Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-31 / 26. szám

SZOMBAT. 1933. JANUÁR St. tLORt IFJUSAG A szegedi fiafal írók új művekkel köszöntik a fiatal irók II. konferenciáját A Magyar írószövetség Szegődi Csoportjának tizenhat aktív tagja közül tizenhárom fiatal. Nagyrészük 20—22 éves, Regényeiket, elbeszéléseiket ós verseiket n „Tiszatáj" folyóirat hasábjaiból, a rádióból nomcsuk Szegeden, de az ország máj városaiban is sokan ismerik. A fiatat írók II. konferenciáján négy fiatal saegedi {ró; Petrovácz István, Kövesdi Lajos, Németh Fe. rcne és Sándor András vesz részt. Valamennyien új, ifjúsági tárgyú művekkel köszöntik a konferenciát. Kövesdi Lajos, a szegedi Pedagógiai Főiskola hallgalója ifjúsági témájú művet írt a fiatal írók II. konferenciájának tiszteletére. A most elkészült „Diákok" című kisregényében arról ír, hogy a fiatal, új értelmiség hogyan rekosx'i ki soraiból és távolítja el az egyetem falai közül a tunulást akadályozó, az ifjúsági szervezetet bomlasztó ellenséges elemeket. A huszonegy éves Petrovácz István, a Szegedi Orosz Intézet hall. gatója, most fejezte be „Elrettentő példaikép" című szatirikus elbeszélését. Tárgyát a Szegedi Tudományegyetem egyik DlSZ-szeivezetének éleiéből merhette. Kipellengérezi azt a DISZ-tItkárt, aki c.z adminisztrációs munkában elmerülve elszakad a tömegektől s lemnrad a tanulásbau ls. A fiatalok leváltják és helyébe példamutató, a tanulásban élenjáró hallgató kerül, Etiöl kezdve életre kel ismét a DISZszervezet és megjavul a hallgatók tanulmányi eredménye is. Petrovácz István most készülő másik müvének, nz ötven versszakból álló elbeszélő költeményének tárgyát is az egyetemi ifjúság életéből meríti. Bemu at ja, hogyan javították meg a Szegedi Orosz Intézet hallgatói tanulmányi eredményüket a Rákosi elvtárs 60. Születésnapjának tiszteletére kozdemú. nyezett „Rákosi félév".ben. Különösen a szakérettségis hall. ga'ók előtt voltak nagy nehézségek, de tanulópárokban és tanulmányi csoportokban egymást 'segítve, Rákosi elvtársnak, az Ifjúság nagy tanítómesterének példájából erőt merítve legyőzték az akadályokat és sikere? vizsgával fejezték be az évet. — A fiatal írók sokat várnak a konferenciától — mondja Petrovácz István. — Elsősorban azt várjuk, hogy pártunk határozatainak szellemében mutassa meg fiatal íróink feladatát. Mutasson utat számunkra és adja meg munkánkhoz, eszmei és szakmai továbbképzésünkhöz a kellő támogatást. Mi viszont ígérjük, hogy minden odaadásunkkal, tehetségünkkel irodalmunk előrehaladását, népünk kulturális színvonalának emelését szolgáljuk. Megjelent Gerő elvtárs cikkeinek új gyűjteményes kötete ,.A vas, acél és gépek országú ért" címmel megjelent a Szikra Kiadásába,, Gerő Ernő elvtárs cikkei nek új gyűjteményes kötete, fiz a könyv Gerő elvlárs 1950 februárié t(Jl 1952 végéig elhangzott beszédeit, cikkeit, tuiHilmáuynit tártul, mázza. Ebben a kötetben Gerő elvtárs hat cikke először kerül az olvasó elé. Többek között ,,A szocializmus építése falun és a tanácsok munkája", „Az objektív nehézsé. gekről", „A jegyrendszer megszün. tetéséről és a termelőszövetkezelek gazdasági megszilárdításáról', ..KiitkereskedelmUnk néhány kérdéséről". Gerő elvtárs beszédeinek és cikkeinek éZ a gyűjteményes kiadása nagy segítséget jelent pártós állami vezetők munkájában fl magyar-lengyel kulturális egyezmány ütődik évfordulója Megtisztelő feladata a DISZ-nek az úttörő-mozgalom vezetése és irányítása A párt által eléje tűzött feladatok közül egyik legfon'osabb megbízatása a DISZ-nek: a legifjabb uenysedók szocialista szellemű