Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-31 / 26. szám

SZOMBAT 1953. JANUAR 31. Varga Imre 19 holdas alsóvárosi közápp unszt is megtalálta a felemelkedés útiát KÉPEK A KULTŰRYERSENYROL ' belépett a Táncsics termelőszövetkezetbe Varga Imre közópparasztot min­denki ismeri Alsóvároson, Tudják róla. hogy szorgalmas, jóravaló em­ber. 19 hold földjén mindig példá­san gazdálkodott. Sokszor éjjel-nap­pal dolgozott őzért, hogy menjen va­laimire. A szomszédok mar hajnal­ban hallották a kocsija zörgését és azt is látták, hogy Varga Imre esnk a késő esti órákban tért haza. Szor­galmas embernek ismerték cs isme­rik ma is. Munkájában nem is volt hiba. de ha jött egy aszályos esz­tendő, vagy egy' jégverés, az bi. zony őt is visszarántotta. H'ába dolgozott, hiába szántott, vetett hét­köznap, vasárnap, sokra sohasem \itte. Negyedmagának volt csak elég nz a gabona, amelyet megtar­tott. Az 1952-es esztendőben is hi­ába szántott, vetett: az aszály ha­talmaskodott felette.* Szorgalmas mainkójáért éppen csak annyit ka­pott vissza a földtől, hogy rendez­hesse az állam iránt kötelezettségét -s bizlosi'sa a vetőmagot, meg uny­nyi, hogy megvolt a kenyérgabo­nája, Egymaga nem tudott szembe­szállni eredményesen.nz idő viszon­tagságaival, így hát he. kellett ér­nie azzal, amit betakarított. Varga Imre földjének egy része Szeaumihálytelek alatt van. Sokszor vitt el utjo a Táncsics tsz előtt Nem úijhatla meg, hogy be ne te­• kintsen, széjjel ne nézz»n a gazda­ság udvarán, meg a földjein. Va­lahányszor elment a 'sz előtt, min­dig észrevett valami újat. Egyszer azt látta, hogy a rozoga 9zíut ja­vítják ki, másszor pedig haialmas istálló építése közbén találta a cso­port tagjait. Legközelebb, mikor ar­ra járt, mór azt látta, hogy egy hosszú sertésül épült a Szabadkai­út mentén, rajta hatalmas góréval, A tsz gyorsütemű fejlődése, gon­dolkodóba aj tette Varga Imrét is. Szerette volna tudni, mi az a len­dítő erő, ami ilyen nagy tettekre, ilyen gyors gyarapodásra készteti, segíti a tagságot.' — Bemenni mégsem megyek — gondolta —, hátha kinéznek onnan. — De a gondolat csaknem hagyta nyugodni, A csoport tagjai felével együtt gyerekeskedett, együtt járt iskolába é's úgy gondolta, majd be­szél néhánnyal. Nem is sokára al­kalma nyílt beszólni a csoport egyik tagjával. A beszélgetés után elha­tároznia, hogy belép a tszbe. El is mesélte tervét otthon a családnak s jól meghányták, vétették a dolgot. — Várj ünk még egy kicsit — mondta az asszony. De maga se ludta volna megmondani, miért, ő a háztartás vezetésében érezte az aszályos esztendőt, a rossz ter­mést, de valahogy — ha nem is szilárdnn — mégis ragaszkodott a földhöz. Varga Imrét azonban nem hagyta nyugodni a gondolat. Iskolás gyerekeinek jövőjére gon­dolt és külöüösen • foglalkoztatta a Tánosics-tsz tagjainak eredménye, akik az aszályos esztendő ei lenére is 11 forintos munkaegységet kap­tuk. Néhány nappal ezelőtt, egyik régi iskolatársa, Kószó István és egy népnevelő, Sajbeta Sámuel né láto­gatta meg. Varga Im.ro tudta, hogy Kószó István a Táncsics tagja. így hamar ki is talál a jövetelük célját. Hellyel kínálta őket, aztán beszél­gettek. A család nagy figyelemmel hallgatta ia két népnevelő beszédét. A végén úgy fordult a beszélgetés, hogy Varga Imre kérdezett, ők ket. ten pedig válaszoltak, így aztán Vargáék hamar megismerték a Táncsics-tsz belső életét is. — Tudod Imre, nem akarunk mi senkit s» kényszerrel bevinni a cso­portba — mondotta Kószó István. — Beszéljétek meg jól mégegyszer a családdal, aztán holnap még el­jövünk. így búcsúztak el s aztán másnap este újra 'alálkozlak. Leültek, be­síélgettek még jóidéig. Az a+szony a vacsorával szorgoskodott a tűz­hely körül. A gyerekek érdeklődve figyelték a beszélgetést. 10—12 éve­sek és az iskolában iis hallottak már a, nagyüzemi gazdálkodás előnyei­ről, Néhány pillanatnyi csend tá­madt, aztán Varga Imre így for­dult a két népnevelőhöz. Adjátok ide a belépési nyilatkozatot Belépek a Táncsicsba. Olt jol ismerem a tagságot, tudom, vala­mennyien szorgalmas emberek. Nem tudom, 'i mennyire ismertek engem, de Alsóvároson úgy . tud. ják, szorgalmas" ember vagyok. Azt gondolom, ha mi ketton össze, állunk az asszonnyal és megfog, juk a munka végét, nektek se kell szégyenkezni miattam. Be akar­tam én lépni mindjárt a betaka­rítás után, csak alapos ember va­gyok és sokáig gondolkodtam. Most viszont a tények, a ti ered­ményeitek aztán végkép meggyőz­tek. Azzal kezébe vette a tollat és a belépési nyilatkozat jobb sar­kára, íráshoz nam szokott kézzel, betűnként kanyarította oda a nc. vét: Varga Imre. Védd meg lakóházadat és környékét a tűzveszélytől Falragaszok figyelmeztetik, üzemi híradók közlik állandóan, hogyan lehet a tűzvészt elkerülni. Mégis sokszor búg fel a tűzoltóság sziré­nája. „Megint tűz van" — mond­ják ilyenkor, de ugyanakkor nem gondolnak arra, hogy eleget legye­nek a iűzrendészeti szabály betar. fásának. Ha viszont figyelembe ven­nék a tűzrendészed halóságok fel­hívását, megtennék a szükséges in­tézkedéseket a iüz elkerülésére, A ha­nyagságból adódik azután, hogy a dolgozók gondatlanságból haialmas károkat okoznak népgazdaságaink­nak, de saját maguknak is, meri hosszú évek munkájának eredménye válik pillanatok alatt a tűz marta­lékává. Példa orre a kisteleki ta­nácsháza istállójában törlént tűz­eset, ahol egy dolgozó pipára gyúj­tott, közbau elaludt és a pipájából kiszűrődött parázs meggyújtotta a '.szalmái és rövid pillanatok alatt az egész istálló lángokban állt. Eeért tiltja a tűzoltóság padlá­sokon, pincehelyiségekben a dohány­zást és nyilt láng használatát; ez­ért követeli meg olyan szigorúan a pudiástereken lévő kéményt! sztító ajtó hézagmentes alkalmazását, A. tűz elhárításáért a nappali vilá­gosság melleit hozzuk le a szüksé­ges holmikat n padlásról és a ké­ménytisztító ajtókat mindig kísér­jük figyelemmel. Tartsuk azonban jó karban a .kéményeiket is és a rc. pedéseket azonnal iaipnsszuk be. Számtalanszor okoz tüzet az is, amikor a használation kivül lévő kályhacső betorkoló nyílásokat ronggyal, vagy papírral tömik be. Ez egy másik kályhából származó szikrától könnyen lángot fog, a lyukból kicsik és a szoba bútorzatát felgyújtja. Ezért ezeket a lyukaka' lanács;is vasbádog lemezzel elzárni. Tüze; okozhat a kályha alatt nem alkalmazott tűzbiztos alátét, a kályha közelében tároli tüzelő­anyag. A gondatlanságból bekapcsolt vij­lauyvasaló is nem egyszer okozott tüzet. Gondatlan volt az a háziasz­szony is, aki a szegedi Pulc-utcá­ban benzinnel mosott ruhát és ugyanakkor a kályhában egeit a tűz. A párolgó benzingőz felrob­bant, az épület egyik fala a robba­nás következében kidőlt és a házi­asszonyt harmadfokú égési sebek­kel a klinikára kellett szállítani. Ebből a tanulság: soha nem szabad zári helyiségben benzinben ruhát, vagy kesztyűt mosni. De óvakodjunk spiritusz, vagy fcenzir.főZőbe, petróleumlámpába (ha az