Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-01 / 1. szám

2 CSÜTÖRTÖK, 1953. JAKLAK t íl béhe fesfüSii) alapja valamennyi állam flisgetiesisége A Népek Békekongresszusáról siómolfok be a magyar békeküldöttek a sportcsarnoki nagygyűlésen A népek bécsi békekongreeszuscin réíiztvctt magyar küldöttek Kedden délu'ón a Sportcsarnokban nagygyűlésen számoltak be a kongre szus tanulságairól, a békeharc újabb feladatairól. A nagygyűlésen megjelentek a Budapesten tartózkodó délamerkai békeharcosok képviselői Is. A lerem zsúfolásig megtelt. Mekis beszámolójátAndii** Erzsébet elvtársnő beszámolója — A bécsi kongresszus jelentő-1 nép küldötteinek bölcs, Latá. cégében és arányaibaii minden ed- rozait és világos beszédei in.digi békemegnyilvánulást ' •*-'József, a vasas szakszervezet el-| — A bécsi Konzerthaus nagytérr.öke, az Országos Békelanácp tjr. mében a világ népei lógtuk össze jt> nyito'ta meg a nagygyűlést. Hz-[ és nincs erő, amely ezf uz ősszelct.'an Andics Erzsébet Kossuth- r;ást semmivé tudná fenni. díjas akadémikus, az Országos Bé- A népek igazi, még s ha nem ketanács elnöke, a Béke-Világi.;. ,;.to t tava z£t éljük át, amelynács tagja, a Bécsben járt m3,yar| ^^ " küldöttség vezetője tartotta meg | Az emberiség, mir.t erejének <i> dnföra ébredt óriás, a történelem A fasiszta Frauco-kormány felvételével az UNESCO leleplezte valódi céljait •i magyar kormány heif'en'elte, Itajy kitép az UHE^LO oót felü'mu'.t — mondotta bevezetőben. — A hata'mas párizsi és a még ha. talmasabb varsói kongresszusodtól Is megkülönböztette az az új körű1, mény, hogy a bécsi kongresszus az egész világ népeinek, nyugodtan mond. hatjuk, az egész emberiség kép. viselőinek ha'ntmas és nagytekintélyű tanácskozása, magas fóruma vcl». tak Am:kor erőteljes módon leplezték le az amerikai imperialisták háborús politikáját, ugyanakkor hangsúlyozták. hogy a 6zovjet nép nem téveszti össze az amerikai népet az amerikai milliárdosokkal és az azoknak érdekeit kifejező i agresszív kormánykörökkel. A szovjet küldőitek felszólalásaiban •r szovjet népek bölcsesége, ereje, 1 a világ békéjének megvédésére amely joggal viselte - Népek -éke-, \ a!ó állhatatos törekvése jutott ki színterére lépett és egyse inkább '< maga fogja, alakítani sorsát. í!-' az , Mást többéi nem, tudják i-kötiii I törpék. Győzedelmeskednie keli ] é.v győzedelmeskedni fog a népek nagy küzdelme, mer' ezl a küzdelmet társadalmunk alapvető törvényei, magáraik a lötténelmi fejlődésnek feltatthalalian erői segítik. Győznie kell a békemozgalomnak, morf egyesíti korunk előremutató, életképes, legértékesebb erőit. — M'nket, magyar olt a kongresszuson elfogott •» kl-! mondhaiatlun hála érzése, a hála a i nagy szovjet nép és Sztálin elvtárs iránt. Elsősorban nekik kö-! küldötteket, j kongresszusa büszke pl nevezéséi. A népek kongrcwvnsámvk m'nden várakozást felülmúló sikere a nemzetközi békemozgalom nagy diadala volt. De ugyanakkor visz. sza'ükrözte azt a nagyjelentőségű tény1, hogy az Egyesült Állam ok uraik;,dó liörel világuralomba törekvő brutális, agresszív politikájukkal c!_ tnszít'ák a népeket. A nemi 7 etek függetlenségének re biztonsígánnk kérdése nem véletlenül keriiit a kongresszus napirendjén első helyre és foglalta el a tanácskozások fő idejét. Az amerikai Imperialisták nagy nemzeti mu'ttal rendelkező független or. szágokaf függő helyzalbe, eddig függő nipekel gynrmati sóiba taszítanak. Háborús terveik valiu i 'o 1 te;czésre. Amikor Kornyejcsuk elv. szönhetjük. hogy az emberiség: megtalálta és egyre inkább meg- ! ta'álja a kiutat abból a förtelem- ! bői, amelyet az amerikai imperia- | listák, ezek a népnyúzó háborús j gyújtogatok az emberiség számára! készítenek. — De a büszkeség érzése ;s eltöltött bennünket, a kimondhatatj tár 3 Eisenhower zabolátlan é« bári dolat'.an háborús uszításaival | szembeállította azt, amit Malenkov elvlárs a Szovjetunió Kom! inun'sta Pártjának XIX. konj gre6szusán mondetf a béke megj őrzés-ének persj>ektivajáról, arról, hogy a Szovjetunió a népek közötti béke " perspektívája mellett lan büszkeség érzése afölött, hogy száll 6Íkra, amikor Geraszimov elvtárs Sztálin elvtárs halhatatlan czavait idézte, akkor az egész kongresszus felállt és percekig tapeolt. szívük egész melegével ünnepelték a küldöttek a szovjet delegációt, éltették a Szovjetunió rendíthetetlen béke. politikáiétAndirs Erzsébet ezután rámutabogy a békekongressrus megmennvi nép függetlenségét és szu- feszitett munkájából a magyar had súg ál fenyegetik. A népek kon-' küldöttség is becsülettol kivett.7 a gres zusn a' leghatározottabb és \ részé' A magyar delegációi sninlegvilágosabb formában állástíog- denüH nagy szeretettel logadták. Mit ebben a, kérdésben. szemben ' feléül annak az elismerésnek és azzal az imperialista sajtó és „tu- megbecsülésnek, amellyel a világ dománv" állni terjesztett leiingd*- népei a. magyar nép nagy eröte• al, Iwgy a nemzeti függetlenség \ sütéseinek és sikereinek adóznak, eszméje túlélte magát hoay ellep-• A népek kongresszusa egészen köz. létben áll a modern 'világ köve- I veUenül a mi ügyünkkel íog'.alilág 1 élményeivé!. Jolio-Curie professzor már megnyitó beszédében leszögezte. ,.Nőies igazi biztonság olyan ország számára, amelv feladja függetlenségét." Ez vol' a kongreszszus egyöntetű álláspontja is. A küldöttek egész Sora állapította meg: a hék«- legfőbb alapja valamennyi állam függetlensége; a n inze ek függet cnségc elválasz hatatlan a béke ügyétől. — Hazájuk függetlenségének és szabadságának kérdése egyre inkább ellenállásra kész'eti a nyugateurópai országok népeit is. Nagyjelentőségű tényfk ezek. Az elnyomott népek fokozódó szembeszegülése az imperialista ; rükkel valóban alknlmas arra, Hogy nlupjaiban aláaknázza ezek háborús készülődéseit. Andics Erzsébet ezután áttért a már dúló háborúk azonnali beszün. Ülésének kérdésére, amellyel a népek kongresszusának második napirendi ponlja foglalkozott. Koiea, Malájföld, Vietnam, Karrsboci-'sa és Laosz küldöttei alig talállak szavakat azoknak a rémségeknek az elmondására, amelyeket országaiban az imperialisták elkövetnek. Különösen mély megrendüléssel hallgatta a kongreszszus u koreai küldőitek, úgyszintén más népek Koreában járt képviselőinek. kii'önböző, Koreában tárt delegáció tagjainak beszámoló I az amerikaiak gaztetteiről. A kongresszus egészen a legmélyebb felháborodásának udo|t kifejezést cs egységessé forrt abban az elhatározásban, hogy ez kne'í az emberte'ensígeknek )>r tndéklalan véget kell vetni és m'nden eszközzel meg kell akadályozni, hagy az amerikai gcuj-szlerek hasonló szörnyüsé. pókot ziiditranak az egész vitágra. — A kongresszus harmadik napirendi pontja a nemzetközi feszültség enyhítésének kérdésa volt. Különösen fontosnak és haladékla'üiinak tartolta a kongreszszus annak elérését, hogy az öt r gyhatalomr kormányai kössenek egymással b-ékeagyezményt. Az öt iingyhalalom kormányaival vaió tárgyalások megkezdésére a kor. gr: ízes külön nemzetközi' bizottságot küldölt ki, a különböző világrészek és országok nagytekinkozoft, amikor határozatában a legrnergikusabhan követelte, hogy vegyék fel az Egyesült Nemzetek Szervezetébe azt a tizennégy államot is. amely eddig nem hallathatta hangját ebben a szervezetben. Andics Erzsébet a továbbiakban így folytatta: a mi népünk is, a magyar nép is a népek békére törekvő nagy családjához. a béketáborhoz tartozik, a helyes úton, a sztálini úton halad, nckiink. szabad ország bo'dog népeinek, meg kell tizszereznünk erőfeszítéseinket a béke érdeké, ben. j — Táborunkban, a békemozgelomban van helye minden becsületes magyar férfinak és nőnek, a magyar nép minden fiának és leányának — mondotta befejezésül Andics Erzsébet. — Legyen a magyar békemozgalom tényleg olyan eiövé, anvaly — mint Rákosi elvtárs mondotta — egész dolgozó népünket átfogja és áthatja. Andics Erzsébet beszéde után percek'g tarló tapssal, felállva köszöntötték a nagygyűlés résztvevőit, a békeharc vezérét, Sztálin elvtársat és a legkiválóbb magyar békeharcost, Rákosi Mátyás elv. társat. Ezután Juhász Ferenc Kossuthdíjas költő olvasta fci a. népek bécsi békekongresszusáról írolt költeményéit. A kiitügymín'szt:'; ium tájékozta, lá'i főosztálya luz'i: Mclnir Frk 1 Ulüeymlnlszter ai a óbb', leve'ct in .'zte Jchu Tryl< r. huz. a- l'NESC'J Ideiglenes fcigazr galójáhc z: JOHN TAYLOR úrr.ak, az UNESCO iiiclgltucs főigazgatója Párizs Az UNESCO megalakulásakor a bi'üe ragy ügyéhez vr.ló 1 OLZájárjr'ut iiÍ7,t3 cJá:I. Ez indította a magyar kormányt ar a. hogy e SÍ erve c'hoz c"a a'.ozslk és abban te. v'b ny rész'. '. . ven. A magva- horm.'ny az ' k vtel n íregáíarftan', hogy az V> • :CO s hozzáfűzött reménye'. I nem válíctia Le, m 'rí n' elyrtt. rogy a zé'es níj>t;:. megek kul uráli' szhivenulának felemelésére irányuló kezdeményez''', sekkel és a nemzetközi kultúrál!:* és tudományos kapcsatatok e'fimozcílí. sóval ténylegesen hnz á'árjlt vclua a béke ügyéhc-\ egyre k.s-s Íresebben engedett a kulturált í fejlődést veszélyeztető amtr'kai bátor's pcli :ka köveíelé einek én a ..hidegháború" egyik eszkezávó vált. A magvar kormány tübblzhe \ s figyelmeztette az UNESCO.t azakra a veszélyekre, amelyeket ennek az útnak követése felidéz, 1950 november 2-1 táviratában a magyar kormány már leszögezte, hogy 'z amerikaiak koreai agresszióját ny 1tan támogató határozatok az UNESCO céljait, sőt létét vészélycz'-elik. A magyar kormány kük d'áttei ar. UNESCO kmierfn lá'n fc'e-rrlt k • zavukat az ellen, hogy az UNESCO az úg;nc ezftt bonul k r.-rányt támogatja és távoltarlja m-gát |1 a több zázmliliós kínai né. pci kéovisc'ő Kínai Népköztársasá" got. Av UNESCO azen' an c figyel, m zíeiérck:t srmmibevévc egyre fo. kezottabbari szalgálta ki uz amerikai háb-rús pulifiká : megtűrte sc. r i k "zt a Kncnvntang-kl kket. befngo-íotf tagjai közé oívan bábkor, máuyokat, inint a d'lkorcai, vietna ni, kamb-sdzvai, 'aeszi stb. s mindezt, bele'őzte a fas'szta Francu. k r.ráay szégyen'etrs felvételével, ífif'er clnkosfárának, a spanyol n"p elnyomó'árak. az emberi Kul. téirt esküdt ellenségének befogadásával az UNESCO végérvényesén megmutatta, hegv tevékenysége a f sbmiM fe éksztésére irányuló lm. pcrindis'a no'i'lka szolgálatában áll. Fendrkre va'ó tekinlettel a magyar kormány az UNESCO-ban való részvételét nem tartja többé tC zeegyft:':ethcíó'nck a béke ügyé. Iir.k megvédésére éj a nemzelek kö.z 'tti ku'iurálls kancsnlatok kiszélc;st'sér3 irányuló törekvésével. Enj nek megfe'elően a magyar kormány j íagságát e szervezetben ezennel 'megszűntnek tekinti MOLNÁR ERIK külügyminiszter A TÉNYEK BESZÉLNEK Rákosi Mátyás elvtárs parlamejiit | Az angol kincstár rendes költség. beszédéből: : vetésének hiánya az 1952/53. pénzA magyar köl'ségvelés egyensúlyban van, illetve 875 millió forint telesleggel zárul." felül van, a külön költségvetés hiánya ped g meghaladja a 371 millió fontsíerlinget. „Legyünk büszkék arra, hogy igaz ügy, a béke ügye mellett állunk" ,,A népegészségügy megjavítására tordi/ctt munka eredtnényeképpen Magyarországon a halálozás arányszáma kisebb, mi?:l Angliábun vagy Ausztriában." Olt Károly elvtárs parlamenti beszédéből: .,A lakosságtól származó adóbevételek 7952. évi 10 százaiékos aránya V)ó"-t<l 0 százalékra csökken." A uyugatberlini szenátus a közel-; múltban e'rer.delte 38 rendelőintézet, löbdi kórház és gyermekklinika, valamint több kórliázj osztály bezárását és korlátozta a gyógyszertárak és laboratóriumok működését. Franciaországban csak a fogyasztási adó részesedése az összes bevételekből az 1938. évi 48 százalékról 1952-ben már (50 százalékra emelkedett. Köze! hétszáz építőipari vállalat fejezte be eddig évi tervéi télyű és nagybefolyású képviselőiből. A Lé- i békctalálkozó legkiemelkedőbb pontjai a nagy szovjet Andics Erzsébet után Szádeczky h'ardoss Elemér lépett az emelvényre. Arról beszélt, milyen nagy a tudomány szerepe a háború és a béke kérdésében. Éppen ezért je'entős és fontos a tudósok részvétele a békeharcban. Harcolniok kell azon árulók űllen, akik hajiandók a tudományt a háború, a nyomor terjesztésének és az emberiség kiirtásának szolgálatába állítani. Harcolniok kell ugyanakkor a tudomány fejlesztéséért és főkép a békés együttélés érdekében való felhasználásáért. Szádeczky Kardo'ss hangsúlyozta, a bécsi kongresszus utat mulatóit abban n kérdésben is: hogyan állítsák a tudományt ténylegesen az emberiség szolgálatába, s lehetővé tette a közvetlen tudományos tapasztalatcserét. Siádeczky Kardoss befejezésül arról beszélt, hogy míg a kapitalista országokban jóformán csak IfSborús célokra használják fel a természettudományokat, addig a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban biztosítják a tudomány békés fejlődését az emberiség előrehaladásáért, felemelkedéséért, általáuos jólétének emeléséért. Tollas Sándomé, a ctebrecen—rákosi-telopi Petöfi-lszcs lagja szólalt fel ezután s arról beszélt, milyen nyomorban, ki fosztó: lan élnek az osztrák főváros lakói. — Jókedvű, mosolygós embereket alig látlam az utcákon — mondotta. Tolla'sné ezután a kongresszus egyik megható jelenetéről számolt be; arról, hogy a koreai asszonyok küldöttét milyen nagy szereteltei vélték körül az amerikai küldöttek. Felszólalása után kezét szorongatlak, ölelgették, csókolták. — Ebben az ölelésben, baráti kézfogásban — mondotta ToHasné — benne volt az a ha! almás erő, amely összefogja a becsüícies, békét akaró embereket, a világ oárme'y táján éljenek is. A kővetkező felszólaló Máiké János római katolikus püspöki helynök volt. Beszámolt arról, hogy Bécsben a világ minden tájáról érkezett egyház j személyek találkoztak, majd így folytatta: — Hazatérve elöltünk állnak az új feladatok, u békeharc új állomásai. Tudjuk, hogy elsőrendű kötelességünk a bécsi tanulságokat paptestvéreink és híveink közkincsévé tenni hogy a béke szent ügyéért folyó harcból ne maradjon kl hazánkban senki — fejezte bc felszólalásai Máthé János. Ezután Puskás Ferenc olimpiai bajnok szólalt fel. Bc-zámolt azokról a tapasztalatokról, amelyeket az osztrák fiitalok előtt tartott előadásain szerzett. — Lelkesedésük, vágyakozásuk a szabad élet után — én úgy éreztem — még jobb, még eredményesebb munkára kötelez minket, magyar dolgozókat, magyar sportolóka l — hangsúlyozta Puskás Ferenc. Ezután Méray Tibor, a ..Szabad Nép" munkatársa szólalt fel. Beszélt a becsi kongresszus felejthetetlen élményeiről, a küldöttekről, akik közül soknak megtiltották, hogy résztvegyenek ezen a kongresszuson, dc mégis ott voltak a bécsi Konzerlhnus termében, mert lelkiismeretük szava crősebb volt, mint az .attleek és morrisonok parancsa. Hangsúlyozta, hogy a békeharcosok egysége a legszebben, a legnagyobb meggyőző erővel a koreai kérdésben nyilváuult meg. A harc a. koreai békéért néhány nappal ezelőtt felmérhetetlen értékű támogatást kapott a nagy Sz.tálin szavaiban. A sztálini szavak új erőt, új biztatást adtak a korfiai békéért harcoló tömegelmek. Méray Tibor felszólalása után Mekis József, a Vas- és Fémipnri Dolgozók Szakszervezetének e'nöke mondott záróbeszédet. Az építésügyi minisztériumhoz tartozó vállalatok közül három nappal ezelőtt még 150 vállalat teljesítette évi tervét. A tervteljesítés finisében. azévutoF ó napján csaknem 50 újaibb váltalat fejezte be egész évi tervelőirányzatát. A legnagyobb magasépítöipari trösztök közül a 21-es, 23-as, 26-cs. 31-es és 45-ös trösztök minden vállalata teljesítette évi tervét. Eddig egyetlen megyei tatarozó válla'at'ól sem érkezett jelentés évi tervének befejezéséről. A legtöbb megyei tatarozó vállalat már az év lején sem teljesítette havi terveit és most nehezen tudják pótolni az akkor elmulasztottakat. A jövő évre vonatkozóan ebből le kell vonniok a tanulságokat. (MTI) Ünnepi ülés Bukarestben a Román Népköztársaság kikiáltásának ötödik évfordulója alkalmából Bukarest. December fiO-án a Román Népköztársaság kikiáltásának 5. évfordulója alka.mábó] a Román Munkáspárt bukaresti váro.-i bizottsága és a bukaresti városi tanács végrehajtó bizottsága ünnepi ülési tartolt. A jelenlevők lelkesen üdvözöllek az elnökségben helyet foglaló Gh. Gheorghiu-Dejt, a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének főtitkárát. Az ünnepi ülés viharos ta.ps cs éljenzés közepette a díszelnökség tagjává választolta p. román nép legjobb barátját, a dolgozó emberiség vezérét. J. V. Sztálint. Az ünnepi ülésen Emil Bodnaras hadseregtábornok, a fegyveres erők minisztere mondóit beszédet. Beszédében rámulatott, hogy gyors ütemben valósul meg az ország szocialista iparosítása. Különösen nagy ütemben fejlődik a nehézipar. 19!i8-hoz képest Romániában két és fé'.srer annyi acélt és vi'Jlaimosenerglát, háromszor annyi cementet termelnék, az olajkitermelés sokkal magasabb az 1938-as színvonalnál. Ezután a kultúra fejlesztése terén elért komoly sikerekkel foglalkozott. — Sikereinket mindenekelőtt a Szovjetuniónak és a román nép íegjobb barátjának, a. világ dolgozói zseniális tanítójának és vezérének, Sztálin elvtársnak köszönhetjük — mondotta ezután —, a népgazdaság minden ágában élvezzük a Szovejtuníó é> személyesen Sztálin elvtárs állandó segilségét (Viharos taps). — Államunk külpolitikája — folytatta — a nép békés munkáján, a legyőzhetetlen Szovjetunió cs a népi demokratikus országokkal való szoros szövetségen alapul: ez az összes békeszerető népekkel való barátság politikája. Románia dolgozói — folylalta Eodnaras — eredményeinken fellelkesedve, a Szovjetunió testvéri segítségével. magabiztosan fognak hozzá kötelezettségeik megvalósításúhoz. az ötéves terv 4 év alnlti teljesítéséhez. Az egybegyűllek nagy lelkesedéssel üdvözlő táviratot intéztek J. V. Sztálinhoz. Görögországban 6,500 G00 lakosra csupán négyezer orvos lui Szófia, (TASZSZ). A görög sajtó is kénytelen beésniernj űz oiszág egészségvédelmének súlyos helyzetét. Az ..Ftnosz" című lap például azt irja: „Görögországban összesen 8000 orvos van. Ezeknek fele a lövárosban és környékén dolgozik. Az ország lobbi részérc, ahol 0,500.000 ember él, mindössze négyezer orvos jut A 27.000 kórházngybó' 11.000 Athénben van és csupán 10.0U0 az ország lobbi reszeu.'