nevelése. Megtisztelő, de egyben felelőséggel járó megbiza'ás ez, melynek úgy tud n DISZ elege' tenni, ha minden funkcionáriusa szívén viseli oz úttörő-munka irányítását, ellenőrzését, eegitésé', Az ú'törő-mozgalom támogatásában vannak már kezdeti eredményeink. Egyes DISZ vezetők ma. gukénuk érzik ezt a feladatot, ls. Kovács elvtárs, a szegedi járási DISZ bizottság agit. prop. tubára például rendszeresen látogatja a járás |erületén lévő úttörő csapatokat és kőzve'len segítsége' nyújt a munkájukhoa. Javult e téren a hódmezővásárhelyi DISZbizojteág tevékenysége is, különösen azzal, hogy 38 fiatal' küldött DJSZ-megbíza'ással az Úttörők.közé. Nem mondható el azonban, hogy megtet'ilnk minden'. Különösen a falusi és tanyasi DISZ-szerve?etek adnak kevés segítséget uz általános iskolában tanító nevelőknek az úttörfik neveléséhez. TaJálkozunk azonban olyan esettel is, hogy a nevelök vonják meg segítségüket a DISZ- és uz ú"örp-mo2. galom kapcsolatainak magjavitásé'Ól, A vásárhelyi Szí. István-utcai iskola igazgatója például azzal togadta « DlSZ-buottság küldöttjét, hogy ő nem ér rá az úttörő ügyekkel foglalkozni. Sok helyen nem ismerik az Ifjúsági alapszervezetek vezetői a DISZ- ós az úttörő-csapatok helyes kapcsolatát; nem tudják, hogy a DISZ-alnpszeTvczet nem vezetheti és irányl'ha'ja az úttörőcsapatokat, mert ez a felsőbb DISZbizottság feladata, hanem jó jnvaslatokkaj, az úttörő-csapatok munkájának közvetlen támogatásával kell segítséget nyujtaniok munkájukhoz. Igen helyes az, ha •» DISZ-flatalok meglátogatják az úttörők gyűléseit, különböző rendezvényeit és beszélgetnek az úttörőkké] munkájukról, eredményeikről, a tanulás jelentőségéről. Elmondhatják ilyenkor a DISZfintalok, hogy milyen volt az ő életük a felszabadulás előtt és milyen azóta. Helyes az is, ha a DISZ-flatalok résztvesznek az úttörők szórakozásaiban, segítenek nekik a közhasznú munka megszervezésében. Minél szorosabb a DISZ-szerve*ze' és az úttörő-csapat között a kapcsolat, annál lelkesebben készülnek aj úttörők arra, hogy beléphessenek a DISZ-tagok sorába. Segítsék hát a DISZ-flatalok lelkesen az úttörők munkájá', tegyék őket a DISZ akttv segítőivé a VIII. osztályos alapszervezetekben, a középiskolákban; — mindenütt, ahol szép életünk, boldog jövőnk épül, Tóth Ferenc megyei úttörő-titkár Rabszolgasorban sínylődnek a jugoszláv Ipari tanulók A „Borba" című titóista lap dei-ember 20-i számában cikk jelent meg a jugoszláv Ipari tanulók hely. ze.térőL A cikk beismeri, hogy Tito Jugoszláviájában az ipari tanulókat ma is magveteiit inasoknak lekintiik, ütik-térik, minden munkára felhasználják, csak éppen szakmájukban nem foglalkoztatják őket. „Érthetetlen, mennyire nem törődnek az ipari (anulók szakmai oktatásával — írja a többi között fi cikk. Az ipari tanulókkal csak segédniunká]atokat, végeztetnek, mert ilymódon a mesterek többet kereshetnek. A mesterek rosszul bánnak az ipari tanulókkal. A munkál latok a megengedett maximális munkaidőnél tovább dolgoztatják őket és gyakoriak az olyan esdtek, amikor uz ipari tanulókkal házimunkákat •végeztetnek, bántalmazzák őket. Nagyrészük iskolába sem járhat. A társadalmi szervezetek, valamint a nevelő és egészségügyi káderek úgyszólván seonmi segítséget sem nyújtanak nekik, „Rendszeres orvosi vizsgálatban a munkásifjúság már évek óta nem részesült. Sokhelyütt az egészségügyi viszonyok kritikán aluliak" állapítja meg a „Porbn", Elviselhetetlen a jugoszláv hadiárvák helyzete Moszkva. A „Zu Szocijaliszticsku Jugos/láviju" írja; A titóista Jugoszláviában a hadiárvák tízezrei tengődnek elviselhetetlen körülmények között. A hadiárvák egy kis része a titóista „gyermekotthonokban" él. A mult évben például Boszniában és Hercegovinában 25 ezer hadiárva közül mindössze 2500-at, Szerbiában 31 ezer 545 közül csak 1700-at helyeztek otthonokba. Az otthonokban uralkodó kegyetien bánásmódot még a Sajtó sem hallgathatja e], A „Politika" című titóista lap például beismerte, hogy 1952 december elején a Jjuboskoi gyermekotthonból 14 gyermek szökött meg, akiknek arcún rézfona.tú ostor által ütött sebek voltait. A félig holtra vert gyermekek elmoudoiták, hogy az otthon vozetőjo rézhuzalból készült különleges ostorral veríe őket. öt esztendeje, 1948 január 31án írták alá a magyar-lengyel kulturális egyezményt, mely a két baráti nép kultúrkapcsolatninak elmélyítése,ég kiépítése útján jelentős állomásnak bizonyult. Az egyezmény széles és sokoldalú kapcsolatot teremtett a kél nép között. Ezt a keretet gazdug és mély tartalommal töltöttük kl az elmúlt esztendők alatt. A sza. badság. melyet a magyar ég lengyel dolgozók számára egyaránt a Vörös Hadsereg katonát hoztak el, mindkét népben hatalmas alkotó erőket szabadított fel. Mun. kások, parasztok és dolgozó ér. telmiségiek a haladó hagyományok örökségét átvéve gazdagítják, fejlesztik országaink műveltségét. A kultúrforradalmat mind a magyar, mind a lengyel állumban új cs gazdag eredmé. 'nyek során hozták létre és ezek az eredmények klszélesiiltek a ku'túrkapcsolntok révén Magyar, országon és Lengyelországban egyaránt. Mik e kulturális egyezmény konkrét eredményei? íróink, művészeink, tudósaink, tudományos Intézményeink eredményeinek kicserélésén túl diákcserék, ösztön, díjak létesítése, közös kiállítások rendezése, kölcsönös rádióadások megszervezése, üdülések ég sport, találkozók jelzik az útat. Ez az együttműködés megkapó ered.menyeiben: az irodalom, a művészet gazdag kifejezés) eszközein keresztül alkotott képet a magyar dolgozó a lengyel nép nagy gyö-, /elmeiről, békés építőmunkájaról: az újjászületett Varsótok Nowa.Hutáról. A lengyel dolgozó pedig • magyar szerzők müveihői tud Sztálinvárosró', a November 7 Erőműről, Kazincbarcikáról, Tiszalökről. Erkel dalia, maiban gyönyörködöd a varsói munkás ég Monluszko zenéje hömpölygött a magyar rádió hullámain A lengyel színpadokon magyar szerzők mondanivalói zengtek fel, nálunk Rojcwski darabja aratott sikert. Filmjeink tanítják a lengyel parasztokat és a lengyel filmeken okul a magyar dolgozó. Irodalmunk legjobb ulko. tásait jelentetik meg a lengye! könyvkiadók és a lengyel írók rpűvei tolmácsolják mifelénk a lengyel nép harcát a szociulú m usért, n békéért De nemcsak eredményeink vállak közkincsévé mindkét népnek. Mindkét nép irodalma és művészete a szovjet kultúra kiapadhatatlan kincsestárából kapott segítséget, példát, támogatást. Kö. zös eszményképünk: a szovjet kultúra útján ha'adunk és a feladatok, amelyeket megoldunk uzintén azonosak, A Szovjetunió ve zette béketábor közös útját járó két baráti „ép kuttúrkapcaolatai. nak további fejlődése újabb erőforrás a feladatok® megoldására mindkét nép szellemi élete számára. Németország Kommunista Pártja elutasította Adenauer fegyverkezési költségvetését Bonn (ADN). Németország Kommunista Pártja a bonni szövetségi gyűlés csütörtöki költségvetési vitájában elutasította Adenauer fegyverkezési költségvetéséi. Heinz Renner képviselő a következőkben megokolta a párt elutasító álláspontját. „A szövetségi pénzügyminiszter — mondotta Heinz Renner — a •szövetségi gyűlés előtt úgy beszélt, mtatha a német nép a háborús készülődés borzalmas terheit játszva előteremthetné. A nép előtt elhallgatta a háborús készülődés hatalmán terheit. Elhallgatta, iv.g.v több mint négy éa félmillió Új lakásra volna szükség. Elhallgatta, hogy nálunk ma 3 miiHó munkanélküli ée legalább 800 ejer olyan ifjú van, akinek sem munkája, sem tanoncalkalmazása nincs. Elhallgatta, hogy az élelmiszerük ára a legutóbbi hónapókban átlag 40 százalékkal emelkedett. A pénzügyiminiszter az 1953—54, évi költségvetési tervezetet a helyzet megszilárdításáért folytatott küzdelem k ö [t+égv e,t ée én ek nevezte, M>, kommunisták az Adcnauer-kornfiíny úttal kidolgozott költségvetési tervezetet a háborús szerződések, az újrafel. fegyverzós, a háborús készii. lődés tervének nevezzük. Ez a költségvetés a német nép érdekel ellen Irányul. Ezt a költségvetést a megszálló ha, talmak parancsai, az amerikai és nyugateurópai imperialisták érdekei és szükségletei alapján állították össze. A miniszter adatai szerint Nyugat-Németország lakossága. 1945 óta több mint 44 milliárd márkát teremtett elő csak a magszáliás költségeire — folytatta Heinz Renner.. Az 1953. évre szó]ó megszállási költségek, amelyéket a pénzügyminiszter szépen hangzó szavukkal „védelmi hozzájárulásnak" nevez, nz 1952. évi 8.8 milliárd márkáról 9.91' milliárd márkára emelkednek, pedig a szövetségi gyűlés és a szövetségi tanács a háborús szerzödésekei még nem is ra'ifiká'.la. Az „európai védelmi közösség"-oek nyújtott hozzájáruláshoz kall még számítani további 919 millió márkát, amelyből n „berlini l ídfőnél" tartózkodó szövetséges csapatoké 179 millió márka. ' Ha mindehhez hozzászámítjuk még a Lehr-rendőrség és a ha'árőrcsupalok költségeit, a Wermaeht volt tagjainaik nyugdíjái, valamint Nyugat-Berlinnek adott „támogatást" és a kereken 1.3 milliárd márka „pótlólagos" összeget, amely a „hidegháború" költségeinek fedezé. óéi szolgálja, akkor a háborfis készülődés költségei összesen 10.578 mlttió márkát tesznek ki. Renner beszéde további során Erjer szociáldemokrata képviselőhöz jntézte szavait ós a következőket mondotta; „Az őn szociáldemokrata miniszter kollégái, Ei'lgr úr, bírálják ugyan időnkint Adenauer politikáját, azonban'határozottan és kíméletlenül érvényre juttatják art. A Német Szociáldemokrata Párt, ha akarta volna, a szövetségi tanácsban komoly akadályokat gördíthetett volna a népellene's politika útjába, hiszen a szövetségi tanácsban a szociáldemokraták vannak többségben. Ezt a többséget azonban nem használják ki inkább Adcnauernek szereznek többséget" — mondotta Heinz Renner. íoy, UamzizamaUitkác munUá^a J

cmanzselinszk, a fiatal bányászváros komszomolbizottaagában voltunk. A koniszomoltilkárnő szobájába alacsonyterme tű fiatalember lépett be, — Jónupot Zójal — szólalt meg és határozat'anui megállt az ajtóban. — A, le vagy az Ványai Kerülj beljebb. — felelte vidáman Kuznyecovu, a titkárnő. — A következő kérdésem volna, — mondotta Zója, felhúzott szemöldökkel. — Mi van az ifjú házasokkal? Elváltak? Gondolod, hogy véglegesen? — Szerintem véglegoscn felölte a bizottság lúgja szomorúan. A fiú cgvv ifjú házaspár szomszédságában lakott és jól ismerte cselüket. — Mit gondolsz. Ványa. nem vagyunk hibásak ebben? — kérdezte a városi bizottság titkára, — A fárj a bánya geológusa — komszomoltag —, mondotta Ványa- mintegy mérlegelve, a dolgokat, — az asszony szintén koirisiomaltag. Frfelmos emberek, maguk is tudják, hogy mit csinálnak. Mi nem \ agyunk az okai semminek. — Nem, Ványa. A családi kérdéseket nem lehet ígv elintézni. Gyerekük is van — mondotta Zója. —• Már beszédem velük külön-külön is. Komoly okuk nincs a válásra. De. megvallva az igazat, ez a ..mii velf férj. nem tudja hogy kicsoda Pftlmirn Togliatti- Hiányos ismeretekkel rendelkezik * XIX. kongresszus határozatairól, újságot nem olvas. Ezt Ványa, úgy hívják, hogy elszakadás a Komszomollól. Javítani kell a hibán és meg kiélt gondolnunk' hogy mi lyen munkát adjunk nekik. ...Gyors ,,Moszkvics" röpít minket az épülő városon út. Zójával együtt az egyik banya komszomol-szervczefébo megyünk. TTtközbon Zója elmondja, hogy egy évvel ezelőtt végezte el n bányaipari technikumot. Az utolsó évfolyamon már mint a komszomol-bizottság titkára működött. Ekkor letf tagjelöltből párttag. Később az ifjú bányászok a korkini komszoniol-szervezet másodtitkárává választották meg. Előfordult eleinte. — ha valami nom úgy sikerült, ahogyan szerette volna — hogv Zója szélvészként rontott be Kulinics elsötttkárhoz és szenvedélyesen bizonygatta: egyáltalán nem alkalmas tisztségére. A ;ltkár kitartásra bíztatta és segített nekiNemrég aztán a tanév előkészítése idején Zójához — már midit kornszomott tkúrhoz — berontott a helyettese: — Zója. sommi sem sikerű'..' A köröket nem sikerül megalakítani, az pktatib már a körmünkre ég. semmit sem tudok tenni és egyáltalán mindennek befellegzett. Zója ekkor Kulinicsre emlékezett és fel tartóztatta a leány heves beszédét: — Kitartás, Tamara oz a lcg?l«ő kfivoI élmény ... A ..Moszkvics''*'repült a műúton. Hamar megérkeztünk. A bánya irodájában Kondratyenko «lvtárs részlegvezető éppen telefonál. — Ivan Andrejevics! Holnap ugye, va. dászni mégy? — Ez a kérdés a szakmai kérdések között szokatlannak tűnt, — A vadászatot halaszd el. Kiszáll a ininisztorliolyottos és szükség lesz rúd. Kondratyenko üdvözölt bennünket, majd ezt mondta: — Konovalovért kell kiBdeni_ hogy mutassa meg az elvtársaiknak a részleget. — ö ma szabadnapos — mondotta va laki a jelenlévők közül. — Nem baj, ogy órácskára elvonjuk a Könyveitől, Fogadni mernék, hogy olvas. Nom is kell utána küldeni, — ezzel Kondratyenko felemelte a kagylót és felhívta Ko r,,ovalov lakását. — Mit csinálsz, Jef mnvics? No, ugye mondtam — derült széles mosolyra Kondratyenko arca. —> olvas ,. . Néhány perc múlva Konovatov lömérnök helyettes kíséretében jártuk u részleg ', Mellettünk haladt Szlava Szolodnyikov, a I omszcmollitkúr. — Látod. Szlava, — jegyezte meg csen. dosen Zója- — ha mi is ennyire fogjuk ismerni a komszomol-lagokal mint ahogy Kondratyenko az embereit akkor minálunk is minden jól fog menni. Látod, ő azt is tudja, hogy ki olvas ma és ki megy holnap vadúszni. F1 kell mennem tanulni, de sajná" *-J lom itthagyni ezt a várost. — mondta Zója, umikor a banyában tett látogatás után tovább beszélgettünk. — A' kormány másfélmillió rubelt irányzott elő | a stadion építésére. Tavasszal a fiatalok se gtlségével felépítjük a vízisportlelopet. kiszélesttjük a parkot. zója borítékot vett fel az asztalról, felbontotta és hangosan olvasni kezdte, heIyenkint saját szavaival magyarázva a sző veget: ,.Andr(|jev komszomoltag küldi üdvözletét ' Karagandábór', Ismét megválasztó* . Iák a bizottság tagjává Zója, írja meg kérem, hogyan dolgozik komszomolszervezetünk. — szóval mindent ami történik, tr jon meg", — Csak jó történik — mondotta vidáman Zója. — Olyan sok a levél, hogy nem győzők rá válaszolni. Most pod g még a ! arátnőm is kérdést intézett hozzám, Zsehél>ől teleírt, fehér lapot vett ető. széthnjtognlln és kikereste azl, amit el akart olvasni. — Arra . kérdésre kér vátaszt- hogy mi a boldog ág. — És mit felel erre a kérdésre? —• Írok az életemről a inunkómrő', az ifjúságról.