Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-01 / 1. szám

CSÜTÖRTÖK, 19531. JANUÁR 1. 3 Te rvünk ajándékai Szegednek az 1952. esztendőben ' Szegeden úgyanúgy, mint az orezág bármely területén, mindenült a lüktető élet, az alkotás, az erő jelei láthatók. Ott, ahol a mult. Tendszer bűne miatt az emberek bokáig érő sárban, latyakban jártak, most új járdák húzódnak végig az utcákon. Móra-város Szeged sártengerének nevezett része sem a régi már. Népi demokratikus kormányzatunk 60k ezer forintos költséggel egészséges városrésszé telfe. H.a végig megyünk Szegeden, 6zÍDte naponta találkozunk olyan új dolgokkal, ami néhány nappal ezelőtt még nem volt látható. A városon keresztü'-kasul építkezések folynak lázas ütemben és az utak szélén ezer és ezer frissen ültetett fákkal találkozunk, amelyek néhány év múlva tavasztól őszig dús lombbukkal szépítik a várost és teszik egészségesebbé a levegőt. Uj házak, iskolák emelkednek ki a földből, új napköziotthonok, orvosi rendelők létesültek, amelyek mind egytöl-egyig Szeged dolgozóinak életszínvonalát, illetve érdekeit szolgálják. A felszabadulás előtt soha, de soha nem találkozhattunk országunk te. rüleién ilyen hatalmas építkezésekkel. Szeged dolgozói a három és az ötéves terv eddigi szakaszában is sokat kaptak már a dolgozó nép államától. Pártunk és népi demckratikus kormányzatunk azonban nom elégszik meg azzal, amit eddig adott Szegednek. Évről-évre többet és többet kapnak városunk dolgozói ^ ezzel szemben a párt és a kormányzatunk viszonzásul azt várja Szeged dolgozóitól, hogy többet és jobbat termeljenek a dolgozó nép érdekében. edz ipar területé a is sok ezer forint beruházás történt ebben az évben. 1952-ben számos új vállalatot létesítettünk, amely 6ok száz dolgozónak nyújt biztos megélhetést. A Szegedi Kötél- és Hálógyárban üzemi fürdőt létesítettek, amely a dolgozók egészségét szolgálja. A Csongr*^magyei Nyomdaipari Vállalat dolgozói öltözőt, kultúrtermet és új irodahelyiséget kaptak. A Szegedi Kenyérgyár Nemes takács-ufc.ai -sütödéjének dolgozói részére fürdőt és öltözőt építettek 31 ezer forint értékben. Hasonló beruházásokat eszközöllek a Délmagyarországi Ristklkészítő Vállalatnál 30 ezer és a Csongrádmegyei Kéményseprő Vállalatnál 12 ezer forintért. Ugyancsak fürdőt és zenetermet kaptak az újszegedi Kenderszövőgyár dolgozói. A Texti'kom'binát dolgozói korszerű bölcsödét kaptak az idén, gyönyörű parkkal és játszótérrel. A Kertészet dolgozói 160 ezer, a Szeigedi Homok- és Kavicstermelő Vállalat. 3 ezer, a Finommechanikai Vállalat dolgozói 20 ezer, a Szegedi Férfi és Női Divatszabóság dolgozói 12 ezer, a Csongrádmegyei Villanyszerelő Vállalat dolgozói 10 ezer, a Szegedi Ingatlankezelő Vállalat dolgozói 84 ezer, a Temetkezési Vállalat dolgozói pedig 23 ezer forintot kaptak ebben az évben a dolgozó nép államától, olyan célra, amely az ő személyes érdekeiket szolgálja. A Szeigedi Gázmüvek ebben az évben 476 ezer forintot fordítottak hálózat fejlesztésére, a Víz- és Csatornaművek pedig 184 ezer forintot kapott. A Köztisztasági Vállalatra 197 ezer, a Városifürdőre 273 ezer, n Fémipari Egyesülésre pedig 63 ezer forintot fordított ebben az évben a dotcozó nép állama, A Ser. téshízla'ó Vállalatnál Í3 jelentős építkezések zajlottak le ebben az évben és a hizlalda kibővítésével számos új dolgozó jutott munkához. cd mezögazdaiáfjbaa^ is jelentős változás történt ebben az évben. Az Alkotmány-tszcs-nél 50 férőhelyes süldő szabadszállást, 150 férőhelyes 6ertés fiadztatót, 7 és fél vagonos kukorica górét építettek sok ezer forintos költséggel. Az ötéves Terv-tszcs-ben 20 rekeszes sertés fiadztatót, az Uj Élet-tszcs-nél 75 férőhelyes sertés hizlalót, 5 vagonos kukorica górét, ezer férőhelyes csibenevelő1, 250 férőhelyes tyúkólt és 16 rekeszes 6ertés fiadztatót létesítettek. A Haladás-tszcs-nél raktára1, tejházat, színt és irodát, húsz rekeszes sertés fiadztatót és 150 férőhelyes baromfi ólat. A Fe'.szabaduláf-tszcr-rél 7 éi3 fél vagonos kukoricagóré1. a Táncsics-tszcsnél 30 rekeszes sertés fiadztatót építettek. Ezek a termalőcsoportok nem kevesebb, mint félmillió forintot kaptak a dolgozónép államától. A Szegedi Állami Erdőgazdaság részére pedig 5 millió 758 ezer forintot adott kormányzatunk. cd kereskedelem fejlesztésére is jelentós összegei fordítottunk ebben az évben. Számos új áruház és áruda nyílt meg a Kiskereskedelmi Vállalat kezelésében, amelyek roskadásig lelt kirakataikkal várják a vásárló dolgozókat. Oktatás — Qíépmiwelés terén is jelentós . összeget ruháztunk be. Ebben az évben épült fel az Egyetem ,,Béke"-épülete. A szabadtéri színpadra ebben az évben 28 ezer forintot fordító1! népgazdaságunk. A Tiszamenti Fűrészeknél ku'.túrhelyiség, az Építőipari Technikumban pedig műhely épült 46 ezer forintos költséggel. A Gépipari Kollégiumban 56 ezer, az Ipari Leány Diákotthonra 44 ezer, a Vegyipari Diákotthonra 212 ezer, a Becsei-utcai óvódára 16, az Avar-utcai óvódára 25, a Hak nócz:-u<cai óvódára 8, a Kiss Tisza utcai óvódára 7 ezer, a Szélutcai óvódárá 24 ezer, a Kossuth Lajor-sugárúÜ óvódára pedig 25 ezer forintot fordítottunk ebben az évben. A Petöfi-tflep I., II. számú iskolája 30 ezer, a Dózsa Györgyúti iskola ugyancsak 30 ezer, az újszegedi iskola 10 ezer, a Juhász Gyula-utcai iskola 25 ezer, a Földmüves-utcai iskola pedig nem kevesebb, mint 12 ezer forintot kapott 1952-ben. A Textilipari Technikumot 590 ezer forintos költséggel hoztuk létre.. Ebben az évben kaplak óvodát a rendőrségi do'. gozók gyermekei is 14 ezer forintos költséggel. A Rigó-tucai diákotthont 73 ezer forintos költséggel hoztuk létre. A Tudományegyetem főiskolai diákszállója 57 ezer forintba került. Mindezek mellett az iskolák 46 ezer forintot kaptak még ebben az évben. A Színházra 70 ezer forintot költöttünk. /xjészségügtji téren zeti orvosi rendelő létesült 80 ezer forintos költséggel. Az Á1lami Gyermekvédő Intézet hely:, ségeiben jelentős átalakítási munkákat, hajtottak végre. Erre 208 ezer forintot fordított népgazdaságunk. Az április 4. útján 119 ezer forintos költséggel sportorvosi ren. delő létesült. 114 ezer forint beruházással bölcsődét kaptak az Április 4 -úján az egytem dolgozóinak gyermekei. Ezeket a tényeket még egészen hosszan lehetne sorolni és ezekből lálhatjuk, hogy pártunk és a dolgozó nép állama mennyire förőd'k velünk és alkotásaival lépten-nyomon bebizonyítja, hogy népi demokratikus országunkban valóban a legfőbb érték az ember. &bből a felsorolásból TERVÜNK A GYERMEKERT Dolgozóink gyermekeire korszerű óvodákban vigyáznak is jeilentős beruházásokat eszközöltünk a szegedi dolgozók egészségvédelme érdekében. A Faragóutcai munkásházban és a Vásárliejyi-sugárút 68. szám alatt körvilágosan láthaijuk, hogy mennyivel masabb a mi helyzetünk, m'n1 a kapitalista államok dolgozóié. Szegeden járva, láthatjuk és érezhetjük, hogy pártunk és népgazdaságunk mennyire törődik velünk. Súlyos milliókat tesz ki az az összeg, amelyet évröbévre közvetve vagy közvetlenül kapunk vissza munkánkért államunktól. Ez a tény pedig ragyogóan bizonyítja, hogy biztosan haladunk a szocializmus építése útján. Tudja ezt minden becsületes dolgozó és éppen ezért minden erejével és tudúsával arra törekszik, hogy fokozza termelésé'. Tudja, hogy minden százalék mennyiség cs minőség emelkedés, selejt- és hulladékcsökken'és az egész dolgozónép nagy ügyét viszi előre, megerősítve a békefront magyarországi szakaszát. Az 1953.as esztendőben az eddigieknél is többet kap a magyar dolgozó nép és Szeged is. Láthattuk, olvashattuk, azokat a gyönyörű terveket, azokat a hatalmas Számokat, amelyek 1953-ba kerülnek megvalósításra. Ezek a tervek, ezek a számok pedig arra kell késztessenek bennünket, hogy az eddiginél is szilárdabban álljuk meg helyünket mindenütt a szocializmus építése, a béke megszilárdítása érdekében. Végezzük hát az új esztendőben úgy a munkán, kat, hogy 1953. évi tervünket maradéktalanul végrehajthassuk. iásví: fr $ Lajos Istyánné, a Fodrászszövetkezet dolgozója, elkíséri a Vőr» Ferenc óvodába kislányát. Tantermi foglalkozás. Az ó' ódások ismerkednek a betűkkel. Az állami nagyhízlaldák túlteljesítették 1952. évi hízottsertés kiadási ieivükei kötelezettségeiknek is eleget tettek. Az állami nagyhizlaldák az 1952. évi hizotlsertéskiadási tervüket darabban már 105.1 százalékra, súlyban pedig 102.7 százalékra teljesítették. A begyüjtási minisztérium sertéstenyésztő és hizlaló igazgatósága irányítása melleit működő állami nagyhizlaldák 1952-ben nagymértékben hozzájárultak a hús- és zsírellá. tás javításához. Ezenkívül exportVidám játék az udvaron. Németh Jánosné, az óvoda vezetője Is I résztvesz a gyermekek játékában. A tifoista fegyverkezési hajsza és a jugoszláv dolgozók nyomorúságos helyzete IRTA: R. GOLUBOVICS, a „Szocialista Jugoszláviáért" című lap főszerkesztője A fegyverkezési hajsza, amelyei az amerikai imperialisták és csatlósaik az új háború kirobbantása érdekében folytatnak, az imperialista tömb minden országú, ban a dolgozók elnyomorodását vonja maga után. Jugoszláviában a fegyverkezési hajsza lázasabb és kíméletlenebb. mint bármely más lökés országban. A mult év októberében a washingtoni urak és belgrádi lakájaik katonai egyezményt kötöttek. A belgrádi fasiszta kormány ettől kezdve teljes egészében háborús \ ágányra állitatta az ország gazdasági életét. A Tito-klikk az idén az állami költségvetés 77 százalékát és az egész nemzeti jövedelem 60 százalékát háborús készülődésre költi. A békés iparágak termelése emiatt jelentősen csökkent. A tiloisták hivatalos adatai szerint az idén 1951-hez képest 45 százalékkal csökkent a 'extiláruk termelése, 40 százalékkal az élelmiszeripari, 62 százalékkal a húsipari, 77 százalékkal, a gyümölcs- és zöldségkonzerv: pari. 68 százalékkal a sütőipari, 52 százalékkal a tejipari termelés. A pamutiparban 49 százalékkal, a harisnya. és kö'szövöttáruiparban 50 százalékkal, a bor- és cipőiparban 30, a tüll- és vászongyártásban 49, nc.k valódi csökkenése jóval felülmúlja ezeket a számokat. Ugyanakkor a Tite-hHkk a legfontosabb ipari üzemeket háborús termelésre állította át. A tiloisla kormány az 'dán azt javasolta, hogy a költségvetési előirányzatok melletl költsenek még mintegy 130 milliárd dinárt új hadiüzemek épíésére vagy a régiek kibővítésére. továbbá hadifontossigú utak és vasút-ak, repülőterek, hadikikötök és más katonai létesítmények építésére. Az amermai mnnooo'tökésekneft azonban nincs ínyére, ha a gyarmati éo függő országokban bármiféle ipar is kifejlődik. legyen az akár a hadiipar. Ök inkább arra törekszenek, hogy mz-fojlsák ezeknek az országoknak nemzeti iparát és 'eljesen saját uralmuk alá vessék őket. így aztán az idén július elején az Egyesült Államok urai azt követelték a Tito-klikktől, hagyja abba •i tőkebefektetést a hadiiparba, vagy bármely más iparba és használja minden pénzét hadifentas6ágú' utak és vasutak, hadikikötők, repülőterek, 6lb. építésére. A Tito-klikk engedelmességgel fogadta ezt a parancsot Tito már július 27-én hivatalosan bejelentette, hogy abbahagyják egy cscmó gyár építését és az ezévi tervben szereplő ipari építkezések több, mint 60 százalékát beszüntetik. Az alapvető tőkebefektetési öszszegekel és az ország legfontcaz edénygyártásban 31, a szappan- sabb anyagi eszközeit átállították iparban 38, a sz-eggyártásban . 36, a mezőgazdasági gépgyártásban 35, a dohányiparban 40 százalékkal | kevesebb árut állítanak elő, mint tavaly. Ezek a ti'oisták hivatalos adatai. A békés iparágak termelésé. a hadifontosságú utak és vasútak, hadikikötők. repülőterek építésére, fegyvervásárlásra, stb. Egyedül a Be'grád-bari hadhontcsságú vasútvonal építésére kb. 90 rnill'árd dinárt irányoztak elő, Bar kikölö építésére kb, 10 milliárdot, a hadifontosságú utak építésére kb. 7 milliárdot, stb. A hadiipari és egyéb gyárak és üzemek építését viszont közveiLenül az amerikai monopoltökések vették kezükbe, annak a megegyezésnek alapján, amelyet az amerikai kormány az idén szeptember elején kötött belgrádi szolgáival. A szerződés értelmében az Egyesült Államok kormánya biztosítja az amerikai monopoltökések jugoszláviai tőkebefektetéseit. A monopoltökések nyilván félnek, hogy jugoszláv nép fe'szabadító harca elsöpri a föld színéről a Tito rendszort az ő tőkebefektetéseikkel együtt és ezért követelik, hogv kormányuk biztosítsa tökéjüket. Az amerikai kormány pedig Jugoszlávia nr'nden anyagi eszközét ellenőrzése és rendelkezése alá vonja, mint zálogot a wall-s'reeti monopollcké'Sek biztosítására, A jugoczi&v dolgozó torcserek elviselhetetlen helyzetbe kerü'tek Jugosziáv'u amerikai le'gjzása és az eszeveszett fegyverkezési hajsza miatt. A töltés-rendszer helyreállítása és az ország gazdasági élefenek háborús vágányra állítása azt eredményezte, nagy a jugoszláv dolgozók százezrei maradtak műnk ", nélkül, lakás- és kenyérnálkül. A munkanélküliek serege naprólnapra nő. 1950-ben Jugoszláviában mintegy 170.000 munkanélküli volt, 1951-ben a munkanélküliek száma túlhaladia a 200.0CC-:t, . az idén pedig ismét 50.000 re! crr.lkedetl. A munkások névleges bére és reálbére egyaránt állandóan csökken. Es'k a pénz érteke és fokozódik az infláció is. Az elmúlt néhány hónapban a Ti'okiikk átlag havi 700—800 dinárral csökkentelte a munkások bérét. Most pedig 20 milliárd dinárral, vagyis a béralap kb. 40 százalékával tervezik az egész béralap csökkentését. Ez az intézkedés újabb súlyos csapást mér a jugoszláv munkások érdekeire. Nem kevésbbé súlyos a falusi dolgozók helyzete sem. A dolgozó parasztok sorra tönkremennek. Ennek következtében 1951-ben 2.5 milliárd hektár szántótöld maradt parlagon, az idén pedig a szántóföldek 30 százaléka. A gabonatermés sokkal alacsonyabb a háborúelőttinél. 1951-ben a tengeri termés 600.000 tonnával csökkent a háború elölt: színvonalhoz képest. Az idén a 1 toisták beismerése szerint gabonából és más mezőgazdasági terményekből még kevesebbet takarítanak be, ra'nt tavaly. 194Ptól 1951. végéig a tiloisla -lapok adatai szerint több, mint 320 000 paraszt teljesen tönkrement. Ugyancsuk a lHoista lapok beismerése szerint ebben az évben újabb 246.COO falusi dolgozó veszíti el javait és válik nincstg'en zsellérré. Az óriási adok, a re. zögazdasági és ipari cikkek árúnak egyre növekvő különbsége a falusi dolgozókkal végeztetelt ingyené,3 kényszermunka az nrr.níikai leigázók érdekében: m ridez szörnyű nyomorba sodoria .1 falusi dolgozók millió:1. A varosokban es la víi hrn tízezrével ténferegnek <1 mezi 1 bas, rongyos embere" . akikn k nincs egy fa'&t kenyerük, az v1 cán és parkokban alszanak, lopásból tengetik életüket. Ezeku'án r.cm is csodálkorhe':' v>: azon, hogy Jugosz'nviában a b vaia'cs adatok szerint csupán tüdövószben több. mV.t 100.090 ember ha] meg évente, a muri' soknak átlag 80 százaléka tüdőbeteg és Jugoszlávia mjdn-rr az első helyen áll a világon a titkosság halálozási cránvcsána < kintetében. A úipcsz'áv drk-ozól: ezr Vn nenr tűrik mindezt tj;'e út. 7ev'kenyen harcolnak a fal szel i lésért a fasiszta e rem t-s a gy- mali elnyomás alól, a békéért. lyos rnyagi hc'yzeták mtg-avitásáért. Ez a here r"'pró'-r.opra fokozódik és minden bi/onnva' ,\ fasiszta T-t.-.ura'cnr m.g.cmm'siiiéséhez és a Jcgosz'áv "épek f"'. szabadulásához vezet-