Délmagyarország, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-16 / 294. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! • m % Tanácskozik a népek békeknngressziisa A Magyar Népköztársasági Érdemrend I. fokozatával és a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze címmel tüntették ki a hetven éves Kodály Zoltánt Megyénk fiatal .sztahúiiovtatáinnk értekezlete Vásárhelyen WDP CSONGRADME VIII. EVF. !»!H. SZÁM ARA 50 FILLÉR KEDD. 1953. DECEMBER 1(1 Rákosi Mátyás elvtárs nagy beszéde az országgyűlés új ülésszakán a kül- és belpolitikai helyzetről és az előttünk álló feladatokról Az 1953- évt költségvetés megtárgyalására hétfőn délelőtt a parlamentben megkezdte tanácskozásait az országgyűlés. 11 óra után néhány perccel vonultak be a terembe a miniszter-, tanács elnökhelyettes ej fs a minisztertanács tagjai, élükön Rákosi M:i. tyás elvtárssal, a minisztertanács e nőkével. A terembe lépő Rákosi elvtársat helyükről felállva, viharos tapssal köszöntötték dolgozó né­pünk képviselői. Ezután Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke meg­nyitotta az új ülésszakot, majd Szabó Piroska, az E'nökl Tanács li ­kára számolt be az Elnöki Tanácsnak az elmuU ülésszak óta végzett munkájáról. Szabó Piroska beszámolóját a/, országgyűlés tudomásul vetíe, majd Gerő Emő, a minisztertanács elnökhelyettese az á lami statiszti. káról szóló törvényjavaslatot, Olt Károly pénzügyminiszter pedig az 1953. évi állami költségvetést és a költségvetésről szótó törvényjavas, latot terjesztette be. Ezután, a képviselők viharos tapsa közhen, Rókusi Mátyás, a minisztertanács elnöke emelkedett szólásra­RÁKOSI ELVTÁRS BESZÉDE Tisztelt Országgyűlés! — Megragadom az alkalmat •— Vezdte beszédét —, hogy a költ­ségvetés tárgyalása előtt ismertes­sem a nemzetközi helyzetet, ha­zánk belső helyzetét é$ azokat a leladalokat, amelyek előttünk álla­nak. — A nemzetközi helyzetet az jel­lemzi, hogy az Egyesült Államok monopolkapitalistái egyre nyíltab­ban törnek világuralomra és e céljuk elérésére egyre nyíltabban készítik elő a harmadik világhá­borút. Ezzel kapcsolatban egyre élesebb a háborús uszítás a Szov­jetunió, a békelábor ellen. —• Az amerikai imperialisták vi­láguralmi terveik támogatására alávetik maguknak a többi kapita­lista országokat. Ezeket az orszá­gokat a >,Marshall-segély" révén, vagy hasonló módon gazdasági függésbe hoztak, szövetséget köt­nek ezeknek az országoknak reak­ciós tőkéseivel, akik szívesen el­adják hazájuk függeilenségét a dollárért ós azért, hogy az ameri­kai kizsákmányolók oldalán, mint ..fiatalabb cégtárs". folytathassák eoját dolgozó népük megrab'ását. Az amerikai imperialisiák ezek­re . a szövetséges nrszágukra eszeveszett fegyverkezést kény. szerítenek rá, ami nagy haszon forrása számukra, tekintettel arra, hogy a fegyverek je'enlé. keuy részét ók szállítják. Megkezdték Nyugat-Németország és Japán fölfegyverzését is. Világ­szerte lázasan építik a haditámasz­pontokat és szervezik a legkülön­bözőbb támadó szövetségeket. — Az Amerikai Egyesült Álla­mok monopoltőkései ugyanakkor iokozott mértékben zsákmányol­ják ki gazdaságilag szövetségesei­kel. Míg az amerikai piacot ma­gas védővámmal veszik körül, ma­guk benyomulnak Angliába, Fran­ciaországba. Beleülnek szövelsé­geseik gyarmataiba, szívósan, alat­tomosan kiszorítják őket, hogy maguk ülhessenek oda. Az utolsó hetekben vált nyil­vánvalóvá például, hogy Iránba a kiszorított angol tőkések heiyébe amerikaiak készülnek beülni és az angolok most azon mesterkednek, hogyan kaphatnak részt az iráni olajat kézbeveyó amerikai társa­ságban, hogy igy legalább a ve­szett fejsze nyelét megmentsék. Az amerikaiak beültek Marokkóba, a francia gyarmatba és eáY 1832-es szerződés alapján, melyet az ak­kori szultánnal kötöttek, kicsikar­ták, hogy vámmentesen viszik be oda áruikat, — A harc a piacokért rendkívül kiélesedett. Kiélesedett azért mert a második világháború után már nem á'| a kapitalista ki. zsákmányolók rendelkezésére az a nyolcszázmillió lakossal bíró terület, mely a Szovje'.uoió ve­zette béketáborhoz tartozik. Az összeszűkült kapitalista világ­piacon a versenyt élesíti az is, hogy újra megjelent a japán és a nyugatnémet konkurrencia. Meg­nehezíti a gyarmati kizsákmányo­lást, hogy u gyarmati és félgyar­mati népek szabadságharca elnyo­móikkal szemben a Szovjetunió győzelme és a kínai nép felszaba­dító harca következtében hatalmas lendületet kapott. Az elmúlt egy­két esztendőben ezekben a gyar­mati és félgyarmati országokban, Tunisztól Délafrikáig és Iraktól Vietnámig, hatalmas erővel lán­golt fel a gyarmati elnyomók el­leni harc. Az Egyesült Államokban éles íasizálődási folyamat indul incg — Az amerikai monopoltóku vi­láguralmi törekvésének ós a hábqvú előkészítésének elkerülhetetlen vele­járója, hogy magában az Egyesült Államokban éles fusizálódási folya­mat indul meg. A háborús agresz­iZor otthon, a saját országúban biz­tosítani akarja a hátát. Biztosítani akarja olymódon, hegy üldözi, ter­rorizálja a békél védő, háborút el­lenző demokratikus szervezeteket, elsősorban a kommunistákat, hatadó polgárokat. — Az Egyesült Államokban kez­denek mindenkit üldözni, aki szót emel a polgári szabadság mellett, a békéért, vagy aki egyszerűen nem ért egyet a monopoltöke háborús uszításával. A besúgók, spiclik, provokátorok, kopás «ohn nem lá­tott hada nyüzsög Amerikában. A titkosrendőrség minden munkás ujj­lenyomatát megszerzi. A városok utcáin, terein figyelmeztető táblák hívják fel a polgárokat arra. hogy (leselkedjenek szomszédaikra és ta­pasztalataikat jelentsék be a titkos­rendőrségre. Ez a titkosrendőrség a ..Szabad Amerikában" olyan hato­lom. amilyenhez hasonlót a régi rendőrállamok nem ismertek. Ez a titkosrendőrség mindenható. Ma már ott tart Amerika, hegy Eteenhower jövendő Lormánj á­nak tagjai, DuHes külügymi. ntazter-jelöltlel az élükön, hiva­talosan felkérték a titkusrend­éirség vezetőjét, bugy mio'űtt miniszteri széküket elfoglalnák, állítson kl róluk erkölcsi bizo­nyítványt. Az Egyesült Államok monopoltő­kései világuralmi céljaikat és agressziós terveiket a demokrácia és a szabadság megvédésének ürügye alatt készítik elő, S meri kezükben van az Egyesült Álla­mokban — és más tőkés országok­gokban — nemcsak az államhata­lom, hanem a sajtó, a televízió, a színház, a rádió, az egyház, a legtöbb szakszervezet vezetéee, egyelőre félre tudják vezeini a néptömegeket. Miközhen szabad­ságról és demokráciáról szájal, az amerikai monopoltőke hábo­rús hisztériát teremt, melyben a népszabadság utóteó maradvá­nyait is kezdi megsemmisíteni és egyre inkább átveszi a német né. cik, a német fasizmus minden funk­cióját, Ugyanezt teszi nemzetközi mére­tekben is. Szolgálatába állítja Hit­ler és Mussolini háborús bűnös tá­bornokait. a német é.; japán fasisz­tákat. Udvarol Franconak, a snnyol nép hóhérának.. Gondosan össze­gyűjti a világ minden részéről megszökött fasiszta csőcselék ma­radványait és világszerte segíti a reakciós, népeinyomó ereket, ni nt ahogy ezt annakidején Hitler ét Mussolini tel!<ék. Ezzel párhuzamo­san üldözi, ahol esaik módja van rá, a béke, u demokrácia, a népsza­badság erőit. így az Amerikai Egye­sült Államok fokozatosan a. világ zsandáraivá válnak. A hadiipar elharácsolja a békeipar elől a nyersanyagot Az erőszakolt fegyverkezéssel jár, melyet az amerikai imperialisták szövetségeseikre kényszerítenek, hogy a hadiipar egyre inkább el ha­rácsot ja a békeipar elől a nyers­anyagot. ami fokozódó munkanélkü­liségre, a dolgozó tömegek életszín­vonalának csökkenésére vezet a ka­pitalista országokban. Az Egyesült Nemzetek gazdasági bizottságának legutóbbi jelentései erről a tényről ilyen megállapításo­kat tartalmaznak: ..Anglia, Franciaország. Nyugat­Németország, a Skandináv orszá­gok, Belgium, Hollandia és Svájc lakossága — 1952-ben kevesebbet eszik, iszik, dohányzik, kevesebbet ntaiz'k, kevesebbet szórakozik és ke­vesebb ruhát, háztartási cikket vá­sárol, mint 1951-ben. Az 1952-es év első negyedében a kereskedelem minden ágában a pangás és több ágában a válság korszuka volt". És hogy az óv folyamán a hetyzot nem javult meg, azt ugyaueimek a bi­zottságnak e? év november 30-án megjelent közleménye mutatja, mely így kezdődik; „Az ipari termelés általában gyengébb Vott. mint a megelőző év hasonló periódusában.-. Nyugat-Németországban meglassúb­bodott ít fejlődés és Franciaország­ban a háború óta először a máso­dik negyedév termelésének színvo­nala alacsonyabb volt, mint az első negyedévé. Az Egyesült Királyságban a ter. melés körülbelül öt százalékkal volt kevesebb, mint 1951 má. sudik negyedében ía valamivel gyengébb volt, mint 1950 ben Is. Hasonló fejlődés tapasztalható a többi ipari országokban is, melyek­ben a termelés vagy pangott, vagy csökkent, A fogyasztás is általában csökkent. Az ipari munkások a kapitalista országukban hatalmas sztrájkokkal igyekeznek életszínvonalukat meg. védeni. Az Egyesült Államokban nz acélipari munkások sztrájkja hót hétig tartóit és 20 millió tonna acél kieséséf okozta. A rosszabbodó gaz­dasági helyzet következtében a kapitalista á'lamok legtöbb­jében kezd egyre jobban terjed, ni a felismerés, hogy az ellen, ség maga a szövetséges, az Amerikai Egyesült Ál'amok és hogy ez országok függetlensé­géi és szabadságát egyetlen ol­dalról. az Egyesült Államuk imperialistáinak oldaláról fe­nyegeti veszély. Felmerül a kérdés, annyira ha­talmába kerítet|e-c az amerikai mo. nopottőke a többi kapitalista orszá­got, hogy kizárta annak lehetősé­gét, hogy e tőkés országok egymás között, vagy az Egyesült Államok ellen háborút viselhessenek E kér­désre Sztálin elvtárs korszakalkotó művében ,.A szocializmus közgazda­sági problémái a Szovjetuuióhan" a következő választ adta: „Látszólag minden „rendben" van: az Amerikai Egyesült Államok kény. szeritette Nyugat Európái, Japánt és a többi kapitalista országot, hogy összébthúzzák nadrágszíjukul, Németország (Ny ugat.Nt'm: tor. szag), Anglia, Franciaország, Olyszurszág ég Japán uz Egyesült Államok karmai közé került és en­gedelmesen teljesíti parancsait. Helytelen lenne azonban azl gon­dolni, hogy „örök időkre'' minden „rendben" maradhat, hogy ezek az országok a végtel ínségig tűrni fog­ják az Egyesült Államok uralmát és jármát, nem próbálják meg. hogy az amerikaiam rabságából kiszabadul­janak és az önálló fejlődés úljáia lépjenek... Feltételezheiő-e, hogy ezek az or­szágok a végtelenségig lűrni fogják a mai helyzetet, amikor uz amerikai, ak a „Marshall-terv'* keretében nyúj­tott „segély" leple alatt befészkelik magukat Anglia ér Franciaország gazdaságába és igyekeznek azl az Egyesült Államok gazdaságának függvényévé tenni amikor az ame­rikai töke elhódítja az angol és francia gyarmatokon lévő nyers­anyagot és felvevőpiacokét és ily— módon veszélyesen fenyegeti az an. gol és francia kapitalisták nagy pro. fttjait? Nem helyesebb-e uzt mon­dani, hogy a kapitalista Anglia, majd nyomában a kapitalista í ran­ciaország végül is kénytelen le-z ktiépni magút nz Egyesült Államok öleléséből es konfliktusba kerülni vele, hogy biztosítsa magéinak az önállóságot és persze a busás pro. fi'ot. Az Egyesült Államok szövetségesei kezdik tűrhetetlennek tartani a helyzetüket Térjünk át a fő legyőzött orszá­gckra, Németországra (Nyugtu. Néinetországrn) és Japánná. Ezek az országok most nyomorúságosan tengődnek az amerikai ijpperia"?­mus csizmája alatt. Az amerikai megszállási „rendszer" bilincsbe verte iparukat és mezőgazdaságu­kat, kereskedelmüket — kül- és bel­politikájukat, egész életüket. De hi­szen ezek az országok tegnap még imperialista nagyhatalmak voltak, amelyek Anglia, az Egyesüli Álla­mok és Farnciaorszúg uralmának alapjait Európában és Ázsiában megrendítették. Aki úgy véli, hogy ezek az or. szagok nem kísérlik meg, hegy újból talpraá Íjának, szétzúzzák az Egyesült Államok „rendszer rét" és erőszakkal kitörjenek az önálló fejlődés útjára — az csodákban hisz". Szlátin elvtárs zseniális meg­állapításait rengeteg olyan tény igazolja, mely :|bba az irányba mutat, hogy az Egyesült Államok szövetségesei kezdik tűrhetetlen­nek tartani a helyzetüket. Az ame­rikai monopóltőke politikája, min' a fasiszta politika általában ki­zsákmányoló, erőszakos, durva, kí­méletlen, szakadatlanul megsérti szövetségeseinek létérdekelt, ön­éizelát, nem'-eti büszkeségéi. Gon­doljunk arra, hogyan lökte félre nz Egyesült Államok kormánya Angliának azt a kérését, hogy a Földközi-tenger flottájának angol legyen a parancsnoka. Elutasítot­ták az angol kormány azon aláza­tos kérését, hogy a csendesoceáni paktum tárgyalásánál, melybe Ausztráliái és a kétmillió lakosú Ljzselandot bevontak, legalább, mint megfigyelő lehessen jelen. A francia nép fel van háborodva amia|t, hogy az Egyesült Államok beleülnek a írancia gyarmatokba. Elkeseredve látják, hogy a német fasiszták és Franco támogatásával szorítják a falhoz Franciaországot és így kényszerítik rá akara'ukat­Nyugat-Németországot nyiltan és szemtelenül rabolják meg. Például olcsón elvisznek 9 millió tonna szenet é« ennek egy részét dupla áion, mint amerikai importot vi6z­e/ahozzák. Az amerikai katonák t-s hivata'nokok, akik Angliában, Franciaországban és a lobbi szö­vclaéges vagy megszállott orszá­gokban a legkülönbözőbb cinvsn tízezrével nyüzsögnek, pökhendi magatartásukkal, durvaságukkal, ki. ceapongá*oiklkal és garázdálkodá­saikkal maguk ellen bőszttik a la­kosságot. Ez így van vrágsztrie. A Nyu­gat-Németországban megjrienö Freies Európa című újság azt hja erről: „Európában csakúgy, mint Ázsiában, az amerikaetienesrég egy. re inkább növekszik. Abban az idő­ben. amikor a Távol-Keleten, min­denekelőtt Japánban nő az ameiika_ ellenesség, Európában, különösen Nyugat-Németországban erősödőit, ahol egyre élesebb az am rlkaiak elleni kritika és olyan formákat ö'.t, amely komolyan veszélyezteti Washington és Bonn közt a vi­szony !• De Franciaországban, Olasz­országban, Belgiumban, Angliában, Svédországban és Ausztriában is erősödik az amerikaellencsség." A Co'.iiers amerikai folyóirat pú­rizsi tudósítója erről a kérdésről így ír: „Az Egyesült Államokat egész Nyugat-Európában a leghe­vesebb támadások érik a nem kom­munisták részéről is. Ezek a kiro­hanások minden amerikait megdöb­bentenek, elképesztenek és nyugta­lanítanak... három országban, Angliában, Franciaországban Nyugat-Németországban lármáznak jegerösebben." A népek az Amerikai Egyesült Államokban és nem a Szovjetunióban kezdik látni ellenségeiket Arról is panaszkodik ez a folyó­irat, hogy a népek az Amerikai Egyesült Államokban és nem a Szovjetunióban kezdik látni ellen, ségüket­És valóban. Londoniéi Toklóig a házak falát egyre sűrűbben borítja be az a felírás: „Yank°e g0 Home! Jenki takarodj haza!" Ez a néphan­gntat oda vezetett, hogy Dél-Ameri­kában egymásután buknak meg a választásokon az amerikabarát kö ­társasági elnökök. Az Egye.-ült Nemzetek Szövetségében, ahol két évvel ezelőtt még Amerika szövet­ségesei és vazallusai révén korlátla­nul rendelkezett, most egyre-másra vereség éri. Nyugat-Németországnak a kato­nai keretszerződés ratifikálása kö­rűi hetek óta folyó huza-vonáját is az az ellenállás okozza, mely a nyugatnémet tömegekben a bonni babkormány ame ri ka-bar át politiká­jával szemben megnyilvánul. Az amerikai Imperialisták agressziója kezd világszerte megfelelő ellenha­tást kiváltani. Magyarország lépten-nyomon tapasztalja az amerikai háborús gyújtogatok agresszióját Magyarország, mint a béketábor hü tagja, lépten-nyomon tapasztalta az amerikai háborús gyújtogatok agresszióját és gyűlöletét. Az Ame­rikai Egyesült Államok akadályoz­ták nveg eddig azt. hogy Magyar­országot felvegyék az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. A Szov­jetunió minden észszerű javaslalát, mely arra vonatkozott, hogy az ösz­szes felvételre jelentkező országé, kat, köztük Magyarországot ls, fel­vegyék az ENSZ-be, nz Egyesüli Államok és csatlósai makacsul el­uiasították. Az Egyesült Államok csak csatlósaikat és vazallu­saikat hajlandók az ENSZ-bo fel­venni. Az Egyesült Államok mind a maj ni.iplg nem szolgáltatták vissza azoknak a magyar javaknak jelen­tékeny részét, amelyeket a német fa- szják és a magyar nyilasok l'J-14—45-ben nyugatra huroottak. Az Egyesült Államok kormányát ezeknek a javaknak visszaszolgálta­tására kötelezi a békeszerződés kö­telezik saját ünnepélyes nyilatko­zataik. Ezeknek a javaknak jelen­tékeny rész© magába az Egyesült Államokba vándorolt. És bár ismé­telten visszaköveteltük őket, az Egyesűit Államok makacsul megta­gadták az általuk js elismert jogos követeléseink teljesúését. Em itt kénytelenek vol'unk nemeqy./.n diplomáciai jegyzékben tiltakozni. A Magyar Népköztársaság kor­mánya az év folyamán kénytelen voti nyilatkozni az ellen a külön­szerződés ellen, melyet az Egyesűit Államok Nyugsu-Némztortzúg úgy­nevezett kormányával «/. „Európai Védelmi Közösség" és az „Európa! Hadsereg" alakításáról m-gköt: ltok. A magyar kormány nyilatkozatában kijelenti: IFolytatós a második oldalonl

Next

/
Oldalképek
Tartalom