ég) utánna tölteni, vagy tüzet benzinnel, vagy petróleummal fel­élesztem. Ne hagyjuk gyermekein­ket égő kályha melleit egyedül, vagy gyűjtőeszközöket olyan helyen* ahol ezekhoz hozzáférhetnek. Csak egy példát: a közelmúltban Dorozs­mán négy gyermek mairadt felügye­let nélkül olthon, akik a tüzel sze­melték ki játékuknak. Tüzet okoz­lak és mire az anya hazatért, mind a négyen meghaltak füstmérgezés­ben. Óvakodj tehát a tűzyeszéiytől a tűzrendészeti szabályok betartásá­val. Iroda! mi ankét a Szegedi Kenderfonógyárban Az Állami Könyvterjesztő Válla­lat ós .az írószövetség Szegedi Cso­portja rendezésében jól sikerült iro_ dalmi ankétot tartottak a Szegedi Kenderfonógyárban- Az ankét oélja elsősorban az volt, hogy a szak­könyvekre, a dolgozók munkájával kapcsolatos új művekra hívja fel a figyelmet.Bérezi István gyártásve­zető főmérnök lartott előadást. Be­vezetőjében a továbbtanulás fontos, ságáról beszélt s elmondotta, hogy az állandó tanulás mindenének olyan fontos, mint a sport jóknak az edzés. Ismertette a szakkönyv­kiadás adatait: 1945 élőit mind­össze egy szakkönyv jelent meg a kender feldolgozásáról, ma pedig mintegy 80—100 olyan könyv van, amelyből a íanulnivágyó dolgozók megismerheti^ a legmodernebb tech­nikai eljárásokat. A szakkönyv­kiadás nagyságára jellemző, hogy ma már olyan szakkönyv is van, amely a kender feldolgozásával kapcsolatos hibák megszüntetésé­nek módszereit ismerteti Befejezé­sül megemlítette Bérezi István elv. ?árs, hogy a szakkönyvek az üzemi könyvtárban is megvannak, majd személyes segítségét ajánlotta fel azoknak a dolgozóiknak, akiik a sízakkönyvek tanulmányozása köz­ben nehézségekkel találkoznának. Ezután Lődi Ferenc költő, a Ti­szatáj szerkesztője beszéK. Elmon­dotta. hogy sokat foglalkozott a Szegedi Kenderfonógyár, a régi Bakai.gyár történetével. Ismeri az 1928-as kerdergyári sztrájk hősi történetét. A' gyár történetének ezt a korát sem írták még meg. Ezután beszélt könyvkiadásunk nagyszerű fejlődéséről, majd arról, hogy a legutóbbi két év könyvnapjain a Kenderfonógyár munkásai is tanú­bizonyságot tettek a könyvek szere­tetéről, majd arra hívta fel a gyár munkásainak figyelmét, hogy bírá­latukkal is segítsék a szegedi írók munkáját Elhalasztották az ítélethozatalt az amerikai kommunista vezetők ügyében New-York (TASZSZ). Január 2!'. án kellelt volna ítéle'et hozni az Egyesült Államok Kommunista Pártjának a Smitó-törvény meg­szegésével vádolt 13 veze'öjc ügyében. Pe'tis Perry betegsége miatt azonban elnapolták az ítélet­hozatali. A többi 12 vádlotatt erős kíséret mellett vezették át a bör­tönből a bíróság épületébe. Dimock bíró bejelentette: érte­sítést kapott, .a börtön orvosától, hogy Pe'tts Perry vádlottat légző­úlmegbetegedés miatt kórházba szállították. Ezután a védők kö­zölték, hogy védenceik kérik, hogy halasszák el az ítélethozatalt ad­dig, amíg Pettis Perry is megje. lenhet a tárgyaláson. Dimock bíró beleegyezeti az Íté­lethozatal elnapolásába. (MTI) Éhínség Indiában Slockholm. A Nemzetközi Demo­kratikus Nőszövetség titkársága nyilvánosságra hozta a Bengáli ai Demokratikus Nőszövetség beszámo­lóját az Indiában pusztiió éhínség­ről. Az éhínség 1952 május óta álta­lános jelenség Indiában. A kormány olyan magas ár0n vásárol gabonái Amerikából, hogy az elérhetetlen, a nép széles rétegei számára, A la­kosság vásárlóereje nagymértékben csökkent és az indiai nép a koldu­sok népévé lett — mutat rá a beszá­moló. Rajbariban a? emberek százai éheznek: a fák kérgét rágcsálják. Az anyák eladják gyermekeiket, mert képtelenek táplálni őket. Sunderbans-ban, amely egykor Bengália kincseskamrája volt, pusz­tító járványok kaptak lábra. Has nabadhan mini egy 80.000 ember éhezik és levelekkel, gyökerekkel táplálkozik. Indiában ma szinte lehetetlenség munkához jutni. Akik dolgoznak olyan csekély fizetés; kapnak, hogy abból még legelemibb szükségletei, ket eem tudják fedezni. Bengália lakossága gyűléseken, tüníelésekea és felhívásokban tilta­kozik a kormány politikája, a feke­tepiac és a korrupció eJlen. Az éh­ségtünltetéseken a® anyák gyerme­keikkel karjukon követelik, hogy a kormány vásároljon gabonát Kíná­tól és a Szovjetuniótól. Nyugat­Bengália parasztjai elhatározták, hogy tömegmozgalmat indítanak a hűbéri rendszer felszámolására, (MTI) Az országos kultúricrs .. / járási döntőjében nagy sikerrel sze­repeltek a népi tánccsoportok is, melyek fiataljaink derűjét jóked­véi, vidámságát sugározták a színpadról. Nagy sikert arato.it a kis­teleki lányokból álló tánccsoport. A deszki fiatalok helyi gyűjti*'' dél. szláv táncokat mutattak be. Kul túr csoportjaink közül számos /ó csi> port mutatkozott be, akílc összjátékukkal, helyes témaválasztás Utcai, jó rendezéssel méltán érdemelték fcj « továbbjutást Igen jó volt u kii­bekházi együttes játéka. Az „Élő Márton" című jelenetet adták elő. Meglátszott, hogy a darab közel áll hozzájuk, saját életüket udja. A sándorfalvi csoport az „Ellenjelek" című jelenetet játszotta el. A da­rab témája jó, de túlhaladja a sándor falvi csoport képességeit s mon­danivalója sem áll közel a szereplökhöz. * A kul túrversenynek új színt adott a több csoport által felkarolt népi játék. Színes, hangulatos, az eleven életből vett téinájukLvil a né. zők elé hozták n falvak ősi szokásait, wiulatsciffait, életét -dl tárpái uépi együttes merigetös népi játéka híven visszatükrözi a mult időket, de ugyanakkor bemutatja a mai tápai fiatalság vidám életét is. A Szegedi Szövetkezeti Bizottság énekkara nagyot fejlődött ::/. elmúlt években. Az énekkar lelkesen készült a kultúrversenyre, uhjl nagy sikerrel szerepeltek. Karmesterük időt és fáradtságot nem kí­mélve tanítja az együttes tagjait, hegy minél egysége ebbé, ö-szefor­rottabbá váljék az énekkar. A családtagok békí'gitik r. ká. ha »?e t D'Júl.'sá Hujdu János alakítstták a kél főszorcpci a ..Nadrágszíji' cíin i netben- A második országos kultúrversenyre ezzel a jelenettel k tek a szegedi Szövetkezeti Bizollság kultúrcsoportjánag tagjai. Színes ruhákban, pompás n'pv! ebiben állt azlngalrn topéi népi együttes Énekkaruk, tánccecp'- <«k a néni művesre. 1 havát adta a kuttúrversenyen. Lelkes taps. r \ erős kísérte műserszr.tua'! ot. „Mit kell tudni az új begyűjtési rendeletről ?" címmel megjelent a begyűjtési mi nlsztórium tájékoztató osztályának 40 oldaln3. képes brosúrája, amely részletesen ismerteti az 1953- évi begyűjtésről szóló törvényerejű ren. deletet. A könyvecske 50 fillérért minden községi tanácsnál kapható. .Ifjú GáidcT-emlékműsor a rád óban 10 esztendeje annak, hogy a náci területrablók -ellen példamuta­tóan küzdő, hazájukat, rajongásig szerelő krasanodoni szovjet hősö­ket, az Ifjú Gárdu tajja t klv'gez. (ék a fasiszta hóhérok. Hősi haláluk évfordulóján Fagyé, jev ,,Az ifjú gárda" című regényé­ből közöl részleteket a Kossuth rádió január 31-én 14.30.kor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom