. A fenti képet, kegyetlenkedésük újabb bizonyítékát a „Yie Nouvc" cimű o'asz folyóiratból vei lük út. színkék tengerről és a tengerkék égrö'. — Ez a paradicsom pokollá vá t, — mondta elsötétedő homlokkal az idős munkásnő. — Szörnyű hírek jönnek Kocsedóró . A bőven lermő földet testvéreink vére öntözi, aki­kat zártak. Az amerikai vadállatok haláltenyegetészel, kínzásokkal pró bál ják kényszeríteni a foglyokat, hogy szennyes iratokat Írjanak a ta és megtagadják bennük hazájukat A bátor hazafiak azonban szeretik a hazát. Szétlépik az amerikaiak papirosait és a hóhérok arcába vág ják. Iiyéníkor aztán a fe'dühödött ban­diták „különleges" intézkedéseket lesznek. Gyilkolják a foglyokat, amiért éneke.nek, amiért járkálnak a barakok között, óránkint, percen­kint vadá laliasan öldöklik őket. Mult év február közepélől Augusztus végéig több mint 900 hadifoglyot gyilkoltak vagy sebesítettek meg. Ez egyébként az amerikai és angol lapok hivatalos adata, amely még nagyon távol ú 1 a valóságtól. Á teljes igazság az, hogy az említett idő alatt 1800-ná' is több fogo.y hazafit gyilkoltak vagy sebesítettek meg. Egész Korea megrendülten és sze­relettel beszé. a kocscdi'jszigcti fog­lyok hősiességéről. • Mindenütt Misi­kén ismételgetik azoknak a had ­foglyoknak szavait, akiket az egyik puszani országúlon a partizánok megszabadítottak. A fog'yok a pnr. tizánok rádlóleadójában beszéltek Kocsedó-szigct borzalmairól és meg­fogadták, hogy bosszul á Inak n halálszigeten maradt testvére k szenvedéseiért és haláláért. Borzalmas dolgok törléTinek Ko­csedó szigetén. A dicső hazafiak azonban, a Koreai Néphadsereg har­cosai és a k'nai önkéntesek, akik amerikai fogságba es'ck, hősiesen k ­tartanak minden kínzás és gyilkolás közepette, rettenthetet'enii! harc® ­nak lovább hazájuk becsü'etéár' és szabadságáért. Szilárdságuk, törhe­tetlen győzelmi akaratuk rettegéssel tö.ti meg az ellenség szívét. küldü'tséget irányítottak a ranguni konferenciára. E kiidöttségek élén olyan hétpróbás munkására ók ér­keztek Burma fővárcs ha, mint az Angol Munkáspárt vezére, AU'ec és a Titó-fé'e fas'szta párt ké' hóhér vezetőségi tagja. G.vi'asz és Reb'er. Az ő fe'astatuk fé'reért'ielet'eniil megmagyarázni ázstai elvbarátaik­nak, nii'yen |H>'it:kál kell követ­niük. Att'cc és a titóislák igyekez­tek mlndenhen megfe'e'ni c megbí­zatásnak. Szorgalmasan szajkózták a Szovjetnn'ó és a népi demokra­tikus országok e'leni rá"a'mnkat, becsmérelték a bé,icmOz'»a'mal és nem gzn'asztottak cl egvet'en a'kal. mat srm. hogy ecsete"ték a gyar­r-nti ren-'szer és a háborús készü­lődések ..e'őnyeit". A';'ee a rangu­ni jrhho'riali szoeíá'dcmol rala ér­tekez eten ráadásul Tito hóhérrend­szere hivatott prófé'ájának bizo­nyult — készséggel dicsőítette bel. grátT áru'ó kol'ésál rémtetteit. Az ázsiai árulók gvü'ckezrlének tanácskozása! azonban nem befolyá­so'ják a fc'szabadn'ásukért kiizdo népek harcát. E népek mtad'nkáhb fe1 Ismerik hivato't vezetőiket, orsrá. gaík kommunista párftataan. A szo­clá'dcmokrác'ának Ázsiában is bral­konvodik. Rangunban az európai aratók segítségével hozhatnak halá­rozatokat. fecseghetnek frázisokat, ham'San esengő szó'amalk pusz'á­ha kiá'tott szavak maradnak. Az ázsia' nérek zász'a'án két igaz szó ragyog m'nd fényesebben: Szabad, ság és béke. Adenauer a1kanceMári tisz'sége" aján oH fel Ollenhauernak Erich Oilenhauer, a Szociá'demo­krata Pár! jobbo'dali elnöke a reak­ciós pártvezc'.őség beleegyezésével csii'ör.ökön leve'et írt Ádcnauer­nak. A levé. szövegét nem hozták ugyan nyilvánosságra, de larlalmúra abból lehet következtetni, hogy Mel­lics, a Szociáldemokrata Párt alel­nöke aznap egy gyű'ésen kije entel­te. hogy a Szociá'demokrata Párt kész tovább1 érdemleges tárgya á­sokat folytatni a bonni kormány­koa'icióval. Bonni politika; körökben válto­zattanul az n vé eménv ura'kodik, hogy a Szociá'demokrata Párt a nyáron megtartandó nyugat-német­országi par'amenii választások u'án be akar lépni Adenauer „kibővített*' koalíciójába. Az em'ített poli lkai körök úgy tudják, hogy Adenauer a Szociá'demokrata párt kormány, balépésének esetére fclaián'otta Ol­lenhauernak az a'kancel'ári tisztsé­get és a Szociá'demokrata Párt más vezető képvis-'őinek négy fontos m.niszleri tárcát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom